ALACSONY ENERGIAFOGYASZTÁSÚ ÉPÜLETEK ÉS KÖLTSÉGOPTIMALIZÁLÁS AZ ÉPÜLETENERGETIKÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALACSONY ENERGIAFOGYASZTÁSÚ ÉPÜLETEK ÉS KÖLTSÉGOPTIMALIZÁLÁS AZ ÉPÜLETENERGETIKÁBAN"

Átírás

1 Épületenergetika, HUHR/1001/2.2.1/0009 ALACSONY ENERGIAFOGYASZTÁSÚ ÉPÜLETEK ÉS KÖLTSÉGOPTIMALIZÁLÁS AZ ÉPÜLETENERGETIKÁBAN Szabó Márta, PhD július

2 Épületenergetika, HUHR/1001/2.2.1/0009 ALACSONY ENERGIAFOGYASZTÁSÚ ÉPÜLETEK ÉS KÖLTSÉGOPTIMALIZÁLÁS AZ ÉPÜLETENERGETIKÁBAN Szabó Márta, PhD július

3 1

4 2

5 1. ÖSSZEFOGLALÁS A jelen tanulmány az épületek alacsony energiafogyasztási lehetőségeiről szól. Először az épületek minimális energiafogyasztását tárgyalja, figyelembe véve az energiaigényt és a megújuló energiaforrásokat. Részletezi az alacsony energiafogyasztású épületek technológiáinak különböző szintjeit, a közel nulla energiaigényű épületektől kezdve a passzívházas technológiákon át a pozitív energiamérlegű épületekig, kezdve a törvényi és jogszabályi keretekkel. Az egyes típusok alapelveinek leírását esettanulmányokkal támasztja alá. Az energiahatékonyságon kívül tárgyalja a költségoptimalizálást is. 3

6 2. ELŐSZÓ A jelen tanulmány az alacsony energiafogyasztású épületek alapelveiről szól. Különböző háttérrel rendelkező hallgatók számára készült. Ezért a tanulmány nem tárgyal részletesen mérnöki módszereket és műszaki számításokat, hanem csak az alapelveket fekteti le, és esettanulmányokon keresztül példákat mutat be. Az épületeknek, amelyekben élünk, biztonságosnak, egészségesnek, működőképesnek és kényelmesnek kell lenniük, valamint esztétikailag illeszkedniük kell a város szerkezetébe. Ugyanakkor egyre energiahatékonyabbaknak és környezetbarátabbaknak is kell lenniük. Ezek az igények az építőipar mai állapotával teljesen ellentétesek: az építőipar erősen diverzifikált, kritikus mértékben fragmentált és igen lassan reagál a változásokra. Az épületek felelősek a teljes energiafogyasztás 40%-áért és a CO2-kibocsátás 36%-áért Európában. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló energiaforrások használata az építőiparban ezért fontos feladatok, amelyek elvégzése szükséges az energiafüggőség és az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Az épületek kibocsátásának csökkentése különösen fontos, és a szabványos, új épületek üzemi költségeinek akár 80%-a is megtakarítható az integrált tervezési módszerekkel, gyakran csak alacsony extra költségekkel vagy extra költségek nélkül a megoldás élettartama során. A területen a fő jogszabály az EU rendelete, nevezetesen az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD). Az épületek alacsony energiafogyasztásának elérésében a főbb lépések: az épületek egészének jobb teljesítménye, a hatékonyabb épületszolgáltatások és a megújuló energiaforrások használata. Ezek az intézkedések mind az energiaforrások helyi felhasználásához kapcsolódnak. A főbb alapelvek mindenhol ugyanazok, bár a körülmények eltérőek lehetnek az éghajlati viszonyoktól (például Észak és Dél) kezdve az épületek típusán keresztül a viselkedési/társadalmi/kulturális különbségekig. A jelen dokumentumban bemutatott főbb alapelvek és értelmezésük különböző európai tanulmányokon és intézményeken alapulnak. Az esettanulmányok kiválasztása ezért olyan módon történt, hogy Európát földrajzilag reprezentatív módon lefedjék. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a Magyarország-Horvátország IPA Határokon Átnyúló Együttműködési Program ( ) keretében készült. 4

7 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÖSSZEFOGLALÁS ELŐSZÓ Terminológia Rövidítések jegyzéke Mértékegységek és mennyiségek JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK irányelv /31/EU irányelv (az EPBD átdolgozása) Energiahatékonysági tanúsítványok Költségoptimalizált módszertani keret ÉPÜLETEK ENERGETIKAI TELJESÍTMÉNYE Fogalmak és meghatározások Az energetikai teljesítmény számítása Rendszerhatárok Részletes rendszerhatár az energiaszámításhoz A megújuló energiahányad számítása Számítási példák az energiaáramlásra Kis energiafelhasználású családi ház Közel nulla energiafelhasználású irodaépület MEGÚJULÓ ENERGIAFORÁSOK KIS ENERGIAIGÉNYŰ ÉPÜLETEKBEN A KIS ENERGIAIGÉNYŰ ÉPÜLETEK SZINTJEI A kis energiafelhasználású ház A passzív ház Nulla fűtésű házak Energia-önellátó és plusz energia épületek KÖZEL NULLA ENERGIAFELHASZNÁLÁSÚ ÉPÜLETEK (nzeb) A közel nulla energiafelhasználású épület elvei Az energiaigény energiaminőségének behatárolása, és küszöb felállítása a megengedett legnagyobb energiaszükséglethez Az épület működtetésével kapcsolatos energiaáramlás behatárolása a megújuló energia részesedésével, és küszöb felállítása a megújuló energiaigény minimális részesedésére Az elsődleges energiaigénnyel és a CO 2 -kibocsátásokkal kapcsolatos energiaáramlás behatárolása, és küszöb felállítása az elsődleges energiaigényre és a CO 2 - kibocsátásokra A közel nulla energiafelhasználású épület energiateljesítménye

