Javaslat egyes vagyoni tárgyú rendeletek módosítására

Átírás

1 Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Jegyzője 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat egyes vagyoni tárgyú rendeletek módosítására Előterjesztő: dr. Laza Margit jegyző Az előterjesztést készítette: dr. Gesztei László jogász, lakásgazdálkodó Vagyonkezelési Osztály dr. Gróza Zsolt osztályvezető Vagyonkezelési Osztály Az előterjesztés előzetesen egyeztetve: - Az előterjesztést megtárgyalja: Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság Testületi ülés időpontja: március 16. Ellenjegyzők: Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli osztályvezető Jogi szempontból ellenőrizte: - 1

2 Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 69. -ában foglaltak szerint: A tárgyévet megelőzően alkotott rendeletek hatályosulását a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség szerint gondoskodik a rendeletek módosításának, hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséről. Az SZMSZ 148. k) pontja szerint: [A jegyzőnek a Mötv-ben foglaltakon kívül az alábbi feladatai vannak:] k) gondoskodik az önkormányzati rendeletek jogharmonizációjáról, jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítás szükségességét, általánosságban gondoskodik azok folyamatos felülvizsgálatáról, Idézett feladatkörömben eljárva jelen előterjesztés keretei között három rendelet módosítására teszek javaslatot az alábbiak szerint: I. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének feltételeiről szóló 31/2004. (IV.23.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakáselidegenítési rendelet) módosítása A Lakáselidegenítési rendelet felülvizsgálatát egyrészt a lakások értékesítése során szerzett tapasztalatok, másrészt a jogszabály meglévő rendelkezéseinek pontosítása indokolja. A bérlő által lakott bérlemények harmadik személy által történő megvásárlására vonatkozó forgalmi érték megállapítási szabály hatályon kívül helyezését javasoljuk. A lakások árverésen kívül történő értékesítése esetében javasoljuk az ezt megalapozó szempontoknak jelen előterjesztésben foglaltak szerinti újraszabályozását. II. Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2012.(IV.20.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Lakásrendelet) módosítása A Lakásrendelet felülvizsgálatát egyrészt a lakások bérbeadása során szerzett tapasztalatok, másrészt a jogszabály meglévő rendelkezéseinek pontosítása indokolja. A Lakásrendelet keretein belül szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok jogszerű használóival, kérelmükre bérleti szerződést lehessen kötni. A határozott időtartamú szociális bérlet esetén a további jogosultság megállapítása menetének pontosítása indokolt. A piaci alapon történő lakásbérbeadás esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény 3. (1) bekezdése értelmében az Önkormányzat jogosult óvadék kikötésére a lakásbérleti szerződés megkötésekor, a tapasztalatok alapján az óvadék intézményének bevezetése indokolt. Az a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvényben meghatározott elhelyezési kötelezettség esetén alkalmazható pénzbeli térítésre vonatkozó szabályok pontosítása szükséges. A Lakásrendelet 30. -ának rendelkezése szerint a Képviselő-testület minden évben felülvizsgálja a lakások lakbérét és a mindenkori lakbér legkisebb összegét. 2

3 A Lakásrendelet jelenleg hatályos , valamint 28. -a szerint: 24. A szociális, szolgálati, helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt és a rendkívüli élethelyzet biztosítására kijelölt önkormányzati bérlakások havi lakbér mértéke (alapterület és komfortfokozat alapján): a) összkomfortos lakás esetén 179,- Ft/m2/hó b) komfortos lakás esetén 153,- Ft/m2/hó c) félkomfortos lakás esetén 74,- Ft/m2/hó d) komfort nélküli lakás esetén 46,- Ft/m2/hó e) szükséglakás esetén 28,- Ft/m2/hó 25. A mindenkori lakbér legkisebb összege: a) összkomfortos lakás esetén 3.926,- Ft/hó b) komfortos lakás esetén 3.427,- Ft/hó c) félkomfortos lakás esetén 2.695,- Ft/hó d) komfort nélküli lakás esetén 1.719,- Ft/hó e) szükséglakás esetén 1.719,- Ft/hó 28. A rendelet 11. -ában meghatározott közérdekű, közszolgálati célú lakás bérbeadása esetén a fizetendő lakbér, valamint a lakbéren felüli (lakásra vonatkozó) közüzemi és más szolgáltatások díjának mértékét a ban foglaltaktól eltérően az alábbiak szerint kell megállapítani: - Az 1144 jelű Soroksár Újtelepen lévő lakóépület lakása után lakbér címén bérlőnként 2000,- Ft/hó kell fizetni. - Annak a lakásnak a lakbére, amely egyedüli bérlővel kerül megkötésre, lakbér címén bérlőnként 2000,- Ft/hó + a közüzemi és más szolgáltatások díját kell fizetni. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata lakásállománya jelenleg 48 db lakásból áll. Fenti lakásállományból 7 üres önkormányzati lakással rendelkezünk. A évre vonatkozóan a várható lakbérbevétel ~3,7 millió Forint. A lakások mérete, komfortfokozata (jellemzően a bérlők saját költségen komfortosítanak), és műszaki állapota miatt kerületünkben igen alacsony a lakásokra beszedett lakásbérleti díj. A Képviselő-testület utoljára július 1-jétől emelte az önkormányzati tulajdonban lévő lakások lakbérét kivéve a helyi közérdekű, közszolgálati célú lakások lakbérét - (az akkori emelés a évi infláció mértékének megfelelő 6,1 %-os volt), azóta nem változtatott a lakbér mértékén, hatályban tartotta a évben megállapított összeget. A KSH tájékoztatása alapján januárjában a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Amennyiben a Tisztelt Képviselő-testület a jelenleg hatályos díjakat változatlanul kívánja hatályban tartani, úgy a rendelet-tervezetet a és 14. -ok figyelmen kívül hagyásával kérem elfogadni. 3

