Foglalkoztatási és szociális politika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Foglalkoztatási és szociális politika"

Átírás

1 KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL A munkahelyteremtés, a társadalmi befogadás és a szociális politika mint beruházás Foglalkoztatási és szociális politika Ha a válságból erősebben, összetartóbban és versenyképesebben akarunk kikerülni, kulcsfontosságú, hogy szociális beruházásokat hajtsunk végre.

2 TARTALOM Miért foglalkozik az EU ezzel a szakpolitikai területtel?... 3 KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról című sorozat része. A sorozat azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség a tevékenységére, és munkája milyen eredménnyel jár. Hogyan hajtja végre az EU a szakpolitikai intézkedéseket?... 6 Mit tesz az EU?... 9 Hogyan tovább?...15 További információk...16 A sorozatot alkotó kiadványokat a következő internetcímen lehet letölteni: Hogyan működik az Európai Unió? Európa 12 leckében Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Bankok és pénzügy Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Jogérvényesülés, alapvető jogok és egyenlőség Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Nemzetközi együttműködés és fejlesztés Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Tengerügy és halászat Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Foglalkoztatási és szociális politika Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Polgárok tájékoztatása 1049 Brüsszel BELGIUM Kézirat frissítve: 2014 novemberében Fénykép a fedőlapon és a 2. oldalon Glowimages/ F1online 16 o ,7 cm ISBN doi: /57486 Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 Európai Unió, 2014 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

3 F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A 3 Miért foglalkozik az EU ezzel a szakpolitikai területtel? Az Európai Unió a szociális piacgazdaság eszméjén alapul. A teljes foglalkoztatás, a társadalmi haladás, a társadalmi befogadás, a szociális védelem, a szolidaritás és a társadalmi kohézió megvalósítása az EU-Szerződésben rögzített elsődleges célok közé tartozik. A Szerződés kimondja, hogy a magas szintű foglalkoztatást, a megfelelő szociális védelmet és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet valamennyi uniós szakpolitika kialakításakor és végrehajtásakor szem előtt kell tartani. A Szerződésnek ezenkívül szerves része az Európai Unió Alapjogi Chartája, mely kötelező jogi erővel bír. A charta szociális jogokat biztosít az EU valamennyi lakosának. Ezek közé tartozik: a munkavállalók joga ahhoz, hogy munkáltatójuk tájékoztassa őket, és kikérje véleményüket; a tárgyaláshoz és a sztrájkhoz való jog; a munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog; a méltánytalan elbocsátással szembeni védelem joga; a méltányos és tisztességes munkakörülményekhez való jog; a gyermekmunka tilalma; AZ EU NÉPESSÉGÉNEK KORÖSSZETÉTELE 2000-TŐL 2035-IG a fiatal munkavállalók védelme; a családi és szakmai élet összeegyeztethetősége, vagyis védelem az anyasággal összefüggő okokból történő elbocsátás ellen, valamint a fizetett szülési és szülői szabadsághoz való jog; a társadalombiztosításhoz, lakhatási támogatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való jog. Az Európai Unió 2010-ben Európa 2020 névvel 10 évre szóló növekedési stratégiát indított útjára, hogy úrrá legyen a válságon, mely továbbra is komoly nehézségeket okoz több uniós országnak is. Bővebben az Európa 2020 stratégiáról: europa.eu/abc/index_hu.htm. A stratégia olyan feltételeket hivatott teremteni, amelyek új típusú intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedést tesznek lehetővé. Az EU, hogy törekvését 2020-ig megvalósíthassa, öt kulcsfontosságú célt tűzött maga elé. E célkitűzések a foglalkoztatásra, az oktatásra, a kutatásra és innovációra, a társadalmi befogadásra és a szegénység enyhítésére, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az energiaügyre irányulnak. Kiadványunkban a foglalkoztatás, a szociális biztonság és a társadalmi befogadás témáját taglaljuk. Foglalkoztatás Az EU lakosságának körében a munkanélküliek száma 2013 novemberében meghaladta a 26,5 milliót rendkívül fontos tehát, hogy fokozzuk a munkanélküliség visszaszorítását célzó erőfeszítéseket. Az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése az, hogy az évtized végére az aktív népesség (azaz a éves korosztály) 75%-ának legyen munkája. Népesség millió főben Az EU több kezdeményezést is útnak indított annak érdekében, hogy támogassa a munkahelyteremtést (például a szociális vállalkozások ügyének előmozdításával), helyreállítsa a munkaerőpiacok dinamikáját (többek között a gazdasági szerkezetátalakítás szükségességét előrejelző uniós keretrendszer létrehozását célzó javaslat előterjesztésével), és javítsa az uniós kormányzást (egyebek mellett azáltal, hogy minden évben értékelő elemzést tesz közzé, melyben meghatározott foglalkoztatási mutatók alapján összeveti a tagállamok teljesítményét) Forrás: Eurostat, munkaerő-felmérés. Európa népessége öregedőben van, és az EU több lépést is tesz annak érdekében, hogy alkalmazkodjon a helyzethez

4 4 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L European Union Az EU javaslatokat terjesztett elő az európaiak körében tapasztalható munkanélküliség visszaszorítása érdekében Az EU külön erőfeszítéseket tesz azért, hogy csökkentse a fiatalokat sújtó munkanélküliséget, az ifjúsági munkanélküliségi ráta ugyanis több mint kétszerese a felnőttek körében számított aránynak (2013 novemberében a két ráta 23,6%, illetve 9,5% volt). Az Unió célzottabb és holisztikusabb szemléletmódot szorgalmazva kívánja felvenni a küzdelmet az ifjúsági munkanélküliséggel szemben. A leginkább rászoruló fiatalok közvetlen támogatása mellett strukturális reformokat javasol, hogy elősegítse az uniós országok kormányzati szervei, formális oktatási rendszerei, szakképzési intézményei, foglalkoztatási szolgálatai, vállalkozásai, szociális partnerei és civilszervezetei közötti partnerségek kialakulását. A roma közösség integrálása A körülbelül millió fős roma közösség Európa egyik legnagyobb és leghátrányosabb helyzetű népcsoportja. Tagjai körében a szegénységi kockázat eléri a 80%-ot. A romáknak több mint 70%-a még általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, ami amellett, hogy kizárja őket a munkapiacról, kedvezőtlen képet alakít ki foglalkoztathatóságukról, és így tovább fokozza kirekesztettségüket. A romák beilleszkedését éppen azok a problémák nehezítik meg, amelyeket az EU az Európa 2020 stratégia keretében orvosolni kíván: alacsony képzettség, munkanélküliség, rossz lakhatási körülmények, társadalmi kirekesztés és diszkrimináció. A romák integrációját elősegítendő az EU keretrendszert hozott létre, melybe az összes tagállam szakpolitikáját beillesztette. A munkában fontos szerep jut a területi és helyi hatóságoknak és az érdekelt civil szervezeteknek, köztük roma szervezeteknek is. A keretrendszerben az Európai Bizottság feladata az, hogy értékelje a tagállamok stratégiáit, és ellenőrizze, hogy az országok valóra váltják e konkrét programokkal és intézkedésekkel a terveket. A Miniszterek Tanácsa december 9-én elfogadta az első olyan uniós jogi aktust, amely a romák befogadásának elősegítését célozza. Az ajánláscsomag a roma közösségek gazdasági és társadalmi beilleszkedését hivatott felgyorsítani.