8 Az energiamérleg számítása - követelmények Számítási módszertan kis energiafelhasználású épületekhez Átszámítási tényező az elsődleges energiából Az épületekben lévő berendezések energiafelhasználása Az épület energiamérlegének számítási időszaka A közel nulla energia és a közel nulla CO 2 viszonya Gyakorlati példa, 1. eset, családi ház Esettanulmányok Az 1. számú referenciaépület: önálló családi ház számú referenciaépület: többszintes nem lakáscélú épület A referenciaépületek fő paraméterei A közel nulla energiafelhasználású épület elveinek ellenőrzése a referenciaépületben PASSZÍV HÁZAK A passzív ház koncepciója, meghatározása és elvei A passzív ház követelményei Követelmény: fűtési terhelés a passzív házakban A fűtési terhelés számítása A hőterhelés számítási problémái a nagyon jól szigetelt épületekben Energiamérlegek a passzív házban Az energiamérleg határoló felülete Hőveszteségek és hőnyereségek Vonatkoztatási terület: Kezelt alapterület A fajlagos igény értéke a passzív házban A passzív ház épület-héjszerkezeti elemei Hőszigetelés A szigetelés szintje a passzív házakban A szigetelés U-értékei Szigetelőanyagok A passzív háznak megfelelő falrendszerek Hőhidak Légtömör szerkezet A passzív ház ablakai A passzív ház épületgépészete Szellőzés Fűtés és használati melegvízellátás Kompakt fűtő- és klímaberendezések

9 9.12. Tervezés KÖLTSÉGOPTIMALITÁS AZ ÉPÜLET-ENERGETIKÁBAN Háttér és cél A módszertan követelményei és lépései A referenciaépületek meghatározása Energiahatékonysági intézkedések, energiahatékonysági csomagok Intézkedések az épületek energetikai teljesítményének javítására Csomagok összeállítása Energetikai teljesítmény számítása; egy épület vagy épületelem energiafelhasználásának számítása Költség-optimalizálási számítás Költségkategóriák Gazdasági számítás A költségoptimum meghatározása Minimális energetikai teljesítmény A módszertan alkalmazási területe Esettanulmányok Felújítás Új épület IRODALOMJEGYZÉK

10 3. TERMINOLÓGIA 3.1. Rövidítések jegyzéke BAT - a legjobb elérhető technológia BPIE - Európai Épülethatékonysági Intézet CDD - hűtési foknapok CHP - kombinált hőteljesítmény COM - Optimális költség-keretrendszer módszertan COP - hatékonysági együttható DH - Távfűtés DHW - Használati melegvíz EIFS - Külső szigetelési és burkolási rendszer EPB - épület energiahatékonysága EPC - Energiahatékonysági tanúsítvány EPBD - Épületek Energiateljesítménye Irányelv GHG - üvegházhatású gázok HDD - fűtési foknapok (heating degree days) HVAC - Fűtés, szellőztetés, légkondicionálás LEB - Alacsony energiafogyasztású épület MEPR - minimum energiahatékonysági követelmények nzeb - közel nulla energiaigényű épület PEB - passzív energiafelhasználású épület; PEI - termelés elsődleges energiafelhasználása PH - passzívház PHPP - Passzívház-tervezési csomag. PV - foto-voltaikus RE - megújuló energia RES - megújuló energiaforrások SEER - szezonális energiahatékonysági arány TFA - kezelt alapterület VIP - vákuumos szigetelőpanel ZEB - nettó nulla energiafogyasztású épület 3.2. Mértékegységek és mennyiségek A net hasznos alapterület, m 2 C a,i (j) az i évben a j energiához kapcsolódó komponensre vonatkozóan felmerült költség (energiaköltségek, üzemeltetési költségek, rendszeres vagy csereköltségek, karbantartási költségek és hozzáadott költségek) C g (τ) globális költség (a τ 0 kezdőévre vonatkoztatva) C I kezdeti befektetési költségek E del,i leadott energia (kwh/a), E del,i leadott energia (kwh/a) E el,aux kiegészítő elektromos energia, mint W p,c + W p,e + W aux ; 8

11 E exp,i exportált energia (kwh/a), E exp,i exportált energia (kwh/a) E RE,i helyszínen megújítható energia (kwh/a), E tot,i az épület teljes energiafelhasználása kwh/(a), i - minden energiahordozóra külön számítva; E x HP hajtóenergia, mint E el, Q T, E fuel ; f del,i primer energiatényező (-) az i leszállított energiahordozóra vonatkozóan; f exp,i primer energiatényező (-) az i exportált energiahordozóra vonatkozóan, k p,,x az x szivattyú által felhasznált energia hőenergia formájában visszanyerhető része NREC a leszállított (importált), nem megújuló energiahordozók összessége, kwh/a; NREC exp az exportált, nem megújuló energiahordozók összessége, kwh/a. Q fg füstgáz miatti energiaveszteség gázhajtású hőszivattyúknál. Q usable a hőszivattyúk által leadott, becsült teljes felhasználható hő R d (i) az i évre vonatkozó diszkontráta REC exp a helyszínen gyártott és exportált megújuló energiahordozók összessége, kwh/a; REC off-site a helyszínen kívül gyártott, leszállított (importált) megújuló energiahordozók összessége, kwh/a; REC on-site a helyszínen gyártott megújuló energiahordozók összessége, kwh/a; RER a megújuló energiák aránya, -; SPF hőszivattyúk becsült átlagos szezonális teljesítménytényezője, - SPF HP szezonális teljesítménytényező, figyelembe véve a kiegészítő elnyelt energiát is: U teljes hőátadási tényező (korábban k-érték) W/(m²K) V f, τ (j) a j komponens végső (= maradvány) értéke a számítási időszak végén (a τ 0 kezdőévre vonatkoztatva) Itt vehető figyelembe az ártalmatlanítási költség is. W p,x x szivattyú által felhasznált elektromos energia (kondenzátor/párologtató oldal) hőszivattyú energiaveszteségei, lost 9

12 4. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az épületek felelősek a teljes energiafogyasztás 40%-áért és a CO2-kibocsátás 36%-áért Európában. Az épületek energiahatékonysága kulcsfontosságú az EU klímával és energiával kapcsolatos céljainak elérésében, nevezetesen az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%- kal való csökkentése 2020-ig, illetve az energiafogyasztás 20%-os csökkentése szintén ig. Az épületek energiahatékonyságának növelése költséghatékony módszer a klímaváltozás ellensúlyozására és az energiabiztonság növelésére, egyúttal munkalehetőségek teremtésére, különösen az építőiparban ben az energiaellátás biztonságáról szóló Zöld könyv 1 [2] arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unió hosszú távú energiaellátási és energiabiztonsági stratégiáját úgy kell kialakítani, hogy a polgárainak jóléte biztosítható legyen, miközben tiszteletben tartja a környezetvédelmi célokat, és törekszik a fenntartható fejlődésre [3] ban az Európai Bizottság elfogadta a as Energia és Klímaváltozási Csomagot 2, amely a klímaváltozással foglalkozik és bátorít a megújuló energiaforrások használatára olyan eszközökkel, mint különböző irányelvek a megújuló energiaforrások használatának bátorítására, valamint az energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedések az EU-ban; a csomag négy szorosan kapcsolódó EU-rendelkezést tartalmaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a megújuló energiaforrások használatának előmozdítására. A fő célok és törvények a következők: - illetve az energiafogyasztás 20%-os csökkentése az energiahatékonyság növelésével 2020-ig. - az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának csökkentése legalább 20%-kal 2020-ig - amely 30%-ra nő egy jogerős nemzetközi egyezmény elfogadásával (az átdolgozott EU Kibocsátási Kereskedelmi Séma (ETS) irányelv 3 szerint) a Közösség és a Kiotói Egyezmény üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó kedvezményes kereskedelmi sémájának továbbfejlesztése és kiterjesztése érdekében 4 ); - megújuló energiák 20%-os aránya az EU energiafogyasztásában 2020-ra (2005-ben az arány a bruttó végső energiafogyasztásra vonatkoztatva 8,5% volt (2006-ban pedig 9,2%)) a RES irányelv értelmében. Az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK irányelv EU-szinten a fő törvényi eszköz az épületek energiahatékonyságának elősegítésében. Az irányelv értelmében a tagállamoknak kötelessége minimum követelményeket támasztani az új és a meglévő épületek energiahatékonyságára vonatkozóan, biztosítani az energiahatékonyság tanúsítását, és megkövetelni a kazánok és légkondicionáló berendezések rendszeres ellenőrzését az épületekben ban a Bizottság javaslatot terjesztett elő az irányelv átdolgozására, az energiahatékonysággal kapcsolatos követelmények szigorítása és bizonyos rendelkezések egyértelműsítése és megvalósítása céljából. 1 Az energiaellátás biztonságának európai stratégiája felé Zöld könyv as Energia és Klímaváltozási Csomag /29/EK irányelv (23/04/2009); az Európai Közösség Hivatalos Folyóirata L 140, 05/06/ oldal 4 Kiotói Egyezmény 10

13 A politikai megegyezés az átdolgozott irányelv tartalmáról november 17-én született meg. [1] 4.1. Az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK irányelv Az irányelv a Közösség klímaváltozással (akiotói Egyezményben tett vállalások) illetve az ellátás biztosításával (az ellátás biztosításáról szóló Zöld könyv) kapcsolatos kezdeményezéseinek része. Először is egyre erősebb a Közösség külső energiaforrásoktól való függése, másodszor pedig folyamatosan nő az üvegházhatású gázok kibocsátása. A Közösségnek kevés befolyása van az energiaellátás felett, azonban az energiakeresletet befolyásolni képes. A fenti két problémára egy lehetséges megoldás az energiafogyasztás csökkentése az energiahatékonyság növelésével. Az épületekkel kapcsolatos szolgáltatások energiafogyasztása az EU teljes energiafogyasztásának körülbelül egyharmadát teszi ki. A Bizottság úgy véli, hogy ezen a területen megfelelő kezdeményezésekkel jelentős energiamegtakarítás érhető el, segítve ezzel a klímaváltozással és az energiaellátással kapcsolatos célok elérését. Az ilyen közösségi szintű célok eléréséhez közösségi szintű intézkedésekre van szükség. Ez az irányelv a kazánokról (92/42/EEC), építőipari termékekről (89/106/EEC) és az épületekkel kapcsolatos SAVE program intézkedéseinek folyománya. Bár már létezik egy irányelv az épületek energiatanúsításáról (a 2006/23/32/EK irányelv által hatályon kívül helyezette 93/76/EEK irányelv), ez eltérő politikai környezetben született a Kiotói Egyezmény előtt, az energiaellátás bizonytalanságaival együtt az Unióban. A céljai nem egyeznek meg a 2002/91/EK irányelv céljaival. Az utóbbi egy további eszköz, amely konkrét lépéseket javasol a meglévő kiskapuk bezárására. Léteznek még kapcsolódó törvények, például az Európai Parlament és a Tanács július 6-án elfogadott 2005/32/EK irányelve az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, illetve a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról [OJ L 191, július 22.], és az Európai Parlament és a Tanács április 5-én elfogadott 2006/32/EK irányelve az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv [OJ L 114, április 27.] hatályon kívül helyezéséről. Ez az irányelv kijelenti, hogy az épületek energiahatékonyságának tanúsítása egyenértékűnek tekinthető a mikro-, kis- és közepes vállalkozások energiaauditjával. Ezenkívül az ilyen tanúsítás egyenértékű egy energiaaudittal olyan ajánlások tekintetében, amelyek a költséghatékonyság növekedéséhez vezetnek. Az Európai Parlament és a Tanács december 16-án elfogadott eredeti 2002/91/EK irányelve az épületek energiateljesítményéről (EPBD) a tagállamokban az épületek energiateljesítményének javítását hivatott elősegíteni egy integrált módszertan keretrendszerének megteremtésével. Az EPBD irányelv négy elemet határoz meg, amelyeket integrálni kell a nemzeti jogrendekbe: 11

