A hőségriadó fokozatai és feladatai:

Átírás

1 A hőségriadó fokozatai és feladatai: 1. fokozat (Tájékoztatási fokozat): Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 C 0 -ot Teendők: Elsősorban a Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének jelent feladatot. Saját belső rendszerükön keresztül információkkal látja el kistérségi Intézeteiket. Az Önkormányzatok saját döntésük alapján tájékoztatják a lakosságot helyi rádión, kábeltévén, helyi újságon, illetve forgalmas helyeken kihelyezett hirdetmények útján. 2. fokozat (1. fokú riasztás): Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 25 C 0 -ot Teendők: Az országos Tisztifőorvos a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv intézményi hálózatán keresztül értesíti az egészségügyi Intézményeket, a Mentőszolgálatot, az alapellátó háziorvosi, védőnői szolgálatokat és az Önkormányzatokat a hőségriadó időtartamáról, fokozatáról. Az Önkormányzat feladata a saját (elsősorban szociális ellátó) intézményrendszerének értesítése, a lakosság figyelmeztetése az egészséget érintő megelőző intézkedések megtételére. 3. fokozat (2. fokú riasztás): Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 27 C 0 -ot Teendők: A média és az Önkormányzatok útján a lakosság általános tájékoztatása, a védelmet szolgáló intézkedések bevezetése: Cél: A hőség negatív egészségi hatásainak megelőzése, az alkalmazkodás elősegítése egyéni és társadalmi szinten. Rizikó csoportok és sérülékenység: 1. a lakosság általában 2. egyéb veszélyeztettettek: - gyerekek (bölcsődék, óvodák, nyári táborok, napközi otthonok) - időskorúak (szociális otthonok, szociális gondozói hálózat) - hajléktalanok (szociális gondozói hálózat) - közlekedési dugóban lévők - külső munkahelyeken dolgozók (munkahelyi védelem) - betegek (túlsúlyosak, magas vérnyomásban szenvedők) Egyéb veszélyek: Az energia ellátás a mai ember számára nélkülözhetetlen, sebezhetősége ezen keresztül válik kritikussá. Egy tartósan magas hőmérsékletű száraz időszakban az elektromos áram biztosítása, a vízellátás, a szennyvíz, és a szemétszállítás okozhat nagyobb problémákat. A feladat az egyén vonatkozásában a szervezet hűtése, ill. hőhatás csökkentése. energiaellátás biztosítása, kiesések azonnali pótlása a kritikus helyeken ivóvíz biztosítása a közterületen (közkutak működtetése) belterületi aszfaltburkolatok locsolása ( városi hősziget jelenség elleni védekezés) klímaberendezéssel ellátott közintézmények megnyitása (áruház, jégcsarnok, hivatalok) illetve régi nagy hőtehetetlenségű épületek (pl. múzeum, döngölt föld és vályog épületek) strandok nyitvatartási idejének meghosszabbítása a munkaidő átszervezése a nagy hőterhelésű helyeken a hőhatást csökkentő intézkedések az intézményekben A feladat szervezési kérdésekben:

2 Áramellátás: - Fel kell mérni a megnövekedett igényeket és azok kielégítésének lehetőségét. Az esetleges korlátozás bevezetésének indokoltságát és módszereit. Ismeretes, hogy szükség esetén egy rotációs elven működő szakaszos ellátás bevezetésével a problémák áthidalhatók. Vízellátás: - Indokolt megvizsgálni a területen lévő vízműveknél, hogy a megnövekedett igényeket ki tudják e elégíteni, illetve mekkora volt az elmúlt időszakban a vízfogyasztás? - Vízkorlátozásra lesz-e szükség? Az milyen területet, mekkora időtartamra érint, és hogyan lehet a pótvízellátást megoldani? - Egy esetleges meghibásodás esetén a szállító eszközök száma, készenléte. - A vízellátás biztosítottsága az állattartó telepeken. - Vízosztás: Olyan helyzetbe került emberek ellátása, akik hosszabb ideig nem tudnak vízhez jutni. (Pl. forgalmi dugó, közlekedési balesetet követő torlódás.) Részükre a vízellátáshoz szükséges vízmennyiség a Védelmi Bizottságok döntése alapján előzetesen leköthető. (Palackozók, áruházak, forgalmazók adatbázisa alapján.) A közúti balesetekről - a belső tájékoztató rendszer alapján szerzett információ birtokában születhet döntés a vízosztásról. Szemétszállítás: - A nagy hőségben a szemétszállítási időközök felülvizsgálata a sűrűbben lakott lakótelepeken. (Konténeres szállítás) Speciális feladatok: Kórházak: Külön figyelmet igényel az elektromos energia és a vízellátás, az egyéb intézkedések az egészségügyi rendszerben zajlanak. A szünetmentes áramforrások és tartalék áramforrások (aggregátorok) üzemképességének (életmentő gépek, műszerek) vizsgálata. Gyerektáborok számbavétele: A szervezési feladatok tudatosítása, az esetleges problémák gyors kezelése érdekében. Városüzemeltetés: A délutáni, esti órákban a locsolás elrendelése. Hajléktalanok pontosítása: Elsősorban a szociális ellátó hálózaton keresztül. Közkutak számbavétele: A vízellátás alternatív lehetőségei. Strandok: Esetleges hosszabb nyitva tartására a Megyei VÉB döntése alapján van lehetőség. Hűtött intézmények számbavétele: Időszakos igénybevétel lehetőségeinek biztosítása a lakosság vagy pl. balesetet szenvedett autóbusz utasai számára. Különösen fontos lehet idegenforgalmi területeken. Tűzesetek, közlekedési balesetek hatásai útlezárás várható ideje sérültek, halottak száma (Közlekedési dugóban rekedtek vízzel való ellátása, hűtőkapacitás pontosítása tömeges baleseteknél.) tűzgyújtási tilalom fokozott betartása esetleg szükség esetén helyi korlátozás elrendelése A Meteorológia Szolgálat magas hőmérséklet riasztásai: Sárga riasztás: Nagyobb területeken várható 33 Celsius foknál magasabb hőmérséklet. Narancs riasztás: Nagyobb területeken várható 36 Celsius foknál magasabb hőmérséklet

3

4

5 Heves zivatar A zivatar olyan légköri jelenség, amelyet egy vagy több elektromos kisülés (villám) és /vagy dörgő esetleg éles, csattanó hang formájában észlelünk. Magasra törő zivatarfelhők környezetében erős felés leáramlási területek váltakoznak kis távolságon belül. Emiatt általában kis területre korlátozódva ugyan, de rendkívül veszélyes kísérőjelenségek kialakulására is számíthatunk egy-egy heves zivatar idején. Előfordulhat nagy méretű (legalább 2 cm átmérőjű) jég vagy erős vihar (90 km/h fölötti széllökés). Extrém esetben azonban sokkal nagyobb méretű jégdarabok is hullhatnak, és orkán erejű (119 km/h fölötti) szélroham is kialakulhat. Intenzív zivatarokhoz hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is társulhat, ekkor a kis vízhozamú patakok pillanatok alatt hömpölygő folyókká szélesedhetnek. Az előbb említett veszélyes jelenségek bekövetkezési valószínűsége egy-egy heves zivatar esténazok kifejezetten helyi jellege miatt - viszonylag csekély, szerencsés esetben nem is érintenek lakott települést. Több heves zivatar összekapcsolódásakor zivatarláncról (zivatarrendszerről) beszélünk, ebben az esetben már a veszélyes kísérő jelenségek nem csak egy-két települést, hanem akár több megyét, régiókat is érinthetnek. Villámcsapás Az emberek legnagyobb része, legyen az felnőtt vagy gyerek, fél a villámlástól. Van, aki a hangjától, más attól, hogy őt "tekinti" majd célpontnak a villám. S ez a félelem nem is alaptalan, hiszen rengeteg olyan esetről hallottunk már, amikor a villám nagy pusztításokat végzett. Manapság már sokkal nagyobb biztonságban vagyunk, nem veszélyeztet bennünket annyira a villámcsapás, mint régen élő rokonainkat, ugyanis a házak villámhárítóval vannak ellátva, így elég bent tartózkodnunk, s nincs mitől félni. Azonban előfordulhat, hogy olyankor kap el egy hatalmas vihar, amikor a legkevésbé számítanánk rá, ráadásul egy perc alatt jön, így még időnk sincs arra, hogy behúzódjunk valahová. Akiket villámcsapás ér, többnyire súlyos égési sérüléseket szenvednek. Tudnivalók A villámlás időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed, másodpercenként km-es sebességgel halad és akár C 0 -os hőmérsékletet idézhet elő. A villámnak Arago, francia fizikus szerint három alakja ismert: A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít; A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik; A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal. A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m.-rel. Ha a kisülés közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villámlás időtartama egy másodperc töredéke, addig a dörgés több másodpercig is eltart, ennek oka a hang visszaverődése a felhőkről, földi tárgyakról. A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsiny, 25 km-nyi távolságban a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik. Ha megvizsgálunk egy átlagos terep felszínét, és a felhők kapcsolódását, azt találjuk, hogy ahol a fa kimagaslik a környezetéből (és a felhő éppen ott púposodik), ott az elektromos mező jobban koncentrálódik. Minél közelebb vannak a terep és a felhő egymáshoz, annál erősebb lesz az elektromos feszültség. Minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy az elektronok leáramlanak a földre.

6 A villámcsapás az exponált helyen (hegytetőn, sík terepen, nagyobb vízfelületen) tartózkodókat veszélyezteti. A villám hatása az emberre Ahogyan a felhőből kiinduló villám a talaj felé halad, a legrövidebb utat keresi - és időnként előfordul, hogy ez egy magában szabadon álló ember testén át vezet. A villám becsaphat az illető vállánál, a lábán keresztül lefuthat a teste egyik oldalán, majd eléri a talajt. Amíg útját megteszi, persze nem kis gyötrelmet okoz. Fájdalmat, égési sérüléseket és akár sokkot is előidézhet, de ennek ellenére a villámcsapás energiájának nagy részét a talaj fogja fel. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket okoz. Az erős áramütés azonnal szívleálláshoz, az pedig halálhoz vezet. Abban az esetben van esély a túlélésre, ha az áram a testfelszínen folyt keresztül. Azonban így is olyan súlyos következményei lehetnek, mint a bénulás, az amnézia, görcsök, égés vagy szívkárosodás. Akik túlélik a villámcsapást, gyakran egész életükben szenvednek a következményeitől. Ha a szervezetet közvetlen villámcsapás éri, alig marad esély a túlélésre, ennek a feszültsége ugyanis több, mint V lehet. Védekezés villámcsapás ellen: Ha nagy villámlással járó vihar közeleg, vagy kap el minket, húzódjunk be valahová (ne magányosan álldogáló fa alá). A legjobb egy ház vagy egy üzlet. Ha gépkocsiban ülünk, az ablakokat zárjuk be, a fém részeket ne érintsük meg. Hagyjuk el a kimagasló vagy exponált helyeket. Barlang, mélyedés akkor nyújthat védelmet, ha legalább 1,5 méter mély. Kerüljük a nedves talajt, azonnal hagyjuk el a vízfelületeket. Kerüljük a kőomlás veszélyes szakadékokat. Védekezhetünk úgy is, ha cm vastag szigetelőrétegre állunk (száraz kő, ruhanemű). Nem ajánlott öreg, magányosan álló fa alatt táborozni, mert a lezuhanó ágak összezúzhatják a sátrat, és a villámcsapás veszélye is itt a legnagyobb. Az autó fémkarosszériája ún. Faraday-kalitkát képez. Ha az autót villámcsapás éri, az utastérbe nem jut be az áram, hanem ehelyett a földbe vezetődik. Viharos időben ezért feltétlenül maradjunk az autóban, zárt ajtók és ablakok mögött. Az elsősegély életeket menthet Azonnal hívjon mentőt! Ellenőrizze, hogy a sérült személy lélegzik-e, van-e pulzusa, helyezze biztonságba az időjárás viszontagságaitól, gondoskodjon róla, hogy ne fázzon, és melege se legyen. Ha a sérült eszméleténél van, helyezze stabil oldalfekvésbe. Közben figyelje, hogy rendesen lélegzik-e. A további sérülések kezelése: az égési sérüléseket steril sebkötöző anyaggal fedje be, ha csonttörés is történt, az érintett testrészekhez ne nyúljon. Ha a légzés leállt, de pulzus érezhetően van, lélegeztesse a beteget szájból szájba, ha a pulzus nem tapintható ki, alkalmazzon szívmasszázst. Ha a betegnek megállt a szíve, fektesse a hátára, és alkalmazzon mellkaskompressziót! Még ha látszólag nem is történt komolyabb sérülés, mindenkit, akit villámcsapás ért, kórházba kell szállítani 24 órás megfigyelésre. Ennyi idő alatt ugyanis szívritmuszavarok léphetnek fel, annak ellenére, hogy a páciens korábban jól érezte magát, és semmilyen panasza nem volt.

7 Mit tegyünk az égési sérülésekkel? Ne tegyünk semmilyen port, kenőcsöt, zsiradékot, folyadékot (kivéve vizet) a sebre! Ne érintsük kézzel a sérült területet! Ha hólyagot látunk, azt ne szúrjuk ki, mert ezzel utat nyitunk a kórokozóknak! A hólyag nem igényel kezelést!

8 Hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék (hirtelen áradás) Hirtelen áradásról akkor beszélünk, amikor egy gát váratlanul átszakad, vagy hirtelen nagy mennyiségű csapadék hullik vízzel telített vagy kiszáradt talajra. A csapadék hatalmas mennyiségben az alacsonyabban fekvő területek felé áramlik, így kialakítva a hírtelen áradást. A hirtelen áradást kiválthatja továbbá a hegyekben olvadó hóréteg, vagy nagy mennyiségben (akár extrém mennyiségben) rövid idő alatt lehulló csapadék. Veszélyek: Sokan hajlamosak lebecsülni a hírtelen áradás okozta veszélyeket. A hirtelen áradás legnagyobb veszélye a kiszámíthatatlansága. Az emberek biztonságban érzik magukat a nagyobb méretű autóban, teherautóban, de egy 60 centiméteres víz ezeket a járműveket is könnyedén elsodorja. Külföldi példák szerint a legtöbb haláleset akkor történik, amikor át akarnak kelni a lezúduló víztömegen. Az Egyesült Államokban 2005-ben a hirtelen áradás több embert ölt meg, mint a villám, a tornádó vagy a hurrikán. A hirtelen lezúduló víz akár 500 kg-os oldalirányú nyomás kifejtésére is képes. A hirtelen emelkedő víz a járműveket könnyedén felemeli és ez után a menekülés már szinte lehetetlen. Az Önkormányzatok feladatai hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékból eredő heves áradás esetén: - személyek mentése - a kimenekített lakosság elhelyezése, az alapellátás biztosítása (szállás, ruházat, élelmiszer, ivóvíz) - műszaki mentő munkák végzése (a károk általában nagyobb területre terjednek ki, így a mentési munkák elhúzódásával kell számolni. Elsősorban épület- és közműkárok bekövetkezésével kell számolni. Elsődleges feladatok: fakivágások, szivattyúzás. A mentés során biztosítani kell a feladat végrehajtásába bevont személyi állomány váltását, a berendezések, eszközök üzemképességét.) - fertőtlenítési feladatok végzése - helyreállítás, újjáépítés Lakossági tájékoztató tartalmi elemei: Mit tegyünk hírtelen áradás előtt? Előre kell tervezni! Válasszon ki több magaslati helyet lakóhelye területén, ahová egy hírtelen áradás elől el tud menekülni. Ez soha ne legyen épület, hanem használja ki lakhelye földrajzi adottságait. MINDIG magasabb helyen keressen menedéket, távol a víz útjától. Ismerje meg lakóhelye vízrajzi és meteorológiai adottságait. Ha abban a térségben, ahol ön él, lehetséges a hirtelen áradás, jegyezze fel a lehetséges menekülési útvonalakat. Figyelje a meteorológiai híradásokat. Ha záport, zivatart jeleznek lakóhelye környezetében, készüljön fel az esetleges menekülésre. Töltse fel vízkészleteit, mert az ivóvíz szolgáltatás megszakadhat. Ha rendelkezik aggregátorral, ellenőrizze az üzemanyag mennyiséget. A lezúduló víztömeg akár hosszabb időre is elvághatja az elektromos szolgáltatástól. Rendelkezzen több napra elegendő, hűtést nem igénylő élelmiszerrel, konzervvel.

9 Állítson össze túlélőcsomagot: elsősegély felszerelést, palackozott ivóvizet, konzervet és konzervnyitót, gumicsizmát, gumikesztyűt, meleg ruházatot, elemes rádiót, zseblámpát, tartalék elemeket. Rakja fontos iratait és készpénzt vízzáró dobozba. Ellenőrizze, gyermekei biztonságos helyen tartózkodnak-e. Esőben SOHA ne játszanak árokparton, vízmosások, hidak vagy viaduktok környezetében. Mit tegyünk a hirtelen áradás során? MINDIG meneküljünk magasabb területre, dombra. Kerülje ki az árkokat, vízmosásokat, patakokat. Ha gépjárműben ül, SOHA ne akarjon átkelni a vízen. Keressen másik utat. Ha a gépjármű lefullad, azonnal hagyja el, és meneküljön magasabb területre. Ne feledje, inkább ázzon el, minthogy a járműben veszítse életét! Éjszaka legyen fokozottan óvatos kedvezőtlen időjárási körülmények esetén, mert a hírtelen áradást ilyenkor a legnehezebb észrevenni. Ha a víz már a bokája felett van, ÁLLJON MEG és forduljon vissza, keressen másik utat. Ne keljen át elárasztott területen, a víz mélysége csalóka lehet. A hirtelen áradás alámoshatja az utakat és egy gödörbe esve csapdába kerül. Mit tegyünk hirtelen áradás után? Ha a friss élelmiszer vízzel érintkezett, azonnal dobja ki. Forraljuk fel az ivóvizet fogyasztás előtt. Ha kétségei vannak az ivóvíz tisztaságával kapcsolatban, azt jelezze a helyi Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv felé. Ne látogassa a katasztrófa sújtotta területet. (Katasztrófa-túrizmus) Az ön jelenléte hátráltathatja a mentési és/vagy katasztrófa-elhárítási műveleteket. Az elektromos berendezéseket ellenőrizni kell, használat előtt ki kell szárítani. Csak zseblámpát használjon az épület átvizsgálása során, a fáklya vagy gyertya tüzet okozhat!

10 Szélviharok: A 70 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat: szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket, súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit, könnyű épületeket dönthet össze, közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő, fákat törhet ki. Mi a teendő szélviharban? Hogyan védekezzünk szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk? Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően. Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró). Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést. Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb. Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél. Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól. A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa). Leszakadt villamos távvezetéket megközleíteni is életveszélyes! Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti). Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket! Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. háziállatokat zárjuk be. Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le. A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak. Óvintézkedések az épületen belül: Az ajtókat, ablakokat zárjuk be. Ne menjünk ki a szabadba. Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül. Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése). Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket. Az Önkormányzatok feladatai szélviharokból eredő károk esetén: - az érintett személyek mentése (romok alól)

11 - a hajléktalanná vált lakosság elhelyezése, az alapellátás biztosítása (szállás, ruházat, élelmiszer, ivóvíz) - műszaki mentő munkák végzése (a károk általában nagyobb területre terjednek ki, így a mentési munkák elhúzódásával kell számolni. Elsősorban épület- és közműkárok bekövetkezésével kell számolni. Elsődleges feladatok: fakivágások, romeltakarítás. A mentés során biztosítani kell a feladat végrehajtásába bevont személyi állomány váltását, a berendezések, eszközök üzemképességét.) - helyreállítás, újjáépítés Tornádó: A tornádó a Föld egyik legpusztítóbb erejét képviseli, és ez a meteorológiai esemény Magyarországon is lehetséges. A tölcsér külső részén minimálisan 65 km/h, maximálisan akár 510 km/h-s sebesség szélsebesség mérhető. Ebben a "palástban" rengeteg törmelék található, amelyet a tornádó szívóhatása halmoz fel. A tornádóban lehetnek deszkák, kövek, kavicsok, cserepek, amelyet akár puskagolyó sebességével lő ki magából. Az alábbiakban próbálunk segítséget adni, mi a teendő a tornádó érkezese előtt, majd távozta után. Alapvető tudnivalók a lakosság részére: Ha otthonában tartózkodik, keressen menedéket az alagsorban, egy erős asztal alatt. Ha nincs alagsor, menjen a tornádó érkezési útvonalával ellentétes szobába. Zárja el a gázt, kapcsolja le a villanyt. Takarja le magát pokróccal, vagy ágybetéttel. Legyen minél távolabb az ablaktól. Iskolában, templomban, bevásárló központban, moziban tartózkodik, ne essen pánikba. Menjen a kijelölt "túlélő" területre. Ha ilyen nincs, legyen minél messzebb a faltól, ablaktól. A lehető legjobb hely a az épület közepe, kisebb boltok, szobák, WC, vagy raktárak. Mindig törekedjen arra, hogy a lehető legmesszebb legyen az ablaktól. Feküdjön a földre, kezével takarja el a fejét. SOHA NE KERESSEN MENEDÉKET AUTÓBAN! Motelben, szállodában menjen a legalsó szintre, legyen minél távolabb az ablaktól, faltól. Feküdjön a földre, és takarja be magát pokróccal, vagy egy ágybetéttel. Soha ne utazzon, vagy keressen menedéket a liftben. Ha gépjárműben van a tornádó érkezésekor, hajtson a tornádó haladási irányától mindig jobbra, a lehető leggyorsabban. Keressen egy felüljárót, alacsony hidat, vízátvezető csatornát, és keressen alatta menedéket. SOHA NE MARADJON A JÁRMŰBEN! Ha lakókocsiban van, azonnal hagyja el! Egy lakókocsit egy km/h-s széllökés is felboríthatja, a rázuhanó törmelék a kocsit összezúzhatja. Egy lakókocsit lehetetlen olyan erősen a földhöz rögzíteni, hogy egy tornádó ne tegyen kárt benne. Keressen biztonságos menedéket a fentiekben leírtak szerint. Általános szabály: Mindig föld alatt, vagy egy szilárdan rögzített tárgy alatt keressen menedéket. Aki a fenti szabályokat betartja, a túlélési esélye jelentősen megnő egy tornádóval való találkozás során! A tornádó elvonulása után... Keressen túlélőket, ellenőrizze, családtagjai épségét. Hagyja el a romos épületet. Csak akkor menjen egy épületbe, ha azt már biztonságosnak nyilvánították. Segítsen a csapdába esetteken, de NE nyúljon a sérültekhez, ha nem biztos abban, nem okoz-e további sérüléseket.

12 Amennyiben a sérült élete további veszélynek van kitéve, mindenféleképp mentse ki szorult helyzetéből. Hívjon azonnal segítséget telefonon, mobiltelefonon, vagy kiabálva. Magyarországon a 112-es segélyhívó szám használata ajánlott. A telefonját CSAK segélyhívásra használja! Figyelje a rádiót [Kossuth Rádió], televíziót [MTV1] a veszélyhelyzeti közlemények miatt, Amennyiben lehetséges, készítsen fotót, videofelvételt az épületben esett károkról. A biztosítónak, katasztrófavédelem munkatárainak szüksége lehet rá.