5 F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A 5 Monty Rakusen/cultura/Corbis A munkamódszerek harmonizálása jobb munkakörülményeket eredményezett EU-szerte Társadalmi befogadás Az Európai Unióban 2012-ben 124,5 millió embert fenyeget az elszegényedés és a társadalmi kirekesztés. Ez a szám a lakosság 24,8%-át teszi ki. Ezt a veszélyeztetett társadalmi csoportot igen nagy számban nők és gyermekek alkotják. További adatok azt mutatják, hogy 2011-ben az uniós népességnek valamivel több mint hatoda (18,5%-a) nélkülözésben élt. A teljes lakosság 8,9%-a súlyos anyagi nélkülözésben él, és nem engedhet meg magának olyan javakat, amelyeket sokunk nélkülözhetetlennek tart Európában. Nincs elegendő pénzük például megfelelő fűtésre, váratlan kiadások fedezésére, mosógépre, telefonra vagy autóra. A legszegényebb országokban ez az arány a 45%-ot is meghaladja. Szociális védelem Az uniós tagállamok azért hozták létre a szociális biztonsági rendszereket, hogy kezelni tudják a munkanélküliséggel, az egészségi problémákkal, a rokkantsággal, a családi nehézségekkel, az idősödéssel stb. kapcsolatos kockázatokat. Jóllehet a társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszerek fenntartásáért és finanszírozásáért maguk a tagállamok felelősek, az EU fontos szerepet játszik azáltal, hogy összehangolja a tagállami szociális biztonsági rendszerek működését, különösen az uniós tagországok közötti mobilitást illetően. Aggasztó továbbá az is, hogy a munkaképes korú európaiaknak mintegy 10%-a olyan háztartásban él, ahol senki sem dolgozik. A cselekvést már nem lehet halogatni: a gazdasági válság következtében kétségkívül tovább romlott a roma népesség helyzete. A jelenlegi szituáció nyilvánvalóan elfogadhatatlan a 21. században. Az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése ezért az, hogy az évtized végére legalább 20 millió embert kivezessen a szegénységből.

6 6 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Hogyan hajtja végre az EU a szakpolitikai intézkedéseket? Szakpolitikai eszközök 2010-ben az EU fontos szakpolitikai eszközt hozott létre: az európai szemesztert, mely minden évben januártól júliusig tart. Az európai szemeszter lehetőséget teremt a tagállamok gazdaságpolitikájának uniós szintű együttes elemzésére, majd országspecifikus uniós ajánlások elfogadására még azelőtt, hogy a kormányok kidolgoznák költségvetés tervezetüket, és parlamenti vitára bocsátanák azt. Az ajánlások jelentős része a foglalkoztatás, a szociális védelem és a társadalmi befogadás kérdéseire (például a munkaerőpiac reformjára, a szegénység visszaszorítására, a hátrányos helyzetű emberek munkaerő piaci beilleszkedésének támogatására, a nyugdíjreformra stb.) összpontosít. Mivel a foglalkoztatásra, a szociális ügyekre és a társadalmi befogadásra vonatkozó szakpolitikát hatékonyabb tagállami, mint uniós szinten megvalósítani, az EU szerepe ezeken a területeken az, hogy támogassa és kiegészítse a tagállami hatóságok tevékenységét. E munka során az EU az úgynevezett nyitott koordinációs módszert alkalmazza. A módszer az együttműködést olyan keretbe foglalja, amelyben az uniós országok e területre vonatkozó szakpolitikáit az EU felügyelete alatt közös célok megvalósításának szolgálatába lehet állítani. Két nyitott koordinációs módszer létezik: az egyik az európai foglakoztatási stratégia területére, a másik a szociális védelem és a társadalmi befogadás területére irányul. Az EU Szerződés értelmében a szakszervezeteknek és a munkáltatói szervezeteknek lehetőségük van uniós szinten tárgyalásokat folytatni és megállapodásokat kötni. Egyes kérdések (például a munkakörülmények, illetve a munkahelyi egészség és biztonság) esetében ezek a megállapodások uniós jogszabályként léphetnek életbe. A szociális partnerek közötti EU szintű megállapodások között több olyan is van, amely uniós jogszabály elfogadásához vezetett. Példaként említhető a szülői szabadság, a határozott idejű szerződések és Az európai egészségbiztosítási kártya megkönnyíti azoknak az uniós polgároknak a helyzetét, akiknek egészségügyi ellátást kell igénybe venniük, amikor ideiglenesen egy másik uniós országban tartózkodnak a részmunkaidős foglalkoztatás területén kötött megállapodás. Jogi eszközök Az EU jogszabályokat fogad el, melyekben meghatározza azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket Unió szerte teljesíteni kell. A tagállamok ezután átültetik ezeket a jogszabályokat nemzeti jogrendjükbe, és végrehajtják őket, ami hasonló jogokat és kötelezettségeket garantál EU szerte. A jogszabályok átültetését célzó tagállami intézkedések végrehajtása a tagállami hatóságok, többek között a tagállami bíróságok feladata. Az Európai Bizottság ellenőrzi, hogy megtörtént e az uniós jog átültetése, és kielégítő e a végrehajtás. Viták esetén a végső szót az Európai Bíróság mondja ki. Az Európai Bíróság feladata az is, hogy megválaszolja a tagállami igazságszolgáltatási szervek által feltett jogértelmezési kérdéseket. A szabad mozgás Szerződésben foglalt elve értelmében az uniós polgárok jogosultak arra, hogy: munkát keressenek az EU bármelyik országában; munkavállalási engedély nélkül munkát vállaljanak bármelyik uniós országban; az álláskeresés ideje alatt abban az uniós országban tartózkodjanak, ahol el szeretnének helyezkedni; akkor is az adott országban maradjanak, ha munkaviszonyuk megszűnik; ugyanolyan bánásmódban részesüljenek az álláshoz jutás, a munkafeltételek és minden egyéb szociális- és adókedvezmény tekintetében, mint az adott ország állampolgárai. Az uniós országok állampolgárainak joguk van ahhoz is, hogy bizonyos egészségbiztosítási és társadalombiztosítási ellátásokat abban az országban kapjanak meg, ahol munkakeresés céljából tartózkodnak. Ezenkívül ahhoz is joguk van, hogy külföldön elismertessék szakmai képesítésüket. Esetenként azonban némileg eltérő jogok illetik meg az önfoglalkoztatókat, a diákokat, a nyugdíjasokat és a gazdaságilag más módon inaktív személyeket. A szabad mozgás korlátozható közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból, illetve léteznek bizonyos korlátozások a közszférában való foglalkoztatásban is. A munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós jog nagy vonalakban Svájcban, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó nem uniós országokban, azaz Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is alkalmazandó.

7 F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A 7 EU szerte. Az uniós intézmények az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, valamint az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló európai alapítvány közreműködésével információkat és útmutatást nyújtanak a témában, és elősegítik a biztonságos és egészséges munkakörnyezet megteremtését. Az uniós szintű munkajog két fő területre terjed ki: Az animációs kisfilm az Európai Szociális Alap szerepét és működését ismerteti közérthetően Már 1959 óta léteznek jogszabályok a szociális biztonsági rendelkezések uniós szintű koordinációjára. Ezek a jogszabályok gondoskodnak arról, hogy az uniós tagállamok valamelyikéből egy másikba költöző uniós polgárok ne veszítsék el ellátási jogosultságaikat, és a célországban megillesse őket a szociális biztonsági ellátások tekintetében az egyenlő bánásmód joga. Az uniós polgárok például akkor is jogosultak arra, hogy öregségi nyugdíjukat megkapják, ha nem az állampolgárságuk szerinti EU tagországban élnek. Az uniós szociális biztonsági szabályok nemcsak az Európai Unión belül más országba költöző emberek jogait védik, hatályuk ugyanis Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Svájcra is kiterjed. Az EU olyan jogszabályokat fogad el, amelyek minden gazdasági ágazatra vonatkozóan megszabják a munkahelyi egészségvédelem és biztonság minimumkövetelményeit. Ezeket a minimumkövetelményeket a köz- és magánszférában egyaránt tiszteletben kell tartani. A szilárd lábakon álló jogi keretrendszer a helyzet javulásához vezetett a munkakörülményekre (munkaidő, részmunka, határozott idejű munkaviszony, munkavállalók kiküldetése stb.), valamint a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra (pl. csoportos létszámleépítés vagy tulajdonosváltás esetén). Pénzügyi eszközök Az Európai Szociális Alap (ESZA) egyike az uniós strukturális alapoknak. Létrehozására 1957-ben került sor abból a célból, hogy segítségével csökkenteni lehessen a jólét és az életszínvonal tekintetében az uniós tagállamok és régiók között tapasztalható különbségeket. A teljes uniós költségvetés mintegy 10%-ával gazdálkodó ESZA több tízezer projektet finanszíroz EU szerte. A finanszírozásnak mindegyik uniós tagállam és régió hasznát látja, és különösen azok a térségek, amelyek gazdasági fejlettsége elmarad a többiekétől. A 2007 és 2013 közötti időszakban csaknem 10 millió ember részesült évente az ESZA által finanszírozott intézkedések előnyeiből. Az alap ez idő alatt mintegy 76 milliárd eurót juttatott a tagállamoknak és a régióknak, a tagállamok által nyújtott, körülbelül 36 milliárd euró összegű állami támogatást kiegészítve. Az EU szigorú jogszabályokat léptetett életbe az egészség és a biztonság védelmében Stockphoto.com/Mark Ballantyne

8 8 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L istockphoto.com/chris Schmidt Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap segít az állás nélkül maradt dolgozóknak, hogy képzésben részesüljenek, és új munkahelyet találjanak Az ESZA az emberek érvényesülését elősegítő beruházások megvalósításának fő eszköze, és ez a szerepe január 1-től még hangsúlyosabbá válik. Az ESZA segítséget nyújt az uniós országoknak abban, hogy végre tudják hajtani az uniós prioritások teljesítéséhez szükséges és az uniós ajánlásokban meghatározott nemzeti szakpolitikai reformokat az aktív munkaerő piaci intézkedések, a társadalmi befogadási és foglalkoztatási politika, az intézményi képességek és a közigazgatás területén. Az alapból a tagállamok számára elkülönített összegek 20%-át kötelezően a társadalmi befogadás előmozdítására kell fordítani. Az uniós kohéziós politika finanszírozási céljait szolgáló költségvetésben az alapnak legalább 23,1%-ot kell kitennie. Ez a szabály határozza meg az ESZA teljes finanszírozási kapacitását. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) az Európa szerte jellemző tömeges méretű elbocsátások problémájának orvoslása céljából személyre szabott támogatást nyújt a létszámleépítés miatt elbocsátott munkavállalóknak. Az EGAA hatásköre január 1-je óta a váratlan válságok miatt elbocsátott, valamint az alap által nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek köréből korábban kizárt munkavállalók, például a határozott idejű szerződéssel alkalmazott dolgozók és az önfoglalkoztatók támogatására is kiterjed. Az EGAA most már olyan intézkedéseket is finanszírozhat, melyek a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok támogatását célozzák a magas ifjúsági munkanélküliséggel küzdő régiókban. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, amelyet az EU nemrég hozott létre, (2011-es értéken számítva) 5,3 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhat a as időszakban. Ez reálértéken számítva kicsit több, mint amennyit az EU a korábbi élelmiszerprogram céljaira fordított. Az uniós forrásokat ráadásul az EU országoknak 15%-os társfinanszírozással kell kiegészíteniük. A as időszakban ezenkívül három korábbi pénzügyi eszköz, melyet közvetlenül az Európai Bizottság kezelt a közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz, kibővül, és egyetlen új programnak, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának kereteibe épül be.

9 F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A 9 Mit tesz az EU? Az Európai Bizottság konkrét intézkedéseket hoz, hogy segítsen bizonyos társadalmi csoportokat (például a munkanélkülieket), és hogy cselekvésre ösztönözze az országos, regionális és helyi szereplőket az új kihívások megoldása (pl. fiatalok foglalkoztatása, a tevékeny időskor céljának elérése) érdekében. Az alábbiakban bemutatunk néhányat a folyamatban lévő kezdeményezések közül. A fiatalok foglalkoztatása 2013 áprilisában az EU-országok elfogadták az ifjúsági garancia elnevezésű intézkedéscsomagot, melyet az EU azért dolgozott ki, hogy a fiatalokat bevonja a foglalkoztatásba. Az ifjúsági garancia nagyszabású program, mely azt hivatott biztosítani, hogy az iskolapadból kikerülő, illetve munkanélkülivé váló 25 éven aluli fiatalok mindegyike négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot, illetve megfelelő lehetőséget kapjon arra, hogy folytassa tanulmányait, tanulószerződéses gyakorlati képzésben részesüljön, vagy szakmai gyakorlatot szerezzen. Az európai uniós ifjúsági garancia új szemléletmódot bevezető, átfogó fogalom. Az ifjúsági garancia keretében a szükséges szerkezeti reformok meghozása érdekében a tagállamok mindegyike új partnerségeket alakít ki a nemzeti minisztériumok, a központi és helyi kormányzatok, illetve az oktatási szféra és az üzleti világ képviselői, valamint ifjúsági szervezetek, szociális és egészségügyi szolgálatok között. Átfogó reformra van szükség ahhoz, hogy az oktatási rendszerek a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képességekkel vértezzék fel a fiatalokat, továbbá esélyt adjanak a hagyományos iskolai keretből kiszoruló fiataloknak az oktatás világába való visszatérésre (ún. második esélyt nyújtó oktatás révén), és több lehetőséget kínáljanak az oktatásból és képzésből korán kimaradt tanulók számára. Elő kell segíteni ezenkívül, hogy sokkal szorosabb együttműködés alakuljon ki a foglalkoztatási szolgálatok és más szereplők között ban megszületett a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége azzal a céllal, hogy elősegítse a magán- és a közszféra azon szereplőinek együttműködését, akik a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatának bővítésén, illetve minőségének és imázsának javításán fáradoznak, az Európai Bizottság pedig a szakmai gyakorlat minőségi keretrendszerének létrehozására tett javaslatot, melynek révén gondoskodni lehet arról, hogy a szakmai gyakorlati programok valós belépést jelentsenek a munkaerőpiacra a fiatalok számára. Jelenleg a szakmai gyakorlati programok harmada nem üti meg a mércét a kínált munkakörülmények és tanulási lehetőségek tekintetében. A Bizottság többek között azt indítványozza, hogy a szakmai gyakorlati programok alapját írásos megállapodás képezze, mely meghatározza a képzési célokat, a szakmai irányítást, a képzés maximális időtartamát és a munkaidőt, és egyértelműen megfogalmazza, hogy a gyakornokok kapnak e fizetést vagy más ellentételezést, illetve jogosultak-e társadalombiztosítási ellátásra. Heide Benser/Corbis A Mozgásban az ifjúság és más hasonló uniós kezdeményezések kedvezően hatnak a fiatal európai szakemberek mobilitására Európa-szerte

10 10 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Az Út a munkahelyteremtő fellendülés felé című foglalkoztatási csomag Az ifjúsági garancia bevezetése nyomán a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy 25 éves korig minden fiatal kapjon színvonalas állásajánlatot, továbbtanulási lehetőséget vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésben, illetve gyakornoki programban való részvételi lehetőséget legfeljebb négy hónappal azt követően, hogy tanulmányait befejezte, vagy munkanélkülivé vált. A Green Skills partnerség (Egyesült Királyság) A Green Skills partnerség, melyet a Trade Unions Congress (egyesült királyságbeli szakszervezeti szövetség) tanulási készségekkel foglalkozó szervezete, a Unionlearn koordinál, a gazdasági szereplők széles körének munkáját fogja össze annak érdekében, hogy támogassa a munkanélküli és az alacsony képzettségű személyek képzését és újbóli elhelyezkedését. A partnerség ezt a célt a környezetbarát gazdaság által kínált munkahelyek betöltéséhez szükségek készségek fejlesztésével kívánja elérni. A partnerszervezetek között vannak szakszervezetek, továbbképzési intézmények, ágazati szakképzettség fejlesztési tanácsok, londoni kerületi önkormányzatok, magánvállalatok, közösségi csoportok és önkéntesszervezetek. A partnerség a tevékenységét projektek köré szervezi, melyekben a Unionlearn közvetítőként vagy katalizátorként lép fel. Célja elismert képzési lehetőségeket teremteni az egész életen át tartó tanulás megvalósításához. Az alkalmazottak környezettudatosságának növelése érdekében a szakszervezeti tagok mentorálás és online tanfolyamok révén képzésben részesülhetnek, hogy irányítókká vagy nagykövetekké váljanak. A Green Skills partnerség különösen aktív szerepet játszik a kertészet, az építőipar és a hulladékgazdálkodás terén. A partnerség előkészítő és továbbfejlesztő módszereket dolgozott ki a munkanélküliek, az alacsony képzettségűek és más hátrányos helyzetű csoportok (például szabadságvesztésből szabadult elítéltek) számára, hogy megkönnyítse a munkaerőpiacra való visszatérésüket olyan projektek segítségével, amelyek szociális lakások korszerűsítésével foglalkoznak. Az Európai Bizottság által 2012-ben elfogadott intézkedés- és javaslatcsomag több lehetőséget vázol fel azzal kapcsolatban, hogy az uniós országok miként ösztönözhetik a munkaerő felvételt a munkát terhelő adók csökkentése, illetve az új vállalkozások támogatásának növelése révén. A dokumentum meghatározza azokat a területeket, amelyek fejlesztése a legtöbb haszonnal kecsegtet a munkahelyteremtés jövőbeni elősegítése tekintetében. A következő területekről van szó: az egészségügyi szolgáltatások, az információs és kommunikációs technológiák és a zöld gazdaság. A megújuló energia területén foglalkoztatott munkavállalóknak az energiatermelésben dolgozók teljes létszámához viszonyított aránya várhatóan emelkedni fog: becslések szerint 2010 és 2020 között 19%-ról 32%-ra nő (ez azt jelenti, hogy 2020-ban mintegy 3 millió embernek fog munkát adni ez a terület). Európa képes arra, hogy vezető szerepet töltsön be a megújuló energia kiaknázásában, és újabb exportpiacokat hódítson meg. Ez további munkahelyek létrejöttét eredményezheti. Az épületek energetikai korszerűsítése további ezer új munkahelyet hozhat létre, mivel szükség lesz energetikai auditorokra, különböző szakemberekre a fűtési rendszerek tanúsításához és ellenőrzéséhez, illetve az új technológiák beszereléséhez, és további munkaerőre az energiahatékony építőipari anyagokat gyártó vállalatoknál. Ezenkívül a fő alapanyagok 70%-a esetében az azokból készült, élettartamuk végére ért termékek fejlett technológiákkal korszerűsíthetők, javíthatók, továbbfejleszthetők vagy újrafeldolgozhatók ezek a tevékenységi területek mintegy 560 ezer új munkahelyet teremthetnek 2025-ig. A jobb hulladékgazdálkodás további 400 ezer állást jelenthetne. Európában mintegy 21 millió munkahely kapcsolódik valamilyen módon a környezetvédelemhez, és ez a szám csak növekedni fog a jövőben. Egy 2011-ben végzett Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 78%-a úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem fellendítheti a gazdaságot, és munkahelyeket teremthet. Az EU 105 milliárd eurót szándékozik beruházni annak érdekében, hogy segítse a különböző gazdasági ágazatokat környezetkímélőbb üzemmódra átállni, és hogy az ezáltal formát öltő fenntartható, alacsony szén dioxid kibocsátású gazdaság új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsen.

11 F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A 11 Az első EURES-állásod névvel indított új célzott munkavállalói mobilitási program javítja a fiatalok elhelyezkedési esélyeit az európai munkaerőpiacon, és arra ösztönzi a munkaadókat, hogy mobilis fiatal munkavállalókat vegyenek fel azokra az állásokra, amelyekre saját országukban nehezen találnak megfelelő pályázót. Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) Az EURES európai mobilitási hálózat, mely a munkaadók és az álláskeresők egymásra találását hivatott megkönnyíteni. A hálózatban az uniós országok mellett Izland, Liechtenstein, Norvégia, és Svájc vesz részt. Az EURES tájékoztatással, útmutatással és munkaerő felvételi, illetve munkaközvetítői szolgáltatásokkal segíti a munkaadókat, az álláskeresőket és minden olyan polgárt, aki élni szeretne a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogával. EU szerte összesen 900 EURES tanácsadó nyújt helyben szolgáltatásokat. Az EURES online portáljának adatbázisa 2013 novemberében körülbelül álláslehetőséget és több mint önéletrajzot foglalt magában, valamint mintegy regisztrált munkaadó adatait tartalmazta. Évente körülbelül 150 ezer álláskereső kap munkát vagy állásajánlatot az EURES segítségével. A as időszakban az EURES a célzott programok (például a külföldön állást kereső 18 és 30 év közötti fiatalokat, illetve az ebbe a korcsoportba tartozó fiatalokat alkalmazni kívánó kis- és középvállalkozásokat támogató, Az első EURES állásod névvel indított kezdeményezés) továbbfejlesztésére kívánja helyezni a hangsúlyt. Az EURES modernizálja portálját és önkiszolgáló eszközeit, köztük az EU szerte évente megrendezett esemény, az Európai Foglalkoztatási Napok honlapját is. Az Európai Bizottság 2014 kezdetén az EURES újabb reformjára tett javaslatot, hogy a hálózat tevékenysége még hatékonyabbá váljon. A cél az, hogy bővüljön az álláskínálat, eredményesebbé váljon az állásközvetítés, és a munkáltatók különösen a kis- és középvállalkozások gyorsabban és sikeresebben tudják betölteni álláshelyeiket. Ha a bizottsági javaslat megvalósul, a polgárok a lehető legtájékozottabban dönthetnek külföldi munkavállalásukról. RENDKÍVÜL HÁLÁS VAGYOK AZ EURES NEK A brit Karina Stephenson tanulmányainak befejeztével Spanyolországban talált munkát az Egyesült Királyság állami foglalkoztatási szolgálatának segítségével. Sürgősen tájékozódnia kellett tehát a spanyol élet- és munkakörülményekről, és azt a tanácsot kapta, hogy forduljon az EURES hez segítségért. Rendkívül hálás vagyok az EURES nek. Hiába próbáltam lakást találni Madridban odautazásom előtt, és ez nagyon aggasztott. De az EURES segítségével végül is sikerült nagyon gyorsan megoldani a problémát! SVÉD ÁLLÁSKERESŐK MUNKÁHOZ JUTNAK NOR- VÉGIÁBAN EGY ÚJ SZÁLLODÁBAN Új szálloda nyílt Norvégiában, Trondheim városában, számos álláslehetőséget kínálva az európai mobilitásra nyitott svéd állampolgároknak. Az EURES sokuknak segített abban, hogy céljukat valóra váltsák. A munkáltató rendkívül elégedett volt az EURES szolgálataival, és reményeink szerint folytatni fogjuk az együttműködést, mondta Leif, az EURES munkatársa. Felkészülés a szerkezetátalakításra Az Európai Változásfigyelő Központ 2002 és 2013 között több mint szerkezetátalakítási műveletet regisztrált. E szerkezetátalakítások következtében több mint kétmillió állás szűnt meg. Az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő 2013 harmadik negyedévében 250 szerkezetátalakítási műveletet regisztrált, melyek során összesen munkahely veszett el, és csupán új munkahely született. A munkahelyek számának zsugorodása nemcsak e rövid időszakra jellemző, hanem az utóbbi években kibontakozó tendenciát tükrözi. Mindez ellentétben áll a 2007 harmadik negyedévében tapasztalt helyzettel, akkor ugyanis a végeredmény pozitív volt: új álláshely jött létre. A szerkezetátalakítás jelensége Európa valamennyi országát érinti, és a gazdasági válság kontextusában komoly aggodalomra ad okot. A humán tőkébe való beruházás és a szerkezetátalakítási tevékenységek megfelelő kezelése ilyen körülmények között elengedhetetlen feladat. Az Európai Bizottság ezért 2013 végén uniós minőségi keretrendszert dolgozott ki a szerkezetátalakításra vonatkozóan, melyben útmutatással szolgál a vállalkozásoknak, a dolgozóknak, a szakszervezeteknek, a munkáltatói szervezeteknek és a közigazgatási szerveknek arról, hogyan lehet a szerkezetátalakítás folyamatát megkönnyíteni a vállalkozások és a munkavállalók számára. Ennek érdekében idejében fel kell készülni az átalakításra, és be kell ruházni a humán tőkébe, a társadalmi hatást pedig minimálisra kell csökkenteni. A Bizottság arra buzdítja a tagállamokat, hogy támogassák és segítsék elő a minőségi keretrendszer végrehajtását, és mérlegeljék annak alkalmazását a közszféra alkalmazottai esetében. Az uniós intézmény egyúttal minden érdekelt felet felkért arra, hogy működjenek együtt a keretrendszer iránymutatásai alapján.

12 12 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Stockphoto.com/Jacob Wackerhausen Az egészségügyi szolgáltatások különösen ígéretesek a munkahelyteremtés szempontjából Szociális beruházás Az Európai Bizottság 2013-ban előterjesztette a Szociális beruházási csomag a növekedés és a kohézió szolgálatában című dokumentumot, melynek segítségével a remények szerint 2020-ra EU szerte megvalósul a befogadó növekedés. A dokumentumban a Bizottság szakpolitikai keretrendszert vázol fel, konkrét uniós és tagállami intézkedéseket javasol, és iránymutatást ad arra nézve, hogyan lehet az uniós alapokat a reformok támogatására felhasználni. A szociális beruházási csomag megoldást keres többek között arra, hogyan lehet megtörni az ördögi kört, melybe a hátrányos helyzetű családokba születő gyermekek kerülnek, hogyan lehet kezelni a társadalmi elöregedés problémáját, miként lehet a munkaerőpiacról kirekesztett embereknek ténylegesen esélyt adni a visszailleszkedésre, továbbá a hajléktalanság, a közérdekű szociális szolgáltatások, a tartós ápolás gondozás és az egészségügy kérdéseivel is foglalkozik. A szociális beruházás a szociális védelem és a gazdaság stabilizálása mellett a szociálpolitika egyik feladata. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja strukturált párbeszédet hozott létre az EU és az európai érdekelt felek (civil szervezetek, szakszervezetek, munkáltatói szervezetek, tudósok, tagállami és regionális hatóságok, nemzetközi szervezetek, európai agytrösztök és alapítványok) között. A platform 64 olyan uniós intézkedést valósít meg, amely a szegénység és a társadalmi kirekesztés többrétű problémáját hivatott átfogóan kezelni. Nagyrészt szakpolitikai intézkedésekről van szó, melyek többek között az iskolapadot túl korán elhagyó fiatalok számának csökkentésére, az alapvető banki szolgáltatások hozzáférhetővé tételére, a szociális vállalkozások támogatására, a gyermekszegénység elleni küzdelemre, illetve a romák társadalmi részvételének kiteljesítésére összpontosítanak. A Bizottság az EU Tanácsának soros elnökségével karöltve minden évben kongresszusra invitálja a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem fő szereplőit. A több mint 40 országból érkező részvevők áttekintik az uniós és országos szintű erőfeszítésekkel elért eredményeket, és megvitatják, milyen új kezdeményezésekkel lehetne továbbhaladni a szegénység felszámolása felé vezető úton. A platform és az éves kongresszus a szociális beruházások tekintetében az uniós, tagállami, regionális és helyi érdekelt felek mozgósításának fő eszközévé vált.

13 F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A 13 Az EU felhívja a figyelmet azoknak a társadalmi csoportoknak köztük a fogyatékos személyeknek a helyzetére, amelyeket a diszkrimináció kockázata fenyeget Image Source/Corbis Finanszírozás Az Európai Szociális Alap (ESZA) 2014 és 2020 között több mint 80 millió eurót fordíthat az európai lakosság készségeinek javítására és a foglalkoztatottsági arány növelésére. Az uniós finanszírozáshoz a tagállamoknak is hozzá kell járulniuk. Az ESZA társfinanszírozóként segíti az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítását. Az uniós kezdeményezés célzott finanszírozást biztosít olyan intézkedésekhez, amelyek a legmagasabb munkanélküliségi rátát regisztráló régiókban élő, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiataloknak segít minél közelebb jutni a munkaerőpiachoz. Az alap az európai uniós ifjúsági garancia végrehajtásában is fontos szerepet játszik. Ez az uniós kezdeményezés azt hivatott elérni, hogy 25 éves korig minden fiatal színvonalas állásajánlatot kapjon, tanulmányokat folytasson vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésben, illetve gyakornoki programban vegyen részt legfeljebb négy hónappal azt követően, hogy munkanélkülivé vált vagy befejezte tanulmányait. Az EU országok az ESZA finanszírozást például felhasználhatják arra, hogy új stratégiákat dolgozzanak ki a fiatalok támogatására, bővítsék a már létező stratégiák alkalmazási területét, illetve ifjúsági központokat hozzanak létre. Az ESZA által biztosított társfinanszírozást a tagállami hatóságok arra is fordíthatják, hogy különböző lehetőségeket teremtsenek az iskolából kimaradt, vagy alacsony képzettségű fiataloknak arra, hogy visszatérjenek az iskolapadba vagy képzésben részesüljenek, felvértezzék magukat a munkaerőpiacon keresett készségekkel, és fejlesszék digitális ismereteiket. Egyes embereknek a kirekesztettsége azonban túl nagy ahhoz, hogy élni tudjanak a munkaerőpiacra való belépést elősegítő ESZA intézkedések nyújtotta lehetőségekkel. Ezt a problémát hivatott orvosolni a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, amely élelmiszerekhez és más alapvető fogyasztói javakhoz, ruházati cikkekhez, lábbelihez és tisztálkodási termékekhez juttatja hozzá a rászorulókat. Ezenkívül az alap olyan intézkedéseket is finanszíroz, amelyek a társadalmi befogadás előmozdításával hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az emberek el tudjanak indulni a szegénységből kivezető úton. Minden egyes uniós ország elsődleges felelősséget visel saját nemzeti programjáért, melynek kidolgozása és megvalósítása során rendszeresen konzultál az érdekelt felekkel. Az Európai Bizottság 2007 és 2013 augusztusa között 110 támogatási kérelmet kapott az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól. A kérelmezők 20 tagállamból összesen 471,2 millió euró összegű támogatást igényeltek. Több mint 100 ezer, létszámleépítés következtében elbocsátott dolgozó részesült támogatásban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap célzott intézkedéseinek jóvoltából. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2012-ben olyan álláskeresőnek segített új munkalehetőségeket találni, akik a gazdasági válság, illetve a globalizáció miatt váltak munkanélkülivé. Az alapnak köszönhetően az uniós országok az elbocsátások által érintett területeken a kedvezményezettek száma, valamint a támogatás időtartama, típusa és minősége tekintetében hatékonyabban léptek fel, mint ahogy arra e források nélkül lehetőségük lett volna. A as időszakban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból évente nyújtható finanszírozás maximális összege 500 millióról 150 millióra csökkent, de ez a felső határérték még mindig magasabb a megvalósult intézkedésekre költött éves összegek eddigi legmagasabb értékénél (azaz 135 millió eurónál).

14 14 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L carlos Az EU szigorú jogszabályokat hozott a nemek közötti egyenlőség biztosítása céljából A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) részét képező közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (PROGRESS) az EaSI költségvetésének 61%-át használja fel (ami 550 millió eurót jelent). A program olyan intézkedéseket támogat, amelyek jelentős európai dimenzióval rendelkeznek. Finanszírozhatja például olyan elemzések készítését, amelyek lehetővé teszik az országok helyzetének összevetését, de támogathatja a kölcsönös tanulást és a bevált módszerek megosztását is a foglalkoztatási és szociális politika területén. Az EU mintegy 100 millió eurós külön költségvetést szán új foglalkoztatási és szociálpolitikai megoldások kipróbálására olyan fontos területeken, mint a fiatalok foglalkoztatása és a társadalmi befogadás. A legcélravezetőbb megoldások az Európai Szociális Alap támogatásával nagyobb léptékben is megvalósíthatók. További 200 millió euró (az EaSI költségvetésének 21%-a) a mikrohitel szolgáltató intézményeknek nyújtott támogatást egészíti ki, hogy több hitelt tudjanak biztosítani. Ez a támogatás a szociális beruházási piac kifejlesztését és a szociális vállalkozások finanszírozáshoz való hozzájutását hivatott elősegíteni. A Progress mikrofinanszírozási eszköz 2010-es útnak indítása óta csaknem 9000 vállalkozó jutott hitelhez, összesen több mint 80 millió euró összegben. Az EaSI költségvetésének 18%-a, körülbelül 160 millió euró az EURES hálózat fejlesztését szolgálja. Az EURES azokat az álláskeresőket látja el információkkal és tanácsokkal, akik egy másik uniós országban szeretnének elhelyezkedni. A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja uniós szintű központi tevékenységeket finanszíroz. A tagállami intézkedések megvalósításához az Európai Szociális Alap forrásai vehetők igénybe.

15 F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A 15 Hogyan tovább? A gazdasági és a pénzügyi válság mélyreható társadalmi változásokat idézett elő. A munkanélküliség Európa sok részén elfogadhatatlanul nagy mértékben megnövekedett, különösen az európai fiatalok körében. A munkanélküliek mellett azoknak az uniós polgároknak a száma is emelkedett, akiket az a veszély fenyeget, hogy elszegényednek, és a társadalom szélére sodródnak. Ezek mellett a tendenciák mellett olyan strukturális kihívásokkal is számolni kell, amelyek még a válság előtti időszakra vezethetők vissza. Az európai országok lakossága egyre jobban elöregszik: az a tény, hogy növekszik a várható élettartam, egyértelműen pozitív változás, a folyamat azonban hat a munkaerő-kínálatra, s ennek komoly költségvonzata van, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ezzel párhuzamosan növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek, ami kérdőjeleket vet fel az európai szociális piacgazdaság méltányosságát és hatékonyságát illetően. Szociális szempontból rendkívül fontos, hogy az európai polgárok teljes értékű tagjai legyenek a társadalomnak, és rendelkezzenek a modern kor munkaerőpiacán szükséges készségekkel, ugyanakkor az is életfontosságú, hogy a termelékenység és a szaktudás terén is megálljuk a helyünket a globális versenyben. A jóléti rendszerek fenntarthatósága, a munkaerő-mobilitás és a kiegyenlítettebb munkaerő-piaci teljesítmény mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy az euróövezet jól működjön, továbbá hogy a gazdasági-monetáris integráció elmélyüljön, és a gazdasági és monetáris unió méltányosabbá váljon. Ezeknek a területeknek a jelentős része a tagállamok hatáskörébe tartozik, az Európai Bizottság azonban segíthet abban, hogy sikerüljön számottevő előrelépést elérni. Így például az európai uniós ifjúsági garancia célzottabbá, eredményorientáltabbá és lendületesebbé teszi a munkanélküliség elleni küzdelmet. Finnországban például ma már a fiatal álláskeresők 83,5%-a három hónapon belül képzési lehetőséghez jut, vagy új munkahelyet talál azt követően, hogy munkanélküliként nyilvántartásba veszik a helyi munkaügyi központnál. A munkanélküliség nem fog Unió-szerte érdemben csökkenni, ha nem sikerül hatékonyan kezelni az ifjúsági munkanélküliséget, a fiatalok körében ugyanis jelenleg kétszer akkora a munkanélküliek aránya, mint a teljes uniós lakosság körében. Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot fog kidolgozni a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a beruházások előmozdítása céljából. Ennek keretében az ifjúsági garanciarendszerrel kapcsolatban tett erőfeszítéseket kiegészítendő forrásokat irányít majd olyan projektek finanszírozására, melyek elősegítik, hogy a fiatalok ismét elhelyezkedjenek, és méltányos megélhetést biztosító állást találjanak. Az Európai Bizottság szociális beruházási csomagja olyan szakpolitikai intézkedéseket szorgalmaz és fejleszt ki, amelyek előmozdítják a készségfejlesztést, és elősegítik, hogy az emberek teljes körűen részt vegyenek a munka világában és a társadalom életében. Ezen túlmenően a Bizottság minden tevékenysége során, ezenbelül az összes európai bizottsági javaslat kidolgozásakor arra fog törekedni, hogy lendületet adjon a szociális innovációnak, továbbá hogy figyelembe vegye a foglalkoztatással kapcsolatos és a szociális megfontolásokat, ideértve a társadalom elöregedésének következményeit, illetve a készségek terén jelentkező szükségleteket. Az EU új szakpolitikai irányvonalat dolgoz majd ki az Európába irányuló jogszerű migráció vonatkozásában annak érdekében, hogy megoldást találjon a szakemberhiány problémájára, és hogy az Unióba csábítsa azokat a tehetséges munkavállalókat, akikre a tagállamoknak szükségük van. A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterét racionalizálni fogjuk, és megerősítjük. Ez jelenti majd számunkra az eszközt ahhoz, hogy korszerűsítsük a munkaerőpiacokat és a szociális védelmi rendszereket. Az európai szemeszter keretében folytatott gazdaságpolitikai koordináció során ma már új mutatókat is vizsgálunk annak érdekében, hogy jobban nyomon tudjuk követni a legfontosabb foglalkoztatási tendenciákat és társadalmi folyamatokat. Példaként említhetők a következő mutatók: a munkanélküliségi ráta, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülők aránya, az ifjúsági munkanélküliségi ráta, a háztartások rendelkezésre álló bruttó reáljövedelme, a szegénységi küszöb alatt élők aránya a munkaképes korú népességen belül, valamint az egyenlőtlenségek mértéke. Ezek az új mutatók segítenek abban, hogy korai szakaszban felismerjük, szorosabban nyomon kövessük és uniós szinten közösen kezeljük a kedvezőtlen gazdasági-társadalmi folyamatokat. Végezetül elmélyítjük a gazdasági-monetáris integrációt, és méltányosabbá tesszük a gazdasági és monetáris uniót. Az irányítás minden szintjén előmozdítjuk a párbeszédet a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, és a jövőben az euróövezeti országok megsegítése céljából indított stabilitási támogatási programok esetében társadalmi hatásvizsgálatot fogunk végezni.

16 16 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L NA HU-C További információk XX X X XX XX XX XX XX XX A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága: Európa 2020 stratégia: Kalauz a Szociális Európához, 1. kötet Foglalkoztatáspolitika: Kalauz a Szociális Európához, 2. kötet Szociális párbeszéd: Kalauz a Szociális Európához, 3. kötet Demográfia, tevékeny időskor és nyugdíjak: Kalauz a Szociális Európához, 4. kötet Szociális gazdaság és szociális vállalkozások: Kalauz a Szociális Európához, 5. kötet Szociális politikák: EaSI: Új uniós ernyőprogram a foglalkoztatás és a szociális politika területén: ISBN doi: /57486

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

AZ ELSŐ EURES-ÁLLÁSOD

AZ ELSŐ EURES-ÁLLÁSOD AZ ELSŐ EURES-ÁLLÁSOD Gyakran ismételt kérdések Általános rész Hol tájékozódhatok Az első EURES-állásod -ról? Információk az EURES portálon találhatók az alábbi címen: http://eures.europa.eu vagy az Europa

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a 2014-2020-as tervezési ciklusban.

A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a 2014-2020-as tervezési ciklusban. A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a 2014-2020-as tervezési ciklusban Ruszkai Zsolt Munkaerő-piaci környezet Pályázati lehetőségek a jelenlegi,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden 2 A kiadványt a Europe Direct Tájékoztató Központ Budapest munkatársai készítették. 2014 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 5 Gazdasági kormányzás az Európai Unióban...

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT 1 A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ JOGSZABÁLYCSOMAG EDUC-V-032. Borboly Csaba. 10. cikk. Kiegészítés :

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT 1 A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ JOGSZABÁLYCSOMAG EDUC-V-032. Borboly Csaba. 10. cikk. Kiegészítés : MÓDOSÍTÓ JAVASLAT 1 10. cikk : rámutat, hogy a fiatalok foglakoztatásának tekintetében azok az országok érik el a legjobb eredményeket, amelyekben a fiatalok színvonalas szakmai gyakorlatokon vehetnek

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999. július 12-i 1784/1999/EK RENDELETE az Európai Szociális Alapról * AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

Részletesebben

Mozgásban az ifjúság: Európa támogatja a fi fi fi ffi iatalokat

Mozgásban az ifjúság: Európa támogatja a fi fi fi ffi iatalokat Mozgásban az ifjúság: Európa támogatja a fi fi fi ffi iatalokat EURÓPÁBAN Sem az Európai Bizottság, sem a nevében eljáró személyek nem felelnek azért, hogy a jelen kiadványban foglalt információtartalmakat

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Európai Helyes Gyakorlat Díjak

Európai Helyes Gyakorlat Díjak A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Együtt a kockázatok megelőzéséért www.healthy-workplaces.eu NEVEZÉSI FELHÍVÁS Európai

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás I. A célok meghatározása, felsorolása A Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésével összefüggő rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

Részletesebben

Mozgásban az ifjúság: Európa támogatja a fi fi fi ffi iatalokat

Mozgásban az ifjúság: Európa támogatja a fi fi fi ffi iatalokat TANULMÁNYOK KÉPZÉS Mozgásban az ifjúság: Európa támogatja a fi fi fi ffi iatalokat MUNKA RÉSZVÉTEL INNOVÁCIÓ JOGAID TANULÁS MOZGÁS ÖNKÉNTESSÉG KREATIVITÁS EURÓPÁBAN Sem az Európai Bizottság, sem a nevében

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben