Hulladékok POP szennyezése, PCB tartalmú hulladékok és lejárt szavatosságú növényvédõszer maradványok

Átírás

1 Hulladékok POP szennyezése, PCB tartalmú hulladékok és lejárt szavatosságú növényvédõszer maradványok (összefoglaló) Holéczy Gézáné (KGI), Kelemen József (KvVM), dr Kovács László (Környezettechnológiai Kft.), Kovács Tibor (Reflex K.E.), dr Szabó László (szakértõ), dr Tajthy Tihamér (szakértõ) a./ Bevezetés A hulladékok POP szennyezõdésének bemutatására nem állnak rendelkezésre részletes vizsgálati eredmények. Ennek fõ oka, hogy sem a hazai sem a nemzetközi hulladék jegyzékekben eddig nem szerepeltek hangsúlyosan a POP vegyületek. Most folyik az átállás a HAWIS szerinti veszélyes hulladék nyilvántartási rendszerrõl az új EU konform EWC kód rendszerû nyilvántartásra és adatszolgáltatásra. Ez kihat a POP tartalmú hulladékok feltérképezésére is, mert 5-6 EWC kategória is magában foglalhat POPos hulladékot. Jelenlegi felmérésünk azonban még a 2001-es HAWIS adatokon alapul. E fejezetben foglalkozunk a PCB tartalmú berendezésekkel mint veszélyes hulladékokkal és bemutatjuk a nyilvántartásukat célzó elsõ országos adatszolgáltatás eredményét. Ugyancsak a hulladékos fejezetben kell vizsgálnunk a POP tartalmú növényvédõszermaradékok és ezek göngyölegeinek mennyiségét, mivel a lejárt szavatosságú szermaradványok és csomagoló eszközeik veszélyes hulladéknak minõsülnek. A talajok POP szennyezésérõl, a szennyezett területekrõl és a kármentesítési programról külön fejezetben számolunk be, jóllehet kapcsolatban vannak a hulladékgazdálkodással. b./ Jogszabályi háttér A POP-ok veszélyes hulladéknak számítanak, ezért a Bázeli Egyezmény és az ezt hatályba léptetõ hazai hulladékgazdálkodási jogszabályok vonatkoznak rájuk: - 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépõ szállításának ellenõrzésérõl és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény kihirdetésérõl, - 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról (a 101/1996-osnak a részletes szabályai), évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, évi XXXV. törvény a növényvédelemrõl (lejárt szavatosságú szermaradványok, stb.), 1

2 - 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól (átvéve az EU Dir. 87/101/EEC, 75/439/EEC, stb.), - 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a PCB-k, PCT-k és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól (EU Dir. 96/59/EC, EU Decision 2001/68/EC), - 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérõl (EWC kód-jegyzék), - Országos Hulladékgazdálkodási Terv, továbbiakban OHT (elfogadva a 110/2002. /XII. 12./ OGY határozattal). c./ Módszertan A vizsgálatunk tárgyát képezõ POP-ok a veszélyes hulladékokhoz tartoznak, ezek egyes alkalmazásaival az OHT amely a közti célokat és eszközöket határozza meg - külön programpontokban foglalkozik, így pl.: - hulladékolajokkal, - PCB és PCT tartalmú hulladékokkal, - növényvédõszer hulladékokkal és csomagolásukkal, - ipari technológiák POP tartalmú maradék-anyagaival és melléktermékeivel, stb. E felmérés során ezek mennyiségét és összetételét igyekeztünk meghatározni. Elõbb azonban a POP-okra vonatkozó hulladék-besorolási kategóriákat ismertetjük. A veszélyes hulladékok listáját a Bázeli Egyezmény alapján készült 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet sorolja fel, ezen alapult az általunk eddig alkalmazott HAWIS (Hazardous Waste Inf. System) jegyzék. Ugyanakkor az EU jogharmonizáció eredményeképpen az újabb, 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti már EWC kódokkal megadott besorolást kellett az üzemeltetõknek alkalmazni a 2002-es bevallásaik során. A Hulladékgazdálkodási Törvény szerint végéig kell kiadni a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket szabályozó Kormányrendeletet, és ezzel bevezetésre kerül a HAWIS-t felváltó EU konform, új adatszolgáltatási rendszer. Mindezekbõl érzékelni lehet, hogy az átalakulás idõszakát éljük a nyilvántartást és az adatszolgáltatást illetõen, ami kihatással van a POP-hulladék leltár pontosságára. Nehézséget okoz továbbá, hogy a hulladék-jegyzékek elsõsorban az egyes technológiákból kikerülõ hulladék fajtákkal foglalkoznak, kevésbé a hulladékokban lévõ egyes vegyületekkel, nevezetesen a POP-okkal. A POP hulladék leltárt a levegõs leltárhoz hasonlóan - a évre vonatkozóan készítettük el a HAWIS adatok figyelembe vételével. 2

3 d./ A vizsgálat eredményei Az 1. Függelékben bemutatjuk a POP tartalmú hulladékok csoportosításának szempontjait. Az elõbbiekben ismertetett nehézségek miatt a POP tartalmú hulladékokat két csoportra osztottuk: - bizonyosan POP-okkal szennyezett hulladékok, melyek 2001-es keletkezési mennyiségeit az 1. Függelék 1. Mellékletében soroljuk fel, - feltételezetten POP tartalmú hulladékok, a melyek ipari technológiák melléktermékei vagy maradék-anyagai (salak, hamu, pernye). E hulladék fajták dioxin tartalmának becsléséhez a Dioxin Toolkit (UNEP Chemicals, 2001, Geneva) emis sziós faktorait vettük alapul. A dioxin kibocsátó forrásokat és emisszió adatokat az 1. Függelék 2. Mellékletében ismertetjük. Bizonyosan POP-al szennyezett hulladékok Az 1. Függelékbõl és annak 1. Mellékletébõl látható, hogy az üzemeltetõk adatszolgáltatása alapján 2001-ben kb tonna POP-al szennyezett hulladékot jelentettek, de ebbõl csak az alábbiak tekinthetõk bizonyosan POP tartalmúnak: - halogénvegyületet tartalmazó trafó- és hõközlõolajok, - halogénvegyületet tartalmazó hidraulikaolajok, - poliklórozott bifenilek és terfenilek (PCB/PCT), - halogénezett dioxinok, - POP tartalmú növényvédõszer maradékok és csomagolóeszközök. Természetesen a mintegy 2800 tonna hulladék-mennyiségnek csak töredékét képezik maguk a POP vegyületek. Így pl. a PCB/PCT hulladék-kategória sem a PCB/PCT mennyiségét, hanem az ezeket tartalmazó hulladékok mennyiségét jelzi. Ezzel a hulladékcsoporttal és a növényvédõszer maradékokkal a továbbiakban célirányos felméréseket végezve - külön is foglalkoztunk és megpróbáltuk pontosítani az üzemeltetõk bevallásai alapján összeállított POP tartalmú hulladékok listáját. Ugyanis hatályos rendeleteink nem kötelezik a jogalkalmazókat a POP tartalom vagy koncentráció mérésére, következésképpen az általuk szolgáltatott adatok és hulladék-besorolások túlnyomóan mûszaki becslésen alapulnak. Feltételezetten POP tartalmú hulladékok: ami az ipari technológiák maradék-anyagainak / melléktermékeinek POP tartalmát illeti, itt csak a dioxin/furán tartalom becslésére nézve álltak szakirodalmi források rendelkezésre (UNEP Chemical: Dioxin Toolkit, 2001). 3

4 Az 1. Függelék 2. Melléklete szerint a maradék-anyagok/melléktermékek (salak, hamu, szálló por, pernye) dioxin/furán tartalma a évben mg = 84,2 g volt. Azonban ebbõl 44,5 g-ot (53 %) a hulladékégetés PCDD/DF kibocsátása okozta, ennek is nagy részét (32,3 g-ot) a Fõvárosi Hulladékhasznosító Mû bocsátotta ki. Ezek a PCDD/DF tartalmú maradék-anyagok/melléktermékek veszélyes hulladéknak számítanak, amelyeket ennek megfelelõen kell ártalmatlanítani. A hulladékolajokat - amelyek PCB-t vagy PCT-t is tartalmazhatnak - a 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet szabályozza. A POP-okkal kapcsolatos fõbb elõírásai: - A hulladékolaj nem keverhetõ össze PCB-vel, PCT-vel, - Az 50 ppm-nél több PCB-t tartalmazó hulladékolajokra más rendelet vonatkozik (az 5/2001. /II. 23./ KöM rendelet), - Hulladékolajok regenerálása csak akkor végezhetõ, ha a regenerált olaj PCB koncentrációja nem haladja meg az 50 ppm-et. PCB tartalmú berendezések felmérése A poli-klórozott bifenilek (PCB-k) a több mint 200 szintetikusan elõállított vegyület összefoglaló elnevezése. Kémiai szerkezetük és klórtartalmuk miatt ezen vegyületek rendkívül stabilak, elektromosan szigetelõk és hõállók. Magyarország nem gyártott PCB tartalmú olajokat, ezeket importból szereztük be 1983-ig, többnyire az egykori NDK-ból és a Szovjetúnióból. A PCB-t tartalmazó olajokat különféle az alábbiakban felsorolt berendezésekben használtuk fel 1983-ig, azóta felhasználásuk is megszünt hazánkban. Felhasználásuk: Zárt körben: elektromos transzformátorok és kondenzátorok, hõközlõ folyadékok. Részben zárt körben: hidraulikus berendezések, vákuumszivattyúk. Nyílt, egyszeri felhasználás: mûanyaglágyító, festékek, növényvédõszerek. A felmérés a zárt és részben zárt berendezések PCB tartalmának kezelésére vonatkozó 5/ es KöM rendelet alapján készült. Az 5/2001. (II. 23.) KöM rendeletet (a PCB-k, PCTk és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól) a megfelelõ EU direktívák (EU Dir. 96/59/EC, EU Decision 2001/68/EC) alapján honosítottuk. E rendelet fontosabb megállapításai: 4

5 - PCB tartalmú keverék definíciója: bármely keverék, amely 0,005 tömegszázaléknál (50 ppm) nagyobb koncentrációban tartalmaz PCB-t, - Nemcsak a hulladékká vált, hanem a használatban levõ PCB-t tartalmazó anyagokra és berendezésekre is vonatkozik (a 16/2001-es rendelet csak hulladékokkal foglalkozik), - PCB-t, PCT -t tartalmazó berendezések csak jun. 30-ig üzemeltethetõk, - A PCB-t tartalmazó berendezések megtisztítását, a PCB-k ártalmatlanítását dec. 31-ig el kell végezni, - Az 5 dm 3 nél több PCB-t tartalmazó berendezéseket nyilvántartásba kell venni, - A berendezéseket cimkével kell megjelölni, - A berendezések tulajdonosainak a kv. felügyelõségek felé bejelentést kell tenni (elõször március 31-ig), - A kv. felügyelõségeknek errõl nyilvántartást kell vezetni. A rendelet szerint készült felmérés és kiértékelés részleteit a 2. Függelék ismerteti ( PCB tartalmú berendezések felmérésének célirányos kiértékelése ). Ebbõl és a mellékleteibõl kitünik, hogy a felméréstõl amely egyben a rendelet által elõírt kötelezõ adatszolgáltatás - ideális esetben a következõ eredményeket lehetett várni : - az országban levõ PCB tartalmú berendezések - melyek méretei egyenként meghaladják az 5 dm 3 -t - számára és tömegé re vonatkozóan információt kapunk, - meghatározza a töltetek (PCB tartalmú olajok) mennyiségét, ha van errõl külön nyilvántartás, - megállapítja a berendezésekben levõ PCB mennyiségét, a töltetek PCB koncentrációját (csak ha ez több mint 50 ppm, akkor kell jelenteni), - a szivárgásra vonatkozó mérések vagy szakirodalmi adatok (fajlagosok) alapján kiszámolja a környezetbe jutó PCB mennyiségét. Az adatszolgáltatás eredményét az 1. Mellékletben mutatjuk be. A valóságban a zárt rendszerû berendezések (pl. kondenzátorok) felcimkézési, nyilvántartási hiányosságai miatt az adatszolgáltatás mûszaki becslésen alapult, e berendezéseknél melyek egy része még használatban van - csak roncsolásos vizsgálattal lehetett volna a PCB tartalomra nézve pontosabb információkat szerezni. Pontosabb vizsgálati eredményeket akkor kapunk, ha a PCB koncentráció mérésére a 2. Mellékletben megadott szabványos eljárást alkalmazzuk. Így az e berendezések kezelésére 5

6 feljogosított gazdálkodó szervezeteknek ártalmatlanításra átadott használatból kivont berendezések esetében pontosabb elemzési eredményeket kaptunk (ezt mutatjuk be e függelék 3. Mellékletében). A felmérés alapján megállapítható, hogy a transzformátorok akár használatban vannak, akár hulladékká váltak néhány kivételtõl eltekintve nem tartalmaznak olyan olajtöltetet, melynek PCB koncentrációja 50 ppm-nél magasabb. Ennek fõ oka, hogy az 1983 óta hazai forgalomba került transzformátorok már nincsenek PCB tartalmú dielektrikum mal feltöltve. Így gyakorlatilag csak a mintegy 536 t fázisjavító kondenzátor olajtöltetei tartalmaznak 50 ppmnél nagyobb koncentrációban számottevõ PCB-t. Tehát a felmérés egyik eredménye, hogy a környezetvédelmi felügyelõségek által jelentett db PCB töltetû berendezések össztömege 536 tonna (1. Melléklet). A következõ lépés, hogy egy kondenzátor átlagos olajtöltete (4,5 kg/berendezés) alapján kiszámítjuk a db kondenzátor PCB tartalmú olajtöltetének összmennyiségét, ami megközelítõleg 56 tonnát tesz ki. Ezeket veszélyes hulladékként ártalmatlanítani kell, ami hulladékégetõben történik. Égetés elõtt a kondenzátorokról le kell bontani a fémköpenyt és a maradék tekercshuzal tömböt fel kell darabolni, különben csak a külsõ rétegek kapnák meg a szükséges kb C-os égetési hõmérsékletet. Ilyen daraboló szerkezettel a nagyobb veszélyes hulladékégetõink fel vannak szerelve. Ugyancsak 2. Függelékben megkiséreltük meghatározni a kondenzátorokból elszivárgó PCB mennyiségét, ami a Corinair emissziós tényezõ jével számolva kg-ra adódott, figyelembe véve, hogy átlagosan csak minden kondenzátor szivárog. Összegezve: a hivatkozott rendelet a gazdálkodó szervezetek számára kiszámíthatóan szabályozza a PCB tartalmú berendezések használatát azzal, hogy elõírja: - a PCB-t tartalmazó berendezések max jun ig tarthatók üzemben és a bennük levõ PCB-t 2010 végéig ártalmatlanítani kell, - tilos új transzformátorokat PCB-t tartalmazó folyadékkal feltölteni (a felmérés visszaigazolta, hogy ez az elõírás hazánkban már régóta érvényesül), - tilos a PCB más anyagtól való elkülönítése további felhasználás céljából. POP tartalmú növényvédõszer-maradékok és csomagolóeszközök A növényvédõszer-maradékok és göngyölegeik, az egyes raktárakban fellelhetõ lejárt szavatosságú, elfekvõ vagy elásott peszticidek veszélyes hulladéknak minõsülnek, 6

7 bejelentés kötelesek és ártalmatlanításukról gondoskodni kell. Az ártalmatlanításuk leggyakoribb módja a veszélyes hulladék-égetõkben történõ égetés. Ezekbõl érzékelhetõ, hogy e szermaradékok felderítése és leltárba vétele nehézségekbe ütközik, mert a gazdálkodó szervezetek ellenérdekeltek: - mulasztásos jogsértést követtek el, ha ezeket eddig nem jelentették, - az ártalmatlanításnak jelentõs költségvonzata van. A idõszakra vonatkozó OHT megállapítja, hogy a mezõgazdasági közepes és nagyüzemek a selejtté vált növényvédõ szerek egy részét ártalmatlanították, de nagyobb részét anyagi okokból tároltá k és jelenleg mintegy 1000 tonna raktárakban gyüjtött csomagoló burkolat vár ártalmatlanításra. Az OHT tervbe veszi, hogy a program keretében meg kell oldani a felhalmozott készletek ártalmatlanítását. Természetesen az ONTSZ megyei hálózatának van bizonyos rálátása, hogy hol találhatók ilyen szermaradékok (fõleg az egykori termelõ szövetkezetek, állami gazdaságok területein) és az elmúlt évtizedekben több sikeres akciót hajtottak végre a POP tartalmú szermaradványok begyûjtésére, de az egykor eladott és felhasznált szer-mennyiségek különbsége valamint az eddig visszagyûjtött szer-maradványok mennyisége alapján vélelmezhetõ, hogy ezekbõl még mindig jelentõs mennyiség található különbözõ raktárakban, de akár esetleg valahol elásva, vagy másutt tárolva. Az említett problémák miatt a jelenlegi tulajdonosokat vagy önkormányzatokat nehéz meggyõzni az együttmûködésrõl. Részben éppen a nem hatósági fellépés elõnyeit felismerve, egy környezetvédelmi civil szervezet (REFLEX Környezetvédõ Egyesület, Gyõr) elõ bb külföldi forrásból egy magyarszlovák nemzetközi projekt keretében, késõbb e projektbõl finanszírozva egyelõre néhány dunántúli megyében hozzálátott a szermaradékok és göngyölegek feltérképezéséhez. A 2002-es nemzetközi projekt során 6 település összegyüjtött szermaradékainak és csomagoló eszközeinek demonstrációs ártalmatlanítását is elvégeztették a gyõri égetõben. A REFLEX K.E. POP-tartalmú növényvédõszer maradékok leltározása a Közép-Dunántúli régióban címû felmérését a 3. Függelék és ennek 6 melléklete tartalmazzák. E felmérés nem volt országos méretû, erre sem a rendelkezésre álló idõ, sem a munkaerõ és a pénzügyi kapacitás nem volt elegendõ. Azonban mintául szolgálhat a felmérés folytatásának más megyékben is, melyet akár a megyei szolgálatok, a REFLEX K.E. vagy más szervezetek végezhetnek. A három dunántúli megyé ben 197 települést érintett felmérés eredményét összefoglalva megállapítható, hogy az átvizsgált kb. 9 tonna szilárd és a kb. 16 m 3 folyékony 7

8 halmazállapotú növényvédõszer maradványokból mintegy 3 tonna szilárd és csaknem 3 m 3 folyékony POP-al szennyezett szer-maradványt találtak. Ezeknek azonban csak kisebb hányada bizonyosan POP tartalmú: a szilárdnál kb. az 1/3-a, a folyékonynál csak 4-5 %-a, ezekben az esetekben viszont a szer márkanevét és a POP hatóanyagát is feltárták. Nagyobb részük un. azonosítatlan szermaradék, amelyek csak a valószinûsíthetõ POP tartalmú besorolást kapták. A peszticidekkel szennyezett üres göngyölegek mennyiségét is vizsgálták, ami 143,5 m 3 -t tett ki, de a valószinûsíthetõen POP hatóanyaggal szennyezett csomagoló eszközök ennek alig több mint 1 %-a. A REFLEX KE. a kapott vizsgálati eredmények kivetítésével megkisérelt az országos helyzetre következtetni azzal a feltételezéssel, hogy az ország keleti régióiban átlagosan valószínûleg több szer-maradvány található mint a Dunántúlon. Ennek alapján feltételezik, hogy közel 80 településen biztosan tárolnak POP tartalmú szer-maradékot és további 150 településen azonosítatlan szer -maradék található. A felmért terület 6600 km 2 volt, ami az ország mezõgazdaságilag mûvelt területének 12 %-a. Ha ebbõl az országban még fellelhetõ szer-maradványokra extrapolációval következtetnénk, akkor még kb. 22 tonna szilárd és 22 m 3 folyékony valószínûsíthetõen POP-al szennyezett un. elfekvõ szer-maradvány feltételezhetõ az ország egyéb területein. Természetesen a kis számú vizsgálati adatra nem lehet megbízható országos leltárt alapozni, de a nagyságrendet illetõen feltehetõen helyes képet kaptunk. További feladatot fog jelenteni a feltárt szermaradványok környezetbarát ártalmatlanítása, amely az esetek többségében égetéssel történik. - Feltétlenül meg kell említeni egy üzleti vállalkozást, amely a növényvédõ szerekkel melyek akár POP tartalmúak is lehetnek szennyezett göngyölegek visszagyüjtésére irányul. A CSEBER Kht. (Csomagolóeszköz Begyüjtési Rendszer) által szervezett akció az ország számos begyüjtõhelyén szeptember 15.-én elkezdõdött. Mivel az ilyen göngyölegek ártalmatlanítandó veszélyes hulladékoknak számítanak, továbbá mintegy két nagyságrenddel nagyobb az országban elfekvõ csomagolóeszközök térfogata, mint a szermaradványoké, ezért reményeink szerint eredményes lesz e begyüjtési akció. e./ Következtetések, javaslatok A feladatokat összhangba kell hozni az OHT közti programpontjaival: - folytatni kell a növényvédõszer-maradványok országos feltérképezését (ONTSZ, Reflex,..), - folytatni kell a peszticidekkel szennyezett csomagolóanyagok visszagyüjtését (CSEBER), 8

9 - a növényvédõszer-maradványok felkutatására, begyû jtésére és ártalmatlanítására forrást kell biztosítani a Nemzeti Intézkedési Terv során, e feladat megoszlik a KvVM és az FVM között, - a cél érdekében fokozni kell a lakosság környezeti tudatosságát, meg kell jelenni a médiákban, PR tevékenységet kell végezni, - a PCB tartalmú berendezések azonosítását, vagyis az 5/ es KöM rendelet szerinti nyilvántartást pontosítani kell, mert az elsõ tapasztalatok szerint a gyártás során fel nem cimkézett vagy eltünt cimkéjû berendezésekrõl az adatszolgáltatás pontatlan: vagy nem jelentik be, vagy indokolatlanul PCB tartalmúnak jelentenek egyes berendezéseket, pl. transzformátorokat, melyek bizonyosan nem tartalmaznak PCB töltetet. A pontosabb adatszolgáltatás érdekében megfelelõ útmutatót kell kidolgozni. - az Intézkedési Terv fontos része lesz, hogy biztosítani kell a megfelelõ kapacitást az összegyüjtött PCB tartalmú berendezések környezetbarát ártalmatlanítására, - a HAWIS-t felváltó EWC kódos listán pontosítani kell, hogy mely hulladéktípusokat kell figyelembe venni a hulladékba kerülõ POP-ok mennyiségének felmérésé hez. f./ A részletes vizsgálatok és háttérinformációk elérhetõsége : 1. Függelék: POP tartalmú hulladékok 2. Függelék: PCB tartalmú berendezések felmérésének célirányos kiértékelése 3. Függelék: POP-tartalmú növényvédõszer maradékok leltározása a közép-dunántúli régióban (Reflex K.E. felmérése). CSEBER honlapja: