Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Szőke Júlia Okleveles közgazdász

Átírás

1 Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Szőke Júlia Okleveles közgazdász Kis- és középvállalatok határon átnyúló gazdasági kapcsolatai kulturális aspektusból Doktori értekezés tézisei Témavezető: Ablonczyné Dr. habil. Mihályka Lívia, PhD, tanszékvezető egyetemi docens Győr december

2 TARTALOMJEGYZÉK A disszertáció célja...3 A disszertáció felépítése... 4 A hipotézisek rendszere... 5 A kutatás módszertana... 7 A hipotézisek értékelése Következtetések, korlátok, jövőbeli kutatási irányok A tézisfüzetben hivatkozott irodalom A szerző témakörben megjelent publikációi A szerző témakörben elhangzott konferencia előadásai

3 A DISSZERTÁCIÓ CÉLJA Az emberiség történelme során a földrajz, az etnikai különbségek és a politikai lehatárolások tették lehetővé különbségek meghatározását a különböző emberek között. Az idő múlásával párhuzamosan azonban a társadalmak megkülönböztethető sajátosságokkal rendelkező emberek csoportjaira bomlottak, amelyeket aztán más emberi csoportoktól és közösségektől meg lehetett különböztetni. A technológiai, a telekommunikációs és a szállítási lehetőségek azonban csak a XX. század végétől tették lehetővé, hogy ezen elkülönült csoportok egymásról tudomást szerezzenek. Ennek következtében a nemzetköziesedés, a határon átnyúló kereskedelem és a kultúraközi kapcsolatok mind olyan fogalmakká váltak, amelyek az elmúlt évtizedek óta a világgazdaságot jellemzik és meghatározzák (Ablonczy-Mihályka 2009). Az üzleti kapcsolatok ugyanis ma már regionális és nemzeti határokat átlépve zajlanak, és számos különböző országot érintenek (Sims 2009). Ebből kifolyólag a gazdasági növekedés és siker a mai világgazdaságban attól függ, hogy a világgazdasági szereplők milyen mértékben válnak képessé nemzetközi színtéren dolgozni, illetve a kulturális különbségeket szem előtt tartani a még sikeresebb üzleti kapcsolatok érdekében (Palazzo 2002). Mindezek alapján jelen értekezés középpontjában a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok állnak, méghozzá egy Magyarországon ez idáig még nem kutatott szempontból és területen. Ennek megfelelően a kutatás során a Nyugat-dunántúli régió kis- és közepes méretű vállalatainak határon átnyúló elsősorban osztrákokkal kialakított gazdasági kapcsolatait vizsgálom kulturális aspektusból. A fentiekből következik, hogy a disszertáció kiemelt célja, hogy hiánypótló szerepet töltsön be a magyar kultúrakutatási szakirodalomban, tekintettel arra, hogy a kutatás mind annak területi egysége, mind pedig a vizsgálat alanyai szempontjából Magyarországon még nem kutatott területnek minősül. Ennek alapján az empirikus kutatás fő célja, hogy a kultúrakutatás elméleti feltevéseit és módszertani sajátosságait ismertetve, azok egyes elemeit felhasználva bemutassa a Nyugat-dunántúli régióban működő kis- és középvállalatok üzleti kultúráját, valamint a határon átnyúló gazdasági kapcsolataik során a fő partnerországok körét, azon belül az Ausztriával kialakított kapcsolatok jellemzőit és sajátosságait, valamint a kapcsolatokat segítő és akadályozó tényezőket. Ez utóbbin belül célja, hogy rávilágítson az 3

4 eltérő kultúrák közötti együttműködések lehetőségeire és nehézségeire, a leggyakrabban előforduló problémákra, valamint azok megoldási módjaira. További célja az empirikus kutatásnak, hogy igazolja, vagy elvesse azt a feltételezést, miszerint egy határ menti régió és az ott működő kis- és középvállalatok határon átnyúló gazdasági kapcsolatainak során a nemzeti kultúrák közelednek egymáshoz. Ebből kifolyólag a magyar kultúra jellemző vonásai és tulajdonságai sem érvényesek a Nyugatdunántúli régió kis- és középvállalatainak interkulturális interakciói során. Ugyanakkor mindezek ellenére feltételezhető, hogy a határon átnyúló üzleti kapcsolatok során mégsem a magyar fél kultúrája lesz a meghatározó, hanem a külföldi partnerországé. Különösen a kommunikáció, az üzleti tárgyalások, valamint a negatív kritikus interakciós helyzetek esetében valószínű a külföldi fél kultúrájának dominanciája. Ezen feltételezések igazolása vagy elvetése szintén a disszertáció célkitűzései között szerepel. A DISSZERTÁCIÓ FELÉPÍTÉSE Az első fejezet a kultúra kutatásának elméletével foglalkozik. Elsőként a kultúra definíciójával, természetével és sajátosságaival foglalkozom. Ezen belül bemutatom a kultúra egyes értelmezéseit, elemeit, rétegeit, valamint annak szintjeit. A fejezet második pontjában a kultúrakutatások történelmi előzményeit ismertetem, majd ezt követően a kultúra kutatásának megközelítéseit tárgyalom a teljesség igénye nélkül. Ezek tárgyalása fontos alapot teremt a következő pontban bemutatásra kerülő kultúramodellek mélyebb megértéséhez. A kultúramodellek közül a teljesség igénye nélkül csak a disszertáció témája és célja szempontjából lényeges és meghatározó modelleket mutatom be. Ezek jelentik ugyanis az empirikus kutatás elméleti bázisát. Ezt követően a kultúra és kommunikáció kapcsolatát tárgyalom, különös hangsúlyt helyezve a kultúrák közötti kommunikációra és az azt megkönnyítő interkulturális érzékenységre. Ez utóbbinál két modellre fókuszáltam, amelyek közül az egyik a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott modell az interkulturális kommunikáció és menedzsment területén, a másik pedig egy kevésbé ismert, ugyanakkor az interkulturális érzékenység fejlesztése szempontjából hasznos modell. A fejezet utolsó előtti pontjában a magyar nemzeti kultúra jellemzőit mutatom be az egyes kultúrakutatások eredményei alapján, hangsúlyozva az egyes kutatások eltérő eredményeit. Itt elsősorban a harmadik alpontban bemutatott kultúrakutatók kutatásai során összegyűjtött adatokból 4

5 megfogalmazott sajátosságokat tárgyalom. Az utolsó pontban pedig az előző ponttal megegyezően az osztrák nemzeti kultúra sajátosságait ismertetem. A második fejezet az empirikus kutatásba bevont területi egységet, a Nyugat-dunántúli régiót mutatja be, valamint a határ mentiség, illetve a határon átnyúló együttműködések témakörébe nyújt betekintést. A régió bemutatása a létrejöttének körülményeivel, jellemzőivel, valamint gazdasági adottságainak felvázolásával történik. Az ezt követő alfejezet a régió határ menti fekvésével foglalkozik, majd az utolsó alfejezet az osztrák-magyar határon átnyúló gazdasági kapcsolatok történeti hátterét tekinti át. A harmadik fejezet a vizsgálat alanyaival, a kis- és középvállalatokkal foglalkozik. Az első alfejezet a kis- és középvállalatok meghatározását, definiálási feltételeit írja le. A második alfejezet a magyarországi kis- és középvállalatok általános helyzetéről, azok számáról és gazdasági tevékenységéről ad képet a rendszerváltozástól napjainkig. A harmadik alfejezet pedig a vizsgált területi egység, a Nyugat-dunántúli régió azon vegyes tulajdonú kis- és középvállalatait mutatja be, amelyek valamilyen határon átnyúló kapcsolattal rendelkeznek. A negyedik fejezet az empirikus kutatás folyamatát, módszertanát és eredményeit ismerteti. Az első alfejezetben az alkalmazott kultúradefiníciót és kultúrakutatási megközelítéseket tárgyalja az értekezés. A második alfejezet első pontjában mutatja be a kutatás módszertanát, elkülönítve a kvantitatív kutatás módszertanát a kvalitatív kutatásétól. Az alfejezet második alpontjában a kérdőíves felmérés eredményeit ismerteti, amit a harmadik alpontban az interjús kutatás eredményeinek bemutatása követ. A disszertáció ötödik, záró fejezete tartalmazza a hipotézisek igazolását vagy elvetését azok magyarázataival együtt, továbbá a téziseket, valamint a kutatási téma összefoglalását és a lehetséges további kutatási irányok kijelölését. A HIPOTÉZISEK RENDSZERE Az értekezés középpontjában a Nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalatai állnak, mert feltételezhető, hogy ennek a határ menti régiónak a vállalatai kiterjedtebb határon átnyúló elsősorban osztrák kapcsolatokkal bírnak több tényező okán (pl. földrajzi elhelyezkedés, kedvező infrastruktúra). A doktori kutatás így mindenekelőtt annak kérdésével foglalkozik, hogy a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok alakulását a kultúra és annak sajátosságai 5

6 minként befolyásolják. Ennek megfelelően a kutatás tanulmányozza, hogy a vizsgált régióbeli kis- és középvállalatok tisztában vannak-e a kulturális eltérések fontosságával az üzleti interakciók során, illetve, hogy tesznek-e azok elkerülése érdekében konkrét lépéseket. Továbbá foglalkozik azzal is, hogy adott szituációban felismerik-e a vállalatok, hogy a konkrét probléma kulturális különbségekből származik-e vagy egyéb tényezőkből. Ezeken túlmenően elemzi azt is, hogy a határon átnyúló kapcsolatok során melyik fél üzleti kultúrája, szokásai a meghatározóak feltételezhető egyébként, hogy a külföldi félé, így vizsgálja azt is, hogy a feltételezéseknek megfelelően a problémás helyzetekben valóban a magyar fél lép-e fel problémamegoldóként és, hogy ennek során melyik fél kultúráját tartja szem előtt. Végül, a doktori kutatás tudományos kérdései között szerepel annak vizsgálata, hogy az elemzett régióbeli kis- és középvállalatok üzleti kultúrája valóban eltér-e a magyar nemzeti kultúrától, mivel a feltételezések szerint a kulturális jellegzetességek interkulturális interakciós helyzetekben módosul(hat)nak. 1. TÁBLÁZAT: A HIPOTÉZISEK RENDSZERE H1: A Nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalatainak határon átnyúló gazdasági kapcsolataiban a régióval közvetlenül határos országok vállalataival kialakított kapcsolatok dominálnak, ezen belül is különösen az osztrák vállalatokkal kialakított kapcsolatok. H2: A Nyugat-dunántúli régióban működő kis- és középvállalatok tisztában vannak azzal, hogy a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok során a kultúrák különbözőségét figyelembe kell venni és ennek érdekében konkrét lépéseket is tesznek. H3: A Nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalatainak üzleti kultúrája eltér a magyar nemzeti kultúra jellemzőitől, mivel feltételezhető, hogy ezek a kulturális sajátosságok interkulturális gazdasági interakciós helyzetekben módosulnak. H4: A Nyugat-dunántúli régióban működő kis- és középvállalatok határon átnyúló gazdasági kapcsolatai, így a kommunikáció és az üzleti tárgyalások során a külföldi fél üzleti kultúrája, szokásai a meghatározóak. H5: A kulturális különbségekből adódó negatív kritikus interakciós helyzetekben a vizsgált határ menti régióban működő kis- és középvállalatok lépnek fel problémamegoldóként, mégpedig a külföldi fél üzleti kultúrájának szem előtt tartásával. H6: A Nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalatai nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes problémás üzleti szituációkat a kulturális különbségek vagy egyéb tényezők motiválják. Forrás: Saját szerkesztés 6

