Tarackbúzafajok betegség-ellenállóságának beépítése a termesztett búzába Transfer of disease resistance from wheatgrass species into hexaploid wheat
|
|
- Flóra Pásztor
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Türkösi Edina Kruppa Klaudia Linc Gabriella Lángné Molnár Márta Tarackbúzafajok betegség-ellenállóságának beépítése a termesztett búzába Transfer of disease resistance from wheatgrass species into hexaploid wheat turkosi.edina@agrar.mta.hu MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Génmegőrzési Osztály Bevezetés A Thinopyrum nemzetségbe tartozó tarackbúzafajok (Löve 1980), a termesztett búza harmadlagos génforrásai közé tartoznak, különösen széleskörű genetikai forrásként szolgálnak a termesztett Triticeae fajok nemesítésében. A nemzetség nagyszámú évelő fajt foglal magába, amelyek ploidszintje igen változó, a diploidtól a dekaploidig. Ezek a szárazságtűrő fűfélék élőhelyül és táplálékul szolgálnak a vadvilág számára, főként Európa mediterrán régióiban, Nyugat-Ázsiában, Afrika északi részén és Észak-Amerikában. A tarackbúza fajok taxonómiája ismétlődő viták témája volt, ennek köszönhetően számos Thinopyrum faj elnevezésének egy vagy több szinonímája van, arra utalva, hogy korábban ezeket a fajokat a botanikusok az Agropyron nemzetségbe sorolták. A molekuláris technikák alkalmazása ellenére Kellogg (2006) megállapítása szerint a Triticeae nemzetségcsoporton belül a rokonsági viszonyok vitatottak voltak és továbbra is azok maradnak. Dewey (1984) javasolta, hogy az Agropyron elnevezést csak a P genommal rendelkező poliploid taréjos búzafű sorozat esetén használják. Így, az St genommal rendelkező Agropyron spicatum (Pursh) Scribner & Smith, és rokon fajait a Pseudoroegneria (A. Löve) nemzetségbe sorolják. A magas tarackbúzát és a közönséges tarackbúzát jelenleg a Thinopyrum nemzetségbe sorolják A. Löve Thinopyrum ponticum (Podp.) Barkworth & D.R. Dewey illetve Thinopyrum intermedium (Host) Barkworth & D.R. Dewey fajnéven. A Thinopyrum nemzetségbe tartozó fajok J vagy E genommal rendelkeznek (Dewey 1984), némelyik St genomot tartalmaz (Liu and Wang 1993; Kishii et al. 2005). A korábban Agropyron trachycaulum néven ismert faj (Link) Malte ex H.F.Lewis és caespitose rokonai az Elymus nemzetség fajai, amelyekben az St alapgenom mellett egy vagy több H, Y, W vagy P genom található (Wang et al.1995). A Thinopyrum nemzetség fajai számos nemesítési szempontból értékes tulajdonsággal rendelkeznek, mint például fokozott vitalitás, széleskörű abiotikus és biotikus stresszrezisztencia. A nemzetség számos faja évelő. Több fajt sikeresen hibridizáltak a termesztett búzával. Leginkább a Th. elongatum (2n=2x=14).(Host D.R.) Dewey, Th. bessarabicum (2n=2x=14) (Savul. & Rayss) Löve, valamint a Th. intermedium (2n=6x=42) (Host) Barkworth & D.R. Dewey és Th. ponticum (2n=10x=70) (Podp.) Z.-W. Liu & R.-C. Wang fajt hasznosították a búzába történő tulajdonságok átvitele céljából (Ceoloni et al. 2014). A Thinopyrum fajok könnyen keresztezhetők a búzával, és nagyfokú ellenállóságuknak köszönhetően potenciális génforrásként szolgálnak a búza genetikai variabilitásának gazdagítására (Li és Wang 2009). A tarackbúzát sikerrel hasznosították a sótűrés növelésére (Colmer et al. 2006), továbbá betegségrezisztencia (Li et al. 2008), valamint minőségi paraméterek javítására (Liu et al. 2008) is felhasználták. 399
2 Táblázat Fontosabb Thinopyrum fajok, elnevezésük szinonímái, kromoszómszámuk és ploidszintjük (Richard R., C Wang, nyomán). (A búzával hibridizált fajok vastagon szedve)hiba! Érvénytelen csatolás. A búza és a tarackbúza közötti intenzív keresztezések a XX század első felében kezdődtek a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Németországban. A búza Agropyron elongatum F 1 hibridek jól fejlett gyökérrendszerrel, betegségrezisztenciával, hideg- és szárazságtűréssel rendelkeztek. Az F 2-ben a növények nagy része évelő volt. Magyarországon az első búza/tarackbúza hibrideket 1953-ban Kiss és Rajháthy hozta létre, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében (Kiss és Rajháthy, 1956; Belea, 1964). A búza és tarackbúza közötti amfiploidok, amelyek az F 1 hibridek kolchicinnel történő kezelése vagy spontán kromoszómaduplikációval jöttek létre, amellett, hogy lehetőséget adnak a donor fajok és a recipiens búza genomok hasonlóságának vizsgálatára, alapanyagként szolgálnak, hasznos tulajdonságok átvitelét célzó introgressziós vonalak előállítására. A nemesítési programok egyik célja az évelő jelleg beépítése a búzába, amely során a diploid Th. elongatum, és a poliploid Th. ponticum és Th. intermedium fajokból származó kromoszómák biztosíthatják az évelő jelleget. Ebben az esetben, ha a búzaszülő hexaploid, az amfiploid legalább 56 kromoszómával rendelkezik. Az évelő jelleg és robusztus évelő habitus megfigyelhető a részleges amfiploidok esetében, amelyekben a búza: tarackbúza kromoszómák aránya változó lehet. A dekaploid Th. ponticum és a hexaploid Th. intermedium/búza hibridekből származó részleges amfiploidok általában egyaránt 56 kromoszómával rendelkeznek. Ezekben a növényekben nem minden esetben van jelen a teljes búzagenom, búza- Thinopyrum transzlokációk jöttek létre vagy homeológ Thinopyrum kromoszómák helyettesítik a hiányzó búza kromoszómákat (Oliver et al. 2006, Sepsi et al. 2008). A részleges amfiploidokban összesen 6 különböző homeológ genom (A, B, D, J, JSt, St) van