4 III. Az önkormányzati üdülőhelyek működéséről és igénybevétele rendjéről szóló 12/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Üdülőrendelet) módosítása Az Üdülőrendelet jelen előterjesztés keretei közötti felülvizsgálatát az Üdülőrendelet 17. (2) bekezdése indokolja, mely szerint: 17. (2) A rendelet ában meghatározott térítési díjakat a Képviselő-testület évente felülvizsgálja. Az Üdülőrendelet jelenleg hatályos a szerint: 13. Balatonszéplaki üdülő esetében a szállás díja: május 1-jétől szeptember 30-áig - az üdülés megkezdésének időpontjáig a 18. életévét betöltött személy: Bruttó 2000 Ft/fő/éj, - az üdülés megkezdésének időpontjáig a 18. életévét be nem töltött személy: Bruttó 1000 Ft/fő/éj - az üdülés megkezdésének időpontjáig a 3. életévét be nem töltött személy: Bruttó 100 Ft/fő/éj. 14. Visegrádi üdülő esetében a szállás díja: április 1-jétől október 31-éig: az üdülés megkezdésének időpontjáig a 18. életévét betöltött személy: Bruttó 2000 Ft/fő/éj, az üdülés megkezdésének időpontjáig a 18. életévét be nem töltött személy: Bruttó 1000 Ft/fő/éj, az üdülés megkezdésének időpontjáig a 3. életévét be nem töltött személy: Bruttó 100 Ft/fő/éj. A Rendelet módosításban javaslatot teszünk a 3 éves korhatár 6 évesre való felemelésére, annak érdekében, hogy minél több kisgyeremekes család számára lehetővé téve a kedvezmény igénybevételét, íly módon további segítséget nyújtva számukra a nyaralásukhoz. Az üdülőkre vonatkozó, évi önköltségszámítás alapján a balatonszéplaki üdülőben az 1 vendégéjszakára jutó közvetett önköltség összege Ft/fő/éj, a visegrádi üdülőben Ft/fő/éj volt. (Utóbbi a nagy értékű kazánfelújítás költsége miatt lett magas.) Az üdülői szálláshely-szolgáltatás az önkormányzat önként vállalt feladata, nem vállalkozási tevékenység, ezért az 1 vendégéjszakára megállapított üdülési díj bevétel nem lehet magasabb, mint az 1 vendégéjszakára jutó önköltség. Amennyiben a Tisztelt Képviselő-testület a jelenleg hatályos üdülési díjakat változatlanul kívánja hatályban tartani, a rendelet-tervezet át a rendelet-tervezet elfogadása esetén kérem figyelmen kívül hagyni. Fentiek ismeretében kérem a tisztelt Képviselő-testülettől a javaslat szíves megtárgyalását és a mellékelt rendelet-tervezet elfogadását. A jogszabályváltozás alkalmazásához szükséges személyi-, szervezeti-, tárgyi- és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A jogszabályváltozás gazdasági- és költségvetési hatása a lakásbérleti díjak meghatározását, illetve az üdülői szállások díját leszámítva csekély, az adminisztratív feladatok mennyiségi változását érdemben nem eredményezi. 4

5 Az előterjesztést a Képviselő-testület döntési jogkörben tárgyalja. A rendelet-tervezet elfogadásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 50. -aalapján minősített többség szükséges. Budapest, február 29. dr.gesztei László dr. Gróza Zsolt dr. LazaMargit jogász, lakásgazdálkodó osztályvezető jegyző az előterjesztés készítője az előterjesztés készítője előterjesztő Mellékletek: - rendelet-tervezet - segédlet (rendelettükör) 5

6 1.sz. melléklet Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselőtestületének /. ( ) önkormányzati rendelete egyes vagyoni tárgyú rendeletek módosításáról Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testülete az 1. alcím tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 86. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján, a 2. alcím tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 86. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján, a3. alcím tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésében és 23. -ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének feltételeiről szóló 31/2004. (IV.23.) önkormányzati rendelet módosítása 1. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének feltételeiről szóló 31/2004. (IV.23.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakáselidegenítési Rendelet) 2. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2. (1) Amennyiben a vevő az Lt. rendelkezései alapján elővásárlási joggal rendelkező személy és két éve folyamatosan bérli a lakást, valamint nincs bérleti díj és közüzemi díj hátraléka, akkor az elidegenítésre kerülő lakás vételára a 8. szerint megállapított vételárnak: a) összkomfortos lakás esetén 100 %-a, b) komfortos lakás esetén 80 %-a, c) félkomfortos lakás esetén 70 %-a, d) komfort nélküli lakás esetén 65 %-a, e) szükséglakás esetén 60 %-a. A lakás komfortfokozatának megállapítására az Lt. 91/A. 2-6 pontjai az irányadók. 6

7 2. A Lakáselidegenítési Rendelet 4. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) 4. (3) A Vevő kérelmére biztosított részletfizetési kedvezmény esetén a rendelet 5. (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a szeződés megkötésekor a megállapított vételár 20%-át kell megfizetni. (2) 4. (4) Ha a Vevő részletfizetéssel vásárolja meg az elidegenítésre kerülő lakást, akkor a vételárhátralékot legfeljebb 15 év alatt fizetheti meg havi egyenlő törlesztő részletekben. A vételárhátralékot a mindenkori tárgyévet megelőző év jegybanki átlagkamata terheli. 3. A Lakáselidegenítési Rendelet 5. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 5. (1) A vételár egészére adott részletfizetési kedvezménnyel vásárolhatja meg a lakást a.) az a bérlő aki bármely jogcímen állami nyugellátásban részesül; b.) amely lakásban együttélő családtagok jövedelmének a figyelembevételével a bérlő, és a vele együttélő családtagok egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a másfélszeresét. 4. A Lakáselidegenítési Rendelet 5. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 5. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a bérlőnek készfizető kezest kell állítania a vételár teljes összegének biztosítására. Kezes az lehet, akinek a havi nettó jövedelme 33 %-a meghaladja a fizetendő havi törlesztő részletet. 5. A Lakáselidegenítési Rendelet 7. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (2) Ha a Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában levő üres lakásnak értékesítés útján történő hasznosítása felől dönt, akkor a lakást főszabályként a vagyonrendeletben meghatározott árverés útján kell értékesíteni. A képviselő-testület a rendkívüli méltánylást igénylő esetekben fenntartja magának a jogot az Önkormányzat tulajdonában lévő, - a vagyonrendeletben a kötelező versenyeztetési eljárásra meghatározott egyedi értékhatárt meg nem haladó értékű - üres lakások értékesítési módjának és a vételár összegének meghatározására. 6. A Lakáselidegenítési Rendelet 7. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (3) A (2) bekezdés szemponjából indokolt esetnek minősül különösen: a) fiatal házasok kérelme első lakás megvételére, b) többlakásos épület esetén az adott épületben lakás tulajdonjogával rendelkező tulajdonos vételi szándéknyilatkozata, c) adott lakás igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott műszaki állapota leromlott vagy felújítandó, d) adott lakást az Önkormányzat a vételi szándéknyilatkozat beérkezése előtti 2 évet megelőzően legalább 3 alkalommal sikertelenül bocsátotta árverésre és az árverés útján történő értékesítés határideje lejárt. 7

