Anyanyelv, te drága kincs! Kazinczy Ferenc - Nyelvében él a nemzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Anyanyelv, te drága kincs! Kazinczy Ferenc - Nyelvében él a nemzet"

Átírás

1 Anyanyelv, te drága kincs! Kazinczy Ferenc - Nyelvében él a nemzet Minden népnek, törzsnek, nemzetnek, csoportnak, mely azonos szokásokat, kultúrát, nyelvet vall sajátjának, csak akkor van tartós jövője, ha olyan utódokat nevel, akik a rohanó világ forgatagában is tisztában vannak hovatartozásukkal, megőrzik nemzeti identitásukat. A bevezetőben leírtak első olvasásra úgy tűnnek, mintha egy tudományos újság címlapján, vagy egy ünnepi beszéd első soraiban hangzanának el. Tévedés, saját gondolataimat vetettem papírra már csak azért is, mert a környezetemben tapasztalom, hogy egyre kevesebben beszélik a magyar nyelvet. Ennek két oka is lehet. Vagy azért, mert egyre kevesebben tudják, vagy ha tudják, szégyellik használni. Például velem történt meg a következő eset: Találkoztam egy volt osztálytársammal, aki szlovák barátaival múlatta az időt. Köszöntem neki magyarul, hallhatóan: Szia! Mire ő csak mordult egyet az orra alatt. Később elhangzott a nemzetközi: Hi, Helo! Biztos cikinek tartotta az én általam használt köszönést. Egyes felmérések szerint a magyar gyerekek 15, ill. 20%-a jár szlovák iskolába, vagy legrosszabb esetben óvodába úgy, hogy mind a két szülő magyar anyanyelvű. Az újságok (pl.: a Vasárnapban én is olvastam) közlik ezeket az észrevételeket. Szakemberek, speciális pedagógusok, pszichológusok és a nagy- vagy dédmamák, ha még élnek, a családban nem győzik hangsúlyozni, hogy a gyermeknek legyen akár négy- vagy hatéves, joga van a saját anyanyelvén megtanulni beszélni, később az oktatásban felhasználni ezt a nyelvet, már csak azért is, mert növekedése során nagyban hozzájárul érzelmi életének, lelkivilágának, véleményalkotásának, biztonságérzetének (és még sorolhatnám) kialakításához. Az előbb leírt mondatok egyikében szerepel ez a három szó: legrosszabb esetben óvodába. Vajon mit is szeretnék ezzel kifejezni? Két történettel illusztrálom, melyekben egy-egy gyermek szemszögéből láthatjuk azokat a hatásokat, amelyek abban az esetben érik, ha nemzetiségi intézményeket (óvodát, iskolát) látogat, illetve hogyha nem magyar tanítási nyelvű intézményben gyarapítja szókincsét. Szerintem ilyen helyzetek adódhatnak. Sarkított történeteket közlök. Vajon mit érezhet a kisgyermek? Hogyan reagál a környezete? Az események párhuzamosan követik egymást mindkét történetben. Lássuk, melyik eset mit

2 tartogat számunkra! Külső szemlélőként vonjuk le a tanulságot! Melyik kisgyermek kerül ki győztesen, gazdagabb érzelmi világgal, szókinccsel a versenyből. Adott egy család: az édesapa és édesanya Értelmiségiek. Mindkét oldalról magyar anyanyelvűek. Megszületik a kisgyermekük, és vezetékneve mellé, mely Horváth, megkapja a szép magyar hangzású női nevet, a Csengét. Horváth Csenge. Szépen hangzik ugye? A kisleány nő, nődögél, felfedezi a világot, megtanul mászni, járni. Édesanyja minden este fennhangon, értelmesen felolvas neki a képeskönyvből. Kilenc hónaposan még nem ért belőle semmit, csak felfogja azokat az érzelmeket, melyet édesanyja arckifejezésével, mimikájával, hangutánzó szavakkal közvetít felé. Ez mind fontos, de talán a legfontosabb az, hogy e sok felolvasás alkalmával, altatódalok éneklésével belemászik a kis Csenge fülébe a magyar nyelv sajátos dallama, hanglejtése. Azok után a bizonyos első szavak után, melyek így hangzanak; anya, apa, a kisleány szépen kezdi összerakni a mesék segítségével saját mondatait, szókincse egyre gazdagabb. Nézzük, mi újság a másik oldalon! Szintén adott egy család, a szülők itt is jól szituáltak, megbízható állásuk van. Megszületik a gyermekük, aki a Tadeáš nevet kapja. Az édesanya szlovák anyanyelvű, az édesapa viszont magyar. Tipikus kétnyelvűség. Az édesanya a saját gyerekkorában hallott meséket meséli, természetesen szlovákul. Tanítja a kicsinek a szlovák népdalokat. Az apuka kevesebb időt tölt a kisgyerekkel, de ha együtt vannak, magyarul szól hozzá. A kislegény értelmes, gyorsan tanul, megérti, hogy az anyukához szlovákul kell szólni, az apukához magyarul, ám egyik nyelven sem tudja magát rendesen kifejezni, bár szép lassan kialakuló szókincsében túlnyomórészt szlovák szavak szerepelnek egy-egy magyar kifejezéssel tarkítva, melyet néha-néha elcsípett, meghallott édesapja beszédéből úgy, hogy nem tudja hozzá a megfelelő értelmet kapcsolni, tehát a fogalmakhoz nem tudja a helyes szóképet párosítani. Ne essünk kétségbe! Tadeáško megérteti magát, kézzel-lábbal és az ő utánozhatatlan keverék szókincsével! Csenge óvodába kezd járni, természetesen magyar nyelvűbe. Két és fél éves, bár az első héten reggelenként gyakran sírdogál, de végül hamar megtalálja helyét a kis közösségben. Egyik délután ragyogó arccal jön haza, és meséli a szülőknek, hogy az óvó nénivel és a gyerekekkel ma az ő nevéről tanultak, és azt mondták, a Csenge az egyik legszebb, legősibb magyar női név. Neki ebből az egész mondatból csak az maradt meg, hogy a nevét, az ő nevét a széppel kapcsolták össze, ez már elég ok a boldogságra, de nem érti a kis fejével, mi az a magyar. Fel is teszi a kérdést, ahogy az egy hároméves gyerekhez illő. Halló, anci, mi az a magyar, valami étel, vagy valami betegség? Az édesanya úgy nevet, hogy a könnyei is kipotyognak, majd elmagyarázza a kislányának, hogy a magyarok ők, illetve hát, hogy a család. Csenge kerek szemmel bámul és közli édesanyjával, hogy az óvodában azt tanulták,

3 hogy ők emberek. Így van. feleli édesanya de magyar emberek, tehát azt a nyelvet, melyet Csenge az óvodában használ, és melyet otthon beszélnek, azt hívják magyarnak. A kislány sugárzó arccal rohan keresztül a lakáson, és ordibálja a számára új, ám annál izgalmasabb szót. Magyar! Magyar! Az elkövetkező fél évben, amerre járnak, Csenge újságolja a barátoknak, ismerősöknek, rokonoknak, hogy ő magyar, és mit szólnak ehhez. Miután a kislány rájön, hogy a magyarságával nincs egyedül (hála a jó istennek!), kicsit veszít az önbizalmából, hogy nem tulajdoníthatja ki saját magának ezt a jutalmat, de örül, ha azt hallja, más is magyarnak vallja magát, és büszke arra, hogy ő is az. Közben Tadeáško is óvodába kezd járni. Szlovák nyelvűbe. Minden reggel el kell vele játszani azt, hogy ha elmegy az oviba, kap valamit, mert a kisfiú nem szeret a közösségbe járni, nem találja a helyét. Pedig már eltelt fél év a beíratása óta, már hároméves. Édesanyja kérdésére, hogy mit tanulnak az óvodában, Tadeáško soha nem felel semmit. Az egyik este viszont elmondja kedvenc mackójának, hogy sokat sír az óvodában, ha nem látják pajtásai, ugyanis egyszer kinevették őt, és azóta nem akarnak vele játszani. Elpanaszolja a macinak, hogy el kellett mondani, hogy a szülei hol dolgoznak, és hogy ő sokat mutogatott közben, hogy mindenki értse, és az apuka által oly gyakran használt szókapcsolatot, mely így hangzik: Istenem, segíts! is beillesztette a magyarázatba. Az óvó néni megszidta, hogy ilyen nagy kisfiúnak már nem szabad annyit mutogatni beszéd közben, és hogy ne használjon idegen nyelvű szavakat, amelyeknek nem tudja a jelentését. Tadeáško nem értette, hisz apuka nem beszél idegen nyelven, és akkor mondja, hogy Istenem, segíts! ha sóhajtozik, mert valamit nem szeretne megcsinálni. Őrá miért nem szól senki? gondolja a kisfiú irigykedve. Én is azért utánoztam apukát, mert nem akartam beszélni, mondja sírva a mackójának. Az édesanya a szekrény mögött áll úgy, hogy a gyerek nem tudja, és csodálkozva hallgatja kisfia panaszáradatát, hisz soha sem gondolta volna, hogy ilyen problémák merülnek majd fel. Csenge eközben hatéves lesz, beíratják a magyar tanítási nyelvű iskolába, megtanul írni, olvasni. És boldog attól, hogy magyarul tudja olvasni azokat a meséket, amelyeket édesanyja mondott el neki kiskorában. Megkezdi a hatodik osztályt, már tizenkét éves, igazi nagylány. Egy nap azzal állít be, hogy ő nagyon szereti a magyarórákat, mert szép verseket tanulnak. A szülők elmesélik neki, hogy háromévesen azt hitte, hogy a magyar valami betegség vagy étel. Csenge megmosolyogja kiskori önmagát, és így szól: Anya, jól gondoltam azt, hogy étel, mert nélküle nem élhet az ember. Így van ez az én anyanyelvemmel is a legnagyobb kincsem, és tényleg nem élhetek nélküle. Tadeáško is iskolába megy, természetesen szlovák tannyelvűbe. Sok szenvedés árán és logopédus segítségével megtanulja tisztán a szlovák nyelvet, és bár lassan és nehezen, de megtanul írni és olvasni. Megkezdi a hatodik osztályt és az egyik órán a tanító néni kéri, hogy mondjanak szavakat más nyelven, de olyanon, melyet nem tanítanak az iskolában. Tadeáš

4 elgondolkodik, rájön, hogy angol vagy német szót senki sem mondhat, hisz ezeket a nyelveket tanulják az iskolában, majd egy régi emlékkép elevenedik meg előtte: Áll az óvodában a szőnyegen, a gyerekek nevetnek rajta, De min? Mondott valamit. Igen, már emlékszik. Hogy is hangzott? Az osztályban néma csend, mindenki lázasan töri a fejét, és egyszer csak egy kéz a levegőbe emelkedik. Tadeášé. És így szól nagy sóhajtással: Istenem, segíts! A tanító néni megdicséri, lefordítja a gyerekeknek, és elmagyarázza nekik, hogy Tadeáš magyarul szólalt meg. A gyerekek csodálják a fiút, hogy tanulás nélkül is tud egy újabb idegen nyelvet. Tadeáš fejében őrült gondolatok kergetőznek: Tehát ez az a nyelv, melyet az oviban nem értettek, és melyet otthon aztán szép lassan apu sem beszélt. Milyen fura betűk egymás mellett és milyen jól esett kimondani. Ha apu tudott vagy tud így beszélni, ő miért nem tanulhatott meg, miért nem adták meg neki az esélyt, pedig lehet, hogy sokkal könnyebben tudott volna boldogulni. Ha hazamegyek, ezt feltétlenül megbeszélem az ősökkel gondolja határozottan. Hát idáig lenne a rövid elbeszélés. Úgy gondolom, győztesnek lehet nevezni mindkét családot, illetve a történetben szereplő gyerekeket. Az abszolút győztes valószínűleg a Horváth család és az ő Csengéjük. S hogy mi van Tadeášékkal? Azt hiszem, ez a történet nagyon jó tanulság és egyben példa arra, hogy meg kell adni a gyermeknek, ha elért egy bizonyos kort, és képes döntéseket hozni, az esélyt, hogy megismerkedhessen azzal a kultúrával is, amelyhez kevés vagy távoli szálak fűzik. Remélhetőleg Tadeáš története is így folytatódik mindenkiben, ha továbbgondolja. Elsősorban meg kell mutatnia a mai fiataloknak nemzeti értékeinket, hogy elhiggyék, van, mire büszkének lenniük, olyan dolgokra, melyekről nem is tudnak, de attól még léteznek és fontosak a magyarok társadalmában. Hogy nézhet vagy nézhetne ki ez a gyakorlatban? Talán valahogy így: A Spongyabob című rajzfilm helyett nézzen az egész család magyar népmeséket (a Csillagszemű juhász a kedvencem)! A közös családi bevásárlás alkalmával ne a chipszek között, hanem a gulyáshoz válogassuk a hozzávalókat (olyan pirospaprikával a jó, ami úgy csíp, mint a méreg). A rokonság ne Párizsba, hanem a Hortobágyra menjen kirándulni (a puszta is biztos jó hely, de nálam a Feszty-körkép viszi eddig a csúcsot). A drága, egyetlen gyermeket az ismerősök ne a legújabb playstationnal ajándékozzák meg, hanem próbálják rávenni, hogy iratkozzon be egy néptánccsoportba (öt éve táncolok a zselízi Kincső táncegyüttesben). Néhány hónapja Oroszkán voltunk fellépni. Ez a kis falu 15 percre van Zselíztől. Az első sorból egy szőke fiúcska bámulta előadásunkat kerek szemmel és tátott szájjal. Mint később megtudtuk, fellépésünk után édesanyjának ezt mondta: Miért nem mondtad, hogy létezik ilyen szép tánc, én is így szeretnék tudni táncolni! Négy nap múlva már találkoztunk is vele a próbán. Elvarázsoltuk őt, de csak azért, mert a gyökerek és az ösztön ott van

5 mindenkiben, csak a gyökérnek napfényre, megfelelő talajra és tápanyagra van szüksége, hogy termést hajtson, az ösztönnek pedig, hogy érvényesüljön. Van egy négyéves unokahúgom. Ott voltam, mikor megtanult beszélni, mikor megtanulta élete első mondókáját, és mikor megpróbálta utánozni a tánccsoportban a csárdáslépést, melyet mi, nagyok táncoltunk. Azt sem fogom soha elfelejteni, mikor elénekelte azt a népdalt, melyet én tanítottam neki. Felemelő érzés volt és egyben félelmetes számomra, hogy milyen sokszínű a magyar kultúra. Nyelvében él a nemzet! Hol máshol, ha abban nem? Még inkább csak a nyelvben, mely meghatároz múltat, jelent, jövőt, összekapcsol, és egyfajta biztonságot ad határokon innen és túl.

Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens

Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens valóság 245 Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens Educatio: Kérlek, mutatkozz be röviden olvasóinknak! LA: Nguyen Luu Lan Anh-nak [kiejtés: nuəŋ liu lʌn ain] hívnak. 16 éves koromban

Részletesebben

Áhítatok az év minden napjára óvodások számára

Áhítatok az év minden napjára óvodások számára Dráviczki Csaba Áhítatok az év minden napjára óvodások számára Bárányka füzetek I. 2012 Szakmai lektor: Dr. Jakab-Szászi Andrea Kiadja a Református Pedagógiai Intézet 1146 Budapest, Abonyi u. 21. www.refpedi.hu

Részletesebben

Sok nagy vágyam van, de mindig kis lépést lépek

Sok nagy vágyam van, de mindig kis lépést lépek Sok nagy vágyam van, de mindig kis lépést lépek Nguyen Phuong Thaonak hívnak engem. 1968. február 10-én születtem, Vietnamból érkeztem ide, Magyarországra 85 áprilisában. A váci textilüzemben helyeztek

Részletesebben

3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ

3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ NÉPSZERŰ PSZICHOLÓGIA MASARU IBUKA 3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ TARTALOMJEGYZÉK Budapest Víztérítő Kiadó 2001 Előszó... 3. A szerző előszava... 6. I. rész - A GYERMEK POTENCIÁLIS LEHETŐSÉGEI... 8. 1. Az óvodában

Részletesebben

Kegyes ég, kötözd le A sok gonosz gondolatot, amely Az álmokba furakszik! WILLIAM SHAKESPEARE

Kegyes ég, kötözd le A sok gonosz gondolatot, amely Az álmokba furakszik! WILLIAM SHAKESPEARE Kegyes ég, kötözd le A sok gonosz gondolatot, amely Az álmokba furakszik! WILLIAM SHAKESPEARE I. VALÓSÁG Voltak olyan élményeim, amikor abszolút azt hittem, a valóságban vagyok, aztán egyszer csak felébredtem.

Részletesebben

Szenczi Molnár Albert nyomában. Tisztelt Szülők! A jó bornak is kell a cégér. Magyar Gyereket, magyar iskolába

Szenczi Molnár Albert nyomában. Tisztelt Szülők! A jó bornak is kell a cégér. Magyar Gyereket, magyar iskolába Szenc- és Vidéke Társulás kiadványának tartalma: Szenczi Molnár Albert nyomában Bárdos Gyula, parlamenti képviselő levele Tisztelt Szülők! Duray Rezső, a Szenc- és Vidéke Társulás elnökének levele A jó

Részletesebben

Kovács Eszter Réka: Még ép a roncs ág Bevezetés

Kovács Eszter Réka: Még ép a roncs ág Bevezetés Kovács Eszter Réka: Még ép a roncs ág (In: Grezsa Ferenc Takács Péter (szerk.): Még ép a roncs ág Válogatás erdélyi mentálhigiénés szakemberek dolgozataiból. Országos Addiktológiai Intézet. Budapest, 2005.

Részletesebben

Nem értelek, de szeretlek

Nem értelek, de szeretlek 2006. március, XVI. évf. 1. (44.) szám A Magyar Schönstatt Családmozgalom lapja fotó: Kuslits Levente Kopogtató A kamaszkorban új születésrõl van szó. Örömteli látvány a szülési fájásokkal együtt. A kamasz

Részletesebben

Kulcsár Tibor A világon élni csak hősként érdemes!

Kulcsár Tibor A világon élni csak hősként érdemes! 1 Kulcsár Tibor A világon élni csak hősként érdemes! 2014 Borítóterv: Pawlik Tamás 2 Tartalom Bevezető... 6 A siker titka... 7 Álom... 7 Vágy... 10 Hit... 12 Célok... 14 A küldetésről... 16 Gyorsítók...

Részletesebben

A MAGYAR EVANGÉLIUMI RÁDIÓ ALAPÍTVÁNY KIADVÁNYA. 2010./2. szám. Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt.

A MAGYAR EVANGÉLIUMI RÁDIÓ ALAPÍTVÁNY KIADVÁNYA. 2010./2. szám. Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt. A MAGYAR EVANGÉLIUMI RÁDIÓ ALAPÍTVÁNY KIADVÁNYA 2010./2. szám Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt. Lk 24,5-6 2 2010 / 2 Keresztény családba születtem. Nagyon szerettem a szüleimet,

Részletesebben

Én ebből kimaradok! Beszélgetés Kovásznay Enikő göteborgi tanárral. Az interjút készítette Tóth Károly Antal

Én ebből kimaradok! Beszélgetés Kovásznay Enikő göteborgi tanárral. Az interjút készítette Tóth Károly Antal Én ebből kimaradok! Beszélgetés Kovásznay Enikő göteborgi tanárral Az interjút készítette Tóth Károly Antal Még otthon - A svéd oktatási rendszert Magyarországon sokan követendő példaképnek tekintik. Mielőtt

Részletesebben

Teremtsd meg az első milliódat!

Teremtsd meg az első milliódat! Korosztály: 6-18 év Teremtsd meg az első milliódat! M u n k a f ü z e t g y e r e k p é n z ü g y e k I I. Pénzügyi sikeralapozó útmutató és munkafüzet 6-18 éves gyerekeknek. www.elsomillio.hu Tel: + 36

Részletesebben

Fenyődi Andrea Pénzesné Börzsei Anita. Kézikönyv. Az én világom 1. tanításához

Fenyődi Andrea Pénzesné Börzsei Anita. Kézikönyv. Az én világom 1. tanításához Fenyődi Andrea Pénzesné Börzsei Anita Kézikönyv Az én világom 1. tanításához A kiadványt az Oktatási Hivatal TKV/4084-15/2013 határozati számon 2013. 04. 05-tól 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította.

Részletesebben

Hová tűnik az idő? Hajtás Mindenki lassú Időgazdálkodás Fullextrás édesanya A család szívdobogása Elidőzünk egymásnál 2014/1

Hová tűnik az idő? Hajtás Mindenki lassú Időgazdálkodás Fullextrás édesanya A család szívdobogása Elidőzünk egymásnál 2014/1 Oázis A Magyar Schönstatt Család és Ifjúság lapja 1 Hová tűnik az idő? Hajtás Mindenki lassú Időgazdálkodás Fullextrás édesanya A család szívdobogása Elidőzünk egymásnál 2014/1 2 Örömvadászat Számoljuk

Részletesebben

MÍG TART A KEGYELMI IDŐ

MÍG TART A KEGYELMI IDŐ A MAGYAR EVANGÉLIUMI RÁDIÓ ALAPÍTVÁNY KIADVÁNYA 2006./2. szám Amikor nincs tovább Egy darabig elvisz a láb is de gyilkos ingoványhoz ér félelmetes szakadékhoz ér zúgó folyam partjához ér és akkor nincs

Részletesebben

ORAVECZ NÓRA - ENGEDD EL, ÉS A TIÉD

ORAVECZ NÓRA - ENGEDD EL, ÉS A TIÉD ORAVECZ NÓRA - ENGEDD EL, ÉS A TIÉD Ragaszkodni, na azt tudunk. Van, hogy foggal-körömmel, közben meg észre sem vesszük, hogy pont ezzel adjuk meg neki a végső döfést. Mármint az álmainknak. Én megtettem.

Részletesebben

Új kor, megújuló szeretet

Új kor, megújuló szeretet Oázis Új kor, megújuló szeretet Sebeinkből élet Barátok kellenek A világ dolgai által eljutunk Istenhez Nem véletlenül történt, ami történt 2011/3. Otthon a világban lánytábor 18+ A Kiadó és a Szerkesztő

Részletesebben

Ez a nap az, amelyet az Úr rendelt!

Ez a nap az, amelyet az Úr rendelt! VII. évf. 5. szám A Budai Baptista Gyülekezet lapja Kezek A nagymosás után jelentve: kész Letette jó anyánk elénk az ételt. Gyermekszemem egy síkba volt kezével, S döbbenten láttam: véres volt a kéz S

Részletesebben

KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL

KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL Kókayné Lányi Marietta KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése a Gyermekek Házában Kókayné Lányi Marietta KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése

Részletesebben

A szolgáltatási folyamat speciális elemei 1. EQUAL FÓKUSZ

A szolgáltatási folyamat speciális elemei 1. EQUAL FÓKUSZ Forrás: eq_focus_1_20080306.mp3 A szolgáltatási folyamat speciális elemei 1. EQUAL FÓKUSZ Jó. Tehát szolgáltatási folyamaton haladunk keresztül, néhány területet mi meghatároztunk, amiről majd szó lesz,

Részletesebben

Tóth Erika Katalin: Még sosem volt szabad

Tóth Erika Katalin: Még sosem volt szabad Tóth Erika Katalin: Még sosem volt szabad avagy Hogyan lettem én Ludas Manyi Bevezető Nem magamtól vállaltam fel a Ludas Manyi szerepet, hanem az élet szabta rám. Mégpedig úgy, hogy fel kellett vállalnom,

Részletesebben

Hol van a misszionárius-gyerekek hazája?

Hol van a misszionárius-gyerekek hazája? A Nemzetközi Liebenzelli Misszió Molnár Mária Külmissziói Alapítvány Lapja XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Hol van a misszionárius-gyerekek hazája? 2005 Október A misszionáriusok gyerekeivel hasonló a helyzet, mint

Részletesebben

Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században

Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században 1 A Junior Achievement Magyarország Alapítvány által készített kiadvány megjelenését, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

Részletesebben

Teljes öröm van Tenálad Apostol Imre

Teljes öröm van Tenálad Apostol Imre Teljes öröm van Tenálad Apostol Imre Elhangzott: Marghita, 2013.06.14. Testvérek, olvassunk el először egy zsoltárverset, a 16. Zsoltár 11. versét! Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van

Részletesebben

Abba, Atya! AZ ATYA GYERMEKEI. 2 AZ ATYA GYERMEKEI Kármel 2009/6. Kármel 2009/6

Abba, Atya! AZ ATYA GYERMEKEI. 2 AZ ATYA GYERMEKEI Kármel 2009/6. Kármel 2009/6 Újra ránk köszönt a Karácsony, Urunk születését ünnepeljük. Figyelmünk a Megváltóra és áldott Szüleire irányul. Egy Családra, ahol befogadják Istent; minden új és meglepetésszerû megnyilatkozásával. Ünneplésünk

Részletesebben

LÉLEKVESZTŐ LÉLEKVESZT K Ő

LÉLEKVESZTŐ LÉLEKVESZT K Ő Figyelj rám, hogy vigyázhassak rád! LÉLEKVESZTŐK 1 Főszereplők: Kántor ezredes Erdőváros rendőrkapitánya. Őséhez, a bátor és legismertebb nyomozókutyához Kántorhoz méltóan ő is a rend és az erdőlakók védelmének

Részletesebben

A MAGYAR EVANGÉLIUMI RÁDIÓ ALAPÍTVÁNY KIADVÁNYA 2007./3. szám

A MAGYAR EVANGÉLIUMI RÁDIÓ ALAPÍTVÁNY KIADVÁNYA 2007./3. szám A MAGYAR EVANGÉLIUMI RÁDIÓ ALAPÍTVÁNY KIADVÁNYA 2007./3. szám Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai. Még ha elvénül is a földben gyökere, ha elhal is a porban

Részletesebben

A JÓ ÍRÓK JÓ OLVASÓK- IGAZ-E EZ A SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOZÁS TERÜLETÉN IS?

A JÓ ÍRÓK JÓ OLVASÓK- IGAZ-E EZ A SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOZÁS TERÜLETÉN IS? SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR MATEMATIKA-INFORMATIKA TANSZÉK A JÓ ÍRÓK JÓ OLVASÓK- IGAZ-E EZ A SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOZÁS TERÜLETÉN IS? KÉSZÍTETTE: TÉMAVEZETŐ TANÁR:

Részletesebben

A Szarvasi Református Egyházközség gyülekezeti újságja

A Szarvasi Református Egyházközség gyülekezeti újságja VII. évf. különkiadás a gyászról 2006. november A Szarvasi Református Egyházközség gyülekezeti újságja A Kossuth Rádióban 2006. november 1-én, a Református Egyház Félórájában elhangzott beszélgetés: Áldott

Részletesebben