SZAKDOLGOZAT Fekeová Mária 2011

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Fekeová Mária 2011

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY A MAGYAR SZOMSZÉDSÁGPOLITIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZEDBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZLOVÁK-MAGYAR VISZONYRA Készítette: Fekeová Mária Budapest,

3 Tartalomjegyzék Bevezetés A magyar külpolitika sajátosságai, általános áttekintése A magyar külpolitika jellemzői/sajátosságai Földrajzi, geopolitikai helyzet Történelmi előzmények, külső feltételek A szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatok minősége A magyar külpolitika prioritásai 1990-től Magyarország biztonságpolitikája Magyarország külpolitikai stratégiája az EU csatlakozás után Magyarország szomszédságpolitikája Szlovákiával Az első Orbán- kormány politikája Szlovákiával Bős-nagymarosi vita Státusztörvény Gazdasági kapcsolatok között Medgyessy-Gyurcsány kormány politikája Szlovákia irányában A KMKF megalakítása Népszavazás a kettős állampolgárságról A Beneš-dekrétumok érintethetetlenségéről szóló törvény Gazdasági kapcsolatok között Összegzés Irodalomjegyzék

4 Ábrák és táblázatok jegyzéke 1.sz. táblázat: Magyarország euro-atlanti csatlakozása sz. táblázat: Határon túli magyarok száma sz. táblázat: Az 1991 és 2001-es szlovákiai népszámlálás adatai nemzetiségi megoszlás szerint sz. táblázat: Nemzet, nemzetiségek és etnikai csoportok a transzformálódó társadalomban sz. táblázat: A magyar-szlovák bilaterális kereskedelmi kapcsolatok alakulása szlovák szemszögből sz. táblázat: A magyar-szlovák bilaterális kereskedelmi kapcsolatok alakulása szlovák szemszögből sz. táblázat: A szlovák-magyar működő tőkebefektetések 2002 és 2007 között sz. táblázat: A magyar-szlovák külkereskedelem áruszerkezete ben sz. táblázat: Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben sz. ábra: A szlovákiai magyar lakosok aránya Szlovákia járásaiban,

5 Bevezetés Szakdolgozatomnak azért választottam ezt a témát, mert a magyar külpolitika egyik legösszetettebb és sok fejtörést okozó kérdése Magyarország szomszédságpolitikája Szlovákia irányában. A rendszerváltás után az új magyar külpolitika formálódásának kezdetén jelentkeztek a két ország közötti ellentmondások, és bár több tanulmány és ajánlás született e témáról, máig megmaradt kedvezőtlen viszonyuk A kapcsolatok kiéleződésért mind a szlovák politikai elitt oldaláról gyakran előhúzott magyar-kártya, mindpedig a magyar fél részéről a szlovák önérzetet sértő gyakori megnyilvánulások egyaránt okolhatóak. Ezek a kijelentések egyre feszültebbé tették a két nemzet kapcsolatát. Magyarországnak Szlovákiával van a leghosszabb közös határszakasza, ami éppen, hogy a jó viszony megtartására kellene, hogy ösztönözze a feleket. Ennek ellenére egyre többször értesülhetünk a két ország ellentéteiről. A szlovák-magyar viszony elemzése azért is érzékeny terület, mert az elmúlt pár év történései meghatározóak nemcsak a magyar és a szlovák nemzeti közgondolkodás alakulására, hanem arra is, hogy mit gondol a világ a két érintett félről. Motiváló tényező végül az is, hogy felvidéki magyarként nagyban befolyásolja helyzetemet a két ország közötti politikai kapcsolat. Szlovákiában magyar kisebbségiként mindig érzékelem a két ország közötti feszültség eredményét. Annak ellenére, hogy a szlovákokkal együtt élő magyar kisebbségiek hétköznapjai békésen telnek, a magyar kisebbség helyzetét nagyban meghatározzák a magyar lépések ellen született korlátozó intézkedések. Kiindulópontom szerint az elmúlt két évtizedben a két ország, szomszédságpolitikájuk tekintetében akarva-akaratlanul- gyakran eltérő érdekeket képviselt, ami nagy sajtóvisszhangot keltett nem csak az érintett országokban, hanem az Európai Unióban is. Szakdolgozatom első fejezetében egy elméleti keretrendszerbe szeretném összefoglalni a téma megértéséhez elengedhetetlenül fontos ismereteket. A magyar külpolitika formálása az államszocializmus bukása óta új irányvonalat követ, amelynek hátterében Magyarország sajátosságai, és lehetséges külpolitikai mozgástere húzódik. Ahhoz, hogy az ország 5

6 megfelelő külpolitikát tudjon folytatni a közvetett, illetve közvetlen szomszédjaival, tisztában kell lennie erősségeivel és gyengeségeivel, támogatóival és ellenzőivel egyaránt. Ezért röviden szemléltetni kívánom a magyar külpolitika sajátosságait a rendszerváltás óta, és bemutatni az között megfogalmazott prioritásokat, amelyeket a kormányzati ciklusokban a kormányok újra rangsoroltak. Tanulmányom második fejezetében a Magyar Köztársaság szomszédsági politikáját kívánom elemezni a kiválasztott kormányzati periódusokban. Szeretném bemutatni, hogy az első Orbán-kormány, majd az azt követő Medgyessy-Gyurcsány-kormányok mennyire hangsúlyozták a jó szomszédi viszony kialakítását vagy megtartását kormányzásuk idején. A kormányok közötti különbségek döntően azok eltérő politikai irányvonalaira és a nemzetközi viszonyok alakulására is visszavezethetőek. Ez és még sok más tényező sokszor gyengítette a magyar álláspont képviseletét és hitelességét. A szomszédos országgal, Szlovákiával kialakított kapcsolatában főleg azokat a lépéseket kívánom szakdolgozatomban hangsúlyozni, amelyekre negatív választ kapott a magyar kormány és, amelyek máig rányomják bélyegüket a kapcsolatukra. Természetesen a két ország szomszédsági viszonya nem tükrözi a sajtó által kialakított ellenséges viszonyt. A magyarszlovák kapcsolatok között kedvező lépésekre is sor került az általam vizsgált időszakban. Feltételezésem szerint, annak ellenére, hogy a politikai megnyilvánulások gyakran elutasítóak, a két ország között kialakult gazdasági kapcsolatokat csak részben befolyásolja a gyakran viharos párbeszéd. Ezért górcső alá veszem a két ország közötti bilaterális gazdasági kapcsolatok alakulását az Orbán-kormány és a Medgyessy-Gyurcsány kormányok ideje alatt, ahol véleményem szerint nem jut jelentős szerep a politikának. A dolgozat témájának elemzésekor -a nemzetközi politikaelmélet, a nemzetközi jog eredményeinek felhasználásával- az objektív megközelítést tekintettem meghatározónak. Az értekezésem alapját a magyar külpolitikai gondolkodás és az ebből következő, konkrét cselekvésekben megnyilvánuló politikai lépések adják, amelyeket a gazdasági folyamatok függvényében is röviden elemzek. A szakdolgozatomban nem kívánok foglalkozni a Magyarországon élő szlovák kisebbség helyzetével, illetve az Európai Unió szomszédságpolitikájával. Ebben az összefüggésben viszont szükséges hivatkozni arra, hogy a közösségi szintű nemzetközi kapcsolatok nem előzmény nélküliek, ezek vizsgálata azonban messzire vezetne. 6

