Tárgy: KÜJ: KTJ tph : KTJ lét : Mell: HATÁROZAT

Átírás

1 Iktatószám: /2015. Előadó: Juronicsné Füredi Krisztina dr. Jeges-Varga Ferenc Tárgy: KÜJ: KTJ tph : KTJ lét : Mell: A Villány 079/2 hrsz-ú ingatlanon lévő sertéstelep egységes környezethasználati engedélye Th, Te, L, A HATÁROZAT Szélig Roland egyéni vállalkozó (7737 Székelyszabar, Hunyadi utca 12., a továbbiakban: Környezethasználó) részére a Villány, 079/2. hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep üzemeltetésére egységes környezethasználati engedélyt adok. I. Általános adatok és előírások 1. A Környezethasználó adatai: 1.1. Neve: Szélig Roland egyéni vállalkozó 1.2. Székhelye: 7737 Székelyszabar, Hunyadi utca KSH azonosító: Környezetvédelmi Ügyfél Jel: A telephely adatai: 2.2. Sertéstelep címe: 7773 Villány, 079/2. hrsz-ú külterület 2.3. EOV koordináták: X: Y: Környezetvédelmi Területi Jel telephely : (A sertéstelep részletes adatait a Th. melléklet tartalmazza.) 3. A tevékenység adatai: 3.1. Megnevezése: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 11. b) pontja ( Létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára ) szerint. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u Pécs, Pf.: kornyezetvedelem@baranya.gov.hu Honlap:

2 Környezetvédelmi Területi Jel létesítmény : TEÁOR08 kód: 0146 Sertéstenyésztés 3.4. NOSE-P kód: Trágyakezelés 3.5. Engedélyezett kapacitása: Megnevezés Férőhely (db) 30kg-on felüli sertés össz (A tevékenység további adatait a Te. melléklet tartalmazza) 4. A tevékenység végzésének általános követelményei 4.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. A Környezethasználónak az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról Jelen engedély az I./3.5. pontjában meghatározott maximális kapacitásra vonatkozik Az engedélyezett tevékenységet érintő, a Környezethasználó által tervezett változtatások csak a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a jelen engedély módosítása tárgyában előzetesen meghozott, jogerős határozata alapján valósíthatók meg A Környezethasználó által kötelezően bejelentett egyéb változásokat (II./9. pont) a Környezethasználó kérelmére történő engedélymódosítás iránti eljárás keretében át kell vezetni az engedélyben A Környezethasználó vagy meghatalmazott képviselője a Környezetvédelmi Hatóságot azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és

3 3 sürgős beavatkozás válik szükségessé A Környezethasználó a II. pontban rögzített, határidőhöz kötött környezetvédelmi előírások teljesítését amennyiben az engedély másképp nem rendelkezik legkésőbb a megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül köteles bejelenteni és dokumentálni a Környezetvédelmi Hatóság felé. II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások 5. Az üzemeltetésre vonatkozó előírások 5.1. A sertéstelep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban és az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 5.2. A megelőzés és ezen belül az integrált szennyezés-megelőzés elve alapján a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni a képződő hulladékok mennyiségét és veszélyességét A bővítés és az üzemeltetés során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon való a Villányi Szársomlyó Kft., mint bárbeadó gyűjtőhelyeitől elkülönített hulladék gyűjtőkben történő gyűjtéséről, valamint hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően gondoskodni kell. Az Környezethasználónak az adott hulladékait átvevő vállalkozás hulladékgazdálkodási engedélyének tartalmát és hatályát a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31. (5) bekezdésében leírtaknak megfelelően, még az átadás előtt ellenőriznie kell A munkahelyi gyűjtőhelyeket és az üzemi gyűjtőhelyeket az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: LKr.) iban és a LKr. 2. számú mellékletében előírtaknak megfelelően kell kialakítani, és üzemeltetni A gyűjtőhelyeken felhalmozott hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a hulladék gyűjtés céljából rendszeresített gyűjtőedényzet befogadóképességét A munkahelyi gyűjtőhelyen hulladék a hulladék képződésétől számított legfeljebb 6 hónapig gyűjthető, (kivéve az egészségügyi hulladékot) Az üzemi gyűjtőhelyen a hulladék legfeljebb 1 évig gyűjthető. Levegőtisztaság-védelmi előírások 5.8. Az alapadatok nyilvántartásában szereplő (L melléklet) sertéstartás technológiához kapcsolódó D13 azonosítószámú diffúz forrás működését engedélyezem A telephelyen működő légszennyező források működése során a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VMH rendelet) 1. mellékletében

4 4 meghatározott levegőminőségi határértékeket folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett be kell tartani Az állattartás, az elhullott állati tetemek tárolása, a trágya mozgatása, tárolása, kezelése, szállítása és kihelyezése nem okozhat lakosságot zavaró bűzhatást A termőföldekre történő trágyakihelyezést a lakóházaktól a lehető legtávolabb kell végezni, és olyan szélirány mellett, hogy az ne okozzon bűzhatást. Kedvezőtlen szélirány esetén és szaghatás szempontjából kritikus időszakban (esti és hajnali órák, nagy meleg) a trágyakihelyezést szüneteltetni kell. Gondoskodni kell a termőföldre kijuttatott trágya mielőbbi bedolgozásáról A légszennyező forrás működéséről a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező forrás kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011 (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VMM rendelet) 18. -a alapján meghatározott követelményekkel üzemnaplót kell vezetni A diffúz levegőterhelés (bűz) elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres tisztántartásáról gondoskodni kell A trágya kiszállítását olyan meteorológiai körülmények között kell végezni, hogy az lakosságot zavaró bűzhatást ne eredményezzen. A trágya keletkezés-kiszállítás adatokat üzemnaplóban nyilván kell tartani A tartástechnológia leírásban rögzítettek betartásával a diffúz jellegű légszennyező anyag kibocsátást a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni A technológiai előírások megtartásával az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést A Környezetvédelmi Hatóság a Villány, 079/2 helyrajzi szám alatti telephelyen létesített sertéstelep bűzkibocsátó forrásainak súlypontjától (EOV X: 57029, Y: ) számított 350 m sugarú kör által határolt területre védelmi övezetet állapít meg. A védelmi övezetre vonatkozó terület kimutatást, változási vázrajzot, valamint az átnézeti térképet az L. melléklet tartalmazza A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 5. (6) bekezdése értelmében, a védelmi övezet területén nem lehet: lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építmény A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik Jelen engedélyben megállapított védelmi övezet a tervezett tevékenység folytatásának fennállásáig érvényes. Zaj- és rezgésvédelmi előírások A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: KvVM-EüM együttes rendelet) 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett biztosítani kell a teljes létesítményre vonatkozóan.

5 A tevékenységhez kapcsolódó szállítási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. Természet- és tájvédelmi előírások A telep meglévő körbefásításának pótlását, kiegészítését - különös tekintettel a telep Északnyugati és Délkeleti oldalára - őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, az adott területen természetesen előforduló fa- és cserjefajokkal el kell végezni. Teljesítési határidő: június Amennyiben a meglévő takarófásításban, növénytelepítésben tájidegen fajok (pl.: tuja- és fenyőfélék, solidago) is megtalálhatók, azokat fokozatosan őshonos fajokra kell cserélni, és gondoskodni kell az inváziós fajok eltávolításáról A meglévő fásítás és egyéb növényzet (cserjék, gyepek, stb.) folyamatos és szakszerű gondozásáról, ápolásáról (öntözés, metszés, pótlás, stb.) gondoskodni kell A növénytelepítések során figyelemmel kell lenni az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendeletre (a továbbiakban: FVM rendelet), illetve a rendelet mellékleteiben felsorolt telepíthető és nem telepíthető fajokra. Közegészségügyi előírás A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységet, valamint a veszélyes anyagokkal/veszélyes készítményekkel végzett tevékenységben bekövetkezett változás bejelentését a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000 (XI1.27.) EüM rendelet 9 (1) és (2) bekezdése és 13. számú melléklete szerint elektronikus úton kell megtenni az Országos Szakmai Információs Rendszerbe (OSZIR). Az elektronikus bejelentést az illetékes Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya felé kell megtenni és ennek igazolását kérjük a helyszínen tartani. Talajvédelmi előírások A telep üzemeltetése során gondoskodni kell a csapadék elvezetéséről, elszikkasztásáról, úgy, hogy a környező termőföldek minőségében kár, illetve azokon belvíz, pangóvíz ne keletkezhessen. Továbbá biztosítani kell, hogy az üzem területéről a környező termőföldekre ne kerülhessen talajidegen anyag, hígtrágya, amely a talajvédő gazdálkodás feltételeit csökkentené, illetve a termőföldet elszennyezné A telepen tárolt hígtrágya és az almos tartás mellett keletkező csurgalélké termőföldön történő kijuttatása csak érvényes talajvédelmi hatósági engedély birtokában végezhető, ezért a jelenleg érvényes engedély időbeli hatályának lejárta előtt annak meghosszabbításáról gondoskodni kell. 6. A felhagyásra vonatkozó előírások 6.1. Az engedélyezett telephelyi tevékenységek felhagyására, a telephely bezárására, a terület tájba illesztésére és a terület újrahasznosítására vonatkozóan, ütemezett és költségbecslést is tartalmazó felhagyási és rekultivációs tervet kell készíteni, amelyet véleményezésre be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz.

6 6 Határidő: a tevékenység felhagyása, a telephely bezárása előtt minimum 1 évvel Az üzemelés során keletkezett, az üzemi gyűjtőhelyeken felhalmozott és a bontás során vagy az esetleges kárelhárítási tevékenységek végzése során keletkezett hulladékok teljes mennyiségét ártalmatlanítás vagy hasznosítás végett engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak kell átadni. Határidő: a tevékenység felhagyását követő 1 éven belül A telephelyen, különösen a trágyatárolók helyén az esetleges szennyezéseket fel kell tárni, a szennyezett anyagokat össze kell gyűjteni, ezeket és amennyiben a szennyezett talajt kitermelik akkor a szennyezett talajt is hulladékként kell kezelni, illetve kezelő szervezetnek átadni. 7. Adatszolgáltatás és jelentéstétel Általános előírások 7.1. A telepen folytatott tevékenységek ellenőrzéséhez az A. mellékletben felsorolt nyilvántartásokat folyamatosan vezetni kell, és határidőre eleget kell tenni az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek. Zajvédelmi előírások 7.2. A Környezethasználó a tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, továbbá a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték túllépést okozhat, a változást követő 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint bejelentőlapon köteles bejelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. Levegőtisztaság-védelmi előírások 7.3. Az erre rendszeresített adatlapon (LM), figyelembe véve jelen engedély L. mellékletében szereplő alapadatok nyilvántartását a tárgyévet követő év március 31. napjáig a légszennyező pontforrások, valamint a diffúz forrás tényleges légszennyezőanyag kibocsátásáról éves jelentést kell benyújtani Az alapbejelentésben rögzített adatok megváltoztatásáról 30 napon belül változásjelentést kell tenni. Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 7.5. A tevékenység végzése során keletkező a Ht. hatálya alá tartozó hulladékok hulladéktípusonkénti mennyiségeiről a hatályos jogszabályokban előírt nyilvántartást kell vezetni, és bejelentést kell megtenni. 8. Rendkívüli események megelőzése és elhárítása 8.1. A telephelyre vonatkozóan a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kárelhárítási rendelet) 7. -ában rögzítettek szerinti tartalommal összeállított kárelhárítási üzemi tervet kell benyújtani a Környezetvédelmi Hatóság részére.

7 7 Határidő: a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap A Környezethasználó köteles rendkívüli esemény előfordulásakor a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett haladéktalanul értesíteni a Környezetvédelmi Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély, tömeges elhullás) az illetékes hatóságokat, a rendkívüli eseményeket dokumentálni A Környezethasználó az általa okozott vagy üzemszerű működésén kívül álló okokból bekövetkezett szennyezést köteles bejelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet, és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket. 9. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek 9.1. A Környezethasználó köteles az engedély módosítására irányuló kérelemmel egyidejűleg a Környezetvédelmi Hatóságnak 15 napon belül bejelenteni: az engedélyben alapul vett körülmények megváltozását, illetve tervezett megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 10. A szakhatóság állásfoglalása A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2129-3/2015.ált. számon megadott szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben az alábbiak szerint adta meg: 1. A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető, vízszennyező anyagok elhelyezése kizárólag az erre a célra kialakított, műszaki védelemmel ellátott tároló helyeken történhet, Új létesítmény építése, használata csak az Igazgatóság hozzájárulása alapján és nyilvántartásba vétele után történhet. 2. A telephelyen folytatott tevékenység tartósan nem eredményezheti a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) mellékleteiben a felszín alatti vízre megállapított (B) szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. 3. A felszín alatti víz és földtani közeg minőségét veszélyeztető anyagok kezelését, használatát (szállítás, mozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy azok ne kerülhessenek közvetlenül a talajra. 4. A trágya hasznosítását a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló 59/2008. (IV. 29., a továbbiakban: FVMr.) FVM rendelet "Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai" szerint kell végezni. 5. A hígtrágyatároló medencében tárolt mintegy m 3 hígtrágyát október

8 8 20. napjáig ki kell szállítani, a medencét ki kell üríteni. 6. A telepen létesített figyelőkutat mintázásra alkalmas állapotba kell hozni. A vízszint ellenőrzését évente négyszer el kell végezni, amennyiben megfelelő vízmélység mérhető, akkor a figyelőkút mintázását el kell végezni. 7. A tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatását a telep területén található 3 db figyelőkúttal kell ellenőrizni - A figyelőkútban évente kell vizsgálni a talajvíz minőségét a következő komponensekre: fajlagos vezetőképesség, KOl p, ammónium, nitrát, foszfát, szulfát. A mintavételezést és a talajvíz minőség vizsgálatokat szabványban elfogadott eljárások szerint kell végezni, beleértve a vízmintavétel előtti szivattyúzást. Minőségvizsgálatokat, illetőleg mintavételeket - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAVr.) 47. -a alapján - csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. - Mintavételezéskor a figyelőkutakban meg kell mérni a talajvíz szintjét, és a mérési eredményt a mintavételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A figyelőkutak vizsgálati eredményeit, mint adatszolgáltatást, meg kell küldeni az Igazgatóságnak. Határidő: tárgyévet követő március 31., majd évente 8. A FAVI nyilvántartásba vett helyek adatainak változását be kell jelenteni az Igazgatóságra: - a tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól a változást követő 15 napon belül, - az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást (az anyagforgalomban 25 %-nál nagyobb változás fölött) a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alap-adatlapon következő év március 31-ig. 9. A telepátépítését követően a FAVI nyilvántartásba vett helyek adatainak változását be kell jelenteni. 10. Az üzeméltető az általa okozott, vagy üzemszerű rnűködésén kívülálló okokból bekövetkezett talajszennyezést köteles bejelenteni az Igazgatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket. III. Egyéb rendelkezések 1. Az egységes környezethasználati engedély szeptember 30. napjáig hatályos. 2. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg a /2010., az /2011., az /2011., az /2011., az /2014. és a 345-3/2015. számú határozatokkal módosított /2010. számon kiadott egységes környezethasználati engedély hatályát veszti.

9 9 3. Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, június 30. napjáig be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz. 4. A D13 azonosítószámú diffúz forrásra vonatkozó jelen egységes környezethasználati engedélybe foglalt levegővédelmi működési engedély szeptember 30. napjáig hatályos. 5. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a Környezetvédelmi Hatóság nem rendelkezett. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.) mint másodfokú hatósághoz címzett, de a Környezetvédelmi Hatósághoz benyújtott kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóság állásfoglalásai, illetve végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a hatósági eljárás díjának 50%-a, azaz ,- Ft, természetes személyek, illetve társadalmi szervezetek esetében a hatósági eljárás díjának 1%-a, azaz 5.000,- Ft, amelyet a Környezetvédelmi Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlára kell a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással átutalni és az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A Környezetvédelmi Hatóság a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a bezensek.erika@baranya.gov.hu címen. INDOKOLÁS A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje /2005. iktatószámú határozatában a Villányi Szársomlyó Kft. (7773 Villány, Batthyány u. 24.; a továbbiakban: Kft.) részére a Villány, 079/2 hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep üzemeltetésére egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Alapengedély) adott ki. Az Alapengedély április 13. napján jogerőre emelkedett. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Alapengedély III. fejeztében előírta, hogy az engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, április 30. napjáig be kell nyújtani a felügyelőségre. A Kft december 22. napján benyújtotta a felülvizsgálati dokumentációt. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje /2010. számú határozatában a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lezárásaként új, egységes szerkezetű egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) adott ki. Az Engedély május 17. napján jogerőre emelkedett és március 31. napjáig hatályos. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Engedélyt a /2010., az /2011., az /2011., az /2011., az /2014. iktatószámú határozatokkal módosította. Az utolsó módosító határozat március 13. napján jogerőre emelkedett.

10 10 Ezt követően a Környezetvédelmi Hatóság jogelődje Környezethasználó kérelmére a 345-3/2015. számú határozatában az Engedélyt módosította az engedélyes személyében történt változás miatt. Mindezek alapján az Engedély engedélyese a Környezethasználó lett. A módosító határozat március 13. napján emelkedett jogerőre. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Engedély III. fejezetében előírta, hogy az engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, április 30. napjáig be kell nyújtani a felügyelőségre. A Környezethasználó meghatalmazása alapján az Enviroagro Kft. (7700 Mohács, Vörösmarty u. 25., a továbbiakban: Kérelmező) március 13. napján az Engedély teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata iránti kérelmet nyújtott be. Kérelméhez csatolta az általa összeállított felülvizsgálati dokumentációt két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón. A Kérelmező a Környezethasználó által a részére adott, a felülvizsgálati dokumentáció benyújtására és az ügyben a Környezetvédelmi Hatóság jogelődje előtti képviseltre vonatkozó meghatalmazást csatolta. A Kérelmező a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt elkészítő szakértők a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti szakértői jogosultságát igazolta. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a kérelem áttanulmányozását követően megállapította, hogy a Környezethasználó a tárgyi telepen a továbbiakban kizárólag sertéshizlalási tevékenységet kíván folytatni. A tervezett hízóférőhely Az állattenyésztésből kifolyólag az állattartó épületek funkciói részben megváltoznak. A telepen a trágyakezelési rendszer teljes egészében almos tartásra állna át. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 37. (1) bekezdése alapján a kérelmet a tartalma szerint kell elbírálni. Mindezek alapján megállapítható, hogy a telepen tervezett módosítás a R. 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatás, továbbá hogy a kérelem egyben az Engedély módosítására irányuló kérelemnek is minősül. A kérelem és a benyújtott dokumentáció alapján a Környezetvédelmi Hatóság jogelődje megállapította tehát, hogy az két kérelmet tartalmaz. A kérelem egyrészt a R. 20/A. (4) bekezdése szerinti teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lefolytatására, másrészt a R. 20/A. (8) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a R. 19. (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatására is irányul. A Kérelmező a felülvizsgálati dokumentációban rögzítette, hogy a teljes körű felülvizsgálati eljárást, valamint az Engedély módosítására irányuló kérelmét összevontan egy eljárásban kéri lefolytatni. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az érdemi vizsgálat során a fenti engedélyezési eljárásokat mivel azok tárgya egymással szorosan összefüggött a 345-6/2015. számú végzésében a Ket. 33/B. -a alapján egyesítette. Az eljárás indulásakor hatályban lévő, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM r.) 2. (3) bekezdése értelmében a díjat ha az 1. melléklet I-V. pontjából más nem következik eljárásonként kell megfizetni. A Környezethasználó a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásért a KvVM r. 1. számú mellékletének III. fejezete 7. és 10.1 pontjai szerinti

11 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat, továbbá az Engedély jelentős változtatása miatti módosításért a KvVM r. 1. számú mellékletének III. fejezete 7. és 10.1 pontjai szerinti forint összegű (azaz összesen forint) igazgatási szolgáltatási díjat felhívásra megfizette. A Környezethasználó a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. számú melléklet pontjai alapján a talajvédelmi hatóság szakhatósági közreműködéséért az forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Környezethasználó a közegészségügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. (1) bekezdése szerinti forint, a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az Itv. mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti forint összegű eljárási illetéket lerótta. A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem és az engedélyezési dokumentáció benyújtását követően a R. 21. (1) bekezdés b) pontja és 21. (2) bekezdésének a) pontja rendelkezése értelmében az eljárás megindításáról hirdetményt tett közzé hivatalában és a honlapján. A Környezetvédelmi Hatóság egyidejűleg a R. 21. (1) bekezdés b) pontja, valamint a 21. (2) bekezdés b) pontja alapján a tárgyi ügyben benyújtott kérelmet, az engedélyezési dokumentációt, valamint a Környezetvédelmi Hatóság hirdetményét megküldte a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének azzal, hogy a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül szíveskedjenek közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon közhírré tenni, valamint az érintetteket arról is tájékoztatni, hogy a kérelembe és mellékleteibe hogyan lehet helyben betekinteni. A Villányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője március 25. napján kelt, 381-2/2015 ig. ügyiratszámú iratában tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóság Jogelődjét, hogy a hirdetményt hivatalos hirdetőtábláján kifüggesztette. Későbbiekben arról is tájékoztatást adott, hogy a hirdetmény március 23. és április 10. napja között került kifüggesztésre a hivatali hirdetőtábláján. Az eljárás során hatályba lépett a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, melynek 29. (1) bekezdése alapján március 31-ével a Környezetvédelmi Hatóság jogelődje beolvadással megszűnt, jogutódja a Baranya Megyei Kormányhivatal. A jogutódlásra tekintettel az eljárás április 1-jével a Környezetvédelmi Hatóság előtt folytatódott. A Környezetvédelmi Hatóság figyelemmel a Ket. 44. (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2129-4/2015.ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását a rendelékező rész szerint adta meg és az alábbiak szerint indokolta: A Felügyelőség tárgyi ügyben /2015. számú június 4. napján érkeztetett - megkeresésévei az Igazgatóságot megkereste szakhatósági állásfoglalás megadása céljából. A

12 12 Felügyelőség megkeresésében új, egységes szerkezetben történő egységes környezethasználati engedély kiadásához kérte az Igazgatóság állásfoglalását. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és az 5. melléklet II. 3. pontja alapján az egységes környezethasználati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskőrben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A szakhatósági megkeresésben a Felügyelőség megadta a tárgyi teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációjának (készítette: Kérelmező, készült áprilisában) elektronikus elérési útvonalát. A dokumentumok alapján megállapításra került, hogy az hiányos, érdemben nem bírálható el, ezért a tényállás tisztázása érdekében a 35200/2130-1I2015.ált. iktatószámú végzésben hiánypótiás került elrendelésre. A hiánypótlást a Kérelmező maradéktalanul teljesítette. A dokumentációt és az alapállapot jelentést áttanulmányoztam, és az alapján a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg. Az állattartó telep területe üzemelő vagy távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételeket nem érint, így a tevékeny végzésével vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sérti. Az állattartó telep területe a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A terület érzékenységi besorolása a FAVr. 7. (1) bekezdése értelmében a miniszter által jóváhagyott 1: méretarányú országos érzékenységi térkép alapján került meghatározásra. A tevékenység emellett az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II 7.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése d) pontja szerint, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe nitrátérzékeny terület. A hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosítása a BMK Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága által kiadott engedély alapján történik, az engedély október 20. napjáig érvényes. A telepen teljes egészében hízlalási tevékenységet kívánnak folytatni, az állattartás almos technológiával történik. A telep területén lévő 1 db 3000 m 3 -es és 1 db 2250 m 3 -betonozott, oldalfallal ellátott trágyatároló együttes befogadó képessége elegendő az FVMr-ben előírt, a telepen várhatóan keletkező trágya legalább 6 havi mennyiségének befogadására. A hizlaldákból a trágyát az épületek végében létesített, 40 m3 -es 30 cm-es peremmel ellátott, betonozott, felül nyitott trágyatároló medencébe tolják ki. Ezekből heti rendszerességgel a trágyatárolóra szállítják. A trágyatároló aknákban keletkező csurgaléklevet a telepen folyó korszerűsítési munkák befejezését követően betonozott csurgaléklé gyűjtő aknákban gyűjtik, majd vízzáróan szigetelt árokrendszeren keresztül 1600 m 3 -es, fóliaszigeteléssel kialakított csurgaléklé gyűjtő medencébe juttatják.

13 13 Az állattartó telep vízellátása vonatkozásában B. CXXXII16. vízikönyvi számon nyilvántartott vízjogi üzemeltetési engedély került kiadásra, a vízellátó rendszer vízbázisát 1 db karsztra szűrőzött fúrt kút biztosítja. A dolgozók ivóvízellátását palackozott vízzel oldják meg. A keletkező szociális szennyvizet 1 db 15 m 3 -es, zárt, vízzáró aknában gyűjtik. Az istállók tetővizeit az istállók között kialakított földárokba vezetik, ahol elszikkadnak. A talajvízben vizsgálandó komponensek és a R. 2. és 3. számú melléklete szerint a talajvízre vonatkozó (B) szennyezettségi határértékek. szennyező anyag (B) szennyezettségi sertéstelepi kutakban határérték évben mért maximális koncentrációk KOI ps - 12,2 fajlagos vezetőképesség µs/cm ammónium mg/l 0,5 0,07 nitrát mg/l szulfát mg/l foszfát mg/l 0,5 5,02 A telep területén üzemelő figyelőkútban és években végzett mintázások alkalmával egyegy esetben az ammónium, illetve nitrát komponens esetében volt (B) szennyezettségi határérték túllépés, míg a foszfát komponens minden alaklommal többszörösen túllépte a (B) szennyezettségi határértéket. Az Igazgatóság a felszín alatti víz évente 21 alkalommal történő vizsgálatát, és ennek teljesülése érdekében a figyelőkút ellenőrzését írta elő. Az alapállapot jelentés készítése során 1 db feltáró fúrást mélyítettek az almos trágyatároló közelében 5,0 rn-es talpmélységgel, amelyben a földtani közegből 2 db mintát vettek. A furatokból vett talajmintákat ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát szennyezőanyagok vonatkozásában vizsgálták, és ez alapján megállapítható, hogy a vizsgált komponensek tekintetében nem volt (B) szennyezettségi határértéket meghaladó koncentráció. A rendelkezésemre álló kérelem és a hozzátartozó, elérésre biztosított dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A figyelőkutak üzemeltetésére vonatkozó előírásokat a FAVr. 8. b) pontja és a 47. -a alapján adta meg az Igazgatóság. A szennyezőanyag elhelyezése a FAVr. 13. (1) bekezdés a) pontja értelmében engedélyköteles tevékenység, amely tekintetében FAVr. 14. (1) bekezdése szerint az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának feltételeit. A FAVr. 14. (4) bekezdése szerint az Igazgatóság előírta a FAVI engedélyköteles létesítményekre az adatszolgáltatási kötelezettséget. Felhívom az Engedélyes figyelmét, hogy a monitoringgal összefüggő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Igazgatóság a FAVr. 36. előírásai szerint felszín alatti vízvédelmi bírságot szab ki.

14 14 Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont a) alpontja állapítja meg. A Környezetvédelmi Hatóság továbbá a Kr. 5. melléklet I. táblázatban meghatározott szakkérdés tekintetében a vélemények megadása céljából a kérelem elbírálásába bevonta Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályát (a továbbiakban: Növény- és Talajvédelmi Osztály) és a Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztályát (a továbbiakban: Közegészségügyi Osztály). A Környezetvédelmi Hatóság a Növény- és Talajvédelmi Osztály BAF/812-4/2015. ügyiratszámon megadott véleménye alapján az engedély II/ pontjaiban rögzítette a tevékenység gyakorlására vonatkozó talajvédelmi előírásokat. A Növény- és Talajvédelmi Osztály véleményében rögzítette: A termőföldre gyakorolt hatás szakkérdés vizsgálata során a talajvédelmi hatóság megállapította, hogy a telepen tárolt hígtrágya termőföldön történő kijuttatására vonatkozó engedély november 15-ig, illetve október 20-ig érvényes. Az engedély alapján a termesztendő növény függvényében maximum m 3 hígtrágya juttatható ki 59,3 ha-ra. A benyújtott kiegészítés szerint a telepen összesen m 3 hígtrágyát tárolnak. Amennyiben az érintett 59,3 ha-ra vonatkozó engedély meghosszabbításra kerül, akkor 3 év alatt üríthető ki teljes mértékben a hígtrágyatároló. Tekintettel arra, hogy a telepen az előzetes számítások szerint m 3 csurgaléklé keletkezik évente, amelynek trágyaszarvasra történő visszaöntözése nem mindig lehetséges, javasoljuk a termőföldön történő hígtrágya hasznosítás tekintetében az engedély meghosszabbítását. A fenti előírások figyelembe vételévei a vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Véleményét az alábbiakkal indokolta: A vizsgálati dokumentáció szerint a telepen tarolt hígtrágya termőföldön történő hasznosítására az engedélyezett terület kevés, vagy egy éven belül nem üríthető ki a tároló, illetve a meglévő engedély október 20-án lejár. Az. előzetes nyilatkozat szerint az engedélyt az ellenőrző vizsgálatok alapján meg akarják hosszabbítani. A jövőben tervezett almos tartás mellett keletkező csurgaléklé hasznosítására is javasoljuk a meghosszabbított engedély alapján a területek ilyen célú igénybevételét. A Környezetvédelmi Hatóság a Közegészségügyi Osztály a BAR/006/ /2015. ügyiratszámon megadott véleménye alapján az engedély II/5.27. pontjában rögzítette a tevékenység gyakorlására vonatkozó közegészségügyi előírást.

15 15 Közegészségügyi Osztály véleményében a Környezethasználó Villány 079/2. hrsz. alatt található sertéstelepének ügyében indult egységes környezethasználati engedély módosítási eljárása során az elektronikusan közzétett dokumentációt elfogadta. Véleményében rögzítette továbbá: Az elektronikusan közzétett dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a kémiai biztonságról szótó évi XXV. Törvény 29. (1) és (2) bekezdésekben előírt elektronikus bejelentési kötelezettség igazolása szükséges a rendelkező részben előírtak szerint. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 1. (6b) bekezdése alapján, figyelemmel a Ket. 26. (1) bekezdés c) pontjára, a /2015. iktatószámú végzésében belföldi jogsegélyben megkereste a területileg érintett települések jegyzőit. A jogsegélykérelem szerinti a jegyzőktől kérte, adják meg az arra vonatkozó - rendelkezésére álló - adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezetés természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 1. (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyzők figyelmét arra is, hogy jogsegélyükhöz mellékelhetik a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményüket is. A Villányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 25-3/2015/Ig. számú válaszlevelében az alábbiakról tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot: A hivatalomhoz benyújtott engedélyezési dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a Villány, 079/2 hrsz- ú ingatlanon lévő sertéstelep üzemeltetése Villány Város Önkormányzatának Villány Város helyi jelentőségű természeti területének és értékeinek védetté nyilvánításáról, a természetvédelmi helyi szabályairól szóló 17/2011. (XII.19.) számú valamint Villány Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 18/2011. (XII.22.) számú rendeletével nem ellentétes. A Környezetvédelmi Hatóság a benyújtott engedélyezési dokumentáció áttanulmányozása során az megállapította, hogy az levegőtisztaság-védelmi szempontból hiányos, ezért a /2015. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó augusztus 18. napján eleget tett hiánypótlási kötelezettségének. A Környezetvédelmi Hatóság az engedélyezési dokumentációt és annak kiegészítését áttanulmányozva az alábbi megállapításokat tette: Általánosságban megállapítható: A Villányi Központi major 1968 és 1971 között épült. A villányi sertéstelepen folytatott állattartás célja hosszú ideig a telepen belüli szaporulattal biztosított hízósertés előállítás volt. A Vajszlói sertéstelep elindításával azonban a Kft. vezetése úgy döntött, hogy a villányi telepről a hizlalási tevékenységet átcsoportosítja a vajszlói telepre és a villányi telepen a sertéstenyésztésre térnek át csaknem teljes egészében. Az állattartás változásából eredően az állattartó épületek funkciói megváltoztak. A telepen a trágyakezelési rendszer azonban változatlan maradt. Az elmúlt években az állattartás a sz. istállókban folyt, a vízöblítéses rendszerű fiaztató és utónevelő kivételével (13-14.) valamennyiben almos rendszert alakítottak ki. A Környezethasználó a tárgyi sertéstelepen át kíván állni a sertéshizlalásra. Az állattartás almos rendszerben történik, a számú állattartó épületekben. A telepen lévő számú ólak a Környezethasználó nyilatkozata szerint alkalmatlanok állattartásra. Mindezek alapján megállapítható, hogy a telep maximális kapacitása, állatlétszáma 2700 férőhely 30 kg-nál nagyobb hízósertések számára. A süldők hetes korukban kg-osan kerülnek a telepre és kb. 120 kg-os súly eléréséig hizlalják őket. A telepen bérhizlalást folytatnak. Az ólakban az állatok elhelyezése csoportosan történik. A padozat beton, mindenütt almozott. Az

16 16 állatok férőhelyének kialakítása és mérete megfelel az állatvédelmi előírásoknak. A tartásuk télen-nyáron azonos. A sertéstelep vízellátását a Kft. tulajdonában és üzemeltetésében lévő kútról biztosítják, a bérleti szerződésben foglaltak szerint. A trágyával illetve vizelettel szennyezett alomanyagot napi rendszerességgel, kézi túró, illetve TZ4K típusú előlapos traktorral tolják ki, az épületek végében kialakított almos trágyagyűjtő medencébe. A trágyagyűjtők betonozottak, 30 cm felszín feletti peremmel rendelkeznek, befogadó kapacitása 40 m 3. Az épületek padozatának lejtése, úgy került kialakításra, hogy a keletkező csurgalék és mosóvizek a beépített folyókákon keresztül a trágyagyűjtő medencékbe kerülnek bevezetésre. A medencékből az almostrágyát heti gyakorisággal markoló és pótkocsi segítségével az előírásoknak megfelelő trágyatérre szállítják, ahonnan a szántóföldre helyezik ki. Az etetés önetetőkből történik. Az itatást az istállókban önitatók alkalmazásával végzik. Az állattartó épületek szellőztetése mesterséges úton, ventilátorral történik. Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: A Ht. 1. (2) bekezdésének d) pontja szerint ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály a Ht-ben foglaltaktól eltérően rendelkezik a Ht. hatálya nem terjed ki a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is. - A Ht. 1. (3) bekezdésének f) pontja szerint, a Ht. hatálya nem terjed ki a fekáliára (trágyára) ha arra a (2) bekezdés c) pontja nem terjed ki, a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység, az erdőgazdálkodás, továbbá a fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel. - A kommunális szennyvíz mint nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz - kezelése a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény hatálya alá tartozik. - Az állattartás során a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: AKr.) 11. (2) bekezdésében meghatározott, az adatszolgáltatási kötelezettség fennállását meghatározó küszöbértékeket meghaladó mennyiségben gyakorlatilag csak a hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából az ATEV Zrt.-nek átadott hulladékká vált állati szövetek, állati hullák keletkeznek, a bővítés és a telephelyi tevékenységek során keletkező hulladékok engedélyezett módon történő kezelése biztosítható. Felhívom a Környezethasználó figyelmét, hogy amennyiben a telephelyen üzemi gyűjtőhelyet kíván kialakítani, üzemeltetni, a LKr a és az LKr. 17. (3) bekezdésében foglaltak alapján annak részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni, továbbá az üzemi gyűjtőhely csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a Környezetvédelmi Hatóság általi jóváhagyását követően üzemeltethető.

17 17 A Környezetvédelmi Hatóság a hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírásait a Ht. az LKr. és a AKr. előírásai alapján tette meg. Zajvédelmi szempontból megállapítható: A vizsgált létesítmény zajkibocsátása a jelenlegi és a tervezett üzemelési körülmények mellett nem haladja meg a megengedett zajvédelmi követelményeket. A hatásterületen védett épület, terület nem található, ezért az üzemeltetőnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ZajR.) 10. (3) bekezdés a) pontjába foglaltak alapján nem kell megkérni a létesítményre a zajkibocsátási határértéket. A Környezetvédelmi Hatóság a zajvédelmi vonatkozású megállapításait, a határozat rendelkező részében tett előírásait a ZajR. 3. (1) bekezdés, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. -a, valamint a KvVM-EüM együttes rendelet alapján határozta meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: A Lr. 31. (1) bekezdése alapján az engedélyköteles, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (a továbbiakban: E-PRTR) I. melléklete szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás (a továbbiakban: adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás) üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg, vagy az előzőektől eltérő esetben legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt a Környezetvédelmi Hatóság részére a Lr. 4. melléklet szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést tesz. A Lr. 26. (3) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a Környezetvédelmi Hatóság az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett diffúz források körét. A Környezetvédelmi Hatóság a bejelentésre kötelezett diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi követelményeket szintén az egységes környezethasználati engedélyben állapítja meg. A Lr. 26. (4) bekezdése értelmében a Környezetvédelmi Hatóság a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges. A dokumentációkban rögzítettek alapján a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, a rögzített előírások betartásával biztosítható, hogy sertéstartás technológia működtetése során a levegővédelmi követelmények teljesüljenek, és lakosságot zavaró bűzhatás ne alakulhasson ki. A Lr. 5. (3) bekezdése értelmében, a bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. A Lr. 5. (4) bekezdése alapján a Környezetvédelmi Hatóság a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát az egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg.

18 18 A Környezetvédelmi Hatóság a Villány, 079/2 helyrajzi szám alatti telephelyen létesített sertéstelep bűzkibocsátó forrásainak súlypontjától (EOV X: 57029, Y: ) számított 350 m sugarú kör által határolt területre a rendelkező rész szerint - védelmi övezetet állapított meg, figyelembe véve a jogszabályban rögzített kritériumokat. A benyújtott dokumentáció alapján rögzíthető, hogy a védelmi övezettel érintett, felsorolt ingatlanokon védett létesítmények (lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület) jelenleg nem találhatók. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 34. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint, a környezeti elemek, vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki. A védelmi övezetekben külön jogszabályok rendelkezései alapján egyes tevékenységek korlátozása vagy tilalma, építési, anyag-felhasználási, területhasználati korlátozások és tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el. A Kvt. 29. (1) bekezdése szerint, a környezet veszélyeztetésével járó technológiák alkalmazásakor a veszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni. Tájékoztatom a védelmi övezettel érintett Villány Város Önkormányzatát, hogy a Lr. 5. (3) bekezdése alapján előírt és a határozat rendelkező részébe foglalt, a Környezetvédelmi Hatóság által kijelölt védelmi övezetek tekintetében fennálló jogszabályi korlátozásokat, tilalmakat a felügyelőség a későbbi hatósági, illetve szakhatósági eljárásai, valamint a hatósági ellenőrzései során érvényre juttatja. Jelenleg a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 24/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet 1. (2) bekezdése értelmében, a telekalakítási és építési tilalom elrendelésére csak a települési önkormányzat rendeletében van lehetőség. Felhívom az önkormányzat figyelmét, hogy a Környezetvédelmi Hatóság által jelen engedélyben megállapított védelmi övezet vonatkozásában a helyi rendezési tervet vizsgálja felül, és amennyiben szükséges, intézkedjen annak módosítása érdekében. Felhívom az érintett építésügyi hatóság figyelmét, hogy a védelmi övezettel érintett ingatlanokkal kapcsolatos építésügyi engedélyezési eljárásai során a Környezetvédelmi Hatóság által jelen engedélyben megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe. Felhívom az érintett területi állami főépítészt, hogy a településrendezési tervek véleményezése során a Környezetvédelmi Hatóság által jelen engedélyben megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe. A Környezetvédelmi Hatóság a telephelyen működő légszennyező forrásra vonatkozó adatokat Lr. 31. (1) és (4) bekezdései szerint tett alapbejelentése alapján, a jelen engedély L mellékletében foglaltak szerint rögzítette. A Környezetvédelmi Hatóság a Lr. 4., 7. (1) bekezdésében, valamint a Lr. 26. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az Lr, a VMH rendelet, valamint a VMH rendelet vonatkozó előírásai és határértékei figyelembevételével állapította meg a levegővédelmi követelményeket. A Környezetvédelmi Hatóság az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat a Lr. 31. (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva írta elő.

19 19 A levegővédelmi működési engedély időbeni hatályáról a Lr. 26. (8) bekezdése alapján határozott a Környezetvédelmi Hatóság. Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: A sertéstelep területe országos jelentőségű védett természeti területet, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatba tartozó területeket nem érint. A sertéstelep az országos területrendezési tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) által kijelölt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület részét képezi. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a /2010. számú határozatban kiadott Engedély II/5.29. pontjában előírta, hogy a sertéstelep igényes tájba illesztését ahol elmaradt őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokkal történő körbefásítással, növénytakarással el kell végezni. A rendelkezésre álló adatok (légifotók, Google Earth, stb.) alapján a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a növénytelepítések nem történtek meg a telep teljes kerületén. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 7. (2) bekezdés a) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről, valamint biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez. A Tvt. 16. (3) bekezdése szerint erdő telepítése - ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik - elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék, az FVM rendelet mellékleteiben kerültek felsorolásra azok a fafajok, melyek telepíthetők, és azok az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok, melyek tájidegenek és nem telepíthetők. A Környezetvédelmi Hatóság a táj jellegének megőrzése érdekében ezért előírta, hogy a telep tájba illesztését őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajokkal történő takarófásítással, növénytakarással, stb. meg kell oldani. A Környezetvédelmi Hatóság a természet- és tájvédelmi szakági véleményét a Tvt. rendelkezései alapján alakította ki. Az elérhető legjobb technika alkalmazása szempontjából megállapítható: - A Kérelmező az elérhető legjobb technika alkalmazását R. 9. számú mellékletének figyelembevételével mutatta be és értékelte, amelyet a Környezetvédelmi Hatóság elfogadott. Egyéb szempontból megállapítható: - A tárgyi telephelyen tervezett tevékenység kapacitása alapján a Kárelhárítási rendelet 2. sz. melléklete 11. Nagy létszámú állattartás b) pontja szerint üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett.

20 20 - A Kárelhárítási rendelet 6. -a és 7. -a alapján kell a kárelhárítási üzemi tervet készíttetni és elfogadásra benyújtani a Környezetvédelmi Hatóságra. - A telephelyre összeállított, a Környezetvédelmi Hatóság által jóváhagyott üzemi tervet a Kárelhárítási rendelet 9. (1) bekezdése alapján a változások átvezetésétől függetlenül ötévenként felül kell vizsgálni. - A Környezetvédelmi Hatóság a kárelhárítási üzemi terv készítésére vonatkozó előírásait a fentiekre tekintettel adta meg. - Az engedélyezési dokumentációban kért a korábban létesíteni tervezett, de meg nem valósult 3 db almos trágyagyűjtő aknára vonatkozó a Környezetvédelmi Hatóság által kiadott objektum KTJ számot ( ) a rendszerből törölni nem tudja. A Környezetvédelmi Hatóság ugyanakkor tudomásul vette a Környezethasználó erre vonatkozó tájékoztatását. Összességében, a benyújtott felülvizsgálati dokumentáció, annak szakmai értékelése, valamint a területileg illetékes vízügyi szakhatóság állásfoglalása, a kormányhivatal szakkérdést vizsgáló szervezeti egységeinek véleményei alapján megállapítható, hogy a határozat rendelkező részében tett előírások betartásával a telep jelenleg, valamint a tervezett módosítást követően is megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek. Az egyesített eljárás eredményeként a Környezetvédelmi Hatóság tekintettel arra, hogy az Engedély kiadásakor fennálló feltételek időközben megváltoztak, és az Engedély többször módosításra került a /2010., az /2011., az /2011., az /2011., az /2014. és a 345-3/2015. számú határozatokkal módosított Engedély módosítással nem érintett rendelkezéseit jelen engedélybe beépítette, és az átláthatóság érdekében a R. 20/A. (12) bekezdésének a) pontja értelmében a tevékenység további gyakorlásához az egységes környezethasználati engedélyt egységes szerkezetben adta ki. A Környezetvédelmi Hatóság az Engedélyben szereplő előírások teljesítését ellenőrizte, a már teljesített kötelezettségek nem képezik az egységes szerkezetbe foglalt engedély tartalmát. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg az Engedély és módosításai a rendelkező részben foglaltak szerint hatályukat vesztik. A Környezetvédelmi Hatóság a döntése meghozatala során figyelembe vette a Kvt., a R., valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) jogszabályok előírásait. Az egységes környezethasználati engedély időbeli hatálya a R. 20/A (1) bekezdése, a belefoglalt levegővédelmi működési időbeli hatálya a Lr. 25. (5) bekezdése és a 26. (8) bekezdése, az engedély teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációjának benyújtási határideje a R. 20/A. (4) bekezdése alapján került megállapításra. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről a R a, a bejelentési kötelezettségről a Kvt a alapján rendelkezett a Környezetvédelmi Hatóság. A fentiek alapján a Környezetvédelmi Hatóság a R. 20. (4) bekezdése, valamint a 11. számú melléklete értelmében, a Kvt. 66. (1) bekezdés b) pontja és 71. (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Környezetvédelmi Hatóság a döntését a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdései alapján határozatba foglalt.