A környezetvédelmi engedély tartalma. A környezetvédelmi engedély tartalma. Új atomerőművi blokkok létesítése: Paks II.

Átírás

1 Környezeti hatásvizsgálati eljárás Kijev óra, 25 fő Bécs óra, 90 fő München óra, 25 fő Paks óra, 600 fő Nagyvárad óra, 10 fő Bukarest óra, 30 fő Ljubljana óra 25 fő Új atomerőművi blokkok létesítése: Paks II. Eszék óra, 20 fő Belgrád óra, 20 fő Temesvár óra, 10 fő A Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos, Miniszterelnökség Egyetemi tanár, BME NTI XV. MNT Szimpózium Paks, december 8. A vizsgálatok célja, hogy meghatározzák az atomerőművi blokkok egyes életciklusaiban azok környezetre gyakorolt hatásait. A KHT benyújtva: december 19. Lakossági fórumok az erőmű körül 41 településen: március-május. Közmeghallgatás: Paks, , Espoo nemzetközi szakasz: szeptember-november. A BAMKH szeptember 29-én kiadta a környezetvédelmi engedélyt. 2 A környezetvédelmi engedély tartalma 1. A környezethasználat jellemzői, a létesítmény és a tevékenység jellemző adatai 2. A tevékenység különböző szakaszaihoz kapcsolódó előírások: létesítés üzemelés felhagyás (leszerelés) 3. Szakhatósági előírások, hozzájárulások A szakhatóságok széles köre került bevonásra az eljárásba: örökségvédelem bányászat erdővédelem nukleáris biztonság népegészségügy növény- és tájvédelem vízvédelem helyi környezetvédelem Paks II telepítési helyszínrajza 3 A környezetvédelmi engedély tartalma 4. Indokolás a KHV eljárás előzménye a KHV eljárás jogi keretei a szakhatóságok bevonásának és az általuk megfogalmazott előírásoknak a jogi keretei BAMKH előírásainak jogi keretei érintett szakterületek: levegőtisztaság-védelem hulladékgazdálkodás környezeti zaj- és rezgésvédelem hőszennyezés-védelem környezeti radiológia táj- és természetvédelem 5. Információ az eljárásban ügyfélként résztvevő környezetvédelmi egyesületekről 7 civil szervezet vett részt az eljárásban, köztük a Greenpeace, Energiaklub, stb. 6. A KHV eljárás nemzetközi szakaszának az Espooi Egyezmény szerinti eljárási lépéseinek ismertetése 7. A KHV eljárás során beérkezett észrevételek, vélemények, kérdések szakértői és jogi szempontú értékelése A Duna főmedre az energiatörő műtárgynál Homoki árvalányhaj az erőműnél 4

2 KVI engedély tartalma Lényeges előírások A létesítési során: intézkedések a levegőtisztaság megőrzése, a környezeti zaj- és rezgésvédelem érdekében bár a létesítési terület ipari terület, a területet érintően táj- és természetvédelmi intézkedések kerültek előírásra (pl.: áttelepítés) ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladatokat kell a beruházónak végrehajtania Az üzemelés során: számos kötelezettség került előírásra a Duna hőterhelésével kapcsolatban a hőmérsékleti határérték betartása végett monitoring rendszert kell kiépíteni a határérték túllépés elkerülése érdekében Koncepció Tervet kell kidolgozni kiegészítő intézkedések a Duna hőmérsékletének 25 C fölé emelkedése esetében a radioaktívanyag-kibocsátás határértékei megállapításra kerültek az üzemelés során keletkező hagyományos és radioaktív hulladékokkal kapcsolatos intézkedések kerültek megállapításra A fehérorosz atomerőmű létesítése, 2014 szeptember Forrás: IAEA A Paksi Atomerőmű dunai hőterhelése Forrás: MVM PA Zrt. 5 A telephely-engedélyezési eljárás fő tartalmi elemei Emberi eredetű külső veszélyek T visszatérés év Természeti eredetű külső veszélyek T visszatérés év A vizsgálat célja, hogy kizárja olyan körülmények fennállását a telephelyen, amelyek azt alkalmatlanná tennék atomerőművi blokkok létesítésére. További cél a blokkokat veszélyeztető tényezők azonosítása, a telephely-jellemzők meghatározása. 6 A telephely-engedélyezési eljárás fő részei Vizsgálati területek: A telephely leírása, Ember okozta külső veszélyek, Földtudományi vizsgálat és értékelés, Hidrológia, Meteorológia, Egyéb veszélyeztető tényezők, Végső hőnyelő biztosításának értékelése, Radioaktív kibocsátások terjedését meghatározó telephelyi jellemzők, Baleset-elhárítást meghatározó telephelyi jellemzők. A 30 és 50 km-es vizsgálati terület 7 Külső veszélyekre tervezés NBSZ: Az atomerőmű tervezésénél meg kell határozni az összes lehetséges külső és belső veszélyeztető tényezőt. Külső veszélyeztető tényezők: emberi és természeti eredetű veszélyek A külső veszélyeztető tényezők esetén meg kell vizsgálni, hogy az adott telephelyen számszerűen hogyan jellemezhető a tervezési alapnak megfelelő veszély (THE feladata) A biztonsági elemzésekkel igazolni kell, hogy az erőmű képes ellenállni ezen hatásoknak (létesítési engedélyezés feladata) Külső veszélyek azonosítása Tervezési alapba tartozó veszélyek meghatározása Erőmű méretezése a veszélyekre Telephelyvizsgálat Telephelyengedélyezés Tervezés Létesítési engedélyezés 8