jelen és a növényekben gyakran a különböző genomok közötti transzlokációk figyelhetők meg (Han et al. 2004). Számos búza/thinopyrum teljes vagy részleges amfipoid felhasználható rezisztenciagének expressziójának vizsgálatához a recipiens búzagenomban. Ezek a rezisztenciagének kitűnő ellenállóságot biztosítanak különböző gomba és vírusbetegségekkel szemben, mint például levélrozsda, szárrozsda, sárgarozsda, lisztharmat, fuzárium, árpa sárga törpülés vírus (BYDV), búza csíkos mozaik vírus (WSMV) és ennek vektora, az Aceria tosichella ellen (Oliver el al. 2006, Li and Wang 2009, Chang et al. 2010, Wang 2011). Az amfiploidok egy része, például a durum és kenyérbúza Th. elongatum, Th. bessarabicum vagy Th. distichum fajokkal létrehozott amfiploidok kitűnő toleranciát mutattak különböző abiotikus stresszekkel, különös tekintettel a magas sótartalommal szemben (King et al. 1997, Colmer et al. 2006, Marais et al. 2014). Anyag és módszer A Thinopyrum intermedium és Thinopyrum ponticum keresztezésével, az 1930-as években a volt Szovjetúnióban Nikolai V. Cicin állította elő az Agropyron glael szintetikus fajhibridet. Az elnevezés a régi nomenklatúra szerinti Agropyron glaucum (Desf. ex DC.) Roem. & Schult. (2n=6x=42) (=Thinopyrum intermedium) és az Agropyron elongatum (Host) P. Beauv. (2n=10x=70) (=Thinopyrum ponticum) fajnevek, glaucum és elongatum első szótagjának összevonásával jött létre. Az Agropyron glael elnevezésének megváltoztatására nem található szakirodalmi említés, ezért a következőkben így szerepel. A fajok reciprok keresztezésével mindkét kombinációban létrehozott hibrideket, Agropyron glael és Agropyron elgla néven, utalva ezzel a keresztezésben használt szülőpartnerekre. Az A. glaucum és A. elongatum könnyen keresztezhetőek egymással, a szemkötés magas. A hibridek szemei aszottak voltak, de jól fejlett embrióval rendelkeztek. Az F 1 hibridek heterogének voltak a bokrosodás, a növénymagasság és a kalászméret tekintetében. A hibridek 56 kromoszómával rendelkeztek (Cicin, 1979). A meiózis során a 400
3 kromoszómák bivalens formátumot alkottak. A hibrid növények ugyanúgy, mint a szülőpartnerek évelők voltak, jól tűrték az átültetést és a klónozást, többségük a leírójuk szerint több mint 20 évig is fennmaradt. Az A. glael hibrid Dr. Szalay Dezső kutató közvetítésével került Martonvásárra, az MTA Mezőgazdasági Intézet évelő tenyészkertjébe, ahol a továbbiakban fenntartották. A molekuláris citogenetikai csoport a martonvásári Mv9kr1 búza genotípust 2001-ben keresztezte az A. glael 8-as számú klónnal (A.glael-8), melynek során a hibrid genotípust polleanadóként használták. Negyvenöt kalász beporzása után, 30 kalászban összesen 255 F 1 szem fejlődött ki. A regenerált növényeket 'Chinese Spring' búzafajtával visszakereszteztük 2004-ben 5 db BC 1 szemet állítottunk elő. A második visszakeresztezés után összesen 19 db BC 2 szem fejlődött, egy kalász öntermékenyítésével pedig BC 1F 2 46 db szemet kaptunk. Ezek utódvonalait 2006-tól martonvásári tenyészkertünkben felszaporítottuk, öntermékenyítettük és betegségekre folyamatosan szelektáltuk. A szelektált növények citogenetikai vizsgálatához a csírázó szemek gyökércsúcsának osztódó szövetéből metafázisos kromoszómapreparátumokat készítettünk, majd a Thinopyrum fajokból származó kromoszómák vagy kromoszómaszegmentumok kimutatásához in situ hibridizációs technikákat alkalmaztunk. A hibridizáció során a kimutatni kívánt faj vagy genom indirekt módon jelölt teljes genomi DNS-ét használjuk próbaként és a recipiens faj vagy genom jelöletlen genomi DNS-ét blokkolóként. A FISH technika néhány kisebb méretű, általában repetitív DNS- vagy RNS-szekvenciák hibridizálásával és specifikus hibridizációs mintázatuk detektálásával lehetővé teszi a különböző kromoszómák azonosítását. FISH-t alkalmaztunk a vizsgált genotípusokban a hexaploid búzából származó kromoszómák azonosítására, annak megállapítására, hogy eliminálódtak-e búza kromoszómák, illetve búza/thinopyrum transzlokációk esetén a transzlokációban résztvevő kromoszóma vagy kromoszómaszegmentum azonosítására. A FISH során alkalmazott próbák a 120 bp hosszú psc119.2 próba, amely telomérás heterokromatin eredetű rozsszekvenciát tartalmaz és a pas1 az Aegilops squarrosa fajból izolált 1kb hosszú ismétlődő szekvencia. A két próba eltérő színű jelölésével és egyidejű hibridizálásával a 21 pár búzakromoszómából 17, köztük az összes B és D kromoszóma azonosítható. Különböző Triticeae fajokból izolált és Afa I endonukleázzal emésztett pas1 szekvenciák (Afafamily) előállításával néhány A genomhoz tartozó kromoszóma is azonosíthatóvá vált. Kísérleteink során biotinnal jelölt psc próbát, digoxigeninnel jelölt Afa family próbát és biotinnal ill. digoxigeninnel jelölt pta71 próbát alkalmaztunk. A fluoreszcens jelek detektálása streptavidin FITC-el ill. anti-dig-rhodaminnal történt. Eredmények Az Agropyron glael kromoszómáinak búza genetikai háttérben történő kimutatásához az A. glael fajhibrid szülőpartnerein alkalmaztuk az mcgish technikát. A Th. ponticum (2n=10x=70, genomösszetétele JJJJJJJ St J St J St J St ) kromoszómák kimutatása biotinnal jelölt J és digoxigeninnel jelölt St genomi DNS-sel történt. A J genomi DNS-sel élénkzöld, a teloméráknál hibridizációs jelet nem mutató kromoszómákat J genomhoz tartozó kromoszómaként, a centroméra körűli régióiban St genomi DNS-sel pirosan jelölődő, egyébként a J genommal megegyező mintázatú kromoszómákat J St kromoszómaként azonosítottuk. A Th. ponticum fajnál alkalmazott próbákat használtuk a Th. intermedium (2n=6x=42, JJStSt?) mcgish-sel történő elemzéséhez is. A Th. ponticum fajtól eltérően St genomot is taltalmaz, mely a Pseudoroegneria fajokra jellemző. Az mcgish-t követően a pirosan jelölődött St kromoszómák jól elkülöníthetők voltak a J St (zöld + piros) és J (zöld) kromoszómáktól. A hibridizációs jel intenzitása nem volt egységes. A J St kromoszómák J genomja kevésbé fluoreszkált, mint a J kromoszómák többsége. Az Agropyron kromoszómák számának csökkentése céljából az Mv9kr1/A. glael F 1 hibrideket visszakereszteztük a 'Chinese Spring' búzafajtával. Nyolc öntermékenyítés után a BC 1 növények utódait 2013-ban vizsgáltuk a martonvásári tenyészkertben. A genetikai hasadás következtében morfológiailag jelentős különbségeket 401
4 402 tapasztaltunk a vizsgált növények között. A genotípusok jelentős részét az Mv9kr1 szülőnél hosszabb és vékonyabb, kihegyesedő kalásztípus jellemezte. A pelyvalevelek az A. glael hibridhez hasonlóan kemények, nehezebben csépelhetők. Egyes genotípusok kalászain rövid szálkacsonkok találhatók, de a vonalak nagy része tar. A növények színe sötétzöld vagy kékes hamvaszöld, egyes genotípusoké a visszakeresztezéshez használt 'Chinese Spring' búzához hasonló sárgászöld. Az egyes vonalak még nem voltak stabilak, a parcellákon belül több esetben hasadást figyeltünk meg. A búza/a. glael utódvonalak a búzához képest lassabban fejlődtek, nappal később kalászoltak és virágoztak, ami a további visszakeresztezést is nehezítette. A vonalak egy része alacsony fertilitással rendelkezett. A virágzást követően a növények sokáig zöldek maradtak, lassabban értek, ezeket a búzánál két héttel később lehetett aratni. A növények jellemzően magasabbak voltak az Mv9kr1 búzapartnernél, ugyanakkor előfordultak törpe (55-60 cm), és nagyon magas, könnyen megdőlő, 'Chinese Spring'-hez hasonló genotípusok is (kb cm). A 62 kromoszómás BC 1 növény öntermékenyített utódai között változatos kromoszómaszámú és genomösszetételű növényeket azonosítottunk. A búzagenom mellett J és St genomhoz tartozó kromoszómákat is kimutattunk az 51, 52, 53, 54, 56, 58, 59, 60, 61 és 62 kromoszómaszámú növényekben. A citológiailag vizsgált növényeket minden esetben egyedi azonosítóval, citológiai számmal láttuk el és fitotroni növénynevelő kamrákban illetve tenyészkertben felneveltük, az aratás után a szemeket génbanki tárolóban megőriztük. A többszörös öntermékenyítésnek alávetett utódnövények genomösszetétele változatos volt. Az kromoszómaszámú növényekben különböző számú, többnyire idegen kromoszómát azonosítottunk. Több vonalból az St genom eliminálódott, máshol intergenomi átrendeződéseket tapasztaltunk búza-st és J-St genomok között. A BC 1F 5-BC 1F 8 vonalakból származó utódokat citogenetikailag ellenőriztük és fitotroni növénynevelő kamrákban felneveltük. Ezek között több részleges amfiploidot azonosítottunk, amelyek kromoszómaszáma stabilnak bizonyult. A 196-nak nevezett levélrozsda és sárgarozsda rezisztens vonal 54 kromoszómával rendelkezett, amelyből 6 pár az Agropyron glael-ből származott. A vonal mcgish és FISH analízise egyértelművé tette a részleges amfiploid genomösszetételét, amely 14A kromoszóma, 14B kromoszóma, 2 transzlokációt magában foglaló kromoszóma (3BS-D/J?), 12D kromoszóma, 8J kromososzóma és 4 St kromoszóma. A búza kromoszómák azonosítására használt DNS repetitív próbák (Afa-family, pta71, psc119.2) alkalmazásával a FISH analízis kimutatta, hogy a genotípusból eliminálódott a 3D kromoszómapár (3D nulliszóm). Ezt a kromoszómapárt helyettesítette az a transzlokációs kromoszómapár, amelynek hosszú karja a 3BS, a rövid karja pedig egy St genomból származó kromoszómaszegmentum. Ennek a vonalnak a növényei alacsonyak voltak (átlagmagasság termőhelytől függően cm), a kalászok hosszabbak voltak a búza szülőnél, fertilitásuk szignifikánsan alacsonyabb az Mv9kr1 búzavonalnál. A növényekről összegyűjtött szemek általában hosszúak és vékonyak voltak, sötétbarna színűek és a búzánál keményebb pelyvalevelekkel rendelkeztek. Az amfiploidok virágzási ideje nappal későbbre esett a búza genotípusoknál a megfigyelések mindhárom évében. A BC 1 növények utódait tenyészkerti körülmények között visszakereszteztük a martovásári Mv9kr1 búzavonallal és az Mv Karizma búzafajtával. Az Mv9kr1 A.glael hibridek búzával visszakeresztezett utódai között 170 szem citológiai vizsgálatát végeztük, amelyek között addíciókat, szubsztitúciókat, transzlokációkat azonosítottunk. A kalász utódsorokban nagyon hosszú, de vékony kalászú, sötétzöld és szőrözött levelű, magas növényeket figyeltünk meg. Az Mv Karizmával történt második visszakeresztezés és öntermékenyítés után az utódnövényekről számos szemet citológiai vizsgálat céljából csíráztattuk és felneveltük, a rezisztens növényeket kiválogattuk. Az optimalizált mcgish alkalmazásával a 36 vizsgált növénybő kettő St genomból származó diszómás centrikus fúziót, kettő diszómás terminális transzlokációt hordozott. A terminális transzlokáció esetén az Agropyronból származó kromoszóma szegmentum a 6D kromoszóma rövid karjához transzlokálódott. Ezen növények utódainak citogenetikai elemzése kimutatta, hogy az St genomból származó kromatin stabilan öröklődik az utódokba. A továbbiakban a vonalak levélrozsda ellenállóságát mesterséges rozsdafertőzéssel kívánjuk vizsgálni.
5 1. Ábra Agropyron glaelből származó terminális transzlokáció kimutatása GISH-sel az Mv9kr1 A. glael hibridek Mv Karizmával visszakeresztezett utódaiban (az A.glael kromoszóma szegmentum élénkvörös, nyílakkal jelölve) Köszönetnyílvánítás A kutatásokat az OTKA (K és K108555) támogatta. Irodalomjegyzék BELEA A. (1964): Néhány Triticum L. fajhibrid genetikai elemzése és nemesitési értékelése. Doktori disszertáció, Budapest, p. CICIN N.V. (1979): Цитогенетические исследования виды пырея и пшенично-пырейных гибридов (A búzafajok és interspecifikus hibridjeik citogenetikai tanulmányozása) p. In: CICIN N.V. (Szerk.): Проблемы отдаленной гибридизации (A távoli hibridizáció problémái). Москва: Наука, 278 p. CEOLONI C., KUZMANOVIC L., GENNARO A., FORTE P., GIORGI D., GROSSI M.R., BITTI A. (2014): Genomes, chromosomes and genes of the wheatgrass genus Thinopyrum: the value of their transfer into wheat for gains in cytogenomic knowledge and sustainable breeding p. In: TUBEROSA R (Szerk.): Genomics of Plant Genetic Resources Volume 2. Crop Productivity, Food Security and Nutritional Quality. Dordrecht: Springer Science+Business Media, 507 p. CHANG Z.J., ZHANG X.J., YANG Z.J., ZHAN H.X., LI X., LIU C., ZHANG C.Z. (2010): Characterization of a partial wheat Thinopyrum intermedium amphiploid and its reaction to fungal diseases of wheat. Hereditas, 147: p. COLMER T.D., FLOWERS T.J., MUNNS R. (2006): Use of wild relatives to improve salt tolerance in wheat. J Exp Bot, 57: p. DEWEY D.R. (1984): The genomic system of classification as a guide to intergeneric hybridization in the perennial Triticeae p. In: GUSTAFSON JP (Szerk.): Gene manipulation in plant improvement. New York: Plenum Press, 668 p. HAN F., LIU B., FEDAK G., LIU Z. (2004): Genomic constitution and variation in five partial amphiploids of wheat Thinopyrum intermedium as revealed by GISH, multicolor GISH and seed storage protein analysis. Theor Appl Genet, 109: p. KELLOGG E.A. (2006): Beyond taxonomy: prospects for understanding morphological diversity in the grasses (Poaceae). Darwiniana 44:
6 404 KING I.P., LAW C.C., CANT C.A., ORFORD S.E. READER S.M.,MILLER T. E. (1997): Tritipyrum, a potential newsalt-tolerant cereal Plant breeding 116: KISHII M., WANG R.R.C., TSUJIMOTO H. (2005): GISH analysis revealed new aspect of genomic constitution of Thinopyrum intermedium. Czech J Genet Plant Breed, 41: p. KISS Á., RAJHÁTHY T. (1956): Unterscuhungen über die Kreuzbarkeit innerhalb des Subtribus Triticinae. Züchter, 26: p. LI Z., LI B., TONG Y. (2008): The contribution of distant hybridization with decaploid Agropyron elongatum to wheat improvement in China. J Genet Genomics, 35: p. LI H., WANG X. (2009): Thinopyrum ponticum and Thinopyrum intermedium: the promising source of resistance to fungal and viral diseases of wheat. J Genet Genomics, 36: p. LIU Z.W., WANG R.R.C. (1993): Genome analysis of Elytrigia caespitosa, Lophopyrum nodosum, Pseudoroegneria geniculata ssp. scythica, and Thinopyrum intermedium. Genome, 36: p. LIU S., GAO X., XIA G. (2008): Characterizing HMW-GS alleles of decaploid Agropyron elongatum in relation to evolution and wheat breeding. Theor Appl Genet, 116: p. LÖVE A. (1980): Chromosome number reports LXVI. Poaceae-Triticeae-Americanae. Taxon, 29: p. MARAIS F., SIMSEK S., POUDEL R.S.,COOKMAN D., MOHAMED SOMO M. (2014): Development of hexaploid (AABBJJ) Tritipyrums with rearranged Thinopyrum distichum (Thunb.)Á. Löve-derived genoms. Crop Sci 54: OLIVER R.E., XU S.S., STACK R.W., FRIESEN T.L., JIN Y., CAI X. (2006): Molecular cytogenetic characterization of four partial wheat Thinopyrum ponticum amphiploids and their reaction to Fusarium head blight, tan spot, and Stagonospora nodorum blotch. Theor Appl Genet, 112: p. SEPSI A., MOLNÁR I., SZALAY D., MOLNÁR-LÁNG M. (2008): Characterization of a leaf rust-resistant wheat Thinopyrum ponticum partial amphiploid BE-1, using sequential multicolor GISH and FISH. Theor Appl Genet, 116: p. WANG R.R.C., VON BOTHMER R., DVOŘÁK J., FEDAK G., LINDE-LAURSEN I., MURAMATSU M. (1995): Genome symbols in the Triticeae (Poaceae). In: Proc. 2nd Int. Triticeae Symp.: Genomes, Chromosomes, & Genes, and the Concept of Homology., Utah State University, Logan UT, USA, p. WANG R.R.C. (2011): Agropyron and Psathyrostachys p. In: KOLE C (Szerk.): Wild Crop Relatives: Genomic and Breeding Resources, Cereals. Berlin: Springer-Berlin-Heidelberg, 497 p.
NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Faj- és nemzetségkeresztezések jelentősége -A termesztett növényekkel rokon kultúr- és vad fajok értékes génforrást
RészletesebbenEgy búza-thinopyrum ponticum részleges amfiploid molekuláris citogenetikai vizsgálata
Egy búza-thinopyrum ponticum részleges amfiploid molekuláris citogenetikai vizsgálata Sepsi Adél Izabella Doktori értekezés tézisei Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Biológia Doktori Iskola Doktori
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM KRUPPA KLAUDIA KATALIN. Gödöllő. Doktori (PhD) értekezés tézisei UTÓDAIBAN MOLEKULÁRIS CITOGENETIKAI MÓDSZEREKKEL
SZENT ISTVÁN EGYETEM IDEGEN FAJÚ KROMOSZÓMÁK AZONOSÍTÁSA A BÚZA (TRITICUM AESTIVUM L.) ÉS EGYES ROKON NEMZETSÉGEK (HORDEUM, AGROPYRON) KERESZTEZÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HIBRIDEK UTÓDAIBAN MOLEKULÁRIS CITOGENETIKAI
Részletesebben2011. január április 10. IPK Gatersleben (Németország) május 17. Kruppa Klaudia
2011. január 10. 2011. április 10. IPK Gatersleben (Németország) Gatersleben (G-life) Country State District Town Administration Germany Saxony-Anhalt Salzlandkreis Seeland Basic statistics Area 16.00
RészletesebbenA FISH technika alkalmazása az előnemesítésben
Linc Gabriella A FISH technika alkalmazása az előnemesítésben Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Győr, 2016. április 13. www.meetthescientist.hu 1 26 - 1997-98 vendégkutató - növény genetikai
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM KRUPPA KLAUDIA KATALIN. Gödöllő
SZENT ISTVÁN EGYETEM Idegen fajú kromoszómák azonosítása a búza (Triticum aestivum L.) és egyes rokon nemzetségek (Hordeum, Agropyron) keresztezéséből származó hibridek utódaiban molekuláris citogenetikai
RészletesebbenÁRPA KROMOSZÓMÁK AZONOSÍTÁSA ÚJ BÚZA X ÁRPA HIBRIDEK UTÓDVONALAIBAN IN SITU HIBRIDIZÁCIÓ ÉS SSR- MARKEREK SEGÍTSÉGÉVEL
Hagyomány és haladás a növénynemesítésben ÁRPA KROMOSZÓMÁK AZONOSÍTÁSA ÚJ BÚZA X ÁRPA HIBRIDEK UTÓDVONALAIBAN IN SITU HIBRIDIZÁCIÓ ÉS SSR- MARKEREK SEGÍTSÉGÉVEL KRUPPA KLAUDIA, CSEH ANDRÁS ÉS LÁNGNÉ MOLNÁR
RészletesebbenA termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish.
OTKA K67808 zárójelentés 2012. A termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish. A fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) olyan technikai fejlettséget ért
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM Új búza/árpa és búza/agropyron introgressziós vonalak előállítása és azonosítása fluoreszcens in situ hibridizációval és molekuláris markerekkel Doktori (PhD) értekezés tézisei TÜRKÖSI
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM Új búza/árpa és búza/agropyron introgressziós vonalak előállítása és azonosítása fluoreszcens in situ hibridizációval és molekuláris markerekkel TÜRKÖSI EDINA Gödöllő 2017 1 A doktori
Részletesebben1. Őszi búza/őszi árpa (Mv9 kr1/igri) addíciós vonalak előállítása és azonosításuk fluoreszcens in situ hibridizációval (FISH) és SSR markerekkel
OTKA zárójelentés T 043502 A pályázat célja idegen fajú kromoszómákat, szegmentumokat hordozó búza genotípusok előállítása volt, majd azok azonosítása fluoreszcens in situ hibridizációval különböző repetitív
RészletesebbenDI-, TETRA- ÉS HEXAPLOID TRITICUM FAJOK GENOMJAINAK ELEMZÉSE ÉS AZOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FLUORESZCENS IN SITU HIBRIDIZÁCIÓVAL
Hagyomány és haladás a növénynemesítésben DI-, TETRA- ÉS HEXAPLOID TRITICUM FAJOK GENOMJAINAK ELEMZÉSE ÉS AZOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FLUORESZCENS IN SITU HIBRIDIZÁCIÓVAL VARGA MÓNIKA, MOLNÁR ISTVÁN ÉS KOVÁCS
RészletesebbenFaj- és nemzetségkeresztezések története a gabonafélék között Magyarországon
Lángné Molnár Márta Faj- és nemzetségkeresztezések története a gabonafélék között Magyarországon History of cereal interspecific and intergeneric hybridization in Hungary molnar.marta@agrar.mta.hu MTA
RészletesebbenŐszi búza Triticum timopheevii hibrid utódainak jellemzése
SZENT ISTVÁN EGYETEM Őszi búza Triticum timopheevii hibrid utódainak jellemzése Doktori értekezés tézisei Dr. Horváthné Uhrin Andrea Martonvásár 2013 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A citológia és a genetika társtudománya Citogenetika A kromoszómák eredetét, szerkezetét, genetikai funkcióját,
RészletesebbenStudy of yield components of wheat-barley addition lines in pot experiment
(31) ARANYI N. R., 1 SZAKÁCS É., 2 HOFFMANN B., 1 LÁNGNÉ MOLNÁR M. 2 Búza-árpa addíciós vonalak terméselemeinek alakulása tenyészedényes vizsgálatokban Study of yield components of wheat-barley addition
RészletesebbenConserved ortholog set (COS) markerek térképezése Aegilops kromoszómákon
Conserved ortholog set (COS) markerek térképezése Aegilops kromoszómákon Rövid tanulmányút 2011. 01.03-03. 30., John Inn Centre, Dept. of Crop Genetics, Norwich Research Park, Norwich NR4 7UH, UK Supervisor:
RészletesebbenIn situ hibridizáció különböző módszereinek adaptálása és továbbfejlesztése búza genetikai alapanyagok elemzésére
OTKA F037331 Zárójelentés 2006. In situ hibridizáció különböző módszereinek adaptálása és továbbfejlesztése búza genetikai alapanyagok elemzésére Kísérleteinkben célul tűztük ki a transzgének kimutatására
RészletesebbenSzent István Egyetem. Triticum timopheevii eredetű új genetikai anyagok. előállítása és jellemzése. Doktori (PhD) értekezés tézisei.
Szent István Egyetem Triticum timopheevii eredetű új genetikai anyagok előállítása és jellemzése Doktori (PhD) értekezés tézisei Mikó Péter Gödöllő 2015 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője:
RészletesebbenSzent István Egyetem. Búza Aegilops introgressziós vonalak előállítása, geno- és fenotípusos jellemzésük
Szent István Egyetem Búza Aegilops introgressziós vonalak előállítása, geno- és fenotípusos jellemzésük Farkas András Gödöllő 2018 1 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága:
RészletesebbenTriticum aestivum Aegilops biuncialis kromoszóma átépülések indukálása és molekuláris citogenetikai jellemzése
Triticum aestivum Aegilops biuncialis kromoszóma átépülések indukálása és molekuláris citogenetikai jellemzése Doktori értekezés tézisei Molnár István Gödöllő 2008. Doktori iskola: Vezetője: Tudományága:
RészletesebbenA BÚZA CITOGENETIKAI ALAPANYAGOK FENNTARTÁSA SORÁN LÉTREJÖTT KROMOSZÓMA-ÁTRENDEZŐDÉSEK KIMUTATÁSA IN SITU HIBRIDIZÁCIÓVAL
Hagyomány és haladás a növénynemesítésben A BÚZA CITOGENETIKAI ALAPANYAGOK FENNTARTÁSA SORÁN LÉTREJÖTT KROMOSZÓMA-ÁTRENDEZŐDÉSEK KIMUTATÁSA IN SITU HIBRIDIZÁCIÓVAL SZAKÁCS ÉVA ÉS LÁNGNÉ MOLNÁR MÁRTA MTA
RészletesebbenTriticum aestivum Aegilops biuncialis kromoszóma átépülések indukálása és molekuláris citogenetikai jellemzése
Triticum aestivum Aegilops biuncialis kromoszóma átépülések indukálása és molekuláris citogenetikai jellemzése Doktori értekezés Molnár István Gödöllő 2008 Doktori iskola: Növénytudományi Doktori Iskola
RészletesebbenGénbanki Triticum monococcum tételek molekuláris citogenetikai elemzése és kiaknázása a búzanemesítés számára
Génbanki Triticum monococcum tételek molekuláris citogenetikai elemzése és kiaknázása a búzanemesítés számára Doktori (PhD) értekezés Megyeri Mária Martonvásár 2014 A doktori iskola: megnevezése: tudományága:
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...4
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...4 1.1. RÉSZLETES CÉLKITŰZÉSEK...7 1.1.1. Búza árpa hibridizáció...7 1.1.2. Idegen fajú génátvitel a rozsból a búzába...8 1.1.3. Búza Aegilops biuncialis hibridek, addíciók
RészletesebbenGénbanki Triticum monococcum tételek molekuláris citogenetikai elemzése és kiaknázása a búzanemesítés számára
Génbanki Triticum monococcum tételek molekuláris citogenetikai elemzése és kiaknázása a búzanemesítés számára Doktori értekezés tézisei Megyeri Mária Martonvásár 2014 A doktori iskola: megnevezése: tudományága:
RészletesebbenSzent István Egyetem Gödöllő BÚZA GENETIKAI ALAPANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA, AGRONÓMIAI ÉS CITOGENETIKAI ELEMZÉSE. Doktori értekezés.
Szent István Egyetem Gödöllő BÚZA GENETIKAI ALAPANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA, AGRONÓMIAI ÉS CITOGENETIKAI ELEMZÉSE Doktori értekezés Kőszegi Béla Gödöllő 2002 Doktori iskola: Tudományterület: Agrártudományok Tudományág:
RészletesebbenSzent István Egyetem. Búza Aegilops introgressziós vonalak előállítása, geno- és fenotípusos jellemzésük. Farkas András. Gödöllő
Szent István Egyetem Búza Aegilops introgressziós vonalak előállítása, geno- és fenotípusos jellemzésük Farkas András Gödöllő 2018 1 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága:
RészletesebbenIn Situ Hibridizáció a pathologiai diagnosztikában és ami mögötte van.
In Situ Hibridizáció a pathologiai diagnosztikában és ami mögötte van. Kneif Józsefné PTE KK Pathologiai Intézet Budapest 2017. 05. 26 Kromoszóma rendellenesség kimutatás PCR technika: izolált nukleinsavak
RészletesebbenSzent István Egyetem. Triticum timopheevii eredetű új genetikai anyagok. előállítása és jellemzése. Doktori (PhD) értekezés. Mikó Péter.
Szent István Egyetem Triticum timopheevii eredetű új genetikai anyagok előállítása és jellemzése Doktori (PhD) értekezés Mikó Péter Gödöllő 2015 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Növénytudományi
RészletesebbenPUBLICATIONS (MÁRTA MOLNÁR-LÁNG)
PUBLICATIONS (MÁRTA MOLNÁR-LÁNG) 2012 1. Uhrin A, Szakács É, Láng L, Bedö Z, Molnár-Láng M Molecular cytogenetic characterization and SSR marker analysis of a leaf rust resistant wheat line carrying a
RészletesebbenA Természet csendes logikája Érti azt, mit Te csupán sejtesz Úgy, mint egy álmot, az igaz valót. Henry Baker. Szüleimnek
A Természet csendes logikája Érti azt, mit Te csupán sejtesz Úgy, mint egy álmot, az igaz valót. Henry Baker Szüleimnek 3 4 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Kutatási célok 9. 2. Irodalmi áttekintés 11. 2.1.
RészletesebbenŐszi búza Triticum timopheevii hibrid utódainak jellemzése
SZENT ISTVÁN EGYETEM Őszi búza Triticum timopheevii hibrid utódainak jellemzése Doktori (Ph.D) értekezés Dr. Horváthné Uhrin Andrea Martonvásár 2013 1 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori
RészletesebbenKedvez agronómiai tulajdonságok átvitele rokon fajokból a termesztett búzába és az utódok molekuláris citogenetikai elemzése
Kedvez agronómiai tulajdonságok átvitele rokon fajokból a termesztett búzába és az utódok molekuláris citogenetikai elemzése Doktori (PhD) értekezés Schneider Annamária Veszprémi Egyetem Georgikon Mezgazdaságtudományi
RészletesebbenA Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése
A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése Dr. Kruppa József Ph.D tb. egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár Nyíregyháza, 2015. 03. 21. A szakirodalmakban előrevetítik a tritikálé várható elterjedését
RészletesebbenAZ ALACSONY HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ REDOX ÉS GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK GABONAFÉLÉKBEN
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede AZ ALAONY HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ REDOX ÉS GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK GABONAFÉLÉKBEN KOY GÁBOR, VÁGÚJFALVI ATTILA, TÓTH BALÁZS, SZALAI GABRIELLA,
RészletesebbenSzakmai záró jelentés az OTKA PD83444 sz. pályázathoz
Szakmai záró jelentés az OTKA PD83444 sz. pályázathoz A búza rokonsági köréhez tartozó vad fajok az agronómiai tulajdonságokért felelős gének olyan allél változatait hordozzák, amelyek a búzában nem fordulnak
RészletesebbenSzent István Egyetem Gödöllő BÚZA GENETIKAI ALAPANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA, AGRONÓMIAI ÉS CITOGENETIKAI ELEMZÉSE. Doktori értekezés tézisei.
Szent István Egyetem Gödöllő BÚZA GENETIKAI ALAPANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA, AGRONÓMIAI ÉS CITOGENETIKAI ELEMZÉSE Doktori értekezés tézisei Kőszegi Béla Gödöllő 2002 Doktori iskola: Tudományterület: Agrártudományok
RészletesebbenOszvald Mária. A búza tartalékfehérjék tulajdonságainak in vitro és in vivo vizsgálata rizs modell rendszerben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Oszvald Mária A búza tartalékfehérjék tulajdonságainak in vitro
RészletesebbenTartalom. Plenáris előadások. Veisz Ottó: Klímaváltozás nemesítés termésbiztonság 14. Szekció előadások. Szekció I. (Molekuláris genetikai kutatások)
Tartalom Plenáris előadások Veisz Ottó: Klímaváltozás nemesítés termésbiztonság 14 Szekció előadások Szekció I. (Molekuláris genetikai kutatások) Hoffmann Borbála, Aranyi Nikolett Réka, Lángné Molnár Márta:
RészletesebbenNagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai
Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai BEVEZETÉS A molekuláris biológiai és genetikai módszerek gyors fejlődése egyre inkább
RészletesebbenBúza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium sejtjeiben
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium
RészletesebbenAgriSafe tanulmányút School of Agriculture, Policy and Development, University of Reading
AgriSafe tanulmányút 2010. 09. 15 2011. 01. 15. School of Agriculture, Policy and Development, University of Reading School of Agriculture, Policy and Development, University of Reading Department of Agriculture,
RészletesebbenBúza-árpa introgressziós vonalak citológiai és agronómiai elemzése
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR FESTETICS DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, D.Sc. egyetemi tanár DOKTORI (PH.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Búza-árpa introgressziós vonalak citológiai és agronómiai elemzése
RészletesebbenA KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
RészletesebbenBaktay Borbála, igazgató
Baktay Borbála, igazgató Tápiószele, 2014. november 27. Pannon Magbank Life+ program záró rendezvénye 1920-as évek: Nicolai Vavilov, 1940-es évektől hűtött magtárolás, ENSZ konferencia az emberi környezetről,
RészletesebbenOrvosi Genomtudomány 2014 Medical Genomics 2014. Április 8 Május 22 8th April 22nd May
Orvosi Genomtudomány 2014 Medical Genomics 2014 Április 8 Május 22 8th April 22nd May Hét / 1st week (9. kalendariumi het) Takács László / Fehér Zsigmond Magyar kurzus Datum/ido Ápr. 8 Apr. 9 10:00 10:45
RészletesebbenBÁLINT András Beszámoló az AGRISAFE által támogatott tanulmányútról 2008 november 2009 február. 1. Az IPK bemutatása 2.
BÁLINT András Beszámoló az AGRISAFE által támogatott tanulmányútról 2008 november 2009 február 1. Az IPK bemutatása 2. A TILLING módszer Hol található az IPK? Gatersleben Általános adatok az IPK-ról Leibniz
RészletesebbenScientific publications with Acknowledgements to Agrisafe. Scientific publications in English:
Scientific publications with Acknowledgements to Agrisafe Scientific publications in English: 2011 1.Georgieva M, Sepsi A, Tyankova N, Molnár-Láng M. 2011. Molecular cytogenetic characterization of two
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenDr. Máthéné Dr. Szigeti Zsuzsanna és munkatársai
Kar: TTK Tantárgy: CITOGENETIKA Kód: AOMBCGE3 ECTS Kredit: 3 A tantárgyat oktató intézet: TTK Mikrobiális Biotechnológiai és Sejtbiológiai Tanszék A tantárgy felvételére ajánlott félév: 3. Melyik félévben
RészletesebbenMTA ATK Mezőgazdasági Intézete, Alkalmazott Genomikai Osztály, Martonvásár
Fogyaszthatóak-e az ősibb búzafélék? Tönke, alakor, kamut a lisztérzékenység tükrében Juhász Angéla- Gell Gyöngyvér- Kovács Krisztina MTA ATK Mezőgazdasági Intézete, Alkalmazott Genomikai Osztály, Martonvásár
RészletesebbenSZAPORODÁSBIOLÓGIAI KUTATÁSOK A NÖVÉNYNEMESÍTÉS SZOLGÁLATÁBAN
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede SZAPORODÁSBIOLÓGIAI KUTATÁSOK A NÖVÉNYNEMESÍTÉS SZOLGÁLATÁBAN BARNABÁS BEÁTA, JÄGER KATALIN, AMBRUS HELGA, FÁBIÁN ATTILA, BAKOS FERENC, PÓNYA ZSOLT, DARKÓ
RészletesebbenGenetika 2. előadás. Bevezető
Genetika 2. előadás Genetikai alapelvek: hogyan öröklődnek a tulajdonságok Mendeli genetika Bevezető Mi okozza a hasonlóságokat és különbségeket a családtagok között? Gének: biológiai információ alapegysége
RészletesebbenSzelekciós lehetőségek a búza minőség-orientált nemesítésében fehérjekémiai és DNS markerekkel
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki Kar Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Szelekciós lehetőségek a búza minőség-orientált nemesítésében fehérjekémiai és DNS markerekkel
RészletesebbenMlo gén alapú lisztharmat rezisztencia: régi harc új megvilágításban Mlo gene based powdery mildew resistance: an old battle in a new light
Vitányi Beáta 1 Nagy Katalin 2 Fekete Anna Katalin 3 Dudás Brigitta 4 Jenes Barnabás 5 Mlo gén alapú lisztharmat rezisztencia: régi harc új megvilágításban Mlo gene based powdery mildew resistance: an
RészletesebbenAlternatív kalászosok nemesítése és termesztése
Alternatív kalászosok nemesítése és termesztése, Megyeri Mária, Láng László, Bedő Zoltán Gabonafélék Agronómiai csoport (nagy keményítőtartalom, lisztes szemtermés) Főleg Poaceae fajok és pszeudocereáliák
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenMUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.
MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.
RészletesebbenŐSZI BÚZA GENOTÍPUSOK BETEGSÉG-ELLENÁLLÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA HAGYOMÁNYOS ÉS MOLEKULÁRIS MÓDSZEREKKEL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede ŐSZI BÚZA GENOTÍPUSOK BETEGSÉG-ELLENÁLLÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA HAGYOMÁNYOS ÉS MOLEKULÁRIS MÓDSZEREKKEL VIDA GYULA 1, GÁL MARIANN 1, KÁROLYINÉ CSÉPLŐ MÓNIKA 1, LÁSZLÓ
RészletesebbenA doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.
A doktori értekezés tézisei A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. Bíró Judit Témavezető: Dr. Fehér Attila Magyar Tudományos Akadémia
RészletesebbenBakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján
Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján MOHR ANITA SIPOS RITA, SZÁNTÓ-EGÉSZ RÉKA, MICSINAI ADRIENN 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert út 4. info@biomi.hu, www.biomi.hu TÖRZS AZONOSÍTÁS
RészletesebbenA transzformációs technológia és a hagyományos növénynemesítés integrálása a kalászos gabonaféléknél
A transzformációs technológia és a hagyományos növénynemesítés integrálása a kalászos gabonaféléknél Bedő Zoltán Magyar Tudományos Akadémia, Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár ÖSSZEFOGLALÁS A növénynemesítés
RészletesebbenA szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése. Kiss Erzsébet Kovács László
A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése Kiss Erzsébet Kovács László Bevezetés Nagy gazdasági gi jelentıségük k miatt a gyümölcs lcsök, termések fejlıdésének mechanizmusát
RészletesebbenBiomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással
Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással Kovács Zoltán ügyvezető DEKUT Debreceni Kutatásfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Problémadefiníció Első generációs
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenÁttekintés Az ALKOBEER projekt hét esztendeje Az alakor organikus nemesítése
Áttekintés Az ALKOBEER projekt hét esztendeje Az alakor organikus nemesítése MTA Agrártudományi Kutatóközpont Kovács Géza - - Mikó Péter Áttekintés Áttekintés Az Az ALKOBEER ALKOBEER projekt projekt hét
RészletesebbenA GABONAFÉLÉK EGYEDFEJLŐDÉSÉT ÉS KALÁSZOLÁSÁT MEGHATÁROZÓ GENETIKAI KOMPONENSEK TANULMÁNYOZÁSA
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A GABONAFÉLÉK EGYEDFEJLŐDÉSÉT ÉS KALÁSZOLÁSÁT MEGHATÁROZÓ GENETIKAI KOMPONENSEK TANULMÁNYOZÁSA KARSAI ILDIKÓ 1, MÉSZÁROS KLÁRA 2, KŐSZEGI BÉLA 3, PATRICK
RészletesebbenAz egyetlen automatizált állományelemző program.
Az egyetlen automatizált állományelemző program. Bemutatkozás Peter van Beek, MSc Key Account Manager, Európa és Közel- Kelet Holland tenyésztői családból származom A Wageningen Egyetemen szereztem meg
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenBEVEZETÉS CÉLKITŰZÉS
BEVEZETÉS A molekuláris biológiai és genetikai módszerek gyors fejlődése egyre inkább tért hódít a növénynemesítés különböző területein, így a kukoricanemesítésben is. A növényi fenotípusos jellemzők és
RészletesebbenTÁMOP /1/KONV
A Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesület és a Pannon Egyetem Georgikon Karának Doktori iskolája csatlakozva az Európai Növénytudományi Társaság (EPSO) szervezésében tartandó Növények Napjához, konferenciát
RészletesebbenZárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)
Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt
RészletesebbenIntézmény neve Székhely Génmegőrzési téma
Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Vírusmentes gyümölcs törzsültetvények a Fás gyümölcs géngyűjteményi tételek megőrzése Intézet Kht. Cegléd (kajszi,
RészletesebbenÉter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése
Éter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Szabó Zsolt Témavezető: Dr. Bihari Zoltán vezető kutató
RészletesebbenTranszgénikus állatok előállítása
Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb
RészletesebbenA Kruppa-Mag Kft fajtakínálata biotermesztőknek
A Kruppa-Mag Kft fajtakínálata biotermesztőknek Dr. Kruppa József Ph.D tb. egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár Kálmánháza, 2014. 10. 04. A szakirodalmakban előrevetítik a tritikálé várható elterjedését
RészletesebbenA évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata
A 2017. évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár A 2017. évi kisparcellás kísérletek eredményei alapján az egymástól eltérő,
RészletesebbenAGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés
AGRISAFE Klímaváltozás - kihívás a növénykutatók és nemesítő k számára című Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása Magyar Tudományos Akadémia Mező gazdasági Kutatóintézete Martonvásár
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenTRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba,
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A PETESEJT AKTIVÁCIÓ SEJT- ÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI VIZSGÁLATA GABONAFÉLÉKBEN Doktori értekezés tézisei POLGÁRI DÁVID Gödöllő 2017 Doktori iskola: Növénytudományi Doktori Iskola Vezetője:
RészletesebbenBaranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Új hangsúlyok a növénynemesítésben Környezeti terhelések csökkentése Növénynemesítés kihívásai
RészletesebbenA búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során
Doktori (PhD) értekezés tézisei A búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során Készítette: Nagy Zoltán Témavezető:
RészletesebbenManuscript Title: Identification of a thermostable fungal lytic polysaccharide monooxygenase and
1 2 3 4 5 Journal name: Applied Microbiology and Biotechnology Manuscript Title: Identification of a thermostable fungal lytic polysaccharide monooxygenase and evaluation of its effect on lignocellulosic
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
RészletesebbenRezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának vizsgálata
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenÁtlagtermés és rekordtermés 8 növénykultúrában
Átlagtermés és rekordtermés 8 növénykultúrában Növény Rekord termés * Átlag termés * Veszteség típusa Biotikus Abiotikus Abiotikus stressz okozta kiesés (% a rekord terméshez képest) Kukorica 19300 4600
RészletesebbenJuhász Angéla MTA ATK MI Alkalmazott Genomikai Osztály SZEKVENCIA ADATBÁZISOK
Juhász Angéla MTA ATK MI Alkalmazott Genomikai Osztály SZEKVENCIA ADATBÁZISOK Fehérjét kódol? Tulajdonságai? -Hol lokalizálódik? -Oldható? -3D szerkezete? -Accession #? -Annotációja elérhető? Már benne
RészletesebbenMARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BÚZA GENOTÍPUSOK PYRENOPHORA TRITICI-REPENTISSZEL ÉS PHAEOSPHAERIA NODORUMMAL SZEMBENI ELLENÁLLÓSÁGA ÉS A REZISZTENCIA GENETIKAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA KÁROLYINÉ CSÉPLŐ
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése A tantárgy keretében megtárgyalandó ismeretkörök A félév elfogadásának feltételei, követelmények
RészletesebbenTóth Pál Zöldborsó termékmenedzser. Rezisztencianemesítés szerepe a zöldborsó termesztésben
Tóth Pál Zöldborsó termékmenedzser Rezisztencianemesítés szerepe a zöldborsó termesztésben A zöldborsó jelentősége Táplálkozás szempontjából Termesztés szempontjából Táplálkozás szempontjából (USDA adatai
RészletesebbenA búza termőterülete és termésátlaga 1901-2000 között a Világon
250000 200000 150000 100000 50000 0 A búza termőterülete és termésátlaga 1901-2000 között a Világon 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Év Termő terület ( 1000 ha) 1901-1905 1906-1910 1911-1915 1916-1920 1921-1925 1926-1930
RészletesebbenSupporting Information
Supporting Information Paired design of dcas9 as a systematic platform for the detection of featured nucleic acid sequences in pathogenic strains Yihao Zhang 1,2,8, Long Qian 4,8, Weijia Wei 1,3,7,8, Yu
Részletesebben