Jó kormányzás a sportban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jó kormányzás a sportban"

Átírás

1 Jó kormányzás a sportban Magyar Sportmenedzsment Társaság Magyar Sporttudományi Társaság A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/ kódszámú projekt A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció A projekt eredményei megtekinthetők a honlapon

2 Jó kormányzás a sportban Szerzők: Dr. Sterbenz Tamás, Gulyás Erika Projekt szakmai vezető, szerkesztő: Dr. Farkas Judit Grafikus, műszaki szerkesztő: Sütő Dávid Zsolt A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/ kódszámú projekt A projektben sor kerül a sport nemzetközi - különösen európai - dimenzióinak megfelelő hazai tartalmak feltárására. Tudományos alapossággal megtörténik a szabadidős célú fizikai aktivitásban rejlő egészségfejlesztő, sportszociológiai, oktatáspolitikai, a társadalmi felelősségvállalás és kohézió erősítését szolgáló értékek magyarországi kiteljesítési lehetőségeinek azonosítása. Nemzetközi kitekintésben is bemutatásra kerül a jelenlegi és a célokat szolgáló ideális jogi/szakpolitikai eszközrendszer, humán-erőforrás és szervezeti adottságok, és a sportágazat elemzett célcsoportjaira jellemző országos felmérésekkel nyert adatok. Budapest, 2014 Magyar Sportmenedzsment Társaság Magyar Sporttudományi Társaság Elérhetőségeink: Magyar Sportmenedzsment Társaság 1123 Budapest, Alkotás utca 44. Tel: +36 (1) Konzorciumi partnerünk elérhetőségei: Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sport Háza 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel: +36 (1) A projekt eredményei megtekinthetők a honlapon

3 Tartalom: A Projektről általában 4 1. Bevezetés 6 2. A Jó Kormányzás eredete A jó kormányzás politikai értelmezése A jó kormányzás közgazdaságtudományi értelmezése A döntéselmélet A jó kormányzás elvei A jó kormányzás alapelvei A jó kormányzás elvei a sportban A szabadidősport szervezetek helye a társadalomban A sportbeli jó kormányzás nemzetközi gyakorlata IOC a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ISCA: - Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség Good Governance in Grassroots Sport GGGS Play the Game AGGIS Action for Good Governance in International Sports Organisations 21 6 Az Európai Uniós gyakorlat a sport jó kormányzásának területén Elvek a sport jó kormányzásában 24 7 Gyakori hibák a sportszervezetek irányításában 26 8 Összefoglalás 29 9 Melléklet: Az AGGIS javaslata a sportszervezetek jó kormányzásának előmozdítása érdekében 32

4 A Projektről általában A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása című, a Magyar Sport tudományi Társaság és a Magyar Sportmenedzsment Társaság konzorciuma által megvalósított TÁMOP-6.1.2/11/ kódszámú projekt Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok c. pályázati felhívás, a lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció keretében valósul meg. A projekt célja, hogy olyan objektív, mérhető és aktuális eredményekkel, ösztönzőkkel szolgáljon a döntéshozók és szolgáltatók számára államháztartáson belül és kívül, amely egyrészt hivatkozhatóvá válik a stratégiaalkotási, döntéshozási folyamatokban, másrészt megerősíti a testmozgás, a fizikai aktivitás és a sport, mint jelentős nemzetgazdasági ágazat pozícióját a 2014 és 2020 közötti pénzügyi, tervezési és programozási időszakban. A fejlesztés célja, hogy a fizikai aktivitás és a sport magyarországi társadalmi és jogi környezethez illeszkedő tudományos és sportmenedzsment tartalmait és eszközeit feltárja. A fejlesztés célja ezen túlmenően, hogy elősegítse a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában a sporttudomány, a diák- és a szabadidősport kapcsán megfogalmazott célok és beavatkozások megvalósítását, preventív jellegű válaszokat adjon a célcsoportra (is) egyre inkább jellemző közegészségügyi kihívásokra, mint például az egyre gyakoribb elhízásra, korai diabéteszre, és a kardiovaszkuláris betegségekre, figyelembe vegye a célcsoportba tartozók eltérő környezeti, szocio-kulturális, ill. korcsoportra jellemző adottságait, érdeklődését, valamint motivációjának lehetőségeit. A projekt legmeghatározóbb eredményeiként azon hiánypótló elemzések, ismeretanyagok, iránymutatások, ajánlások megszületése jelölhető meg, melyek az egészségfejlesztési célkitűzésekhez kapcsolhatók, közérthetőek, és sportszervezési szemszögből mutatják be elsősorban a sport- és a társadalomtudományok, a sportegészségügy, a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a közigazgatás és a sportszolgáltatások területén fennálló helyzetet, kitörési pontokat. Cél továbbá, hogy e tartalmakkal és ismeretekkel a helyi önkormányzati, vagy területi államigazgatási feladatokat ellátó döntéshozók (pl. megyei önkormányzati képviselők, köz- és kormánytisztviselők, költségvetési intézményekben dolgozó közalkalmazottak) és a sportélet gyakorlati szervezésében részt vevő szakemberek megismerkedjenek, azokat elsajátítsák, és képessé váljanak azok átadására, személyes készségeikbe, illetőleg a szervezeti kompetenciákba építésére. 4-5

5 Kutatási tématerületek 1. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. 2. Társadalmi befogadás a sportban és a sport által: hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők és nők sportja. 3. Oktatás, képzés és képesítések a sportban és sportolói kettős karrier a köz- és felsőoktatásban. 4. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül. 5. Jó kormányzás a sportban. 6. Jó gyakorlatok a sportszervezés és sportmenedzsment területén. 7. Innovatív és kreatív kommunikációs, média- és marketing tartalmak az egészségfejlesztést szolgáló fizikai aktivitás fokozásának szolgálatában. A projekt keretében a fenti hét téma mellett sor került egy átfogó adatgyűjtésre a diák-, hallgatói és szabadidősport területén: sportlétesítmények, szervezeti és humán (sportszakember) adatok felmérése. a módszertani eredmények ismertetésére és tudatosítását szolgáló érzékenyítő és szemléletformáló rendezvények szervezésére a megyei és fővárosi szintű döntéshozók-vezetők, igazgatási szakemberek számára. egy önálló adatbázis alapú szabadidősport portál kifejlesztésére címen amely tájékoztatást nyújt az egészségfejlesztő testmozgással összefüggő aktuális magyar adatokról, sportmenedzsment, sportszervezési és sporttudományi szempontból releváns információkról.

