Faj- és nemzetségkeresztezések története a gabonafélék között Magyarországon
|
|
- Gyöngyi Vargané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Lángné Molnár Márta Faj- és nemzetségkeresztezések története a gabonafélék között Magyarországon History of cereal interspecific and intergeneric hybridization in Hungary molnar.marta@agrar.mta.hu MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, Génmegőrzési és Organikus Nemesítési Osztály 2462 Martonvásár, Brunszvik u 2. Bevezetés A különböző növényfajok kedvező tulajdonságainak egyesítése egy új genotípusban régóta foglalkoztatja a kutatókat, ezért már a XVIII. században is végeztek keresztezéseket egyes növényfajok közt. A gabonafélék körében az első sikeres búza-rozs, búza-tarackbúza hibridek előállításáról 1876-ban számoltak be Angliában, bár ezek a hibridek még teljesen sterilek voltak. Néhány évvel később azonban sikerült fertilis búza-rozs hibrideket előállítani. A kezdeti sikerek hatására intenzív faj- és nemzetségkeresztezési programokat indítottak a világ számos országában. Faj- és nemzetségkeresztezések története a gabonafélék között Magyarországon Magyarországon kezdetben spontán fajhibridek létrejöttéről számoltak be, majd a XX. század második felében tudatos fajkeresztezési programok indultak több kutatóhelyen, Mosonmagyaróváron Martonvásáron, Kompolton, majd később Szegeden, Gödöllőn és Tápiószelén. A termesztett gabonafélék fontos génforrásai a vad fajok, amelyek nagyfokú genetikai diverzitásssal rendelkeznek. A vad fajok jelentős hányada még természetes élőhelyén megtalálható, számos vonalukat azonban az utóbbi évtizedekben begyűjtötték és génbankokban őrzik. A vad fajok sok vonala kiváló biotikus és abiotikus rezisztenciával rendelkezik, melyek átvitele a kultúrfajokba rendkívül hasznos. A termesztett búzában a betegség-ellenállóságért felelős gének többsége vad fajokból származik, de még mindig nagy a kihasználatlan génforrások száma. A vad fajok mellett szintén fontos génforrások a rokon termesztett fajok (rozs, árpa), melyek több, a búzától eltérő agronómiai tulajdonsággal rendelkeznek. A búzával rokon vad és termesztett fajok jelentős hányada a búzával ivarosan keresztezhető, így az idegenfajú génátvitel keresztezésekkel, visszakeresztezésekkel, majd a létrehozott vonalak pontos molekuláris genetikai és citogenetikai azonosításával megoldható. 591
2 Magyarországon az első faj-és nemzetségkeresztezésekkel kapcsolatos megfigyelések a természetben létrejött spontán fajhibridek leírása volt. Dégen Árpád (1. ábra) 1917-ben a természetben búza-aegilops hibrideket talált, a két nemzetség spontán kereszteződéséről számolt be. Dégen az általa talált hibridet Aeg. Sancti-Andreae Deg. nek nevezte el. Rajháthy (Lelley és Rajháthy 1955) vizsgálatai szerint a leírt növény Aegilops cylindrica T. aestivum spontán steril hibridje volt. Később Rajháthy (Lelley és Rajháthy 1955) 200 spontán hibrid átvizsgálása után hat olyan növényt talált, amelyek egy-egy szemet tartalmaztak, melyek közül kettő volt csírázóképes. 1. ábra Dégen Árpád (balra), Obermayer Ernő (jobbra). Magyarországon az első búza-rozs keresztezésekről Obermayer Ernő (1. ábra) számolt be 1917-ben, aki vizsgálta a búza-rozs hibridek virágaiban a portokok és a termők állapotát. A hibridek portokaiban megfigyelte, hogy a pollenek üres belsejű, átlátszó, üvegszerű és szabálytalan alakú, léha pollenek képét mutatták (Kiss és Rédei 1952). Megállapította, hogy a búza-rozs keresztezések első nemzedékében nemcsak a pollenek terméketlenek, de a termők is megtermékenyülésre képtelenek. Fleischmann Rudolf (1943) számolt be az F viharbúza nemesítésével kapcsolatban arról, hogy sikerült a viharbúzában néhány rozstulajdonságot rögzítenie, melyet citológiai vizsgálatokkal is megerősítettek. Fleischmann 1936-ban Kompolton a Kanred búzát keresztezte az F rozzsal és 3000 virágból két szemet kapott, melyből az egyiket sikerült felnevelnie. Ebből származott később az erős szalmájú F viharbúza. A mosonmagyaróvári Növénynemesítő Kísérleti Intézetben Obermayer után szinte évente próbálkoztak búzarozs hibridizációval, de a sikeres F1 hibridek után a későbbi generációk vagy sterilek lettek, vagy teljesen a 592
3 búzához hasonló fertilis alakok hasadtak ki. Győrffy Barna (1948) Triticum spelta, Triticum turgidum, Triticum turcicum és Magyaróvári rozs keresztezésével hibrideket állított elő. A hibrideket később Kiss és Rédei (1952) búzával visszakeresztezték. A visszakeresztezés a T. spelta Secale cereale hibrid esetében volt eredményes. Kiss Árpád (2. ábra) a búza és a rokon fajok (rozs, Agropyron) közti keresztezéseket Mosonmagyaróváron a Növénynemesítő Kísérleti Intézetben kezdte, majd ezeket a kutatásokat Martonvásáron folytatta (Belea 1986). 2. ábra Kiss Árpád (balra), Rajháthy Tibor (jobbra). Martonvásáron 1949-ben alakult meg az Agrobiológiai Intézet, mely 1953-ban az MTA irányítása alá került és később az MTA Mezőgazdasági Intézete lett. Az intézet Növénynemesítési Osztályán Rajháthy Tibor (2. ábra) vezetésével intenzív faj-és nemzetségkeresztezési programok indultak. A többszöri átszervezés során az osztályok átalakultak, így ezt a tevékenységet az ötvenes években a Biológiai majd a Genetikai Osztályon folytatták. Rajháthy Tibor búza tarackbúza keresztezési programot indított, melyből 1953-ban állította elő az első T. aestivum Agropyron intermedium és T. aestivum Agropyron elongatum hibrideket (Martonvásár, MTA Mezőgazdasági Intézete, 1953 évi jelentés). Ezt a munkát később Szalai Dezső folytatta Martonvásáron, aki a búza tarackbúza keresztezésekből a gyakorlati nemesítés számára hasznos törzseket, majd búzafajtákat állított elő (Szalai 1964). A búza tarackbúza keresztezések utódai közül állította elő az Alföld búzafajtát, majd később 2000-ben minősítették a Sudárka fajtát, amely 56 kromoszómaszámú volt és 16 pár Agropyron elongatum (szin. Thinopyrum ponticum) kromoszómát hordozott (Sepsi és mtsai 2008). A búza Agropyron keresztezések célja elsősorban a tarackbúzafajok betegségellenállóságának, vitalitásának, abiotikus stresszrezisztenciájának, alkalmazkodóképességének és nagy fehérjetartalmának beépítése a termesztett búzába. Napjainkban előtérbe került az évelő jelleg átvitelének a lehetősége a termesztett búzába
