Most, amikor a évi Vadászévkönyvet

Átírás

1 Az erdeiszalonka- monitoring évi tavaszi időszakának értékelése Most, amikor a évi Vadászévkönyvet megkapják a vadászok, már lezárult a szalonkamonitoring őszi szakasza is, de az adatok összesítésére, értékelésére, az eredmények publikálására még jó darabig várni kell. Konkrét eredményeket leghamarabb valószínűleg a tavaszi lapokban olvashatunk. Bár a évi tavaszi vonulás monitorozásáról a vadászújságok és a megyei hírlevelek már jórészt beszámoltak, mégis valójában csak a Vadászévkönyv az egyetlen olyan fórum, amely valamennyi magyar vadászhoz eljut, és szerencsés esetben mindannyian át is lapozzák. Így azok is értesülhetnek a szalonkamonitoringról, akik mástól, máshonnan nem hallottak róla. Noha néhány ezernél nem több a lelkes szalonkavadászok táborának lélekszáma, a tavaszi szalonkázás mégis nemzeti ügy minden vadász szívügye! Legalábbis ezt mutatják a számok: erre utal a várakozáson felüli, eddig még nem tapasztalt mértékű összefogás. ELŐZMÉNYEK Az Európai Unióban a Madárvédelmi Irányelv meghatározza azt a minimális jogi védelmi rendszert, melyet valamennyi tagállamnak elő kell írnia a vadon élő madarak fennmaradása érdekében. Ezért többek között általános szabályként kimondja, hogy a vonuló fajok nem vadászhatóak a szaporodásuk időszakában vagy a fiókanevelési területükre történő visszatérésük során (7. cikk., 4. bek.). Az irányelv nagyon szigorú a tekintetben, hogy mikor térhet el egy tagállam az általános tilalmaktól. Erre csak akkor kerülhet sor, ha nincs más kielégítő megoldás, és szigorúan szabályozott feltételek mellett, szelektív alapon, egyes madarak kisszámú, észszerűen megindokolható hasznosítását engedélyezik (9. cikk., 1. bek.). Az eltérési lehetőségeket a jogalkotók 2007-ben részben beépítették a hazai szabályozásba, ami ezáltal szigorúbb lett. Eszerint a miniszter vadgazdál- 88 Vadászévkönyv 2010 n

2 kodási körzetenként határozta meg az erdei szalonkák évenként hasznosítható mennyiségét, és a vadászati hatóság engedélyezési eljárását is bevezették. Az Európai Bizottság ezt azonban nem találta az irányelv végrehajtása szempontjából elégségesnek, ezért a 2006-ban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként, április 4-én indoklással ellátott véleményt küldött, hogy Magyarország az erdei szalonka tavaszi vadászata kapcsán is ültesse át a vonatkozó közösségi előírásokat. Ellenkező esetben hazánkat az Európai Bíróság elé idézheti, aminek következménye az országra nézve súlyos pénzügyi szankció lehet. A 85/2008. (VII. 5.) FVM-rendelet értelmében az erdei szalonka tavaszi vadászati idényét július 8-i hatállyal törölték a vadászati idények közül. ELTÉRÉS (DEROGÁCIÓ) A MADÁRVÉDELMI IRÁNYELV SZABÁLYOZÁSÁTÓL A Madárvédelmi Irányelvvel összhangban folytatott vadászathoz készült Brüsszelben egy útmutató dokumentum, mely az Európai Bíróság ítéleteire hivatkozva, eseteket bemutatva foglalkozik az irányelv vadászatot érintő rendelkezéseinek értelmezésével, illetve az általános szabályoktól való esetleges eltérések lehetőségével. Az útmutató egyértelműen kimondja, hogy csak abban az esetben lehet élni az eltéréssel, az ún. derogációval, ha a már említett valamennyi jogi feltétel teljesül, és az érintett állomány megbízható monitoringja alátámasztja azt, hogy az elejtett madarak száma nem haladja meg az érintett állomány éves mortalitásának 1%-át, és nincs negatív hatással az állomány védettségi helyzetére, azaz fennmaradására. A magyarországi vadászati érdekvédelmi szervezetek és a vadászati hatóság, értékelve a kialakult helyzetet, úgy döntött, hogy élni kíván a Madárvédelmi Irányelvtől való eltérés lehetőségével, melynek egyik alapfeltétele egy országos szalonkamonitoring-hálózat létrehozása és működtetése annak érdekében, hogy becslést adjunk a hazánkon átvonuló állomány nagyságára, illetve a természetes mortalitás mértékére vonatkozóan. Az FVM Természeti Erőforrások Főosztályának közreműködésével az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet felkérésére a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete kidolgozott egy, a hazánk területén átvonuló szalonkaállomány becslésére alkalmas módszert, illetve vállalta az országos monitoring során gyűjtött adatok feldolgozását és értékelését. TERVEZÉS A monitoringhálózat célja, hogy az országon átvonuló állomány által használt területet lefedje. Ezért az Országos Vadgazdálkodási Adattár nyilvántartását használva, az elmúlt tíz év szalonkaterítékei alapján, a vadgazdálkodási egységeket zónákba sorolták. n Vadászévkönyv

3 A szalonkaterítékkel nem rendelkező területek alkotják a 3. zónát (306 ilyen terület). A többi területet további két csoportra különítettük el: rendszeres terítékű VGE-ek (1. zóna, n=444 db VGE): az évek %-ában volt elejtés; ritka terítékű VGE-ek (2. zóna, n=454 db VGE): az évek 10 70%-ában volt elejtés. A megfigyelési pontok meghatározó többsége érthetően az 1. és a 2. zónából került ki; az érintett vadászatra jogosultak előzetes szándéknyilatkozat alapján vállalták a monitoringban való részvételt, annak feltételeit. Egy vadgazdálkodási egység akár több monitoringpontot is üzemeltethet azzal a megkötéssel, hogy a megfigyelési pontok egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb 1500 méternél. A jelentkezés, a részvétel meglepően magas, várakozáson felüli volt. Összesen 467 vadgazdálkodási egység 901 megfigyelési ponttal vett részt a programban. A MEGFIGYELÉSI PONTOK TÉRBELI ELOSZLÁSA A térkép alapján megállapítható, hogy megfigyelési pontok az ország szinte minden területén találhatóak, térbeli eloszlásuk azonban nem egyenletes. Számos területen jóval magasabb a megfigyelési pontok sűrűsége, mint másutt: ez feltételezhetően az eltérő földrajzi és természeti adottságoknak (pl. erdősültség) köszönhető, aminek következtében a korábban kialakult szalonkázóterületek eloszlása sem egyenletes. Ugyanakkor két, a vándorlás szempontjából fontos, magas erdősültségű megyében, Nógrádban és 90 Vadászévkönyv 2010 n

4 Borsod-Abaúj-Zemplénben nagy fehér foltok találhatóak, vagyis fontosságukhoz képest ezek alulreprezentáltak. Lefedésük a program folytatása során igen fontos lenne. A évben kiépített és a tavaszi vonulás alkalmával működtetett monitoringrendszer felépítése háromszintű. A monitorozók, a vadgazdálkodási egység (VGE) képviselői és a megyei koordinátorok a program során egymásra épülő feladatokat láttak el. A megfigyelésekre vonatkozó adatokat a megfigyelők egységes adatlapokon rögzítették és továbbították a vadgazdálkodási egységek képviselőinek. Az adott heti megfigyelésekre vonatkozó adatlapokat a megyei koordinátorok a vadgazdálkodási egységek képviselőitől összegyűjtötték, és az adatokat a VMI által létrehozott és felügyelt internetes adatfeltöltő rendszeren keresztül egy webes adatbázisban rögzítették. Az adatgyűjtés február 28-án kezdődött, és 10 héten keresztül tartott. Hetente egy alkalommal, szombatonként az esti húzás észleléseit rögzítették. EREDMÉNYEK, TAPASZTALATOK Az 1. táblázat a látott szalonkák számát mutatja, heti bontásban (minden megfigyelési hétre vonatkozóan), megyénként összegezve. Ez az adat hasonlít leginkább a vadászati eredményekhez, ezért összevethető a terítékadatokkal. A tavaszi megfigyelések értékelése alapján a következőket mondhatjuk el. Néhány megyében már az első időpontban, több megfigyelési ponton is észleltek madarat, aminek alapján megállapítható, hogy a program adatgyűjtési szakasza valamelyes késéssel n Vadászévkönyv

5 Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen táblázat: Kimutatás az észlelési adatokról indult. A vonulás kezdeti állapotáról viszont csak akkor kapható még pontosabb kép, ha az első észleléseket megelőzően elkezdődik a megfigyelés. A vonulás megyei dinamikájának bemutatásához minden megfigyelési időpontra kiszámítottuk az egyes megyékben az átlagos állománysűrűséget, mely az egy óra alatt észlelt madarak 1 hektárra vetített átlagos sűrűségét mutatja. Ezek időbeli ábrázolása rajzolta ki a vonulás dinamikáját, ill. intenzitását. Az eredmények jól kirajzolták a vonulás dinamikáját megyénként. Jól érzékelhető az egyes területek közötti időbeli eltérés. Ugyanakkor néhány alföldi megye kiugróan magas értékei elgondolkodtatóak. Kérdés, hogy itt valóban erős vonulásról, avagy a vonuló állomány kisebb helyen való koncentrálódásáról van-e szó. Emellett a megfigyelési hiba sem kizárható. A nagyobb elemszám, a többszöri ismétlés és a legérdekesebb standok terepi ellenőrzése segíthet a kérdés megválaszolásában. A térképen ábrázolható standok megfigyelési adatait feldolgozva, vonulási területeket becsültünk minden megfigyelési időpontra (2. térkép). 92 Vadászévkönyv 2010 n

6 A vonulási térképek alapján három vonulási irány feltételezhető. Az első a Nyugat- és Dél-Dunántúlon lép be, s az Északi-középhegység térségében lép ki az országból. A második a Dél-Alföldről észak felé tartva, a Pilis és a Börzsöny területén lép ki az országból. A harmadikba a keleti határunk mentén vonuló állomány benyúló ágai tartoznak. Mindezek alapján tehát valószínűsíthető, hogy a Kárpát-medence a több telelőhelyről érkező erdei szalonkák vonulási útvonalainak kereszteződésében van. MÓDSZERTANI TAPASZTALATOK Az erdeiszalonka-monitoring programjának első szakaszában fő célunk a megvalósíthatóság vizsgálata, a módszertani tapasztalatok gyűjtése, ennek alapján a módszer fejlesztése volt. E tekintetben legfontosabb megállapítanunk, hogy az erdeiszalonka-monitoring programja elindult, a terepi adatgyűjtés a szükségesnél mintegy kétszer több standon megkezdődött. A megfigyelők lelkesedése a teljes időszak alatt kitartott. A mintagyűjtés és az adattovábbítás rendszere működőképes, csupán kisebb finomításaira van szükség. A programban részt vevők között kialakult a megfelelő szintű együttműködés. A további és a későbbiekben legfontosabb cél a vonuló állomány nagyságának és mortalitásának becslése a vadászható mennyiség meghatározásához. Ehhez új, térinformatikai alapokon nyugvó vonulás- és állománybecslési módszereket kell kidolgoznunk. A becslési, feldolgozási módszereken tehát még finomítani kell: cél a tudományos alapokon nyugvó, publikálható minőségű eredmények előállítása. n Vadászévkönyv

7 A vadászható mennyiség megállapításához szükséges a monitoring folytatása ősszel is, ami szeptember 15-én már elkezdődött. Az őszi monitoring napja a nagyvadvadászatok miatt nem hétvégenként, hanem keddenként történik a tavasszal már megismert módon. A monitoring első tavaszának értékelése során számos olyan (szervezési és módszertani természetű) kérdés merült fel, amelyeket a jövőre nézve finomítani kell azért, hogy a program minél inkább alkalmas legyen a kitűzött célok, illetve kérdések megválaszolására. Mindenesetre a számos kétkedő hang és pesszimista, szkeptikus vélemény ellenére úgy tűnik, hogy mégis meg lehet mozgatni a vadászokat, van olyan réteg a vadászok táborában, amely hadra fogható valamely konkrét vadászati ügyért. Bebizonyosodott, hogy a vadásztársadalom bizony képes az összefogásra és egy ilyen nagyságrendű feladat elvégzésére! Ha Magyarországon ismét tudunk majd tavasszal szalonkára vadászni, akkor az annak a néhány ezer embernek lesz köszönhető, akik nem csak beszélnek, számon kérnek, hanem feladatot is vállalva, azt becsülettel végrehajtva tettek is valamit a szalonkázásért. Köszönet illet minden egyes megfigyelőt a rendszeres adatgyűjtésért, a programban részt vevő vadászatra jogosultaknak a monito ringnak a területen való megszervezéséért, nemkülönben valamennyi megyei koordinátornak az összefogó munkáért! Köszönjük mindenkinek, aki tevékenyen vagy akár csak eszmei támogatóként is a szalonkamonitoring-program mellé állt! Dr. Szemethy László, Schally Gergely, Bleier Norbert, Lehoczki Róbert, Kovács Gábor (SZIE VMI, OMVK) 94 Vadászévkönyv 2010 n