14 egy általános módszertan az épületek integrált energiateljesítményének kiszámítására; minimum szintek meghatározása az új, illetve nagyobb felújítás alá eső, már meglévő épületek energiateljesítményére vonatkozóan; a minimum energiahatékonysági követelmények tagállamok által történő meghatározásával; az új és meglévő épületek energiatanúsítási rendszereinek kialakítása (energiateljesítményi tanúsítványok - EPC-k), illetve a középületek esetén a tanúsítvány és más kapcsolódó információk jól látható kihelyezése. A tanúsítványok nem lehetnek öt évnél régebbiek; a kazánok és központi légkondicionáló rendszerek rendszeres ellenőrzése épületekben, valamint olyan fűtésrendszerek értékelése, amelyekben a kazán 15 évnél idősebb. Az általános számítási módszernek az épületszigetelés minőségén kívül figyelembe kell vennie minden tényezőt, amely hatással van az energiahatékonyságra. Ennek az integrált megközelítésnek figyelembe kell vennie minden tényezőt, például a fűtés- és hűtésrendszereket, a világítást, az épület helyzetét és tájolását, a hővisszanyerést stb. Az épületekre vonatkozó minimum szinteket a fenti módszertan alapján kell kiszámítani. A tagállamok felelősek a minimum követelmények meghatározásáért. Az irányelv a lakossági és a tercier szektorra vonatkozik (irodák, középületek stb.). A tanúsításról szóló rendelkezések hatálya azonban nem vonatkozik egyes épületekre, például műemlékekre, ipari területekre stb. Lefed az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos minden területet egy valóban integrált megközelítés megalapozása érdekében. Az irányelv nem határoz meg intézkedéseket a mozgatható berendezésekre, például háztartási berendezésekre vonatkozóan. A címkézéssel és a kötelező minimum hatékonysági követelményekkel kapcsolatos intézkedések már megvalósultak, vagy részei az Energiahatékonysági cselekvési tervnek. Az energiahatékonysági tanúsítványt épületek építésekor, értékesítésekor vagy bérbe adásakor kell rendelkezésre bocsátani. Ezenkívül az irányelv azt is előírja, hogy az épületek lakóinak lehetővé kell tenni, hogy hő- és melegvízfogyasztásukat saját maguk szabályozhassák, feltéve, hogy az ilyen intézkedések költséghatékonyak. A tagállamok felelősek a minimum követelmények meghatározásáért. Azt is biztosítaniuk kell, hogy az épületek tanúsítását és ellenőrzését szakképzett és független személyek végezzék el. A Bizottság egy munkacsoport segítségével a Függeléket a műszaki fejlődésnek megfelelően aktualizálja. A Függelék tartalmazza a keretrendszert az épületek energiateljesítményének kiszámításához, valamint a kazánok és központi légkondicionáló rendszerek ellenőrzésére vonatkozó követelményeket. Az EPBD irányelv megvalósítása igen összetett volt, mivel nehéz egy közös megközelítést alkalmazni az EU szintjén. Az épületek európaszerte különböznek, mivel a kialakításuk és felépítésük a kultúrától, éghajlattól, rendelkezésre álló anyagoktól, eltérő jogi környezettől és gazdasági fejlődéstől függően eltér. az EPBD irányelv megkövetelte a tagállamoktól a rendelkezéseinek átvételét a nemzeti jogi környezetekbe januárjáig. A 2003 és 2006 közötti előzetes szakaszban nehézségek adódtak. Az irányelv ugyanis integrált megközelítést alkalmazott az épületek energiahasználatának különböző aspektusaira. 12

15 Ezeket korábban alig néhány tagállam koordinálta. Az irányelv legnagyobb potenciális hatása leginkább a meglévő épületek felújításánál lesz érezhető; a legfőbb eszköz ennek során az a követelmény, hogy minden épület rendelkezzen energiahatékonysági tanúsítvánnyal. Az EPBD irányelv megköveteli az összes új épület általános energiahatékonyságának növelését. Tartalmaz egy követelményt a nagy méretű (1000 négyzetméternél nagyobb alapterülettel rendelkező), meglévő épületek felújítására vonatkozóan is. A teljeskörű végrehajtást több probléma is akadályozta. Az EPBD átdolgozása hivatott megoldani azokat a problémákat, amelyek megakadályozták a teljeskörű végrehajtását ban a Bizottság javaslatot terjesztett elő az irányelv átdolgozására, az energiahatékonysággal kapcsolatos követelmények szigorítása és bizonyos rendelkezések egyértelműsítése és megvalósítása céljából. A politikai megegyezés az átdolgozott irányelv tartalmáról november 17-én született meg.[1] /31/EU irányelv (az EPBD átdolgozása) A május 19-én elfogadott, átdolgozott irányelv (a 2010/31/EU irányelv) több, az eredeti irányelvben szereplő rendelkezést megerősített, bevezetett új követelményeket, és az intézkedések egyértelműbbek és ambíciózusabbak lettek, kiterjesztett hatállyal. Az átdolgozott EPBD két területen határoz meg célokat: A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmények megvalósítása 2019-ig (csak az új középületekre vonatkozóan), illetve 2021-ig (az összes új épületre vonatkozóan). Az energiahatékonysági követelmények költségoptimalizált megvalósításának módszerei (az új és meglévő épületekre vonatkozóan) Az átdolgozott EPBD főbb intézkedései: Nem határoz meg külön célt a meglévő épületek felújítására vonatkozóan. A tagállamoknak azonban követniük kell az állami szektor példáját, és olyan szabályozást kell kidolgozniuk, illetve olyan intézkedéseket kell meghozniuk (például az energiával kapcsolatos célokra), amelyek elősegítik a felújított épületek átalakítását alacsony energiafogyasztású épületekké. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az ilyen intézkedésekről a nemzeti terveikben. A 2002-es EPBD szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az alternatív rendszerek, például a megújuló energia vagy a kombinált hő- és energiatermelés használatát figyelembe veszik az összes, 1000 m² feletti alapterületű új épületek tervezésénél. Az 1000 m² feletti alapterületű, felújítás alatt lévő meglévő épületek energiateljesítményét javítani kell. Az 1000 m²-es küszöbérték miatt a kisebb épületek, például az önálló családi házak nem tartoztak ide. A 2002-es EPBD ezért kihagyta az európai épületek jelentős részét, és ezzel az energiamegtakarítási potenciáljukat is. Az átdolgozott változatból törölték az eredeti irányelvben megszabott 1000 m²-es küszöbértéket az új és meglévő épületekre. Ehelyett a küszöbérték akkor lép majd hatályba, ha a nemzeti jogszabályokat harmonizálták és végrehajtották, valószínűleg 2014 elején. Így most az 1000 m² alatti épületeket is figyelembe véve az átdolgozott irányelv szinte minden épületet lefed. A rendszerösszetevők cseréjéhez és felújításához minimum követelményeket is 13

