GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

Átírás

1 GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK 2008/2009 téli kurzusok 1. Mit jelent az EILC elnevezés? Az EILC az angol Erasmus Intensive Language Course elnevezés rövidítése, jelentése: Erasmus Intenzív Nyelvi Kurzus. 2. Mi az EILC kurzus lényege? A nyelvi előkészítő kurzusokon Erasmus ösztöndíjas hallgatók az EU kevésbé beszélt hivatalos nyelveinek az alapjait sajátíthatják el. A kisnyelvek megismertetése mellett a kurzusok célja még az Erasmus ösztöndíjasok társadalmi, kulturális és tanulmányi beilleszkedésének megkönnyítése a fogadó országban. 3. Mely országokba lehet pályázni? A 2008/2009 tanév telén a magyar hallgatók számára válaszható országok köre: Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia, Szlovénia és Törökország. Mindenki kizárólag csak annak az országnak az EILC kurzusára pályázhat, ahol az Erasmus tanulmányait fogja folytatni. Ausztriában, Franciaországban, Írországban, Nagy-Britanniában, Németországban és Spanyolországban azért nem szerveznek kurzusokat, mert a német, angol, francia és spanyol nem tartozik az ún. kevésbé beszélt nyelvek közé. 4. Pályázhatnak-e magyar hallgatók Magyarországon szervezett kurzusra? Nem! A Magyarországról kiutazó diákok nem pályázhatnak Magyarországon rendezett kurzusra, hiszen itt a magyart, mint idegen nyelvet tanítják a külföldi diákoknak. 5. Egy-egy országon belül kik számítanak EILC szervező intézménynek? Tévhit, hogy minden felsőoktatási intézmény egyben EILC szervező is. A leendő nyelvi kurzusszervezőknek saját nemzeti irodájukhoz (pl. Magyarországon a Tempus Közalapítványhoz) kell pályázniuk évente, s országonként néhány intézményt választanak ki erre a feladatra. Azt, hogy mely országban pontosan mely intézmény(ek) szervez(nek) Erasmus Intenzív Nyelvi Kurzus(oka)t, letölthető az Európai Bizottság honlapjáról. A 2008/2009-es tanév téli kurzusainak helyszíne: 1

2 A honlapon található oldalas kurzus leírásokból kiderül a kurzus időpontja, az indított tanfolyamok szintje (kezdő vagy haladó), a maximálisan fogadható hallgatók száma, a kontaktszemély és elérhetősége stb.. Tájékozódhatunk még a szervező város rövid történelméről és megközelíthetőségéről, a kulturális eseményekről, a helyi közlekedés jellegzetességeiről, a szervező intézményről, a szállás- és étkezési lehetőségekről, az oktatás során használt segédeszközökről (pl. könyv, könyvtár és számítógép használat), a sport és szabadidős tevékenységekről, a nyelvoktatás részleteiről, s végezetül megtudhatjuk, hogy a kurzus során mit kell elsajátítani az adott nyelvből. E néhány oldal elolvasását mindenkinek figyelmébe ajánljuk, mert nagyon fontos információkat tartalmaznak! 6. Mi alapján válasszuk ki a nekünk megfelelő szervező intézményt? Néhány esetben lehetőség van arra, hogy a hallgató abban az intézményben vegyen részt EILC kurzuson, ahol a későbbiekben tanulni fog. Az általános tapasztalat azonban az, hogy a kettő nem egyezik meg, s ilyenkor a hallgató a földrajzilag legközelebb eső szervezőt választja. Ugyanakkor érdemes esetleg az ország teljesen különböző pontján található intézménybe jelentkezni, hiszen a hallgatónak így lehetősége nyílik egy másik intézmény megismerésére is. Azokban az országokban, ahol nem egy-két, hanem legalább 4-5 helyen rendeznek EILC kurzusokat, az a tapasztalat, hogy a favorizált fővárosi, esetleg ismert nagyvárosi kurzusokra nehezebb bekerülni, mert mindenki ezeket jelöli be a jelentkezési lapon. A kevésbé ismert vidéki szervezők választása tehát ebből a szempontból előnyösebb lehet. 7. Milyen hosszúak az EILC kurzusok? A kurzusok időtartama minimum 2, maximum 6 hét, általában azonban a 3-4 hetes kurzusok jellemzőek. 8. Minden Erasmus hallgató jelentkezhet az EILC kurzusra? Nem! EILC kurzusra csak azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik az adott tanévben Erasmus tanulmányi vagy gyakorlati ösztöndíjat nyertek el, s azokban az országokban kívánnak tanulmányokat vagy gyakorlatot folytatni, ahol EILC kurzusokat szerveznek. A kurzust szervező ország nyelvszakos hallgatói azonban nem vehetnek részt a kurzuson! Nagyon fontos, hogy a pályázó hallgatónak Erasmus ösztöndíjban kell részesülnie, tehát nem lehet önfinanszírozó hallgató! 9. Egy évben hányszor és mikor lehet pályázni EILC kurzusra? 2