6 1 Bevezetés A következő tanulmány a szabadidősport és a jó kormányzás kapcsolatát vizsgálja. Magyarországon ennek a területnek a tudományos igényű vizsgálata teljesen újnak számít, magyar nyelvű szakirodalom szinte alig létezik, ezért csak az érintett két témában végzett korábbi önálló kutatások nyújthattak kiindulópontot. A kutatás célja a jó irányításhoz szükséges ismeretek összegyűjtése, a sportszervezetek nemzetközi gyakorlatában létező tapasztalatok feltárása, azok szembesítése a magyarországi valósággal, illetve alkalmazhatóságuk előkészítése. A jó irányítás fogalmát a tanulmány legnagyobb részében jó kormányzás formájában használjuk, de a tartalmi és környezeti árnyalatok hangsúlyozása miatt néhol a szinonim fogalomként is használt jó irányítás vagy good governance kifejezéseket használjuk. A jó kormányzás sportbeli definiálásakor tág értelemben, az Európai Unió megfogalmazását tekintjük kiindulásának: Az a keret és kultúra, amelyen belül egy sportszervezet meghatározza politikáját, stratégiai célkitűzéseit, egyeztet az érintett szereplőkkel, nyomon követi a teljesítményt, értékeli és menedzseli a kockázatokat, beszámol tevékenységéről és a fejleményekről a tagjainak és képviseltjeinek, beleértve a sportbeli iránymutatások és szabályozások hatékony, fenntartható és arányos megvalósítását. 1 A tanulmány első részben áttekintjük a jó kormányzás kialakulását, a politikatudományi és közgazdaságtudományi megközelítés legfontosabb megállapításait és a döntések elméletén keresztül bemutatjuk a sport számára hasznosítható következtetéseket. Ebben a részben támaszkodunk Stumpf István és Sárközy Tamás publikációira, illetve a Jó kormányzás és sport 2 című konferencián elhangzott előadásokra. 1 Veress (2014) 2 Jó kormányzás és sport. Konferencia a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Jogászegylet szervezésében. Semmelweis Egyetem Test- A közgazdaságtudományi megközelítés összefoglalását a modern politikai gazdaságtan legnagyobb hatású szerzőjének, Timothy Besley munkáinak szellemiségét tükrözik. A jó kormányzás alapelveinek összefoglalását a tanulmány először általánosan az állam szempontjából mutatja be, kitér a civil szervezetek irányításában követendő irányelvek bemutatására és végül a sport világában alkalmazandó elveket foglalja össze. A jó kormányzás és sport világát Magyarországon először Császár Dániel kötötte össze, alapvető munkája és a vele folytatott személyes konzultációk nyújtották a legnagyobb segítséget a tanulmány e fejezetének elkészítéséhez. A sport világának a téma szempontjából történő rövid összefoglalását a szabadidősport jellemzése kezdi, majd az állami-önkormányzati, a civil és végül a piaci-vállalati szféra szerepvállalásának bemutatása következik. Tanulmányunk ezen része támaszkodik a közelmúlt hazai kutatásaira, különösen Dénes Ferenc Keserű Csaba, Gyömörei Tamás és Szabó Ágnes publikációi jelenthetnek segítséget az érdeklődőknek a téma megértéséhez. A sportszervezetek nemzetközi gyakorlatának ismertetetéséhez az Európai Unió szakértői csoportjában 2013-ban gyűjtöttünk tapasztalatokat, az ehhez nyújtott segítségért köszönet illeti az Emberi nevelés- és Sporttudományi Kar, Budapest, március

7 Erőforrások Minisztériumának Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárságát és a Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kar vezetését. Az európai uniós gyakorlat bemutatásában Veress Réka munkájára támaszkodhattunk. A tanulmány empirikus részében a Kutatópont Intézet által 2014 elején végzett, későbbiekben részletesebben is bemutatott módszertan alapján készült felmérés eredményeit a teoretikus részek megállapításaira, a nemzetközi példákkal való lehetséges összehasonlításokra, az utóbbi időben megvalósult hazai kutatásokra, a sportmenedzsment képzésben és a sportszervezetek vezetésében töltött gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva értékeljük. Összefoglalásként az elmélet és gyakorlat szintézise alapján megfogalmazzuk azokat a javaslatokat, amelyek segíthetik a magyar szabadidő fejlődését, legyen akár szó közvetlenül sport- vagy más civil szervezetről, állami vagy önkormányzati intézményről, esetleg piaci szereplőről. 2 A Jó Kormányzás eredete A jó kormányzás kialakulását, tudományos hátterét a politikatudomány, a közgazdaságtan és a döntéselmélet megközelítésein keresztül mutatjuk be. 2.1 A jó kormányzás politikai értelmezése Az általános értelemben vett jó kormányzás kérdéseivel az európai civilizáció hajnala óta foglalkoznak. Az ókori görög bölcselők úgy vélték, hogy az állam a szembenálló érdekek arénája, ezért keresték azt az ideális államformát, amelyben a szembenállás meghaladható lenne a mindenki számára biztosított jólét érdekében. A középkorban Mórus Tamás Utópiája foglalkozott az ideális államberendezkedés kérdéseivel, majd a jó kormányzás gondolata a 19. században terjedt el széleskörűen. Az akkor kialakult klasszikus modellben a közjogi és közhatalmi szemlélet szerint a törvényhozók számára a szavazók jelentenek legitimációs alapot.

8 Az államközpontú kormányzásban a hatalmi ágak szét vannak választva, a hatáskörök rögzítettek és jogforrási hierarchia jellemzi a törvénykezést. 3 A 20. században Max Weber szakmai racionalitásra épülő államkoncepciójában már megtalálhatóak az átláthatóság, szabályszerűség, vagyis a mai jó kormányzás fogalmi követelményeinek megfelelő alapelvek. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy Max Weber felfogásában a bürokrácia mai pejoratív jelentéstartalmától eltérően a racionális, szakszerű ügyintézést jelentette. A jó kormányzás gyökeresen különbözik attól ahogy a közhivatalokat és a nagyvállatokat hosszú ideig tipikusan irányították, azaz a bürokratizmustól. A 1970-es évek a hosszú stagflációja (az alacsony gazdasági növekedés és infláció együttes jelenléte) az ezt kiváltó, majd elmélyítő két olajválság egyértelművé tette, hogy az állami intézmények és a vállalatok irányításában alapvető változásokra van szükség, az informatika robbanásszerű fejlődése pedig fontos technikai eszközöket adott a változtatásokhoz. A vállalatok irányításának rendszere az utóbbi évtizedekben alapvetően megújult, és sokat változott a politikai vezetés szemlélete is. Úgy tűnik, hogy a közigazgatás az, amely leginkább ellenáll a változásoknak. 4 A legújabb kor politikatudományi elemzései szerint az állam valóban túl bürokratikus, kevéssé nyitott a szociális sokféleségre, sokszor korrupt, egyszerre túl nagy és túl kicsi. 5 Az állam által szolgált polgárok gyakori véleménye szerint a közintézmények alkalmatlanok a megújulásra, ezért sok politológus véleménye szerint a kormányzás forradalmára lenne szükség. A forradalom két lépést foglalna magában: egyrészt meg kellene haladnia a közigazgatás és az államigazgatás eszméjét, másrészt fel kellene ismerni, hogy a jelenlegi kormányzás nem alkalmaz- 3 Frivaldszky 51. (in. Szigeti Frivaldszky) 4 Császár, Stumpf, 2014 kodik az aktuális társadalmi szükségletekhez. A jó kormányzás 20. század végén elterjedt neoliberális felfogása, mely bevezette a good governance kifejezést is, tág teret enged a piac és a magánszervezetek társadalmi koordinációs funkciójának, de a végső kontrollt ebben a modellben is a társadalmi nyilvánosság tölti be. A kormányzás ezen politikatudományi felfogása szerint a korábban domináns állam helyére a társadalmi önszabályozás (állam-piac-civil szféra), vagyis a szereplők kooperációja lép. Ebben az állam megszűnik kizárólagos vagy meghatározó aktor lenni, helyette az állam feladata csak a jó kormányzás feltételeinek megteremtésére irányulhat. A neoliberális felfogás szerint ki kell iktatni a végső döntéshozót, le kell értékelni az államot, így a végső döntés funkcionális helyét átveszi a tárgyalás geometriája és a konszenzuskeresés mechanizmusa. 6 A 20. század végén fellépő társadalmi problémák nyomán új elmélet, a good government jelent meg a politikatudományban. Az elmélet kialakulását sürgető problémák: a demográfiai kihívás a globalizáció az új technológiák megjelenése a szegénység 6 Stumpf,

9 A good government szerint a kormányzás problémamegoldás, és az államnak nemcsak a jó kormányzás feltételeinek megteremtésében kell szerepet vállalnia, hanem a jó kormányzás feladatait is meg kell oldania. A good government fő aktora a demokratikusan választott kormány, és feladata a gazdasági, szociális erőforrások mobilizálása, a közügyek átlátható intézése, a jólét, a szolidaritás, a méltányosság és a kooperáció biztosítása a társadalmi szereplők számára. A neoliberális felfogással szemben fellépő vélemények szerint a kormányzás értelme a közjó elősegítése, hiszen a piac önjáró folyamataitól önmagában nem lehet elvárni, hogy jólétet, szolidaritást, méltányosságot és az ezek teljesüléséhez szükséges kooperációban való részvételt mindenki számára elérhetővé tegye. A jó kormányzáshoz szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra, csak az állam képes biztosítani mindenki számára azokat a feltételeket, amelyek között az egyének értelmezése szerinti jó és ésszerű élet mindenki számára megélhető. Sárközy Tamás véleménye szerint a governance-gondalat a jobb szabályozás igényét, és kormányzás tartalmi átalakulását is jelenti. 7 7 Sárközy (2012) 13. A globális világban megváltoznak az államfunkciók és a jogállamnak hatékonynak is kell egyszerre lennie. A közszolgáltatások nyújtásával előtérbe kerülnek a jó irányítás és menedzselés kérdései, és a kormányzás három alkotórésze elválaszthatatlan egységgé válik: kormányzati közpolitika a központi közigazgatás irányítása az alapvető közintézmények menedzselése 8 A jó kormányzás gyakorlati teljesítményét, a választ arra kérdésre, hogy mérhető-e a kormányzati teljesítmény, és ha igen, akkor miként, Magyarországon a Nézőpont Intézet igyekezett megragadni. A Nézőpont intézet kutatása, mely a Visegrádi Négyek teljesítményét mérte a Jó Kormányzás Index (Good Governance Index, rövidítve: GGI) négy témakört ölel fel: stabilitás/kormányzóképesség segítségével társadalmi támogatottság válságkezelés eredmények 9. 8 Sárközy (2013) 51., illetve (2014) 9 Nézőpont (2012)

10 2.2 A jó kormányzás közgazdaságtudományi értelmezése A kormányzati döntéseket meghozó politikusokról kétféle megközelítésben értekezhetünk. A kissé romantikus feltevés szerint a politikusok a közjóért dolgozó olyan személyek, akik tehetségüknél, szorgalmuknál és elkötelezettségnél fogva kerültek olyan pozíciókba, ahol a közösség problémáit a piacnál jobban meg tudják oldani. A másik megközelítés a közgazdaságtudomány módszerei szerint a többi szereplőhöz hasonlóan a politikusokat is racionális, önérdekkövető egyéneknek tartja. A közgazdaságtudomány hagyományos szemléletmódja miatt inkább a második megközelítést alkalmazza, és bár elismeri a közjóért önzetlenül dolgozó politikusok létét is, a megbízó-ügynök elmélet alapján racionális politikusokat tételez fel. Ebben a modellben a racionális politikus valamilyen kiválasztási folyamatban nyertes személy, aki a közgazdaságtani feltevés szerint reagál az őt ért ösztönzőkre. Ezek az ösztönzők lehetnek anyagiak, de ölthetnek más formát is. A politikusok talán legfőbb ösztönzője az újraválasztásuk, melyre a sportversenyekhez hasonlóan időszakosan kerül sor. A racionális politikust e tekintetben a racionális sportoló (aki a négyévenkénti olimpiai esélyeit akarja maximalizálni) mintájára a következő szavazáson szándékai szerint maximális eséllyel induló versenyzőnek tételezhetjük fel. A jó kormányzáshoz és a politikai verseny hatékony formájához szükséges, hogy a részt vevő személyek elegendő információval rendelkezzenek és az elszámoltatáshoz, a politikai teljesítmény méréséhez legyenek meg az intézményi feltételek. A politikusi teljesítmény megítélését nagymértékben nehezíti, hogy a közösségi döntések jellege miatt a választó nem képes preferenciáit kifejezni, hanem csak aggregált formában, a szavazási eljárás adta kollektív lehetőségek szerint nyilváníthat véleményt Johnson (1999)

11 Az információk hiányossága, aszimmetriája és a választásokat eredményét csak kis eséllyel befolyásoló szavazási eljárások miatt a politikai piacon a fogyasztó gyakran racionálisan tájékozatlan vagy távol is marad a döntéstől. A közösségi döntéseket jellemző problémák, a társadalmi jólét kifejezésnek lehetetlensége (Arrow-tétel) miatt a tökéletesen racionális politikai döntéshozatallal szemben meg kell elégednünk a korlátozott racionalitás szerinti elég jó megoldásokkal 11. Besley szerint a megbízó-ügynök modell alapján feltételezett racionális politikusok és szavazók viselkedése konzisztens azzal a modellel, ami szerint a választók azt az egyszerű szabályt alkalmazzák, ami azoknak a politikusoknak az újraválasztását preferálja, akik számukra hasznos döntéséket hoznak 12. A politikai verseny legfontosabb intézményi jellemzője, sportban is elterjedt terminológia használatával a kiválasztás módja. Kiválasztásra az egyének tehetségbeli és motivációs különbségei miatt van szükség, és hatékony módja azt eredményezheti, hogy a leginkább alkalmas személyek hozzák meg a közpolitikai döntéseket. 11 Simon (2000) Besley (2012) 189. A sportba áramló közösségi források növekedése miatt különösen fontossá válik a döntéshozók viselkedésének modellezése. Racionalitásukat feltételezve olyan kiválasztási rendszert kell alkalmazni, melyben a tehetséges jelöltek nyerik el a kormányzáshoz szükséges mandátumukat, illetve a választások közötti viselkedést ösztönözni, a teljesítményt mérni, ellenőrizni kell. A politika és a kormányzat működési veszélyeit elemezve a közgazdaságtudomány leírja a korrupció elméleti hatásait. A korrupció a hétköznapi értelmében jelentheti olyan személyek részesedését a közösségi forrásokból, akik nem jogosultak rá, és azt a kevésbé nyilvánvaló veszélyt, amikor érdekcsoportok befolyásának köszönhetően az erőforrások roszsz hatékonyságú felhasználása történik. A korrupció különösen veszélyes következménye lehet a tehetségek rossz allokációja, amennyiben az önérdekkövető egyének olyan állásokat keresnek, melyekben jövedelmüket korrupcióval egészíthetik ki Besley (2012) 27.

12 A politikai verseny jellemzői nagyon hasonlóak a sportban leghatékonyabb versenyrendszer formájához, a győztes-mindent visz elv alapján szervezett versengéshez 14. Mivel a választásokon csak az első helyezetteket díjazzák (legfeljebb kiegészítő jellege van kompenzációs listáknak), minden induló maximális erőkifejtéssel küzd az első helyért. Ennek előnyeit a választó élvezheti, de a nehezen megfigyelhető teljesítmények, az információs aszimmetria miatt a rosszul kialakított szabályzók nem szűrik ki a disszonáns, tehetségtelen politikusokat, illetve menedzsereket. A sportversenyekhez hasonlóan a nem kellő szigorral büntetett szabályszegő viselkedések a doppinghoz és fogadási csaláshoz hasonlóan a színfalak mögött zajló versengést torzítják, és lehetetlenné teszik a jó döntések meghozatalát. A megbízó-ügynök elmélet másik alkalmazása a jó irányítás szempontjából a sportmenedzserekre történhet. A különféle sportszervezetekben (szövetségekben, egyesületekben vagy vállalkozásokban) működő menedzserek a tulajdonosok, civil szerveződés esetében a tagok megbízottjaiként a szervezeti célok megvalósításáért dolgoznak. Civil szervezetek esetében hajlamosak vagyunk az ott folyó tevékenységről kissé túlzottan is rózsaszín árnyalatban gondolkozni és feltételezni a szereplők jó szándékát, de a közgazdasági módszerek alkalmazása, a racionalitás feltevése itt is segíthet a reálisabb kép kialakításában, a veszélyek felismerésében és a korrekciók megtételében. A politikusi és sportmenedzseri teljesítmény megértéséhez két információs problémát, a morális kockázatot és a kontraszelekciót kell megemlítenünk 15. A két fogalom hasonló jelenséget ír le, a különbség a viselkedés időszakára vonatkozik. Amíg morális kockázat esetében a szerződéskötést követő olyan opportunista viselkedésről beszélünk, ami a megbízó számára nem megfigyelhető, a szerződésben nem előírható, addig kontraszelekció esetén a szerződést megelőző opportunizmust értünk. 14 Szymanski (2003) 15 Besley (2012) 60. A sportmenedzserek fenti két okból származó opportunista viselkedését képzéssel, a közösségi célok belsővé tételével természetesen lehet és kell csökkenteni, de hosszabb távon mindenképpen szükséges olyan racionális ösztönzők bevezetése, ami az egyéni érdeket és közérdek dilemmáját feloldja. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a dilemma tökéletes megoldása nem létezik, de a szervezeti célok iránt elkötelezett sportmenedzserek képzése és alkalmazása kiszűrheti a járadékvadászat nagyobb részét, a teljesítményt elérő szervezetekből kizárhatja a potyautasokat és segítheti a társadalmilag értékes sikerek elérését

13 2.3 A döntéselmélet A közgazdaságtani alapokon nyugvó döntéselmélet nem csak a jó kormányzásban résztvevő döntéshozók, hanem a szabadidős sportolók magatartásának megértéséhez is hozzájárul. A befektetési döntésként is értelmezhető szabadidős sportolás esetén a korlátozottan racionális egyén 16 szisztematikusan torzítja a várható előnyöket és hasznokat, ezért nem képes optimális döntéseket hozni. A Nobel-díjat elnyerő Kahneman és Tversky kutatásai nyomán kialakuló viselkedéstudományi közgazdaságtan (behavioral economics) feltárta azokat a jellegzetességeket, amelyek a tökéletesen racionálistól eltérő magatartást okozhatják. A feltárt pszichológiai csapdák 17 nyomán megerősödött a döntések megfogalmazásnak, a kereteknek a fontossága. A viselkedéstudományi döntéselméletben Thaler az ösztökélés (nudge 18 ) 16 Simon (2000) Hammond - Keeney Raiffa (1999) 18 Thaler Sunstein (2012) kifejezéssel azt a libertárius paternalista módszert írta le, amelyben a döntéshozó maga hozhatja meg elhatározásait, de a döntéstervező a megfogalmazással próbálja a társadalmilag hasznosabb megoldások felé terelni. A döntéselmélet a racionális emberkép módosításával, a korlátozott racionalitás fogalmából következő kielégítő megoldás keresésével, és különösen a pszichológiai és közgazdaságtan határterületén kialakult magatartástudományi közgazdaságtan által feltárt törvényszerűségekkel segítheti a valódi környezetben hozott döntések megértését. A hatékony választáshoz szükséges módszereket a jó kormányzásban részt vevő szakembereknek ismerniük kell, hiszen ezek figyelembe vételével tervezhetik meg a szabadidő sportolók döntéseinek keretét, s ösztökélhetik őket a hosszabb távú előnyök választása, illetve a társadalmi hasznokat is nyújtó jelentő preferenciák felé.

14 3 A jó kormányzás elvei A tanulmány ezen fejezetében először a jó kormányzás általános, majd a sportszervezetek életében fellépő specifikus elveit foglaljuk össze. 3.1 A jó kormányzás alapelvei A jó kormányzás legfontosabb követelményei a benne dolgozó emberekkel szemben jelentkeznek, és ebben a megfelelő emberek: magas szintű etikussággal bírnak megfelelő jártassággal, tapasztalattal rendelkeznek megértik a kormányzás szerepét és felelősségteljes mivoltát, különös tekintettel a kormányzás, irányítás és menedzsment közti különbséget képesek önállóan gondolkodni miközben egy csapat tagjaként is tudnak dolgozni 19. Az emberek mellett a jó kormányzáshoz megfelelő szervezeti struktúra, irányelvek és folyamatok szükségesek. Az alapelvek teljesülése esetén a szervezetek demokratikusan biztosítják minden érintett részvételét a döntésekben, és bevonják őket a folyamtokba. A szervezeti működésnek mindenkor átláthatónak, és a benne dolgozó minden felelős döntéshozóknak elszámoltathatónak kell lennie. Az erkölcsi integritás, feddhetetlenség a szervezetek iránti bizalom minden vezető és alkalmazott számára alapkövetelmény. A jól kormányzott szervezetek működését világos és nyilvános vízió és stratégia alapján irányítják, a fenntarthatóság eszméje vezérli a hosszú távú fejlődést. 3.2 A jó kormányzás elvei a sportban A jó kormányzás általános elvei után részletesebben áttekintjük a sportszervezetek életében jelentős követelményeket Autonómia A sport fejlődéséhez és értékeinek fenntartásának érdekében szükségszerű a sport autonómiája. Jacque Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint az autonómia megtartása se nem önző se nem defenzív viselkedés, hanem a sport egy alapvető követelménye 20. Egy sportszervezet autonómiája leginkább az ország államától függ. Ebből fakadóan a sport autonómiájának eléréséhez elengedhetetlen a jó kapcsolat ápolása, kooperáció kialakítása az állami szervekkel, ugyanakkor szükséges a sportszervezetek függetlenségének biztosítása is. 19 Császár (2013) idézi Császár (2013) 14-15

15 3.2.2 Átláthatóság (transparency) és elszámoltathatóság (accountability) Az átláthatóság és az elszámoltathatóság a jó kormányzás a legfontosabb elemei közé tartoznak, lássuk mit értünk a fogalmak alatt: Átláthatóság szervezet jövőképének, küldetésének és stratégiájának közzététele törvények, szabályzatok, irányelvek és eljárások közzététele pénzügyi elképzelés és további információk közzététele (költségvetés, beszámolók, állami támogatás, szponzorok, adományok) fontos döntések tudásbázisának közzététele Elszámoltathatóság/felelősségre vonhatóság világos meghatározások a szervezetben dolgozók részére beleértve a vezetőséget, az alkalmazottakat és önkénteseket rendszeres jelentések a főbb kérdésekről megfelelő ellenőrzési mechanizmusok alkalmazása szervezet kockázatainak felmérése irányelvek meghatározása összeférhetetlenség és jogtalan előny szerzés esetén megfelelő megelőző intézkedések alkalmazása 21 A sportszövetségek és nemzeti olimpiai bizottságok ellen indított eljárások azt mutatják, hogy a pénzügyi és auditálási folyamatok hiánya a jó kormányzás hiányára is utal. A bizalom és tekintet helyreállítása érdekében a pénzügyek pontos vezetése és a nemzetközi standardok alkalmazása elengedhetetlen. 21 Császár alapján

16 3.2.3 Nyilvános kommunikáció (public communication) Az átláthatósághoz szorosan kapcsolódik a kommunikáció, hiszen a sport világának egyik fontos jellemzője a nyilvánosság. A kommunikáció fő érintettjei és résztvevői: atléták, sportolók, tagok, klubok, szurkolók, szponzorok, üzlettársak, befektetők, partnerszervezetek, tagszervezetek, kormány. hiszen a belső folyamatok felülvizsgálata a gyakorlat szerint számos sport szervezetnél nem történik meg. A fékek és ellensúlyok rendszerének hiánya általában a fő oka a korrupciónak, a hatalom koncentrációjának és a demokrácia hiányának Szolidaritás Az üzleti világban elterjedt Corporate Social Responsibility alapján a sportszervezetekkel szemben is egyre nagyobb az elvárás, hogy részt vegyenek a társadalom által fontosnak ítélt kérdésekben, legyen az környezetvédelem, vagy szociális tevékenység Demokratikus eljárások A demokratikus folyamatok megteremtéséhez a sportszervezetnek a következőket kell betartaniuk: Világos és átfogó törvények és rendeletek Nyílt és gyakori hozzáférés a döntéshozatal folyamataiba a tagok számára, hogy befolyásolhassák a politikai és stratégiai irányítást A tagok egyenjogúsága a vezetői funkciók megpályázására és betöltésére Tagok, önkéntesek és a munkavállalók számára a legfontosabb döntések megvitatásának lehetősége Szervezet és személyzet és diverzitása Diszkrimináció teljes kizárása Fékek és ellensúlyok A hatékony elszámolhatóság egyik legfőbb eleme a fékek és ellensúlyok rendszere. A kiegyensúlyozott, kontrolált rendszerek jelentősége főként a hatalom összpontosításának meggátolásában nyilvánul meg, 16-17

17 4 A szabadidősport szervezetek helye a társadalomban A sport társas tevékenység, ezért a benne részt vevők természetes cselekvése, hogy céljaik elérésére szervezeteket hoznak létre. Ezek a szervezetek hagyományosan civil kezdeményezések, az államtól függetlenül, önkéntes alapon jönnek létre. Történetileg a modern sportszervezetek kialakulásában az Angliában létrejött klubok játszottak meghatározó szerepet, az államtól jobban függő (francia és német gyökerű) példák később váltak jellemzővé a sport világában. A sportklubok a társadalom életében harmadik helyszínként (az otthon és a munka mellett) határozzák meg az egyének életét, lehetőséget teremtve az első kettőből való kiszakadásra, más kapcsolatok ápolására. A sportklubok hagyományosan nonprofit szervezetként, demokratikus alapon szerveződtek, de a sport üzleti jellegének erősödésével egyre jellemzőbbek lettek a profitorientált szervezeti formák is. Ezek az üzleti vállalkozások a professzionális sport területén a sportot mint látványosságot, szórakoztatóipari terméket értékesítik, a szabadidősportban pedig sportolási lehetőséget, szolgáltatást nyújtanak.

18 5 A sportbeli jó kormányzás nemzetközi gyakorlata A következőkben a sport legtekintélyesebb nemzetközi szervezetének álláspontját mutatjuk be a témát illetően, majd pedig a szabadidősporttal foglalkozó nemzetközi szervezetek véleményét összegezzük. 5.1 IOC a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Az Olimpia Mozgalom Kongresszusán 2009-ben elhangzott javaslatok szerint az olimpiai mozgalom legitimitása és autonómiája azon múlik, hogy képesek vagyunk-e fenntartani a legmagasabb szintű etikai magatartás standardjait és a good governance-t. Az olimpiai mozgalom minden tagjának adoptálnia kellene a minimum standardokat, az olimpiai mozgalom Basic Universal Principles-eit (alapvető univerzális irányelveit). Az olimpiai mozgalom minden tagjának kötelessége a becsületesség, elszámolhatóság, átláthatóság és magas szintű vezetési szakértelem mentén cselekednie 22. A kongresszus másik javaslata a pénzügyi átláthatóságot taglalta. Az olimpiai mozgalom összes tagja készítsen, az elismert könyvelési standardok szerinti éves beszámolót. A könyvelést független auditáló vállalat verifikálja. Emellett a szabályok adaptálása, normatívák alkalmazása lehetővé teszi, hogy azok, akik nem tesznek eleget a good governance elveinek, elveszítsék pénzügyi támogatásukat és szankcionálhatóvá váljanak. Az IOC etikai kódex adaptálása és gyakorlatba való átültetése 23 A NOB etikai kódexe az Olimpiai Charta értékrendjén és elvein alapszik, miszerint a legfontosabb az egyéni méltóság, az erkölcsi integritás, a politikai semlegesség az egyes államokkal szemben és a pénzügyi átláthatóság. A NOB etikai kódex két fontos alappillére az egyéni méltóság és az erkölcsi integritás. Egyéni méltóság elve: Nincs diszkrimináció Nincs dopping Semmiféle zaklatás Nincsenek fogadások az olimpiai játékokon Erkölcsi integritás elve: Nincs közvetlen vagy közvetett díjazása vagy előnye az olimpiai játékok szervezéséből fakadóan Nincsenek ajándékok Nincs összeférhetetlenség Semmilyen viselkedés sem feketítheti be az olimpiai mozgalom hírnevét Semmilyen olyan tevékenység nem engedélyezett, amely összeegyeztethetetlen az etikai elvekkel Az NOB Etikai Bizottságát a WADA-val egy időben 1999-ben hozták létre azzal a céllal, hogy független szervként javaslatokat tehessen az etikus magatartás és sportvezetés terén. A NOB nem előírásokat és szabályokat határoz meg sokkal inkább az alulról szervezett jó kormányzás elterjedését támogatja. 22 idézi Császár uo

19 5.2 ISCA: - Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség Az ISCA (The International Sport and Culture Association) olyan platform, mely nyitott minden olyan szervezet számára, amely a sport területén működik, legyen az a szabadidős sport vagy bármilyen fizikai aktivitást igénylő tevékenység. Az ISCA 1995-ben jött létre, ma egy globális szervezet, amely szorosan együttműködik a 130 tagszervezete, a nemzetközi civil szervezetek, valamint az állami és a magánszektor érdekeltjeivel. A 65 országot képviselő 40 millió egyéni tagjuk, egy sokszínű ifjúsági, sport- és kulturális tevékenységű csoport. Az ISCA meghatározása szerint: A jó kormányzás fogalma egy szervezet demokratikus és felelősségteljes vezetése, amely 4 fő elven alapszik: demokrácia, átláthatóság, elszámoltathatóság és az érintettek a folyamatokba történő bevonása. Az ISCA filozófiája szerint a sport nem csak a versenyzésről és a testmozgásról szól, hanem magában foglalja a jó időtöltést és a barátságok köttetését. Ezen felül a sport szabályozza a szociális viselkedést és közösségi érzést fejleszt ki, ami a demokrácia megerősítését is szolgálja.

20 Az ISCA a következő célokkal jött létre: támogatja a határokon átnyúló együttműködést és egymás megértését a sporton és a kultúrán keresztül, támogatja a sportot, mint a kulturális identitás hordozóját, ösztönzi a minél szélesebb körű részvétel a sport- és kulturális tevékenységekben a tagok számára. 5.3 Good Governance in Grassroots Sport GGGS A GGGS nemzetközi projekt a jó kormányzás népszerűsítése érdekében jött létre, és főként a sportszervezeteken belüli átláthatóságra és elszámoltathatóságra hivatott összpontosítani. A sportvezetőknek meg kell ismerkedniük a jó kormányzás fogalmával és leginkább annak gyakorlatban való alkalmazásával. Ha minden sportvezető a jó irányítás elvei szerint jár el döntéshozatalában és a szervezetük menedzselésében, akkor lehet szó tapasztalatcseréről, a jó gyakorlatok megosztásáról. A GGGS szerint a jó kormányzás előfeltétele a tömegsportok (a grassroot sports kifejezés magyar megfelelőjében nincs konszenzus) legitimitásának és hosszú távú fenntartásának, működőképességének. Mivel a pénzügyi hozzájárulást a tömegsportokban a magánszemélyek és az állam biztosítja, elengedhetetlen az etikus üzletpolitika, ami nélkül nem csak a reputációját vesztheti el egy sportszervezet, hanem a pénzügyi támogatásait is. A Jó kormányzás a tömegsportban projekt a ben az EU számára előterjesztett kiadványban és 2011-ben a Kommunikációs Bizottságnak került bemutatásra. A kiadvány a demokráciáról, az átláthatóságról, az elszámolhatóságról a döntéshozatalban és az összes érintett bevonását taglalta. A Jó kormányzás a tömegsportban projekt a sportszervezetek és partnereik szorosabb együttműködését eredményezte, amely során együttesen próbálták meghonosítani az új irányelveket szervezeteikben 24. A GGGS projekt a tömegsportokat illetően útmutatót dolgozott ki a jó kormányzásra. A megfogalmazott irányelvek olyan eszköztárt képviselnek, amely minden sportszervezet vezetőségének hasznos lehet. A GGGS útmutató sportbeli kutatásokon alapszik és ezáltal a megoldási javaslatok kifejezetten a sportszervezetekre lettek kifejlesztve. 24 Császár

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben

STRATÉGIAI TERV 2012-2016

STRATÉGIAI TERV 2012-2016 STRATÉGIAI TERV 2012-2016 Elfogadva: 25/2012 (X.10.) közgyűlési határozat www.lmbtszovetseg.hu BEVEZETŐ Ez a dokumentum a Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség stratégiai terve,

Részletesebben

(Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS

(Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS 2011.6.1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 162/1 IV (Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS A Tanács és a tagállamok

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

A Magyar LMBT Szövetség

A Magyar LMBT Szövetség A Magyar LMBT Szövetség Stratégiai terve 2012-2016 1132 Budapest, Csanády u. 4/B. Telefon: (1) 6 333 302 Fax: (1) 6 333 303 info@lmbtszovetseg.hu www.lmbtszovetseg.hu facebook.com/magyarlmbtszovetseg Bankszámla:

Részletesebben

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK Meggyőződésünk, hogy az üzlet csak olyan társadalmakban lehet sikeres, ahol védik és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Elismerjük, hogy az üzleti

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. szeptember 16-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. szeptember 16-i rendkívüli ülésére Tárgy: Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző

Részletesebben

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar A kormánytisztviselői lét ethosza Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar 2 Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. A XX. század hatása

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Olympic Agenda 2020 elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Olimpiai Bizottság Közgyűlés 2015. február 6. Agenda 2020 - Cél

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata ELŐSZÓ Az adományszervezők számos területen, különböző országokban, és különböző körülmények között dolgoznak, de van néhány alapvető, közös értékük

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

G E overn E EE j pro ekt kt

G E overn E EE j pro ekt kt GovernEE projekt A projekt háttere, előzmény A Good Governance in Energy Efficiency Jó kormányzás az energiahatékonyság területén! - Energiabiztonság és a klímaváltozás problémája - Energia hatékonyság

Részletesebben

SOLAR CAPITAL MARKETS ÉRTÉKPAPÍRFORGALMAZÁSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

SOLAR CAPITAL MARKETS ÉRTÉKPAPÍRFORGALMAZÁSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SOLAR CAPITAL MARKETS ÉRTÉKPAPÍRFORGALMAZÁSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKA SZABÁLYZAT Kiadás: Javadalmazási politika Oldal: 11 Hatályos: 2013.07.22. Módosítás: 2014.11.18 Hivatkozás:

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Cégvezetési trendek 2015 KKV- AKADÉMIA BKIK IX. Osztály Piac & Profit 2015. április 29. Bemutatkozás Akadémia Üzleti tanácsadás + execusve coaching Karitatív

Részletesebben

Közpolitikai menedzser

Közpolitikai menedzser Századvég Politikai Akadémia és Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Közpolitikai menedzser Posztgraduális szakirányú továbbképzés 2 011. f e b r u á r Közpolitikai és társadalmi folyamatok elemzése

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. Támogatott kapcsolatok ügyfélkiszolgálás másképp

ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. Támogatott kapcsolatok ügyfélkiszolgálás másképp ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. Támogatott kapcsolatok ügyfélkiszolgálás másképp Ügyfélkapcsolat fejlesztése ALITER = másképpen Alapítva: 2004. Ügyfélkapcsolati Fejlesztő Központ programja a minőségi ügyfélkapcsolatokért

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ

TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ Jelen dokumentum célja, hogy a közösségi alapítvány szervezése mellett elköteleződött személyeknek iránymutatásként,

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex Tartalom 1. Bevezető... 3 2. Az ANY Biztonsági Nyomda Etikai Kódexe... 4 2.1. Az Etikai Kódex alapelvei... 4 2.2. Az Etikai Kódex hatálya... 4 3. Az ANY Biztonsági

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. november 10. Kónyáné Dr. Zsarnovszky

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Együtt a kistelepülésekért I.KSZR Műhelynap

Együtt a kistelepülésekért I.KSZR Műhelynap Együtt a kistelepülésekért I.KSZR Műhelynap Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Közgyűjteményi Főosztály Dr. Vígh Annamária Pécs, 2014. május 26-27. Mit ígértünk 2014. februárjában

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára Stratégia és analízis G4-1 A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára 3-4. Szervezeti profil G4-3 A szervezet neve 52. G4-4 Elsődleges

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez -

E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez - MÁTÉSZALKA VÁROS Jegyzője Mátészalka, Hősök tere 9. Telefont: 44/501-363 Száma: 4-11 /2008. E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez - A köztisztviselők, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság

Részletesebben

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta Non-profit vállalkozások Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta A nonprofit szektor Politikai pártok A szektor statisztikai f ogalma Alapítványok Közalapítványok Egyesületek Köztestületek

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az IAB Hungary. Alapszabálya. 2012. október 16-án módosítva.

Az IAB Hungary. Alapszabálya. 2012. október 16-án módosítva. Az IAB Hungary Alapszabálya 2012. október 16-án módosítva. Az IAB Hungary a Magyar Reklámszövetség keretein belül 2008. november 13-án létrejött tagozat, mely a nemzetközi Interactive Advertising Bureau

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

TISZTELT OLVASÓ! Albert Einstein

TISZTELT OLVASÓ! Albert Einstein Fordítsuk figyelmünket az emberre. Az ő sorsa legyen a fő szempont mindig, minden technikai törekvésben. Soha ne feledjük ezt el diagramjaink és egyenleteink között. Albert Einstein TISZTELT OLVASÓ! Az

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

TÁMOGATÁSI STRATÉGIA 3) Éves támogatási keret 4.) Támogatási alapelvek: a) Tartalmi alapelvek:

TÁMOGATÁSI STRATÉGIA 3) Éves támogatási keret 4.) Támogatási alapelvek: a) Tartalmi alapelvek: A Tesco Global Áruházak Zrt támogatási stratégiája Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől Az alábbiakban olvasható a Tesco Global Áruházak Zrt. által követendő támogatási stratégia, mely vonatkozik a szponzorációs

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. 2015. május

VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. 2015. május VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Emberi erőforrások: 2015. május 1. Toborzási és kiválasztási stratégiák, eljárások, módszerek elmélete és gyakorlata, a hatékonyság,

Részletesebben

Pozitív példák egy fejlődő régióból A HU-RO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai

Pozitív példák egy fejlődő régióból A HU-RO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai Pozitív példák egy fejlődő régióból A HU-RO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai Debrecen, 2012. február 17. (péntek) Dr. Ujhelyi Mária, egyetemi docens Debreceni

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A bírálati szempontok két csoportra oszlanak: Tartalom (50%) Jelentési alapelvek (50%) 1. Tartalom Ez a bírálati szempont

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Az oktatási rendszerek. Kaposi József

Az oktatási rendszerek. Kaposi József Az oktatási rendszerek Kaposi József Az oktatási rendszer és funkciói Az oktatási rendszer funkciói az egyének személyiségének alakítása, a kultúra újratermelése, a társadalmi struktúra újratermelése vagy

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi

Részletesebben

Page 1 of 5 IPO / PRO / 001. Irányelvek száma IPO / PRO / 001. Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1. Kapcsolódó utasítások IPR / PRO / 001-007

Page 1 of 5 IPO / PRO / 001. Irányelvek száma IPO / PRO / 001. Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1. Kapcsolódó utasítások IPR / PRO / 001-007 Alpiq Csepeli Vállalatcsoport I ntegrált irányelvek Beszerzési Politika Irányelvek száma IPO / PRO / 001 Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1 Kapcsolódó irányelvek Alpiq Etikai Elvek; IPO/HR/001; Kapcsolódó

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése A projekt jövőbeni hasznosíthatósága kétirányú: egyrészről a Továbbképzési és Szakképzési Központ segítségével külső körnek történő értékesítés,

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A Compass Group Etikai Kódexe

A Compass Group Etikai Kódexe A Compass Group Etikai Kódexe 1.2. kiadás A Compass Group etikai kódexe és az ENSZ Global Compact programja Mivel vállalatunk világszinten vezető szerepet tölt be ezen a területen, a legmagasabb szintű

Részletesebben

A LENDVA KÖZSÉGI SPORTTEVÉKENYSÉGEK 2015. ÉVI TÁRSFINANSZÍROZÁSÁNAK PROGRAMJA

A LENDVA KÖZSÉGI SPORTTEVÉKENYSÉGEK 2015. ÉVI TÁRSFINANSZÍROZÁSÁNAK PROGRAMJA A Községi Tanács 5. /rendes/ ülése 2015 márciusa A LENDVA KÖZSÉGI SPORTTEVÉKENYSÉGEK 2015. ÉVI TÁRSFINANSZÍROZÁSÁNAK PROGRAMJA AZ ANYAGOT KÉSZÍTETTE: Polgármesteri Hivatal ELŐTERJESZTŐ: Župan - Polgármester

Részletesebben