16 meghatároz. A főbb felújításoknál a holisztikus számítási módszert részesíti előnyben. Kiegészítésként vagy alternatívaként az összetevőkre vonatkozó követelményeken alapuló teljesítményszámítások is megengedettek. Az irányelv egy új cikket tartalmaz a közel nulla energiaigényű épületekről. A 2. cikk definíciója szerint a közel nulla energiaigényű épület az I. melléklettel összhangban meghatározott, igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület. A felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is. Az irányelv szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy o december 31-ig minden új épület közel nulla energiaigényű épület legyen; o december 31. után az állami hivatalok által használt és birtokolt új épületeknek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie. A tagállamoknak jogszabályokat meg kell határozniuk és konkrét célokat kell kijelölniük az épületek felújításából keletkező közel nulla energiaigényű épületek számának növeléséhez. a 2002-es EPBD meghatározta azt is, hogyan kell értékelni az épületek energiateljesítményét. Megkövetelte, hogy a tagállamok meghatározzanak egy maximum energiafogyasztási szintet az épület normál használata alapján, de nem tartalmazott útmutatást az energiafogyasztás megkívánt szintjére vonatkozóan. A 2010-es, átdolgozott EPBD most előírja, hogy a tagállamok biztosítsák az épületek minimum energiateljesítményére vonatkozó követelmények meghatározását a költségoptimalizált szintek elérése céljából. A költségoptimalizált szintet az összehasonlító módszerrel lehet kiszámítani. Az energiahatékonysági tanúsítványok kiállításának részletesebb és szigorúbb eljárását kell megkövetelni a tagállamokban. Az energiahatékonysági tanúsítvány valamely tagállam vagy egy általa kijelölt jogi személy által elismert igazolás, amely jelzi az épületnek vagy önálló rendeltetési egységének az energiahatékonyságát. A tagállamoknak ellenőrző rendszert kell létrehozniuk az energiahatékonysági tanúsítvány érvényességének ellenőrzésére. A tagállamoknak szankciókat is meg kell határozniuk a nem megfelelőség esetére. Meg kell határozniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal e rendelkezéseket Energiahatékonysági tanúsítványok Az eredetileg a 2002-es EPBD irányelvben bevezetett energiahatékonysági tanúsítvány megvalósítása a legtöbb tagállamban gyengén sikerült. Az átdolgozott irányelv határozottan törekszik a végrehajtás sikeresebbé tételére. Az energiahatékonysági tanúsítványnak elsősorban a következőket kell tartalmaznia: az épület energiahatékonyságára vonatkozó adatokat és olyan referenciaértékeket is, mint például az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények, annak 14

17 érdekében, hogy az épület vagy önálló rendeltetési egység tulajdonosai vagy bérlői annak energiahatékonyságát összehasonlíthassák és értékelhessék; ajánlásokat az épület vagy önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költségoptimalizált vagy költséghatékony növelésére; és annak feltüntetését, hogy a tulajdonos vagy a bérlő hol kaphat részletesebb tájékoztatást, többek között az energiahatékonysági tanúsítványban foglalt ajánlások költséghatékonyságával kapcsolatban. Az átdolgozott irányelv arra ösztönzi a hatóságokat, hogy vegyék figyelembe azt a vezető szerepet, amelyet az épületek energiahatékonyságának terén játszaniuk kellene, többek között a tulajdonukban lévő épületekre vonatkozóan kiállított energiahatékonysági tanúsítványban foglalt ajánlásoknak a tanúsítvány érvényességi ideje alatt történő végrehajtásával. A tagállamok előírják, hogy az épületek értékesítésre vagy bérbeadásra kínálásakor a kereskedelmi médiában megjelenő hirdetésekben szerepeljen az épület energiahatékonysági tanúsítványában feltüntetett energiahatékonyság-mutató. Végül, amennyiben egy energiahatékonysági tanúsítvánnyal rendelkező épületnek legalább 500 m2 hasznos alapterületét hatóságok foglalják el, és azt a nyilvánosság rendszeresen látogatja, az energiahatékonysági tanúsítványt ki kell helyezni a nyilvánosság számára jól látható helyre. A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv (2009/28/EK) előírja, hogy a tagállamoknak 2015-ig meg kell követelniük, ahol ez alkalmazható, a megújuló energiaforrásból előállított energia minimum szintjeinek elérését új épületekben, illetve a nagyobb felújításon áteső, meglévő épületekben Költségoptimalizált módszertani keret Az átdolgozott EPBD most előírja, hogy a tagállamok biztosítsák az épületek minimum energiateljesítményére vonatkozó követelmények meghatározását a költségoptimalizált szintek elérése céljából. A költségoptimalizált szintet az összehasonlító módszerrel lehet kiszámítani. A Bizottság 2011-ben meghatározott egy összehasonlító módszertani keretrendszert az épületek és az épületelemek (pl. épület teteje) energiahatékonyságára vonatkozó követelmények költségoptimalizált szintjeinek meghatározásához júniusáig a Bizottságnak meg kell határoznia egy összehasonlító módszertani keretrendszert az épületek és az épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó követelmények költségoptimalizált szintjeinek meghatározásához. Az összehasonlító módszertani keret előírja a tagállamoknak, hogy: határozzanak meg referenciaépületeket, amelyek funkciójuk és földrajzi elhelyezésük alapján, beleértve a belső és külső klimatikus körülményeket is, reprezentatívak. A referenciaépületek közé lakó- és nem lakáscélú (pl. iroda), új és meglévő épületek is tartoznak; határozzanak meg a referenciaépületek tekintetében értékelendő energiahatékonysági intézkedéseket. Ezek lehetnek önálló épületek egészére, önálló épületelemekre vagy épületelemek kombinációjára vonatkozó intézkedések, 15

18 mérjék fel a referenciaépületek végső és primerenergia-szükségletét, a meghatározott energiahatékonysági intézkedések alkalmazásával, A kapcsolódó számításoknak meg kell felelniük a vonatkozó európai szabványoknak. a tagállamoknak az összehasonlító módszertani keret elveinek alkalmazásával ki kell számítaniuk a referenciaépületekre alkalmazott energiahatékonysági intézkedéseknek a várható gazdaságos élettartamra vetített költségeit (azaz a mindenkori nettó értéket), figyelembe véve a befektetési, karbantartási és üzemeltetési költségeket, a termelt energiából származó bevételeket és a hasznosítási költségeket. A Bizottság egy általános módszertant biztosít, és foglalkozik a közös problémákkal, például az energiaárak becsült hosszú távú alakulásáról szóló információkkal. A módszertan alkalmazásával az egyes tagállamok elemzik a bevitt adatokat (pl. klímaviszonyok és beruházási költségek), majd kiszámítják az eredményeket. A módszertan és a helyi adatok ezután lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy megállapítsák a minimum energiateljesítményre vonatkozó követelmények költségoptimalizált szintjét az új és meglévő épületekre. Össze kell hasonlítaniuk a számítások eredményét a mindenkor hatályban lévő, minimum energiateljesítményre vonatkozó követelményekkel. A tagállamoknak jelenteniük kell a számítások eredményeit a Bizottságnak, és mellékelniük kell a bevitt adatokat és a számításokhoz használt feltételezéseket. A tagállamoknak rendszeres időközönként, legfeljebb öt évente kell benyújtaniuk a jelentést a Bizottságnak; az első jelentés benyújtásának időpontja június. Ha az eredmények tagállami szinten azt mutatják, hogy a minimum energiateljesítményre vonatkozó követelmények jelentősen alacsonyabbak (több mint 15%-kal), mint a meghatározott költségoptimalizált szint, a tagállamnak indokot kell adnia az eltérésre. Abban az esetben, ha az eltérés nem indokolható, az adott tagállamnak tervet kell készítenie, amelyben meghatározza azokat a megfelelő lépéseket, amelyekkel az eltérés csökkenthető lesz az energiateljesítményre vonatkozó követelmények legközelebbi ellenőrzéséig. 16