3 12/14/2016 Emberi eredetű külső veszélyek vizsgálatai Hidrológiai és meteorológiai vizsgálatok Meteorológia - Extrém hőmérsékletek - Extrém csapadék (eső, hó, jég) - Extrém szél Hidrológia - Szélsőséges vízállások - Felvízi létesítmények tönkremenetele - Partcsuszamlások Emberi eredetű külső veszélyek vizsgálata - Közúti balesetek - Ipari létesítmények hatásai - Repülőgép-rázuhanás - Tűz (parkoló- és erdőtüzek) - Robbanások Az elvégzendő vizsgálatok: - A telephelyhez legközelebb futó utakon (6 és M6) bekövetkező balesetek következtében kikerülő veszélyes anyagok hatása - Közeli veszélyes ipari létesítmények hatásai - Robbanások (benzinkutak, tűz- és robbanásveszélyes anyagok a környezetben) - Felvízi ipari létesítmények meghibásodása miatti Dunavíz-szennyeződés hatásai - Erdő- és parkolótüzek következtében felszabaduló füstök hatásai - Közeli nukleáris létesítmények (PA és KKÁT) radiológiai hatásai - Repülőgép-rázuhanás valószínűsége - Elektromágneses interferenciák hatása 9 Földtani Kutatási Program (FKP) vizsgálatai Az elvégzendő vizsgálatok: - A szélsőségesen magas vízállások hatásai (árvizek és felvízi létesítmények tönkremenetele) - A szélsőségesen alacsony vízállások hatásai - A telephelyen kialakuló talajvíz- és rétegvízáramlási viszonyok - Extrém alacsony és magas hőmérsékletértékek - Tervezési alapba tartozó csapadék-szintek meghatározása (pl. éves, napi, negyedórás mennyiségek), eső, hó, ónos eső stb. - Tervezési alapba tartozó szélerősségek (orkán és forgószél) mértékének meghatározása - Villámcsapások gyakoriságának és hatásának vizsgálata Kiemelt jelentőséggel bír a földtani értékelés - Meg kell győződni róla, hogy nincs kizáró földtani körülmény a telephelyen. - Jellemezni, számszerűsíteni kell a földtani eredetű veszélyeket a tervezési alapadatok meghatározásához. Milyen mértékű, földrengésből származó erőhatás érheti a létesítményt? Talajfolyósodás lehetősége? Szignifikáns permanens felszíni elvetődés lehetősége? 10 Földrengés Vízszintes gyorsulás F=m*a 1 gal = 1 cm/s2 1 g = 9,81 m/s2 = 981 cm/s2 Mi a veszélyes a földrengésben? Mi jellemzi a földrengést a tervezőmérnök számára? 11 Forrás: YouTube Forrás: 12

4 Szignifikáns permanens felszíni elvetődés Egy vetőn kipattanó földrengés a földrengés méretétől és fészekmélységétől függően okozhat vagy nem okozhat elmozdulást a felszínen. Tapasztalat: ~M6-M6,5 földrengések a felszínen nem okoznak vagy csak jelentéktelen (1-2 cm) elmozdulást okozhatnak. Az a felszíni elmozdulás veszélyes, amely hatására az épület sérülhet. Ez az elmozdulás helyétől, jellegétől, méretétől és a vizsgált épület szilárdságától függ. 13 Forrás: Internet Földtani Kutatási Program (FKP) vizsgálatai Szakterületek: - Földtani vizsgálatok - Szeizmológia - Geofizika - Geotechnika - Hidrogeológia Az elvégzett vizsgálatok: - Nagy mélységű- és sekélyfúrások - Geotechnikai és hidrogeológiai célú fúrások, vizsgálatok - Geofizikai mérések: 3D szeizmikus mérések 2D P- és S-hullám mérések, vízi szeizmikus mérések, Crosshole-mérések geoelektromos szelvényezés - Légifotók kiértékelése, vízföldtani reambuláció, földtani- és geomorfológiai térképezés - Űrgeodéziai vizsgálatok - Talajfolyósodás előfordulásának vizsgálata - Térinformatikai adatbázis fejlesztése - Modellezések, stb. FKP Vizsgálati területének domborzata és tömbszelvénye Vizsgált terület: 60 * 60 km D szeizmikus mérések 3D szeizmikus mérések augusztusszeptemberben lezajlottak 294 km 2 terület 400x300 m-es (200x300 m) háló, 50 méterenként elhelyezett geofonok 300 m osztásban a geofonvonalak, 400 m- enként jelgerjesztés, a központi részen 200 m- re besűrítve Talajvibrációk előidézése önjáró vibrátorokkal a geofon sorokra merőleges vonalak mentén Nehezen megközelíthető helyeken kisebb robbantásokkal, vízen airgun segítségével A mérés elve A vizsgált terület 15 Forrás: Mecsekérc Zrt. Nagy mélységű fúrások Természetes gamma sugárzás eloszlásának térbeli változása K40, illetve U, Th leányelemek A legintenzívebb sugárzó képződmények: agyagok, savanyú vulkanikus kőzetek, földpátok, csillámok, kálisók, foszfátok, kőszenek. Nagy mélységű kutatófúrások: 6 db + 2 ikerfúrás, összesen kb fm, max. mélység 1950 m Sekélyfúrások a telephelyen kívül: 19 db, összesen kb fm, max. mélység 150 m 5 db fúrólyuk mikroszeizmikus mérőállomássá alakítva Geotechnikai és hidrogeológiai célú fúrások a telephelyen: 83 db, 2800 fm hidrogeológiai monitoring kutakká kiképezve A telephelyen mélyített fúrások 16

5 12/14/2016 Nagy mélységű fúrások A földtani vizsgálatok eredményei A telephely és környezetének geológiai viszonyait feltérképeztük A legkorszerűbb tudományos módszereket alkalmaztuk A modellek elkészítéséhez szükséges adatokat begyűjtöttük és feldolgoztuk 17 Szeizmológia a Kárpát-medence földrengései ( ) 18 PSHA módszer a földrengés források geometriája Földrengés-veszélyeztetettség: /év előfordulási gyakorisághoz rendelt érték maximális talajfelszíni gyorsulás (PGA): 0,34g A felszíni PGA-ra számított veszélyeztetettségi görbe M év M év M 3-4 /év M /év M /év A forrászónák meghatározására több, szakmailag reális modell létezik. 0,34g M M M 6.7 Forrás: Tóth László előadása, MTA PGA (g) 19 20

6 12/14/2016 Kéregmozgások a térségben űrgeodéziai mérések Paks2 Mikroszeizmikus Monitoring Hálózat + 5 db lyukszeizmográf 150 m mélyen észlelési küszöb < 1 ML A mérőállomások többek között regisztrálták a március 2-i szumátrai, az augusztus 24-i és október 27-i olasz földrengéseket, valamint a szeptember 9-i északkoreai atomrobbantást. A Kárpát-medence közepén megfigyelhetőek kéregmozgások, de ezek kis mértékűek ( 0,1 mm/év nagyságrendben vannak), és Paks térségében a szerkezetek mentén relatív elmozdulás nem mutatkozik. 21 A TBJ főbb megállapításai Pusztahencsei mérőállomás fényképe Előszállási mérőállomás mért adatai (Forrás: földrengés.hu) Forrás: Tóth László előadása, MTA A TBJ főbb megállapításai Földrajzi jellemzők A telephely és környezete földrajzi adottságai kedvezőek az új blokkok telepítésére. Földtudományi jellemzés Földtani, geofizikai és tektonikai jellemzés Az emberi tevékenységből eredő veszélyek Az új blokkok telephelyén és annak környezetében folyó emberi tevékenység jellemzői műszaki eszközökkel kezelhetőek. A Pannon-medence a dél-európai térség tektonikailag legnyugodtabb területe. A korszerű földtani ismeretek alapján a telephely alkalmas az új blokkok befogadására. Meteorológiai jellemzők A klímaváltozás hatásai a tervezés során figyelembe vehetőek. Hidrológia A telephely hidrológiai jellemzése során feltárt körülmények arra alkalmas műszaki megoldásokkal kiküszöbölhetőek. A földrengés-veszélyeztetettség jellemzése A telephely földrengés-veszélyeztetettsége meghatározásra került. A talajfolyósodás hatása bevált geotechnikai módszerekkel, például megfelelő épületalapozással vagy talajstabilizációval kiküszöbölhető. Geotechnikai és hidrogeológiai jellemzés Nincsen olyan geotechnikai vagy hidrogeológiai körülmény, amely a vizsgált területen atomerőmű építését kizárná

7 Egyéb veszélyek, végső hőelnyelő, radiológia Figyelembe veendő egyéb veszélyeztető tényezők: toxikus anyag hatására a hűtővíz rendszerben esetlegesen előforduló vízi élőlények tömeges pusztulása, a Dunában lévő vízi élőlények hűtővíz rendszerben történő elszaporodása. Egyéb veszélyek A TBJ főbb megállapításai A telephelyen egyéb, a biztonságot érintő, vagy az üzemeltethetőséget befolyásoló lehetséges hatásokról megállapítható, hogy azok kontrollálhatók, üzemviteli intézkedésekkel kezelhetők. A végső hőelnyelő biztosításának átfogó értékelése: hidrológiai és meteorológiai tényezők értékelése, a Duna által hatást gyakorló ipari létesítmények értékelése, közúti, folyami és vasúti szállítás hatása, fel- és alvízi létesítmények hatása, egyéb veszélyeztető tényezők. A telephely radiológiai értékelése: a kibocsátások terjedését befolyásoló tényezők meghatározása és értékelése, veszélyhelyzeti intézkedések megvalósíthatóságát befolyásoló tényezők meghatározása és értékelése. Vándorkagylók A telephely 50 km-es környezetének egyesített területrendezési terve Végső hőelnyelő biztosításának értékelése A megfelelő hűtővíz mennyiség rendelkezésre áll annál a kisvízhozamnál is, amely a klímaváltozás pesszimista jóslata alapján adódik. Alternatív végső hőnyelőként az atmoszféra rendelkezésre áll. Kibocsátások A telephely 50 km sugarú környezetében nem volt azonosítható olyan, a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajthatóságát befolyásoló tényező, amely az új blokkok létesíthetőségét megkérdőjelezné. A kor műszaki-tudományos színvonalán a telephelyre jellemző körülmények és veszélyek a tervező által a hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelően kezelhetők, a blokkok tervei ezeknek megfelelően készülnek el A jelenlegi fő engedélyezési eljárások Európai Uniós egyeztetések évek óta Kormányközi egyezmény (IGA) aláírása: I. 14. Egyeztetések 2013 óta Öt EU-s jóváhagyás már megvan 1) COM jelezte: az IGA aláírása ellen nincs kifogása (2014. I.) 2) Üzemanyag-szerződés harmadik feles aláírása (ESA: április) 3) Euratom 41. cikkelye szerinti bejelentésre COM válasza: Paks II. teljesíti az Euratom szerződés célkitűzéseit (2015. IX.) 4) DG ENVI: Paks II. törvény 5. törvénymódosítást követően elfogadva 5) DG GROW: Közbeszerzés november 17-én elfogadva Jelenlegi ügy(ek) (konstruktív tárgyalások folynak, hamarosan döntés születhet) 6) DG COMP: Állami támogatások vizsgálata 27 28

8 Az Atomtörvény félremagyarázott módosítása Normatív szöveg: (5) Az Atv a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: (8a) Létesítés alatt álló nukleáris létesítmény és radioaktívhulladéktároló hatósági engedélyeitől eltérni csak külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel lehet. A felhatalmazó rendelkezés: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza: d) a nukleáris létesítmények tekintetében] dh) a hatósági engedélyektől való eltérés lehetséges módjait és feltételeit a létesítés alatt álló nukleáris létesítményben; 29