7 A KUTATÁS MÓDSZERTANA Kutatási munkámat széles módszertani bázisra alapoztam, amely során primer és szekunder kutatási technikákat egyaránt felhasználtam. A téma elméleti hátterének és összefüggéseinek feltárását a hazai és a nemzetközi szakirodalom összegyűjtésével és feldolgozásával végeztem el. Ennek során több tudományterületre is kiterjedő irodalmat tanulmányoztam (pl. társadalomtudomány, vezetéstudomány, regionális tudomány), így a téma kifejtését interdiszciplináris megközelítés jellemzi. A primer kutatás vonatkozásában a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok vizsgálatának nincsen egységesen elfogadott mintája vagy modellje, ezért alapvetően a kutatási megközelítés és a kutatás célja határozza meg az alkalmazott módszertant. Mindehhez azonban szükség van a kutatási megközelítésből adódóan használt definíciók fogalmi lehatárolására. Doktori értekezésemben és az empirikus kutatás során is az elméleti fejezetben felvázolt kultúradefiníciók közül a Vitányi nevéhez kötődő definíciót tekintem kiindulópontnak, mivel ő a kultúrát így értelmezi: a kultúra az ember viszonya az objektiváció által teremtett világával: vagyis az ember által átalakított természettel, a létrehozott tárgyi világgal, a technikai-termelési eljárásokkal és fogyasztási szokásokkal, a közösség és a társadalom struktúráival, az életmóddal, tehát a tudományokkal, művészetekkel, erkölccsel, vallással, hittel, az emberek mindennapi beállítódásával és magatartásával. (Vitányi 1996, 5-6). Ugyanakkor nem értek egyet a nyugati antropológia meghatározásával abban a tekintetben, hogy a kultúra egy belsőleg konzisztens rendszer lenne (Søderberg Holden 2002), hiszen bizonyos normák, szokások tekintetében különbség mutatkozik az egyes nemzeteken belüli szubkultúrák között, hiszen például a generációk között eltérés fedezhető fel a bizonytalanság elkerülésének és így a kockázatok vállalásának mértékében is (Topcu 2005 nyomán). Doktori értekezésemben a kultúrakutatási irányzatok közül a két nemzet interakcióit tanulmányozó megközelítést alkalmazom, ugyanis alaposan meg kívánom vizsgálni, hogy mi történik akkor, amikor két különböző kulturális háttérrel rendelkező ember interakcióba lép egymással. Ezen irányzat lényege ugyanis, hogy az ember kulturális identitását a nemzetisége 7

8 határozza meg, amely viszont csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor egy eltérő kulturális háttérrel rendelkező féllel lép interakcióba (Rudnák 2010). A kutatási megközelítések közül az értekezésben a pozitivista szemlélet uralkodik interpretatív vonásokkal, hiszen az empirikus kutatás során a kritikus interakciós helyzetekre adott válaszok értékelése a kutató értelmezésétől (is) függ. A kutatás pszichológiai irányultságú, tehát bizonyos értékek mentén a kultúrák összehasonlítását célozza meg, amelynek során a kultúrát statikus elemként, tehát objektíve létező, adott, lassan változó elemként értelmezem, melynek határa megegyezik a nemzeti kultúra határával 1. A kutatás ebből adódóan étikus jellegű, azaz a minden kultúrára jellemző dimenziók alapján hasonlítja össze a Nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalatainak határon túli tehát eltérő kulturális háttérrel rendelkező gazdasági, üzleti partnereit. A fenti fogalmi lehatárolást követően kezdhettem neki empirikus kutatásomnak, amelynek során többféle módszert alkalmaztam, amelyek egymásra épülve tették lehetővé a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kulturális szempontú elemzését. A kutatás első szakaszában egy kvantitatív eszközhöz (kérdőíves felmérés) folyamodtam, amelynek segítségével felmértem a vizsgálatba bevont kis- és középvállalatok üzleti kultúráját, a kulturális különbségekről alkotott véleményét, valamint az osztrák üzleti partnerekkel fenntartott kapcsolataik főbb jellemzőit, sajátosságait és problémás helyzeteit. Tekintettel arra, hogy mérettől függetlenül a vállalatok sikeres működési mechanizmusait nemcsak a gazdasági törvényszerűségek, hanem az egyéni specialitások is befolyásolják (Bencsik 2009, 244), így a primer kutatás során nem tekinthettem el a kvalitatív kutatás lefolytatásától. Ennek következtében a kvantitatív felmérést egy kvalitatív módszerrel (strukturált interjúk) egészítettem ki, annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kapjak a határon átnyúló kapcsolatokról, és, hogy minél jobban megértsem a kapcsolatok működésének hátterében meghúzódó kulturális determinációkat, amelyek meghatározzák az együttműködésben szereplők gondolkodását, szokásait, attitűdjeit, a kapcsolatokhoz való hozzáállását. A hipotézisek döntő többségét tehát a nemzetközi standardoknak megfelelően kérdőíves mintavétel segítségével teszteltem. A lekérdezés online módon történt a hólabda módszer 1 A disszertációban ugyanis a terjedelmi korlátok miatt a szubkultúrák figyelembe vételére nincs lehetőség, azt egy önálló kutatás keretében lenne célszerű vizsgálni. 8