8 2. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2012.(IV.20.) önkormányzati rendelet módosítása 7. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2012.(IV.20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 2. (1) A lakásokat a) szociális bérletként, b) piaci bérletként, c) költségelven, d) szolgálati lakás biztosítására, e) helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt lakás biztosítására, f) a lakhatási körülményekben bekövetkezett hirtelen változás miatti (rendkívüli élethelyzet) lakás biztosítására g) méltányosságból pályázaton kívül lehet bérbe adni. (2) A lakások bérbeadására a) pályázat útján, b) licitálásos versenytárgyalás útján, c) bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján, d) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség alapján, e) lakásbérleti jog folytatására, f) a jogszabályban előírt - másik lakás biztosítására vonatkozó kötelezettség alapján, g) közérdekű feladatok megvalósítása céljából, h) lakások cseréje alapján a Képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörben az adott Bizottság döntése alapján van lehetőség határozott vagy határozatlan időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig. (3) Az Önkormányzat tulajdonában álló üres vagy megüresedő lakások bérbeadásának módját az önkormányzat kötelezettségeinek teljesítése, gazdasági és szociális érdekeinek figyelembe vételével kell meghatározni. (4) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás jogszerű használója kérelmére lakásbérleti szerződés köthető vele, amennyiben megfelel a lakások bérbeadása általános-, illetve az egyes jogcímek esetén megkövetelt feltételeknek. (5) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakást csak olyan személy részére lehet bérbe adni, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: a) A bérbeadás időpontjában cselekvőképes, kivéve, ha a szerződés bérleti jog folytatására irányul. b) Nem használ jogcím nélkül lakást. c) Akinek a bérleti szerződése nem a bérlőnek felróható okból szűnt meg bérbeadói felmondással. d) Akinek nem áll fenn az önkormányzattal, illetve a közüzemi szolgáltatókkal szemben tartozása, kivéve, ha a tartozás megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött, és azt teljesíti. 8

9 f) Az a bérlő, aki a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakik. (6) A bérlő meglévő, illetve megváltozott vagyoni és jövedelmi helyzetének igazolására az alábbi okiratok alkalmasak, különösen: a) a bejelentés benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás, b) tárgyévi nyugdíjról szóló igazolás, c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása, d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat, e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, f) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, g) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ Kerületi Hivatalainak Munkaügyi Kirendeltségei illetékes kirendeltségének igazolása, határozata, h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 20. (4) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyvi kivonat másolata. 8. A Lakásrendelet 5. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 5. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az Osztály minden év március 15. napjáig felülvizsgálja bérlőnek a szociális alapú bérletre való jogosultságát az általa bemutatott igazolások alapján. Amennyiben bérlő nem felel meg a szociális alapú bérletre meghatározottfeltételeknek vagy a (4) bekezdésben megállapított határidőt elmulasztja akkor a bérleti díj piaci alapú díjra módosul. 9. A Lakásrendelet 7. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (2) A piaci alapon megállapított bérleti díjjal történő bérbeadásra kijelölt lakások bérbeadására vonatkozó felhívást bérbeadó a Soroksári Hírlapban is meghirdeti. 10. A Lakásrendelet 7. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (3) Bérlő a 27. szerint megállapított bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű óvadékot köteles megfizetni a lakásbérleti szerződés megkötéskor a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. 11. A Lakásrendelet 17. -ahelyébe a következő rendelkezés lép: 17. (1) Az Ltv.-ben előírt bérbeadói elhelyezési kötelezettséget a bérbeadó az előírások szerint köteles teljesíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezési kötelezettséget - a jogosulttal való megállapodás alapján - pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. (3) A (2) bekezdésben megjelölt pénzbeli térítés számításánál a tárgyi ingatlan ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított forgalmi értékét kell alapul venni. 9

10 12. A Lakásrendelet 24. -ahelyébe a következő rendelkezés lép: 24. A szociális, szolgálati, helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt,továbbá a rendkívüli élethelyzet biztosítására és méltányosságból pályázaton kívül történő bérbeadásra kijelölt önkormányzati bérlakások havi bérleti díjának mértéke (alapterület és komfortfokozat alapján): a) összkomfortos lakás esetén,- Ft/m2/hó b) komfortos lakás esetén,- Ft/m2/hó c) félkomfortos lakás esetén,- Ft/m2/hó d) komfort nélküli lakás esetén,- Ft/m2/hó e) szükséglakás esetén,- Ft/m2/hó 13. A Lakásrendelet 25. -ahelyébe a következő rendelkezés lép: 25. A mindenkori lakbér legkisebb összege: a) összkomfortos lakás esetén,- Ft/hó b) komfortos lakás esetén,- Ft/hó c) félkomfortos lakás esetén,- Ft/hó d) komfort nélküli lakás esetén,- Ft/hó e) szükséglakás esetén,- Ft/hó 14. A Lakásrendelet 28. -ahelyébe a következő rendelkezés lép: 28. A rendelet 11. -ában meghatározott közérdekű, közszolgálati célú lakás bérbeadása esetén a fizetendő lakbér, valamint a lakbéren felüli (lakásra vonatkozó) közüzemi és más szolgáltatások díjának mértékét a ban foglaltaktól eltérően az alábbiak szerint kell megállapítani: - Az 1144 jelű Soroksár Újtelepen lévő lakóépület lakása után lakbér címén bérlőnként,- Ft/hó kell fizetni. - Annak a lakásnak a lakbére, amely egyedüli bérlővel kerül megkötésre, lakbér címén bérlőnként,- Ft/hó + a közüzemi és más szolgáltatások díját kell fizetni. 15. A Lakásrendelet 31. -ahelyébe a következő rendelkezés lép: 31. (1) A bérbeadó a bérlő kérelmére különös méltánylást érdemlő esetben egyszeri alkalommal engedélyezheti, hogy a fennálló a) bérleti díj, b) külön szolgáltatás(ok) hátraléka tekintetében a bérlő - az esedékes lakbér és külön szolgáltatás díjának folyamatos fizetése mellett - részletfizetést kaphasson. (2) A részletfizetés időtartamát a részletfizetési kérelemben foglalt indokok, a bérlő anyagi lehetőségei mérlegelésével bérbeadó állapítja meg. (3) A kérelemhez csatolni kell a bérlő, illetve a bérleménybe befogadott személyek 1 hónapnál nem régebbi - a beadvány benyújtását megelőző 6 hónapra vonatkozó - jövedelemigazolásait. Ha a kérelem nem felel meg e követelményeinek, akkor a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a 10