7 A kutatás időbeli sávja az első Orbán-kormány és az azt követő Medgyessy és Gyurcsánykormányok szomszédsági kapcsolatának tevékenységeire koncentrálódik, viszont a téma átláthatóságához elengedhetetlenül szükséges az előzmények bemutatása. Annak érdekében, hogy a dolgozat tárgyától ne térjek el, néhány fontos kérdést csak érintőlegesen tárgyalok, illetve elfogadom a témában jártas szerzők kutatási eredményeit. Kutatásom során sok nehézséget okozott a gyakran elfogult újságcikkek, értekezések tartalma, amelyeket több különböző forrásokból szerzett adatokkal igyekeztem kiküszöbölni. Munkám elkészítéséhez magyar és szlovák szakkönyveket, történelmi, szociológiai és politikai szakirodalmat, illetve a nyomtatott és elektronikus sajtó termékeit, valamit a világhálón elérhető forrásokat használtam fel. 7

8 1. A magyar külpolitika sajátosságai, általános áttekintése 1.1 A magyar külpolitika jellemzői/sajátosságai Minden szuverén állam elsődleges feladata, hogy olyan külpolitikai programot fogalmazzon meg, amelynek mentén biztosíthatja stabilitását a világban és érvényesítheti országa érdekeit a nemzetközi kapcsolatokban. E kormányközi interakciókat a diplomácia eszközeivel hajtja végre és mozgásterét a nemzetközi jog alapján szabályozzák. Az évek során a külpolitika funkciói kibővültek és módosultak. Az államszocializmus bukása után történelmi jelentőségű változások mentek végbe a nemzetközi életben. Az addig öröknek hitt bipoláris világrend összeomlott, és egy olyan új időszak kezdődött, amelynek domináns szereplője az Egyesült Államok maradt. Bár népességével, területével és gazdasági erőforrásaival Oroszország továbbra is a világpolitika jelentős szereplője maradt, Európa súlypontja a kontinens nyugati oldalára billent. Az új világrend kialakulásával további változások is bekövetkeztek. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott a kölcsönös függőség, a geopolitikai előnyök, a kereskedelmi liberalizáció és a globalizáció dimenzióinak kérdései. A világpolitikai változásokon kívül regionális átalakulás is végbement a térségben. A Szovjetunió felbomlásának és tagállamai függetlenné válásának az december 7-8-i szerződés aláírása jelentette a végső fordulatot. A határozat elfogadásával tizenegy ország 1 köztük Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország megalapította a Független Államok Közösségét, amelynek az volt a célja, hogy lehetővé váljon a civilizált szétválás a Szovjetunió tagjai között. Ennek következményeként Magyarország keleti szomszédja Ukrajna lett és északi, déli határai mentén további átalakulási folyamatok mentek végbe. Az ban létrehozott szomszédos államok közül Csehszlovákia január 1- jével kettészakadt, egyetlen puskalövés és népszavazás nélkül. Szlovákia elszakadásáról a döntést a felső körökben hozták meg, és hajtották végre. Nem volt ilyen gördülékeny az átalakulás folyamata a soknemzetiségű Jugoszlávia területén. A négy évig tartó véres harcok sok áldozat árán bomlott részekre ben megalakult Szlovénia, Horvátország és Macedónia, majd 1992-ben Bosznia-Hercegovina is kikiáltotta függetlenségét. A Jugoszláv 1 A szerződést 11 ország kötötte: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. A volt Szovjetunió három további állama: Észtország, Lettország és Litvánia nem csatlakozott a közösséghez. 8

9 Szövetségi Köztársaságot magába foglaló Szerbia és Montenegró kéttagú államszövetsége 2006-ban szűnt meg, miután mindkét állam függetlenné vált. 2 A rendszerváltás után Magyarország szembesült a gazdasági válság, a munkanélküliség, és a magas infláció problémáival, aminek hatására rohamosan csökkenni kezdett az életszínvonal. A szabad választások nyomán megalakuló új magyar kormány elsődleges feladata az volt, hogy a magyar társadalmat a legkevesebb vesztességgel vezesse ki az összeomlott szocializmusból. Ezt felismerve 1990 után a magyar politikai erők körében többé-kevésbé egyetértés alakult ki arról, hogy Magyarország helyét, biztonságát és érdekérvényesítését csak az európai, illetve euro-atlanti struktúrába való belépés biztosíthatja. Ezek a változások alapvetően átstrukturálták Magyarország helyét és lehetséges szerepét az európai politikában. A kilencvenes évek elején kezdődő átalakulás a belpolitikában és a külpolitikában másfél évtizedig zajlott. Míg a magyar társadalom belső struktúrájában társadalmi és gazdasági változások mentek végbe, addig a külső keretet a szomszédos országok átalakult geopolitikai helyzete és a nyugati intézményrendszerhez való csatlakozás képezte. A vasfüggöny leomlása után lehetővé vált a Nyugat felé való nyílt közeledés. A térségbeli országok természetesen igyekeztek az általános euro-atlanti csatlakozás sémáját sajátos érdekeikkel és célkitűzéseikkel kibővíteni, hogy minél kedvezőbb feltételekkel léphessenek be az új világrendben kialakult regionális és globális intézményrendszerekbe. Míg Lengyelország a középhatalmi státuszra törekedett, addig az újonnan alakult államok, mint Szlovákia, Szlovénia és a balti államok az új külgazdasági kapcsolatuk kiépítésén fáradoztak. Románia és Bulgária pedig a lemaradásukat szerették volna behozni a térség országaival szemben 3. Magyarország sajátos vonását a következő feltételek adták: Földrajzi, geopolitikai helyzet 1989 után Európában kettős folyamat ment végbe: egyrészt a politikai gazdasági integráció látványosan felgyorsult, másrészt korábbi államalakulatok estek kisebb egységekre. Ez utóbbi eredményeként 1989 óta Európában az államok száma tizenkilenccel, a határok 2 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, 2005, 576 oldal 3 Dr.Terényi János: : húsz év a magyar külpolitikában, 9

10 hossza pedig km-rel nőtt. A Közép-Európa területén elhelyezkedő államok történelmi fejlődése is sajátos utat járt be. Bibó István és Szűcs Jenő szerint a régió karakterisztikus vonása az átmenetiség és a viszonylagosság egyaránt. Átmeneti jellegét a történelmi események sajátosságai adják, míg a viszonylagosságát a korszakonként meghatározó hatalmi erőkhöz fűződő kapcsolata határozza meg. 4 Centrális elhelyezkedéséből adódóan pozitív és negatív hatások egyaránt érték a térséget. 5 A nagyhatalmi érdekeltség miatt, Magyarország is a történelem során sokáig kompország -ként sodródott egyik nagyhatalomtól a másikig. A térségbeli országokhoz hasonlóan hatékony külgazdasági együttműködésekre kellett törekednie. Ez a ráutaltság hatást gyakorol gazdasági és politikai döntéseire. A rendszerváltozás óta kisebb-nagyobb megszakításokkal tudatosult politikájában, hogy csak akkor érhet el sikereket, ha alkalmazkodik a nemzetközi folyamatokhoz, és alkalmazkodóképességét bebizonyítja a világnak Történelmi előzmények, külső feltételek Magyarország fejlődésében, sajátos történelme miatt, megkésettség és irányvesztés volt jellemző, amelyet a rendszerváltozás utáni szabad piacgazdaság és az újraformálódott külgazdasági kapcsolatok keretein belül lehetett csupán behozni. Ami ezt a fejlődést hátráltatta, az a piacgazdaságról és a demokráciáról szerezhető tapasztalat hiánya volt, amelyet csakis felelős bel- és külpolitikával, és ügyes diplomáciával lehetett leküzdeni. Magyarország történelme során több esetben is elvesztette függetlenségét. Az 1526-os mohácsi csata után a magyar államot megfosztották függetlenségétől és a politikai alternatívák lehetetlenné tették annak visszanyerését egészen 1918-ig. A felvilágosodás alatt a polgárosodás és a nemzetté válás programjai szembe kerültek egymással. A magyar nemzeti függetlenség visszanyerése csak azután következett be, miután a magyar nemzet egy részét kisebbségi létre kényszerítették a nemzetközi viszonyok. 6 4 Terényi János: Közép-Európa a Magyar külpolitika optikájában, 5 Elhangzott Dr.Nyusztay László: Magyar kül-és külgazdaság-politika 1990-től c.előadásán , Bp 6 Csepeli György: Politikai kultúra Magyarországon, 10

11 A trianoni békeszerződés eredményeként az állam határai nem estek egybe a magyar nemzet lakóterületeinek határaival. A határok megállapításánál elsősorban stratégiai szempontok, az új államok gazdasági érdekei, valamint a vae victis elve érvényesült. Magyarországnak -erőforrásai egy részének elvesztése, és morális veszteségei mellett- az utódállamok létét is fel kellett fognia. 7 Az elcsatolt területeken több mint hárommillió magyar élt. Ráadásul ezek mintegy harmada közvetlenül az új határok túloldalán, vagyis karnyújtásnyira az új Magyarország magyarjaitól. Ez még azok számára is nehézzé, sőt gyakran lehetetlenné tette a döntésbe való őszinte belenyugvást írja Romsics Ignác - akik egyébként elfogadták a multietnikus Magyarország nemzetiségeinek a jogát saját állam alapítására. A nem várt és hatalmas sokk miatt évtizedekig burjánoztak a meseszerű és felelősségáthárító magyarázatok. 8 A trianoni döntés következtében olyan tartós hatások határozták meg Magyarország gondolkodását, amelyek máig előtörnek. A revízió igénye, illetve a nacionalizmus fellángolása hatást gyakorolt a magyar külpolitika mozgására is. Ennek kezelése főleg az utódországokkal való kapcsolatok szintjén kerül elő napjainkban is. 9 A Trianon-szindróma mindemellett magával hozta a magyar nemzetpolitika dilemmáját is. A fő kérdés az volt, hogy hogyan egyezteti össze Magyarország a saját határon túli magyarjainak kérdését a regionális stabilitással és az európai normákkal. E kedvezőtlen helyzet hibás külpolitikai reakciókat váltott ki Magyarországon, amelyek ismételten a függetlenség elvesztését eredményezték 1944 és 1989 között. A német, majd a szovjet megszállás alatt a nemzetek politikailag nem voltak függetlenek, és nem érvényesíthették saját akaratukat, nem működtethettek saját autonóm intézményrendszereket. Ennek következtében nem alakulhattak ki olyan erős nemzeti normák, mint a nyugati országokban. Az 1956-os kitörési, illetve ellenállási reakció vereségbe torkollott, amely során Magyarország újabb hátrányba került. Továbbra is a szovjet blokk része maradt, s csak a Szovjetunió által szabott keretek között alakíthatta ki mozgásterét Elhangzott Dr.Nyusztay László: Magyar kül-és külgazdaság-politika 1990-től c.előadásán , Bp 8 Romsics Ignác: Trianon okai, Népszabadságonline, 9 L.Balogh Béni: A magyar-román kapcsolatok ben és a második bécsi döntés, o 10 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, 2005 Bp o. 11

12 A szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatok minősége A kelet-közép-európai országok szuverenitását korlátozó szövetségi rendszer lebontását a magyar kormány 1991 végére elvégezte. A demokrácia feltételeinek megteremtése után Magyarország optimista hozzáállása a szomszédaival fenntartandó kapcsolatához megalapozatlannak bizonyult 1989 után. A legtöbb határon túli magyarral rendelkező Romániával hamar etnikai ellentétbe került az autonómia kérdése miatt. Nem volt ez máshogy Magyarország északi szomszédjaival, Szlovákiával sem. A szlovák többség és a magyar kisebbség együttélése sem volt sérülésmentes, sőt ez még napjainkban is érezhető. 11 A történelmi okokra visszavezethető feszültségek, amelyek befolyásolták a magyar külpolitika helyzetét, olyan sérelmeket generáltak mindkét fél számára, amelyek a szomszédsági viszony optimalizálását hátráltatták. A magyar sérelem a trianoni súlyos igazságtalanság, a szomszéd sérelme pedig az ezer évig tartó magyar dominancia és az agresszív hitleri intézkedések voltak. Viszont a legnagyobb problémát maga a kisebbségek léte okozza, amelyet már önmagában is sérelmi politikának élnek meg Magyarország szomszédjai, mert a kisebbségek késleltetik - akadályozzák a tiszta nemzet felépítését. Egy látens revíziós veszélytől tartva igyekeznek korlátozni a kisebbség jogait, és az asszimilációt sürgetik. Ez a probléma viszont sok erőt von el a bel- és külpolitikától egyaránt az érintett országokban. 12 A szuverenitás visszanyerésével a térségben újjáéledt a nacionalizmus. Az államszocializmus ideje alatt a szovjet modell vezetői tudatában voltak annak, hogy a Szovjetunió többnemzetiségű területet ölel fel, ezért kevésbé hangsúlyozták a nemzetiség jelentőségét, ehelyett a szocializmus összekötő erejét helyezték a középpontba. A posztkommunista átmenet viszont renacionalizációs tendenciákat hívott életre a térségben. Ezek főleg nemzetiségi, kisebbségi, és vallási ellentétek voltak, amelyek magukkal hozták a konfliktusokat is. 11 Magyarics Tamás: A szomszédsági kapcsolatok helye a magyar külpolitikában. Kérdések és lehetőségek az EU szomszédságpolitikájának tükrében, MT.pdf 12 Elhangzott Dr. Nyusztay László Magyarország kül- és külgazdaság-politika c. előadásán, , Bp. 12

13 A folyamat a meglévő állami struktúrák felbomlásával folytatódott, amelynek eredményeként újabb államhatárok rajzolódtak ki Kelet-Közép-Európa térképén. Magyarország szomszédjainak száma ötről hétre emelkedett, olyan módon, hogy a létrejövő új államok -Románia és Ausztria kivételével- korábban nem léteztek önálló országként. És bár a régió országaiban, történelmi, kulturális és földrajzi tényezőiben azonosságokat vélhetünk felfedezni, a térség napjainkig is inhomogén. Ennek a felismerésnek a következtében az államoknak újabb biztonsági és védelmi stratégiát kellett kiépíteni és megvalósítani, hogy a stabilitás és a biztonság erős és stabil pilléreken álljon. 13

14 1.2. A magyar külpolitika prioritásai 1990-től A régióban végbement változások hatására az első demokratikusan választott magyar kormány 1990-ben új alapokra helyezte a magyar külpolitika feladatait. Az Antallkormány által kidolgozott külpolitikai stratégiája meghatározta Magyarország helyét és szerepvállalását a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. A konzervatív-nemzeti koalíció által megfogalmazott új külpolitikai orientáció három fő prioritásra épült, amelyek mögött az ország fő érdekei húzódtak. Az új kormány első pontként Magyarország euro-atlanti integrációját fogalmazta meg, azaz a mielőbbi csatlakozás fontosságát az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. A tagság megszerzéséhez viszont hosszú út vezetett. Számos kritériumot kellett teljesítenie a kérelmező országnak, és további szervezetek tagságát is ki kellett érdemelni, hogy a végső célhoz elérjenek. Alapvető feltételként szolgált, hogy a kelet-európai államoknak mihamarabb pótolniuk kell a külpolitikában jelentkező intézményes hiányosságokat, mert csak azután tudja meghatározni nemzeti érdekeit és a nagyobb hatalmakkal kialakított viszonyát. 13 Az Európai Uniós tagság mellett Magyarország a NATO-val való kapcsolatfelvételre törekedett, hiszen az euro-atlanti integrációnak a NATO taggá válás is része volt. Magyarország a NATO tagság megszerzésére főleg azért törekedett, hogy megszűnjön az ország Kelet és Nyugat közötti sodródása. 14 A hivatalos kapcsolatok felvétele június 27-én kezdődött, amikor az akkori magyar külügyminiszter, Jeszenszky Géza első magyar kormánytagként a NATO brüsszeli központjába látogatott. E találkozás után rendszeressé váltak a magas szintű találkozások, amelyek segítették a magyar-nato kapcsolatok mélyülését végén újabb előrelépést hozott az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács létrehozása, amelynek részesei Magyarország és a Varsói Szerződés többi tagállamai voltak. A Tanács létrehozásával a NATO egy olyan fórumot kívánt kialakítani, ahol a volt ellenfelekkel konzultálhat. A szövetségi rendszerhez való törekvést az 1991-es oroszországi puccskísérlet és a délszláv válság kitörése is alátámasztotta. Bár 1992-ben Antall József elutasította azt a külügyi bizottság által tett javaslatot, hogy a kormány 13 Manfred Wörner Alapítvány:A magyar külpolitika formálásának kérdései, 14 Kádár Béla: A keleti kibővítés és a Magyar stratégia In: Külpolitika 1997/ o. 14

15 forduljon felvételi kérelemmel a NATO-hoz, a tagság megszerzése továbbra is szerepelt a megvalósító célok között. Az újabb csatlakozási lendületre 1994-ig kellett várni, amikor a NATO a felmerülő csatlakozási igényekre válaszul megszervezte a Partnerség a Békéért programot az új demokráciák részvételével. A gyakorlati együttműködések mellett, amelyekben főleg a katonai együttműködési programok kaptak nagy szerepet, a kapcsolatok fejlődésének fontos állomása lett, hogy 1995-ben nagyköveti vezetéssel létrejött a NATO melletti önálló magyar összekötő iroda is. Viszont az igazi áttörést az július 8-9-i madridi csúcsértekezlet jelentette, ahol Csehország és Lengyelország mellett Magyarországot is meghívták a NATO- bővítés első körére. Magyarországon a csatlakozás döntése előtt népszavazást tartottak, ahol az igen szavazatok aránya 85,33% volt. Ennek hatására az ország március 12-én NATO-tag lett. A NATO tagsággal Magyarország helyzete egyértelműen stabilabbá vált a térségben, mivel a NATO képes volt Oroszországot ellensúlyozni a térségben. 15 A NATO-tagság megszerzésével a magyar kormány egy újabb követelménynek tett eleget az EU csatlakozás felé. Ahhoz viszont, hogy a többi kritériumnak is megfeleljen, nem volt elegendő a NATO-tagság megszerzése. A kritériumok között többek közt szerepelt a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézményi rendszer stabilitása, a működő piacgazdaság kiépítése. 16 Magyarországot elismerték független államként, amelynek alapját az ENSZ tagsága bizonyította. Az IMF tagság, amely az ország pénzügyi helyzetét befolyásolta szintén rendkívül fontos volt. A Kádár-korszak államcsődközeli állapotától, majd később a rendszerváltás utáni fizetésképtelenség közeli helyzetétől, majd a 2008-as gazdasági válság idején újra az IMF kiigazító hitelei mentették meg az országot. A pénzügyi helyzet stabilizálása mellett a GATT tagság, majd 1995-től a WTO tagság vált elengedhetetlenné a magyar külpolitika számára. Magyarország az 1968 utáni megújult gazdaságpolitikájának köszönhetően már 1973-ban felvételt nyert a GATT-ba, amelynek nem voltak szignifikáns gazdaságpolitikai következményei, hiszen Magyarországon továbbra is államszocialista gazdaság maradt. A rendszerváltás után viszont a GATT fordulóin elfogadott szabályokat, vámleépítéseket és illetékszabályozásokat már 15 A magyar-nato kapcsolatok története, 16 Európai Parlament: Az Unió bővítése, 15

16 alkalmazhatták. Magyarország az európai uniós tagság megszerzése érdekében már ban lépéseket tett az Európai Gazdasági Közösség felé, amikor gazdasági megállapodást írtak alá, majd 1991-ben sor került a társulási megállapodásra hazánk és az integráció között, s ennek keretében világossá vált az az ütemterv Magyarország számára, amely közelebb vitte az Európai Unióhoz való csatlakozásához. 17 A rendszerváltás után a független közép és kelet-európai államok mihamarabb szerettek volna az Európai Közösség tagjai lenni, kivétel ez alól Szlovákia, amely korántsem volt olyan lelkes és elkötelezett a csatlakozás iránt, mint a többi térségbeli országok. Szlovákiában az 1992-es parlamenti választások győztese a Mečiar-kormány és a koalícióba tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely köztudottan euro-atlanti integráció ellenes volt, nem helyezték az elsődleges prioritások közé az uniós csatlakozást. Egyik példája Mečiar és pártja a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) - által képviselt magatartás, miszerint nem kívántak eleget tenni a csatlakozási feltételeknek. Ennek egyik oka feltehetőleg az lehet, hogy az 1990 és 1992 közötti időszakban az ország legfontosabb intézkedéseiben nem a külpolitikára fektette a hangsúlyt, hanem a belpolitikára. A szövetségi állam átalakítása (valódi föderációvá alakulása, esetleg az önálló állam kikiáltása), valamint a radikális gazdasági reform kérdése (az egységes csehszlovákiai reform vagy a gazdasági szlovák eltérő reformfolyamatának dilemmája) megelőzte az euro-atlanti integráció gondolatát. A másik ok viszont Szlovákia függetlenségének elnyerésével kapcsolatos. Egyes történelmi kutatók szerint Szlovákia szerette volna kiélvezni szuverenitását, amelyet a csatlakozással részben át kellett adnia az integrációnak. 18 Az Európai Közösség meglévő tagországai sem kívánták siettetni a bővítési folyamatot. A gyors bővítés helyett igyekeztek időt nyerni a csatlakozandó országok felvételével, és versenyt generálni a közép-kelet-európai országok körében. A halogatás és a félelem jól látszott az Európai Gazdasági Közösség lépésében, hiszen váratlan intézkedést hozott. Az új tagországok felvételét kritériumokhoz kötötték, amelyeket szigorúan ellenőriztek. Ezenkívül az Európai Unióvá alakult Közösség közölte, hogy a tagjelölt államok alkalmasságát nem csupán a koppenhágai kritériumok alapján fogják értékelni, hanem 17 Pritz Pál: Magyarország helye a 20.századi Európában a magyar külpolitika esélyei, 26 o. 18 Halász Iván: Közép-európai országok alkotmányos berendezkedése, politikai prioritások 1989 után tulipan.vjk.ppke.hu/modul/mcs050_halásziván.doc 16

17 egyenként fogják elbírálni az egyes országokat. Ezzel a csatlakozni kívánt országok tudtára adták, hogy nem lesz könnyű és gyors a csatlakozási folyamat, és nem csak a kritériumok teljesítésére kell törekednie a térség országainak. A csatlakozni kívánt országok úgy gondolták, hogy regionális szintű szerveződésekkel hamarabb teljesíthetik a Közösség akaratát. Ennek hatására 1992-ben Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia megalapította a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (Central European Free Trade Aggrement), amelynek létszáma Csehszlovákia szétválásával kibővült. A szervezet elsődleges célja az volt, hogy az alapító tagok integrációs folyamata felgyorsuljon és így bekapcsolódhassanak az európai politikai, gazdasági, biztonságpolitikai és jogi rendszerekbe, amelyek segítségével megszilárdíthatja a tagországok demokratikus politikai rendszerét és piacgazdasági jellegét. A szervezeten belül a tagországok létrehozzák egymás közt a szabadkereskedelmi övezetet, és átvették az uniós és a GATT/ WTO-n belül elfogadott szabályokat és normákat. A tagországok között ezen intézkedések hatására fokozatosan, három lépcsőben leépítették a vámokat és illetékeket, ami megkönnyítette a gazdasági kapcsolatokat a tagországok között. A mezőgazdaság területén is a GATT- illetve később a WTO-szabályok szerint jártak el. A tagországok a nem uniós országokkal szemben a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazták, amelynek következtében kedvező gazdasági feltételeket termettek a nemzetközi kereskedelemben. A CEFTA működését elismerte az Európai Unió is, és jó kezdeményezésnek tekintette, és méltányosan fogadta a szervezeten belül elért eredményeket. A következő euro-atlanti integrációt elősegítő együttműködés gyökerei 1335-re nyúlnak vissza, amikor az akkori cseh, lengyel és magyar uralkodók megalapították a Visegrádi Együttműködést. Az együttműködés célja az volt, hogy olyan kereskedelmi és stratégiai megállapodásokat kössenek egymással, amelyek a térség megerősítését szorgalmaznák. A megújított Visegrádi Együttműködés február 15-én éledt újra a három rendszerváltó országának Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország segítségével. A V4-ként elhíresült együttműködés egy olyan fórum, amelynek nincsenek intézményei, csupán egy titkársága Pozsonyban. Az együttműködés gazdasági, szociális síkon végzi tevékenységét, de az utóbbi időben a kulturális együttműködés is nagy hangsúlyt kapott a szervezetben, amelynek bizonyítékaként 2001-ben létrehozták a Visegrádi Alapot, amely kulturális és oktatási ösztöndíjakat biztosít a tagország lakosai számára ben a NATO és az EU 17

18 döntött a csatlakozási tárgyalások első köréről. Ennek felismeréseként a csoporton belül megnövekedett a konzultáció és az az együttműködés szükségessége. A konzultációk előnye, hogy a négy tagország kifejtheti álláspontját, közös érdekeket nevezhet meg, tapasztalatcserét folytathat. A Visegrádi Együttműködést gyakran átmeneti válságok sújtották, de újra és újra felemelkedett, és jelentőségét az Európai Unió is elismerte. A V4 formáción belül számos magas szintű politikai találkozó megy végbe, amely nagy segítséget nyújt a tagországok feszültségeinek rendezésében. 19 A V4-ek csoportja ben nyerte vissza erejét, hiszen korábban, a kilencvenes években a CEFTA állt a tagállamok figyelmének középpontjában. Az uniós tagsággal viszont a CEFTA tagságuk megszűnt, így mára csak a V4 maradt a tagországok közös érdekérvényesítésre. Magyarország euro-atlanti csatlakozása 1.sz. táblázat Évszám 1975 EBEÉ alapító tag Események 1988 EK-KGST megállapodás 1990 Európa Tanács-tagság 1991 Társulás EU-hoz (EA) 1994 NATO: Békepartnerség (PfP) 1996 OECD-tagság 1997 Döntés a NATO és EU "első köréről" 1998 csatlakozási tárgyalások 1999 NATO-tagság 2004 EU-tagság Forrás:Elhangzott Dr. Nyusztay László Magyarország kül- és külgazdasági kapcsolatai c.kurzus előadásán, 2010, Bp Míg a nyugati orientációt illetően a magyar politikai erők között alapjában fennmaradt az egyetértés, addig komoly nézetkülönbségeket okozott a következő két külpolitikai prioritás. A szomszédos országokkal meglévő, illetve kialakított kapcsolatok jellege, és a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás értelmezésében eltérések jelentkeztek a 19 Visegrádi Együttműködés, 18

19 magyar politikai pártok között. 20 A második prioritás az euro-atlanti cél elérésének előfeltétele volt. Magyarország számára a szomszédos országokkal kialakított jószomszédi viszony fenntartása nagyon fontos volt, és nem csak az euro-atlanti csatlakozás miatt, hanem, mert Magyarország esetében a szomszédságpolitika meghatározó jelleggel bír a történelem sújtotta intézkedések miatt. Magyarországon a szomszédságpolitika, és a kisebbségpolitika egymástól el nem választható kérdések. Ezek összehangolásának kerete egy olyan háromszöget alkot, amelynek szereplői az anyaország, az érintett kisebbség, illetve a befogadó állam. A főszereplők egymással kialakított viszonyuk mindhárom félre hatással van és formálja kapcsolatukat. Ezért az érintett feleknek az optimális kapcsolat kialakítására kell törekedniük. 21 Magyarország és a szomszédos országok viszonyának szempontjából az Európai Stabilitási Egyezmény deklarálása jelentős fordulópontot jelentett a felek számára. Az egyezmény célja egy stabil Európa létrehozása volt, ami a szuverén államok kooperációján alapult. Elfogadásával a résztevők kötelezték magukat arra, hogy egymással jószomszédi kapcsolatot alakítanak ki, és azt fenn is tartják. Magyarország szempontjából ez nagyon lényeges volt, mert az egyezmény kiemelte az emberi jogok mellett a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartását is. A dokumentum szövege viszont nem a kisebbségi jogokról szól, hanem azon személyek jogairól, akik a nemzeti kisebbségekhez tartoznak. A különféle nemzetközi dokumentumok nagy részében hasonlóan van megfogalmazva a kisebbségeket érintő szempontok. Ennek eredménye, hogy a stabilitási egyezmény sem ismeri el a kollektív kisebbségi jogokat. A kollektív kisebbségi jogok elutasítása a keletés nyugat-európai nacionalista beállítottságú politikai erők ösztönzésére történik, hiszen ezek továbbra is ragaszkodnak a 19. századi államnemzet felfogáshoz, de ezt a felfogásukat modern, az individuális emberi jogok kizárólagosságát hangsúlyozó liberális megfogalmazásba burkolják. 22 Amerikai javaslatra, a Stabilitási Egyezmény megismétli a Helsinki Záróokmány pontjait, de még nagyobb hangsúlyt kap a nemzetközileg elismert államhatárok tiszteletben tartása. Egyértelmű, hogy a nyugat-európai országok is a fennálló status quo megőrzését tekintik 20 Balogh András: Integráció és nemzeti érdek, Kossuth Kiadó 1998, Bp 21 Gazdag Ferenc: A magyar szomszédsági kapcsolatok biztonságpolitikai dimenziói, edsagpol.htm 22 Balogh András: Integráció és nemzeti érdek, Kossuth Kiadó, 1998, Bp, 34 old. 19

20 fő pontnak Európa biztonsága érdekében, ezért kap különös figyelmet a deklarációban a területi integritás, a szuverenitás, a vitás belügyekbe való be nem avatkozás és a konfliktusok békés úton való rendezése. Az Európai Stabilitási Konferencián eltérő álláspontok születtek. Míg a román miniszterelnök a határok sérthetetlenségéről és a területi revízió feladásáról beszélt a jó szomszédi viszony érdekében, nem említette a nemzetiségi kérdést, amelynek kezelése nélkül nem jöhet létre semmilyen pozitív kapcsolat Magyarországgal. A szlovák miniszterelnök a magyar-szlovák alapszerződés aláírásával javított a magyar-szlovák kapcsolatokon, viszont Magyarországot instabil térségnek tartotta és az Európa Tanács 1201-es ajánlását csak a kisebbségekhez tartozók egyéni jogainak bátorításaként értelmezte. A konferencia egyetlen értékelhető eredménye a magyar-szlovák alapszerződés aláírása volt. A két ország tudatában volt, hogy a nyugati integrációs szervezetekbe, csak akkor csatlakozhatnak, ha az alapszerződés akkor és olyan formában aláírásra kerül. Paradox módon az alapszerződés megkötése után egyre inkább elhidegültek a szlovákmagyar kapcsolatok. 23 A rendszerváltás után megújuló magyar külpolitika harmadik prioritása a határon túli magyarok fokozottabb védelme volt. Erre utal az első önálló kormány miniszterelnökének kijelentése is, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Az Antall kormány idején az ehhez hasonló nyilatkozatok ingerültséget okoztak a szomszédos országokban, a magyar parlamentben pedig az ellenzéki oldal nem tetszését váltották ki. Sokan félreértették, mások félremagyarázták, holott a miniszterelnök kultúrnemzetként értette a 15 milliós magyarságot. És bár ebben az időben sok magyar fejében megfordult a revízió gondolata és marginális politikai erők hangot is adtak ezeknek a reményeknek, téves az az állítás, miszerint az Antall-kormány ennek előkészítésére törekedett volna. A magyar társadalom nagyobb hányada tudatában volt, hogy a kisebbségi kérdés megoldásához nem a trianoni béke érvénytelenítése szükséges. 24 A főleg offenzív, historizáló retorikája miatt bírált Antall József annál többet, mint hogy a magyar kormány felelősséggel tartozik a határon túli magyar kisebbség sorsáról, sohasem állított, s a kisebbségi magyar szervezetek sem követeltek kollektív jogoknál, kulturális és területi 23 Magyar-szlovák alapszerződés, 24 Pritz Pál: Magyarország helye a 20. századi Európában a magyar külpolitika esélyei, old. 20

21 autonómiánál többet. Ennek ellenére a szomszédos országok teljesen elzárkóztak a szubszidiaritás elvének alkalmazásától és elzárkóztak a közös megállapodás lehetőségétől. 25 A korábbi és az ezt követő konfliktusok hatására továbbra is nyitott kérdés maradt a magyar kisebbségek sorsa a szomszédos országokban és ennek tudatában egyik politikai kormány sem zárkózhatott el a határon túli magyarok kérdésétől. A harmadik prioritás kezelését és eredményre jutását nem csak a szomszédos országok ellenszenve nehezítette, hanem az, hogy még Magyarországon belül sem volt egyetértés a meghatározó politikai erők között a nemzetpolitikai célok tekintetében. Az egyes kormány ciklusokban az Antall kormány által meghatározott három fő prioritás minden alkalommal megmaradt, viszont rangsorolásukban eltértek egymástól. 26 Az euro-atlanti integrációs fontossága többségében az első helyet foglalta el Magyarország külpolitikai stratégiájában viszont a szomszédságpolitika és a nemzetpolitika rangsora állandóan változott. Míg a jobboldal a határon túli magyarokat, mint a nemzet részének tekintették, ezért hatalomra jutásuk idején az aktív nemzetpolitikát részesítették előnybe és a kisebbségi jogok után szorult a szomszédokkal való optimális viszony kialakítása, addig a baloldal nemzeti rongyrázás nélkül igyekszik javítani a szomszédos országokkal a kapcsolatot, annak reményében, hogy ezáltal a magyar kisebbségek helyzete is javulni fog Magyarország biztonságpolitikája A térségben lévő önállósult államok tudatában voltak annak, hogy nem rendelkeznek olyan saját hatalmi képességekkel, amelyek segítségével nemzeti érdekeiket érvényesíteni tudják. A hatalmi struktúrák még nem voltak olyan erősek és kiforrottak, hogy a térség felett bárki domináns befolyással bírjon. Ennek következtében egységesen az európai, illetve az euroatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozásban látták biztonságuk kérdésének megoldását. A NATO és az EU viszont a térséget olyan övezetnek tartották, ahol tartós 25 Romsics Ignác: Magyarország története a XX.században, Osiris Kiadó, 2005, 580 old. 26 Duray Miklós: Nemzetpolitika a rendszerváltozás után, 27 Gömöri Endre: Magyar külpolitika- Antaltól-Gyurcsányig, Az elemző 2006/2 21

22 válságok fenyegetettsége biztonságpolitikai kockázatot jelentett számukra. Ennek érdekében politikájukkal igyekeztek befolyásolni a térség biztonságpolitikai helyzetét. A nyugati elképzelések viszont nem számítottak azzal a körülménnyel, hogy az újra önállósult államok -kiszabadulva a tömbpolitika kényszeréből- vissza akarnak térni arra a nemzetfejlődési útra, amelyről az első, illetve a második világháborút követően letérni kényszerültek. Így a térség valamennyi állama újrafogalmazta nemcsak külpolitikai irányvonalát és stratégiáját, hanem a biztonság kérdésére is ennek figyelembevételével fektette a hangsúlyt. Az europaizálódás és a renacionalizálás párhuzamos folyamatának eredményeként a keletközép-európai térség értékei és érdekei megváltoztak. A két folyamat hamar rávilágított arra, hogy a nemzeti biztonság hagyományos felfogása már nem elegendő, mert újabb dimenziói keletkeztek, amelyek alapvető változást idéztek elő a térség biztonsági környezetében. 28 Az újonnan létrejött biztonsági interdependencia az érintett országokat arra ösztönözte, hogy együtt és egymás biztonságát közösen védjék meg az újonnan megjelenő kockázatoktól, csapásoktól. A nyugati integráció megerősödésével az új világrendben megjelent a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadabb áramlása. Ennek árnyoldalaként a szervezetbűnözés a terrorizmus, az illegális fegyverek és migráció terjedése is szabadabb utat kapott. A globalizáció új biztonságpolitikai kihívásai ugyanúgy érintik Magyarországot is. 29 Magyarország esetében a biztonságpolitika újabb dimenziói közül a migráció kérdése került előtérbe. Magyarország demográfiai adatai szerint a lakosság csökkenése újabb probléma elé állítja az országot. A harmincegy OECD-tagállam közül Magyarországon a leggyorsabb a népességfogyás, aminek egyenes következménye a társadalom elöregedése, és így a munkaképes korú lakosság száma, és a foglalkoztatottság alacsony aránya. Ez utóbbi tényezők jelentik a GDP-bővülés egyik fő akadályát. Az OECD már 2009-es jelentésében azt prognosztizálta, hogy megfelelő mértékű bevándorlás nélkül Magyarországon csökkenhet az egyik legnagyobb mértékben a munkaképes korú lakosok 28 Deák Péter: Biztonságpolitikai kézikönyv, Osiris, 2007, Bp, o. 29 Marton Péter: Új biztonsági napirend és globális szomszédságpolitika, 22

23 száma az elkövetkező tíz évben. 30 A határon túli magyarok bevándorlása egyik stratégiaként szolgálhatna a demográfiai statisztikák javításán. Az alapvető dilemma tehát, hogy a migrációs politika irányított jellegű legyen, vagy hagyjon tág teret a spontán folyamatoknak. A napjainkban észlelt veszélyek és válságjelenségek megoldásai a stabilitásban és a nemzetközi együttműködésben jelentkeznek. Nyilvánvaló, hogy Magyarország nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amikkel önállóan szembeszállhatna a globalizációs kihívások ellen. Viszont kötelessége részt vennie a globális veszélyek elhárítására irányuló tevékenységekben. A kormány irányítói tudatába vannak, hogy az ország külpolitikáját csakis alapvető biztonságpolitikai célok függvényében lehet kialakítani. Emellett viszont különös figyelmet kell fordítania a térség országaira. A magyar biztonságpolitika tehát elsődleges feladata, hogy felmérje a regionális és a helyi specifikus konfliktusokat, veszélyeket, és leküzdésükben közreműködjön Magyarország külpolitikai stratégiája az EU csatlakozás után A magyar külpolitika a rendszerváltás óta összességében sikereket ért, el, mert a politikai hatalom előtt hamar tudatosult, hogy felelős külpolitika nélkül nem képes képviselni a magyar érdekeket. Az önállósult Magyarország a rendszerváltás óta kitűzött céljait többnyire sikeresen végrehajtotta, és ezáltal újabb stratégiai célok került előtérbe. Ügyes diplomáciai eszközökkel Magyarország megőrizte stabilitását és helyét a régióban és a nemzetközi szervezetekben. Az Európai Unió tagjaként Magyarország politikai és cselekvési döntéseinek az integráció adott új keretet. Anyagi támogatásával az EU gazdasági és társadalmi innovációt kínál Magyarországnak, annak reményében, hogy a térség országai fel tudjanak zárkózni a régebbi uniós tagokhoz és ezáltal az ország érdekei is érvényesülhetnek. Az újonnan jelentkező problémák, mint például a globális gazdasági, biztonsági és környezetvédelmi kihívások mellett a regionális konfliktusok kedvezőtlen hatásainak megszüntetése minden tagország feladatává vált. Magyarország négy szomszédja -Ausztria (1995), Szlovákia (2004), Szlovénia (2004) és Románia (2007)- már teljesítette a csatlakozási kritériumokat, 30 Origo: OECD: Magyarország rászorul a külföldi bevándorlókra, magyarorszagnak-szuksege-lesz-a-vendegmunkasokra.html 23