9 alkalmazásával. Az internetes lekérdezés nagy előnye volt, hogy a rendszer a kérdőívet csak akkor fogadta be, ha a válaszadó minden kérdést megválaszolt, így értékelhetetlen kérdőív nem érkezett. Az adatgyűjtés során, amely 2012 júliusa és október eleje között zajlott, 147 kérdőív gyűlt össze. A kérdőív a jellemzőit tekintve négy kérdésblokkból állt: demográfiai adatok mind a vállalatra, mind pedig a válaszadóra vonatkozóan, a kulturális különbségek vállalati megítélése és az abból fakadó problémák elkerülésére tett lépések, az üzleti kultúra jellemzői a határ menti régió vállalatainál, az osztrák-magyar határon átnyúló gazdasági kapcsolatok jellemzői, problémás szituációi, azok megoldási módjai. A kérdőívek feldolgozása során az egyszerűbb, leíró jellegű statisztikai elemzések mellett tettem le a voksomat, amelyeket a Microsoft Excel táblázatkezelő program 2007-es verziójának segítségével dolgoztam fel. Többváltozós statisztikai elemzések elvégzésétől jelen kutatás során eltekintettem, mivel a kutatás témája és célkitűzése ilyen jellegű elemzések elvégzését nem tette szükségessé. A mintavétel nem tekinthető véletlen mintavételnek, hiszen előre kijelölt paraméterek (vállalati nagyság, határon túli kapcsolat, Nyugat-dunántúli telephely) alapján célzott rétegre irányult. A hólabda-mintavétel során az adatközlők kiinduló csoportját az ismeretségi körömből választottam ki, a többi válaszadó pedig a kiinduló csoport által javasoltakból került kiválasztásra. A mintavétel területi jellemzőit figyelembe véve regionális szintű. Az empirikus kutatás második lépéseként kvalitatív kutatást folytattam. Nem hagyva figyelmen kívül, hogy meglehetősen kevés szabály vagy módszertani konvenció létezik a kvalitatív kutatáson belül (Kvale 2005, 27), a kvalitatív kutatás eszközének az interjút választottam. Mivel tisztában vagyok azzal, hogy nincsen általánosan elfogadott eljárásmód az interjús kutatás számára (Kvale 2005, 27), így doktori kutatásom során a strukturált interjú használata mellett döntöttem, amit kettős cél motivált. Kiválasztását egyrészt a módszer egyik előnye, vagyis az interjúalanyok válaszainak összehasonlíthatósága indokolta. Erre azért volt szükség, mert az interjúk során rétegzett mintavételt alkalmaztam, vagyis az interjúkat két 9

10 csoportban folytattam le és a két csoport eredményeit komparatív elemzésnek is alávetettem. A két csoportot annak alapján képeztem, hogy a kérdőíves felmérés egyik kérdésére milyen választ adtak. Az említett kérdés a következő: Tapasztalatai alapján az osztrák és a magyar üzleti kultúra közötti különbségek okoztak-e már problémát az üzleti kapcsolatok során? Az egyik csoportba azok a válaszadók kerültek, akik igennel (38 válaszadó), a másik csoportba pedig azok, akik a kérdésre nemmel válaszoltak (109 adatközlő). Mindezek alapján összesen 16 interjút folytattam le olyan megosztásban, hogy az igennel válaszolók, vagyis a magyar és az osztrák kultúra közötti különbségekből fakadó problémákkal az üzleti interakciók alkalmával már szembesülők közül 9 fővel készítettem interjút, míg a nemmel válaszolók, tehát a fenti problémával nem szembesülők közül 7 fővel. Mivel strukturált interjút használtam, így az interjú folyamán a kérdéseket kötött sorrendben, szó szerint tettem fel valamennyi interjúalanynak. Az interjúíven szereplő kérdések jelentős részére kötelezően választ vártam, voltak azonban olyan kérdések is, amelyeket az interjúalanyok nem tudtak vagy nem akartak megválaszolni. A strukturált interjú használatából kifolyólag ilyen esetekben sem tettem fel egyéb, például specifikus vagy szondázó kérdéseket (Gelei 2002), mivel egyrészt nem óhajtottam befolyásolni az interjúalany gondolatmenetét, másrészt pedig azt sem akartam, hogy csak azért válaszoljanak valami esetleg nem odaillőt vagy a téma szempontjából lényegtelen dolgot a kérdésre, mert kötelező a válaszadás. A kapott válaszokat az interjú során a válaszadás pillanatában lejegyzeteltem, mivel a diktafon használatát, vagyis az interjú hanganyagának rögzítését mindössze három interjúalanyom engedélyezte. A válaszok lejegyzetelése minden esetben az interjúalany szavaival történt, amellyel így további puha információkat nyertem a későbbi elemzéshez. Az interjúk elemzése során a jelentés kondenzáció és a jelentés kategorizáció módszerét választottam kiemelt adatelemzési metódusként. A jelentés kondenzáció alkalmazását a tematizálás, a jelentés kategorizációét pedig a strukturálás lehetősége motiválta. A fentieken túlmenően adott esetben az interjúalanyok által elmondottak mögöttes jelentéseinek feltárása, vagyis a jelentés interpretáció is lényeges elemzési módszer volt. Az interjúk lefolytatására 2012 októberében került sor. Az interjúalanyok az ismeretségi körömből, illetve az ismerősök ajánlása révén további vizsgált régióbeli kis- és középvállalatok dolgozói közül kerültek ki, de minden esetben olyan személyek köréből, akik 10

11 a kérdőív kitöltésében is részt vettek. Más szóval, a potenciális interjúalanyok kiválasztása is a kvantitatív kutatás során már alkalmazott hólabda módszerrel történt. A HIPOTÉZISEK ÉRTÉKELÉSE Értekezésem empirikus fejezete tekinthető a megfogalmazott tudományos kérdések és hipotézisek tesztelésének, és egyúttal a kultúra gazdasági életben betöltött szerepének mélyebb megértését segítő eszköznek is. Az empirikus kutatás alapján valamennyi hipotézist sikerült igazolni vagy elvetni. 2. TÁBLÁZAT: A HIPOTÉZISEK ÉS TÉZISEK RENDSZERE Hipotézisek Hipotézis tesztelése H1: A Nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalatainak határon átnyúló gazdasági kapcsolataiban a régióval közvetlenül határos országok vállalataival Részben kialakított kapcsolatok dominálnak, ezen elfogadva belül is különösen az osztrák vállalatokkal kialakított kapcsolatok. H2: A Nyugat-dunántúli régióban működő kis- és középvállalatok tisztában vannak azzal, hogy a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok során a kultúrák Elfogadva különbözőségét figyelembe kell venni és ennek érdekében konkrét lépéseket is tesznek. H3: A Nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalatainak üzleti kultúrája eltér a magyar nemzeti kultúra jellemzőitől, mivel feltételezhető, hogy ezek a kulturális sajátosságok interkulturális gazdasági Elfogadva interakciós helyzetekben módosulnak. Tézisek T1: A Nyugat-dunántúli régió vegyes tulajdonú kis- és középvállalatainak határon átnyúló gazdasági kapcsolataiban a régióval közvetlenül határos országok vállalataival kialakított kapcsolatok dominálnak, ezen belül is különösen az osztrák vállalatokkal kialakított kapcsolatok. T2: A Nyugat-dunántúli régióban működő kis- és középvállalatok tisztában vannak azzal, hogy a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok során a kultúrák különbözőségét figyelembe kell venni és ennek érdekében konkrét lépéseket is tesznek. T3: A Nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalatainak üzleti kultúrája eltér a magyar nemzeti kultúra jellemzőitől. 11

12 H4: A Nyugat-dunántúli régióban működő kis- és középvállalatok határon átnyúló gazdasági kapcsolatai, így a kommunikáció és az üzleti tárgyalások során a külföldi fél üzleti kultúrája, szokásai a meghatározóak. H5: A kulturális különbségekből adódó negatív kritikus interakciós helyzetekben a vizsgált határ menti régióban működő kisés középvállalatok lépnek fel problémamegoldóként, mégpedig a külföldi fél üzleti kultúrájának szem előtt tartásával. H6: A Nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalatai nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes problémás üzleti szituációkat a kulturális különbségek vagy egyéb tényezők motiválják. Forrás: Saját szerkesztés Elvetve Elvetve Elfogadva T4: A Nyugat-dunántúli régióban működő kis- és középvállalatok határon átnyúló gazdasági kapcsolatai, így a kommunikáció és az üzleti tárgyalások során egyik fél üzleti kultúrája, szokásai sem meghatározóak. T5: A kulturális különbségekből adódó negatív kritikus interakciós helyzetekben az adott helyzettől, üzlettől függően mindig más lép fel problémamegoldóként, mégpedig rendszerint mindkét fél üzleti kultúrájának szem előtt tartásával. T6: A Nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalatai nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes problémás üzleti szituációkat a kulturális különbségek vagy egyéb tényezők motiválják. A T1 tézis részben igazolta, hogy a Nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalatainak határon átnyúló gazdasági kapcsolataiban a régióval közvetlenül határos országokkal kialakított kapcsolatok dominálnak, ezen belül is különösen az osztrák vállalatokkal kialakított kapcsolatok. A szekunder kutatás ugyanis megfelelő adatok hiányában csak a vegyes tulajdonú kis- és középvállalatok esetében bizonyította a hipotézist. A T2 tézissel sikerült kimutatni, hogy a Nyugat-dunántúli régióban működő vizsgált kis- és középvállalatok tisztában vannak azzal, hogy a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok során a kultúrák különbözőségét figyelembe kell venni, és ezzel kapcsolatban az is bebizonyosodott, hogy a vizsgált vállalatok ennek érdekében konkrét lépéseket is tesznek. A H3 hipotézis tesztelése során a T3 tézis megerősítette, hogy a Nyugat-dunántúli régió vizsgált kis- és középvállalatainak üzleti kultúrája eltér a magyar nemzeti kultúrától. Több esetben az osztrák kultúra jellegzetességeivel mutat hasonlóságot a vizsgált vállalatok 12

13 kultúrája, így megállapítható, hogy interkulturális interakciós helyzetekben a kultúrák közelednek egymáshoz. A T4 tézis nem igazolta azt a feltevést, hogy a Nyugat-dunántúli régióban működő kis- és középvállalatok határon átnyúló gazdasági kapcsolatai, így a kommunikáció és az üzleti tárgyalások során a külföldi fél üzleti kultúrája, szokásai a meghatározóak. Az empirikus kutatás ugyanis rávilágított arra, hogy az osztrák-magyar határon átnyúló kapcsolatok során egyik fél üzleti kultúrája és szokásai sem meghatározóak. Az empirikus kutatás a H5 hipotézist is elvetette, mivel T5 tézisben azt sikerült kimutatni, hogy a kulturális különbségekből adódó negatív kritikus interakciós helyzetekben nem a magyar vállalatok, hanem az adott üzlettől, helyzettől függően mindig más lép fel problémamegoldóként, méghozzá nem a külföldi fél, hanem mindkét fél üzleti kultúrájának szem előtt tartásával. T6 tézis viszont igazolta, hogy a Nyugat-dunántúli régió vizsgált kis- és középvállalatai nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes problémás üzleti szituációkat a kulturális különbségek vagy egyéb tényezők motiválják. KÖVETKEZTETÉSEK, KORLÁTOK, JÖVŐBELI KUTATÁSI IRÁNYOK Értekezésemben a Nyugat-dunántúli régió kis- és középvállalatainak határon átnyúló gazdasági kapcsolatait vizsgáltam kulturális aspektusból, a hangsúlyt az osztrák-magyar interakciókra helyezve. Az empirikus kutatásomat magyar szempontból végeztem el, tehát magyar kis- és középvállalatokat vontam bele a kutatásba. A primer kutatás során nemcsak az osztrákokkal fennálló határon átnyúló kapcsolatok jellemzőit és problémás területeit vizsgáltam, hanem mértem a kis- és középvállalatok üzleti kultúráját is. Vizsgáltam továbbá, hogy a régióbeli kis- és középvállalatok milyen mértékben vannak tisztában a negatív kritikus interakciós helyzetek hátterével, okaival. Az értekezés tézisei választ adtak a doktori értekezés tudományos kérdéseire. Bebizonyosodott, hogy a vizsgált vállalatok tisztában vannak a kulturális különbségek fontosságával, ezért lépéseket is tesznek a kapcsolatok sikeresebb folytatása érdekében. Világossá vált az is, hogy az üzleti kapcsolatokban a magyarok nem játszanak alárendelt 13

14 szerepet, egyrészt mivel egyik fél üzleti kultúrája sem domináns a kapcsolatok során, másrészt pedig, mert a problémák kezelése az adott üzlettől, helyzettől függ, így a negatív helyzetek kezelése során a problémamegoldó fél mindkét fél kultúráját szem előtt tartja. Igazolódott viszont az is, hogy annak ellenére, hogy a vizsgált vállalatok tisztában vannak a kulturális különbségek fontosságával, mégsem ismerik fel, hogy az adott negatív szituációt kulturális eltérések vagy egyéb tényezők okozzák-e. Végül nyilvánvalóvá vált az is, hogy a vizsgált régióbeli kis- és középvállalatok üzleti kultúrája eltér a magyar nemzeti kultúrától, és több szempontból hasonlóságot mutat az osztrák kultúrával. A hasonlóság oka lehet, hogy a kulturális vonások interkulturális interakciós helyzetekben módosulhatnak és a másik kultúra irányába mozdulhatnak el. Ezt hangsúlyozza Salman Rushdie (2003 idézi Negus Pickering 2004, ) is, aki számtalanszor rámutatott arra, hogy a határok, nyelvek, kultúrák átlépése, azaz a kultúraközi folyamatok és az új emberekkel való találkozások pozitív értelemben is formálhatják az embert, illetve megkönnyíthetik a kreatív folyamatokban való részvételt, azáltal, hogy nyelvek, szokások, attitűdök sokaságát ismerik meg. Az empirikus kutatás lefolytatásának célja a felállított hipotézisek tesztelésén túl az volt, hogy azonosítsa azokat a kulturális különbségeket, amelyek a legtöbb problémát okozzák az osztrák-magyar határon átnyúló gazdasági kapcsolatok során. Ennek során megállapítottam, hogy leggyakrabban Hall (1975 és 1990) két kultúradimenziója, a monokronizmuspolikronizmus, valamint a magas- és az alacsony-kontextusú kommunikáció közti különbségek okozzák a problémás helyzeteket az üzleti kapcsolatok folyamán. Teszik ezt annak ellenére, hogy a kutatás eredményeként bebizonyosodott, hogy a vizsgált kis- és középvállalatok üzleti kultúráját a magyar nemzeti kultúrától eltérően monokronizmus és alacsony-kontextusú kommunikáció jellemzi, ami az osztrák kultúra sajátosságaival mutat rokonságot. Viszont a kvalitatív kutatás rávilágított arra, hogy még az azonos kategória ellenére is vannak különbségek az osztrák és magyar vállalatok között, hiszen az osztrákokat erős monokronizmus és alacsony-kontextusú kommunikáció jellemzi, míg a vizsgált magyar vállalatokat ennél némileg gyengébb. További problémát generáló kulturális különbségeket is azonosítottam, amelyek Trompenaars (1995), illetve Hofstede (1980) dimenzióihoz kapcsolódnak. A trompenaarsi modellből az érzelmileg telített és az érzelmileg semleges, azaz az affektív és a neutrális kultúrák közötti eltérések jelentkeznek problémaként a kapcsolatok során. A hofstedei modellből pedig a maszkulinitás és feminitás dimenziója közötti eltérések. Az osztrákokat ugyanis erős maszkulinitás jellemzi, míg az elemzésbe bevont magyar kis- és középvállalatokat a femininitás, tehát ez a terület is ütközési pontként jelenik meg az osztrák- 14

15 magyar határon átnyúló gazdasági interakciókban. Felvetődött továbbá a hofstedei modellből a hatalmi távolság is a kritikus helyzetek során. Az osztrákokra ugyanis közepes hatalmi távolság jellemző, míg a vizsgált magyar vállalatokra ennél gyengébb hatalmi távolság, ami az interakciók során problémaként jelentkezik. Egy esetben pedig megemlítésre került a bizonytalanságkerülés dimenziója is. A különbség már a kérdőíves felmérés eredményeiből is nyilvánvaló volt, a kvalitatív kutatás azonban rámutatott arra, hogy ez problémaként is jelentkezik adott esetben az együttműködések során. Az elemzésbe bevont magyar vállalatokra ugyanis közepes bizonytalanságkerülés jellemző, míg az osztrákokra ennél erősebb. A fentiek alapján levonható az a konklúzió, hogy a hasonló kulturális jellemzők ellenére is léteznek kulturális eltérések a vizsgált magyar vállalatok és osztrák partnereik között, amelyek a gazdasági kapcsolatokat megnehezítik. Mindent egybevetve az értekezés új tudományos eredményei a területi és a vállalati lehatárolásból adódnak. Miként azt a disszertáció céljai között is említettem, sem a Nyugatdunántúli régióra, sem pedig konkrétan a kis- és középvállalati körre vonatkozóan nem készült még ilyen kutatás. Ennél fogva új tudományos eredménynek minősül a Nyugatdunántúli régió vizsgált kis- és középvállalatai üzleti kultúrájának felmérése, illetve az osztrák-magyar határon átnyúló gazdasági kapcsolatainak kulturális aspektusból vett vizsgálata is. Ezen belül különösen a kapcsolatokat akadályozó tényezők, kulturális eltérések azonosítása jelent új tudományos eredményt. Az új tudományos eredmények felderítése során a kutatás azonban bizonyos korlátokba ütközött. A kutatás korlátját a vállalati adatokhoz való hozzáférés és az abból adódó módszertani determináltság jelentette. Mivel nem létezik olyan adatbázis, amely elkülönítené a kis- és középvállalatokat a mikro vállalatoktól, így arra vonatkozóan sincsenek adatok, hogy hány magyar tulajdonú régióbeli kis- és középvállalatnak van külföldi partnere, következésképpen az alapsokaságot sem lehetett pontosan meghatározni. Ebből adódott a hólabdás mintavétel alkalmazása a kutatás során. A téma feldolgozása során több olyan területet érintettem, amelyek további lehetséges kutatási irányokat nyitnak meg előttem. Az egyik ilyen a fentiekből is adódik, nevezetesen a Nyugat-dunántúli régió magyar tulajdonú kis- és középvállalatainak határon átnyúló 15

16 gazdasági kapcsolatait felmérő kutatás lefolytatása, amelynek eredményeit később a kis- és középvállalatokat segítő szervezetek is hasznosítani tudnák. Egy másik lehetséges jövőbeli kutatási irány lehet a mostani magyar szempontú elemzés mellé egy osztrák szempontú vizsgálat lefolytatása is, hogy még pontosabb képet lehessen kapni az osztrák-magyar kapcsolatok kulturális befolyásoltságáról és a problematikus szituációk osztrák felek általi megítéléséről. 16

17 A TÉZISFÜZETBEN HIVATKOZOTT IRODALOM Ablonczy-Mihályka Lívia (2009): Business Communication between People with Different Cultural Backgrounds. Conference of the International Journal of Arts and Sciences, o. Bencsik Andrea (2009): A tudásmenedzsment emberi oldala. Z-Press, Miskolc Gelei András (2002): A szervezeti tanulás interpretatív megközelítése: A szervezetfejlesztés esete. Doktori értekezés. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest. Letöltve: Hall, Edward T. (1975): Rejtett dimenziók. Gondolat Kiadó, Budapest Hall, E. T. Hall, M. R. (1990): Understanding Cultural Differences. Intercultural Press, Yarmouth, Maine Hofstede, Geert (1980): Culture s Consequences: International Differences in Work Related Values. Sage Publications, Beverly Hills Kvale, Steinar (2005): Az interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest Negus, Keith Pickering, Michael (2004): Creativity, Communication and Cultural Value. Sage Publications, London Palazzo, B. (2002): U.S.-American and German Business Ethics: An Intercultural Comparison. Journal of Business Ethics, o. Rudnák Ildikó (2010): A multikulturális környezet kihívásai a magyarországi nagyvállalatok vezetői körében. Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő. Letöltve: Rushdie, Salman (2003): Divided Selves. The Guardian Review, o. Sims, R. L. (2009): Collective versus Individualist National Cultures. Comparing Taiwan and U.S. Employee Attitudes Toward Unethical Business Practices. Business & Society, o. Søderberg, A. Holden, N. (2002): Rethinking Cross Cultural Management in a Globalizing Business World. International Journal of Cross Cultural Management, o. Topcu Katalin (2005): A kulturstandard-kutatás elmélete és gyakorlata magyar-osztrák menedzser-interakciókban: egy magyar szempontú elemzés. Doktori értekezés. 17

18 Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. Letöltve: Trompenaars, Fons (1995): Riding the Waves of Culture. Nicholas Brealey Publishing, London Vitányi Iván (1996): A magyar társadalom kulturális állapota. Maecenas, Budapest 18

19 A SZERZŐ TÉMAKÖRBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓI Szőke Júlia (2012): A határ menti vállalati együttműködés kulturális gátjai egy magyar szempontú elemzés. In: Reisinger A. (szerk.): Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Évkönyv 2012, Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr. ISSN pp Szőke Júlia (2012): Sztereotípiák görbe tükre. In: Róbert P. (szerk.): Gazdaság és morál: tiszta társadalom, tiszta gazdaság Kautz Gyula Emlékkonferencia Elektronikus formában megjelenő kötete. ISBN: Ablonczyné Mihályka Lívia Szőke Júlia (2012): Különböző kulturális háttérrel rendelkező kis- és középvállalatok a Nyugat-dunántúli régióban. In: Lendvai E. Wolosz R. (szerk.): Translatologia Pannonica III. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Fordítástudományi Kutatóközpont, Szláv Filológia Tanszék, Pécs. ISSN: pp Szőke Júlia (2011): The Cross-Border Relations of Hungarian SMEs From the Point of View of Culture. In: Dranidis, D. Kapoulas, A. Vivas, A. (eds.): Proceedings of the 6th Annual South East European Doctoral Student Conference: Infusing Research and Knowledge in South East Europe. South-East European Research Centre, Thessaloniki. ISBN: (ISBN: ) pp Szőke Júlia Ablonczyné Mihályka Lívia (2011): Business Culture of SMEs in the Hungarian-Austrian Border Region. International Journal of Arts and Sciences, Vol. 4., No. 9. CD formátumban ISSN: pp Szőke Júlia (2011): Kis- és középvállalatok határ menti gazdasági kapcsolatai kulturális aspektusból. In: Róbert P. (szerk.): Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben Kautz Gyula Emlékkonferencia Elektronikus formában megjelenő kötete. ISBN: Szőke Júlia Ablonczyné Mihályka Lívia (2011): Culture s Strategic Role in SMEs Cross- Border Relations. International Journal of Strategic Management and Decision Support Systems in Strategic Management, Vol. 16., No. 4. ISSN: pp Szőke Júlia (2010): Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok a kultúra tükrében. Az előadás videofelvétele megjelent az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottságának Kommunikációmenedzsment Albizottsága és a Gazdasági és Vállalati Kommunikáció Intézményközi Szellemi Műhely A vállalatok nemzetközi kommunikációja című műhelymunka előadásait tartalmazó DVD-n április Budapest Szőke Júlia (2010): Az interkulturális kommunikáció és az interkulturális érzékenység összefüggései. In: "TANULÁS - TUDÁS - GAZDASÁGI SIKEREK", avagy a tudásmenedzsment szerepe a gazdaság eredményességében. Tudományos Konferencia kiadványa, lektorált CD-kötet, ISBN , pp

20 Szőke Júlia (2010): A kultúra határon átnyúló gazdasági kooperációkra gyakorolt hatása. In: Benkő P. (szerk.): Politikai régió régiópolitika, Deák Kiadó, Budapest, pp Szőke Júlia (2010): A vállalaton belüli interkulturális kommunikáció. In: Lendvai E. Wolosz R. (szerk.): Translatologia Pannonica II. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Fordítástudományi Kutatóközpont, Szláv Filológia Tanszék, Pécs. ISSN: pp Szőke Júlia (2009): Cross-Cultural Communication: A Key to Effective Management. In: 10th International Scientific Conference of Management Horizons in Changing Economic Environment: Visions and Challenges Lektorált előadáskötet, CD-kiadvány, ISBN pp Szőke Júlia (2009): Interkulturális kommunikáció mint a hatékony menedzsment kulcstényezője. In: Ablonczyné M. L. Garai A. (szerk.): Győri Nyelvi Mozaik III. Széchenyi István Egyetem, Győr. ISBN pp Szőke Júlia (2009): Szervezeti kultúrák a nemzeti kultúra tükrében. In: Svéhlik Cs. (szerk.): IV. KHEOPS Tudományos Konferencia Lektorált Előadáskötet (2009), CD-kiadvány, ISBN pp Szőke Júlia (2009): A kulturális tényező szerepe a vállalkozási teljesítmény alakulásában. In: Lendvai E. Wolosz R. (szerk.): Translatologia Pannonica I. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Fordítástudományi Kutatóközpont, Szláv Filológia Tanszék, Pécs. ISSN pp

21 A SZERZŐ TÉMAKÖRBEN ELHANGZOTT KONFERENCIA ELŐADÁSAI Szőke Júlia (2012): Sztereotípiák görbe tükre. Gazdaság és morál: tiszta társadalom, tiszta gazdaság Tudományos Konferencia, június 12. Győr. Szekció: Kreatív gondolkodás új tehetségek. Szőke Júlia (2011): A határ menti vállalati együttműködés kulturális gátjai egy magyar szempontú elemzés. Fiatal Regionalisták VIII. Konferenciája, október Győr. Szekció: Városok, határok szekció. Szőke Júlia (2011): The Cross-Border Relations of Hungarian SMEs From the Point of View of Culture. 6th South East European Doctoral Students Conference, szeptember Thessaloniki, Görögország. Szekció: Enterprise Innovation and Development. Szőke Júlia Ablonczyné Mihályka Lívia (2011): Business Culture of SMEs in the Hungarian-Austrian Border Region. Multidisciplinary Conference of International Journal of Arts and Sciences, június Prága, Csehország. Szekció: Business and Economics V. Szőke Júlia (2011): Kis- és középvállalatok határ menti gazdasági kapcsolatai kulturális aspektusból. Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben. Tudományos Konferencia, június 15. Győr. Szekció: Kreatív gondolkodás új tehetségek. Szőke Júlia Ablonczyné Mihályka Lívia (2011): Culture s strategic role in SMEs crossborder relations. 16th International Scientific Conference SM2011. Strategic Management ad Decision Support Systems in Strategic Management, május 19. Subotica, Szerbia. Szekció: Section F Ablonczyné Mihályka Lívia Szőke Júlia (2010): Különböző kulturális háttérrel rendelkező kis- és középvállalatok a Nyugat-dunántúli régióban. Kultúrák Dialógusa a soknyelvű Európában VII. Nemzetközi Konferencia, október Pécs. Szekció: Interkulturális kommunikáció. Szőke Júlia (2010): Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok a kultúra tükrében. Elhangzott a Gazdasági és Vállalati Kommunikáció Intézményközi Szellemi Műhely A vállalatok nemzetközi kommunikációja című műhelymunkája során április Budapest Szőke Júlia (2010): Az interkulturális kommunikáció és az interkulturális érzékenység összefüggései. "TANULÁS - TUDÁS - GAZDASÁGI SIKEREK", avagy a tudásmenedzsment szerepe a gazdaság eredményességében. Tudományos Konferencia, április 14. Győr. Szekció: Interdiszciplináris szekció. 21

22 Szőke Júlia (2010): A kultúra határon átnyúló gazdasági kooperációkra gyakorolt hatása. MTA Regionális Tudományos Bizottságának Területpolitikai Albizottsága által rendezett "Politikai régió - régiópolitika" című konferencia, március 5. Győr. Szekció: III. sz. szekció. Szőke Júlia (2009): A vállalaton belüli interkulturális kommunikáció. Kultúrák dialógusa a soknyelvű Európában VI. Nemzetközi Konferencia, október Pécs. Szekció: Interkulturális kommunikáció. Szőke Júlia (2009): Cross-Cultural Communication: A Key to Effective Management. 10th International Scientific Conference of Management Horizons in Changing Economic Environment: Visions and Challenges, szeptember Kaunas, Litvánia. Szekció: Round Table Peculiarities of Cross-Cultural Communication in Europe presented by Jean Monnet project. Szőke Júlia (2009): Szervezeti kultúrák a nemzeti kultúra tükrében. IV. KHEOPS Tudományos Konferencia, május 20. Mór. Szekció: Humán kultúra és tudás. Szőke Júlia (2008): A kulturális tényező szerepe a vállalkozási teljesítmény alakulásában. Kultúrák dialógusa a soknyelvű Európában V. Nemzetközi Konferencia, november Pécs. Szekció: Interkulturális kommunikáció. 22