11 mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a bérbeadó hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. (4) A bérbeadó a (3) bekezdésében megjelölt igazolás(ok) hiányában a benyújtott kérelmet érdemi tárgyalás nélkül elutasítja. 16. A Lakásrendelet 34. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 34. (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét, más személy befogadásához bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. 3.Az önkormányzati üdülőhelyek működéséről és igénybevétele rendjéről szóló 12/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet módosítása 17. Az Üdülőrendelet 13. helyébe a következő rendelkezés lép: 13. Balatonszéplaki üdülő esetében a szállás díja: május 1-jétől szeptember 30-áig - az üdülés megkezdésének időpontjáig a 18. életévét betöltött személy: Bruttó Ft/fő/éj, - az üdülés megkezdésének időpontjáig a 18. életévét be nem töltött személy: Bruttó Ft/fő/éj - az üdülés megkezdésének időpontjáig a 3. életévét be nem töltött személy: Bruttó Ft/fő/éj. 18. Az Üdülőrendelet 14. helyébe a következő rendelkezés lép: 14. Visegrádi üdülő esetében a szállás díja: április 1-jétől október 31-jéig: az üdülés megkezdésének időpontjáig a 18. életévét betöltött személy: Bruttó Ft/fő/éj, az üdülés megkezdésének időpontjáig a 18. életévét be nem töltött személy: Bruttó Ft/fő/éj, az üdülés megkezdésének időpontjáig a 3. életévét be nem töltött személy: Bruttó Ft/fő/éj. 19. A Lakáselidegenítési Rendelet: Vegyes módosító rendelkezések a.) 4. (2) bekezdésében az e rendelet 7. (3) bekezdésében szabályozott rendkívüli méltánylást érdemlő esetben szövegrész helyébe a 7. (2) bekezdése szerinti indokolt esetben szöveg, b.) 4. (6) bekezdésében megfelelő összegű engedményt kell adni. szövegrész helyébe megfelelő összegű árengedmény illeti meg. szöveg, c.) 4. (7) bekezdésében a Ptk. szerinti törvényes kamatot fizetni. szövegrész helyébe a Ptk. szerinti késedelmi kamatot megfizetni. szöveg, 11

12 d.) 6. (1) bekezdésében ki nem egyenlített vételárhátrálék és járulékai erejéig az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásban az első ranghelyen szövegrész helyébe ki nem egyenlített vételárhátralék és járulékai erejéig az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásban az első ranghelyen jelzálogjog és annak biztosítására szöveg lép. 20. A Lakásrendelet: a.)5. (4) bekezdésében A szociális helyzet alapján határozott időre szövegrész helyébe A szociális helyzet alapján pályázat útján határozott időre szöveg, b.) 5. (6) bekezdésében A szociális alapú lakásbérleti szerződések szövegrész helyébe A szociális helyzet alapján pályázat útján határozott időre bérbe adott lakások szöveg, c.) 11. (5) b) pontjában az elvezénylésről való tudomásszerzést követő szövegrész helyébe az elvezénylés napját megelőző szöveg, d.) 19. -ban szerződés megkötését követően szövegrész helyébe szerződés tartalmáról szöveg, e.) 34. (2) bekezdésében (tartózkodási hely létesítéshez) szövegrész helyébe (állandó lakcím vagy tartózkodási hely létesítéshez) szöveg lép. 21. Az Üdülőrendelet: a.) 13. -ában az üdülés megkezdésének időpontjáig a 3. életévét be nem töltött személy szövegrész helyébe az üdülés megkezdésének időpontjáig a 6. életévét be nem töltött személy szöveg, b.) 14. -ában az üdülés megkezdésének időpontjáig a 3. életévét be nem töltött személy szövegrész helyébe az üdülés megkezdésének időpontjáig a 6. életévét be nem töltött személy szöveg lép. Záró és hatályon kívül helyező rendelkezések 22. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. 23. Hatályát veszti a) a Lakáselidegenítési Rendelet:2. (3) bekezdése. b) a Lakásrendelet:34. (3) bekezdése Geiger Ferenc polgármester dr. Laza Margit jegyző 12

13 Záradék: A rendelet-tervezet március. napján az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján kifüggesztésre, az Önkormányzat hivatalos honlapján közzétételre került. Budapest, év március nap A Jegyző nevében eljáró: Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli osztályvezető 13

14 Indokolás a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes vagyoni tárgyú rendeletek módosításáról szóló /2016 (III. 16.) önkormányzati rendeletéhez Általános indokolás A Lakáselidegenítési rendelet felülvizsgálatát egyrészt a lakások értékesítése során szerzett tapasztalatok, illetve a jogszabály meglévő rendelkezéseinek pontosítása indokolja. A Lakásrendelet felülvizsgálatát egyrészt a lakások bérbeadása során szerzett tapasztalatok, illetve a jogszabály meglévő rendelkezéseinek pontosítása-, továbbá a bérleti díjak felülvizsgáltaindokolja. Az Üdülőrendeletben meghatározotttérítési díjak éves felülvizsgálata esedékes. Részletes indokolás 1. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének feltételeiről szóló 31/2004. (IV.23.) önkormányzati rendelet módosítása Az 1. -hoz A módosítás célja az eladásra kerülő lakások esetében a nem alkalmazott helyi tényleges forgalmi érték helyett a Vagyonrendelettel összhangban álló ingatlanforgalmi szakértő értékbecslésére való utalás szerepeljen a jogszabályban, továbbá pontosításra kerülnek a kedvezményre való jogosultság feltételei. A 2. -hoz A módosítás technikai jellegű,célja a szöveg pontosítása és a rendelet szövege belső koherenciájának megteremtése. A 3. -hoz A lakás teljes vételárára adott részletfizetési kedvezmény esetében szabályozni szükséges a család jövedelmi viszonyait, ami jogosít a kedvezményre. A 4. -hoz A teljes vételárra adott részletfizetési kedvezmény esetén indokolt a kezes fizetési kötelezettségét a teljes vételárra kiterjeszteni, emellett szükségtelenné válik további kezes bevonása. Az 5. -hoz A módosítás technikai jellegű,célja a szöveg pontosítása. A 6. -hoz A lakások árverésen kívül történő értékesítésének nevesített eseteit szükséges volt felülvizsgálni, ennek értelmében javasoljuk hatályon kívül helyezni a haláleset, munkahely megszűnése, család anyagi helyzetének romlása eseteket, továbbá javasoljuk a nevesített kivételek közé a sikertelen árverés esetét is. 14