3 Egy évben kétszer lehet EILC kurzusokra pályázni: a 2008/2009-es tanév I. félévére 1 Erasmus ösztöndíjat nyert hallgatók május 23-ig nyújthatják be pályázatukat. A II. félévben kiutazóknak október 24. a pályázati határidő. 10. Hogyan lehet pályázni? Pályázni kizárólag az erre szolgáló angol nyelvű űrlapon lehet, ami a Tempus Közalapítvány honlapján található ( Az űrlapot számítógéppel kell kitölteni. A kitöltést követően a pályázatot el kell küldeni a pályázó küldő intézményéhez (az általuk megadott címre) mind elektronikusan, mind postai úton (ajánlott küldeményként). Ha a küldő intézmény engedélyezi, személyesen is leadható. Kézírással kitöltött jelentkezési lap nem fogadható el! A pályázati határidő a beérkezés időpontja, tehát azokat a pályázatokat, amelyek a határidő után érkeztek be, nem áll módjukban elfogadni a küldő intézményeknek. A pályázatot érdemes minél korábban elküldeni! 11. Miért van szükség a hallgató aláírására a kinyomtatott jelentkezési lapon? Az aláírásra azért van szükség, mert a hallgató ezzel igazolja, hogy nem a kurzust szervező ország nyelvszakos hallgatója és ténylegesen részt kíván venni a kurzuson. 12. Mi a pályázat benyújtásának határideje? A 2008/2009-es tanév téli kurzusaira a pályázatot október 24-ig lehet a pályázó által aláírva, postai úton (ajánlott küldeményként), ill. amennyiben a küldő intézmény engedélyezi, személyesen, kell benyújtani a pályázó küldő intézményének címére. A pályázatot elektronikus formában is el kell juttatni a küldő intézmény által megadott címre. 13. Mi történik a pályázat benyújtása után? A küldő intézmény Erasmus koordinátorai a formai kritériumoknak megfelelő pályázatokat továbbküldik a jelentkezési lapon első helyen megjelölt fogadóintézménynek, valamint másolatot küldenek a második helyen megjelölt kurzusszervezőnek. A pályázati határidő lejárta után a szervezők döntenek arról, hogy kit tudnak fogadni és kit nem, majd értesítik a hallgatókat az eredményről. Csak azokat a hallgatók támogathatók, akiket valamelyik szervező intézmény fogad. 14. Továbbíthatja-e a jelentkezési lapot a hallgató a szervező intézmény felé? Nem! Csak az a pályázat támogatható, amelyet a pályázó küldő intézménye továbbít a szervezők felé. 1 Kivételt képeznek azok a II. félévre Erasmus tanulmányi vagy gyakorlati ösztöndíjat nyert hallgatók, ahol a fogadó országban csak nyáron kerülnek megrendezésre Erasmus Intenzív Nyelvi Kurzusok. (A kurzusok listája megtekinthető az Európai Bizottság honlapján. 3

4 15. Mi alapján döntenek a szervező intézmények? Az Európai Bizottság által kiadott útmutató alapján az EILC kurzusszervezőknek úgy kell kiválasztaniuk a hallgatókat, hogy a kurzuson résztvevők országok és a tématerületek szerinti megoszlása változatos legyen. Mivel a pályázatban nem szerepelnek a hallgató eredményeire vonatkozó adatok, ezért a szervezők a döntésnél általában figyelembe veszik, hogy melyik pályázat mikor érkezett be hozzájuk. Azok, akik hamarabb pályáznak, nagyobb valószínűséggel nyernek részvételi jogot a kurzusra, mint azok, akik csak az utolsó pillanatban adják be a pályázatukat. Mindezeken kívül az egyes szervező intézmények maguk döntik el, hogy mi alapján választják ki leendő hallgatóikat. Egyes intézményeknél elsődleges, hogy a hallgató a saját (tehát az EILC kurzust szervező) intézményben folytassa további tanulmányait. 16. Mikor várható értesítés az eredményről, s ki értesíti a hallgatót? Az Európai Bizottság már említett honlapján ( Important dates for students and institutions címszó alatt) naptár mutatja, hogy mikor van a pályázat benyújtásának határideje a nyári, illetve téli kurzusoknál, mikor kell kiválasztani a leendő hallgatókat, s meddig kell őket értesíteni. (2008 telén ez november 20.) Előfordul, hogy a sok jelentkezés miatt a hallgatók csak később értesülnek a szervezőktől a pályázat elnyeréséről. A legkésőbbi döntés az Olaszországba jelentkezőknél várható, mert rendszerint ide jelentkeznek Európa-szerte a legtöbben ben vagy postai úton történik az értesítés? A szervezők általában ben értesítik a hallgatókat, mert ez a leggyorsabb mód, néha azonban előfordul, hogy levélben érkezik meg az eredmény. Az eket tehát érdemes 2-3 naponta végignézni, hogy még véletlenül se maradjunk le semmiről! 18. Ha valakit elutasítanak, s csak a várólistára kerül fel, akkor van-e még esély arra, hogy mégis kiutazhasson? Igen. A visszamondások miatt előfordulhat, hogy valaki a várólistáról felkerül a résztvevői listára. Sajnos ez néhány esetben csak a kurzus kezdete előtt néhány héttel derül ki, szerencsésebb esetben azonban akár egy hónappal előtte is. 19. Mit kell tenni, ha valaki pozitív választ kapott, s fogadni tudja az egyik fogadóintézmény? Ha valakit fogadnak, akkor az első dolga az, hogy megerősíti ( ben) a részvételi szándékát a szervezők felé, ezzel biztosítva feléjük, hogy valóban részt tud venni a kurzuson. Ezt általában a szervezők kérik is az értesítő ben, vagy levélben, s a visszajelzési határidő elég szoros. 4

5 A másik teendő, hogy a küldő intézmény koordinátora felé is továbbítani kell azt az t, amiben értesítették a szervezők arról, hogy fogadják, illetve jelezni kell, hogy részt tud-e venni a kurzuson. A részvételi szándék megerősítése a kurzusszervező felé, valamint a kurzusszervező értesítő levelének továbbítása és a megerősítés a küldő intézmény felé nagyon fontos, minél hamarabb eleget kell tenni ezeknek a kéréseknek! Nagyon fontos, hogy a továbbított levél valóban továbbítás legyen, ne pedig bemásoljuk a saját levelünkbe a szervezőkét, mert a szervezők gyorsabban tudják feldolgozni az általuk elfogadott hallgatók pályázati anyagát, ha látják, hogy ki volt az eredeti feladó, s kik voltak a címzettek. Ha ez az eljutott a küldő intézmény koordinátorához, akkor ő válaszolni fog Önnek, s megírja, hogy elkezdheti-e az út szervezését is (pl. utazás, szállás, biztosítás stb.). 20. Miért van szükség arra, hogy a hallgató a küldő intézmény koordinátora felé is visszajelezzen arról, hogy fogadták, illetve, hogy részt is tud venni a kurzuson? Az EILC ösztöndíjat a küldő intézmény utalja a hallgatóknak, tehát, ha nem értesül időben a szervező intézmény fogadó szándékáról, akkor az ösztöndíjat csak késve vagy az információ hiányában egyáltalán nem tudja utalni. 21. Mi történik akkor, ha a hallgató éppen külföldön van, amikor a szervező intézmény értesíti arról, hogy fogadják, s ezért nem jelez vissza? Ha valaki éppen külföldön tartózkodik az értesítéskor (ez főleg a nyári kurzusoknál jellemző), az nem jelent mentséget arra, hogy emiatt elmulasszon visszajelezni a szervezőknek, illetve a küldő intézménynek. A pályázatban megadott címet rendszeresen ellenőrizni kell, a szervező intézmény megerősítés hiányában ugyanis kizárhatja a hallgatót. 22. Minden olyan hallgatót támogat a Tempus Közalapítvány, aki részvételi jogot nyert valamelyik EILC szervező kurzusára? Általában igen, de a végleges döntés a rendelkezésre álló költségvetés függvényében történik. 23. Mi a teendő akkor, ha valaki elutasító levelet vagy t kapott? Ekkor is érdemes tájékoztatni a küldő intézmény koordinátorát a szervezők visszajelzéséről, mert így nyomon lehet követni azt, hogy kit fogadnak, s egy esetleges visszamondásnál javaslatot tud tenni arra, hogy az elutasított hallgatók közül valaki mégis részt tudjon venni a kurzuson. 24. Mit jelent a pályázati kiírásban szereplő euró/hét/fő támogatás? A támogatás egyszeri összeg, amit a hallgató a kurzus hosszától és az országtól függően kap. 5

6 25. Mire lehet felhasználni az elnyert összeget? Mivel az EILC kurzusért nem kell fizetni, ha valaki részvételi jogot nyer, így a támogatást a tanfolyammal kapcsolatban felmerülő utazási, biztosítási és külföldi megélhetési költségekre (pl. szállás, étkezés, helyi közlekedés, adminisztrációs és kommunikációs költségek) lehet felhasználni. 26. Elegendő-e a megítélt támogatás a kurzus időtartamára? A támogatás hozzájárulás az EILC kurzuson való részvételhez. Az általános tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a támogatás nem fedezi a kurzus időtartama alatt felmerülő összes költséget, a jelentkezők vállalják, hogy bizonyos költségeket saját forrásból fizetnek. 27. Ki köt szerződést a hallgatóval? Hasonlóan az Erasmus tanulmányi és szakmai gyakorlatos szerződéskötéshez, a küldő intézmény támogatási szerződést köt a nyertes hallgatókkal. 28. Mi történik akkor, ha a hallgató már kiutazott a kurzusra, s az intézmény csak ezután juttatja el hozzá a szerződést? Ebben az esetben írni kell egy meghatalmazást valamelyik családtagnak, hogy el tudjon járni a hallgató helyett a szerződéskötésnél. Az eredeti meghatalmazást ilyenkor csatolni kell a szerződéshez. 29. Van-e lehetőség visszamondásra? Visszamondásra elvileg akkor van lehetőség, ha valakinek valamilyen előre nem látható, halaszthatatlan ügye jönne közbe, erről azonban rögtön értesítenie kell a küldő intézményt és a szervezőt is. 30. Mikor érdemes kiutazni a kurzusra? A kurzus kezdete előtt legalább 1-2 nappal érdemes kiutazni, hogy a kezdésre már mindenki kipihenje az utazás fáradalmait. Az első nap azért kulcsfontosságú, mert ilyenkor mondják el a legfontosabb információkat, s programokat, illetve pl. a középhaladó kurzus esetében ezen a napon íratnak szintfelmérő tesztet a csoportok kialakításához. 31. Kell-e valakit tájékoztatni arról, hogy mikor érkezünk meg? Igen, érdemes a szervezőknek megírni az időpontot, mert elképzelhető, hogy összegyűjtik az azonos időben érkezőket, de legalábbis eligazítást adhatnak arról, hogyan lehet eljutni a szervező intézménybe. 6

7 32. Van-e a kurzus végén valamiféle vizsga, amin a hallgatóknak meg kell felelniük? Igen. Minden kurzus vizsgával zárul, ahol a kurzuson tanult ismeretekről kell számot adniuk a hallgatóknak. A kurzus elvégzéséről, s a sikeres vizsgáról a szervezők igazolást állítanak ki, aminek a másolatát a kurzus befejezése után be kell küldeni a küldő intézmény részére, ezzel igazolva, hogy a hallgató valóban részt vett a tanfolyamon, s sikeresen el is végezte azt. 33. Van-e egyéb elszámolási kötelezettség a kurzus befejezése után? Igen. A szervezők igazolása mellett a hallgatónak tartalmi beszámolót kell készítenie a kurzusról, amelyben leírja tapasztalatait. Ennek többek között az is a célja, hogy a következő évben / félévben kiutazók számára praktikus tanácsokkal szolgáljon. Az elmúlt év beszámolóit folyamatosan megjelentetjük a Tempus Közalapítvány honlapján: Az ösztöndíj felhasználásával kapcsolatban nem kér be számlát. 34. Hol találok információt az EILC-ről az Európai Bizottság honlapján? 7