VEGYI ANYAG HÍRLEVÉL

Átírás

1

2 VEGYI ANYAG HÍRLEVÉL LEVEGŐ MUNKACSOPORT, MÁJUS Kérjük, támogassa munkánkat adója 1 százalékával! Levegő Munkacsoport: A LAKOSSÁGBAN TUDATOSODTAK A MESTERSÉGES ANYAGOK VESZÉLYEI A Levegő Munkacsoport megbízásából végzett közvéleménykutatás eredményei szerint az emberek közel háromnegyede tisztában van vele, hogy a mesterséges vegyületek akár súlyosan is károsíthatják egészségünket. TÖRVÉNYTELENSÉG AZ MTA NÖVÉNYVÉDELMI KUTATÓ INTÉZETÉBEN? A MTA Növényvédelmi Kutató Intézete Csalomon rovarcsapda termékének megvásárlása esetén ahhoz olyan molyirtó csíkot adott, mely forgalomból kivont diklórfosz rovarirtó hatóanyagot tartalmaz. A MŰANYAGADALÉKOK VISELKEDÉSI PROBLÉMÁKAT OKOZHATNAK Amerikai vizsgálatok szerint azoknál a gyermekeknél, akik magzati korban nagyobb mennyiségű a kozmetikumokban használt ftalátvegyülettel találkoznak, növekszik a viselkedési problémák kialakulásának esélye. LEGYENEK BIZTONSÁGOSABBAK AZ ELEKTRONIKAI TERMÉKEK Több környezetvédő szervezet kéri az EU döntéshozóit, hogy a környezeti és egészségügyi kockázatok miatt 2015-től tiltsák be a brómozott, illetve klórozott vegyületek felhasználását az elektronikai termékek előállításánál. ILLATOS NŐK Az Európai Unió kockázatos anyagokat tartalmazó jelöltlistáján szereplő egyik vegyület a xilolmósusz (musk xylene) nevű illatanyag. Osztrák kutatások szerint a számos módon kockázatot jelentő vegyület az idősebb nők szervezetében található meg a legnagyobb koncentrációban.

3 A LAKOSSÁGBAN TUDATOSODTAK A MESTERSÉGES ANYAGOK VESZÉLYEI Tavaly óta számottevően emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan károsíthatják az egészséget. A Medián felmérése szerint 2010 áprilisában a válaszadók csaknem háromnegyede volt ezen a véleményen, és a lakosság csupán 2 százaléka szerint nem károsítják az egészségünket a mesterséges anyagok. A Levegő Munkacsoport megbízásából a Medián március 26. és 30. között 1000 felnőtt lakost kérdezett a mesterséges anyagokkal kapcsolatos ismeretükről, véleményükről. A kutatás részben megismételte a júliusában végzett felmérés kérdéseit, így lehetőséget teremtett az időbeli összehasonlításra is. A Levegő Munkacsoport a Vegyszerezett világ kampány a fenntartható vegyianyag-használatért című pályázat keretében hívta fel a figyelmet a mesterséges anyagok kockázataira. Az egy éves kampány után a közvélemény-kutatási adatok alapján több területen is nőttek a lakosok ismeretei a kockázatos anyagokkal kapcsolatosan. A tavalyi 65 százalékhoz képest idén a lakosok 73 százaléka gondolta úgy, hogy a mesterséges anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészségüket. A válaszadók döntő többsége szerint a kemikáliák daganatos, rákos megbetegedéseket okozhatnak (72 százalék), míg a lakosok kevesebb mint fele (43 százalék) tudja, hogy az allergia is összefüggésben van a mesterséges anyagokkal. A fejlődési rendellenességekre csak minden hatodik válaszadó gondolt, pedig egyre több szakcikk jelenik meg arról, hogy milyen mennyiségű ilyen hatású anyagot használunk, és jelenleg is több ilyen anyag kivonása van az EU napirendjén. A megkérdezettek döntő többsége (84 százalék) továbbra is úgy gondolja, hogy az élelmiszerekben található anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére, és összesen 95 százalék említette az élelmiszereket egészségre kockázatos termékként. A kozmetikumokat, tisztítószereket valamivel kevesebben nevezték meg, mint 2009-ben. Az idei felmérésben is a válaszadók több mint fele sorolta a kockázatos termékek közé ezeket a termékeket, melyeket a legnagyobb arányban a év közöttiek (65 százalék) tartanak kockázatosnak. A műanyagokat 31 százalék említette, a műszaki cikkekre ugyanakkor csak 10 százalék, a bútorokra, szőnyegekre pedig mindössze 6 százalék gondolt. Az elmúlt évek vizsgálatai során pedig éppen a műszaki cikkekben, bútorokban is megtalálható anyagokat, műanyagadalékokat mutatták ki az emberek vérében. Az összes válaszadó 31, a nagycsaládosok 40 százaléka hallott arról, hogy a polikarbonát alapanyagú cumisüvegek egy részében megtalálható biszfenol-a már kis mennyiségben is kockázatos gyermekeink egészségére. A pénzügyi válság ellenére a 2009-ben mért átlaghoz képest többen érzik úgy, hogy hajlandóak lennének magasabb árat fizetni azért, hogy a vásárolt termékekben biztosan ne legyenek egészségkárosító anyagok. A válaszadók átlagosan 14 százalékkal fizetnének többet ezért. A községekben élők, illetve a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 28 százaléka, valamint az idősebbek 30 százaléka azonban egyáltalán nem hajlandó vagy nem képes többet fizetni a biztonságosabb termékekért. A válaszadók többsége (55 százalék) helyesen tudja, hogy a külföldről behozott zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a hazaiak, 39 százalékuk viszont úgy gondolja, hogy a hazai és az import termények egyforma mértékben szennyezettek. A lakosok nagy része tévesen az almát tartja a legbiztonságosabb terméknek, pedig sajnos az igen gyakran tartalmaz permetszermaradékot. A legszennyezettebb termékeket viszont minden bizonnyal a Levegő Munkacsoport kampányának is köszönhetően jobban azonosítják a lakosok: a

4 paradicsom, a paprika és a saláta is számos említést kapott. A lakosok átlagosan 14 százalékkal fizetnének többet olyan mezőgazdasági terményekért, amelyek mentesek a káros vegyi anyagoktól. Ez kismértékű emelkedés a 2009 júliusában mért átlaghoz képest, ám természetesen nem jelent egyöntetű többletfizetési hajlandóságot. A lakosok kicsit kevesebb, mint ötöde továbbra sem akar vagy tud többet fizetni a biztonságosabb élelmiszerekért. A lakosság 22 százaléka szerint egyáltalán nem, 41 százaléka szerint pedig inkább nem garantálják a jelenlegi szabályok a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát. A lakosok 89 százaléka szerint a gyártók felelősek a termékeikben található anyagok biztonságáért. A válaszadók 53 százaléka említette az ezzel foglalkozó állami szervek, 45 százalék pedig a kereskedők és forgalmazók felelősségét. A teljes cikk itt olvasható: yei A közvéleménykutatás itt érhető el: (Levegő Munkacsoport) TÖRVÉNYTELENSÉG AZ MTA NÖVÉNYVÉDELMI KUTATÓ INTÉZETÉBEN? A Levegő Munkacsoport értesítést kapott arról, hogy a MTA Növényvédelmi Kutató Intézete (MTA NKI) Csalomon rovarcsapda termékének megvásárlása esetén ahhoz molyirtó csíkot ad, mely forgalomból kivont diklórfosz rovarirtó hatóanyagot tartalmaz. A diklórfosz használatának beszüntetése a környezetvédelem sikere, hiszen ezt a Magyarországon sokáig a köztéri szúnyogirtásban is használt anyagot részben azért tiltotta be az EU a növényvédelemben, mert génkárosító (mutagén) és rákkeltő kockázatai vannak. A Levegő Munkacsoport megdöbbentőnek találja, hogy a hazai növényvédelmi tudományos kutatás vezető intézményében ilyen súlyos jogsértés történhet. A diklórfosz tilalmas alkalmazásának súlyosságát növeli, hogy a betiltott hatóanyagot külföldi forrásból (Hercon Vaportape II) beszerezve, a 2005-ben betiltott Chemotox molyirtó kazetta címkéjével ellátva hozzák forgalomba. A Levegő Munkacsoport bejelentette az esetet a VPOP Bűnügyi Igazgatósága, valamint az FVM Növény- és Talajvédelmi Főosztálya felé, továbbá kérte a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát is, hogy mihamarabb tisztázza a fenti esetet, és tegye meg a szükséges intézkedéseket. (Levegő Munkacsoport) A MŰANYAGADALÉKOK VISELKEDÉSI PROBLÉMÁKAT OKOZHATNAK Amerikai vizsgálatok szerint azoknál a gyermekeknél, akik magzati korban nagyobb mennyiségű a kozmetikumokban használt ftalátvegyülettel találkoznak, 2,5- szeresére növekszik a viselkedési problémák kialakulásának esélye. A New Yorkban végzett vizsgálatok szerint az iskoláskorú gyermekeknél figyelemhiány kialakulását idézheti elő, ha a magzati korban a kozmetikumokban és illatosítókban

5 lévő vegyületek kerülnek a szervezetükbe. Stephanie Engel kutató szerint a ftalátkitettség növekedése egyes viselkedési zavarok (például figyelemhiány, magatartási zavarok, agresszió) súlyosságának és gyakoriságának a növekedéséhez is hozzájárul. A viselkedésre gyakorolt káros hatásokat csak azon ftaláttípusoknál mutatták ki, amelyeket kozmetikumokban, samponokban és más higiéniai termékekben használnak. A PVC-ből készült műanyagok lágyításához használt ftalátvegyületek ebből a szempontból nem jelentenek kockázatot. A felmérésben közel kétszáz 4 és 9 év közötti gyermek viselkedését értékelték. A szülőket kikérdezték a gyermekek viselkedéséről, illetve vizsgálták a szellemi képességüket (például a memóriát is). A ftalátokkal kapcsolatos korábbi egészségügyi vizsgálatok során elsősorban a vegyületcsoport férfi nemi hormonokat gátló hatását, és ezzel kapcsolatban a férfiak termékenységi problémáit, elnőiesedését tanulmányozták. A legújabb eredmények azért is meglepőek, mert eddig a nagyobb molekulatömegű ftalátokkal kapcsolatban merültek fel az egészségügyi kockázatok, míg ebben a vizsgálatban a kisebb, kozmetikumokban használt ftalátvegyületek hatásait mutatták ki. Pontosan még nem ismert, hogy ezek az anyagok milyen módon fejtik ki hatásukat a magzatokra. Feltételezhető, hogy a csecsemők idegrendszeri fejlődésében fontos szerepet játszó pajzsmirigyhormonok működését zavarják meg a vizsgált vegyületek. A 3 évesnél fiatalabbaknak szánt gyermekjátékokban már világszerte (így az EU-ban és az USA-ban is) betiltották számos egészségügyi kockázatot jelentő ftalátvegyület felhasználásának lehetőségét. Az USA-val szemben az EU a kozmetikumokban is betiltotta a kockázatos ftalátok alkalmazását. A kozmetikumok adalékanyagairól, illetve azoknak káros hatásairól hasznos információkat találhatunk angol nyelven az amerikai Environmental Working Group internetes adatbázisában: Az eredeti cikk itt érhető el: (Environmental Health News) LEGYENEK BIZTONSÁGOSABBAK AZ ELEKTRONIKAI TERMÉKEK Az Európai Környezetvédelmi Iroda (European Environmental Bureau, EEB) kezdeményezéséhez csatlakozva a Levegő Munkacsoport több nemzetközi civil szervezettel együttműködve azt kéri az EU-s tagállamok döntéshozóitól, hogy tiltsák meg az elektronikai cikkek előállításához a PVC, illetve a brómozott égésgátlók felhasználását. A környezetvédők szeretnék, ha a módosításra váró az elektronikai termékek vegyianyag-tartalmát szabályozó RoHS (Restriction of Hazardous Substances) irányelv vitái során elfogadnák azt a javaslatot, hogy a 2015 után forgalomba kerülő elektronikai termékek előállítása során ne lehessen felhasználni a klórozott, vagy brómozott vegyületeket. Különösen fontosnak tartjuk a jelentős egészségügyi és környezeti kockázatot jelentő brómozott égésgátlók, illetve PVC-műanyagok felhasználásának tilalmát. Ezen vegyületek, illetve a PVC adalékanyagai nem csak a környezetben, hanem mindannyiunk szervezetében is már jelen vannak. Ártalmatlanításuk a termékek életciklusának végén nem megoldott. A kockázatos anyagok kiváltása gazdaságosan megoldható, hiszen egyre több elektronikai vállalat már önként beszüntette a problémás anyagok használatát.

6 A Levegő Munkacsoport levele itt olvasható: Az EEB háttéranyaga itt érhető el (angol nyelven): _sign_ons.pdf (Levegő Munkacsoport) ILLATOS NŐK A xilolmósusz (musk xylene) nevű kozmetikai termékekben használt illatanyag az első vegyületek között került fel az EU vegyi anyagokkal foglalkozó jogszabályának (REACH) aggodalomra okot adó anyagokat tartalmazó listatervezetére (Candidate List of Substances of Very High Concern, SVHC lista). Egy osztrák tanulmány szerint a nagyon lassan lebomló (perzisztens) és szervezetben felhalmozódó (bioakkumulatív) vegyület az 50 évnél idősebb nők vérében nagyobb koncentrációban található meg, mint a fiatalabbakéban. A kutatók feltételezése szerint ennek két oka lehet. Egyrészt a korral egyre szárazabb és érzékenyebb bőr miatt az idősebbek több bőrápoló kozmetikumot használnak, másrészt a magasabb kor miatt nagyobb mértékben halmozódhatott fel az illatanyag a szervezetben. Szintén felmerült, hogy az idősebbek bőrén könnyebben átjuthatnak a kozmetikai termékek adalékanyagai. A xilolmósusszal kapcsolatos egészségügyi és környezeti problémákra már évtizedekkel ezelőtt, az 1980-as évek közepén felfigyeltek. A vegyületről feltételezhető, hogy károsítja a termékenységet (reprotoxikus), és lehetséges rákkeltő (karcinogén). Környezeti szempontból elsősorban a vízi szervezetek számára jelent veszélyt. Az SVHC listán szereplő vegyületekkel kapcsolatban a fogyasztóknak joga van megismerni, hogy azok jelen vannak-e az egyes termékben. A vállalatoknak 45 napon belül kell válaszolnia a fogyasztók ezzel kapcsolatos kérdéseire. Adatkérő mintalevelünket innen tölthet le: Az osztrák tanulmány összefoglalója itt érhető el (angol nyelven): Az eredeti cikk a Chemicals Health Monitor honlapon érhető el: (Chemicals Health Monitor) Kérjük, hogy a hírlevéllel kapcsolatos észrevételeit, illetve le- és feliratkozási szándékát a reach@levego.hu címen jelezze! A vegyi anyag hírlevelet összeállította: Pál János Készült a Levegő Munkacsoport KEOP /B számú vegyi anyag kampánya keretében, amely az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pál János, Simon Gergely

7