19 5. ÉPÜLETEK ENERGETIKAI TELJESÍTMÉNYE Az épület energetikai teljesítménye (EPB) az számított vagy mért energiamennyiség, amely az épület tipikus használatával kapcsolatos energiaigény fedezésére szolgál, beleértve, többek között a fűtésre, hűtésre, szellőzésre, melegvíz-előállításra és világításra használt energiát (esetleges kivétel: berendezések). Az EPBD-nek megfelelően egy épület energetikai teljesítményét a felhasznált elsődleges energia jelzőszámával kell kifejezni az energiahordozó elsődleges energiatényezői alapján, amely a nemzeti vagy regionális súlyozott éves átlagon, vagy a helyszíni termelés fajlagos értékén alapulhat. Az EPBD meghatározását kiegészíti a berendezések (háztartások és fogyasztók) figyelembe vétele is. Egy épület energetikai teljesítményének meghatározásához fontos a különböző energiaáramlások meghatározása és annak tisztázása, mely energiaáramlásokat kell figyelembe venni az energetikai rendszerek határainak létrehozása és meghatározása az épületen az összes megújuló energiaforrás figyelembe vételével az elsődleges energiatényezők figyelembe vétele az elsődleges energia-jelzőszámhoz az optimális költségkövetelmények alkalmazhatóságának megfontolását a közel nulla energiafelhasználású épület teljesítményszintjén a közeli műszaki fogalmának tisztázása az átdolgozott EPBD-ben oly módon, hogy az vonatkozhasson a meglévő távfűtésekre vagy hűtőhálózatokra vagy bármely más, épületcsoportokat kiszolgáló műszaki rendszerre Az átdolgozott EPBD energetikai teljesítmény-meghatározása oly módon történt, hogy belefoglalták a berendezéseket (háztartások és fogyasztók) is, vagyis az épületekben használt valamennyi energiát figyelembe vették. A rendszerhatárok meghatározásához az EN 15603:2008 egyik szabványa által módosított általános űrlapot rendszeresítettek. A tagállamok számára a 4. és 5. ábrákon, és a 3. és 4. egyenletben látható rendszerhatárok használatát javasolják az elsődleges energiahányadhoz és a megújuló energiahányadhoz a közel nulla energiafelhasználású épület teljesítményszintjének meghatározásában. A nettó nulla energiakövetelménynek pontosan 0 kwh/(m 2 év) elsődleges energiahasználati teljesítményszintje van. A közel nulla energiafelhasználás teljesítményszintje a nemzeti feltételektől és döntésektől függ. Az energetikai teljesítmény számításának a meghatározott energiaszámítási keretre kell vonatkoznia, amely magába foglalja: az energiafelhasználás, a megújuló energia használata, és a leadott és exportált energia rendszerhatárait (1., 4. és 5. ábra); a standard energiaszámítási bemenő adatokat (EN 15251:2007); az energiaszámítások során használandó teszt referenciaévet (ISO :2005); az elsődleges energiatényezőket az energiahordozókhoz (néhány példa az EN 15603:2008-ban és a 3. egyenletben); 17

20 az energiaszámítási szabályokat és módszereket az energia-szükséglethez és a rendszerszámításokhoz, amelyekre a megfelelő EPBD szabványok vonatkoznak; amelyek mind befolyásolják a számított vagy mért elsődleges energia-jelzőszámot. A teljesítményszinteket meg kell határozni minden épülettípusra, legalább az átdolgozott EPBD-ben felsoroltakra Fogalmak és meghatározások Kiindulásként egy sor meghatározást kell tisztázni: az elsődleges energia megújuló és nem megújuló forrásokból származó energiát jelent, amely nem ment át semmilyen átalakítási folyamaton egy épülethez szükséges elsődleges energia (EN 15603:2008 és Költség-optimalizálási irányelvek) az épületben leadott energia előállítására használt energia. Ezt az energiahordozó leadott és exportált mennyiségeiből van számítva az elsődleges energia-átszámítási tényezők használatával. Az elsődleges energia nem megújuló és megújuló energiát tartalmaz. Ha mindkettőt figyelembe veszik, akkor teljes elsődleges energiának nevezhető. Az elsődleges energiafelhasználás kiértékelésének költség-optimalizálásának és jelzőszámának céljára az elsődleges energia nem megújuló hányada figyelembe van véve. elsődleges energiatényező (EN 15603:2008): Egy adott energiahordozóhoz a nem megújuló elsődleges energia osztva a leadott energiával, ahol a nem megújuló energia a leadott energia egy egységének biztosításához szükséges, figyelembe véve azt a nem megújuló energiát, amely szükséges a kivonáshoz, feldolgozáshoz, tároláshoz, szállításhoz, előállításhoz, átalakításhoz, átvitelhez, elosztáshoz és bármely más olyan művelethez, amely a leadott energiát felhasználó épület ellátásához kell. a leadott energia (EN 15603:2008) az az energiahordozónként kifejezett energia, amelyet az épületgépészeti rendszerekben adnak le a rendszerhatáron keresztül a figyelembe veendő igények kielégítésére (pl. fűtés, hűtés, szellőzés, használati melegvíz, világítás, berendezések stb.) vagy villamos energia előállítására. A leadott energia számítható a meghatározott energia-felhasználáshoz, vagy mérhető. Az EN 15603:2008 kimondja, hogy az aktív szoláris és szélenergia-rendszereknél csak az előállító egységek által leadott energia és a kiegészítő energia vehető figyelembe az energiamérlegben (pl. a szél kinetikus energiája nem). Nemzeti szinten kell eldönteni, hogy ez az energia a leadott energia része-e vagy sem. Ez a nemzeti döntés az EN 15603:2008-ban a leadott energia meghatározásának (3.3.4) 1. megjegyzésében is szerepel. Ez ellentétes az átdolgozott EPBD-vel, ha a helyszínen előállított megújuló energiát leadott energiának tekintik (ami azt jelenti, hogy a helyszíni szoláris villamos energia nem csökkenthető a hálózatról vételezett villamos energiával). Ebben az esetben ellentét mutatkozik az átdolgozott EPBD I. mellékletével, amely szerint az aktív szoláris és egyéb megújuló energiák pozitív befolyását figyelembe kell venni. Ezért a nemzeti döntés innentől nem tűnik mérvadónak és az átdolgozott EPBD az EN 15603:2008 módosítását tette szükségessé, amely most van folyamatban. az exportált energia (EN 15603:2008) az az energiahordozónként kifejezett energia, amelyet az épületgépészeti rendszerek szállítanak a rendszerhatáron keresztül és amelyet a rendszerhatáron kívül használnak fel. Ez meghatározható előállítási típusonként (pl. kogenerációs, fotovoltaikus stb.) a különböző súlyozó tényezők alkalmazása érdekében. 18

