Összegző tanulmány. Jó kormányzás a sportban

Átírás

1 Összegző tanulmány a TÁMOP 6.1.2/11/ kódszámú A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása c. projekt keretében végzett kutatás eredményeiről Jó kormányzás a sportban Készítette: Dr. Sterbenz Tamás Gulyás Erika

2 Tartalom Tartalom... 2 Ábrajegyzék Bevezetés A Jó Kormányzás eredete A jó kormányzás politikai értelmezése A jó kormányzás közgazdaságtudományi értelmezése A döntéselmélet A jó kormányzás elvei A jó kormányzás alapelvei A jó kormányzás elvei a sportban Autonómia Átláthatóság (transparency) és elszámoltathatóság (accountability) Nyilvános kommunikáció (public communication) Demokratikus eljárások Fékek és ellensúlyok Szolidaritás A szabadidősport szervezetek helye a társadalomban A sportbeli jó kormányzás nemzetközi gyakorlata IOC a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ISCA: - Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség Good Governance in Grassroots Sport GGGS Play the Game AGGIS Action for Good Governance in International Sports Organisations Az Európai Uniós gyakorlat a sport jó kormányzásának területén Elvek a sport jó kormányzásában Gyakori hibák a sportszervezetek irányításában

3 8 Az empirikus kutatás módszertana A év közötti és 18 év feletti korosztály személyes kutatása A éves korosztály online kutatása Az intézményi és önkormányzati telefonos kutatás A kapott eredmények értékelése A 18 év feletti lakosság körében végzett kérdőíves felmérés értékelése A éves korú lakosság körében végzett felmérés értékelése Az intézményi felmérés eredményeinek értékelése Összefoglalás Felhasznált irodalom Melléklet: Az AGGIS javaslata a sportszervezet jó kormányzásnak előmozdítása érdekében

4 Ábrajegyzék 1. ábra: Sportszervezetek típusai (Sterbenz Géczi szerk. 2012) Táblázat: A szabadidősport alkategóriái (Szabó 2013) Táblázat: Szabadidősport értékteremtése (Szabó 2013) ábra: A értékcsere folyamata a szabadidősportban (András, 2006) ábra: Tagja-e Ön sportegyesületnek? összes megkérdezett, N= ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A környéken, ahol élek, elegendő lehetőség van testmozgásra, sportolásra, fizikai aktivitásra. összes megkérdezett, N= ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A környéken, ahol élek, elegendő lehetőség van testmozgásra, sportolásra, fizikai aktivitásra.(lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A településem önkormányzata nem tesz eleget a lakók testmozgásáért. összes megkérdezett, N= ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A településem önkormányzata nem tesz eleget a lakók testmozgásáért. (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? összes megkérdezett, N= ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? érvényes válaszadók, N= ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? (lakóhely és régiók szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (gazdasági aktivitás szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (lakóhely és régiók szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? érvényes válaszadók, N=

5 17. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? (lakóhely szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: Összességében mennyire elégedett ezeknek a rendezvényeknek a színvonalával? érvényes válaszadók, N= ábra: Az ön által látogatott rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? érvényes válaszadók, N= ábra: Ismeri-e lakóhelyének önkormányzata szabadidősporttal kapcsolatos elképzeléseit (sportstratégiáját)? (korcsoportok és végzettség szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Ismeri-e lakóhelyének önkormányzata szabadidősporttal kapcsolatos elképzeléseit (sportstratégiáját)? (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények mennyiségével? összes megkérdezett, N= ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények mennyiségével? (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetőségével? összes megkérdezett, N= ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetőségével? (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Az ön lakóhelyén elérhető sportágak megfelelnek az Ön igényeinek? összes megkérdezett, N= ábra: Az ön lakóhelyén elérhető sportágak megfelelnek az Ön igényeinek? (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (korcsoportok és sportolás szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? (korcsoportok és sportolás szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (korcsoportok szerint) érvényes válaszadók, N=

6 32. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (korcsoport szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (offline; lakóhely és régiók szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (online, lakóhely és régiók szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett?(offline) érvényes válaszadók, N= ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? (lakóhely és régiók szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: Összességében mennyire elégedett ezeknek a rendezvényeknek a színvonalával? (nemek és korcsoportok szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: Összességében mennyire elégedett ezeknek a rendezvényeknek a színvonalával? (lakóhely és régiók szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: Az önkormányzatok sport finanszírozásának tendenciái (Dénes Keserű 2009) ábra: Van-e az önkormányzat költségvetésben szabadidősportra elkülönített rész? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N= ábra: A szabadidősportra elkülönített részhiány százaléka az egész sportra fordított összegnek? (településtípus szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: Elérhető-e a sportra fordított összegeket meghatározó szabályzat? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Az Önök önkormányzata szervez-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket, vagy anyagi támogatást nyújt-e hozzájuk? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? érvényes válaszadók, N= ábra: Milyen sportágak szerepelnek az Önök által szervezett sporteseményeken? érvényes válaszadók, N= ábra: Ezeken a rendezvényeken megjelenik-e a...? érvényes válaszadók, N= ábra: Általában hány fő látogatja az Önök rendezvényeit? (átlag) érvényes válaszadók, N= ábra: Ki szervezi a településükön a lakosság számára a szabadidősport-eseményeket? érvényes válaszadók, N=

7 49. ábra: Ki szervezi a településükön a lakosság számára a szabadidősporteseményeket?(településtípus szerint) érvényes válaszadók, N= ábra: A sportrendezvények szervezésébe való bekapcsolódást szabályozzák-e? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Elérhető-e a sportra fordított összegek elköltésének dokumentációja? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Ki hozza meg a döntést a sportra fordítható összegekről? összes megkérdezett, N= ábra: Kinek a számára szervezik ezeket az eseményeket? érvényes válaszadók, N= ábra: Ezeken a rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? érvényes válaszadók, N= ábra: Miért nem szerveznek ilyen sporteseményeket? érvényes válaszadók, N= ábra: Létezik-e szabadidősportra vonatkozó hosszú távú koncepció? összes megkérdezett, N= ábra: Az érintettek mely csoportját vonták be a hosszú távú koncepció kialakításába? érvényes válaszadók, N= ábra: A támogatottság feltételeként előírják-e a támogatottak részére, hogy figyelmet fordítsanak a sporttevékenységre vonatkozó magatartási, etikai szabályok betartására? érvényes válaszadók, N= ábra: Ön szerint az önkormányzatnak feladata, hogy a lakosságot bevonja a szabadidősportba? összes megkérdezett, N= ábra: Ön szerint az önkormányzatnak feladata, hogy a lakosságot bevonja a szabadidősportba? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Folytatnak-e Önök testmozgásra ösztönző tevékenységeket? összes megkérdezett, N= ábra: Az intézményük szervez-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket, vagy anyagi támogatást nyújt-e hozzájuk? (az intézmény fennállása szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? érvényes válaszadók, N= ábra: Milyen sportágak szerepelnek az Önök által szervezett sporteseményeken? érvényes válaszadók, N=

8 65. ábra: Általában hányan látogatják az Önök rendezvényeit? érvényes válaszadók, N= ábra: Ki szervezi ezeket a szabadidősport-eseményeket? érvényes válaszadók, N= ábra: Kinek a számára szervezik ezeket az eseményeket? érvényes válaszadók, N= ábra: Ezeken a rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? érvényes válaszadók, N= ábra: Ezeken a rendezvényeken megjelenik-e a? érvényes válaszadók, N= ábra: Az érintettek mely csoportját vonták be a hosszú távú koncepció kialakításába? érvényes válaszadók, N= ábra: Ön szerint a szabadidősportra fordítható kedvezmények, források, pályázatok az Önök intézménye számára. összes megkérdezett, N= ábra: Ön szerint a szabadidősportra fordítható kedvezmények, források, pályázatok az Önök intézménye számára.(településtípus szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Ön szerint az önkormányzat tesz azért, hogy a lakosságot bevonja a szabadidősportba? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N= ábra: Ismer Ön testmozgásra ösztönző kezdeményezéseket az önkormányzatok részéről? összes megkérdezett, N= ábra: Milyen, a testmozgásra ösztönző kezdeményezéseket ismer Ön az önkormányzatok részéről? érvényes válaszadók, N= ábra: Mely sportágak nem elérhetőek az Önök intézményének székhelyén? összes megkérdezett, N= ábra: Miért nem elérhető ez a sportág az Önök intézményének székhelyén? érvényes válaszadók, N= Bevezetés A következő tanulmány a szabadidősport és a jó kormányzás kapcsolatát vizsgálja. Magyarországon ennek a területnek a tudományos igényű vizsgálata teljesen újnak számít, magyar nyelvű szakirodalom szinte alig létezik, ezért csak az érintett két témában végzett korábbi önálló kutatások nyújthattak kiindulópontot. A kutatás célja a jó irányításhoz szükséges ismeretek összegyűjtése, a sportszervezetek nemzetközi gyakorlatában létező 8

9 tapasztalatok feltárása, azok szembesítése a magyarországi valósággal, illetve alkalmazhatóságuk előkészítése. A jó irányítás fogalmát a tanulmány legnagyobb részében jó kormányzás formájában használjuk, de a tartalmi és környezeti árnyalatok hangsúlyozása miatt néhol a szinonim fogalomként is használt jó irányítás vagy good governance kifejezéseket használjuk. A jó kormányzás sportbeli definiálásakor tág értelemben, az Európai Unió megfogalmazását tekintjük kiindulásának: Az a keret és kultúra, amelyen belül egy sportszervezet meghatározza politikáját, stratégiai célkitűzéseit, egyeztet az érintett szereplőkkel, nyomon követi a teljesítményt, értékeli és menedzseli a kockázatokat, beszámol tevékenységéről és a fejleményekről a tagjainak és képviseltjeinek, beleértve a sportbeli iránymutatások és szabályozások hatékony, fenntartható és arányos megvalósítását. 1 A tanulmány első részben áttekintjük a jó kormányzás kialakulását, a politikatudományi és közgazdaságtudományi megközelítés legfontosabb megállapításait és a döntések elméletén keresztül bemutatjuk a sport számára hasznosítható következtetéseket. Ebben a részben támaszkodunk Stumpf István és Sárközy Tamás publikációira, illetve a Jó kormányzás és sport 2 című konferencián elhangzott előadásokra. A közgazdaságtudományi megközelítés összefoglalását a modern politikai gazdaságtan legnagyobb hatású szerzőjének, Timothy Besley munkáinak szellemiségét tükrözik. A jó kormányzás alapelveinek összefoglalását a tanulmány először általánosan az állam szempontjából mutatja be, kitér a civil szervezetek irányításában követendő irányelvek bemutatására és végül a sport világában alkalmazandó elveket foglalja össze. A jó kormányzás és sport világát Magyarországon először Császár Dániel kötötte össze, alapvető munkája és a vele folytatott személyes konzultációk nyújtották a legnagyobb segítséget a tanulmány e fejezetének elkészítéséhez. A sport világának a téma szempontjából történő rövid összefoglalását a szabadidősport jellemzése kezdi, majd az állami-önkormányzati, a civil és végül a piaci-vállalati szféra szerepvállalásának bemutatása következik. Tanulmányunk ezen része támaszkodik a 1 Veress (2014) 2 Jó kormányzás és sport. Konferencia a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Jogászegylet szervezésében. Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kar, Budapest, március 13. 9

10 közelmúlt hazai kutatásaira, különösen Dénes Ferenc Keserű Csaba, Gyömörei Tamás és Szabó Ágnes publikációi jelenthetnek segítséget az érdeklődőknek a téma megértéséhez. A sportszervezetek nemzetközi gyakorlatának ismertetetéséhez az Európai Unió szakértői csoportjában 2013-ban gyűjtöttünk tapasztalatokat, az ehhez nyújtott segítségért köszönet illeti az Emberi Erőforrások Minisztériumának Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárságát és a Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kar vezetését. Az európai uniós gyakorlat bemutatásában Veress Réka munkájára támaszkodhattunk. A tanulmány empirikus részében a Kutatópont Intézet által 2014 elején végzett, későbbiekben részletesebben is bemutatott módszertan alapján készült felmérés eredményeit a teoretikus részek megállapításaira, a nemzetközi példákkal való lehetséges összehasonlításokra, az utóbbi időben megvalósult hazai kutatásokra, a sportmenedzsment képzésben és a sportszervezetek vezetésében töltött gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva értékeljük. Összefoglalásként az elmélet és gyakorlat szintézise alapján megfogalmazzuk azokat a javaslatokat, amelyek segíthetik a magyar szabadidő fejlődését, legyen akár szó közvetlenül sport- vagy más civil szervezetről, állami vagy önkormányzati intézményről, esetleg piaci szereplőről. 10

11 2 A Jó Kormányzás eredete A jó kormányzás kialakulását, tudományos hátterét a politikatudomány, a közgazdaságtan és a döntéselmélet megközelítésein keresztül mutatjuk be. 2.1 A jó kormányzás politikai értelmezése Az általános értelemben vett jó kormányzás kérdéseivel az európai civilizáció hajnala óta foglalkoznak. Az ókori görög bölcselők úgy vélték, hogy az állam a szembenálló érdekek arénája, ezért keresték azt az ideális államformát, amelyben a szembenállás meghaladható lenne a mindenki számára biztosított jólét érdekében. A középkorban Mórus Tamás Utópiája foglalkozott az ideális államberendezkedés kérdéseivel, majd a jó kormányzás gondolata a 19. században terjedt el széleskörűen. Az akkor kialakult klasszikus modellben a közjogi és közhatalmi szemlélet szerint a törvényhozók számára a szavazók jelentenek legitimációs alapot. Az államközpontú kormányzásban a hatalmi ágak szét vannak választva, a hatáskörök rögzítettek és jogforrási hierarchia jellemzi a törvénykezést. 3 A 20. században Max Weber szakmai racionalitásra épülő államkoncepciójában már megtalálhatóak az átláthatóság, szabályszerűség, vagyis a mai jó kormányzás fogalmi követelményeinek megfelelő alapelvek. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy Max Weber felfogásában a bürokrácia mai pejoratív jelentéstartalmától eltérően a racionális, szakszerű ügyintézést jelentette. A jó kormányzás gyökeresen különbözik attól, ahogy a közhivatalokat és a nagyvállatokat az hosszú ideig tipikusan irányították, azaz a bürokratizmustól. A 1970-es évek a hosszú stagflációja (az alacsony gazdasági növekedés és infláció együttes jelenléte) az ezt kiváltó, majd elmélyítő két olajválság egyértelművé tette, hogy az állami intézmények és a vállalatok irányításában alapvető változásokra van szükség, az informatika robbanásszerű fejlődése pedig fontos technikai eszközöket adott a változtatásokhoz. A vállalatok irányításának rendszere az utóbbi évtizedekben alapvetően megújult, és sokat változott a politikai vezetés szemlélete is. Úgy tűnik, hogy a közigazgatás az, amely leginkább ellenáll a változásoknak. 4 3 Frivaldszky 51. (in. Szigeti Frivaldszky) 4 Császár,

12 A legújabb kor politikatudományi elemzései szerint az állam valóban túl bürokratikus, kevéssé nyitott a szociális sokféleségre, sokszor korrupt, egyszerre túl nagy és túl kicsi. 5 Az állam által szolgált polgárok gyakori véleménye szerint a közintézmények alkalmatlanok a megújulásra, ezért sok politológus véleménye szerint a kormányzás forradalmára lenne szükség. A forradalom két lépést foglalna magában: egyrészt meg kellene haladnia a közigazgatás és az államigazgatás eszméjét, másrészt fel kellene ismerni, hogy a jelenlegi kormányzás nem alkalmazkodik az aktuális társadalmi szükségletekhez. A jó kormányzás 20. század végén elterjedt neoliberális felfogása, mely bevezette a good governance kifejezést is, tág teret enged a piac és a magánszervezetek társadalmi koordinációs funkciójának, de a végső kontrollt ebben a modellben is a társadalmi nyilvánosság tölti be. A kormányzás ezen politikatudományi felfogása szerint a korábban domináns állam helyére a társadalmi önszabályozás (állam-piac-civil szféra), vagyis a szereplők kooperációja lép. Ebben az állam megszűnik kizárólagos vagy meghatározó aktor lenni, helyette az állam feladata csak a jó kormányzás feltételeinek megteremtésére irányulhat. A neoliberális felfogás szerint ki kell iktatni a végső döntéshozót, le kell értékelni az államot, így a végső döntés funkcionális helyét átveszi a tárgyalás geometriája és a konszenzuskeresés mechanizmusa. 6 A 20. század végén fellépő társadalmi problémák nyomán új elmélet, a good government jelent meg a politikatudományban. Az elmélet kialakulását sürgető problémák: a demográfiai kihívás a globalizáció az új technológiák megjelenése a szegénység A good government szerint a kormányzás problémamegoldás, és az államnak nemcsak a jó kormányzás feltételeinek megteremtésében kell szerepet vállalnia, hanem a jó kormányzás feladatait is meg kell oldania. A good government fő aktora a demokratikusan választott kormány, és feladata a gazdasági, szociális erőforrások mobilizálása, a közügyek átlátható intézése, a jólét, a szolidaritás, a méltányosság és a kooperáció biztosítása a társadalmi szereplők számára. 5 Stumpf, Stumpf (2014) 12

13 A neoliberális felfogással szemben fellépő vélemények szerint a kormányzás értelme a közjó elősegítése, hiszen a piac önjáró folyamataitól önmagában nem lehet elvárni, hogy jólétet, szolidaritást, méltányosságot és az ezek teljesüléséhez szükséges kooperációban való részvételt mindenki számára elérhetővé tegye. A jó kormányzáshoz szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra, csak az állam képes biztosítani mindenki számára azokat a feltételeket, amelyek között az egyének értelmezése szerinti jó és ésszerű élet mindenki számára megélhető. Sárközy Tamás véleménye szerint a governance-gondalat a jobb szabályozás igényét, és kormányzás tartalmi átalakulását is jelenti. 7 A globális világban megváltoznak az államfunkciók és a jogállamnak hatékonynak is kell egyszerre lennie. A közszolgáltatások nyújtásával előtérbe kerülnek a jó irányítás és menedzselés kérdései, és a kormányzás három alkotórésze elválaszthatatlan egységgé válik: kormányzati közpolitika a központi közigazgatás irányítása az alapvető közintézmények menedzselése 8 A jó kormányzás gyakorlati teljesítményét, a választ arra kérdésre, hogy mérhető-e a kormányzati teljesítmény, és ha igen, akkor miként, Magyarországon a Nézőpont Intézet igyekezett megragadni. A Nézőpont intézet kutatása, mely a Visegrádi Négyek teljesítményét mérte a Jó Kormányzás Index (Good Governance Index, rövidítve: GGI) négy témakört ölel fel: stabilitás/kormányzóképesség társadalmi támogatottság válságkezelés eredmények A jó kormányzás közgazdaságtudományi értelmezése A kormányzati döntéseket meghozó politikusokról kétféle megközelítésben értekezhetünk. A kissé romantikus feltevés szerint a politikusok a közjóért dolgozó olyan személyek, akik 7 Sárközy (2012) Sárközy (2013) 51., illetve (2014) 9 Nézőpont (2012) 13

14 tehetségüknél, szorgalmuknál és elkötelezettségnél fogva kerültek olyan pozíciókba, ahol a közösség problémáit a piacnál jobban meg tudják oldani. A másik megközelítés a közgazdaságtudomány módszerei szerint a többi szereplőhöz hasonlóan a politikusokat is racionális, önérdekkövető egyéneknek tartja. A közgazdaságtudomány hagyományos szemléletmódja miatt inkább a második megközelítést alkalmazza, és bár elismeri a közjóért önzetlenül dolgozó politikusok létét is, a megbízó-ügynök elmélet alapján racionális politikusokat tételez fel. Ebben a modellben a racionális politikus valamilyen kiválasztási folyamatban nyertes személy, aki a közgazdaságtani feltevés szerint reagál az őt ért ösztönzőkre. Ezek az ösztönzők lehetnek anyagiak, de ölthetnek más formát is. A politikusok talán legfőbb ösztönzője az újraválasztásuk, melyre a sportversenyekhez hasonlóan időszakosan kerül sor. A racionális politikust e tekintetben a racionális sportoló (aki a négyévenkénti olimpiai esélyeit akarja maximalizálni) mintájára a következő szavazáson szándékai szerint maximális eséllyel induló versenyzőnek tételezhetjük fel. A jó kormányzáshoz és a politikai verseny hatékony formájához szükséges, hogy a részt vevő személyek elegendő információval rendelkezzenek és az elszámoltatáshoz, a politikai teljesítmény méréséhez legyenek meg az intézményi feltételek. A politikusi teljesítmény megítélését nagymértékben nehezíti, hogy a közösségi döntések jellege miatt a választó nem képes preferenciáit kifejezni, hanem csak aggregált formában, a szavazási eljárás adta kollektív lehetőségek szerint nyilváníthat véleményt. 10 Az információk hiányossága, aszimmetriája és a választásokat eredményét csak kis eséllyel befolyásoló szavazási eljárások miatt a politikai piacon a fogyasztó gyakran racionálisan tájékozatlan vagy távol is marad a döntéstől. A közösségi döntéseket jellemző problémák, a társadalmi jólét kifejezésnek lehetetlensége (Arrow-tétel) miatt a tökéletesen racionális politikai döntéshozatallal szemben meg kell elégednünk a korlátozott racionalitás szerinti elég jó megoldásokkal. 11 Besley szerint a megbízó-ügynök modell alapján feltételezett racionális politikusok és szavazók viselkedése konzisztens azzal a modellel, ami szerint a választók azt az egyszerű szabályt alkalmazzák, ami azoknak a politikusoknak az újraválasztását preferálja, akik számukra hasznos döntéséket hoznak Johnson (1999) Simon (2000) Besley (2012)

15 A politikai verseny legfontosabb intézményi jellemzője, sportban is elterjedt terminológia használatával a kiválasztás módja. Kiválasztásra az egyének tehetségbeli és motivációs különbségei miatt van szükség, és hatékony módja azt eredményezheti, hogy a leginkább alkalmas személyek hozzák meg a közpolitikai döntéseket. A sportba áramló közösségi források növekedése miatt különösen fontossá válik a döntéshozók viselkedésének modellezése. Racionalitásukat feltételezve olyan kiválasztási rendszert kell alkalmazni, melyben a tehetséges jelöltek nyerik el a kormányzáshoz szükséges mandátumukat, illetve a választások közötti viselkedést ösztönözni, a teljesítményt mérni, ellenőrizni kell. A politika és a kormányzat működési veszélyeit elemezve a közgazdaságtudomány leírja a korrupció elméleti hatásait. A korrupció a hétköznapi értelmében jelentheti olyan személyek részesedését a közösségi forrásokból, akik nem jogosultak rá, és azt a kevésbé nyilvánvaló veszélyt, amikor érdekcsoportok befolyásának köszönhetően az erőforrások rossz hatékonyságú felhasználása történik. A korrupció különösen veszélyes következménye lehet a tehetségek rossz allokációja, amennyiben az önérdekkövető egyének olyan állásokat keresnek, melyekben jövedelmüket korrupcióval egészíthetik ki. 13 A politikai verseny jellemzői nagyon hasonlóak a sportban leghatékonyabb versenyrendszer formájához, a győztes-mindent visz elv alapján szervezett versengéshez. 14 Mivel a választásokon csak az első helyezetteket díjazzák (legfeljebb kiegészítő jellege van kompenzációs listáknak), minden induló maximális erőkifejtéssel küzd az első helyért. Ennek előnyeit a választó élvezheti, de a nehezen megfigyelhető teljesítmények, az információs aszimmetria miatt a rosszul kialakított szabályzók nem szűrik ki a disszonáns, tehetségtelen politikusokat, illetve menedzsereket. A sportversenyekhez hasonlóan a nem kellő szigorral büntetett szabályszegő viselkedések a doppinghoz és fogadási csaláshoz hasonlóan a színfalak mögött zajló versengést torzítják, és lehetetlenné teszik a jó döntések meghozatalát. A megbízó-ügynök elmélet másik alkalmazása a jó irányítás szempontjából a sportmenedzserekre történhet. A különféle sportszervezetekben (szövetségekben, egyesületekben vagy vállalkozásokban) működő menedzserek a tulajdonosok, civil szerveződés esetében a tagok megbízottjaiként a szervezeti célok megvalósításáért dolgoznak. Civil szervezetek esetében hajlamosak vagyunk az ott folyó tevékenységről kissé túlzottan is 13 Besley (2012) Szymanski (2003) 15

16 rózsaszín árnyalatban gondolkozni és feltételezni a szereplők jó szándékát, de a közgazdasági módszerek alkalmazása, a racionalitás feltevése itt is segíthet a reálisabb kép kialakításában, a veszélyek felismerésében és a korrekciók megtételében. A politikusi és sportmenedzseri teljesítmény megértéséhez két információs problémát, a morális kockázatot és a kontraszelekciót kell megemlítenünk 15 A két fogalom hasonló jelenséget ír le, a különbség a viselkedés időszakára vonatkozik. Amíg morális kockázat esetében a szerződéskötést követő olyan opportunista viselkedésről beszélünk, ami a megbízó számára nem megfigyelhető, a szerződésben nem előírható, addig kontraszelekció esetén a szerződést megelőző opportunizmust értünk. A sportmenedzserek fenti két okból származó opportunista viselkedését képzéssel, a közösségi célok belsővé tételével természetesen lehet és kell csökkenteni, de hosszabb távon mindenképpen szükséges olyan racionális ösztönzők bevezetése, ami az egyéni érdeket és közérdek dilemmáját feloldja. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a dilemma tökéletes megoldása nem létezik, de a szervezeti célok iránt elkötelezett sportmenedzserek képzése és alkalmazása kiszűrheti a járadékvadászat nagyobb részét, a teljesítményt elérő szervezetekből kizárhatja a potyautasokat és segítheti a társadalmilag értékes sikerek elérését. 2.3 A döntéselmélet A közgazdaságtani alapokon nyugvó döntéselmélet nem csak a jó kormányzásban résztvevő döntéshozók, hanem a szabadidős sportolók magatartásának megértéséhez is hozzájárul. A befektetési döntésként is értelmezhető szabadidős sportolás esetén a korlátozottan racionális egyén 16 szisztematikusan torzítja a várható előnyöket és hasznokat, ezért nem képes optimális döntéseket hozni. A Nobel-díjat elnyerő Kahneman és Tversky kutatásai nyomán kialakuló viselkedéstudományi közgazdaságtan (behavioral economics) feltárta azokat a jellegzetességeket, amelyek a tökéletesen racionálistól eltérő magatartást okozhatják. A feltárt pszichológiai csapdák 17 nyomán megerősödött a döntések megfogalmazásnak, a kereteknek a fontossága. A viselkedéstudományi döntéselméletben Thaler az ösztökélés (nudge 18 ) kifejezéssel azt a libertárius paternalista módszert írta le, amelyben a döntéshozó maga hozhatja meg elhatározásait, de a döntéstervező a megfogalmazással próbálja a társadalmilag hasznosabb megoldások felé terelni. 15 Besley (2012) Simon (2000) Hammond - Keeney Raiffa (1999) 18 Thaler Sunstein (2012) 16

17 A döntéselmélet a racionális emberkép módosításával, a korlátozott racionalitás fogalmából következő kielégítő megoldás keresésével, és különösen a pszichológiai és közgazdaságtan határterületén kialakult magatartástudományi közgazdaságtan által feltárt törvényszerűségekkel segítheti a valódi környezetben hozott döntések megértését. A hatékony választáshoz szükséges módszereket a jó kormányzásban részt vevő szakembereknek ismerniük kell, hiszen ezek figyelembe vételével tervezhetik meg a szabadidő sportolók döntéseinek keretét, s ösztökélhetik őket a hosszabb távú előnyök választása, illetve a társadalmi hasznokat is nyújtó jelentő preferenciák felé. 17

18 3 A jó kormányzás elvei A tanulmány ezen fejezetében először a jó kormányzás általános, majd a sportszervezetek életében fellépő specifikus elveit foglaljuk össze. 3.1 A jó kormányzás alapelvei A jó kormányzás legfontosabb követelményei a benne dolgozó emberekkel szemben jelentkeznek, és ebben a megfelelő emberek: magas szintű etikussággal bírnak megfelelő jártassággal, tapasztalattal rendelkeznek megértik a kormányzás szerepét és felelősségteljes mivoltát, különös tekintettel a kormányzás, irányítás és menedzsment közti különbséget képesek önállóan gondolkodni miközben egy csapat tagjaként is tudnak dolgozni 19 Az emberek mellett a jó kormányzáshoz megfelelő szervezeti struktúra, irányelvek és folyamatok szükségesek. Az alapelvek teljesülése esetén a szervezetek demokratikusan biztosítják minden érintett részvételét a döntésekben, és bevonják őket a folyamtokba. A szervezeti működésnek mindenkor átláthatónak, és a benne dolgozó minden felelős döntéshozóknak elszámoltathatónak kell lennie. Az erkölcsi integritás, feddhetetlenség a szervezetek iránti bizalom minden vezető és alkalmazott számára alapkövetelmény. A jól kormányzott szervezetek működését világos és nyilvános vízió és stratégia alapján irányítják, és a fenntarthatóság eszméje vezérli a hosszú távú fejlődést. 3.2 A jó kormányzás elvei a sportban A jó kormányzás általános elvei után részletesebben áttekintjük a sportszervezetek életében jelentős követelményeket. 19 Császár (2013)

19 3.2.1 Autonómia A sport fejlődéséhez és értékeinek fenntartásának érdekében szükségszerű a sport autonómiája. Jacque Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint az autonómia megtartása se nem önző se nem defenzív viselkedés, hanem a sport egy alapvető követelménye 20. Egy sportszervezet autonómiája leginkább az ország államától függ. Ebből fakadóan a sport autonómiájának eléréséhez elengedhetetlen a jó kapcsolat ápolása, kooperáció kialakítása az állami szervekkel, ugyanakkor szükséges a sportszervezetek függetlenségének biztosítása is Átláthatóság (transparency) és elszámoltathatóság (accountability) Az átláthatóság és az elszámoltathatóság a jó kormányzás a legfontosabb elemei közé tartoznak, lássuk mit értünk a fogalmak alatt: Átláthatóság szervezet jövőképének, küldetésének és stratégiájának közzététele törvények, szabályzatok, irányelvek és eljárások közzététele pénzügyi elképzelés és további információk közzététele (költségvetés, beszámolók, állami támogatás, szponzorok, adományok) fontos döntések tudásbázisának közzététele Elszámoltathatóság/felelősségre vonhatóság világos meghatározások a szervezetben dolgozók részére beleértve a vezetőséget, az alkalmazottakat és önkénteseket rendszeres jelentések a főbb kérdésekről megfelelő ellenőrzési mechanizmusok alkalmazása szervezet kockázatainak felmérése irányelvek meghatározása összeférhetetlenség és jogtalan előny szerzés esetén megfelelő megelőző intézkedések alkalmazása 21 A sportszövetségek és nemzeti olimpiai bizottságok ellen indított eljárások azt mutatják, hogy a pénzügyi és auditálási folyamatok hiánya a jó kormányzás hiányára is utal. A bizalom 20 idézi Császár (2013) 21 Császár alapján 19

20 és tekintet helyreállítása érdekében a pénzügyek pontos vezetése és a nemzetközi standardok alkalmazása elengedhetetlen Nyilvános kommunikáció (public communication) Az átláthatósághoz szorosan kapcsolódik a kommunikáció, hiszen a sport világának egyik fontos jellemzője a nyilvánosság. A kommunikáció fő érintettjei és résztvevői: atléták, játékosok, tagok, klubok, szurkolók, szponzorok, üzlettársak, befektetők, partner szervezetek, tag szervezetek, kormány Demokratikus eljárások A demokratikus folyamatok megteremtéséhez a sportszervezetnek a következőket kell betartaniuk: Világos és átfogó törvények és rendeletek Nyílt és gyakori hozzáférés a döntéshozatal folyamataiba a tagok számára, hogy befolyásolhassák a politikai és stratégiai irányítást A tagok egyenjogúsága a vezetői funkciók megpályázására és betöltésére Tagok, önkéntesek és a munkavállalók számára a legfontosabb döntések megvitatásának lehetősége Szervezet és személyzet és diverzitása Diszkrimináció teljes kizárása Fékek és ellensúlyok A hatékony elszámolhatóság egyik legfőbb eleme a fékek és ellensúlyok rendszere. A kiegyensúlyozott, kontrolált rendszerek jelentősége főként a hatalom összpontosításának meggátolásában nyilvánul meg, hiszen a belső folyamatok felülvizsgálata a gyakorlat szerint számos sport szervezetnél nem történik meg. A fékek és ellensúlyok rendszerének hiánya általában a fő oka a korrupciónak, a hatalom koncentrációjának és a demokrácia hiányának. 20

21 3.2.6 Szolidaritás Az üzleti világban elterjedt Corporate Social Responsibility alapján a sportszervezetekkel szemben is egyre nagyobb az elvárás, hogy részt vegyenek a társadalom által fontosnak ítélt kérdésekben, legyen az környezetvédelem, vagy szociális tevékenység. 21

22 4 A szabadidősport szervezetek helye a társadalomban A sport társas tevékenység, ezért a benne részt vevők természetes cselekvése, hogy céljaik elérésére szervezeteket hoznak létre. Ezek a szervezetek hagyományosan civil kezdeményezések, az államtól függetlenül, önkéntes alapon jönnek létre. Történetileg a modern sportszervezetek kialakulásában az Angliában létrejött klubok játszottak meghatározó szerepet, az államtól jobban függő (francia és német gyökerű) példák később váltak jellemzővé a sport világában. A sportklubok a társadalom életében harmadik helyszínként (az otthon és a munka mellett) határozzák meg az egyének életét, lehetőséget teremtve az első kettőből való kiszakadásra, más kapcsolatok ápolására. A sportklubok hagyományosan nonprofit szervezetként, demokratikus alapon szerveződtek, de a sport üzleti jellegének erősödésével egyre jellemzőbbek lettek a profitorientált szervezeti formák is. Ezek az üzleti vállalkozások a professzionális sport területén a sportot mint látványosságot, szórakoztatóipari terméket értékesítik, a szabadidősportban pedig sportolási lehetőséget, szolgáltatást nyújtanak. A szabadidősportban elterjedt szervezeti formák sajátosságait, döntéshozatali módjukat a következő ábra illusztrálja Sterbenz Géczi (2012) 22

23 1. ábra: Sportszervezetek típusai (Sterbenz Géczi szerk. 2012) A sportszervezetek működését és hatékonyságát befolyásoló legfontosabb belső tényezők: a szervezet nagysága (foglalkoztatottak - sportolók, edzők stb.-, szakágak, szakosztályok száma); földrajzi elhelyezkedés; profil (élsport, szabadidősport, diáksport, fogyatékosok sportja stb.); a sportszervezet státusza (lakóhelyi, megyei, országos); a szervezet vezetői (szaktudás, rátermettség); a szervezethez tartoló versenyzők, sportolók; a szervezet szakemberállománya; létesítményhelyzet; a sportági hagyományok szerepe; a szervezetben folyó szakmai munka színvonala. Minden szervezet jó működtetésének szükséges feltétele környezetének alapos ismerete. A legfontosabb külső tényezők: a társadalom kulturális állapota; 23

24 gazdasági környezet; politikai struktúra; a társadalmi szervezetek súlya, szerepe; az infrastruktúra fejlettsége; sportirányítási rendszer; a sport állami támogatásának mértéke; a sportlétesítmények, eszközök tulajdoni kérdése; a működési terület jellemzői (helyi viszonyok); támogató szervezetek, vállalatok, szponzorok; szurkolók, szimpatizánsok; versenytársak; média. A szabadidősport esetén a közgazdasági értelemben vett fogyasztó a sportoló maga, aki szabadidejében, a sport pozitív hatásai miatt fizikai tevékenységet végez. A szabadidősportfogalmak három megközelítés körül csoportosulnak. Egy részük azt emeli ki, hogy szabadidőben, önként, szervezett formában történik a sportolás és teljesen kizárja a passzív részvétel lehetőségét. Másik részük a hivatásos sport elemeit (munkavégzés, jövedelemszerzés, versengés, teljesítmény összemérés) tagadja. Harmadik részük felsorolja a különböző sporttevékenységeket vagy a sporttevékenység hatásait. 23 A szabadidősport-fogyasztás előfeltételei lehetnek: megfelelő mennyiségű szabadon felhasználható idő megfelelő életszínvonal, pénz megfelelő szemlélet. A szabadidősportok kategorizálásának, szegmentálásának igénye létrehozta azokat a kategóriákat, amelyek az egyes fajták jellemző tulajdonsága, a sportoló motivációja szerint szegmentálják a sportágakat. 24 Az egészségsportoknál a hosszú távon való gondolkodás, a rendszeresség, azaz az egészség és teljesítőképesség megőrzése vagy javítása a cél (futás, kerékpározás, úszás). Ezek az úgynevezett aerob sportok, a legegészségesebb sportok. 23 Szabó (2012) 24 A kategorizálás Szabó (2013) alapján történt 24

25 Az élménysportoknál az élménykeresés és a pillanatnyi jóérzés a cél, inkább rövid távon gondolkodnak a szabadidejükben sportolók Az élménysportoknál az extrém, a fun és a kalandsportok alkategóriákat különböztethetők meg. Az extrém sportok esetében az izgalom, a teljesítmény fokozásának vágya jellemző a sporttevékenységre. A fun sportoknál (gördeszka, szörf, snowboard, strandröplabda, strandfoci) cél a pillanatnyi jó érzés, öröm, élvezet, játék, a kalandsportoknál (pl. búvárkodás) fő cél a hétköznapoktól elszakadás. Az élménysportok esetében nem olyan fontos a rendszeresség, mint az egészségsportoknál, ugyanakkor az egészségügyi hatások sem egyértelműen pozitívak. A sérülések kockázata, valamint a pénzügyi és időbeli befektetések (utazás, felszerelések költsége) megkülönböztetik a hagyományosan egészség szemléletű sportolástól. 25

26 2. Táblázat: A szabadidősport alkategóriái (Szabó 2013) A szabadidőben való sportolás egyéni, társadalmi és gazdasági szinten is értéket teremt. A mikro- és makroszinten egyaránt jelentkező hatások a nemzeti versenyképesség szempontjából is olyan számba vehető tényezők, melyeket következő táblázat ezeket rendszerez Szabó Ágnes (2012) 26

27 3. Táblázat: Szabadidősport értékteremtése (Szabó 2013) A szabadidősport fogyasztási attitűdje: az öröm, a szórakozás; az egészség megőrzése; a fittség, a jó kondíció; a készségfejlesztés; a kiválóságra törekvés; 27

28 a rehabilitáció. A szolgáltatások piacán kialakult erős verseny és a fogyasztói kereslet folyamatos bővülése következtében a szolgáltatások minősége alapvető faktorrá vált a fogyasztói elégedettség meghatározásakor. Ha a sportot, mint szolgáltatást értelmezzük, a legmeghatározóbb tényező a minőség, és az, hogy ezzel, milyen elégedettségi szintet érhető el a fogyasztóknál. A szabadidősport esetében a fogyasztók elégedettsége alapvetően a technikai minőségen a szolgáltatás teljesítésének eredményén a funkcionális minőségen- a szolgáltatás elvégzésének megítélésen fizikai környezeten a szolgáltatás létesítményi adottságain múlik. A szabadidősport esetében a szolgáltatásnak az előállításának folyamata alapján - alapvetően két fajtáját: az egyesületi és az üzleti alapon történő előállítás különböztethető meg. A kettő közötti fő különbség a szolgáltatás nyújtójának céljában ragadható meg. Az üzleti alapú szolgáltatás esetében a tulajdonos jól azonosítható célja a profit maximalizálása. Ennek érdekében számára elsődleges, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson, mely fogyasztói igényeket elégít ki a nyereség realizálása mellett. Az egyesületi alapon működő szolgáltatások esetében a tagok hasznának maximalizálása és a tranzakciós költségek csökkentése a cél. A fogyasztókért és az erőforrásokért való növekedő verseny, már az egyesületi alapon működő szolgáltatók esetében is egyre inkább megköveteli a fogyasztó-orientált szemlélet, azaz a fogyasztói igények maximális kielégítésének előtérbe kerülését. 4. ábra: A értékcsere folyamata a szabadidősportban (András, 2006) 28

29 5 A sportbeli jó kormányzás nemzetközi gyakorlata A következőkben a sport legtekintélyesebb nemzetközi szervezetének álláspontját mutatjuk be a témát illetően, majd pedig a szabadidősporttal foglalkozó nemzetközi szervezetek véleményét összegezzük. 5.1 IOC a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Az Olimpia Mozgalom Kongresszusán 2009-ben elhangzott javaslatok szerint az olimpiai mozgalom legitimitása és autonómiája azon múlik, hogy képesek vagyunk-e fenntartani a legmagasabb szintű etikai magatartás standardjait és a good governance-t. Az olimpiai mozgalom minden tagjának adoptálnia kellene a minimum standardokat, az olimpiai mozgalom Basic Universal Principles-eit (alapvető univerzális irányelveit). Az olimpiai mozgalom minden tagjának kötelessége a becsületesség, elszámolhatóság, átláthatóság és magas szintű vezetési szakértelem mentén cselekednie. 26 A kongresszus másik javaslata a pénzügyi átláthatóságot taglalta. Az olimpiai mozgalom összes tagja készítsen, az elismert könyvelési standardok szerinti éves beszámolót. A könyvelést független auditáló vállalat verifikálja. Emellett a szabályok adaptálása, normatívák alkalmazása lehetővé teszi, hogy azok, akik nem tesznek eleget a good governance elveinek, elveszítsék pénzügyi támogatásukat és szankcionálhatóvá váljanak. Az IOC etikai kódex adoptálása és gyakorlatba való átültetése 27 Az NOB Etikai Bizottságát a WADA-val egy időben 1999-ben hozták létre azzal a céllal, hogy független szervként javaslatokat tehessen az etikus magatartás és sportvezetés terén. A NOB nem előírásokat és szabályokat határoz meg sokkal inkább az alulról szervezett jó kormányzás elterjedését támogatja. A NOB etikai kódexe az Olimpiai Charta értékrendjén és elvein alapszik, miszerint a legfontosabb az egyéni méltóság, az erkölcsi integritás, a politikai semlegesség az egyes államokkal szemben és a pénzügyi átláthatóság. A NOB etikai kódex két fontos alappillére az egyéni méltóság és az erkölcsi integritás. Egyéni méltóság elve: Nincs diszkrimináció 26 idézi Császár uo

30 Nincs dopping Semmiféle zaklatás Nincsenek fogadások az olimpiai játékokon Erkölcsi integritás elve: Nincs közvetlen vagy közvetett díjazása vagy előnye az olimpiai játékok szervezéséből fakadóan Nincsenek ajándékok Nincs összeférhetetlenség Semmilyen viselkedés sem feketítheti be az olimpiai mozgalom hírnevét Semmilyen olyan tevékenység nem engedélyezett, amely összeegyeztethetetlen az etikai elvekkel 5.2 ISCA: - Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség Az ISCA (The International Sport and Culture Association) olyan platform, mely nyitott minden olyan szervezet számára, amely a sport területén működik, legyen az a szabadidős sport vagy bármilyen fizikai aktivitást igénylő tevékenység. Az ISCA 1995-ben jött létre, ma egy globális szervezet, amely szorosan együttműködik a 130 tagszervezete, a nemzetközi civil szervezetek, valamint az állami és a magánszektor érdekeltjeivel. A 65 országot képviselő 40 millió egyéni tagjuk, egy sokszínű ifjúsági, sport- és kulturális tevékenységű csoport. Az ISCA meghatározása szerint: A jó kormányzás fogalma egy szervezet demokratikus és felelősségteljes vezetése, amely 4 fő elven alapszik: demokrácia, átláthatóság, elszámoltathatóság és az érintettek a folyamatokba történő bevonása. Az ISCA filozófiája szerint a sport nem csak a versenyzésről és a testmozgásról szól, hanem magában foglalja a jó időtöltést és a barátságok köttetését. Ezen felül a sport szabályozza a szociális viselkedést és közösségi érzést fejleszt ki, ami a demokrácia megerősítését is szolgálja. Az ISCA a következő célokkal jött létre: 30

31 támogatja a határokon átnyúló együttműködést és egymás megértését a sporton és a kultúrán keresztül, támogatja a sportot, mint a kulturális identitás hordozóját, ösztönzi a minél szélesebb körű részvétel a sport- és kulturális tevékenységekben a tagok számára. 5.3 Good Governance in Grassroots Sport GGGS A GGGS nemzetközi projekt a jó kormányzás népszerűsítése érdekében jött létre, és főként a sportszervezeteken belüli átláthatóságra és elszámoltathatóságra hivatott összpontosítani. A sportvezetőknek meg kell ismerkedniük a jó kormányzás fogalmával és leginkább annak gyakorlatban való alkalmazásával. Ha minden sportvezető a jó irányítás elvei szerint jár el döntéshozatalában és a szervezetük menedzselésében, akkor lehet szó tapasztalatcseréről, a jó gyakorlatok megosztásáról. A GGGS szerint a jó kormányzás előfeltétele a tömegsportok (a grassroot sports kifejezés magyar megfelelőjében nincs konszenzus) legitimitásának és hosszú távú fenntartásának, működőképességének. Mivel a pénzügyi hozzájárulást a tömegsportokban a magánszemélyek és az állam biztosítja, elengedhetetlen az etikus üzletpolitika, ami nélkül nem csak a reputációját vesztheti el egy sportszervezet, hanem a pénzügyi támogatásait is. A Jó kormányzás a tömegsportban projekt a 2007-ben az EU számára előterjesztett kiadványban és 2011-ben a Kommunikációs Bizottságnak került bemutatásra. A kiadvány a demokráciáról, az átláthatóságról, az elszámolhatóságról a döntéshozatalban és az összes érintett bevonását taglalta. A Jó kormányzás a tömegsportban projekt a sportszervezetek és partnereik szorosabb együttműködését eredményezte, amely során együttesen próbálták meghonosítani az új irányelveket szervezeteikben. 28 A GGGS projekt a tömegsportokat illetően útmutatót dolgozott ki a jó kormányzásra. A megfogalmazott irányelvek olyan eszköztárt képviselnek, amely minden sportszervezet vezetőségének hasznos lehet. A GGGS útmutató sportbeli kutatásokon alapszik és ezáltal a megoldási javaslatok kifejezetten a sportszervezetekre lettek kifejlesztve. Az útmutató célkitűzései a következőek: 28 Császár

32 1. Sportvezetők számára olyan támpont biztosítása, amely révén a vezetők saját szerepkörüket a jó kormányzás elveinek mentén jobban megérthetik. 2. Sportszervezetek hozzásegítése a jó kormányzás folyamatainak követéséhez, rendszerek kialakításához. 5.4 Play the Game A Play the Game egy nemzetközi konferencia-sorozat és kommunikációs fórum az etikus magatartás és sportvezetés népszerűsítésére. Legfőbb célja megismertetni és népszerűsíteni a demokratikus eljárásokat, az átláthatóságot és a véleménynyilvánítás szabadságát. A konferencia sorozatot 1997-ben indították Dániában és általában kétévente rendezik meg. A szervezést a Dán Sporttudományok Intézete (Danish Institute for Sports Studies, Idan) vállalta magára AGGIS Action for Good Governance in International Sports Organisations A Danish Institute for Sports Studies (Dán Sporttudományok Intézete) hat európai egyetemmel és az Európai Sajtó Központtal együttműködve foglalkozik azon kérdéssel, hogy miként lehet javítani a sportszervezetek működésén a jó kormányzás alapelvei mentén. Az AGGIS projekttel nem csak kutatási eredményeket kíván felmutatni, hanem inkább egy olyan eszköztárt hivatott létrehozni, amely világszerte felhasználható válhat a sportszervezetek működésében. A projekt eredményei Brüsszelben április 8-án kerültek bemutatásra az EU és Sport Kormányzati konferencián Final Report AGGIS 32

33 6 Az Európai Uniós gyakorlat a sport jó kormányzásának területén A jó kormányzás gondolatköréből a 2001-ben kiadott European Governance öt alapelve a következőket emelte ki: nyitottság részvétel hatékonyság koherencia számadási kötelezettség 31 A sport utóbbi évtizedekben megnőtt népszerűsége a jó kormányzás fontosságának felismerését okozta (nagyszabású sportesemények, média, közösségi média). A nagyobb figyelem, a több beavatkozás az állami sportirányítás részéről szintén erősítette a jó kormányzással való foglalkozás gondolatát. Mivel a sportban változatos sportszervezetek léteznek Európában, a jó kormányzás csak a sportirányítás színvonalának növelése céljából adódó alapelvek megfogalmazására vállalkozhat. Fő elvek: demokratikusság, átláthatóság, elszámoltathatóság a döntéshozásban, az érintett szereplők képviseletének széleskörűsége. Az EU irányelvei között a nők szerepének erősítése a sportvezetői és menedzsment pozíciókban kiemelt prioritásként szerepel. Az Európai Bizottság a szervezeti működés javítását célozva bevált, jó gyakorlatok terjesztésével és iránymutatásokkal próbálja fejleszteni a nemzeti és európai szintű fellépéseket. A Bizottság álláspontja szerint az irányítás kialakítása elsősorban a sportszervezetek feladata, ugyanakkor az EU felelősséget érez a jó kormányzás elveinek terjesztéséért. Előzmények az Európai Unióban: 2007: Sportról Szóló Fehér Könyv - amely szerint az önszabályozás a jó kormányzás elveinek alkalmazásával képes kezelni a sportbeli kihívásokat. 2009: Lisszaboni Szerződés 2011: Közlemény a sport európai dimenziójának fejlesztéséről: a jó kormányzás megvalósítása a sport autonómiájának feltétele 31 Sárközy (2012)

34 2011: EU Sport Munkaterv Célkitűzés: a sport integritása, különös tekintettel a dopping és a bundázás elleni küzdelemre, valamint a jó kormányzás előmozdítására, Munkacsoport létrehozása: Jó kormányzás a sportban, melynek feladata a jó kormányzással kapcsolatos átláthatósági elvek kidolgozása 2011: EU pályázatok: Jó kormányzás a sportban - 8 projekt A munkacsoportban 20 tagország képviselete mellett a következő szervezetek vettek részt megfigyelőként: ENGSO, EOC EU Office, Norway - Ministry of Culture, European Elite Athletes Association UNI Europa Sport PRO, European Club Association (ECA), EPAS Council of Europe, EFAA European Football Agents Association, FIFPro, ESSA European Sport Security Association, UEFA, Play the Game, EPFL European Professional Football Leagues, AEBA Association of European Basketball Agents, Sport et Citoyenneté, FIFA 6.1 Elvek a sport jó kormányzásában A szakértői csoport tagjai és megfigyelői kidolgozták azokat az átfogó elveket és minimum követelmények, melyek iránymutatást jelentenek a különböző típusú és méretű sportszervezeteknek az Európai Unióban. Az irányelveket az alábbi típusú szervezetek számára dolgozta ki a szakértői csoport: Szabadidősport szervezetek (grassroot sports, önkéntesség) Nemzeti szintű sportszervezetek (országos sportági szövetségek, illetve ernyőszervezetek) Európai és nemzetközi szövetségek (velük szemben fogalmazhatóak meg legmagasabb elvárások) A szakértői csoport a sport tisztaságának megőrzését, integritását különösen az alábbi kihívások miatt tartotta fontosnak: Sportfogadások- Bundázás Korrupció 34

35 A kidolgozott elvek a következők: A célkitűzések egyértelműsége Célok és alapelvek Elképzelések és stratégiai terv Megállapodáson alapuló stratégiák Nyomon követés és felügyelet 2. Etikai kódex Etikai kódexek kidolgozása A kódex tartalmát és betartatását érintő alapszabályok 3. Az érintett szereplők és szerepük beazonosítása Szereplők bevonása Szereplők képviseletének minimumkövetelményei A szereplők elköteleződése A szerepek formalizálása 4. Demokratikusság és minimumkövetelményei Tiszta szervezeti keretek A döntéshozó szervek megnevezése Eljárási szabályok kidolgozása A szereplők szerepének és jogainak meghatározása Minimum demokratikus elvek meghatározása a döntéshozó szervek kinevezéséhez 5. Delegálás és bizottságok Feladatok delegálása a tagoknak és egyéb szereplőknek Technikai és szakértői bizottságok kijelölése Bizottságok összetétele 6. Menedzsment Testületi követelmények 7. Bírói/Fegyelmi eljárások Megfelelő bíráskodási/fegyelmi keretek Különálló fegyelmi kódex 32 Veress Réka előadása alapján 35

36 Döntőbírák pártatlansága Döntőbírák szakértelme és tapasztalata Fair tárgyalás Megfelelő fellebbviteli keretek 8. Inklúzió és a fiatalok bevonása Sportszervezetek inkluzivitása Inklúziós stratégiák elfogadása és megvalósítása Ifjúsági csoportok bevonása 9. Alapszabályok, előírások és szabályozás Alapszabályok, előírások és szabályozások elérhetősége Alapszabályok, előírások módosításánál konzultáció 10. Elszámoltathatóság és Átláthatóság Elszámoltathatósági követelmények kialakítása/ ellenőrzés és egyensúly Teljesítménymutatók Belső ellenőrzési intézkedések Pénzügyi tájékoztatás Támogatások szétosztása Kockázatmenedzsment Bizalmasság Külső és belső kommunikáció A munkaerő és az önkéntesek szakmai képzése 36

37 7 Gyakori hibák a sportszervezetek irányításában A jó kormányzás elveinek fontosságát legkönnyebben az előforduló hibák, a rossz kormányzás felismerésével érthetjük meg. Ezeknek a szisztematikusan előforduló rossz gyakorlatoknak legfőbb oka a döntéshozók felkészületlensége, rossz kiválasztásuk és képzésük, illetve ösztönzésük szempontjából az információs aszimmetriából fakadó hatékonyságvesztés. A közösségi döntések mindig ki vannak téve a befolyásolás veszélyének, a korrupció és a járadékvadászat gyakorlata a sport világát sem kerüli el. 33 A következő fejezetben két gyakorlati kutatás eredményeit foglaljuk össze: az AGGIS a nemzetközi sportszövetségekben az átláthatóság veszélyeztető gyakorlatokat, az új-zélandi SPARC kutatás pedig a sportszervezetek működésében általánosan elterjedt hibákat azonosította. Az AGGIS kutatás szerint a szabályok és elvek vizsgálata a 35 nemzetközi sportirányító szervezetnél a következőket eredményezte: 34 Átláthatóságot főként a döntéshozatali folyamatok és pénzügyi információk közzétételeként értelmezik. Fontos megemlíteni, hogy attól, hogy egy szervezet komolyan veszi az átláthatóság fogalmát, nem jelenti azt, hogy jobban fog teljesíteni, hiszen sokan célként fogalmazzák meg az átláthatóságot és nem eszközként tekintenek rá. A nemzetközi szervezetek kapcsán nem tiszta az átláthatóság fogalma, mit is jelent az átláthatóság a gyakorlatban valamint a megvalósításában. A következő kérdések merültek fel: 1. Mik a főbb céljai az átláthatóságnak? Folyamat, tartalom és / vagy eredmények? Melyik a legrelevánsabb az átláthatóság szempontjából? 2. Mikor tekinthető az átláthatósági szint megfelelőnek, tekintettel a teljességre és a használhatóságra? 3. Mely területeken és milyen mértékben kell a nemzetközi szervezeteknek aktívan átláthatóvá válni, ahol a tájékoztatást ők maguk adják? Mikor lehet egy szervezet passzívan átlátható, amikor kérésre ad ki információt? 4. Szükség van-e kontextus specifikus szabályzatra vagy standardizált szabályzat lenne megfelelő az összes nemzetközi sportszervezet számára? 33 Sterbenz Houlihan- Bruyninck 37

38 Az AGGIS szerint minden szervezetnek egyedileg kell elemeznie a saját működését, melyhez segítségül az alábbi összeállítást készítették: A) Finanszírozás Nem megfelelő számvitel Adóelkerülés Az adományozás hibás megfogalmazása A pénzügyi előnyök, illetve természetbeni szponzorálás nem megfelelő kezelése Támogatások megszerzése titokban (pl. rossz adatok megadása, visszadátumozott számlák) B) Tisztességes döntéshozatal Összeférhetetlenség, érdekütközés Jogtalan előnyök szerzése A korrupció különösen a következő területekkel kapcsolatban fordul elő: Választások és kinevezések Díjazás / juttatások Események odaítélése Szponzorálás és TV-szerződések Szerződések, különösen az építkezésekkel kapcsolatosan Pénzügyi támogatás Jegyek, belépők, VIP-jegyek Ajándékok Kedvezmények (repülőjegyek, szállodák) Transzferek A csapat kiválasztása C) Az egészségügy, a jólét és jó közérzet, valamint a biztonság területén Balesetek (speciálisan a sporttevékenység kapcsán) Balesetek (munkahelyi alkalmazottak) Sérülések az edzések és a versenyek alatt Táplálkozási zavarok A szexuális zaklatás 38

39 Táplálkozás kiegészítők és a gyógyszerekkel való visszaélés Szerencsejáték probléma, függőség Diszkrimináció Erőszak Zsarolás, munkahelyi lelki terror Állatokkal szembeni kegyetlenség D) Versenyek tisztasága Bundázás Sportbeli okok miatt (például továbbjutás megbeszélése előre) Bundázás - Fogadás miatt Dopping Csalás a korhatárokra vonatkozó szabályokat illetően Műszaki manipuláció Ez a lista természetesen nem teljes körű rengeteg más, különböző kockázati helyzettel vagy ezek kombinációival szembesülhetnek a sportszervezetek. Az új-zélandi SPARC kutatás a sportszervezeteknél megjelenő 20 általános kormányzási problémát azonosította. Az összeállítás nem Új-Zéland specifikus, sokkal inkább széles áttekintés arra vonatkozóan, hogy milyen irányítással kapcsolatos kihívások elébe néznek a sportszervezetek világszerte. 1. Komplex és zavart kormányzati struktúrák, amelyek nem biztosítják a számonkérhetőséget és nem vitatják a működő környezet változásait 2. Rendszerszerű megközelítés hiánya a kormányzati testületek munkájában. 3. Testületi tagok tréningjének hiánya 4. Testületek, melyek inkább operációs, mint stratégiai ügyekre fókuszálnak 5. Főbb irányvonalak ügyével való megbirkózás hiánya 6. Proaktív helyett reaktív megközelítés 7. Testületek, melyek döntések újbóli átnézésével foglalkoznak, döntéshozás helyett 8. A testületek és azok tagjainak számára felállított felelősségre vonásra vonatkozó mérőszámok meghatározásának hiánya 9. Eredmények definiálásnak hiánya, amelyekért egy adott szervezet küzd 10. Testületi szerepek gyenge meghatározása 39

40 11. Nem megfelelő emberek megválasztása a testületbe. 12. Megfelelési ügyekre való fókuszálás, szervezeti teljesítmény javításának kárára 13. Felelősségi körök meghatározásának hiánya a testület és az alkalmazottak részére 14. A testületi tagoktól alacsony teljesítmény elvárása 15. Gyenge képességekkel rendelkező és tapasztalatlan testületi tagok 16. A testület és az alkalmazottak közötti viszony menedzselésének hiánya 17. A szervezet adottságait meghaladó elvárások 18. A testületi tagok és kulcsemberek utódlás-szervezésének hiánya 19. Kormányzati problémák megoldására ad-hoc próbálkozások 20. Testületi tagok munkáját segítő átlátható keretrendszer megalkotásának hiánya Császár

41 8 Az empirikus kutatás módszertana A év közötti és 18 év feletti korosztály személyes kutatása A személyes lekérdezés során szigorított véletlen séta eljárást alkalmaztunk, kétlépcsős mintavételi eljárással. A mintavétel során az első lépcsőben a lakosságszámtól függően véletlen módszerrel választottunk ki településeket. Ez a típusú mintaválasztási módszer lehetővé teszi, hogy a különböző települések a lakosságszámuknak megfelelő mértékben legyenek képviseltetve a mintában, azaz minél nagyobb lélekszámú egy település, annál nagyobb az esélye, hogy a mintában nagyobb elemszámmal szerepel. A véletlen séta eljárásnak az a lényege, hogy megkötjük a kérdező által bejárt útvonal minden állomását, kiindulópontját, és a kiválasztott lakásokhoz való háromszori ismételt felkeresést. A kérdezés minőségi elvégzését számos módon biztosítottuk. Az adatfelvételt jól képzett, gyakorlattal rendelkező kérdezőbiztosok végezték, akik az adatfelvételek előtt átfogó oktatásban részesülnek, ellenőrzésüket rövidített telefonos interjú útján végeztük. Az adatfelvétel során a mintában bekövetkező (a véletlen mintavételből adódó) egyéb torzulásokat súlyozással állítottuk helyre évesek (offline) Célcsoport Minta elemszám Módszertan Kérdőív hossza Reprezentativitás A reprezentativitás dimenziói Terepmunka A éves magyar lakosság 3000 fő személyes, laptoppal támogatott lekérdezés (CAPI) 22 perc (55 kérdés, kérdésblokkokkal) a kutatás reprezentatív a éves magyar lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, településtípus szerint reprezentatív között 18 év felettiek Célcsoport a felnőtt (18 év feletti) magyar lakosság 36 Kutatópont 41

42 Minta elemszám Módszertan Kérdőív hossza Reprezentativitás A reprezentativitás dimenziói Terepmunka 1000 fő személyes, laptoppal támogatott lekérdezés (CAPI) 32 perc (57 kérdés, kérdésblokkokkal) a kutatás reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, településtípus szerint reprezentatív között 8.2 A éves korosztály online kutatása Felmérésünkben Magyarország legjobb online piackutatási paneljeit használtuk: rétegzett mintavételi eljárással választottuk ki a kutatás mintáját. A kiválasztottakat ben értesítettük a kutatásról. A kérdőívek végén ellenőrző kérdésekkel biztosítottuk, hogy kizárólag releváns válaszokhoz és válaszadókhoz jussunk. A kérdőívszerkesztés során ügyeltünk arra, hogy, mivel az online megkérdezések önkitöltéssel történő válaszadást tételeznek fel, a kérdések oly módon legyenek megfogalmazva, hogy azok ne igényeljék kérdezőbiztos jelenlétét. Az adatfelvétel során a mintában bekövetkező (a véletlen mintavételből adódó) egyéb torzulásokat súlyozással állítottuk helyre évesek (online) Célcsoport Minta elemszám Módszertan Kérdőív hossza Reprezentativitás A reprezentativitás dimenziói Terepmunka a éves internetező magyar lakosság 5000 fő online önkitöltős kérdezés (CAWI) 27 perc (55 kérdés, kérdésblokkokkal) a kutatás reprezentatív az internetező éves magyar lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, településtípus szerint reprezentatív között 8.3 Az intézményi és önkormányzati telefonos kutatás A mintavétel az önkormányzatokat és intézményeket tartalmazó telefon-adatbázisból egyszerű véletlen mintavétellel történt egylépcsős módszerrel. A call center eredményeiről és hatékonyságáról pontos és átlátható projekt-, illetve operátor statisztika készül. A supervisor 42

43 eközben folyamatosan tájékozódhat a hívható rekordok számáról és a pillanatnyi eredményekről, belehallgathat a folyamatban lévő beszélgetésbe, lehetőség van a beszélgetések rögzítésére, visszahallgatására is, mely minőségbiztosításunk egyik fontos bázisát képezi. Önkormányzatok Célcsoport Minta elemszám Módszertan Kérdőív hossza Reprezentativitás A reprezentativitás dimenziói Terepmunka települési önkormányzatok 100 önkormányzat telefonos lekérdezés (CATI) 18 perc (37 kérdés, kérdésblokkokkal) célcsoportos kutatás célcsoportos kutatás között Intézmények Célcsoport Minta elemszám Módszertan Kérdőív hossza Reprezentativitás A reprezentativitás dimenziói Terepmunka megyei önkéntes pontok, tehetségpontok, szabadidős szövetségek és egyéb intézmények 300 intézmény telefonos lekérdezés (CATI) 21 perc (40 kérdés, kérdésblokkokkal) célcsoportos kutatás célcsoportos kutatás között 9 A kapott eredmények értékelése A kutatás keretében a jó kormányzás és a szabadidősport magyarországi helyzetének összefüggéseit vizsgáltuk a lakosság, az önkormányzatok és a szabadidősporttal fogalakozó intézmények körében. A kapott eredmények egy későbbi, a kérdőíves módszert kiegészítő 43

44 olyan kutatás szükségességére utalnak, melyben a szervezetek stratégiája, napi működése elemezhetővé válik a jó kormányzás szempontjából. 9.1 A 18 év feletti lakosság körében végzett kérdőíves felmérés értékelése A 18 év feletti lakosság körében végzett felmérés alapján látható, hogy a megkérdezettek fele végez valamilyen sporttevékenységet, de mindössze 5%-uk tagja valamilyen sportegyesületnek. A jó kormányzás szempontjából, a sportolók bevonását tekintve aggasztó, hogy még a legaktívabb es korosztály körében is csak 16% ez a szám (5. ábra). A válaszadók többsége a leggyakrabban inkább a szabadban (park, erdő, mező) sportol, azaz az informális sportolást részesítik előnyben, és így a sporttevékenység során nem jön létre piaci tranzakció. A válaszok összetétele hasonlóan alakul akkor is, ha a háztartások jövedelmi helyzete alapján diverzifikáljuk, amiből az sejthető, hogy elsősorban nem gazdasági/anyagi megfontolás miatt választják a sportolásnak ezt a formáját, hanem más motivációt kell mögötte keresni. Az itt kapott adatok is azt az európai tendenciát követtik, miszerint európai országokban legjelentősebb az informális úton, azaz gazdaságilag számba vehetetlen módon való sportolás (otthon vagy köztereken) és egyre inkább jellemzővé válik az egyesületek helyett az üzleti szolgáltatók igénybevétele (Downward et al. [2009]). teljes minta férfi nő 5% 3% 8% éves 16% éves éves éves 60+ éves 6% 2% 2% 2% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 5. ábra: Tagja-e Ön sportegyesületnek? összes megkérdezett, N=1000 A sportolási szokásokkal kapcsolatos kérdésekre kapott válaszokból egyértelműen látszik, hogy a lakosság körében elsősorban a 60 év felettiek azok, akik sem egészségi állapotukkal, sem pedig a rendelkezésükre álló sportolási lehetőségekkel nincsenek megelégedve. 44

45 Ugyanakkor a teljes mintát tekintve a válaszadók közel fele elégedett a környezetében testmozgásra, sportolásra, fizikai aktivitásra rendelkezésre álló lehetőségekkel (6. ábra). Az egyes korosztályok véleménye nem mutat jelentős eltérést a teljes mintához képest. 6% 8% egyáltalán nem inkább nem igen is, meg nem is inkább igen teljes mértékben igen NT\NV 30% 13% 14% 30% 6. ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A környéken, ahol élek, elegendő lehetőség van testmozgásra, sportolásra, fizikai aktivitásra. összes megkérdezett, N=1000 A sportolási lehetőségeket vizsgáló kérdésben a lakóhely és régió alapján jelentős eltérés figyelhető meg. A nagyobb városokban a válaszadók 60%-a elégedett a környezetükben elérhető sportolási lehetőségekkel, míg a kisebb településeken ez az arány mindössze 30% körül mozog. A községekben nem véletlen tehát, hogy szignifikáns eltérés tapasztalható a teljes mintához képest a sportolási szokások területén is. Ezekben a régiókban a kapott átlaghoz képest közel 20%-kal kevesebben válaszolták azt, hogy végeznek valamilyen sporttevékenységet. Ez a kapott eredmény megerősíti azt a sejtésünket, miszerint a kisebb községekben sokkal nagyobb számú sportolást segítő programra és lehetőségre van szükség. A jó kormányzás szempontjából ezt a területet a jövőben mindenképp fejleszteni szükséges. 45

46 egyáltalán nem inkább nem igen is, meg nem is inkább igen teljes mértékben igen NT\NV Budapest 1% 5% 27% 37% 23% 7% megyeszékhely 2% 15% 24% 37% 17% 6% egyéb város 6% 19% 36% 24% 7% 8% község 20% 13% 29% 26% 9% 3% Közép-Magyarország 7% 11% 29% 28% 17% 7% Közép-Dunántúl 4% 18% 26% 36% 15% 2% Nyugat-Dunántúl 1% 7% 36% 46% 7% 3% Dél-Dunántúl 15% 24% 25% 21% 9% 7% Észak-Magyarország 12% 10% 25% 20% 22% 11% Észak-Alföld 12% 20% 32% 24% 7% 6% Dél-Alföld 9% 10% 35% 36% 4% 5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 7. ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A környéken, ahol élek, elegendő lehetőség van testmozgásra, sportolásra, fizikai aktivitásra.(lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N=1000 Az önkormányzatok szerepvállalásával kapcsolatos kérdést tekintve a válaszadók véleménye jelentős szórást mutatott; a lakosság egyharmada szerint az önkormányzatok nem tesznek eleget a lakók testmozgásáért, míg a másik egyharmad véleménye szerint megfelelő szintű. egyáltalán nem 12% inkább nem 22% igen is, meg nem is 28% inkább igen 17% teljes mértékben igen 9% NT\NV 13% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 8. ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A településem önkormányzata nem tesz eleget a lakók testmozgásáért. összes megkérdezett, N=

47 Az önkormányzatok szerepvállalásával kapcsolatos vélemények pontosan összhangban állnak azokkal az eredményekkel, miszerint a kisebb településeken sokkal kevesebb sportrendezvényt rendeznek, valamint a sportolási lehetőségek is korlátozottabbak. Így nem meglepő, hogy az önkormányzatok szerepvállalásával a lakosság sokkal kevésbé elégedett, mint a nagyobb települések esetében. A budapesti válaszadók mindössze 9%-a szerint nem tesz eleget a helyi önkormányzat a lakók testmozgásáért. A lakóhely mellett regionálisan is jelentős eltéréseket figyelhetünk meg a válaszok között, Dél-Dunántúl és Észak-Alföld térségében a lakosságnak 40%-a szerint nem kielégítő az önkormányzatok szerepvállalása a sportolási lehetőségek biztosításának terén. egyáltalán nem inkább nem igen is, meg nem is inkább igen teljes mértékben igen NT\NV Budapest 18% 30% 20% 8% 1% 23% megyeszékhely 10% 28% 29% 14% 5% 13% egyéb város 11% 14% 31% 24% 10% 10% község 10% 21% 27% 16% 16% 10% Közép-Magyarország 15% 27% 21% 11% 6% 20% Közép-Dunántúl 8% 20% 29% 24% 8% 10% Nyugat-Dunántúl 6% 25% 48% 15% 4% 2% Dél-Dunántúl 9% 22% 13% 24% 17% 16% Észak-Magyarország 15% 19% 31% 7% 12% 16% Észak-Alföld 13% 11% 29% 22% 15% 9% Dél-Alföld 13% 26% 30% 20% 5% 6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 9. ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A településem önkormányzata nem tesz eleget a lakók testmozgásáért. (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N=1000 A megkérdezettek 41%-a válaszolta azt, hogy a lakóhelyén szerveznek szabadidősport rendezvényeket. A kapott átlagtól a Közép-Dunántúl régió eredményei térnek el jelentősen, ahol a 65%-k volt az igenek aránya. 47

48 28% igen nem NT\NV 41% 31% 10. ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? összes megkérdezett, N=1000 Érdemes a Dél-Dunántúl és Észak-Alföld régióra vonatkozó adatokat is külön megvizsgálni, ahol a lakosság körében kiugróan nagyobb volt azok aránya, akik szerint az önkormányzatuk nem tesznek eleget az ott lakók testmozgásáért. Ugyanakkor a 11. ábra alapján elmondhatjuk, hogy nem a sporteseményeket hiányolják a válaszadók. igen nem NT\NV Budapest 35% 19% 46% megyeszékhely 46% 20% 34% egyéb város 42% 35% 23% község 41% 41% 18% Közép-Magyarország 26% 31% 43% Közép-Dunántúl 65% 18% 16% Nyugat-Dunántúl 50% 33% 17% Dél-Dunántúl 34% 36% 29% Észak-Magyarország 34% 26% 40% Észak-Alföld 51% 36% 13% Dél-Alföld 48% 33% 19% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 11. ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N=

49 1% 1% 14% 3% 7% gyakrabban, mint hetente hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente soha NT\NV 7% 12% 56% 12. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? érvényes válaszadók, N=413 A rendezvények rendszerességére vonatkozóan a válaszadók több mint fele az évi 1-2 alkalmat adta meg, ami nem segíti a rendszeres fizikai aktivitás növelését a lakosság körében. gyakrabban, mint hetente hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente soha NT\NV Budapest 4% 9% 53% 2% 32% megyeszékhely 5% 10% 11% 52% 4% 1% 16% egyéb város 3% 3% 6% 15% 50% 11% 1% 9% község 2% 8% 9% 66% 6% 1% 7% Közép-Magyarország 3% 8% 55% 6% 28% Közép-Dunántúl 4% 14% 12% 60% 1% 9% Nyugat-Dunántúl 6% 2% 82% 3% 7% Dél-Dunántúl 11% 56% 33% Észak-Magyarország 11% 8% 66% 4% 11% Észak-Alföld 4% 6% 6% 15% 41% 18% 4% 6% Dél-Alföld 2% 1% 13% 24% 41% 8% 10% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 13. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? (lakóhely és régiók szerint) érvényes válaszadók, N=413 49

50 A lakosság számára rendezett szabadidősport rendezvényeken a 18 év feletti korosztály 44%-a soha nem vesz részt, ez az arány a tanulók esetében pozitív eltérést mutat, mert 42%- ban évente legalább 1-2-szer ellátogatnak ilyen jellegű eseményekre. gyakrabban, mint hetente hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente soha NT\NV teljes minta 2% 2% 6% 26% 17% 44% 2% aktív kereső 2% 2% 7% 29% 20% 38% 3% nyugdíjas1% 21% 13% 64% tanuló 13% 3% 16% 42% 8% 17% egyéb inaktív 2% 5% 9% 13% 19% 43% 10% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 14. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (gazdasági aktivitás szerint) érvényes válaszadók, N=413 A községek 18 év feletti lakosságának válaszai alapján az országos átlaghoz képes sokkal magasabb arányban vesznek részt a sporteseményeken. Regionálisan a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi területeken gyakrabban vesz részt a lakosság ilyen rendezvényeken. gyakrabban, mint hetente hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente soha NT\NV Budapest 22% megyeszékhely 1% 3% 21% egyéb város 4% 6% 13% 19% 17% 22% 14% 49% 56% 39% 10% 2% 1% község 4% 37% 19% 40% Közép-Magyarország 21% 17% 53% 9% Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl 7% 5% 2% 33% 40% 10% 14% 49% 39% 1% Dél-Dunántúl Észak-Magyarország 6% 8% 7% 22% 23% 18% 17% 53% 43% 3% Észak-Alföld Dél-Alföld 5% 1% 5% 7% 15% 22% 22% 8% 30% 49% 29% 3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 50

51 15. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (lakóhely és régiók szerint) érvényes válaszadók, N=413 A résztvevők válaszai alapján a környezetükben a legtöbb szabadidősport eseményt az önkormányzatok szervezik, majd a civil szervezetek és a sportegyesületek következnek. vállalat, gazdasági társaság 3% sportszövetség 11% sportegyesület más civil szervezet 28% 30% önkormányzat 60% oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás) 19% egyéb NT\NV 2% 4% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 16. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? érvényes válaszadók, N=220 Egyes régiók esetében ez az arány jelentősen változik. Budapesten és a kisebb községekben a sportegyesületek sokkal kisebb arányban szerveznek szabadidősport eseményeket a 18 év feletti lakosság véleménye szerint (17. ábra). A felmérés alapján a rendezvények színvonalával alapvetően elégedettek voltak a válaszadók (18. ábra). 51

52 vállalat, gazdasági társaság sportegyesület önkormányzat egyéb sportszövetség más civil szervezet oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás) NT\NV 3% 27% 2% 13% 50% 4% 52% 34% 72% 32% 13% 1% község 33% 44% 15% 1% egyéb város 33% 30% 26% 12% megyeszékhely 73% 10% 17% 2% Budapest 17. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? (lakóhely szerint) érvényes válaszadók, N=220 inkább nem elégedett 1% 3% elégedett is,meg nem is 31% 25% inkább elégedett teljes mértékben elégedett NT\NV 40% 18. ábra: Összességében mennyire elégedett ezeknek a rendezvényeknek a színvonalával? érvényes válaszadók, N=220 A jó kormányzás szempontjából előremutató és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő lenne, ha a sportrendezvényeken szélesebb körökben elterjedne a fogyasztói elégedettség mérése, mert a felmérés alapján nagyobb arányban ez még nem jellemző (19. ábra). 52

53 12% 31% igen nem NT\NV 58% 19. ábra: Az ön által látogatott rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? érvényes válaszadók, N=220 A 20. ábrán látható, hogy a megkérdezett 18 év feletti lakosság nagyon kis százalékban ismeri lakóhelyének szabadidő-sportkoncepcióját. Ez az adat arra utal, hogy a jó kormányzás elveivel szemben a szabadidősport szervezetei kevés figyelmet fordítanak világos, jól leírható stratégiák kialakítására, illetve azt nem kommunikálják. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében kiugróan magasabb volt azok száma, akik ismerték önkormányzatuk szabadidősporttal kapcsolatos elképzeléseit. Erre magyarázatként szolgálhat, hogy általában a magasabb végzettséggel rendelkezők körében nagyobb szokott lenni a rendszeres testmozgást végzők száma, valamint a társadalom ezen rétegére inkább jellemző az egészségtudatos életmód. teljes minta éves éves éves 7% 8% 7% 8% éves 60+ éves alapfokú középfokú 4% 6% 4% 6% felsőfokú 17% 0% 20% 40% 53

54 20. ábra: Ismeri-e lakóhelyének önkormányzata szabadidősporttal kapcsolatos elképzeléseit (sportstratégiáját)? (korcsoportok és végzettség szerint) összes megkérdezett, N=1000 A válaszok regionális megoszlását a 21.ábra szemlélteti, melyen láthatjuk, hogy Budapest lakosságának 10%-a ismeri önkormányzatának sportstratégiáját, ezzel szemben Észak- Magyarországon mindössze 2% volt ez az arány. Ennek a problémának a feltárása mindenképp egy jövőbeni kutatás lehetséges témája lehet. Budapest megyeszékhely egyéb város község Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 10% 4% 8% 5% 6% 9% 4% 3% 2% 7% 16% 0% 20% 40% 21. ábra: Ismeri-e lakóhelyének önkormányzata szabadidősporttal kapcsolatos elképzeléseit (sportstratégiáját)? (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N=1000 A válaszadó 18 év feletti lakosság egyharmada elégedett lakóhelyének sportlétesítményekkel való ellátottságával, míg a megkérdezettek 30%-a kevésbé látja megoldottnak ezt a problémát (22. ábra). 54

55 7% 9% 13% egyáltalán nem inkább nem igen is, meg nem is inkább igen teljes mértékben igen NT\NV 25% 17% 30% 22. ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények mennyiségével? összes megkérdezett, N=1000 A lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmény ellátottsággal kapcsolatos véleményekben ismét a kisebb települések térnek el jelentősen az országos átlagtól, ahol 44% válaszolta azt, hogy nem elégedett, valamint regionális eloszlásban a dél-dunántúli és északalföldi régió mutatott szignifikáns eltérést (23. ábra). Mivel a jó kormányzás egyik fontos alapelve a sporthoz való hozzáférés, az elmaradottabb régiók esetében hangsúlyosan fontosnak tűnik az önkormányzatok ilyen funkciója. egyáltalán nem inkább nem igen is, meg nem is inkább igen teljes mértékben igen NT\NV Budapest 2% 9% 27% 37% 13% 12% megyeszékhely 7% 14% 30% 31% 11% 6% egyéb város 8% 25% 28% 26% 4% 8% község 28% 14% 33% 13% 3% 9% Közép-Magyarország 8% 17% 27% 26% 10% 12% Közép-Dunántúl 10% 23% 25% 29% 3% 10% Nyugat-Dunántúl 2% 15% 53% 21% 6% 3% Dél-Dunántúl 34% 13% 17% 26% 1% 10% Észak-Magyarország 11% 11% 26% 27% 16% 10% Észak-Alföld 20% 19% 30% 23% 4% 3% Dél-Alföld 12% 16% 35% 25% 3% 8% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 55

56 23. ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények mennyiségével? (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N=1000 A rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetőségénél is hasonló arányokat láthatunk. A lenti ábrán jól látszik, hogy míg a válaszadó lakosság 38%-a megfelelőnek tartja, addig 26% nem elégedett (24. ábra). A válaszok mögött a megkérdezettek egyes sportágakra vonatkozó eltérő preferenciái állhatnak. 8% 7% 12% egyáltalán nem inkább nem igen is, meg nem is inkább igen teljes mértékben igen NT\NV 30% 14% 29% 24. ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetőségével? összes megkérdezett, N=1000 Ismét ki kell emelnünk a községek és a dél-dunántúli régió lakosságának véleményét, miszerint az országos átlaghoz képest is sokkal többen vélekednek úgy, hogy lakóhelyükön a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetősége rossz (25. ábra). 56

57 egyáltalán nem inkább nem igen is, meg nem is inkább igen teljes mértékben igen NT\NV Budapest 3% 13% 24% 37% 13% 11% megyeszékhely 8% 14% 29% 30% 12% 6% egyéb város 6% 16% 30% 35% 5% 8% község 28% 12% 30% 21% 5% 4% Közép-Magyarország 9% 16% 24% 32% 9% 11% Közép-Dunántúl 8% 16% 30% 34% 5% 7% Nyugat-Dunántúl 3% 9% 52% 30% 4% 3% Dél-Dunántúl 31% 16% 18% 24% 4% 8% Észak-Magyarország 12% 8% 24% 32% 17% 7% Észak-Alföld 17% 19% 27% 27% 6% 4% Dél-Alföld 14% 11% 34% 30% 5% 7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 25. ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetőségével? (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N=1000 A megkérdezettek különböző sportágak elérhetősége iránti igényeit 38%-ban tudja lakóhelye kielégíteni, ugyanakkor a válaszadók lakóhelye alapján bontva ismét a községek lakosságának szignifikánsan eltérő véleményét tapasztaljuk (26. ábra). egyáltalán nem felelnek meg inkább nem felelnek meg 10% 15% igen is,meg nem is 18% 10% inkább megfelelnek teljes mértékben megfelelnek NT\NV 20% 28% 26. ábra: Az ön lakóhelyén elérhető sportágak megfelelnek az Ön igényeinek? összes megkérdezett, N=1000 A település méretének csökkenésével a lakosság sportágakra vonatkozó preferenciái és a lehetőségek egyre nagyobb eltérést mutatnak. Regionálisan ismét a dél-dunántúli térség tér el 57

58 szignifikánsan, ahol a megkérdezett lakosság 23%-a válaszolta azt, hogy egyáltalán nem felelek meg az igényeiknek a lakóhelyükön kínált sportágak (27. ábra). egyáltalán nem felelnek meg igen is,meg nem is teljes mértékben megfelelnek inkább nem felelnek meg inkább megfelelnek NT\NV Budapest megyeszékhely 6% 5% 11% 8% egyéb város község Közép-Magyarország 20% 23% 19% Közép-Dunántúl 12% 4% Nyugat-Dunántúl 1% 7% Dél-Dunántúl Észak-Magyarország 23% 22% Észak-Alföld Dél-Alföld 10% 12% 9% 8% 24% 24% 22% 13% 31% 29% 20% 6% 9% 27% 19% 16% 10% 11% 28% 13% 15% 10% 14% 22% 16% 17% 12% 31% 22% 19% 12% 54% 20% 15% 4% 17% 21% 22% 12% 5% 5% 19% 19% 21% 14% 27% 25% 22% 7% 31% 22% 16% 10% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 27. ábra: Az ön lakóhelyén elérhető sportágak megfelelnek az Ön igényeinek? (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N=

59 9.2 A éves korú lakosság körében végzett felmérés értékelése A következőkben bemutatjuk a éves korú lakosság körében végzett 3000 fős reprezentatív felmérés eredményeit, melyeket összevetünk az ugyanezen korú lakosság körében végzett 5000 fős, de nem reprezentatív, online kutatás eredményeivel. A felmérés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a éves korú lakosság véleménye alapján a szabadidősportban mennyire jelennek meg a jó kormányzás elvei. A éves korú lakosság körében végzett reprezentatív felmérés alapján látható, hogy a megkérdezett 3000 fő közel fele válaszolta azt, hogy lakóhelyén szerveznek a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket. A jó kormányzás szempontjából pozitív tendenciát mutat, hogy a legfiatalabb korcsoport esetében szignifikánsan többen válaszoltak igennel a kérdésre. teljes minta 44% éves 55% éves 44% éves 39% sportol 50% nem sportol 34% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 28. ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (korcsoportok és sportolás szerint) összes megkérdezett, N=3000 A kapott válaszok alapján elmondható, hogy a sportolás szempontjából nem aktív válaszadók többségéhez nem jutnak el a szabadidősport eseményekről szóló információk. Meglepő adat, hogy Budapest esetében a szignifikánsan alacsonyabb adatokat kapunk (29. ábra). 59

60 Budapest megyeszékhely egyéb város község Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 35% 56% 43% 42% 29% 61% 46% 47% 41% 48% 56% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 29. ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (lakóhely és régiók szerint) összes megkérdezett, N=3000 A rendezvények rendszerességére vonatkozóan a válaszadók fele az évi 1-2 alkalmat adta meg, ami nem segíti a rendszeres fizikai aktivitás növelését a lakosság körében. A fenti válaszoknak megfelelően a megkérdezett éves korú lakosság egyharmada évi 1-2 alkalommal részt is vesz ezeken az eseményeken, azonban a másik közel egyharmad soha nem vesz részt ezeken (30. ábra). gyakrabban, mint hetente hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente teljes minta 0% 2% 7% 21% 50% 4% 2% 14% éves 0% 3% 6% 23% 50% 5% 0% 14% éves 1% 1% 7% 21% 50% 5% 2% 14% éves 1% 1% 9% 20% 49% 4% 2% 14% sportol 1% 2% 9% 23% 49% 3% 1% 13% nem sportol 0% 2% 4% 16% 51% 7% 3% 16% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 60

61 30. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? (korcsoportok és sportolás szerint) érvényes válaszadók, N=1315 A rendszeresség szempontjából a éves korosztály mindössze hatoda vesz részt havi rendszerességgel ezeken a sporteseményeken, mely könnyen megérthető, ha megnézzük, hogy a korosztály többsége a válaszok alapján is az iskolában folytat sporttevékenységet. Ugyanakkor a válaszokból az is kiderül, hogy a középiskola befejeztével ez a szám jelentősen visszaesik (31. ábra). Ez az adat azt mutatja, hogy az önkormányzatok feladata hangsúlyosan a középfokú tanulmányait befejező korosztályok számára lehetőséget biztosítani a rendszeres sportolás továbbvitelére. gyakrabban, mint hetente hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente soha NT\NV Teljes minta 1% 5% 10% 33% 16% 31% 3% éves 0% 1% 3% 13% 37% 15% 28% 3% éves 1% 6% 10% 35% 15% 29% 3% éves 0% 1% 5% 9% 28% 18% 36% 2% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 31. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (korcsoportok szerint) érvényes válaszadók, N=1315 Ugyanerre a kérdésre adott válaszok az online felmérés esetében jelentős eltérést mutatnak. Ott a 2000 feletti válaszadó egyharmada soha nem vett részt ilyen sporteseményeken, és 22% azoknak az aránya, akik ritkábban, mint évente látogatnak ki ilyen eseményekre. Az online válaszadók minden korosztályban alacsonyabb részvételi arányt mutattak, mint az offline felmérés eredménye (32.ábra). Ennek oka valószínűsíthetően az online kitöltők eltérő szociológiai összetétele és a sporthoz való hozzáállása, hiszen a sportolási szokásokra adott válaszoknál is alacsonyabb aktivitást mutattak, mint az offline minta. 61

62 gyakrabban, mint hetente hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente soha NT\NV Teljes minta 1% 1% 3% 7% 29% 22% 33% 5% éves 1% 5% 7% 26% 21% 36% 5% éves 1% 2% 1% 6% 28% 22% 33% 7% éves 1% 1% 2% 7% 29% 23% 32% 4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 32. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (korcsoport szerint) érvényes válaszadók, N=2129 A éves korosztály körében végzett reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kisebb településeken a fiatalok részvétele szignifikánsan magasabb, mint a megyeszékhelyen vagy a fővárosban (33. ábra). Az online felmérés eredményét a 34. ábra szemlélteti, mely ezzel szemben nem mutatott ilyen eltérést a lakóhely és régió szerinti bontásnál. A kisebb települések esetében a nagyobb részvétel okai között lehet az alternatív szabadidő eltöltési lehetőségek korlátozottabb mértéke, illetve a nagyobb településeken meglévő nagyobb kínálat. gyakrabban, mint hetente hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente soha NT\NV Budapest 5% 5% 26% 20% 38% 6% megyeszékhely 2% 7% 33% 19% 38% 1% egyéb város 1% 6% 16% 34% 12% 27% 3% község 2% 6% 11% 36% 16% 26% 3% Közép-Magyarország 4% 7% 27% 18% 38% 6% Közép-Dunántúl 1% 12% 37% 18% 30% 1% Nyugat-Dunántúl 1% 2% 8% 29% 20% 40% 1% Dél-Dunántúl 4% 4% 41% 16% 30% 4% Észak-Magyarország 2% 5% 7% 41% 14% 29% 2% Észak-Alföld 2% 7% 12% 37% 15% 26% 1% Dél-Alföld 2% 10% 18% 25% 13% 27% 4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 62

63 33. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (offline; lakóhely és régiók szerint) érvényes válaszadók, N=1315 gyakrabban, mint hetente hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente soha NT\NV Budapest 0% 3% 8% 27% 21% 35% 4% megyeszékhely 1% 1% 3% 6% 27% 24% 33% 5% egyéb város 1% 2% 1% 7% 32% 22% 30% 5% község 1% 1% 3% 5% 28% 23% 32% 6% Közép-Magyarország 1% 3% 7% 28% 21% 35% 4% Közép-Dunántúl 2% 0% 4% 8% 29% 21% 30% 6% Nyugat-Magyarország 1% 1% 10% 30% 28% 25% 5% Dél-Dunántúl 1% 5% 2% 3% 28% 26% 29% 6% Észak-Magyarország 1% 1% 2% 5% 28% 24% 34% 5% Észak-Alföld 1% 1% 1% 6% 31% 17% 38% 3% Dél-Alföld 2% 7% 27% 26% 30% 7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 34. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (online, lakóhely és régiók szerint) érvényes válaszadók, N=2129 Mind az online, mind pedig az offline felmérés résztvevőinek válaszai alapján a legtöbb szabadidősport eseményt az önkormányzatok szervezik, melyet a sportegyesületek követnek (35. ábra). A jó kormányzás elveinek gyenge érvényesülését mutatja, hogy az egyesületek által szervezett eseményeken szignifikánsan alacsonyabb a nők részvétele, illetve a községekben szervezett események száma. 63

64 vállalat, gazdasági társaság 5% sportszövetség 19% sportegyesület más civil szervezet 23% önkormányzat 54% oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás) 22% egyéb NT\NV 9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 35. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett?(offline) érvényes válaszadók, N=86 Az adatok szerint a sportesemények száma a kisebb községekben alacsonyabb, annak ellenére, hogy ott a fiatalok részvétele magasabb az országos átlagnál, ezért itt szükség lenne az önkormányzatok nagyobb szerepvállalására. A szabadidősport szempontjából alacsonynak mondható a civil szervezetek, illetve a vállalatok által rendezett események száma (36. ábra). vállalat, gazdasági társaság sportszövetség sportegyesület más civil szervezet önkormányzat oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás) egyéb NT\NV Budapest 1% 17% 18% 45% 52% megyeszékhely 7% 16% 23% 38% 61% egyéb város 6% 29% 30% 51% 47% község 3% 9% 19% 30% 55% Közép-Magyarország 2% 18% 21% 40% 53% Közép-Dunántúl 2% 13% 18% 32% 49% Nyugat-Dunántúl 6% 16% 16% 49% 62% Dél-Dunántúl 2% 6% 27% 43% 64% Észak-Magyarország 6% 20% 23% 34% 56% Észak-Alföld 7% 11% 24% 39% 58% Dél-Alföld 7% 21% 40% 42% 57% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 36. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? (lakóhely és régiók szerint) érvényes válaszadók, N=86 64

65 A válaszadók többsége alapvetően elégedett az események színvonalával, ettől mindössze a községek fiataljainak véleménye tér el negatív irányba ( ábra). egyáltalán nem elégedett inkább nem elégedett elégedett is,meg nem is inkább elégedett teljes mértékben elégedett NT\NV teljes minta 1% 22% 47% 27% 2% férfi 1% 23% 45% 28% 2% nő 2% 20% 50% 27% 2% éves 1% 21% 41% 34% 3% éves 1% 1% 21% 51% 25% 1% éves 1% 2% 24% 46% 25% 3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 37. ábra: Összességében mennyire elégedett ezeknek a rendezvényeknek a színvonalával? (nemek és korcsoportok szerint) érvényes válaszadók, N=86 egyáltalán nem elégedett inkább nem elégedett elégedett is,meg nem is inkább elégedett teljes mértékben elégedett NT\NV Budapest 22% 40% 35% 4% megyeszékhely 21% 51% 26% 1% egyéb város 1% 22% 53% 23% 1% község 1% 4% 22% 40% 30% 3% Közép-Magyarország 25% 39% 33% 3% Közép-Dunántúl 1% 18% 37% 41% 2% Nyugat-Dunántúl 3% 3% 26% 39% 27% 2% Dél-Dunántúl 27% 42% 29% 3% Észak-Magyarország 1% 2% 20% 48% 28% 1% Észak-Alföld 1% 22% 48% 29% Dél-Alföld 2% 18% 68% 8% 3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 38. ábra: Összességében mennyire elégedett ezeknek a rendezvényeknek a színvonalával? (lakóhely és régiók szerint) érvényes válaszadók, N=866 A kapott eredmények alapján összegezhetjük, hogy a jó kormányzás szempontjából fontos a sportban tevékenykedő civil szervezetek erősítése, a nők bevonása és a községekben folyó 65

66 aktívabb sportélet biztosítása, valamint egyes régiók felzárkóztatása legalább az országos áltag szintjére. 66

67 Az önkormányzatok körében végzett felmérés értékelése A jó kormányzás szempontjából a helyi irányító szerveknek kulcsszerepük van a sportolási lehetőségek megteremtésében és a sporthoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. A felmérés célja éppen ezért az volt, hogy képet kapjunk az önkormányzatok jelenlegi gyakorlatáról. Ezt egy telefonos megkérdezés keretében országosan több mint 100 önkormányzatot bevonva végeztük el. A választ adó önkormányzatok átlagosan éves költségvetésük 2,3%-át költik sport célokra. Ez az arány Budapesten és a megyeszékhelyeken szignifikánsan nagyobb, községek esetében viszont az átlagtól messze lemarad. A korábbi magyar sportfinanszírozási tanulmányok 37 alapján ennek oka Budapest esetében különösen a fenntartói feladatok és események finanszírozása, ezzel szemben megyeszékhelyeken a lokálpatriotizmusra alapozott versenysport támogatás teszi ki a sportcélú kiadások nagy részét. Megjegyezzük, hogy a kapott eredmények a korábbi kutatások alapján túlzónak látszanak, ezért ebben az esetben is szükségesnek látszik a kérdőíves módszer kiegészítése (pl. dokumentumelemzéssel). A Dénes Ferenc és Keserű Csaba által végzett felmérés szerint a megyei jogú városok nemcsak abszolút értékben, relatívan is a legtöbbet költik sportra, sportköltéseik 2003 után gyakorlatilag minden évben meghaladták a bűvös 1%-ot. 39. ábra: Az önkormányzatok sport finanszírozásának tendenciái (Dénes Keserű 2009) 37 Dénes Keserű (2009), Gyömörei (2013) 67

68 Az önkormányzatok sportcélú kiadásai között a megkérdezettek esetében minden nagyváros esetében van szabadidősportra elkülönített rész. A kisebb települések mindössze egyharmada válaszolta azt, hogy rendelkezik ilyen kerettel (40. ábra). igen nem később kerül meghatározásra, nem a költségvetésben Teljes minta 34% 65% 1% Budapest 100% megyeszékhely 100% egyéb város 34% 66% község 14% 84% 2% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 40. ábra: Van-e az önkormányzat költségvetésben szabadidősportra elkülönített rész? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N=105 Azok a települések, ahol a sportkiadások között fordítanak a szabadidősportra is azt láthatjuk, hogy a megkérdezett önkormányzatok sportcélú kiadásainak 15%-át teszi ki ez. Az egyes településtípusok között jelentős eltérést tapasztalhatunk. Míg a Budapesti kerületek esetében ez az arányszám mindössze pár százalék, addig a megyeszékhelyeken a sportcélú kiadások ötödét is elérheti a szabadidősportra fordított összegek nagysága. A 41. ábra önmagában megtévesztő lehet, de ha a korábbival együtt értelmezzük, akkor azt kapjuk, hogy azon községek ahol van sportra elkülönített rész a költségvetésben akkor az 22%-ban szabadidősport céllal szerepel. 68

69 Teljes minta 16% Budapest 1% megyeszékhely 18% egyéb város 16% község 22% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 41. ábra: A szabadidősportra elkülönített részhiány százaléka az egész sportra fordított összegnek? (településtípus szerint) érvényes válaszadók, N=35 A jó kormányzás elveinek, különösen a transzparencia követelményeinek a válaszok alapján a kisebb városok és a községek gyakorlata nem felel meg, azaz nem rendelkeznek a sportra fordított összegeket meghatározó szabályzattal (42. ábra). Ennek oka többrétű lehet. Egyrészt Magyarországon a sportbeli jó kormányzás elvei még nem ismertek elég széleskörűen, másrészt a szabadidősport fogyasztók sincsenek tisztában a közösségi források felhasználásának helyes irányelveivel. igen nem nincs szabályozva Teljes minta 40% 55% 5% Budapest 100% megyeszékhely 100% egyéb város 47% 50% 3% község 18% 75% 7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 42. ábra: Elérhető-e a sportra fordított összegeket meghatározó szabályzat? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N=105 69

70 A községek közel fele nem rendez és nem is nyújt anyagi támogatást szabadidősport eseményekhez, míg a nagyobb városok döntő többsége szervez vagy legalább anyagi támogatást nyújt az ilyen események számára (43. ábra). Nem véletlen tehát, hogy a községek sportaktivitása alacsonyabb, hiszen a sporthoz való hozzáférés láthatóan sokkal nehezebb, mint egy nagyobb városban. szervezi azokat szervez is és anyagi támogatást is nyújt anyagi támogatást nyújt nem szervez és nem is nyújt anyagi támogatást Teljes minta 30% 15% 24% 30% Budapest 60% 40% megyeszékhely 67% 8% 25% egyéb város 34% 16% 31% 19% község 18% 14% 21% 46% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 43. ábra: Az Önök önkormányzata szervez-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket, vagy anyagi támogatást nyújt-e hozzájuk? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N=105 A éves korosztály reprezentatív kutatatásával egybehangzóan a nagyobb városok legalább havonta, míg a községek csak évente 1-2 alkalommal rendeznek sporteseményt (44. ábra). Az önkormányzatok által szervezett sporteseményeken a labdajátékok és a különböző aerob sportágak domináltak (45. ábra). Az egyes sportesemények esetében fontos lenne, hogy a jó kormányzás elvei alapján a sportbeli részvétel elősegítése érdekében célcsoport specifikusabban kerüljenek kiválasztása a rendezvényeken szereplő egyes sportágak. Az egyes korcsoportok igényei és preferenciái jelentősen eltérhetnek. 70

71 7% 10% hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente 34% 29% 21% 44. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? érvényes válaszadók, N=73 labdajáték 89% vizisport 21% kardio 56% egyéb 19% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 45. ábra: Milyen sportágak szerepelnek az Önök által szervezett sporteseményeken? érvényes válaszadók, N=73 Mindenképp kiemelendő, hogy az önkormányzatok által szervezett sportesemények többségén a versenysport is szerepel (46. ábra), pedig a lakosság körében történt felmérésből kiderül, hogy a rendszeresen sportolók nem a versenyzés jelenti az elsődleges motivációt. Amennyiben az önkormányzatok rendezvényeikkel valós sikereket akarnak elérni, 71

72 elengedhetetlen lenne, hogy pontos képpel rendelkezzenek a lakosság sportolási szokásairól és igényeiről. versenysport 58% tömegsport 88% szabadidősport 90% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 46. ábra: Ezeken a rendezvényeken megjelenik-e a...? érvényes válaszadók, N=73 A nagyobb városok esetében az önkormányzatok által rendezett sporteseményeket fő közötti részvétel jellemzi, ami azt jelenti, hogy körülbelül a lakosság 1 %-a vesz részt rajta. Ugyanakkor Nyugat-Dunántúl régióban a sportesemények száma és nagysága is szignifikánsan alacsonyabb, mint az országos átlag. A jó kormányzás szempontjából előremutató lenne, ha akár kisebb részvétellel is, de nagyobb számban és rendszeresen rendeznének ilyen eseményeket (47. ábra). Teljes minta 264 Budapest 360 megyeszékhely 600 egyéb város 225 község

73 47. ábra: Általában hány fő látogatja az Önök rendezvényeit? (átlag) érvényes válaszadók, N=73 A megkérdezett önkormányzatok válaszai alapján a leggyakrabban sportegyesületek szerveznek szabadidősport rendezvényeket. Itt is megfigyelhető a sportegyesületeken kívüli civil szervezetek alulreprezentáltsága, mely azt mutatja, hogy Magyarországon a sport egyéb funkciói, mint társadalmi befogadás elősegítésének eszköze, még nem kerültek kiaknázásra (48. ábra). vállalat, gazdasági társaság 3% sportszövetség 40% sportegyesület 67% más civil szervezet 34% oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás) 22% önkormányzat 58% egyéb 3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 48. ábra: Ki szervezi a településükön a lakosság számára a szabadidősport-eseményeket? érvényes válaszadók, N=73 A felmérés alapján Magyarország Közép régiójában a településeken a lakosság számára a szabadidősport-események többségét nem az önkormányzatok szervezik, míg az ország többi régiójában ezzel ellentétes tendenciát látunk, szinte csak az önkormányzatok szervezik ezeket a rendezvényeket (49. ábra). Ennek valószínűsíthetően az egyik oka, hogy a Közép- Magyarország régióban a sportegyesületek, valamint az egyéb szervezetek száma és gazdasági ereje is jóval nagyobb, így az önkormányzatokat tehermentesíteni tudja e feladatok alól. A jó kormányzás szempontjából fontos lenne az önkormányzat-civil szféra-piac egyensúlyának megteremtése. 73

74 vállalat, gazdasági társaság sportegyesület oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás) egyéb sportszövetség más civil szervezet önkormányzat 50% 58% 33% 42% 20% 40% 7% 67% 35% 42% 92% 100% 10% 23% 43% 10% község 77% 38% 4% egyéb város 92% 8% megyeszékhely 100% Budapest 49. ábra: Ki szervezi a településükön a lakosság számára a szabadidősporteseményeket?(településtípus szerint) érvényes válaszadók, N=73 A jó kormányzás elveinek, különösen a transzparencia követelményeinek a válaszok alapján, a kisebb városok és a községek, valamint az Észak-Alföld régió gyakorlata nem felel meg, vagyis nem rendelkezik a sportrendezvények szervezésébe való bekapcsolódására vonatkozó szabályzattal (50. ábra). Teljes minta 22% Budapest 100% megyeszékhely 67% egyéb város 25% község 4% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 74

75 50. ábra: A sportrendezvények szervezésébe való bekapcsolódást szabályozzák-e? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N=105 A jó kormányzás tartalmának, különösen az elszámoltathatóság és integritás elvének terjesztése a községekben különösen fontos lenne, hiszen a válaszok szerint általában nem rendelkeznek a sporteseményekre fordított összegek elköltésének dokumentációjával (51. ábra). Teljes minta 49% Budapest 100% megyeszékhely 100% egyéb város 59% község 27% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 51. ábra: Elérhető-e a sportra fordított összegek elköltésének dokumentációja? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N=105 Az önkormányzatok sportra fordított költésekkel kapcsolatos döntéseit a leggyakrabban a közgyűlés hozza meg, mely a jó kormányzás által kiemelt felelős döntéshozatalnak megfelel, de a döntési folyamat kiterjesztése mindenképp szükség van a sportbizottságra is. (52. ábra). 75

76 közgyűlés 87% sportbizottság 5% egyéb 8% NT/NV 5% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 52. ábra: Ki hozza meg a döntést a sportra fordítható összegekről? összes megkérdezett, N=105 Az 53. ábra jól szemlélteti, hogy a választ adó önkormányzatok esetében a sporteseményeknek nincs kimondott célcsoportja, ami azt jelzi, hogy a jó kormányzáshoz szükséges stratégiai gondolkodás még nem terjedt el, illetve a sportolók bevonása nem tervezett, hanem esetleges. 3% meghatározott korcsoport nincsen speciális célcsoport\mindenki számára 97% 53. ábra: Kinek a számára szervezik ezeket az eseményeket? érvényes válaszadók, N=73 Ezt a megállapítást támasztja alá az a válasz is, miszerint az önkormányzatok jellemzően nem készítenek elégedettségi felmérést eseményeik során (53. ábra). 76

77 32% igen nem 68% 54. ábra: Ezeken a rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? érvényes válaszadók, N=73 Arra a kérdésre, hogy miért nem szerveznek ilyen eseményeket a községekben és kis várásokban, az okok közül a nincs rá igény válasz, még az anyagi ok választ is megelőzte (55. ábra). Ez a válasz megerősíti a szakirodalom állítását a fizikai aktivitás kapcsolatos szemléletformálás fontosságáról Szabó (2012) 77

78 nincs rá igény 44% anyagi okok miatt 38% nem szeretnének ilyen rendezvényt szervezni 22% nincsen rá megfelelő személyzet nincs megfelelő helyszín 9% 13% nincsen rá idejük nincsenek megfelelő eszközök 6% 6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 55. ábra: Miért nem szerveznek ilyen sporteseményeket? érvényes válaszadók, N=32 Az előző okokból következhet az is, hogy a megkérdezett önkormányzatok közül csak a nagyvárosok rendelkeznek hosszú távú szabadidősport koncepcióval.(56. ábra). A koncepció kialakításába az önkormányzatok a válaszaik alapján érintettek széles körét, úgymint fiatalok, nők, nyugdíjasok, hátrányos helyzetűek, fogyatékkel élők egyaránt bevonták (57. ábra). igen nem 59% 41% 56. ábra: Létezik-e szabadidősportra vonatkozó hosszú távú koncepció? összes megkérdezett, N=105 78

79 15-29 évesek (ifjúság) 95% családosok 95% nyugdíjasok 65% nők 58% fogyatékkal élők 49% hátrányos helyzetűek 44% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 57. ábra: Az érintettek mely csoportját vonták be a hosszú távú koncepció kialakításába? érvényes válaszadók, N=43 A válaszadók háromnegyede előírja a támogatottság feltételeként a támogatottak részére, hogy figyelmet fordítsanak a sporttevékenységre vonatkozó magatartási, etikai szabályok betartására, ez megfelel a jó kormányzás integritás (feddhetetlenség) elvének (58.ábra). 23% igen nem 77% 58. ábra: A támogatottság feltételeként előírják-e a támogatottak részére, hogy figyelmet fordítsanak a sporttevékenységre vonatkozó magatartási, etikai szabályok betartására? érvényes válaszadók, N=43 79

80 Az önkormányzatok mérsékelten érzik feladatuknak a lakosság bevonását a szabadidősportba, pedig a fizikai aktivitás növelésének számos jótékony hatása van mind a társadalomra, mind pedig a gazdaságra (59. ábra). Javítja a munkaerő termelékenységét, erősíti a társadalmi kohéziót, elősegíti a társadalmi befogadást és a sport általi közösségi tanulást, emellett csökkenti az egészségügyi kiadásokat és javítja a társadalom életminőségét. 1% 6% 6% teljes mértékben igen inkább igen igen is,meg nem is inkább nem egyáltalán nem 40% 48% 59. ábra: Ön szerint az önkormányzatnak feladata, hogy a lakosságot bevonja a szabadidősportba? összes megkérdezett, N=105 Az önkormányzatokról a közép-magyarországi régióban alapvetően úgy gondolják, hogy eleget tesz a lakosságot bevonásáért a szabadidősportba, míg az észak-magyarországi régióban kapott válaszok szerint közel 40%-ban egyáltalán nem (60. ábra). 80

81 egyáltalán nem inkább nem igen is,meg nem is inkább igen teljes mértékben igen Teljes minta 11% 20% 49% 18% 2% Budapest 40% 60% megyeszékhely 17% 33% 50% egyéb város 19% 66% 16% község 21% 23% 43% 9% 4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 60. ábra: Ön szerint az önkormányzatnak feladata, hogy a lakosságot bevonja a szabadidősportba? (településtípus szerint) összes megkérdezett, N=105 A megkérdezett önkormányzatok véleménye alapján nem elég elterjedtek a testmozgásra ösztönző tevékenységek, ez pedig megerősíti, hogy a jó kormányzás közgazdaságtani és döntéselméleti értelmezése innovatív lehetőségeket rejt magában (61. ábra). 16% igen nem 84% 61. ábra: Folytatnak-e Önök testmozgásra ösztönző tevékenységeket? összes megkérdezett, N=105 81

82 9.3 Az intézményi felmérés eredményeinek értékelése A felmérés keretében a megyei önkéntes pontokat, tehetségpontokat, szabadidős szövetségeket és egyéb intézményeket kérdeztük meg a szabadidősporttal kapcsolatos tevékenységeikről. A sport területén kiemelten fontosak a civil szervezetek, amelyeknek nagy szerepük van a különböző sportszolgáltatások nyújtásában és a közösségépítésben. Emellett a sport egyértelműen a civil szféra terméke. A civil szervezeteknek hármas funkciót látnak el: szolgáltatnak (közfeladatok, közszolgáltatások, alternatív megoldások), érdekérvényesítőlobbi (döntések befolyásolása) és közösségépítő tevékenységet folytatnak. A válaszadó intézmények 35%-ának a fenntartó intézménye az állam, míg a másik 40%- nak valamely önkormányzat és közel 10%-ának alapítvány, egyesület. Ezért a jó kormányzás elveinek megjelenése és szerepük a szabadidősport szempontjából meghatározó lehet. A megkérdezett intézmények 40%-a szervez szabadidősport rendezvényeket, anyagi támogatás azonban nagyon kevés nyújt. Ez inkább a fiatal szervezetek esetében fordul elő (62.ábra). szervezi azokat szervez is és anyagi támogatást is nyújt NT\NV anyagi támogatást nyújt nem szervez és nem is nyújt anyagi támogatást Teljes minta 36% 4% 10% 49% 1% Kevesebb, mint 1 éve 25% 75% 1-2 éve 44% 33% 22% 3-5 éve 40% 50% 10% Több, mint 5 éve 36% 4% 11% 49% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 62. ábra: Az intézményük szervez-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket, vagy anyagi támogatást nyújt-e hozzájuk? (az intézmény fennállása szerint) összes megkérdezett, N=337 82

83 A megkérdezett intézmények többsége, hasonlóan az önkormányzatokhoz évi 1-2 alkalommal szervez szabadidősport rendezvényeket, ugyanakkor nagy arányban működnek a olyan szervezetek is, akik ennél rendszeresebben szerveznek a lakosság számára sporteseményeket (63.ábra). 1% 1% 13% gyakrabban, mint hetente hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente NT\NV 32% 16% 15% 22% 63. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? érvényes válaszadók, N=170 A megkérdezett intézmények által szervezett szabadidősport eseményeken 75%-ban a labdajátékok dominálnak, ezt követik a torna jellegű sportok, és majd 30%-ban a kardió jellegű sportok jelennek meg. labdajáték torna(torna, atletika, táncok) kardió (pl.futás, aerobic) szabadtéri sport küzdősport tömegsport vizisport egyéb NT/NV 29% 25% 23% 17% 15% 8% 1% 43% 74% 0% 50% 100% 83

84 64. ábra: Milyen sportágak szerepelnek az Önök által szervezett sporteseményeken? érvényes válaszadók, N=170 A megkérdezett intézmények által szervezett eseményeken átlagban 236 fő vesz részt, ugyanakkor a fővárosban ez a szám jelentősen magasabb 640 fő, melyet jellemzően a nagyobb intézmények szerveznek. Teljes minta 236 Budapest 640 megyeszékhely 116 egyéb város 242 község 1-10 fős intézmény fős intézmény fős intézmény fős, vagy nagyobb intézmény ábra: Általában hányan látogatják az Önök rendezvényeit? érvényes válaszadók, N=128 A választ adó intézmények fele egyedül szervezi a sporteseményt, míg a válaszadók másik fele valamilyen szervvel együttműködve teszi azt (66.ábra). 100% 80% 60% 50% 40% 20% 0% 24% 21% 21% 18% 11% 4% 4% 84

85 66. ábra: Ki szervezi ezeket a szabadidősport-eseményeket? érvényes válaszadók, N=170 A megkérdezett intézmények, hasonlóan az önkormányzatokhoz nem speciális célcsoport számára szerveznek sporteseményeket (67. ábra). 1% 5% 15% nincsen speciális célcsoport\mindenki számára meghatározott korcsoport oktatási intézmény 28% 58% egyéb NT\NV 67. ábra: Kinek a számára szervezik ezeket az eseményeket? érvényes válaszadók, N=170 A jó kormányzáshoz szükséges fogyasztói elégedettség mérését az intézmények 78%-a egyáltalán nem végez (68. ábra). Korábbi kutatások alapján a sportszolgáltatások iránti fogyasztói kereslet meglehetősen ingadozó: az ingadozás alapját azonban nem véletlenszerű folyamatok irányítják, a kereslet hullámzása többnyire periodikus szezonális, illetve a napszakok által meghatározott, tehát többnyire megbízhatóan előre jelezhető, ehhez azonban fontos lenne a fogyasztók igényeinek pontos ismerete, ennek felmérése és nyomon követése. 2% igen 21% nem NT\NV 78% 85

86 68. ábra: Ezeken a rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? érvényes válaszadók, N=170 A megkérdezett intézmények által szervezett sportesemény a szabadidősport mellett a versenysport is megjelenik (69. ábra). 100% 80% 77% 89% 60% 52% 40% 20% 0% versenysport tömegsport szabadidősport 69. ábra: Ezeken a rendezvényeken megjelenik-e a? érvényes válaszadók, N=170 A 70. ábra pontosan szemlélteti, hogy a válaszadó intézmények a jó kormányzás egyik fontos alapelvének megfelelve számos társadalmi réteg véleményét integrálják hosszú távú koncepciójuk kialakítása során. igen nem nem hozzá tartozik NT\NV évesek (ifjúság) 71% 13% 17% családosok 63% 20% 17% nyugdíjasok 17% 46% 36% 1% nők 48% 32% 20% fogyatékkal élők 34% 39% 22% 6% hátrányos helyzetűek 60% 19% 17% 4% egyéb 8% 54% 27% 11% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 70. ábra: Az érintettek mely csoportját vonták be a hosszú távú koncepció kialakításába? érvényes válaszadók, N=109 86