4 Az ötvenes években Martonvásáron az akkori Növénytermelési Kutatóintézet (később az MTA Mezőgazdasági Intézete) faj- és nemzetségkeresztezési kutatásainak egyik legfontosabb iránya búza-rozs hibridek előállítása volt. A kísérletek célja volt a rozs igénytelenségének, edzettségének, télállóságának, koraiságának és bokrosodóképességének egyesítése a búza jó minőségével (Kiss és Rédei 1952). Kiss Árpád a 40-es években Mosonmagyaróváron megkezdett munkát Martonvásáron folytatta, ahol a különböző Triticum és Secale fajokkal végzett keresztezésekből számos tudományos publikáció született (Kiss 1954, 1966, Kiss és Rajháthy 1956), amelyek többek közt a Züchter-ben (a Theoretical and Applied Genetics elődje) és a Zeitschsrift für Pflanzenzüchtung-ban (Plant Breeding elődje) jelentek meg. Az elsők közt számolt be hexaploid tritikálé előállításáról (Kiss és Rédei 1952). Kiss Árpád nevéhez fűződik a szekunder hexaploid tritikálé előállításának kidolgozása, amely lehetővé tette, hogy a hexaploid búza fagyállóságát a hexaploid tritikálékba beépítse. A módszer lényege volt, hogy az oktoploid tritikálét hexaploid tritikálékkal keresztezte, majd az utódok közül kiválogatta a hexaploid formákat. Kiss Árpád munkájának eredményeként 1960-ban megszülettek az első szekunder hexaploid tritikálé fajták és megkezdődött a hibridek nagyüzemi termesztésbe vétele (Kiss 1968). Kiss Árpádot az első tritikálé nemesítők közt tartják számon világszerte, nemzetközi ismertsége kiugró, a magyar növénynemesítők közül az egyik leggyakrabban idézett kutató. A búza-rozs hibridek előállítására Rédei György (3. ábra) 1955-ben az elsők közt alkalmazta az embriókultúra módszerét. (Rédei 1955). A tritikálé nemesítési programot 1957-től Kiss Árpád Kecskeméten folytatta, ahol több új tritikáléfajtát hozott létre, nagy hangsúlyt fektetett a tritikálé növénymagasságának csökkentésére. Nevéhez fűződik a törpe, féltörpe és az alacsony szárú tritikálék előállítása. Kiss Árpád fia Kiss József Kecskeméten bekapcsolódott a tritikálé kutatásokba, majd azt az utóbbi évtizedekben Mosonmagyaróváron a Nyugat magyarországi Egyetemen folytatta (Kiss 2001). 594
5 3. ábra Rédei György (balra), Belea Adonisz (jobbra) Rajháthy Tibor 1956 után Kanadába, Rédei György az USA-ba, majd Kiss Árpád 1957-ben Kecskemétre távozott, így új kutatók kapcsolódtak be a faj- és nemzetségkeresztezésekbe Martonvásáron. Szalai Dezső folytatta a búza Agropyron törzsek agronómiai tulajdonságainak értékelését, a klónok szelekcióját, nemesítési értékű anyagok kiválogatását. Belea Adonisz (3. ábra) 1953-ban kezdett Martonvásáron a Fajtagyűjtemények Osztályán dolgozni, Rieger Béla vezetésével. Belea különböző Triticum fajok közt illetve a búza és a kecskebúza (Aegilops) fajok között állított elő új hibrideket. Megkezdte a betegségekkel szemben ellenálló Triticum timopheevii és T. monococcum fajok biotikus rezisztenciájának beépítését a termesztett búzába (Belea és mtsai 2005). A hibridekből amphidiploidokat állított elő, melyek utódai közül sikerült évtizedekkel később lisztharmattal és levélrozsdával szemben ellenálló, genetikailag stabil 42 kromoszómaszámú, szubsztitúciós vonalat előállítani (Lángné Molnár és mtsai 1996, Uhrin és mtsai 2013). Az MTA Biológiai Központjának megalakulásakor Belea Adonisz a Martonvásáron megkezdett munkát 1970-től kezdve Szegeden folytatta. A búza evolúciós kutatásokban munkatársával Hadlaczky Gyulával a 70-es évek elején a világon az elsők közt alkalmazták a búza kromoszómák C-sávos elemzését (Hadlaczky és Belea 1975). Belea a 80-as évek elején visszatért Martonvásárra, és visszahozta az általa létrehozott genetikai anyagot is, amelyet a martonvásári Gabona Génbankban őrzünk illetve vizsgálunk. Széleskörű kutatásainak eredményét egy könyvben foglalta össze, amely 1986-ban magyar, majd 1992-ben angol nyelven jelent meg (Belea 1986, 1992). Indukált Triticum mutánsok előállításával foglalkozott a ciroknemesítés mellett Martonvásáron 1957-től kezdve Barabás Zoltán is, aki a mutációval a Triticum carthlicumból a Triticum vavilovihoz hasonló genotípust állított elő
6 Megállapította, hogy a T. vavilovi a T. carthlicumból mutációval egy lépésben jöhetett létre. Ezt a munkát 1959-ben a Nature-ben publikálta. A hatvanas évek végén azonban Szegedre távozott, ahol a Gabonatermesztési Kutatóintézet vezető búzanemesítője lett. Számos kutatása mellett munkatársaival keresztezéseket végzett az Aegilops tauschii fajjal is. A martonvásári munkákkal párhuzamosan Lelley János Kompolton végzett sikeres keresztezéseket a Triticum timopheevii fajjal, melynek eredményeként hibrideket, azokból mesterséges önterményítéssel és visszakeresztezésekkel utódokat hozott létre (Lelley 1953). Kísérleteinek célja volt a T. timopheevii betegségellenállóságának beépítése a búzába, melyet több nemzedéken keresztül vizsgált. Secale fajhibrideket, Secale scereale Secale montanum keresztezésből évelő rozst állított elő Kotvics Gizella Gödöllőn (Kotvics 1962). Az általa létrehozott hibridből később két évelő rozsfajta (Secale cereanum) született, Perenne (nemesítők: Hódosné Kotvics Gizella és Heszky László) és Kriszta (nemesítő: Kruppa József) rozs néven. Gabonafélékhez közel álló fűfajok között hozott létre hibrideket Heszky László Tápiószelén. Embriókultúra alkalmazásával Lolium Festuca hibrideket állított elő, melyek citológia vizsgálatát is elvégezte (Heszky 1971, 1972a, b). A tritikálénemesítést később Magyarországon több intézetben is folytatták, többek közt Mosonmagyaróváron a Nyugat-Magyarországi Egyetemen (Kiss József 2001), Szegeden a Gabonatermesztési Kutatóintézetben (Kertész Zoltán és mtsai 1989, Bóna Lajos és mtsai 2013), Kisvárdán (Kruppa József 2004) és Martonvásáron az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában, a Mezőgazdasági Intézetben. Martonvásáron ma is folytatjuk a gabonafélék közti faj- és nemzetségkeresztezéseket, a rozsból, árpából, Triticum, kecskebúza (Aegilops) és tarackbúza (Agropyron szin. Thinopyrum) fajokból viszünk át agronómiailag hasznos tulajdonságokat a búzába és vizsgáljuk az utódokat a rendelkezésre álló korszerű molekuláris genetikai és citogenetikai módszerekkel. Az idegenfajú génátvitel folyamata ma már a molekuláris genetikai technikákkal pontosan nyomon követhető. Köszönetnyílvánítás Kutatásainkat az OTKA , a TÁMOP A-11/KONV és a WHEALBI EU FP7 pályázatok támogatásával végezzük. 596
7 Irodalomjegyzék Belea A Faj- és nemzetségkeresztezések a növényvilágban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp 235. Belea A Interspecific and intergeneric crosses in cultivated plants. Akadémiai Kiadó, Budapest, p Belea A., Vörösváry G., Holly L Fajkeresztezések az alakor (Triticum monococcum) és más búzafajok (Triticum spp.) között. Növénytermelés 54: Barabás Z An Induced Mutant in Triticum carthlicum with the Diagnostic Feature of T. vavilovi. Nature. 183: Bóna L., Ács E., Lantos C., Purnhauser L., Langó B., Tömösközi S Human utilization of triticale: technological and nutritional features, milling and baking experiments. In: 8th International Triticale Symposium. Gent, Belgium, p. 46. Fleischmann R Egy búzanemesítő műhelyéből. Köztelek 32: Hadlaczky GY., Belea A C-banding in wheat evolutionary. Plant Sci. Lett., 4: Heszky L Fajkeresztezések a Lolium és Festuca nemzetségeken belül és a nemzetségek között. I. A keresztezések módszere és eredményei. Agrobotanika, 12: Heszky L a. A new artificial hybrid of species from the genera Festuca and Lolium (Festuca pratensis Huds. Lolium temulentum L.). Acta Agr. Acad. Sci. Hung. 21: Heszky L b. Különböző Lolium és Festuca fajok tetraploid alakjainak, valamint hibridjeinek előállítása és vizsgálata. Agrobotanika, XIV: Kertész Z., Schulz J., Barabás Z Tritikálé genotípusok búzanemesítési jelentősége. Növénytermelés. 38: Kiss Á Genetic investigations of wheat-rye hybrids and Triticale No 1 of Martonvásár. Acta Agron. Acad. Sci. Hung. 4: Kiss Á Neue Richtung in der Triticale-Züchtung. Zeitschsrift für Pflanzenzüchtung. 55: Kiss Á Triticale, a homok új gabonája. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp 179. Kiss Á, Rédei GY Kísérletek búza-rozs hibridek (Triticale) előállítására. Növénytermelés, 1: Kiss Á, Rajháthy T Untersuchungen über die Kreuzbarkeit innerhalb des Subtribus Triticenae. Züchter 26:
8 Kiss J Fleischmann Rudolf triticale nemesítő tevékenysége és hagyatéka az utókorra. Magkutatás, termesztés, kereskedelem augusztus-szeptember, Kotvics G A Secale cereale L. x Secale montanum Guss. hibridek fertilitási viszonyainak vizsgálata. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának közleményei. 20. :1-2.: Kruppa J Tritikálé. In (szerk.): Izsáki, Z.-Lázár, L.: Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó. pp 235. Lángné Molnár M., Kőszegi B., Linc G., Sutka J Búza (Triticum aestivum L.)/ Triticum timopheevii Zhuk. addíció, szubsztitució és búza/rozs transzlokáció kimutatása C-sávozással és in situ hibridizációval. Növénytermelés, 45: Lelley J., Rajháthy T A búza és nemesítése. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp 544. Lelley J Megfigyelések Triticum aestivum Triticum timopheevi hibrideken. Növénytermelés, 2: MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete, Martonvásár, évi jelentése. Martonvásár. Rédei GY Triticum durum abyssinicum Secale cereale hybridek előállítása mesterséges embryo nevelés segítségével. Növénytermelés, 4: Sepsi A., Molnár I., Szalai D., Molnár-Láng M Characterization of a leaf rust resistant wheat Thinopyrum ponticum partial amphiploid BE-1 using sequential multicolor GISH and FISH. Theor. Appl. Genet. 116: 825: 834. Szalai Dezső Triticum Agropyron keresztezések és a hibridek néhány tulajdonságának elemzése. Kandidátusi értekezés. MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete Martonvásár, pp 364. Uhrin A., Szakács É., Láng L., Bedő Z., Molnár-Láng M Molecular cytogenetic characterization and SSR marker analysis of a leaf rust resistant wheat line carrying a 6G(6B) substitution from Triticum timopheevii (Zhuk.). Euphytica, 186:
NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Faj- és nemzetségkeresztezések jelentősége -A termesztett növényekkel rokon kultúr- és vad fajok értékes génforrást
RészletesebbenA Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése
A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése Dr. Kruppa József Ph.D tb. egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár Nyíregyháza, 2015. 03. 21. A szakirodalmakban előrevetítik a tritikálé várható elterjedését
RészletesebbenEgy búza-thinopyrum ponticum részleges amfiploid molekuláris citogenetikai vizsgálata
Egy búza-thinopyrum ponticum részleges amfiploid molekuláris citogenetikai vizsgálata Sepsi Adél Izabella Doktori értekezés tézisei Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Biológia Doktori Iskola Doktori
RészletesebbenBarabás Zoltán munkássága. Zoltán a Mester és az Ember
Barabás Zoltán munkássága. Zoltán a Mester és az Ember 1926. 02.10. 1993. 01. 23 1926. 02. 10. Budapest Budapest és Kolozsvár, Unitárius Gimnázium 1944-48 Agráregyetem Budapest 1949: Díjtalan gyakornok
RészletesebbenA Kruppa-Mag Kft fajtakínálata biotermesztőknek
A Kruppa-Mag Kft fajtakínálata biotermesztőknek Dr. Kruppa József Ph.D tb. egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár Kálmánháza, 2014. 10. 04. A szakirodalmakban előrevetítik a tritikálé várható elterjedését
RészletesebbenA termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish.
OTKA K67808 zárójelentés 2012. A termesztett búza diploid őseinek molekuláris citogenetikai elemzése: pachytén- és fiber-fish. A fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) olyan technikai fejlettséget ért
Részletesebben2011. január április 10. IPK Gatersleben (Németország) május 17. Kruppa Klaudia
2011. január 10. 2011. április 10. IPK Gatersleben (Németország) Gatersleben (G-life) Country State District Town Administration Germany Saxony-Anhalt Salzlandkreis Seeland Basic statistics Area 16.00
RészletesebbenA tudományos napokat elindító Heszky László 70. születésnapjára. A p pl ic. Androgenesis Generation Tissue F7 (n, 2n) Gen
A tudományos napokat elindító Heszky László 70. születésnapjára Androgenesis Generation Tissue F7 (n, 2n) In vitro culture Gen A p pl ic Kiss Erzsébet Pauk János Növénynemesítési tudományos napok 93 új
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...4
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...4 1.1. RÉSZLETES CÉLKITŰZÉSEK...7 1.1.1. Búza árpa hibridizáció...7 1.1.2. Idegen fajú génátvitel a rozsból a búzába...8 1.1.3. Búza Aegilops biuncialis hibridek, addíciók
RészletesebbenÁttekintés Az ALKOBEER projekt hét esztendeje Az alakor organikus nemesítése
Áttekintés Az ALKOBEER projekt hét esztendeje Az alakor organikus nemesítése MTA Agrártudományi Kutatóközpont Kovács Géza - - Mikó Péter Áttekintés Áttekintés Az Az ALKOBEER ALKOBEER projekt projekt hét
RészletesebbenGénbanki Triticum monococcum tételek molekuláris citogenetikai elemzése és kiaknázása a búzanemesítés számára
Génbanki Triticum monococcum tételek molekuláris citogenetikai elemzése és kiaknázása a búzanemesítés számára Doktori (PhD) értekezés Megyeri Mária Martonvásár 2014 A doktori iskola: megnevezése: tudományága:
RészletesebbenStudy of yield components of wheat-barley addition lines in pot experiment
(31) ARANYI N. R., 1 SZAKÁCS É., 2 HOFFMANN B., 1 LÁNGNÉ MOLNÁR M. 2 Búza-árpa addíciós vonalak terméselemeinek alakulása tenyészedényes vizsgálatokban Study of yield components of wheat-barley addition
RészletesebbenA BÚZA CITOGENETIKAI ALAPANYAGOK FENNTARTÁSA SORÁN LÉTREJÖTT KROMOSZÓMA-ÁTRENDEZŐDÉSEK KIMUTATÁSA IN SITU HIBRIDIZÁCIÓVAL
Hagyomány és haladás a növénynemesítésben A BÚZA CITOGENETIKAI ALAPANYAGOK FENNTARTÁSA SORÁN LÉTREJÖTT KROMOSZÓMA-ÁTRENDEZŐDÉSEK KIMUTATÁSA IN SITU HIBRIDIZÁCIÓVAL SZAKÁCS ÉVA ÉS LÁNGNÉ MOLNÁR MÁRTA MTA
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM KRUPPA KLAUDIA KATALIN. Gödöllő. Doktori (PhD) értekezés tézisei UTÓDAIBAN MOLEKULÁRIS CITOGENETIKAI MÓDSZEREKKEL
SZENT ISTVÁN EGYETEM IDEGEN FAJÚ KROMOSZÓMÁK AZONOSÍTÁSA A BÚZA (TRITICUM AESTIVUM L.) ÉS EGYES ROKON NEMZETSÉGEK (HORDEUM, AGROPYRON) KERESZTEZÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HIBRIDEK UTÓDAIBAN MOLEKULÁRIS CITOGENETIKAI
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM Új búza/árpa és búza/agropyron introgressziós vonalak előállítása és azonosítása fluoreszcens in situ hibridizációval és molekuláris markerekkel TÜRKÖSI EDINA Gödöllő 2017 1 A doktori
RészletesebbenÁRPA KROMOSZÓMÁK AZONOSÍTÁSA ÚJ BÚZA X ÁRPA HIBRIDEK UTÓDVONALAIBAN IN SITU HIBRIDIZÁCIÓ ÉS SSR- MARKEREK SEGÍTSÉGÉVEL
Hagyomány és haladás a növénynemesítésben ÁRPA KROMOSZÓMÁK AZONOSÍTÁSA ÚJ BÚZA X ÁRPA HIBRIDEK UTÓDVONALAIBAN IN SITU HIBRIDIZÁCIÓ ÉS SSR- MARKEREK SEGÍTSÉGÉVEL KRUPPA KLAUDIA, CSEH ANDRÁS ÉS LÁNGNÉ MOLNÁR
RészletesebbenPUBLICATIONS (MÁRTA MOLNÁR-LÁNG)
PUBLICATIONS (MÁRTA MOLNÁR-LÁNG) 2012 1. Uhrin A, Szakács É, Láng L, Bedö Z, Molnár-Láng M Molecular cytogenetic characterization and SSR marker analysis of a leaf rust resistant wheat line carrying a
RészletesebbenA FISH technika alkalmazása az előnemesítésben
Linc Gabriella A FISH technika alkalmazása az előnemesítésben Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Győr, 2016. április 13. www.meetthescientist.hu 1 26 - 1997-98 vendégkutató - növény genetikai
RészletesebbenScientific publications with Acknowledgements to Agrisafe. Scientific publications in English:
Scientific publications with Acknowledgements to Agrisafe Scientific publications in English: 2011 1.Georgieva M, Sepsi A, Tyankova N, Molnár-Láng M. 2011. Molecular cytogenetic characterization of two
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Növénynemesítés fogalma és célja Növénynemesítés feladatai Növénynemesítés társtudományai A
RészletesebbenA MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László
A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László 145 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR- FELSŐOKTATÁS Országos Felsőbb Gazdasági
RészletesebbenSzent István Egyetem Gödöllő BÚZA GENETIKAI ALAPANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA, AGRONÓMIAI ÉS CITOGENETIKAI ELEMZÉSE. Doktori értekezés.
Szent István Egyetem Gödöllő BÚZA GENETIKAI ALAPANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA, AGRONÓMIAI ÉS CITOGENETIKAI ELEMZÉSE Doktori értekezés Kőszegi Béla Gödöllő 2002 Doktori iskola: Tudományterület: Agrártudományok Tudományág:
RészletesebbenTriticum aestivum Aegilops biuncialis kromoszóma átépülések indukálása és molekuláris citogenetikai jellemzése
Triticum aestivum Aegilops biuncialis kromoszóma átépülések indukálása és molekuláris citogenetikai jellemzése Doktori értekezés Molnár István Gödöllő 2008 Doktori iskola: Növénytudományi Doktori Iskola
Részletesebben1. Őszi búza/őszi árpa (Mv9 kr1/igri) addíciós vonalak előállítása és azonosításuk fluoreszcens in situ hibridizációval (FISH) és SSR markerekkel
OTKA zárójelentés T 043502 A pályázat célja idegen fajú kromoszómákat, szegmentumokat hordozó búza genotípusok előállítása volt, majd azok azonosítása fluoreszcens in situ hibridizációval különböző repetitív
RészletesebbenConserved ortholog set (COS) markerek térképezése Aegilops kromoszómákon
Conserved ortholog set (COS) markerek térképezése Aegilops kromoszómákon Rövid tanulmányút 2011. 01.03-03. 30., John Inn Centre, Dept. of Crop Genetics, Norwich Research Park, Norwich NR4 7UH, UK Supervisor:
RészletesebbenSzent István Egyetem Gödöllő BÚZA GENETIKAI ALAPANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA, AGRONÓMIAI ÉS CITOGENETIKAI ELEMZÉSE. Doktori értekezés tézisei.
Szent István Egyetem Gödöllő BÚZA GENETIKAI ALAPANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA, AGRONÓMIAI ÉS CITOGENETIKAI ELEMZÉSE Doktori értekezés tézisei Kőszegi Béla Gödöllő 2002 Doktori iskola: Tudományterület: Agrártudományok
RészletesebbenA Természet csendes logikája Érti azt, mit Te csupán sejtesz Úgy, mint egy álmot, az igaz valót. Henry Baker. Szüleimnek
A Természet csendes logikája Érti azt, mit Te csupán sejtesz Úgy, mint egy álmot, az igaz valót. Henry Baker Szüleimnek 3 4 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Kutatási célok 9. 2. Irodalmi áttekintés 11. 2.1.
RészletesebbenSzent István Egyetem. Búza Aegilops introgressziós vonalak előállítása, geno- és fenotípusos jellemzésük
Szent István Egyetem Búza Aegilops introgressziós vonalak előállítása, geno- és fenotípusos jellemzésük Farkas András Gödöllő 2018 1 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága:
RészletesebbenŐszi búza Triticum timopheevii hibrid utódainak jellemzése
SZENT ISTVÁN EGYETEM Őszi búza Triticum timopheevii hibrid utódainak jellemzése Doktori értekezés tézisei Dr. Horváthné Uhrin Andrea Martonvásár 2013 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori
RészletesebbenAlternatív kalászosok nemesítése és termesztése
Alternatív kalászosok nemesítése és termesztése, Megyeri Mária, Láng László, Bedő Zoltán Gabonafélék Agronómiai csoport (nagy keményítőtartalom, lisztes szemtermés) Főleg Poaceae fajok és pszeudocereáliák
RészletesebbenMAGYAR NEMESÍTŐK MÉLTATÁSA
MAGYAR NEMESÍTŐK MÉLTATÁSA Bóna Lajos, Purgel Szandra Magyar Növénynemesítők Egyesülete Email: lajos.bona@gk-szeged.hu 2013. év során kitüntetésben részesült nemesítők Fleischmann Rudolf díj A Fleischmann
RészletesebbenA Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/
A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési
RészletesebbenA Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János
A Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 1933 Az Intézet átszervezései Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet
RészletesebbenDI-, TETRA- ÉS HEXAPLOID TRITICUM FAJOK GENOMJAINAK ELEMZÉSE ÉS AZOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FLUORESZCENS IN SITU HIBRIDIZÁCIÓVAL
Hagyomány és haladás a növénynemesítésben DI-, TETRA- ÉS HEXAPLOID TRITICUM FAJOK GENOMJAINAK ELEMZÉSE ÉS AZOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FLUORESZCENS IN SITU HIBRIDIZÁCIÓVAL VARGA MÓNIKA, MOLNÁR ISTVÁN ÉS KOVÁCS
RészletesebbenSzent István Egyetem. Triticum timopheevii eredetű új genetikai anyagok. előállítása és jellemzése. Doktori (PhD) értekezés tézisei.
Szent István Egyetem Triticum timopheevii eredetű új genetikai anyagok előállítása és jellemzése Doktori (PhD) értekezés tézisei Mikó Péter Gödöllő 2015 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője:
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM Új búza/árpa és búza/agropyron introgressziós vonalak előállítása és azonosítása fluoreszcens in situ hibridizációval és molekuláris markerekkel Doktori (PhD) értekezés tézisei TÜRKÖSI
RészletesebbenIntézmény neve Székhely Génmegőrzési téma
Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Vírusmentes gyümölcs törzsültetvények a Fás gyümölcs géngyűjteményi tételek megőrzése Intézet Kht. Cegléd (kajszi,
RészletesebbenTarackbúzafajok betegség-ellenállóságának beépítése a termesztett búzába Transfer of disease resistance from wheatgrass species into hexaploid wheat
Türkösi Edina Kruppa Klaudia Linc Gabriella Lángné Molnár Márta Tarackbúzafajok betegség-ellenállóságának beépítése a termesztett búzába Transfer of disease resistance from wheatgrass species into hexaploid
RészletesebbenMlo gén alapú lisztharmat rezisztencia: régi harc új megvilágításban Mlo gene based powdery mildew resistance: an old battle in a new light
Vitányi Beáta 1 Nagy Katalin 2 Fekete Anna Katalin 3 Dudás Brigitta 4 Jenes Barnabás 5 Mlo gén alapú lisztharmat rezisztencia: régi harc új megvilágításban Mlo gene based powdery mildew resistance: an
RészletesebbenGénbanki Triticum monococcum tételek molekuláris citogenetikai elemzése és kiaknázása a búzanemesítés számára
Génbanki Triticum monococcum tételek molekuláris citogenetikai elemzése és kiaknázása a búzanemesítés számára Doktori értekezés tézisei Megyeri Mária Martonvásár 2014 A doktori iskola: megnevezése: tudományága:
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,
RészletesebbenSZÉL SÁNDOR - PUBLIKÁCIÓK
SZÉL SÁNDOR - PUBLIKÁCIÓK 1. PINTÉR L., SZÁNIEL I., SZÉL S. (1975): Opaque hibridekben rejlő lehetőségek. Tudomány és Mezőgazdaság 5. sz. 2. NÉMETH J., SZÉL S., NOTHEISZ Fné, NEHÉZ R. (1976): Akukorica
RészletesebbenMEGEMLÉKEZÉSEK, KITÜNTETÉSEK
MEGEMLÉKEZÉSEK, KITÜNTETÉSEK Bóna Lajos Magyar Növénynemesítők Egyesülete Email: lajos.bona@gk-szeged.hu Elhunytjaink 2012 Dr. Márk Gergely (1923-2012) A nagy magyar rózsanemesítő 1950-től kezdett dolgozni
RészletesebbenROZS (Secale cereale)
ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) Származása, jelentősége : Géncentruma búzáéval megegyezik, annak gyomnövénye volt, kezdetben természetes, majd tudatos szelekció. Nálunk bronzkor óta. Világhelyzet:
RészletesebbenSzent István Egyetem. Triticum timopheevii eredetű új genetikai anyagok. előállítása és jellemzése. Doktori (PhD) értekezés. Mikó Péter.
Szent István Egyetem Triticum timopheevii eredetű új genetikai anyagok előállítása és jellemzése Doktori (PhD) értekezés Mikó Péter Gödöllő 2015 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Növénytudományi
RészletesebbenIII. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014
A Gabonakutató Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja III. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014 című rendezvényére.. KILENC ÉVTIZED ÉS A JELENLEGI KUTATÁSI EREDMÉNYEK Időpont: 2014. november 18. (kedd) 10.30 17.30 2014.
Részletesebbenszeged GyönGyszemei kutatás+marketing GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy
A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 30. évfolyam 2. szám, 2016. nyár kutatás+marketing szeged GyönGyszemei GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy 1 Tartalom MEGHÍVÓ FAJTABEMUTATÓNKRA...........................3
RészletesebbenA régi magyar kenyér és a régi magyar búzafajták. Matuz János GK Kft, Szeged
A régi magyar kenyér és a régi magyar búzafajták Matuz János GK Kft, Szeged KENYÉR (részlet) Szabó Lőrinc Beléd haraptam, áldott kenyér, és elborzadtam - Habfehér tested kísértete oszlani kezdett, zöldülni
RészletesebbenKedvez agronómiai tulajdonságok átvitele rokon fajokból a termesztett búzába és az utódok molekuláris citogenetikai elemzése
Kedvez agronómiai tulajdonságok átvitele rokon fajokból a termesztett búzába és az utódok molekuláris citogenetikai elemzése Doktori (PhD) értekezés Schneider Annamária Veszprémi Egyetem Georgikon Mezgazdaságtudományi
RészletesebbenHeszky László tudományos életrajza (1945-2015)
1 Heszky László tudományos életrajza (1945-2015) Heszky László az MTA rendes tagja, 2010-től a növény genetika, a növény nemesítés és a növény biotechnológia professzor emeritusa. Korábban 1985-2010 között
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM KRUPPA KLAUDIA KATALIN. Gödöllő
SZENT ISTVÁN EGYETEM Idegen fajú kromoszómák azonosítása a búza (Triticum aestivum L.) és egyes rokon nemzetségek (Hordeum, Agropyron) keresztezéséből származó hibridek utódaiban molekuláris citogenetikai
RészletesebbenTritikále (Triticale = Triticosecale. Wittmack.)
Secale cereale rozs szára a 2 m-t is elérheti levelei 12-22 cm hosszúak. Fülecskéje igen kicsi, a nyelvecske rövid, lemetszett. Kalásza 5-20 cm hosszú a kalászkák száma elérheti a 40-et. Egy-egy kalászpadkán
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és
RészletesebbenMTA ATK Mezőgazdasági Intézete, Alkalmazott Genomikai Osztály, Martonvásár
Fogyaszthatóak-e az ősibb búzafélék? Tönke, alakor, kamut a lisztérzékenység tükrében Juhász Angéla- Gell Gyöngyvér- Kovács Krisztina MTA ATK Mezőgazdasági Intézete, Alkalmazott Genomikai Osztály, Martonvásár
RészletesebbenÉletrajz. Dr. Máté András egyetemi magántanár Telefon: /1685
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTERMESZTÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522-000 EXT. 1671 E-MAIL: NOVENYTERMESZTES@MKK.SZIE.HU Életrajz Dr. Máté
RészletesebbenBóna Lajos, Gabonakutató Kft, Szeged Alföldi kenyér, szılı és bor konferencia és bemutató Kecskemét, augusztus 23.
A homoki gabonák jelentısége Bóna Lajos, Gabonakutató Kft, Szeged Alföldi kenyér, szılı és bor konferencia és bemutató Kecskemét, 2011. augusztus 23. Elıadásomban a homokon jól termelhetı gabonafélék helyzetével
RészletesebbenIn situ hibridizáció különböző módszereinek adaptálása és továbbfejlesztése búza genetikai alapanyagok elemzésére
OTKA F037331 Zárójelentés 2006. In situ hibridizáció különböző módszereinek adaptálása és továbbfejlesztése búza genetikai alapanyagok elemzésére Kísérleteinkben célul tűztük ki a transzgének kimutatására
RészletesebbenNÖVÉNYFAJTA-OLTALMI KÖZLEMÉNYEK
Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 119. évfolyam 22. szám, 2014.11.28. NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI KÖZLEMÉNYEK ( 21 ) F 13 00007 ( 72 ) dr. Hadi Géza 34%, 2462 Martonvásár, Bercsényi köz 5. (HU) dr. Marton
RészletesebbenSzent István Egyetem. Búza Aegilops introgressziós vonalak előállítása, geno- és fenotípusos jellemzésük. Farkas András. Gödöllő
Szent István Egyetem Búza Aegilops introgressziós vonalak előállítása, geno- és fenotípusos jellemzésük Farkas András Gödöllő 2018 1 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága:
RészletesebbenGabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Szeged
Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Szeged Publikációk 2016 Tudományos értékű publikációk (impakt faktorral rendelkező folyóiratokban) 1. LANTOS, C., Jenes, B., BÓNA, L., Cserháti, M., PAUK, J. (2016):
RészletesebbenA GABONAFÉLÉK EGYEDFEJLŐDÉSÉT ÉS KALÁSZOLÁSÁT MEGHATÁROZÓ GENETIKAI KOMPONENSEK TANULMÁNYOZÁSA
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A GABONAFÉLÉK EGYEDFEJLŐDÉSÉT ÉS KALÁSZOLÁSÁT MEGHATÁROZÓ GENETIKAI KOMPONENSEK TANULMÁNYOZÁSA KARSAI ILDIKÓ 1, MÉSZÁROS KLÁRA 2, KŐSZEGI BÉLA 3, PATRICK
RészletesebbenA KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
RészletesebbenSzelekciós lehetőségek a búza minőség-orientált nemesítésében fehérjekémiai és DNS markerekkel
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki Kar Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Szelekciós lehetőségek a búza minőség-orientált nemesítésében fehérjekémiai és DNS markerekkel
RészletesebbenŐszi búza Triticum timopheevii hibrid utódainak jellemzése
SZENT ISTVÁN EGYETEM Őszi búza Triticum timopheevii hibrid utódainak jellemzése Doktori (Ph.D) értekezés Dr. Horváthné Uhrin Andrea Martonvásár 2013 1 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori
RészletesebbenBaktay Borbála, igazgató
Baktay Borbála, igazgató Tápiószele, 2014. november 27. Pannon Magbank Life+ program záró rendezvénye 1920-as évek: Nicolai Vavilov, 1940-es évektől hűtött magtárolás, ENSZ konferencia az emberi környezetről,
RészletesebbenMARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását
RészletesebbenAGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés
AGRISAFE Klímaváltozás - kihívás a növénykutatók és nemesítő k számára című Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása Magyar Tudományos Akadémia Mező gazdasági Kutatóintézete Martonvásár
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉSSEL KULTÚRNÖVÉNYEINK SOKFÉLESÉGÉÉRT Matuz János
NÖVÉNYNEMESÍTÉSSEL KULTÚRNÖVÉNYEINK SOKFÉLESÉGÉÉRT Matuz János >420 >140 94 109 Nemzeti fajtalista 2010 FAJTA FAJ MEGNEVEZÉS db % db Szántóföldi növények 1422 41,6 97 Zöldségnövények 843 24,7 47 Gyógy,
RészletesebbenAZ ALACSONY HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ REDOX ÉS GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK GABONAFÉLÉKBEN
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede AZ ALAONY HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ REDOX ÉS GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK GABONAFÉLÉKBEN KOY GÁBOR, VÁGÚJFALVI ATTILA, TÓTH BALÁZS, SZALAI GABRIELLA,
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR
Nyilvántartási szám: Tárgy: DEENK/20/2016.PL PhD Publikációs Lista Jelölt: Czimbalmos Ágnes Neptun kód: MO56MV Doktori Iskola: Kerpely Kálmán Növénytermesztési- és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
RészletesebbenA búza réztoleranciáját és a hajtás Cu-, Fe-, Mn- és Zn-koncentrációját befolyásoló lókuszok térképezése
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola A búza réztoleranciáját és a hajtás Cu-, Fe-, Mn- és Zn-koncentrációját befolyásoló lókuszok térképezése Bálint András Ferenc Ph.
RészletesebbenÜ G Y R E N D. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Ü G Y R E N D A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Gazdasági Igazgatósága gazdálkodással összefüggő feladataira Martonvásár,
RészletesebbenTriticum aestivum Aegilops biuncialis kromoszóma átépülések indukálása és molekuláris citogenetikai jellemzése
Triticum aestivum Aegilops biuncialis kromoszóma átépülések indukálása és molekuláris citogenetikai jellemzése Doktori értekezés tézisei Molnár István Gödöllő 2008. Doktori iskola: Vezetője: Tudományága:
RészletesebbenSzéchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Király Zoltán
kutatóprofesszor Kertészettudományi Kar Növényélettan és Növényi Biokémia Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1944-1948 Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, agrármérnök Tudományos fokozatok, címek:: 1957,
RészletesebbenXXI. Növénynemesítési Tudományos Napok
MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Tudományos Bizottsága Magyar Növénynemesítők Egyesülete XXI. Növénynemesítési Tudományos Napok Összefoglalók 2015. március 11 12. Magyar Tudományos Akadémia
RészletesebbenIII. ATK Tudományos Nap
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont III. ATK Tudományos Nap Összefoglalók Szerkesztette JANDA TIBOR 2014. november 13. Martonvásár Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése ŐSZI BÚZA Az őszi búza nemesítés legfontosabb célkitűzései Az őszi búza nemesítési módszerei
RészletesebbenTalaj talajvédelem, növény növényvédelem, integrált növénytermesztés:
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Talaj talajvédelem, növény növényvédelem, integrált növénytermesztés: Áttekintés (3.) Dr. Horváth József Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely Kaposvári Egyetem
RészletesebbenA rozsbuza (tritikálé) agronómiai és beltartalmi értékei Agronomic and end-use values of triticale cultivars
Langó Bernadett 1,2 - Tömösközi Sándor 2 Ács Péterné 1 Bóna Lajos 1 A rozsbuza (tritikálé) agronómiai és beltartalmi értékei Agronomic and end-use values of triticale cultivars bernadett.lango@gabonakutato.hu
RészletesebbenTisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing
Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de
RészletesebbenTÁMOP /1/KONV
A Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesület és a Pannon Egyetem Georgikon Karának Doktori iskolája csatlakozva az Európai Növénytudományi Társaság (EPSO) szervezésében tartandó Növények Napjához, konferenciát
RészletesebbenGM-fajta előállítása szabadalomvásárlással
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző 13. részben az eredeti (originális) fejlesztésű GM-fajta előállítását mutattuk be. A legtöbb országnak és nemesítő cégnek azonban nincsenek
RészletesebbenTartalom. Plenáris előadások. Veisz Ottó: Klímaváltozás nemesítés termésbiztonság 14. Szekció előadások. Szekció I. (Molekuláris genetikai kutatások)
Tartalom Plenáris előadások Veisz Ottó: Klímaváltozás nemesítés termésbiztonság 14 Szekció előadások Szekció I. (Molekuláris genetikai kutatások) Hoffmann Borbála, Aranyi Nikolett Réka, Lángné Molnár Márta:
RészletesebbenA Gabonakutató 9. évtizede
A Gabonakutató 9. évtizede Szilágyi László ügyvezető igazgató Növénynemesítés és kutatás 60 fő kutató, ebből: 12 fő egyetemi doktor 17 fő kandidátus ill. PhD fokozatú 4 fő akadémiai doktor 1 fő az Akadémia
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A növénynemesítés és a vetőmagtermesztés kapcsolata Növényfajták állami elismerése Vetőmagtermesztés
RészletesebbenA Növényi Diverzitás Központ tevékenységei
A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei Ponicsánné Gyovai Ágnes Kollár Zsuzsanna, Simon Attila, Baktay Borbála Növényi Diverzitás Központ Tápiószele A NöDiK főbb tevékenységei Génforrások felkutatása,
RészletesebbenHibridbúza-előállítás és -hasznosítás
1. oldal (összes: 12) 2. oldal (összes: 12) Az utóbbi években a búza átlagterméseinek növekedése világszerte lelassult, sőt néhány régióban már több, mint egy évtizede stagnál. A jövőben a termésmennyiség
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Új hangsúlyok a növénynemesítésben Környezeti terhelések csökkentése Növénynemesítés kihívásai
RészletesebbenREPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat 2015. Kevesebb kockázat nagyobb haszon!
REPCE BÚZA ÁRPA LG őszi vetőmag ajánlat 2015 Kevesebb kockázat nagyobb haszon! 2 Őszi vetőmag ajánlat REPCE 3 A Limagrain kutatási tevékenységének középpontjában a termésmennyiség folyamatos növelése mellett,
RészletesebbenÖnéletrajz. Fajtaelőállító nemesítés. a/ hasznosított szabadalmak (búzafajták) száma és mértéke összesen: 35 ebből nemzetközi: 1 hazai: 35
Önéletrajz Általános adatok Név: Mesterházy Ákos Munkahely, beosztás: Gabonatermesztési Kutató Kht, Szeged, tudományos tanácsadó, főosztályvezető, egyetemi magántanár, Szent István Egyetem, Növényvédelemtani
RészletesebbenA hazai dohánytermesztés biológiai alapjai
A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Dr. Varga Lajos Agroport-D Kft. A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Fajtanemesítés Fajtaelismerés Hazai nemesítésű fajták, fajtahasználat Vetőmagtermesztés
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A citológia és a genetika társtudománya Citogenetika A kromoszómák eredetét, szerkezetét, genetikai funkcióját,
RészletesebbenXV. Növénynemesítési Tudományos Napokra
MEGHÍVÓ MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Bizottsága Magyar Növénynemesítők Egyesülete MAE Genetikai Szakosztálya tisztelettel meghívja a XV. Növénynemesítési Tudományos Napokra Ideje: 2009.
RészletesebbenZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural
RészletesebbenNÖVÉNYFAJTA-OLTALMI KÖZLEMÉNYEK
Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 117. évfolyam 2. szám, 2012.01.30. NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI KÖZLEMÉNYEK ( 21 ) F 10 00005 ( 22 ) 2010.06.22. ( 71 ) MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, 2462 Martonvásár,
RészletesebbenTremmelné Tar Melinda
SZENT ISTVÁN EGYETEM PCR alapú molekuláris markerek azonosítása és felhasználása a búza levélrozsda rezisztenciára való nemesítésben Doktori (PhD) értekezés tézisei Tremmelné Tar Melinda Gödöllı 2012.
RészletesebbenXIX. Növénynemesítési Tudományos Nap
Az MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Magyar Növénynemesítők Egyesülete XIX. Növénynemesítési Tudományos Nap Összefoglalók Szerkesztette Hoffmann Borbála Kollaricsné
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Idegentermékenyülők hibridnemesítése Beltenyésztett vonalak előállítása Beltenyésztett vonalak
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Pedryc Andrzej Piotr
egyetemi tanár Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1975-1980 Kertészeti Egyetem, Termesztési Kar, Budapest, Okleveles kertészmérnök Tudományos fokozatok,
Részletesebben