15 Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2012.(IV.20.) önkormányzati rendeletet módosítása A 7. -hoz A módosítás egyrészről technikai jellegű,melynek célja a szöveg pontosítása. A (4) bekezdés módosításának célja a jogi lehetőség megteremtése a lakás jogszerű használója részére, hogy kezdeményezhesse lakásbérleti szerződés megkötését. Ezen rendelkezés lépne a bérleti szerződés tartalmát felsoroló rendelkezés helyébe, mivel ezeket az Ltv. és a Ptk. részletesen meghatározza, ezért nincs szükség a felsorolásukra. A 8. -hoz A szociális alapon határozott időre bérbe adott lakások esetén a rászorultság megállapításának szabályait pontosítani szükséges. A 9. -hoz A módosítás technikai jellegű,célja a szöveg pontosítása. A 10. -hoz A Ptk. 3. (1) bekezdése lehetővé teszi az Önkormányzatok számára, hogy a nem szociális lapú lakásbérletek esetében rendelkezzenek az óvadék (kaució) megfizetésének szabályairól. Az óvadékra vonatkozó szabályok lépnek a piaci bérrel történő bérbeadás bérleti díjának meghatározása helyébe, mivel ezen szabályokat a Lakásrendelet 27. -a részletesen szabályozza. A 11. -hoz A módosítás pontosítja az Ltv.-ben szabályozott elhelyezési kötelezettség pénzbeli megváltása megállapításának módját. A hoz A lakásbérletek egyes jogcímei esetén a bérleti díjakat a Képviselő-testületnek évente felül kell vizsgálnia. Amennyiben a Tisztelt Képviselő-testület a jelenleg hatályos díjakat változatlanul kívánja hatályban tartani, úgy a rendelet-tervezetet a ok figyelmen kívül hagyásával kérem elfogadni. A 15. -hoz A módosítás célja a hátralékra adható részletfizetés szabályainak a helyi viszonyokhoz történő igazítása, a szükségtelen rendelkezések hatályon kívül helyezése pl.: (5) bekezdése előírja annak a vizsgálatát, hogy a család részesült-e lakásfenntartási támogatásban, de arról nem rendelkezik, hogy ezt a kérelem elbírálásakor miként kell értékelni. A 16. -hoz Az önkormányzati tulajdonú bérlakásokba történő befogadás szabályainak pontosítása szükséges. 3.Az önkormányzati üdülőhelyek működéséről és igénybevétele rendjéről szóló 12/2012.(III.23.) önkormányzati rendelet módosítása A hoz Az üdülők szállás díjait a Képviselő-testületnek évente felül kell vizsgálnia. Amennyiben a Tisztelt Képviselő-testület a jelenleg hatályos üdülési díjakat változatlanul kívánja hatályban tartani, a rendelet-tervezet át a rendelet-tervezet elfogadása esetén kérem figyelmen kívül hagyni. 15

16 Az üdülési díjat abban az esetben szükséges felülvizsgálni/megemelni, amennyiben a tárgy évet megelőző évben az 1 vendégéjszakára jutó önköltség kevesebb, mint az 1 vendégéjszakára jutó üdülési díj. A évi önköltség számítás alapján - mindkét üdülő esetében a közvetett önköltség magasabb volt, mint az üdülési díj. A hoz Ezen szövegcserével járó módosítások célja a jogszabályok szövegében található kisebb pontosítások átvezetése, illetve hibák kijavítása, kivéve a 22. a.)-b.) pontjai melynek célja, hogy az üdülők vendégei a kedvezményes térítési díjat a gyermek 3 éves kora helyett 6 éves koráig igénybe vehessék. A 22. -hoz A hatályba léptető rendelkezést tartalmazó szöveg. A 23. -hoz Tekintettel a lakások vételára meghatározásának a Lakáselidegenítési rendelet 8. -ra szükségtelen a hatályon kívül helyezésre javasolt jogszabályhely. A 24. -hoz A hatályon kívül helyezésre javasolt jogszabályhely tartalma megegyezik a Lakásrendelet 34. (1) bekezdésében foglaltakkal. 16

17 2.sz. melléklet SEGÉDLET a Javaslat egyes vagyoni tárgyú rendeletek módosítására CÍMŰ NAPIRENDHEZ 2. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének feltételeiről szóló 31/2004. (IV.23.) önkormányzati rendelet módosítása hatályos rendelkezés 2. (1) Amennyiben a vevő az Lt. rendelkezései alapján elővásárlási joggal rendelkező személy és két éve folyamatosan bérli a lakást, valamint ezen időtartam alatt nincs bérleti díj és közüzemi díj hátraléka, akkor az elidegenítésre kerülő lakás vételára a beköltözhető helyi tényleges forgalmi értéknek: a) összkomfortos lakás esetén 100 %-a, b) komfortos lakás esetén 80 %-a, c) félkomfortos lakás esetén 70 %-a, d) komfort nélküli lakás esetén 65 %-a, e) szükséglakás esetén 60%-a. A lakás komfortfokozatának megállapítására az Lt. 91/A. 2-6 pontjai az irányadók. 4. (2) Részletfizetési kedvezmény az elővásárlási jog jogosultjának és üresen álló lakások elidegenítése során a vevőnek(e szakasz alkalmazásábana továbbiakban: Vevő) abban az esetben adható, ha az elidegenítésre az e rendelet7. (3) bekezdésében szabályozott rendkívüli méltánylást érdemlő esetben kerül sor. tervezett módosítás 2. (1) Amennyiben a vevő az Lt. rendelkezései alapján elővásárlási joggal rendelkező személy és két éve folyamatosan bérli a lakást, valamint nincs bérleti díj és közüzemi díj hátraléka, akkor az elidegenítésre kerülő lakás vételára a 8. szerint megállapított vételárnak: a) összkomfortos lakás esetén 100 %-a, b) komfortos lakás esetén 80 %-a, c) félkomfortos lakás esetén 70 %-a, d) komfort nélküli lakás esetén 65 %-a, e) szükséglakás esetén 60 %-a. A lakás komfortfokozatának megállapítására az Lt. 91/A. 2-6 pontjai az irányadók. 4. (2) Részletfizetési kedvezmény az elővásárlási jog jogosultjának és üresen álló lakások elidegenítése során a vevőnek(e szakasz alkalmazásábana továbbiakban: Vevő) abban az esetben adható, ha az elidegenítésre az e rendelet 7. (2) bekezdése szerinti indokolt esetben kerül sor. 17

18 4. (3) A Vevő kérelmére biztosított részletfizetési kedvezmény esetén a rendelet a szeződés megkötésekor a megállapított vételár 20%-át kell megfizetni. 4. (4) Ha a Vevő részletfizetéssel vásárolja meg az elidegenítésre kerülő lakást, akkor a vételárhátralékot 15 év alatt fizetheti meg, amelyet a mindenkori tárgyévet megelőző év jegybanki átlagkamata terhel. 4. (6) Az elővásárlási jog jogosultja a vételárhátralékot a futamidő letelte előtt is kifizetheti. Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja az általa megvásárolt lakásra fennálló vételárhátralékot legkésőbb a futamidő leteltét megelőző 6 hónap előtt egyenlíti ki, úgy részére a még fennálló tartozás 20 %-ának megfelelő összegű engedményt kell adni. 4. (7) Ha a Vevő a törlesztő részletek megfizetésével késedelembe esett, akkor a.) az elmaradt törlesztő részletekre árengedmény nem adható, b.) a késedelembe esés időpontjától kezdve erre az összegre köteles a Ptk. szerinti törvényes kamatot fizetni. 5. (1) A vételár egészére adott részletfizetési kedvezménnyel vásárolhatják meg a házingatlanban lévő lakásokat azok a bérlők: c.) akik nyugdíjasok, vagy ahol a család. 5. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a bérlőnek két készfizető kezest kell állítania a vételár 20 5-ának megfelelő összeg biztosítására. Kezes az lehet, akinek a havi nettó jövedelme 33 %-a meghaladja a havi törlesztő részletet. 4. (3) A Vevő kérelmére biztosított részletfizetési kedvezmény esetén a rendelet 5. (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a szeződés megkötésekor a megállapított vételár 20%-át kell megfizetni. 4. (4) Ha a Vevő részletfizetéssel vásárolja meg az elidegenítésre kerülő lakást, akkor a vételárhátralékot legfeljebb 15 év alatt fizetheti meg havi egyenlő törlesztő részletekben.a vételárhátralékot a mindenkori tárgyévet megelőző év jegybanki átlagkamata terheli. 4. (6) Az elővásárlási jog jogosultja a vételárhátralékot a futamidő letelte előtt is kifizetheti. Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja az általa megvásárolt lakásra fennálló vételárhátralékot legkésőbb a futamidő leteltét megelőző 6 hónap előtt egyenlíti ki, úgy részére a még fennálló tartozás 20 %-ának megfelelő összegű árengedményilleti meg. 4. (7) Ha a Vevő a törlesztő részletek megfizetésével késedelembe esett, akkor c.) az elmaradt törlesztő részletekre árengedmény nem adható, d.) a késedelembe esés időpontjától kezdve erre az összegre köteles a Ptk. szerinti késedelmi kamatot megfizetni. 5. (1) A vételár egészére adott részletfizetési kedvezménnyel vásárolhatja meg a lakást az a bérlő: a.) aki nyugdíjas, vagy b) amely lakásban együttélő családtagok jövedelmének a figyelembevételével a bérlő, és a vele együttélő családtagok egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a másfélszeresét. 5. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a bérlőnek készfizető kezest kell állítania a vételár teljes összegének biztosítására. Kezes az lehet, akinek a havi nettó jövedelme 33 %- a meghaladja a fizetendő havi törlesztő részletet. 18

19 6. (1) Amennyiben a Vevő részletfizetéssel vásárolja meg az önkormányzati tulajdonú ingatlant, úgy a fennmaradó, ki nem egyenlített vételárhátrálék és járulékai erejéig az önkormányzat javára az ingatlannyilvántartásban az első ranghelyen elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. 7. (2) Az Önkormányzat tulajdonában levő üres lakásokat a vagyonrendeletben meghatározott árverés útján kell értékesíteni. A képviselő-testület a rendkívüli méltánylást igénylő esetekben fenntartja magának a jogot az Önkormányzat tulajdonában lévő üres lakások értékesítési módjának és a vételár összegének meghatározására. 7. (3) Rendkívüli méltánylást igénylő eset különösen: a) haláleset, b) munkahely megszűnése, c) a család anyagi helyzetének jelentős romlása, d) fiatal házasok kérelme első lakás megvételére, e) többlakásos épület esetén az adott épületben lakás tulajdonjogával rendelkező vételi szándéknyilatkozata, f) adott lakás igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott rendkívül leromlott műszaki állapota. 6. (1) Amennyiben a Vevő részletfizetéssel vásárolja meg az önkormányzati tulajdonú ingatlant, úgy a fennmaradó, ki nem egyenlített vételárhátralék és járulékai erejéig az önkormányzat javára az ingatlannyilvántartásban az első ranghelyen jelzálogjog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. 7. (2) Ha a Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában levő üres lakásnak értékesítés útján történő hasznosítása felől dönt, akkor a lakást főszabályként a vagyonrendeletben meghatározott árverés útján kell értékesíteni. A képviselő-testület a rendkívüli méltánylást igénylő esetekben fenntartja magának a jogot az Önkormányzat tulajdonában lévő, - a vagyonrendeletben a kötelező versenyeztetési eljárásra meghatározott egyedi értékhatárt meg nem haladó értékű - üres lakások értékesítési módjának és a vételár összegének meghatározására. 7. (3) Indokolt esetnek minősül különösen: a) fiatal házasok kérelme első lakás megvételére, b) többlakásos épület esetén az adott épületben lakás tulajdonjogával rendelkező vételi szándéknyilatkozata, c) adott lakás igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott műszaki állapota leromlott vagy felújítandó, d) adott lakást az Önkormányzat a vételi szándéknyilatkozat beérkezése előtti 2 évet megelőzően legalább 3 alkalommal sikertelenül bocsátotta árverésre és az árverés útján történő értékesítés határideje lejárt. Hatályon kívül helyezésre javasolt 2. (3) Amennyiben a házingatlant kívülálló lakottan vásárolja meg és, az érintett önkormányzati lakás bérlője, az elővásárlási jogával nem él, vagy arról a megadott határidőben nem nyilatkozik, akkor az elidegenítésére kerülő lakás vételára a beköltözhető helyi tényleges forgalmi érték 100 %-a. 19

20 2. Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2012.(IV.20.) önkormányzati rendeletet módosítása 2. (1) A lakásokat a) szociális bérletként, b) piaci bérletként, c) költségelven, d) szolgálati lakás biztosítására, e) helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt lakás biztosítására, f) a lakhatási körülményekben bekövetkezett hirtelen változás miatti (rendkívüli élethelyzet) lakás biztosítására g) méltányosságból pályázaton kívül lehet bérbe adni. (2) A lakások bérbeadására a) pályázat útján, b) licitálásos versenytárgyalás útján, c) bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján, d) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség alapján, e) lakásbérleti jog folytatására, f) a jogszabályban előírt - másik lakás biztosítására vonatkozó kötelezettség alapján, g) közérdekű feladatok megvalósítása céljából, h) lakások cseréje alapján van lehetőség határozott vagy határozatlan időre, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig. (2) Az Önkormányzat tulajdonában álló üres vagy megüresedő lakások bérbeadásának módját az önkormányzat kötelezettségeinek teljesítése, gazdasági és szociális 2. (1) A lakásokat a) szociális bérletként, b) piaci bérletként, c) költségelven, d) szolgálati lakás biztosítására, e) helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt lakás biztosítására, f) a lakhatási körülményekben bekövetkezett hirtelen változás miatti (rendkívüli élethelyzet) lakás biztosítására g) méltányosságból pályázaton kívül lehet bérbe adni. (2) A lakások bérbeadására a) pályázat útján, b) licitálásos versenytárgyalás útján, c) bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján, d) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség alapján, e) lakásbérleti jog folytatására, f) a jogszabályban előírt - másik lakás biztosítására vonatkozó kötelezettség alapján, g) közérdekű feladatok megvalósítása céljából, h) lakások cseréje alapján a Képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörben az adott Bizottság döntése alapján van lehetőség határozott vagy határozatlan időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig. (3) Az Önkormányzat tulajdonában álló üres vagy megüresedő lakások bérbeadásának módját az önkormányzat kötelezettségeinek teljesítése, gazdasági és szociális 20

21 érdekeinek figyelembe vételével kell meghatározni. (3) Lakás bérbeadása esetén a bérbeadónak és a lakás leendő bérlőjének megállapodást kell kötnie a lakás felújítására, költségei viselésére, valamint a szerződés megszűnésekor, továbbá a lakás Önkormányzat részére történő visszaadásakor, vagy az önkormányzat által történő visszavételkor a bérlőt terhelő kötelezettségekre vonatkozóan. (4) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakást csak olyan személy részére lehet bérbe adni, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: a) A bérbeadás időpontjában cselekvőképes, kivéve, ha a szerződés bérleti jog folytatására irányul. b) Nem használ jogcím nélkül lakást. c) Akinek a bérleti szerződése nem a bérlőnek felróható okból szűnt meg bérbeadói felmondással. d) Akinek nem áll fenn az önkormányzattal, illetve a közüzemi szolgáltatókkal szemben tartozása, kivéve, ha a tartozás megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött, és azt teljesíti. f) Az a bérlő, aki a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakik. (5) A bérlő meglévő, illetve megváltozott vagyoni és jövedelmi helyzetének igazolására az alábbi okiratok alkalmasak, különösen: a) a bejelentés benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás, b) tárgyévi nyugdíjról szóló igazolás, c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása, d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre érdekeinek figyelembe vételével kell meghatározni. (4) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás jogszerű használója kérelmére lakásbérleti szerződés köthető vele, amennyiben megfelel a lakások bérbeadása általános-, illetve az egyes jogcímek esetén megkövetelt feltételeknek. (5) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakást csak olyan személy részére lehet bérbe adni, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: a) A bérbeadás időpontjában cselekvőképes, kivéve, ha a szerződés bérleti jog folytatására irányul. b) Nem használ jogcím nélkül lakást. c) Akinek a bérleti szerződése nem a bérlőnek felróható okból szűnt meg bérbeadói felmondással. d) Akinek nem áll fenn az önkormányzattal, illetve a közüzemi szolgáltatókkal szemben tartozása, kivéve, ha a tartozás megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött, és azt teljesíti. f) Az a bérlő, aki a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakik. (6) A bérlő meglévő, illetve megváltozott vagyoni és jövedelmi helyzetének igazolására az alábbi okiratok alkalmasak, különösen: a) a bejelentés benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás, b) tárgyévi nyugdíjról szóló igazolás, c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása, d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre 21

22 vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat, e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, f) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, g) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ Kerületi Hivatalainak Munkaügyi Kirendeltségei illetékes kirendeltségének igazolása, határozata, h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 20. (4) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyvi kivonat másolata. 5. (4)A szociális helyzet alapján határozott időre bérbe adott lakások esetén a szociális alapú bérletre és a szociális lakbérre való jogosultságot minden év március 10-éig felül kell vizsgálni. Igazoltnak kell tekinteni a jogosultságot, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendszeres szociális segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül. A jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Vagyonkezelési Osztályon (a továbbiakban: Osztály) kell előterjeszteni jogvesztő hatállyal minden év január 15 éig. 5. (5)Amennyiben a bérlő minden év március 15-ig a jogosultságot megállapító határozattal nem igazolja, hogy a szociális alapú bérletre való jogosultság e rendeletben meghatározottfeltételei fennállnak, a bérbeadónak a bérleti díjat piaci alapú díjra kell módosítani. vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat, e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, f) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, g) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ Kerületi Hivatalainak Munkaügyi Kirendeltségei illetékes kirendeltségének igazolása, határozata, h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 20. (4) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyvi kivonat másolata. 5. (4)A szociális helyzet alapján pályázat útján-határozott időre bérbe adott lakások esetén a szociális alapú bérletre és a szociális lakbérre való jogosultságot minden év március 10-éig felül kell vizsgálni. Igazoltnak kell tekinteni a jogosultságot, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendszeres szociális segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül. A jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Vagyonkezelési Osztályon (a továbbiakban: Osztály) kell előterjeszteni jogvesztő hatállyal minden év január 15 éig. 5. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetbenaz Osztályminden év március 15. napjáig felülvizsgálja bérlőnek a szociális alapú bérletre való jogosultságát az általa bemutatott igazolások alapján.amennyiben bérlő nem felel meg a szociális alapú bérletre meghatározottfeltételeknek vagy a (4) bekezdésben megállapított határidőt elmulasztja akkor a bérleti díj piaci alapú díjra módosul. 22

23 5. (6) A szociális alapú lakásbérleti szerződések esetében a bérlő a bérbeadónak írásban köteles bejelenteni, hogy a vagyoni és jövedelmi helyzete meghaladja a 4. -ban meghatározott mértéket. 7. (2) A piaci bérrel történő bérbeadásra alkalmas lakásokat a Bérbeadó bérbeadásra meghirdeti a Soroksári Hírlapban. 7. (3) Piaci bérrel történő bérbeadás esetén a bérleti díj a lakás komfortfokozata alapján kerül meghatározásra. 11. (5) A bérlakást a Bérlő köteles b) az elvezénylésről való tudomásszerzést követő 17. (1) Az Ltv.-ben előírt bérbeadói elhelyezési kötelezettséget a bérbeadó az előírások szerint köteles teljesíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget - a jogosulttal való megállapodás alapján - pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő. (3) A (2) bekezdésben megjelölt pénzbeli térítés számításánál az egyébként bérbe adandó lakás alapterületét, szobaszámát és komfortfokozatát kell figyelembe venni. A számításnál az Önkormányzat tulajdonában levő, jó adottságú, azonos komfortfokozatú lakásainak beköltözhető forgalmi értékét kell alapul venni. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában jó adottságúnak kell tekinteni azt a lakást, amely szilárd burkolatú úton és tömegközlekedési eszközzel is jól megközelíthető, az épület nem leromlott, a lakás legalább közepes 5. (6) A szociális helyzet alapján pályázat útján- határozott időre bérbe adott lakásokesetében a bérlő a bérbeadónak írásban köteles bejelenteni, hogy a vagyoni és jövedelmi helyzete meghaladja a 4. -ban meghatározott mértéket. 7. (2) A piaci alapon megállapított bérleti díjjal történő bérbeadásra kijelölt lakások bérbeadására vonatkozó felhívást bérbeadó a Soroksári Hírlapban is meghirdeti. 7. (3) Bérlő a 27. szerint megállapított bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű óvadékot köteles megfizetni a lakásbérleti szerződés megkötéskor a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. 11. (5) A bérlakást a Bérlő köteles b) az elvezénylésnapját megelőző 17. (1) Az Ltv.-ben előírt bérbeadói elhelyezési kötelezettséget a bérbeadó az előírások szerint köteles teljesíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezési kötelezettséget - a jogosulttal való megállapodás alapján - pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. (3) A (2) bekezdésben megjelölt pénzbeli térítés számításánál a tárgyi ingatlan ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított forgalmi értékét kell alapul venni. 23

24 műszaki állapotú és beköltözhető állapotban van. 19. A lakásbérleti szerződés megkötését követően a közjegyző egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot állít ki, melynek költségei a bérbeadót terhelik. 24. A szociális, szolgálati, helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt,továbbá a rendkívüli élethelyzet biztosítására és méltányosságból pályázaton kívül történő bérbeadásra kijelölt önkormányzati bérlakások havi bérleti díjának mértéke (alapterület és komfortfokozat alapján): a) összkomfortos lakás esetén 179,- Ft/m2/hó b) komfortos lakás esetén 153,- Ft/m2/hó c) félkomfortos lakás esetén 74,- Ft/m2/hó d) komfort nélküli lakás esetén 46,- Ft/m2/hó e) szükséglakás esetén 28,- Ft/m2/hó 25. A mindenkori lakbér legkisebb összege: 19. A lakásbérleti szerződés tartalmáról a közjegyző egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot állít ki, melynek költségei a bérbeadót terhelik. 24. A szociális, szolgálati, helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt,továbbá a rendkívüli élethelyzet biztosítására és méltányosságból pályázaton kívül történő bérbeadásra kijelölt önkormányzati bérlakások havi bérleti díjának mértéke (alapterület és komfortfokozat alapján): a) összkomfortos lakás esetén,- Ft/m2/hó b) komfortos lakás esetén,- Ft/m2/hó c) félkomfortos lakás esetén,- Ft/m2/hó d) komfort nélküli lakás esetén,- Ft/m2/hó e) szükséglakás esetén,- Ft/m2/hó 25. A mindenkori lakbér legkisebb összege: esetén a) összkomfortos lakás 3.926,- Ft/hó b) komfortos lakás esetén 3.427,- Ft/hó c) félkomfortos lakás esetén 2.695,- Ft/hó d) komfort nélküli lakás esetén 1.719,- Ft/hó e) szükséglakás esetén 1.719,- Ft/hó a) összkomfortos lakás esetén,- Ft/hó b) komfortos lakás esetén,- Ft/hó c) félkomfortos lakás esetén,- Ft/hó d) komfort nélküli lakás esetén,- Ft/hó e) szükséglakás esetén,- Ft/hó 28. A rendelet 11. -ában meghatározott közérdekű, közszolgálati célú lakás bérbeadása esetén a fizetendő lakbér, valamint a lakbéren felüli (lakásra vonatkozó) közüzemi és más 28. A rendelet 11. -ában meghatározott közérdekű, közszolgálati célú lakás bérbeadása esetén a fizetendő lakbér, valamint a lakbéren felüli (lakásra vonatkozó) közüzemi és más szolgáltatások díjának 24