24 amelyeket az Európai Unió határozott meg, és négy szomszédja Szlovákia (2004), Szlovénia (2004), Románia (2004), Horvátország (2009) - NATO-tagsággal rendelkezik. Az uniós tagság révén a kisebbségi magyar közösségekkel és a nyugat-európai és tengeren túli magyar diaszpórával megkönnyítette a kapcsolattartást és az együttműködést. A schengeni övezetek következtében a határok fizikai meghatározása eltűnt, és uniós állampolgárként szabaddá vált a személyek mozgása is az EU-s országok között. A szomszédsági együttműködés fejlesztése és kiemelkedő pontot kapott az EU pillérei között, viszont a szlovák-magyar hullámzó viszonya nem hozta meg a várt eredményt. Magyarország a szomszédság- nemzetpolitikai céljait továbbra is egymással összehangolva igyekszik megvalósítani. Viszont a térségbeli kisebbségvédelmi törekvések ellenére a felvidéki magyarok helyzete továbbra is labilis maradt Szlovákiában. 24

25 2. Magyarország szomszédságpolitikája Szlovákiával A szomszédságpolitika lényege, hogy az ország saját érdekében egy harmonikus, pozitív kapcsolatot építsen ki a határmenti országokkal. Az így kialakított viszony az esetleges nézeteltérések, konfliktusok békés kezelésének fórumaként szolgál, ahol a felek ismerve egymás helyzetét, érdekét megoldást, illetve válaszokat adhat és kaphat a félreértésekre, konfliktusokra. Ez a bilaterális interakció a békés kimenetelt hangsúlyozza és állítja fókuszpontba. Ennek érdekében mindkét fél kötelessége szomszédságpolitikájának megfogalmazása. A magyar szomszédságpolitika jelentősége viszont a többi országtól még fontosabb funkciót lát el. Főleg a történelmi események miatt a szomszédos országokba került magyar kisebbségek miatt helyezkedik el a külpolitika prioritásai közt. A határon túli magyar lakosság számát a következő táblázat szemlélteti. Határon túli magyarok száma (fő) 2. sz. táblázat Ország Szlovákia Ukrajna Románia Szerbia Horvátország Szlovénia Ausztria Forrás: Gyurgyík László: A határon túli magyarok számának alakulása az 1990-es években, Magyar Tudomány, 2005/ o. Annak ellenére, hogy a szomszédos országok statisztikai hivatalai ezeket az adatokat teszik nyilvánossá, a gyakorlatban jóval több a magyar lakosok száma. Az adatok azért nem fedik a valós számokat, mert a kisebbségben élő magyarok gyakran félnek felvállalni valódi nemzetiségüket az esetleges korlátozások, illetve megszorítások miatt. Erre kiváló példa a 25

26 Szlovákiában élő felvidéki magyarok helyzete. A kisebbségek ellen irányuló intézkedései sok esetben nem felelnek meg az európai normáknak. Ilyen a későbbiekben említett Benešdekrétumok, szlovák az 1995-ös államnyelvtörvény, illetve az oktatási törvény elfogadása. A szlovák kormány álláspontja ezzel ellentétben az, hogy nincsenek megszorítások vagy bármiféle megfélemlítések, és elutasítja a magyar kormány beavatkozását a szlovák állam belügyeibe. Ennek ellenére a hivatalos adatok alapján a kilencvenes években egyetlen évtized alatt mintegy 300 ezerrel csökkent a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyarok létszáma, és Szlovákiában a legdrasztikusabb ez a csökkenés 31, amelynek véleményem szerint az az oka, hogy a szlovák kormány olyan intézkedéseket hoz, amelynek elsődleges célja a magyar nemzetiségű kisebbségek asszimilálása Szlovákiában. 3. sz. táblázat Az 1991 és 2001-es szlovákiai népszámlálás adatai nemzetiségi megoszlás szerint fő % fő % magyarok száma , ,7 szlovákok száma , ,8 teljes lakosság száma Forrás: A szlovák Statisztikai Hivatal (Štatistický úrad Slovenskej republiky) forrása is arról tanúskodik, hogy a két korábbi népszámlálás folyamán a magyar nemzetiségű lakosok száma 2001-re 1,1 százalékkal csökkent, míg a szlovák lakosok száma 0,1 százalékkal emelkedett. Miroslav Kusý elismert szlovák politológus így ír a szlovákiai magyarokról: A terület szlovák, magyar s más nemzetiségű lakói ennek az országnak az állampolgárai. Sajnos, nem egészen egyenjogú polgárai, mert a szlovákok az egész államot kisajátították, nemzeti államukká, magukat pedig államalkotó nemzetté nyilvánították. S hogy e tekintetben ne merüljenek fel kétségek, mindezt Függetlenségi Nyilatkozatukban és Alkotmányukban is 31 Oriskó Norbert: Szakadások - Értékrendváltozás és asszimilációs folyamatok a felvidéki magyarság körében, , 26

27 megfogalmazták. Nemzeti szimbólumaikat és jeleiket állami rangra emelték, nemzeti nyelvüket állami nyelvvé nyilvánították, nemzeti kultúrájukat és identitásukat pedig az állam védelme alá helyezték. A Szlovákia területén élő, nem szlovák nemzetiségű emberek ily módon nem államalkotó nemzeti kisebbségek tagjaivá, korlátozott polgárjogokkal rendelkező állampolgárokká váltak. Megbízható szakértői vélemények szerint e kisebbségek Szlovákia lakosságának mintegy 20 százalékát képezik. Az ország minden kilencedik lakosa magyar (600 ezer fő), roma ( ezer fő) vagy egyéb, nem szlovák nemzetiségű (100 ezer fő). Minden ötödik lakos magyar: ők a mi legnépesebb, kompakt településterülettel rendelkező, politikailag legöntudatosabb kisebbségünk. 32 A szlovákiai magyar lakosok aránya Szlovákia járásaiba, sz. ábra Forrás: A szlovákiai magyar lakosok aránya, SITA, 2007, A magyar lakosság elnyomása Szlovákiában az önálló állam megalakulásával kezdődött, amikor a magyarellenes megnyilvánulásairól és a magyar kártya stratégiájáról 33 híres Vladimír Mečiar kormánya, a HZDS került hatalomra és harmadszori kormányra lépése óta ez a folyamat még jobban felgyorsult: 32 Miroslav Kusý: A szlovákiai magyar kisebbség a szlovák nemzetállamban, 33 Figyelőnet, MTI: Mečiar újabb magyarellenes kirohanása 27