Hogyan tovább energetikai követelmények?

Hogyan tovább energetikai követelmények? Hogyan tovább energetikai követelmények? Dr. Csoknyai István BME egyetemi docens MEPS KONFERENCIA BME 2009. május 20. Tartalom 1. rész: 2002/91/EK IRÁNYELV 2. rész: Átdolgozó javaslat (2008/0223) I. rész

Részletesebben

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés

Részletesebben

Az épületek energiahatékonyságáról szóló, új 2010/31/EU parlamenti és tanácsi irányelv és a hazai bevezetés kérdései. Soltész Ilona 2011. október 14.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló, új 2010/31/EU parlamenti és tanácsi irányelv és a hazai bevezetés kérdései. Soltész Ilona 2011. október 14. Az épületek energiahatékonyságáról szóló, új 2010/31/EU parlamenti és tanácsi irányelv és a hazai bevezetés kérdései 1 Az épületek energiahatékonyságát növelő építési tevékenység előnye: Az építésgazdaság

Részletesebben

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai

Részletesebben

e 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó

e 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó TARTALOM: Az e 4 koncepció Passzívház egy rétegű monolit tégla falazattal Energia hatékony téglaház modell = a jövő háza? Az egész több, mint a részek

Részletesebben

Az új épületenergetikai és klímavédelmi

Az új épületenergetikai és klímavédelmi Az új épületenergetikai és klímavédelmi szabályozási rendszer Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Tartalom Energetikai EU direktívák Épületenergetikai direktíva

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Új szabályozások Kormány rendelet Az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint

Részletesebben

Európai Uniós energetikai követelmények

Európai Uniós energetikai követelmények Európai Uniós energetikai követelmények Dr. Csoknyai István BME egyetemi docens III. MEPS KONFERENCIA 2010-04-14. Preambulum 1. A 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv lényegi

Részletesebben

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI dr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkf titkár Főtitkár CEPI-CEAB CEAB CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel,

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

TARTÓS REZSICSÖKKENTÉS: FÓKUSZBAN AZ ÉPÜLETENERGETIKA. Vidóczi Árpád építészmérnök

TARTÓS REZSICSÖKKENTÉS: FÓKUSZBAN AZ ÉPÜLETENERGETIKA. Vidóczi Árpád építészmérnök TARTÓS REZSICSÖKKENTÉS: FÓKUSZBAN AZ ÉPÜLETENERGETIKA Vidóczi Árpád építészmérnök 4/15/2014 KUTATÁSI TERÜLET : CSALÁDI HÁZ 130-140 m 2 lakóterület 4 tagú család részére optimalizált alaprajz Kitűzött energiaigény

Részletesebben

ZÖLDÜLŐ ÉPÜLETEK. Király Zsuzsanna Energiaklub. www.gpp-proca.eu

ZÖLDÜLŐ ÉPÜLETEK. Király Zsuzsanna Energiaklub. www.gpp-proca.eu ZÖLDÜLŐ ÉPÜLETEK Király Zsuzsanna Energiaklub Zöld beszerzés előnyei Ellátásbiztonság Energiamegtakarítás, klímavédelem Zöld beszerzés Költségmegtakarítás Anyagtakarékosság, és hulladékmegelőzés Az építőipar

Részletesebben

Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu

Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Épületek energiafelhasználása Az európai országokban az összes primer energia felhasználás

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 DDRFÜ Nkft regionális fejlesztési ügynökség, alapítva: 1998 Tulajdonosok: Baranya Megyei Önkormányzat, Somogy Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat Profil:

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Épületenergetika. Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK

Épületenergetika. Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK Épületenergetika Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai direktíva 91/2002/EK

Részletesebben

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Dr. MAGYAR ZOLTÁN Építéstudományi Egyesület Pécsi Tudományegyetem PMMK 38. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás Siófok, 2005.

Részletesebben

A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról

A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 2. sz. Melléklet Tervezési adatok 1 1. Éghajlati adatok

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) 2010.6.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/13 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI

Részletesebben

Új követelmények a hőtermelők energiahatékonyságával szemben

Új követelmények a hőtermelők energiahatékonyságával szemben Új követelmények a hőtermelők energiahatékonyságával szemben Az Európai Unió előírása szerint 2015 szeptember 26-ától a fűtőberendezéseknek és tárolóknak meg kell felelniük bizonyos energiahatékonysági

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról

Részletesebben

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában CEU Auditorium A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Dr. Ádám Béla Megújuló Energia Platform elnökségi tag, Budapest Tartalom A Megújuló Energia Platform (MEP) bemutatása: alapelvek, céljai,

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Nemzeti Fejlesztési Miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben

Közbeszerzés zöldebben Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás!

Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás! Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás! Előadó: Kozma Hilda Tartalom 1. Épületek energetikai tanúsítása 2. Épületenergetikai korszerűsítés projekt menedzsment Csak egy újabb papír?

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

P03. Épületenergetikai tanúsítás módszerei, a jelenlegi helyzet. [Épületenergetikai tanúsítás] 15-06-2006

P03. Épületenergetikai tanúsítás módszerei, a jelenlegi helyzet. [Épületenergetikai tanúsítás] 15-06-2006 [Épületenergetikai tanúsítás] P03 15-06-2006 Jean Christophe Visier Centre Scientifique et Technique du Bâtiment, CSTB Franciaország www.buildingsplatform.eu Épületenergetikai tanúsítás módszerei, a jelenlegi

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29.

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29. AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL 2013. Október 29. MENNYIRE KÖZPONTI KÉRDÉS HAZÁNKBAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG? (az import aránya a teljes energiafogyasztáson belül - nukleáris fűtőanyaggal

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) 2010.6.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/13 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV

KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV az alacsony energiaigényű lakóépületekre vonatkozó követelményrendszer Megjelent: Budapest, 2014 Szerző:

Részletesebben

Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Épületenergetika és Épületgépészeti Tanszék 2013.11.06. Középület állomány típusépületei Középületek elemzése Állami és önkormányzati

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Vértesy Mónika energetikai tanúsító é z s é kft

Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Vértesy Mónika energetikai tanúsító é z s é kft Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Rendelet írja elő a tanúsítást 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Új épületeknél már kötelező

Részletesebben

39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról

39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet Hatályos: 2021.01.02-39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról Az épített környezet

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN Baumgartner Ida hivatalos közbeszerzési tanácsadó HAB 749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Tartalom Zöld közbeszerzés (Green Public Procurement) Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Jogszabályi

Részletesebben

Passzívházakról kicsit másként

Passzívházakról kicsit másként Passzívházakról kicsit másként Benécs József CePHD épületgépész szakmérnök DEFINÍCIÓK (helyett) ha egy csoporthoz szeretnénk tartozni, akkor el kell fogadjuk annak minden szabályát Amennyiben a higiéniai

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

2003.1.4. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 1.

2003.1.4. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002/91/EK IRÁNYELVE (2002. december 16.) az épületek energiateljesítményéről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? JÁSZAY TAMÁS Vállalatfejlesztési Igazgató MET Energia Műhely Budapest, 2015. 04. 16. Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra

Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Épületek energiafelhasználása Az európai országokban az összes primer

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens

Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens ENERGIA AUDITTAL ÉS AZ ISO 50001-ES SZABVÁNNYAL KAPCSOLATOS ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens Az energiahatékonysági irányelv átültetése a magyar

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

Az új energiahatékonysági irányelv

Az új energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Befektetési és megtakarítási lehetőség: a saját házam energiahatékony épületfelújítás

Befektetési és megtakarítási lehetőség: a saját házam energiahatékony épületfelújítás Befektetési és megtakarítási lehetőség: a saját házam energiahatékony épületfelújítás Győr, 2011.06.03 Tartalom Sláger az energia Minden ingatlantulajdonos érintett Iránytű : energiatanúsítvány Segítség:

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Épületrész (lakás): Megrendelő: Tanúsító: Gali András Az épület(rész) fajlagos primer energiafogyasztása: 293.5 kwh/m 2

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ dr. Magyar Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Épületenergetikai Szakosztály elnöke Ügyvezető igazgató, Comfort Consulting Kft. magyar.zoltan@comfortconsulting.hu

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE 2012.1.16.

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE 2012.1.16. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.1.16. C(2011) 10050 végleges A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE 2012.1.16. az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum. Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet

Részletesebben

A HATÉKONYSÁG. Ecodesign-irányelvek a nagyobb környezettudatosság érdekében

A HATÉKONYSÁG. Ecodesign-irányelvek a nagyobb környezettudatosság érdekében HTÉKONYSÁG NYER Ecodesign-irányelvek a nagyobb környezettudatosság érdekében 20%... több megújuló energia... kevesebb elsődleges energiafelhasználás... kisebb CO 2 -kibocsátás z Európai Unió magas célokat

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei 19584 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 127. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A Miniszterelnökséget vezető miniszter 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

Részletesebben

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Tréning anyag felhasználók számára

Tréning anyag felhasználók számára Té Tréning anyag felhasználók számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás, tréning megtartása

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak

A napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak A napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak Szakdolgozat témakörei 1. Nap, napsugárzás, napenergia Nap felépítése napsugárzás,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Legújabb műszaki megoldások napkollektoros használati meleg víz termeléshez. Sajti Miklós Ügyvezető +36 20 2086 936 info@soltec.hu www.soltec.

Legújabb műszaki megoldások napkollektoros használati meleg víz termeléshez. Sajti Miklós Ügyvezető +36 20 2086 936 info@soltec.hu www.soltec. Legújabb műszaki megoldások napkollektoros használati meleg víz termeléshez Sajti Miklós Ügyvezető +36 20 2086 936 info@soltec.hu www.soltec.hu Főbb pontok Az 811..813/2013 EU direktíva hatásai az épületgépészeti

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

P01. Az épületenergetikai direktíva bevezetését támogató európai projektek. [SAVE projektek ismertetése] 10-04-2006. 1 > SAVE projektek

P01. Az épületenergetikai direktíva bevezetését támogató európai projektek. [SAVE projektek ismertetése] 10-04-2006. 1 > SAVE projektek [SAVE projektek ismertetése] P01 10-04-2006 Søren Aggerholm Dán Építéstudományi Intézet, SBi Dánia www.buildingsplatform.eu Az épületenergetikai direktíva bevezetését támogató európai projektek A dokumentum

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h) pontjában

Részletesebben

NEGAJOULE - 2020 A magyar lakóépületekben rejlő energia-megtakarítási lehetőségek Induljunk a kályhától! --------------------------------- Ámon Ada ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ

Részletesebben

813 és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek és a Gázkészülék/rendszer energiacímke. Előadó: Versits Tamás MGVE

813 és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek és a Gázkészülék/rendszer energiacímke. Előadó: Versits Tamás MGVE 813 és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek és a Gázkészülék/rendszer energiacímke Előadó: Versits Tamás MGVE BIZOTTSÁG 813/2013/EU RENDELETE (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK L 81/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.3.21. II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 244/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012. január 16.) az épületek energiahatékonyságáról

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA. www.euronet50-50.eu. 50.eu

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA. www.euronet50-50.eu. 50.eu ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA www.euronet50-50.eu 50.eu EURONET 50/50 ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA BEVEZETŐ Az EURONET 50/50 projekt keretében sor kerül a hálózatban

Részletesebben

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/8/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 25-i ülésére Tárgy: Döntés az Önkormányzatok és intézményeik

Részletesebben

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. Hatályos: 2013. február 20. 2015. július 08.

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. Hatályos: 2013. február 20. 2015. július 08. 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Hatályos: 2013. február 20. 2015. július 08. A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.1.31.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.1.31.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.31. C(2013) 404 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.1.31.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben