1024 Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel: Fax: V É G Z É S -t.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel: Fax: Ikt. sz.: D.849/ 13 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S -t. A Döntőbizottság az Infoterra Magyarország Kft. (1095 Budapest, Soroksári út 48., a továbbiakban: kérelmező) kérelmére a Földmérési és Távérzékelési Intézet (1149 Budapest, Bosnyák tér 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) Vállalkozási szerződés az Országleltár 1. ütemének keretén belül digitális ortofotók készítése, állami tulajdonban lévő termőföldek és a hozzájuk tartozó művelési ágból kivett ingatlanok helyszínelése, jogi-mérnöki állapotfelvétele, adatbázisok előállítása és meglévő nyilvántartások rendezése vonatkozásában tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzés ellen annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül - külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróságnak címezve, de a Közbeszerzési Döntőbizottságnál kell benyújtani. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, valamint a felek írásbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti gyorsított tárgyalásos eljárást indított, amelyre vonatkozó részvételi felhívása október 15- én került közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED adatbankban, 2010/S számon. A hirdetmény feladásának időpontja: október 13. A felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség: Országleltár 1. ütem: digitális ortofotók készítése, állami tulajdonban lévő termőföldek és a hozzájuk tartozó művelésből kivett ingatlanok helyszínelése, jogi-mérnöki állapotfelvétele, adatbázisok előállítása, és meglévő nyilvántartások rendezése. Az Országleltár 1. üteme db +90 % földrészletet érint. A légifényképek elkészítésének határideje az ortofotók előállításának határideje amennyiben rendelkezésre áll legalább 25 légifényképezésre alkalmas nap.

2 2 Az integrált nyilvántartási rendszer adatbázisának előállítási határideje: Áfa nélkül HUF A felhívás II.3) pontja értelmében a szerződés befejezésének időpontja: A felhívás III.1.4) pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a szerződés teljesítésére egyéb különleges feltételek vonatkoznak, egyúttal megjelölte a következő jogszabályokat: Igen - A minősített adat védelméről szóló évi CLV. törvény, - A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló évi LXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 21/1997. (III. 12.) FM-HM együttes rendelet, - A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet, - A légi közlekedésről szóló évi CXVII. törvény. Ajánlatkérő a felhívásában meghatározta a kizáró okokat, valamint az alkalmassági követelményrendszert. A III.2.2) pontban a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: P.3 A Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontja alapján a részvételre jelentkezőnek, illetve a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak az előző 3 évi teljes, valamint a közbeszerzés tárgya szerinti nettó forgalmáról szóló nyilatkozata évenkénti bontásban. A részvételre jelentkező (közös részvételre jelentkezés esetén a részvételre jelentkezők), a közbeszerzés értékének 10 % -át nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó és az alkalmassági követelménynek való megfelelés igazolásául igénybe venni kívánt szervezet (szervezetek) a P.3 és P.4 pontban előírt alkalmassági követelménynek együttesen is megfelelhetnek. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) P.3 A részvételre jelentkező, illetve a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan amennyiben a teljes nettó forgalma (árbevétele) az előző 3 év mindegyikében nem éri el a HUF összeget, illetve a beszerzés tárgya szerinti (földmérési és térképészeti feladatok) teljesítésekből származó nettó árbevétele az előző 3 év mindegyikében nem éri el az 1000 millió Ft összeget. A III.2.3) pontja értelmében a műszaki, illetve szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: M.1 A részvételre jelentkező csatolja a Kbt. 67. (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatát és a Kbt. 68. (1) bekezdés szerinti referenciaigazolását. Az egyes referenciák több referencia igényt is igazolhatnak egyben, de az előírt alkalmassági követelmények egymástól jól elkülönített módon megállapíthatóak kell, hogy legyenek.

3 3 M.2 A részvételre jelentkező csatolja a Kbt. 67. (3) bekezdés f) pontja alapján a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek leírását, illetve a Kbt. 67. (3) bekezdés i) pontja alapján azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírását amelyet a teljesítés során alkalmazni tud. M.3 A részvételre jelentkező csatolja a Kbt. 67. (3) bekezdés e) pontja alapján a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltségek leírását, továbbá szükség esetén a megkövetelt engedélyeket, jegyzőkönyveket, valamint szakképesítés igazolását. M.4 A részvételre jelentkező csatolja a Kbt. 67. (3) bekezdés d) pontja alapján azoknak a szakembereknek a megnevezését, illetve képzettségüknek az ismertetését, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. Az ismertetőből valamennyi előír követelménynek megállapíthatónak kell lennie. A fentiekben rögzített valamennyi alkalmassági követelményeknek a részvételre jelentkező, a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval és az alkalmassági követelménynek való megfelelés igazolásául igénybe venni kívánt szervezettel (szervezetek) együtt is megfelelhet. A részvételre jelentkező a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat. Ebben az esetben a Kbt. 65. (4) bekezdésének megfelelően a részvételre jelentkezővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon köteles a bevont szervezet (szervezetek) igazolni azt, hogy ő alkalmas a szerződés teljesítésére, továbbá a bevont szervezet (szervezetek) köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. A Kbt. 4. 3/E. pontja alapján nem minősülhet erőforrásnak a 67. (3) bekezdésének a), d)-f) pontja szerinti körülmény, kivéve, ha a részvételre jelentkező és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn. Ha több részvételre jelentkező nyújtja be jelentkezését, akkor a Kbt. 69. (9) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően kötelesek igazolni az előírt alkalmassági követelményeknek való megfelelésüket. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) A részvételre jelentkező alkalmatlan ha nem rendelkezik: 1. [ ]; 2. a részvételi felhívás feladását megelőző 36 hónap összességében legalább 1 db magyarországi megyei jogú város, vagy minimum 250 km2 városi beépítésű területre vonatkozó légi fényképezési, ortofotó előállítási referenciával, melynek terepi felbontása legalább 20 cm; 3. a részvételi felhívás feladását megelőző 36 hónap összességében legalább 1 db fotogrammetriai úton előállított termékek terepi-geometriai ellenőrzésére vonatkozó referenciával; 4. a részvételi felhívás feladását megelőző 24 hónap összességében legalább 1 db illesztőpont jelölés és mérés referenciával, melynek megbízhatósága vízszintes értelemben ±10 cm, magassági értelemben ±20 cm, legalább db pont mennyiségben; 5. [ ]; 6. [ ].

4 4 M.2 [ ]. M.3 A részvételre jelentkező alkalmatlan ha nem rendelkezik: 1. legalább 2 db légi fényképezésre átalakított, érvényes légiforgalmi engedéllyel rendelkező repülőgéppel, amelyek navigálása GPS vezérlésű; 2. legalább 2 db, érvényes kalibrálási jegyzőkönyvvel rendelkező légifényképező kamerával, amely alkalmas a műszaki leírásban foglalt felvételek elkészítésére; 3. legalább 15 db digitális fotogrammetriai munkaállomással; 4. legalább 20 db geodéziai GPS műszerrel. M.4 A részvételre jelentkező alkalmatlan ha nem rendelkezik: 1. [ ]; 2. [ ]; 3. legalább 2 fő "titkos ügykezelés"-re feljogosító engedéllyel bíró szakemberrel; 4. [ ]; 5. legalább 25 fő ingatlanrendező földmérői minősítéssel bíró felsőfokú végzettségű, jelenleg is ebben a munkakörben dolgozó szakemberrel; 6. legalább 70 fő, 3 éves igazolt terepi adatgyűjtési, földmérési szakmai tapasztalattal rendelkező földmérővel vagy térképész szakemberrel; 7. legalább 1 fő ingatlan értékbecslői szakképesítéssel és termőföld értékbecslési gyakorlattal rendelkező szakemberrel; 8. legalább 2 fő felsőfokú informatikus szervezői vagy programozói végzettségű szakemberrel. Ajánlatkérő a felhívás IV.1.1) pontjában közölte a gyorsított tárgyalásos eljárás fajtája választásának az indokát. Ennek keretében közölte, hogy a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. A Magyar Közlönyben án megjelent és 19-én hatályba lépett az Országleltár elkészítésével kapcsolatos időszerű intézkedésekről szóló 1172/2010. (VIII.18.) Korm. határozat szerint ig el kell készíteni azt. A közbeszerzési eljárás tárgyát képző feladatok elvégzése nélkül nem jönne létre az Országleltár. Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja alapján kívánta elbírálni az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint: Részszempont Súlyszám 1. Ajánlati ár (bruttó forint) A légifelvételek elkészítése vonatkozásában vállalt teljesítési határidő (előteljesített napok száma) 2 3. Valamennyi digitális ortofotó elkészítésére vállalt teljesítési határidő (előteljesített napok száma) 2 4. Az integrált nyilvántartási rendszer adatbázisának előállítására vállalt teljesítési határidő - véghatáridő (előteljesített napok száma) 2 5. Késedelmi kötbér (bruttó vállalási ára %/nap) 1 6. Az integrált ingatlanvagyon-nyilvántartás és a légifényképek valamint digitális ortofotók adatbázisának felépítésére vonatkozó műszaki terv 2 7. A légifényképek és a digitális ortofotók elkészítésének időütemezése 2

5 5 Ajánlatkérő meghatározta az eljárás szempontjából releváns határidőket (részvételi határidő: , az ajánlattételi felhívás megküldése ). A felhívás IV.3.6) pontjában az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés benyújtásának nyelveként a magyart határozta meg. A VI.3.6) pontjában (További információk) rögzítésre került, hogy a részvételre jelentkező alkalmatlan ha nem rendelkezik érvényes engedéllyel a szolgálati titkot tartalmazó mérőkamerás légi felvételek tárolására és kezelésére. 19. Amennyiben bármely, a részvételi jelentkezéshez csatolt okirat, igazolás, nyilatkozat, stb. nem magyar nyelven kerül kiállításra, úgy azt a részvételre jelentkező a 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet 5. -a szerinti hiteles magyar nyelvű fordításban is köteles becsatolni. A fordítás tartalmának helyességéért a részvételre jelentkező felel. 22. Amennyiben a Kbt., illetve a Kbt. alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható a Kbt. 20. (3) bekezdésére tekintettel. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban részvételi dokumentációt is készített, amely a részvételi jelentkezés benyújtásához szolgáló útmutatót, műszaki jellegű információkat, valamint nyilatkozatmintákat tartalmazott. A részvételi dokumentáció 3. oldalán 2) pont alatt ajánlatkérő meghatározta a közbeszerzési eljárás tárgyát és mennyiségét: Országleltár 1. ütem: az ország teljes területén légifényképezés végrehajtása, digitális ortofotók készítése, állami tulajdonban lévő termőföldek és a hozzájuk tartozó művelésből kivett ingatlanok helyszínelése, jogi-mérnöki állapotfelvétele, adatbázisok előállítása, és meglévő nyilvántartások rendezése. Az Országleltár 1. üteme db +90 % földrészletet érint. Ajánlatkérő az 1172/2010. (VIII. 18.) Korm. határozatra hivatkozással ismertette az Országleltár 1. ütemének kialakításával szembeni elvárásait. Kérelmező az ajánlatkérő részvételi felhívása ellen október 28-án terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedés keretében a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj, valamint ,-Ft összegű szakértői díj megfizetésére. Megsértett jogszabályi rendelkezésként tüntette fel a Kbt. 1. (1) és (3) bekezdését, 41. (1) bekezdését, 49. -át, a Kbt. 50. (3), 54. (3)-(5), 136. (1) bekezdéseit, 65. -át, 69. (3) bekezdését, 57. (4) bekezdés c) pontját, 96/A. (3) bekezdését. Kérelmező álláspontja szerint ügyfélképessége a közbeszerzési eljárás eredménytelensége ellenére fennáll, hivatkozott a Kbt (1)-(3) bekezdésére, valamint a Fővárosi Bíróság eseti döntésére. Álláspontja szerint az ügyfélképessége független az eljárás eredménytelenségétől.

6 6 1. Kérelmező a jogorvoslati kérelmében mindenekelőtt vitatta az ajánlatkérő által választott tárgyalásos eljárásfajta jogalapjának a fennállását. Kiemelte a választott eljárásfajta kivételes jellegét, egyúttal vitatta, hogy az ajánlatkérő által megjelölt, a Kbt (2) bekezdés d) pontjában rögzített feltételek az ajánlatkérő eljárásában fennállnának. Álláspontja szerint a beszerzés tárgyaként meghatározott feladatok jogszabályok és a szakmai előírások, szabványok által meghatározottak, így a tárgyalásos eljárási fajta alkalmazása nem indokolt, ajánlatkérő már az első, részvételi szakaszban pontos információt tudott adni a beszerzés tárgyáról. A szerződés tárgya szerinti szolgáltatás teljesítése másrészt olyan külső tényezőktől függ melyeket nem lehet a közbeszerzési eljárásban a felek tárgyalásainak eredményétől függővé tenni, a feleknek azokra nincs ráhatásuk. Kérelmező több hirdetményt is megjelölt annak alátámasztása érdekében, hogy közel azonos tárgyban már lefolytatott nyílt eljárások keretében, tárgyalás lefolytatása nélkül is lehetséges volt a szerződéskötés. 2. Kérelmező vitatta egyúttal a gyorsított eljárás Kbt. által támasztott feltételeinek a fennállását is. Utalt a Kbt (1) bekezdés tételes jogi rendelkezéseire, majd bemutatta azon folyamatot, amelynek keretében az ajánlatkérő által a sürgősség tekintetében hivatkozott 1172/2010. (VIII. 18.) Korm. határozat elfogadásra került: E körben kiemelte, hogy a Korm. határozat megjelenése és a közbeszerzési eljárás megindítása között két hónap telt el, amely időszak alatt nyílt eljárás lefolytatására is lehetősége lett volna az ajánlatkérőnek figyelemmel a Kbt. által szabályozott, ajánlatkérő által alkalmazható határidő rövidítési esetekre. Ugyancsak nem alkalmas kérelmezői álláspont szerint a gyorsított eljárásfajta jogszerűségének alátámasztására az az ajánlatkérői hivatkozás, miszerint február l5. napja az első naptári nap, amikor teljesül a 21600/1977. számú MÉM-OFTH rendeletben meghatározott azon feltétel, hogy légi fényképezés kizárólag 30 fok vagy annál nagyobb Nap-állásszög megléte esetén végezhető. Hozzátette, hogy a dokumentáció szerinti követelmény, (legkorábban) február l5-én 1 óra időtartamban teljesül, amely időtartam nem elegendő a légi fényképezés teljesítésére, így a szerződés teljesítése sem kezdődik meg. Hivatkozott a dokumentációnak a Légi fényképezéssel kapcsolatos azon rendelkezésére, amely szerint a légi fényképezés legalább 30 fok vagy annál nagyobb Nap-állásszög megléte esetén végezhető. Az egyes eljárási cselekmények feltételezett időszükségletének figyelembevételével levezette, hogy a november 15. napján megindításra kerülő ajánlati szakasz eredményeként szerződéskötésre, legkorábban december hónap első két hetében kerülhet sor. Ehhez képest ugyanakkor amennyiben nyílt eljárást választott volna ajánlatkérő, és kizárólag a Kbt. 74. (4) bekezdés szerinti, 5 napos rövidítési lehetőséggel élt volna, a szerződéskötésre december 6-án sor kerülhetne. Mindezek alapján álláspontja szerint megállapítható, hogy nem állt fenn a gyorsított eljárás alkalmazhatóságának azon törvényi feltétele, miszerint a nyílt eljárásra megállapított törvényi határidők nem lettek volna tarthatóak. Figyelembe véve azt a körülményt is, hogy a szerződés szerinti szolgáltatás a szerződés megkötését követően, azonnal nem kezdhető meg, ajánlatkérő a versenyt, és az

7 7 esélyegyenlőséget is leginkább biztosító nyílt eljárás alkalmazásával is lefolytathatta volna tárgyi eljárását. Kifejtette, hogy a részfeladat teljesítésére rendelkezésre álló idő önmagában sem elegendő az előírt véghatáridő tartására, amely tényen egy gyorsított eljárás alkalmazása sem változtat. Amennyiben ugyanis - Magyarország földrajzi fekvését alapul véve - az előírt határidők lejártáig nem áll majd rendelkezésre az előre meghatározott 25 nap, mint légfényképezésre alkalmas időtartam, úgy nyilván az előírt határidők később időpontban lesznek meghatározva, amely akár a (a sürgősség egyik jogalapját jelentő) véghatáridő csúszását is jelentheti. 3. Kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a részvételi határidőt mindössze 10 napban határozta meg, álláspontja szerint a részvételi jelentkezéshez csatolandó több száz igazolás beszerzésére a részvételi határidő nem elegendő. Ilyen mértékű határidő mellett ugyanis, a jelentkezőknek nem áll rendelkezésükre kellő idő, hogy a Felhívás, Dokumentáció ellentmondásaira az ajánlatkérő figyelmét felhívhassák, a felhívás, dokumentáció tartalmát alaposan tanulmányozhassák, amelynek eredményeként ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás kérések alapján, vagy anélkül döntsön a dokumentáció semmiségéről, illetőleg a módosítás alkalmazásáról (Tárgyi eljárásban ajánlatkérő ezekkel nem élt.) reparálva ezzel jogsértést és egyben biztosítva az egyenlő esély melletti jelentkezések benyújtását. Kiemelte, hogy az ajánlatkérő a részvételi dokumentációban mindössze 4 db nyilatkozat-mintát csatolt. Álláspontja szerint az előírt számú dokumentumok önmagukban is sértik a Kbt. 1. (l) bekezdés szerinti esélyegyenlőség alapelvét, valamint a (3) bekezdés szerinti nemzeti elbánás elvét is, ilyen rövid jelentkezési határidő alatt, a nem Magyarországon bejegyzett, ugyanakkor nemzeti elbánás alá tartozó, így különösen más tagállamok ajánlattevőinek semmilyen esélye sem maradt a jelentkezés összeállítására. Hozzátette, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérésre gyakorlatilag nem volt lehetőség, továbbá a jelentkezés valamennyi dokumentumát magyar nyelven vagy hitelesített fordításban kérte ajánlatkérő benyújtani. Arra is hivatkozott, hogy a rendelkezésre álló 10 nap nem elegendő az előírt tevékenységből származó árbevétellel rendelkező konzorciumi tag megkeresésére és a szükséges dokumentumokat beszerzésére. 4. Kérelmező álláspontja szerint a részletesen előírt alkalmassági feltételrendszerből következően az ajánlatkérő pontosan tisztában van a szerződéses feltételekkel, amelynek hiányára hivatkozott az eljárási fajta indokolása körében. 5. Kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az alkalmassági feltételrendszere az alábbi követelmények tekintetében a Kbt. 69. (3) bekezdésével ellentétesen, aránytalan, túlzott mértékű alkalmassági szempontokat tartalmaz: - pénzügyi és gazdasági alkalmasság: III.2.2. P3 az előző 3 év mindegyikében min Ft teljes nettó bevétel, valamint min millió Ft beszerzés tárgya szerinti nettó árbevétel], - műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság: III.2.3. M.1/2., 3.,4 pontok.

8 8 Kérelmező a sérelmezett pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelmény tekintetében részletesen kifejtett álláspontjában kiemelte, hogy a felhívás szerint a szerződés tárgyát képezi az ingatlanok jogi-mérnöki állapotfelvétele, adatbázisok előállítása, és meglévő nyilvántartások rendezése, ezáltal a földmérési és térképészeti tevékenységek körénél lényegesen tágabb tevékenységi kört foglal magában, a felhívásban meghatározott tárgyhoz nem kizárólag a földmérési és térképészeti feladatok tevékenységek tartoznak. Hivatkozott az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó tevékenységi osztályozás a NACE Rev.2. szabályaira, amely alapján az eljárás tárgyába tartozik pl. a (Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadásból) a geodézia és térinformációs tevékenység, a (Fényképészetből) a légi felvétel készítése, továbbá (Adatfeldolgozás, webhoszting szolgáltatásból) az adatfeldolgozás. Hozzátette, hogy a 2004/18/EK irányelvből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a pénzügyi, gazdasági alkalmassági igazolási mód nem a konkrét beszerzés tárgyára vonatkozik, az irányelv szélesebb körű és általános jellegű meghatározást ad, amikor a szerződés tárgya szerinti tevékenységi terület forgalmáról rendelkezik, ezáltal segíti az esélyegyenlőség és piaci verseny megvalósulását is. Ehhez képest ajánlatkérő jogsértő módon leszűkíti ezt a területet. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által leszűkített árbevétellel kapcsolatos előírás azon szempontból is jogsértő, mivel az egyébként is korlátozott versenyt mutató piacon az ajánlatkérő indokolatlanul korlátozza, szűkíti a versenyt, mivel ezen feltételnek még kevesebb jelentkező képes megfelelni, ezáltal a potenciális gazdasági szereplők kizárólag együttesen, vagy konzorciumban képesek indulni, mivel az előírt árbevételi mértéket a hazai vállalkozások közül kizárólag egy képes igazolni. Kérelmező táblázatos formában bemutatta a potenciális ajánlattevőként szóba jöhető gazdálkodó szervezetek ( összesen 12 cég) belföldi értékesítésének nettó árbevételét évre vonatkozóan. Ez alapján kiemelte, hogy ajánlatkérő által előírt Kbt. 66. (1) bekezdés c) pont szerinti követelménynek a hazai bejegyzésű érdekelt vállalkozások közül - önállóan - egy képes megfelelni. 6. Kérelmező sérelmezte az ajánlatkérő által a műszaki, illetőleg a szakmai alkalmasság körében támasztott követelményeket 6/1. Magyarországi megyei jogú város vagy minimum 250 km2 városi beépítésű területre vonatkozó légi fényképezési, ortofotó előállítási referencia. Kérelmező álláspontja szerint a magyarországi megyei jogú város területre végzett referencia előírás önmagában sértené a közösségi közbeszerzési irányelvekre tekintettel a Kbt. 1. szerinti nemzeti elbánás elvét is, tekintve a hivatkozott közigazgatási besorolás magyarországi sajátosságnak tekinthető. Hozzátette, hogy az ajánlatkérő ugyan vagylagosan hivatkozik a 250 km2 városi beépítésű területre is, mint elfogadható referenciára. Ajánlatkérő azonban ilyen formán ténylegesen nem orvosolta a jogsértést, a vagylagosan előírt két feltétel nem egyenértékű előírást tartalmaz. Táblázatba foglaltan bemutatta megyei jogú

9 9 városokat (összesen 23), amely alapján kimutatta, hogy a 23 megyei jogú városok közül mindössze 5 város haladja meg a 250 km2 területet. A területi adatok alapján az állapítható meg, hogy a magyarországi, megyei jogú városi területre vonatkozó referenciákat előnyben részesíti, mivel ennek alapján akár 52,66 km2 (Dunaújváros) területen szerzett referenciával is meg lehet felelni. 6/2. Fentieken túl a fenti alkalmassági kritérium a Kbt. 69. (3) bekezdésébe ütközik, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen nem szükséges mértékű, illetve a beszerzés tárgya alapján sem indokolt annak előírása. A közbeszerzés felhívásban rögzített tárgya alapján nem állapítható meg, hogy az alapján indokolt lenne a közigazgatási területi besorolás alapján történő minősítés figyelembe vétele. 6/3. Kérelmező álláspontja szerint a felhívás III.2.3. M1/3. tekintetében nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő pontosan milyen tárgyú referencia, teljesítés igazolását várja el. A 3. pontban igényelt összességében legalább 1 db. fotogrammetriai úton előállított termékek terepi-geometriai ellenőrzésére vonatkozó referencia túlságosan általános megfogalmazás, a fotogrammetria alkalmazható például közúti balesetek helyszínelésénél, ipari berendezések deformáció vizsgálatánál, építészeti felméréseknél, műemléki felvételezéseknél stb. is, melyek viszont nem taroznak szorosan a kiírás tárgyához, így sérti a Kbt. 69. (3) bekezdését. 6/4. Kérelmező sérelmezte a felhívás III.2.3. M1/4. alatt megkövetelt referenciát, mivel az előírt referencia-tárgy nem része a beszerzés tárgya szerinti szerződésnek, ezért a Kbt. 69. (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel ellentétesen, túlzott mértékben került meghatározásra. Ezen túlmenően a 4. pont megfogalmazása nem egyértelmű, mert 1 db illesztőpont jelölés és mérés referenciát fogalmaz meg, ami 1 db pontra is igaz, viszont a továbbiakban legalább 1000 db pont mennyiségben jelenik meg. Hozzátette, hogy hasonló célú tevékenységek esetében indokolatlan és rendkívül eltúlzott a jelölésre, illetve mérésre való alkalmasság bizonyítására meghatározott pontok száma, mivel a nemzetközi és magyarországi gyakorlatban rendkívül ritka speciális esetben jelentkezik ilyen mennyiségű pont jelölésére és mérésére vonatkozó igény 6/5. Kérelmező álláspontja szerint a felhívás III.2.3. M.4. pontjában előírt egyes alkalmassági feltételek túlzott mértékűek, a Kbt. 69. (3) bekezdésébe ütköznek. - Az M.4./3. tekintetében előadta, hogy az előírt feltétel jogalapját képező jogszabályok módosításra kerültek, illetőleg hatályukat veszítették, így a feltétel jogalapja megszűnt. Ajánlatkérő ennek ellenére írta elő a titkos ügykezelésre feljogosító engedély meglétét. Hozzátette, hogy az előírás ugyancsak magyar sajátosságú, ami korlátozza a nem Magyarországon bejegyzett érdekelt vállalkozások eljárásban való részvételi lehetőségét.

10 10 - Az M.4./5. alatt előírt alkalmassági feltétel tekintetében a kérelmező ugyancsak annak indokolatlanságára hivatkozott, a megkövetelt szakember kizárólag a változásokat vezeti át a nyilvántartáson, amely követelmény a közbeszerzés tárggyal nem áll kapcsolatban. A jelen fázisban nem indokolt ingatlan ingatlanrendező földmérői minősítés, mivel konkrét ingatlanrendezésről nincs szó. A részvételi dokumentáció 10. oldalára hivatkozással előadta, hogy az igényelt ellentmondások feloldására vonatkozó javaslat megadása nem igényli kizárólag a földrendezői jogosultságot, ezért a meghatározott szakember rendelkezésre állása nem szükséges. - Az M.4./7. alatt előírt alkalmassági feltétel tekintetében hivatkozott arra, hogy sem a felhívás, sem a dokumentáció nem említi, hogy termőföld (ingatlan) értékbecslést, értékalapú nyilvántartást kell létrehozni vagy módosítani ezért az előírás indokolatlan, a Kbt. 69. (3) bekezdésébe ütközik. - Az M.4./8. alatt előírt feltétel tekintetében arra hivatkozott, hogy az igényelt végzettségek nem egyformák, ezért a vagylagos megfogalmazás nem egyértelmű. 7. Kérelmező álláspontja szerint közbeszerzés részvételi felhívásban rögzített tárgyához képest a dokumentáció bővebb, ellentétes tartalmú, így sérti a Kbt át. Hivatkozott egyúttal a Kbt (2) bekezdésére. 7/1. Álláspontja szerint ajánlatkérő a felhívás II.1.5. és II.2.1 pontjában nem adta meg a Kbt. által megkövetelt részletességgel a beszerzés tárgyát, kizárólag a részvételi dokumentáció kiváltását követően, a dokumentáció előírása alapján állapítható meg a beszerzés tárgyával szembeni elvárás. A felhívás nem alkalmas arra, hogy egyenlő esély mellett jelentkezést lehessen benyújtani. Álláspontja alátámasztása érdekében összevetette a felhívásban és a dokumentációban rögzített tárgyakat, hangsúlyozta, hogy a részvételi felhívás II.2.1 pontja egyértelműen semmilyen utalást nem tartalmazott arra nézve, hogy a légifényképezés és ortofotó készítést az ország teljes területére el kellene végezni. 7/2. Kérelmező hivatkozása szerint a felhívás II.2.1. pontja szerinti mennyiség meghatározása a mennyiségtől való %-os mértékű eltérés álláspontunk szerint nem értelmezhető és nem megalapozott. Különös tekintettel az ajánlatkérő rendelkezésére álló NFA nyilvántartásokra, továbbá a közhiteles földhivatali nyilvántartásokra. A feladat terjedelmét, konkrét határait befolyásolja, és a feldolgozandó adatmennyiséget bizonytalanná teszi. Ennek hatása van a felhasználandó erőforrások mértékére (szakemberek, alvállalkozók bevonására) és ebből következően - a második szakaszban - az ár meghatározására is. 8. Kérelmező álláspontja szerint a bírálati részszempontok közül a 2., 3. és 7. elbírálási részszempont nem felel meg a Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéseknek.

11 11 8/1. Kérelmezői álláspont szerint a 2. és a 3. bírálati részszempont tekintetében nem jogszerű a teljesítési határidő (korábbi vállalás) értékelése, tekintettel arra, hogy az ajánlattevő bármilyen mértékű korábbi vállalása estében jogosult lesz hivatkozni a 25 napra, mint a légi fényképezésre alkalmas időszakra. A légi fényképezésre alkalmas időszak alakulására sem ajánlatkérőnek, sem ajánlattevőnek nincs ráhatása, így ez az értékelés kizárólag csak látszólagos, nem valódi kapcsolatban áll a szerződéses feltételekkel, ugyanis bármely megajánlás, vagy ajánlattevői vállalás esetében az ajánlatkérő által előírt 25 nap lesz az irányadó, a feleknek erre érdemi befolyása nincs. Erre tekintettel a 2. és 3. részszempont szerinti bírálati feltétel nem felel meg a Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontjában foglalt törvényi feltételnek. 8/2. Kérelmező álláspontja szerint a 7. részszempont sem felel meg a Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéseknek, tekintettel arra, hogy a megrendelni kívánt szolgáltatás teljesítésének határidői (2. és 3. részszempontok) az ajánlattevőtől független, külső körülmények eredménye. Erre utal a felhívás II.2.1. pontjának a határidők tarthatóságával kapcsolatos azon megjegyzése, miszerint ajánlatkérő által is elismerten a teljesítési időpont annak függvényében alakul, hogy az adott időszakban lesz-e 25 nap légi felvételek készítésére alkalmas nap. Álláspontja szerint 7. sz. részszempont, mint ajánlati elem az előbb hivatkozott 25 nap függvénye lesz, így a 2. és 3. részszempontokkal összefüggésben kifejtettekre tekintettel, ennek értékelése sem felel meg a Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. 9. Kérelmező sérelmezte, hogy a Kbt. 61. (1) bekezdés e) pontja szerinti kizáró oknak az igazolása a III.2.1. pont helyett a felhívás VI.3.6. pontjában rendelkezett, amely sérti a Kbt (1) bekezdését. Hozzátette, hogy a VI.3.6. pontban előírható engedély jogi alapját képező, 60/1997. (XI. 4.) BM-HM-TNM együttes rendelet január 1-től hatálytalan, így a felhívás nem felel meg a Kbt (2) bekezdés alapján alkalmazni rendelt Kbt. 49. szerinti követelménynek sem. 10. Álláspontja szerint a Kbt. 65. (1) bekezdésére tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 67. (3) bekezdés e) pontját. A felhívás III.2.3. pont M.3 pontjára hivatkozással előadta, hogy klasszikus ajánlatkérők esetében, nincs lehetőség a Kbt. 67. vonatkozó bekezdésében meghatározott műszaki, szakmai igazolásoktól való eltérésre, így ajánlatkérő kizárólag az ott meghatározott igazolások csatolását írhatja elő. Erre tekintettel az M.3. pont előírása, mivel a műszaki eszközök ismertetésén túl szakképesítések igazolását is ebben a pontban írja elő. Hozzátette, hogy a szakképesítések csak vélelmezhetően nem az eszközökre hanem az azt működtető természetes személyekre vonatkozik. A Kbt. 3. -ára, 101. (2) bekezdésére, valamint 65. (1) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a klasszikus ajánlatkérő a műszaki, szakmai alkalmasság megállapítására vonatkozó feltételek meghatározásakor nem tekinthet el a Kbt. 67. szerinti rendelkezések alkalmazásától. A Kbt. 67. (3) bekezdés e) pontja alapján előadta, hogy szakképesítés kérésére nincs jogszerű

12 12 lehetőség, a szakképesítés, mint a természetes személyekhez köthető igazolási mód egyéb, a 67. (3) bekezdés c) pontja alapján vizsgálhatná. 11. Végezetül a kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő indokolatlanul nem biztosította a Kbt. 50. (3) bekezdés szerinti részajánlattételt. Arra hivatkozott, hogy a beszerzés egyik tárgyát képező szolgáltatást az ortofotók beszerzését a korábbi években önálló beszerzési tárgyként szerezte be, amely igazolja 50. (3) bekezdés a) és b) pont szerinti körülmények hiányát is. Álláspontja szerint a beszerzés tárgyának részekre oszthatóságát igazolják a felhívás II.2.1 pontjában meghatározott részteljesítési határidők is. A légi felvételek készítése, valamint az ortofotók készítése, terepi ellenőrzés, alapnyilvántartások, adatbázis létrehozása vonatkozásában, stb. legalább biztosítania kellett volna a részek szerinti ajánlattétel lehetőségét, azzal összhangban, ahogy ajánlatkérő a Dokumentációban római számok alatt leírja a feladatokat. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást hiánypótlást követően november 3-án D.849/2010 sz. alatt megindította. A jogorvoslati eljárás megindítását követően ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt (4) bekezdésére tekintettel a Kbt (1) bekezdés c) pontja alapján október 28-án eredménytelenné nyilvánította. Ajánlatkérő ismertette az eredménytelenné nyilvánítás indokát. Ajánlatkérő egyben közölte, hogy új közbeszerzési eljárást nem indít. Az eredménytelenné nyilvánítás indokaként azt jelölte meg, hogy a MAL Zrt. Ajkai Timföldgyár zagytározójának október 4-én bekövetkezett gátszakadása miatt a Kormány a 245/210. Korm. rendelettel vészhelyzetet hirdetett. A Vidékfejlesztési Minisztérium közölte az ajánlatkérővel, hogy a vészhelyzettel érintett külterületek kármentesítésének jelentős forrásainak a biztosítása a Minisztériumot terhelik, amely miatt az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának finanszírozására nincs lehetőség. Erre tekintettel a Minisztérium október 28-án felszólította az ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárása eredménytelenné nyilvánítására. Az ajánlatkérő észrevételében elsődlegesen eljárásjogi kifogást támasztott vitatta kérelmező ügyfélképességét, érdemben pedig élt a jogorvoslati kérelem megalapozatlanság miatt történő elutasítását, egyúttal kérte a kérelmező kötelezését Ft eljárási költség megfizetésére. Az ajánlatkérő az ügyfélképesség kifogási körében hivatkozott az általa indított közbeszerzési eljárás eredménytelenül történő lezárásának körülményeire. Ismertette az eredménytelenné nyilvánítás indokát, amely már a részvételi jelentkezések benyújtásának határidejét követően merült fel, amely helyzetben az ajánlatkérő kénytelen volt a közbeszerzési eljárását eredménytelenné nyilvánítani. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredménytelenül történő lezárására alapította az ügyfélképességi kifogását. Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás megszűnésére tekintettel nem áll fent a kérelmezőnek olyan joga vagy jogos érdeke, amelyet a kérelemmel támadott

13 13 részvételi felhívás sértene vagy veszélyeztetne. Hivatkozott a Kbt (1) bekezdésének tételes jogi rendelkezésére. Ajánlatkérő egyúttal az alábbiak szerint ismertette érdemi álláspontját: Az 1. kérelmi elem tekintetében ismertette a tárgyalásos eljárásfajta választásának indokát. Kiemelte, hogy a beszerzés tárgyának egy része olyan jellegű munka, amelyre Magyarországon korábban még nem került sor, ajánlatkérő a benyújtott ajánlatok elbírálásánál olyan szempontokat is figyelembe kívánt venni, amelyeket a pályázó szakértelme, körültekintése és technikai lehetőségei határoztak volna meg tekintettel a szűk határidőkre, az ajánlattételi szakaszban tervezett tárgyalások eredményeként alakult volna ki az Országleltár elkészítésének végleges, konkrét megoldása. A szolgáltatás természete miatt nem volt lehetséges a szerződéses feltételek olyan részletességű meghatározása, amely nyílt vagy meghívásos eljárásfajta alkalmazását tette volna lehetővé. A 2. kérelmi elem tekintetében részletesen kifejtette azon álláspontját, hogy miért állt fent a gyorsított eljárásfajta választásának a jogalapja. Ismertette a rendkívüli sürgősséget megalapozó körülményeket, ezek körében kiemelte az 1172/2010 (VIII. 18.) Korm. határozatot, amely az Országleltár elkészítésének véghatáridejeként ét jelölte meg. Hozzátette, hogy a hivatkozott Korm. határozat egy szakmai munkacsoport létrehozását írta elő, amelynek feladata a meglévő rendszerek és az Országleltár közötti kompatibilitás biztosítása. Ajánlatkérő előadta, hogy a közbeszerzési eljárását hamarabb megindítani nem állt módjában tekintettel ezen munkacsoport létrehozásának i határidejére. Hivatkozott továbbá arra, hogy a jelen közbeszerzési eljárását megelőzően kizárólag légi fényképezésre és ortofotók elkészítése tárgyában közbeszerzési eljárást indított a Kbt (2) bekezdés e) pontjára tekintettel, amelynek felhívása azonban visszavonásra került. A visszavont közbeszerzési eljárását ajánlatkérő rendkívüli sürgősségre alapította a légifotózásra ténylegesen alkalmas napok kis számára tekintettel [6/2010 (IX. 8.) sz. VM utasítás]. Ajánlatkérő előadta, hogy a két eljárás közötti egy hónapra szüksége volt a munkacsoport nagy számú összetétele miatt szükségessé váló adatkörök összeállítása, egyeztetése időigénye következtében. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező alaptalanul hivatkozik arra, a 30 fokos napállásszög követelmény miatt a feladat legkorábban napján kezdődhet el. Kiemelte, hogy a feladat részét képezi egyebek mellett a meglévő adatbázisok rendezése és tisztítása, amely független az ortofotók elkészítésétől, ezen feladatok a szerződéskötést követően azonnal megkezdhetők. A 3. kérelmi elem tekintetében ajánlatkérő álláspontja szerint alaptalan a részvételi határidő 10 napos időtartamának jogsértő voltával kapcsolatos kérelmezői hivatkozás, ajánlatkérő ugyanis az alkalmassági igazolás körében olyan módon állította össze az elvárásait, amelyek alapján az alkalmassági követelmények nagy részét az ajánlattevők saját maguk készített nyilatkozattal tudják igazolni. Az ajánlattevők által ténylegesen beszerzendő nyilatkozatok köre lényegesen szűkebb annál, mint amilyen

14 14 nagyságrendre a kérelmező hivatkozott, illetőleg a megkövetelt iratok többsége a részvételi felhívás közzétételekor a jelentkezők rendelkezésére kellett, hogy álljon. Megjegyezte egyúttal, hogy kérelmező képes volt részvételi jelentkezését olyan módon benyújtani, hogy valamennyi referencia meglétét igazolta. Könnyítést jelentett a részvételi jelentkezők számára az is, ajánlatkérő valamennyi igazolást egyszerű másolatban kért benyújtani. Ajánlatkérő álláspontja szerint alaptalan a Kbt. 1. (3) bekezdésének megsértésére történő hivatkozás is, valamennyi részvételi jelentkezőnek magyar nyelven kellett benyújtania az igazolásokat, így a hivatkozott alapelvi követelmény biztosított volt. A 4. kérelmi elem tekintetében ajánlatkérő előadta, hogy álláspontja szerint a beszerzés tárgyának komplexitása, a lehetséges szakmai megoldások száma, illetőleg a rendkívüli sürgősség okán elengedhetetlen volt a gyorsított tárgyalásos eljárás alkalmazása. Ez még nem jelenti ugyanakkor azt, hogy az ajánlatkérő ne lett volna tisztában a szerződés teljesítéséhez szükséges minimális alkalmassági követelményekkel. Álláspontja szerint a Kbt. kifejezetten a hasonló esetekben (tárgy, sürgősség) teszi lehetővé a gyorsított tárgyalásos eljárás lefolytatását. Az 5. kérelmi elem tekintetében ugyancsak alaptalanságra hivatkozott, álláspontja szerint jogszerűen határozta meg az alkalmasság követelményrendszerét. Hivatkozott az eljárás becsült értékére (4,8 mrd Ft + ÁFA), amelyhez képest a megkövetelt teljes nettó forgalom a becsült érték mindössze 31,25 %-a, míg a beszerzés tárgya szerinti nettó árbevétel a becsült érték mindössze 20,83 %-a. Ezek álláspontja szerint nem tekinthetők aránytalannak, túlzottnak, azok megfelelnek a Kbt. 69. (3) bekezdésének. A 6. kérelmi elem tekintetében ajánlatkérő előadta álláspontja szerint a műszaki, illetőleg a szakmai alkalmasság minimum követelményeit is jogszerűen határozta meg. Az M1 alatt megkövetelt valamennyi minimum követelményt megfelelően igazolta, e körben hiánypótlásra nem került sor, következésképpen ezen kérelmi elem vonatkozásában is hiányzik a jog vagy jogos érdek sérelme, vagy annak veszélye. Vitatta a kérelmező azon állítását, miszerint nem határozta meg egyértelműen az M1/3 szerinti referencia tárgyát. Álláspontja szerint a kiírásból egyértelmű, hogy a légi felvételekből fotógrammetriai úton készült termék, és ezáltal a megkövetelt referencia is ortofotó terepi-geometriai ellenőrzésére vonatkozik. Ez egyúttal szorosan kapcsolódik a közbeszerzés tárgyához, az összhangban áll 69. (3) bekezdésével. Ajánlatkérő álláspontja szerint alaptalan a kérelmező azon hivatkozása, amely az M1/4 pontban előírt referencia tárgynak a közbeszerzés tárgyához történő kapcsolódását vitatta. Előadta, hogy az előírt mennyiségnek több mint kétszeresét igényli az Országleltár alapját képező ortofotó elkészítéshez szükséges illesztőpontok jelölése és mérése. Ebből következően nem sérült a Kbt. 69. (3) bekezdése. Ajánlatkérő az M4/3 alkalmassági követelmény tekintetében előadta, hogy jelenleg is hatályban van a minősített adat védelméről szóló évi CLV., valamint a 90/2010. (III. 26.). Hivatkozott ezen törvény 3. -nak 4., 7. valamint 8. pontjában szereplő fogalom-meghatározásokra, valamint a Kormányrendelet 7. -nak (1)-(3) bekezdéseire. Ajánlatkérő ezen jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe a vitatott

15 15 alkalmassági követelménye meghatározásakor, így az nem valósít meg jogsértést. Hozzátette, hogy álláspontja szerint előírása a nem Magyarországon bejegyzett vállalkozások számára sem sérelmes, a Magyar Köztársaság jogszabályai az ország területén mindenkire vonatkoznak. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező M4/5 pont alatt előírt alkalmassági követelménnyel kapcsolatos kérelmezői okfejtés sem megalapozott. Előadta, hogy a közbeszerzési eljárás a megvalósításához kapcsolódó előkészítő döntések meghozatalához szükséges a megkövetelt ingatlanrendező szakemberek szakmai tudása, tapasztalata. Kiemelte a rendelkezésére álló határidő rövidségét, a földrészlet kiemelkedően nagy darabszámát (akár db), így a követelmény nem sérti 69. (3) bekezdését. Az M4/7 pontjában támasztott alkalmassági követelmény tekintetében előadta, hogy az eljárás tárgyát képező munkálatok elkészítésénél olyan jellegű adatokat kell gyűjteni, amelyek elősegítik, megalapozzák egy későbbi értékbecslés elkészítését. Ezen adatok pontos meghatározásához elengedhetetlen egy fő ingatlan értékbecslői szakképesítéssel és termőföld értékbecslési gyakorlattal rendelkező szakember megléte. Erre tekintettel nem sérült a Kbt. 69. (3) bekezdése. Az M4/8 pontjában támasztott alkalmassági követelmény tekintetében előadta, hogy azért került sor az alkalmassági követelmény vagylagosan történő meghatározására, mert mindkét szakember megfelelő szakértelemmel rendelkezik a kialakítandó informatikai rendszerrel kapcsolatos követelmények meghatározásához. Erre tekintettel nem sérült a Kbt. 69. (3) bekezdése. Ajánlatkérő álláspontja szerint alaptalan a kérelmező 7. kérelmi eleme is, amely azt sérelmezte, hogy a felhívás a dokumentációhoz képest szűkebb tartalommal határozta meg a közbeszerzés tárgyát. Előadta, hogy az eljárás tárgya többek között hozzávetőlegesen db NFA kezelésében lévő földrészlet jogimérnöki állapotfelvétele. Ezek az ingatlanok az ország teljes területén nagyjából egyenletesen szóródnak szét. Jelen pillanatban az érintett földrészletek pontos darabszáma, elhelyezkedése nem ismert, a feladat alapjául szolgáló ortofotónak le kell fednie az ország teljes területét. A felhívás és a dokumentáció között a feladatmeghatározás tekintetében nincs ellentmondás. A kérelmező azon hivatkozásával kapcsolatban, amely a mennyiségtől való százalékos eltérés jogsértő voltára hivatkozott, ajánlatkérő előadta, hogy az NFA legutóbbi nyilatkozata szerint mintegy db, míg egy korábbi felmérés szerint db földrészlet van az NFA kezelésében. Ajánlatkérő arra tekintettel határozta meg a darabszámtól való eltérés százalékos mértékét a felhívásban rögzítettek szerint, mert a végleges darabszámot kizárólag az MNV Zrt. és az NFA között létrejött vagyonátadási eljárás lezárását követően lehet pontosan meghatározni. A kérelmezőnek a bírálati részszempontok jogszerűségét vitató 8. kérelmi eleme tekintetében ajánlatkérő részletesen ismertette álláspontját ennek keretében kiemelte a légifényképek elkészítésének i, illetőleg az ortofotók előállításának i határidejét, amennyiben rendelkezésre áll legalább 25 légi fényképezésre alkalmas nap. Ajánlatkérő részletesen ismertette a légifényképezés tekintetében releváns szakmai, környezeti és területi körülményeket. Ez alapján kifejtette, hogy a

16 16 2., illetve 3. bírálati részszempont tekintetében megajánlott határidőkre az ajánlattevőknek nagy ráhatásuk van, ekként ezen bírálati részszempontok nem sértik a Kbt. 57. (4) bekezdésének c) pontját. A 7. számú bírálati részszempont vonatkozásában az ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a légi felvételek, valamint az ortofotók lehető legkorábbi időpontban történő rendelkezésre állása ajánlatkérő számára elsődleges fontosságú, ahhoz kiemelt érdeke fűződik. Ebből következően indokolt, hogy a nyertes ajánlattevő a légi fényképezési feladatokat olyan módon szervezze, illetve valósítsa meg, hogy az ortofotók a lehető leghamarabb előállíthatóak, rendelkezésre bocsáthatóak legyenek. Ebből következően az ajánlatkérő értékelni kívánta a légi fényképek és a digitális ortofotók elkészítésének ütemezését, amelyre a részvételre jelentkezőknek ugyancsak jelentős ráhatásuk van a repülőgépek, valamint fényképezőgépek darabszáma által. Erre tekintettel nem sérült a Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontja, az értékelhető tényezőkön alapul, kapcsolatban áll a szerződés lényeges feltételeivel. A Kbt. 61. (1) bekezdés e) pontja szerinti kizáró ok igazolásának a felhívás egyéb rendelkezései között történő előírásával kapcsolatos 9. kérelmi elem tekintetében idézte a légi közlekedésről szóló évi CXVII. törvény 20. -nak (1)-(4) bekezdéseit, amelyek alapján kiemelte, hogy az eljárás nyertesének jelentős számú szolgálati titkot tartalmazó légi felvételt kellett volna készítenie, illetve kezelnie, amely elengedhetetlenné tette, hogy a részvételre jelentkező rendelkezzen érvényes engedéllyel szolgálati titkot tartalmazó mérőkamerás légi felvételek tárolására és kezelésére. Ajánlatkérő előadta, hogy amennyiben a jogorvoslati kérelemben foglaltaknak megfelelően járt volna el, úgy túlzott követelményt támasztott volna, az engedély meglétét a részvételre jelentkezőtől, valamennyi alvállalkozótól, erőforrást nyújtó szervezettől meg kellett volna követelnie amely ugyanakkor felesleges tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgya nem kizárólag mérőkamerás légi felvételek tárolására és kezelésére vonatkozik. Megjegyezte, hogy a kérelmező által hivatkozott 61. (1) bekezdésének első fordulata az ajánlatkérő számára pusztán lehetőséget határoz meg. A kérelmező által hivatkozott 101. (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatban pedig előadta, hogy felhívását külön jogszabályban meghatározott minta szerint tette közzé, az nem sérti a 101. (1) bekezdését. A Kbt. 67. (3) bekezdés e) pontjának megsértésére alapított 10. kérelmi elem tekintetében előadta, hogy a kérelmező a vitatott alkalmassági feltételt kiragadta a szövegkörnyezetéből. Idézte a felhívás III.2.3. M3 pontjában támasztott alkalmassági feltételt, amely négyes feltételt támasztott hangsúlyozva, hogy az M3 alkalmassági minimum követelmények között egyetlen szakképesítés becsatolása sem került előírásra. Ajánlatkérő tehát a Kbt. 67. (3) e) pontja alapján egyetlen természetes személlyel kapcsolatos szakképesítés becsatolását sem követelte meg a részvételre jelentkezőtől, így a kérelmi elem megalapozatlan. A kérelmezőnek a részajánlattétel lehetőségének biztosításával kapcsolatos jogsértésre vonatkozó 11. kérelmi eleme tekintetében ajánlatkérő idézte a Kbt. 50. (3) bekezdésének kógens rendelkezését, amely kapcsán hangsúlyozta, hogy az eljárás több részben különböző szerződő felekkel történő megvalósítása jelentősen megnöveli az

17 17 Országleltár 1. számú ütemének megvalósítási költségeit tekintettel arra, hogy az eljárás rendkívül összetett és sokrétű feladat megvalósítására irányul. Ezzel összefüggésben nem hagyható figyelmen kívül a beszerzés korábban részletezett rendkívüli sürgőssége sem, tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgyának több részben történő megvalósítása az egyes részek eredményeként létrejövő teljesítésének összeegyeztetése, összehangolása jelentősen megnövelte volna a teljesítési határidőt, veszélyeztetve ezáltal a feladat határidőben történő elvégzését. Arra sincs biztosíték ilyen esetben, hogy valamennyi rész eredményesen zárult volna. Mindezekre tekintettel nem sérült a Kbt. 50. (3) bekezdése. Kérelmező az ajánlatkérő észrevételeire én viszontészrevételeket terjesztett elő, amelyben az ajánlatkérő nyilatkozatai tekintetében ismertette további jogi álláspontját a választott eljárásfajta jogalapjával kapcsolatban, mind annak gyorsított, illetőleg tárgyalásos volta tekintetében. Álláspontja szerint az ajánlatkérő e vonatkozásban tett nyilatkozatai éppen a jogalap fennállásának hiányát támasztják alá, illetőleg az ismertetett álláspont belső ellentmondásokat tartalmaz. A kérelmező fenntartotta álláspontját a benyújtandó iratok körét, azok számát, valamint az M1/4, illetőleg az M4/7 alkalmassági minimum követelmény jogsértő volta tekintetében, e körben is ismertette további részletes jogi álláspontját az ajánlatkérői észrevételek fényében. A Döntőbizottságnak az ajánlatkérő eljárási kifogására is tekintettel először abban kellett döntenie, hogy van-e eljárási akadálya annak, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmét érdemben vizsgálja meg és megállapította, hogy a kérelmező nem rendelkezik a Kbt (1) bekezdése szerinti ügyfélképességgel. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során a számára, mint közigazgatási szervre kötelező jogszabályi keretek között kell elbírálnia a felek ügyfélképességét. A Döntőbizottság eljárására elsődlegesen a Kbt. szabályozását kell alkalmazni, mögöttes jogszabályként, amennyiben a Kbt. nem tartalmaz eltérő rendelkezést a Kbt (1) bekezdése alapján a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt (1) bekezdése értelmében kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát, jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A jogalkotó a Kbt (1) bekezdésében specifikusan, eltérően szabályozta az ügyfélképesség kérdéskörét, melyre tekintettel ezen kógens szabályozás alapján kell megítélni alapvetően a kérelmező ügyfélképességét. A Döntőbizottság megítélése szerint minden egyes esetben egyedileg, a konkrét ügy specifikumai alapján kell azt mérlegelni, hogy megállapítható-e az ügyfélképesség feltételeként megkövetelt közvetlen jogos érdeksérelem. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a Kbt. által támasztott és a joggyakorlat által általánosan elfogadott ügyfélképességi követelményeknek megfelel. Kérelmező a közbeszerzés tárgya szerinti szakcégnek minősül, ajánlatkérő

18 18 közbeszerzési eljárásában részvételi jelentkezést nyújtott be, így közvetlen érdekeltsége ajánlatkérők közbeszerzési eljárásában megállapítható. A Döntőbizottság ezért azt vizsgálta, hogy a konkrét esetben van-e olyan körülmény, amely miatt mégsem lenne megállapítható a kérelmező ügyfélképessége. A Kbt (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőn kívül akkor lehet valamely eljárási résztvevőnek az ügyfélképességét megállapítani, ha a vélt vagy valós e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti jogát, jogos érdekét. A jogorvoslati kérelem benyújtásához a törvény ajánlattevő vonatkozásában közvetlenül kimutatható jog-illetve érdeksérelmet, vagy annak veszélyét követeli meg. A közvetlen érdeksérelem vagy annak veszélye többféle formában nyilvánulhat meg, ezt a jogalkotó nem sorolta és nem is sorolhatta fel, mivel ezek minden egyes esetben eltérőek lehetnek. Ebben mindig az adott tények, adatok, körülmények vizsgálatát követően lehet és kell állást foglalni és megvizsgálni azt, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztőjének a közvetlen érdekeltsége valóban megállapítható-e. A Döntőbizottság elöljáróban a következőket kívánja rögzíteni. A Kbt. konkrétan nem határozza meg azt, hogy mit kell a közbeszerzési eljárásokban részt vevők jogának, jogos érdekének tekinteni, a Kbt. alapelveket rögzít az 1 -ban. Ezek az alapelvek a verseny tisztasága és nyilvánossága, továbbá az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelménye. Azonban a Kbt. mint anyagi jogi jogszabály tartalmaz jogokat és kötelezettségeket mind ajánlatkérő, mind ajánlattevő vonatkozásában, ezért mind ajánlatkérőknek, mind ajánlattevőknek joga a Kbt. által meghatározott, biztosított és védett cselekvési lehetőség a jogszabály által meghatározott kereteken belül. A jogos érdek pedig olyan törvényes érdek, mely nem jelenik meg konkrét jogként. A közbeszerzési eljárások célja és ez egyben ajánlatkérő joga, jogos érdeke, hogy a beszerzési igénye megvalósítása érdekében szerződést kössön, mégpedig azzal az ajánlattevővel, aki az általa előre meghatározott bírálati szempont szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Ajánlattevőknek pedig az a céljuk, joguk, jogos érdekük, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vegyenek, vehessenek, nyertes ajánlattevőként kiválasztásra kerüljenek, jogosulttá váljanak a szerződés megkötésére majd teljesítésre, mivel ez eredményezi gazdasági céljuk megvalósulását. A jelen jogorvoslati kérelemmel támadott közbeszerzési eljárásban a kérelmező részvételi jelentkezést nyújtott be, majd a részvételi jelentkezések benyújtását követően az ajánlatkérő az eljárását a Kbt (4) bekezdésére tekintettel a Kbt (1) bekezdés c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította. Ajánlatkérő ismertette az eredménytelenné nyilvánítás indokát, egyben közölte, hogy új közbeszerzési eljárást nem indít. A közbeszerzési eljárás eredménytelensége azt jelenti, hogy az adott beszerzés nem zárult le eredményesen, a beszerzés a közbeszerzési eljárás alapján nem valósul meg, egyik részvételi jelentkező sem lesz jogosult az ajánlattételi szakaszban ajánlatot benyújtani, az alapján az eljárás nyertesként szerződést kötni.

19 19 A két részvételi jelentkező közül a részvételi felhívást a kérelmező támadta meg jogorvoslati kérelemmel, míg az eredménytelenné nyilvánítás ellen a részvételi jelentkezők egyike sem terjesztet elő jogorvoslati kérelmet. A kérelmező tehát a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét nem támadta, az ajánlatkérő által megállapított eredménytelenségi ok fenn nem állásának a megállapítását nem kérte, az eredménytelenné nyilvánító döntés jogszerűségét nem vitatta. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében kizárólag a részvételi felhívás jogszerűségét támadta a fentiekben részletezett kérelmi elemekre alapítottan. Jelen esetben tehát objektíve az a helyzet áll fenn, hogy a Kbt (1) bekezdés c) pontja alapján a közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, ajánlatkérő pedig kifejezetten akként nyilatkozott, hogy az eredménytelenné nyilvánítást követően új közbeszerzési eljárást nem indít. A közbeszerzési eljárás eredménytelenségének megváltoztatására nem kerülhet sor. Sem a kérelmező, sem más ajánlattevő nem válik jogosulttá az ajánlattételre, a szerződéskötésre. A közbeszerzési eljárás mindenképpeni eredménytelenségére tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ebben az objektív helyzetben közvetlen érdeksérelem a Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlattevők tekintetében nem mutatható ki. Az a tény, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének megváltoztatására a kérelmezőnek nincs lehetősége, kihat a kérelmező ügyfélképességére. Az ügyfélképesség fennállásához tehát további jogos érdeksérelem megállapíthatósága is szükséges, hiszen az ajánlattevők célja, jogos érdeke az eljárás eredményességéhez fűződik, ahhoz, hogy az eljárást lezáró szerződés megkötésre kerülhessen, és a beszerzés megvalósuljon, ezt a jogot, érdeket védi a törvény. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján tehát a jog, a jogos érdek sem abszolút, és csak a rendeltetésszerű joggyakorlás élvez védelmet. Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének értelmezésével, így kimondta, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a jogtudomány és jogalkalmazói gyakorlat alapvetően a polgári jogban a joggal való visszaélés tilalmának alapelvével összefüggésben munkálta ki. Ezekből a polgári jogi alapokból kiindulva vált a jogrendszer egészét átható általános alapelvvé, amelynek lényege, hogy a jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, az alanyi jogok gyakorlása során akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik. A jogalkotó nem határoz meg részletes kritériumokat a rendeltetésellenes joggyakorlás, a joggal való visszaélés megállapításához, a jogalkalmazóra bízza annak megítélését, hogy konkrét esetben rendeltetésének megfelelően gyakorolta-e jogát a jogosult. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező vonatkozásában jogának, jogos érdekének sérelme, vagy annak veszélye törvényi

20 20 feltétel nem állt fenn, így kérelmező ügyfélképessége nem állapítható meg, a kérelem érdemi elbírálása eljárásjogi akadályba ütközik. A Kbt (3) bekezdés e) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem a jogosulttól származik. A Kbt (4) bekezdése alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna hely, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. Ezen rendelkezések alapján a Döntőbizottságnak meg kell szüntetni a jogorvoslati eljárást abban az esetben, ha már az eljárása megindítása után jut a tudomására mint az előzőekben megállapítottak szerint -, hogy a kérelmezőnek nem volt ügyfélképessége a kérelem, illetve a kérelem valamely eleme tekintetében, azaz a kérelem nem a benyújtásra jogosulttól származik. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt (3) bekezdés e) pontja és a Kbt (4) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást megszüntette. A költségek viselésére vonatkozó rendelkezés a Kbt (2) bekezdés g) pontján, a Kbt (4) bekezdésén, valamint a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján, és a 72. (2) bekezdésén alapul. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Kbt án alapul. Budapest, november 29. Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos Taksás Ilona Hubáné Dr. Szabó Ágnes sk. közbeszerzési biztos Kapják 1. Infoterra Magyarország Kft. (1095 Budapest, Soroksári út 48.) 2. Földmérési és Távérzékelési Intézet (1149 Budapest, Bosnyák tér 5.) 3. Digi-Map Kft., az Országleltár 2010 Konzorcium vezetője (1143 Budapest, Ilka u. 34., V/8.) 4. Közbeszerzése Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár