TI L S13. É.,,wc l : :314 `L',!_ 0. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Összegző módosító iavaslat

Átírás

1 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága TI L S13 É.,,wc l : :314 `L',!_ 0 Összegző módosító iavaslat Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! A Törvényalkotási bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban : HHSZ) 65. -a szerinti, az Országgyűlés által elfogadott T/465/1. számú határozati házszabályi rendelkezésekt ől való eltérésre irányuló javaslat alapján a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezésér ől szóló T/465. számú törvényjavaslathoz az alábbi összegző módosító javaslatot terjeszti el ő. 1. A bizottság a törvényjavaslat 1. -ának a következő módosítását 1. (1) E törvény hatálya a május 1. napja ésaz e törvény [hatálybalépését megel őzően] hatálybalépésének napja között kötött fogyasztói kölcsönszerződésre terjed ki. E törvény alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerz ődésnek minősül a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott é s forintban törlesztett) vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügy i lízingszerződés, ha annak részévé a 3. (1) bekezdése vagy a 4. (1) bekezdése szerinti kikötést is tartalmazó általános szerz ődési feltétel vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált. (2) Az e törvényben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni azokra a fogyasztó i kölcsönszerződésekre, amelyek teljesítésére irányuló kötelezettség megszűnt a) végtörlesztés következtében [szűnt meg ](a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény 200/B. -ban foglaltak szerint)[.], vagy b) e törvény hatálybalépése el őtt a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenn i nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló évi CLXX. törvény alapján a fogyasztói kölcsönszerz ődés fedezetéül szolgáló ingatlannak az állam által történ ő megvásárlása következtében.

2 2 (3) Az e törvény hatálybalépése napján fennálló fogyasztói kölcsönszerz ődés esetén aze törvényben meghatározott kötelezettségek és jogosultságok azt a pénzügyi intézmény t terhelik, illetve illetik, amely e törvény hatálybalépésének napján a fogyasztó i [kölcsönszerz ődés] kölcsönszerz ődésből eredő követelések jogosultja[, ha ]. Ha e törvén y hatálybalépése napján a fogyasztói kölcsönszerz ődésből eredő követelések nem pénzügyi intézményt illetnek meg, az e törvényben meghatározott kötelezettségek és jogosultságok az t a pénzügyi intézményt terhelik, illetve illetik, amelyt őlakövetelést a nem pénzügyi intézmény megszerezte. Haa fogyasztói kölcsönszerz ődés e törvény hatálybalépésének napj a előtt [korábban] megszűnt, akkor a kötelezettségek és a jogosultságokazt a pénzügyi intézményt terhelik, illetve illetik, amely a szerződés megszűnésekor a [szerződés ]követelé s jogosultja volt. Ha a szerződés megszűnésekor a követelés jogosultja nem pénzügyi intézmény volt, az e törvényben meghatározott kötelezettségek és jogosultságok azt a pénzügyi intézményt terhelik, illetve illetik, amelyt ől a követelést a nem pénzügyi intézmény megszerezte. (4) Ha a pénzügyi intézmény végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt áll, az e törvén y szerinti kötelezettségek a végelszámolót, illetve a felszámolót terhelik. A felszámolási zárómérleg illetve végelszámolás esetében a végelszámolás időszakáról a számviteli beszámoló elkészítésére akkor kerülhet sor, ha az e törvény szerinti kötelezettsége k teljesítése megtörtént, ideértve a külön törvény szerinti elszámolási kötelezettségek teljesítésé t is. A külön törvényben és a 3._ (5) bekezdésben, illetve a 4. $ (3) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségek alapján fennálló követelésekkel összefüggő igénybejelentési határid ő a külön törvényben meghatározott időponttól kezd ődik. (5) E törvény végrehajtása érdekében a fogyasztói kölcsönszerződés jogosulti pozíciójában bekövetkezett alanyváltozásban érintett pénzügyi intézmények egymással együttműködn i kötelesek. Együttműködési kötelezettsége alapján a korábbi jogosult pénzügyi intézmény az e törvény teljesítéséhez szükséges adatokat a (3) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátja. E körben a pénzügyi intézmények egymás közötti viszonyában a banktitok megtartására vonatkozó külön törvényi kötelezettség nem áll fenn. 2. A bizottság a törvényjavaslat I. -át új (5) és (6) bekezdéssel kiegészíteni (5) A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény elévüléssel kapcsolatos szabályait a fogyasztói kölcsönszerz ődésb ől eredő követelések tekintetében úgy kell értelmezni, hogye követelések a kölcsönszerz ődés fennállása alatt nem évülnek el, azok elévülése a szerződés megszűnésével kezdődik. (6) Az (5) bekezdés szerinti követelés elévülése e törvény hatálybalépésének napjától a 3.$ (5) bekezdése és a 4. $ (3) bekezdése szerinti külön törvényben meghatározott id őpontig nyugszik.

3 3 3. A bizottság a törvényjavaslat 7. (2) bekezdésének a következő módosítását (2) A perben alperes a Magyar Állam, képviseletére a Polgári Törvénykönyvr ől szóló2013. évi V. törvény3 :405. (2)bekezdését kell alkalmazni. 4. A bizottság a törvényjavaslat 7. (5) bekezdésének a következő módosítását (5) A perben az idézés és a többi bírósági irat kézbesítését bírósági alkalmazott végzi. A bírósági alkalmazott a kézbesítést munkanapon 8 és 18 óra között végzi.afelek kötelese k biztosítani, hogy ebben az id őszakban az átvételre jogosult személy részére az idézés ésa többi bírósági irat kézbesíthető legyen.abírósági kézbesítő a kézbesítésről feljegyzést készít, melynek minden esetben tartalmaznia kell a bíróság nevét, a bírósági irat kézbesítésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc pontossággal), a bírósági ügy számát és a bírósági alkalmazott aláírását. Ha a kézbesítés eredményes, a feljegyzésnek tartalmaznia kell az átvev ő aláírását is. Ha a kézbesítést az átvev ő megtagadta, a feljegyzésnek tartalmaznia kell enne k tényét is. Ha a kézbesítés els ő alkalommal azért eredménytelen, mert azt az átvételre jogosult személy nem vette át, a feljegyzésnek tartalmaznia kell ennek tényét is. Ha az átvételre jogosult személy az idézést és a többi bírósági iratot nem vette át, a bírósági kézbesít őneka kézbesítést az els ő kézbesítéstől számított legalább egy óra elteltével ismételten meg kell kísérelnie, az els ő kézbesítés szabályainak alkalmazásával. Ha az átvételre jogosulta kézbesítést megtagadta, a kézbesítés napján kézbesítettnek kell tekinteni az idézést és a több i bírósági iratot. Ha az átvételre jogosult az iratot nem veszi át, a kézbesítés másodi k megkísérlését követő napon kézbesítettnek kell tekinteni az idézést és a többi bírósági iratot. Akézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem el őtedesztésének nincs helye. 5. A bizottság a törvényjavaslat 7. (7) bekezdésének a következ ő módosítását (7) A perben nincs helye a) beavatkozásnak, b) keresetváltoztatásnak, c) viszontkeresetnek, d) szünetelésnek, e) a Pp. 104/A. (1) bekezdése alkalmazásának, fi a Pp. 121/A. (1) (3) bekezdése alkalmazásának, g) bírósági meghagyás kibocsátásának, h) hiánypótlásnak= i) csatlakozó fellebbezésnek és csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek, j) a Pp. XXVIII. fejezete alkalmazásának.

4 4 6. A bizottság a törvényjavaslat 8. (1) bekezdésének a következő módosítását 8. (1) A pénzügyi intézmény 6. szerinti polgári peres eljárást megindító keresetlevelének ha a per tárgyát képező ÁSZF kikötést a) deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) hitel- vagy kölcsönszerz ődés, pénzügyi lízingszerződés esetén alkalmazták,az e törvény hatálybalépését ől számított harminc napon belül b) forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés esetén alkalmazták, az e törvény hatálybalépését követ ő kilencvenedik és százhuszadik nap közöt t kell a bírósághoz beérkeznie, [e] a határidő jogveszt ő. 7. A bizottság a törvényjavaslat 8. (3) bekezdésének a következő módosítását (3) A pénzügyi intézménynek egy keresetlevélben kell kérnie az általa alkalmazot t valamennyi ASZF 4. (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötései érvényességének megállapítását. A keresetlevélben azt az időszakot is meg kell jelölni, amely alatt a pénzügy i intézmény a szerz ődéses kikötést alkalmazta. 8. A bizottság a törvényjavaslat 8. (5) bekezdésének a következő módosítását (5) A keresetlevélhez a Pp (2) és (3) bekezdésében meghatározottak mellett csatolni kell a (3) bekezdés szerinti ASZF-ek egy okiratba foglalt azon kivonatát, amely kizárólag azokat a szerződéses kikötéseket tartalmazza, amelyek tekintetében a pénzügyi intézmény az érvényesség megállapítását kéri, a szerződéses kikötések esetén meg kell jelölni azt az időszakot, amely alatt a pénzügyi intézmény a szerződéses kikötést alkalmazta. A kivonatban az egyes szerződéses feltételek mellett fel kell tüntetni azon tényeket és bizonyítékokat, amelyek a pénzügyi intézmény szerint megalapozzák a kereseti kérelemben foglaltakat. A keresetlevélhez továbbá elektronikus adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza a keresetlevélnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztet t változatát. 9. A bizottság a törvényjavaslat 10. -át új (5) bekezdéssel kiegészíteni javasolja: (5) Ha a fél vagy képviselője a tárgyalási határnapot hibáján kívül mulasztja el és ezért i azolási kérelemmel él kérelmét le. kés őbb az elmulasztott határna. ot követő első munkanapon terjesztheti elő. Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen az igazolási kérele m el őterjesztője három napon belül élhet fellebbezéssel. A fellebbezést a bíróság egy munkanapon belül a fellebbez ő fél ellenfele észrevételeinek beszerzése nélkül terjeszti fe l a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság a fellebbezést a felterjesztést ől számított három napon belül bírálja el.

5 5 10. A bizottság a törvényjavaslat 11. (2) bekezdésének a következő módosítását (2) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartot t szerződéses kikötés nem felel meg a 4. (1) bekezdés szerinti bármelyik feltételnek, és ezérta [megállapítja, hogy] a szerződéses kikötés tisztességtelen [és ezért érvénytelen], a keresetet elutasítja. 11. A bizottság a törvényjavaslat 13. (6) bekezdésének a következő módosítását (6) A bíróság a tárgyalást legkésőbb az iratoknak a másodfokú bírósághoz érkezését ől számított [nyolcadik] tizenötödik napra tűzi ki. 12. A bizottság a törvényjavaslat 14. (3) bekezdésének a következő módosítását [(3)] (2) Ha a másodfokú bíróság az ítélet kihirdetését elhalasztotta, a már írásba foglal t ítéletét a jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti. 13. A bizottság a törvényjavaslat 15. -ának a következő módosítását (5) [Az eljárást befejez ő határozatot is a Kúria kézbesíti a feleknek.] A Kúriaa felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve ha a Kúria a felülvizsgálat i kérelemnek tárgyaláson való elbírálását tartja szükségesnek. A Kúria ha a felülvizsgálat i kérelemnek tárgyaláson való elbírálását tartja szükségesnek a tárgyalást legkés őbb az iratoknak a Kúriához érkezését ől számított nyolcadik napra tűzi ki. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a felülvizsgálati kérelemnek az ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalá s napját legalább három nappal megelőzze. (6) A felülvizsgálati eljárást befejező határozatot kivéve, ha annak kihirdetését a Kúri a elhalasztotta annak meghozatalától számított legkés őbb nyolc napon belül kell írásb a foglalni, és azt a Kúria három napon belül kézbesíti a feleknek. Ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, az írásba foglalást követ ő három napon belül megküldi az iratokat a bíróságnak. Ha a Kúria az ítélet kihirdetését elhalasztotta, a már írásba foglalt ítéletét a jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti és ezta jegyz őkönyvben is feltünteti. 14. A bizottság a törvényjavaslat 16. -ának a következő módosítását 16. A bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkés őbb december 31. napjáig hivatalból felfüggeszti [annak a pernek] [kivéve] a 6. alcímben szabályozott [pernek] per kivételével azt a peres eljárást [a tárgyalását], amelynek a tárgya részben

6 6 vagy egészben a 3. (1) bekezdésevagy 4. (1) bekezdése szerinti szerz ődéses kikötés, illetve amely pert az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt a pénzügyi intézmény indított a fogyasztóval szemben. A bíróság a felfüggesztés tárgyában tárgyaláson kívül is határozhat. Az eljárás felfüggesztésére a Pp ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a felfüggesztést elrendel ő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. 15. A bizottság a törvényjavaslat 17. (3) bekezdésének a következő módosítását (3) A kölcsönszerz ődésen alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lév ő (vagy a kölcsönszerződésből eredő követelés behajtása érdekében bekapcsolódással [zálogjogosult bekapcsolódásával] indult) végrehajtási eljárásokban a (4), (7), [és] (8) és (10) bekezdésben foglalt kivétellel a külön törvényben meghatározott időpontig eljárás i cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a felek és egyéb érdekeltek által tett nyilatkozatok is hatálytalanok; eddig az időpontig minden határidő megszakad, azt követ ően a határidő újra kezdődik. A végrehajtási ügyet a végrehajtónak szünetel ő ügyként kell nyilvántartania, ha a végrehajtási ügyben eljárási cselekmény vagy intézkedé s foganatosítására e törvény alapján nem kerül sor. 16. A bizottság a törvényjavaslat 17. (5) bekezdésének a következ ő módosítását (5) Ha a (3) bekezdésben meghatározott követelés behajtásán kívül más követelés behajtására is indult [vagy a (3) bekezdésben meghatározott követelés behajtásán kívül más követelés behajtása iránt bekapcsolódással indult]végrehajtás az adóssal szemben, ezekben a végrehajtási eljárásokban a fedezetként meghatározott vagyontárgy vonatkozásában a vagyontárgy lefoglalásával összefügg ő, valamint a (4) bekezdésben meghatározott eljárás i cselekmények kivételével a külön törvényben meghatározott id őpontig intézkedések, eljárási cselekmények nem foganatosíthatóak. 17. A bizottság a törvényjavaslat 17. (7) és (8) bekezdésének a következő módosítását (7) A végrehajtást kérő, illetve az adós kérheti annak megállapítását, hogy a kölcsönszerz ődésben nem szerepel a 3. (1) bekezdése, illetve a 4. (1) bekezdése szerinti szerz ődéses kikötés. A kérelmet a végrehajtónál kell benyújtani, aki azt elbírálás végett az ügy irataival együtt beterjeszti a végrehajtást [elrendel ő]foganatosító bíróságho z [(közjegyzőhöz)]. A kérelmet legkés őbb e törvény hatálybalépését ől számított [30] 120 napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A kérelmet a végrehajtást [elrendelő]foganatosító bíróság a végrehajtási kifogás elbírálásának szabályai szerint bírálj a el.

7 7 (8) Ha a végrehajtást [elrendel ő]foganatosító bíróság [(közjegyző)] azt állapítja meg, hogy a kölcsönszerződésben nem szerepel a 3. (1) bekezdés, illetve a 4. (1) bekezdés szerinti szerz ődéses kikötés, akkor végzéssel határoz arról, hogy a végzés joger őre emelkedését követően a (3) (6) bekezdés nem alkalmazható és az eljárási cselekmények, intézkedése k foganatosításának van helye ; a megszakadt határid ők a végzés jogerőre emelkedését követően kezd ődnek újra. 18. A bizottság a törvényjavaslat 17. -át új (9) és (10) bekezdéssel kiegészíteni javasolja: (9) Ha e törvény hatálybalépése napján a kölcsönszerz ődésen alapuló követelés behajtása iránt indult végrehajtás azért szünetel, mer t a) az adós részére részletfizetést engedélyeztek vagy b) a letiltás előjegyzését a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) igazolta és más intézkedésre nincs lehetőség vagy nincs szükség, az adós a végrehajtónál kérheti a (3) bekezdés alkalmazását. (10) E törvény rendelkezései nem akadályozzák azt, hog y a) az adós megfizesse a követelés összegét vagy b) a követelés megsz űnésének és csökkenésének bejelentésére, valamint a követelé s megszűnésével és csökkenésével kapcsolatos eljárási cselekmények és intézkedések megtételére, foganatosítására kerüljön sor. 19. A bizottság a törvényjavaslat 10. alcím címének a következ ő módosítását 10. Záró és átmeneti rendelkezése k 20. A bizottság a törvényjavaslat 19. -ának a következő módosítását 19. W Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a kihirdetését követő napon léti hatályba. (2) Az a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. 21. A bizottság a törvényjavaslatot új 20. -sal kiegészíteni 20. A pénzügyi intézmény fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében e törvény hatályba lépésének napjától nem jogosult egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre mindaddig, amíg az érintett ASZF tisztességességét az illetékes bíróság joger ősen meg nem állapítja, tekintet nélkül arra, hogy a pénzügyi intézmény a Hpt (8) bekezdés szerint

8 8 egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vag_ydíjemelésre vonatkozó hirdetményt tett-e közzé. 22. A bizottság a törvényjavaslatot új 21. -sal kiegészíteni 21. Amennyiben a pénzügyi intézmény június 17-ét megelőzően tette közzé a Hpt (8) bekezdés szerint egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre vonatkozó hirdetményt, és az abban foglalt, tervezett egyoldalú kamatemelés, költségemelé s vagydíjemelés június 16-át követően, de legkés őbb e törvény hatálybalépésének napján hatályba lépett, és a) a módosítás után még nem került sor törlesztésre, úgy a pénzügyi intézmény a módosítást nem érvényesíti a fizetendő törlesztőrészletben és a hirdetményt visszavonja ; b) a módosítás után már sor került törlesztésre, úgy a módosítás miatti törleszt őrészlet növekedést az ügyfél számláján e törvény hatálybalépését követő harmadik munkanapon jóvá kell írni és a hirdetményt vissza kell vonni. INDOKOLÁS 1. A törvényjavaslat 1. (1) bekezdése szövegének kiegészítése a szabályozá s tartalmának változtatása nélkül az egyértelmű, egységes jogalkalmazást segíti elő. Magyarország május 1. napján csatlakozott az Európai Unióhoz, az EU jo g alkalmazására vonatkozó elvek és az Európai Unió Bírósága jogértelmezésének kötelező ereje ettől az időponttól érvényesülnek a magyar jogrendszerben, valamint a fogyasztókkal kötött szerz ődésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekr ől szóló 93/13/EGK irányelv európai uniós jogi min őségében is ett ől az id őponttól érvényesül, aminek az Európai Unió Bírósága által adott értelmezését vette alapul a Kúria irányadó jogegységi határozata. A törvényjavaslat 1. (2) bekezdésének módosítása a végtörlesztés esetkörén kívül a fogyasztói kölcsönszerződések fedezetéül szolgáló lakóingatlanok Nemzeti Eszközkezelő által az állam javára való megvásárlásával záruló esetét is kiemeli a törvény hatályával érintett fogyasztói kölcsönszerz ődések köréb ől, feltéve, hogy az ingatlan megvásárlása e törvény hatálybalépése el őtt megtörtént. A hiteladós ebben az esetben ugyan nem kedvez ő árfolyamon történő hiteltörlesztéssel szüntette meg teljesítési kötelezettségét és rendezte tartozását, hanem az állam segítségével, sajáto s törvényi feltételek szerint, de ez az esetkör sem indokolja (a végtörlesztéshe z hasonlóan), hogy az e kedvezményes lehet őséget igénybe vett fogyasztó által kötött szerz ődéssel lezárt jogviszonyra is kiterjedjen a törvényjavaslat hatálya. Az 1. (3) bekezdés szövegpontosítása annak egyértelm űsítését szolgálja, hogy a fennálló fogyasztói kölcsönszerződések esetén az e törvényben meghatározot t kötelezettségek és jogosultságok azt a pénzügyi intézményt terhelik, illetve illetik, amely a törvény hatálybalépésének napján, vagy ha a szerz ődés már megszűnt, úgy a szerz ődés megszűnésekor a fogyasztói kölcsönszerz ődésből eredő követelések tekintetében jogosulti pozícióban van, vagy a szerz ődés megszűnésekor ilye n pozícióban volt. A módosító javaslat számol azzal a lehet őséggel is, hogy a törvén y hatálybalépése napján vagy a szerződés megszűnésekor a követeléssel már olyan személyek rendelkeznek, amelyek nem minősülnek pénzügyi intézménynek. Erre az

9 9 esetre a fogyasztók érdekeinek feltétlen biztosítása érdekében a javaslat úg y rendelkezik, hogy a fogyasztói kölcsönszerz ődésből származó kötelezettségek azt a pénzügyi intézményt terhelik, illetve a jogok azt a pénzügyi intézményt illetik meg, amelytől a törvény hatálybalépése illetve a szerződés megszűnése időpontjában a követeléssel rendelkező nem pénzügyi intézmények a követeléseket megszerezték. A törvényjavaslat kiegészítése szükséges a következ ők miatt [1. új (4) bekezdése]. A törvény hatályba lépésekor folyamatban lév ő, a pénzügyi intézmény jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárásokban a pénzügyi intézmény törvénye s képviselője (végelszámoló, felszámoló) teljesíti az e törvényben meghatározot t kötelezettségeket. Tekintettel arra, hogy mind az árfolyamrés rendezésével, min d pedig a semmis egyoldalú szerz ődésmódosítással összefüggő elszámolási kötelezettségre vonatkozóan külön törvény kerül megalkotásra, mindaddig a zárómérleget, illetve végelszámolás esetében a végelszámolás időszakáról készítendő számviteli beszámolót nem lehet elkészíteni. 2. Lásd a T/465/7. számú módosító javaslat indokolását. 3. A törvényjavaslat célja, hogy a Magyar Államot a perben a Polgári Törvényköny v szabályai szerint az állami vagyon felügyeletéért felelő miniszter képviselje ; a módosítás célja a képvisel ő személyének egyértelművé tétele. 4. A javaslat célja, hogy pontos és részletes eljárási szabályokat adjon a bírósági alkalmazott kézbesítésére. A javaslat rögzíti, hogy a kézbesítésre milyen id őszakban, milyen kézbesítési rend betartásával kerülhet sor. 5. A speciális polgári peres eljárás jellegéb ől adódóan nem indokolt a csatlakoz ó fellebbezés és csatlakozó felülvizsgálati kérelem lehet őségének biztosítása, ezért azt a javaslat kizárja. A javaslat ugyancsak kizárja az elektronikus kommunikáci ó szabályainak alkalmazását (Pp. XXVIII. fejezet). 6. A törvényjavaslat jelenlegi szabálya szigorú eljárási határid őkhöz köti a pere s eljárások lefolytatását, melyből adódóan valamennyi per egy id őben indulna meg é s folyna. Az ügyteher id őbeni, ésszer ű elosztása érdekében a javaslat a peres eljárá s megindítására két határid őt ad A törvényjavaslat kiegészítésével rögzítésre kerülne, hogy a keresetlevélben azt az id őszakot is meg kell jelölni, amely alatt a pénzügyi intézmény a szerz ődéses kikötést alkalmazta; s ezt az ÁSZF kivonatában is meg kell jelölni. 9. A törvényjavaslat kiegészítésének célja, hogy a tárgyalási határnap elmulasztása miatt legyen helye igazolásnak ; ennek hiányában ugyanis az sem élhetne igazolás i kérelemmel, akinél a mulasztás hibáján kívül következett be. Annak érdekében ugyanakkor, hogy ez ne járjon az eljárás elhúzódásával, a javaslat szigorú határid őket határoz meg. 10. A javaslat célja, annak egyértelművé tétele mely a Pp. szabályaiból egyéként i s következik, hogy amennyiben a kereset nem alapos (azaz a kikötés tisztességtelen), a bíróság a keresetet elutasítja. 11. A törvényjavaslat 13. (6) bekezdésének módosítása azt a célt szolgálja, hogy a bíróságnak kellő ideje legyen a várhatóan egy időben, nagy számban érkez ő fellebbezések esetében a tárgyalás kit űzésére; értelemszerűen a bíróságnak a tárgyalást akként kell kitűzni, hogy a 13. (4) bekezdésében írt 30 napos határid ő tartható legyen. 12. Szövegpontosító javaslatot tartalmaz. 13. A javaslat a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson kívüli elbírálásának főszabályából indul ki, s azt annyiban szigorítja az általános szabályokhoz képest, hogy tárgyalá s tartására csak akkor ad lehet őséget, ha a Kúria azt szükségesnek tartja. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat szerint a Kúriának a felülvizsgálati eljárást harminc nap

10 1 0 alatt kell lefolytatnia, a javaslat a tárgyalás kitűzése tekintetében állapít meg a z általánostól eltérő határidőket. Hasonlóan a másodfokú eljáráshoz a felülvizsgálat i eljárás során is szükséges a felülvizsgálati eljárást befejező határozat kézbesítésére vonatkozó szabályokat rögzíteni. Ugyancsak szükséges az iratok alsóbb fokú bírósá g számára történő megküldésére vonatkozó szabályokat rögzíteni arra az esetre, ha a Kúria az els ő- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalár a utasítja, az új eljárás miel őbbi lefolytathatósága érdekében. 14. Tekintettel arra, hogy a polgári perrendtartás szabályai szerint csak a per tárgyalás a függeszthet ő fel ugyanakkor a cél az érintett peres eljárások vonatkozásában az, hogy azok haladéktalanul felfüggesztésre kerüljenek és ne kelljen feleslegesen a mé g ki nem tűzött ügyekben tárgyalást tartani a javaslat a peres eljárás felfüggesztésér ő l rendelkezik, akként, hogy lehet ővé teszi az eljárás tárgyalás tartása nélküli felfüggesztését. Fontos az is, hogy a törvényjavaslat rögzítse, hogy az eljárás felfüggesztése meddig tart, ezért a javaslat akként rendelkezik, hogy az legkésőbb december 31. napjáig tarthat. Tekintettel arra, hogy a felfüggesztésr e vonatkozóan nincs mérlegelési joga a bíróságnak a javaslat kizárja a fellebbezé s lehetőségét A javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében, tartalmi változtatás nélkül pontosítja a 17. (3) és (5) bekezdését, s egyértelm űen rögzíti, hogy a (3), illetve az (5) bekezdés szabálya mely bekapcsolódással indult ügyekre vonatkozik. A javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében, tartalmi változtatás nélkül pontosítja a 17. (3) és (5) bekezdését, s egyértelm űen rögzíti, hogy a (3), illetve az (5) bekezdé s szabálya, mely bekapcsolódással indult ügyekre vonatkozik. A törvényjavaslat szabályainak kiegészítése azért is szükséges, hogy a végrehajtók megfelel ően tudják kezelni nyilvántartásukban azokat az ügyeket, melyekre e törvényjavaslat vonatkozik, a javaslat ezért rögzíti, hogy noha ezek az eljárások ne m szünetelnek, nyilvántartani azokat szünetelő ügyként kell. 17. A törvényjavaslat 30 napot biztosítana arra, hogy a végrehajtást kér ő vagy az adós bejelentse, hogy nem olyan követelés behajtása a végrehajtás célja, melyeket e törvényjavaslat érint. A cél támogatandó, azonban a 30 napos határidő túlzottan kevés időt biztosít a feleknek eljárási jogaik gyakorlására, így indokolt, hogy err e legalább 120 napot engedjen a törvényjavaslat. A javaslat továbbá a törvényjavaslat szabályait annyiban módosítja, hogy a (7) és (8) bekezdésben írt eljárás lefolytatásá t a végrehajtást elrendel ő bíróság helyett a végrehajtást foganatosító bíróságho z telepíti. Ennek indoka elsődlegesen az, hogy éppen a foganatosítás körében, a végrehajtási cselekmények folytatására születhet döntés, másrészt, hogy a végrehajtási kifogás elbírálása is e bírósághoz tartozik, így a végrehajtási kifogá s szabályainak alkalmazására is zökkenőmentesen kerülhet sor. 18. Annak érdekében, hogy a szabályozás a szükséges körben lehet őséget biztosítson az adós számára arra, hogy a számára kedvez őbb eljárásrendben kerüljön sor a végrehajtásra, a törvényjavaslat szabályai kiegészítésre kerülnek. Egyes végrehajtás i ügyek bár nincsenek folyamatban, hanem ügyviteli befejezéssel befejezésre kerülnek, azonban ezekben az ügyekben is el őfordulhat, hogy a teljesítés tovább történi k (részletfizetés, munkabér letiltás) ; ezekben az ügyvitelileg befejezett ügyekben i s lehetővé kell tenni az adós döntésétől függ ően, hogy ezek a cselekmények is megakadjanak.

11 1 1 Ugyancsak az adósok rendelkezési jogának tiszteletben tartása érdekében szüksége s lehetőséget biztosítani arra, hogy az adós választása szerint megfizethesse a követelést, s ezáltal a végrehajtás alól szabaduljon ; ha az adós e szabály alapján a végrehajtást kérőnek teljesít, az értelemszerűen nem jelenti azt, hogy a pénzügy i intézmény mentesülne az elszámolási kötelezettsége alól A módosító indítvány rendezi azon fogyasztói kölcsönszerződések helyzetét, melyek tekintetében egyoldalú szerz ődésmódosításra került vagy kerülne sor a Kúri a jogegységi határozathozatalát követően, mivel a Kúria döntése alapján az egyoldal ú szerződésmódosítás lehet őségét tartalmazó ASZF-ek tekintetében vélelmezni kell a tisztességtelenséget. Budapest, július 3. Dr. Gulyás Gergely elnök