Az Új Magyarország Fejlesztési Terv önkormányzatokat érintő informatikai fejlesztési konstrukciói

Átírás

1 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv önkormányzatokat érintő informatikai fejlesztési konstrukciói január 31.

2 Tartalom Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A pedagógiai, módszertani reformot támogató infrastruktúra konstrukció Múzeumok iskola-barát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése konstrukció Regionális Tudástárak A fejlesztési pólus-, illetve társpólus-városok egyetemi központjaihoz kapcsolódó könyvtárfejlesztések konstrukció Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése konstrukció Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése konstrukció... 8 Társadalmi Megújulás Operatív Program Új tanulási formák és rendszerek konstrukció... 9 Környezet és Energia Operatív Program Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések konstrukció Ivóvízbázis-védelem konstrukció Környezet-védelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (ekörnyezetvédelem) konstrukció Dél-alföldi Operatív Program Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése konstrukció Régió innovációs infrastruktúrájának fejlesztése, innovatív programok konstrukció Turisztikai fogadóképesség javítása konstrukció Közösségi közlekedés fejlesztése konstrukció Alap- és járóbeteg-ellátás fejlesztése konstrukció Szociális ellátás fejlesztése konstrukció Akadálymentesítés konstrukció Város- és városrész megújítási akciók konstrukció Észak-alföldi Operatív Program A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése Együttműködések ösztönzése konstrukció A régió innovációs potenciáljának fejlesztése Desztináció-menedzsment fejlesztés konstrukció Közösségi közlekedés fejlesztése konstrukció Egészségügyi intézmények fejlesztése konstrukció Akadálymentesítés konstrukció Város és térségfejlesztési akciók konstrukció Dél-dunántúli Operatív Program Üzleti infrastruktúra fejlesztése A turizmusban érintett szereplők együttműködésének ösztönzése Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése A közösségi közlekedés színvonalának javítása Közép-dunántúli Operatív Program Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása Térségi és helyi turisztikai együttműködési rendszerek, az információs rendszerek és a marketing fejlesztése konstrukció Az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése 41 Nyugat-dunántúli Operatív Program Befektetési környezet fejlesztése... 43

3 Kiemelt jelentőségű turisztikai fejlesztések a nemzetközi célpontú gyógyfürdők és kulturális örökség megújítása érdekében A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, fejlesztése Városközponti területek és leromlott városrészek fejlesztése Szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Regionális információs társadalom kiteljesítése Észak-magyarországi Operatív Program Regionális kiegyensúlyozott, térségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése Régió innovációs potenciáljának fejlesztése Desztináció-menedzsment fejlesztés Alap és járóbeteg ellátás fejlesztése Térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése Közép-magyarországi Operatív program Gazdasági együttműködések és hálózatok fejlesztése Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra- és szolgáltatás-fejlesztése Fenntartható életmód és fogyasztás Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Önkormányzatok, illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése Települési és mozgókönyvtárak valamint közművelődési intézmények fejlesztése Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése... 63

4 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A pedagógiai, módszertani reformot támogató infrastruktúra konstrukció A konstrukció elsődleges célja az IKT-készségek fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító infrastruktúra, illetve a kompetencia-fejlesztést támogató, IKT-alapú infrastruktúra megteremtése országszerte azonos alapszolgáltatások biztosításával. A beavatkozások tartalmazzák a különböző kompetenciák fejlesztésére orientált és differenciált tartalom és pedagógiai módszertan elterjedését támogató feltételek megteremtését a központi (SULINET, SDT) és intézményi szolgáltatásokat biztosító infrastruktúra fejlesztésével. A konstrukció az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtését az alábbiak mentén kívánja megvalósítani: A közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai, mérés-értékelési, valamint adminisztrációs feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében; Tantermek 50%-nak felszerelése Internet hozzáféréssel rendelkező interaktív prezentációs eszközökkel (interaktív tábla + projektor + számítógép); Az intézmények legalább 50%-a esetében wireless Internet és hálózat elérés kiépítésének támogatása a közösségi terekben és a tantermek egy részében; Az intézmények legalább 20%-a esetében web-alapú szolgáltatások kialakításához szükséges infrastruktúra támogatása; Mérés-értékelési programok futtatásának lehetővé tétele a szükséges eszközpark biztosításával; Innovatív oktatási alkalmazások kifejlesztése és elterjesztése támogatására az intézmények 50%-a kerül felszerelésre Digitális Palatábla csomaggal (1 csomag minimálisan 26 db egységet tartalmaz). Fenti célok elérése érdekében a konstrukció keretében az alábbi tevékenységeket támogató informatikai infrastruktúra (számítógépek, Wifi hálózati elemek, interaktív táblák, projektorok, kiszolgáló eszközök) beszerzése támogathatóak: intézményi informatikai hálózat kialakítása, az elektronikus adminisztrációs rendszerekhez kapcsolódó szolgáltatások bevezetése, elektronikus mérés-értékelési rendszer használata, távoktatás és távmunka infrastrukturális feltételeinek javítása: wireless technológiával támogatott intelligens tanulási környezet, intelligens könyvtárak, elektronikus tartalomfejlesztés, IKT kultúra fejlesztése; távoktatás és korszerű tanulási formák feltételeinek megteremtése. digitális tartalmak fejlesztése, intézményi on-line tartalom- és adminisztrációs szolgáltatás fejlesztése.

5 A konstrukció keretében két komponens került kialakításra, melyek a támogatás odaítélése során alkalmazott eljárásban, illetve a támogatás mértéknek felső határában térnek el egymástól. Az A komponens során egyfordulós pályázat kerül lebonyolításra, és a támogatás mértéke 10 és 700 millió Ft között mozoghat, míg a B komponens keretében közvetett (az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága a lebonyolító) pályázat kerül alkalmazásra és a támogatások mértéke 0,5 és 10 millió Ft között mozoghat. Az A komponens esetében a pályázaton közoktatási intézmények fenntartói (beleértve az egyházakat is) vehetnek részt, a B komponens esetén közoktatási intézmények fenntartói (beleértve az egyházakat is), pedagógusképzést végző felsőoktatási intézmények részesülhetnek támogatásban. A konstrukció évekre vonatkozó támogatási keretét a két komponenst együttvéve 24,2 milliárd Ft-ban rögzíti az akcióterv, amelyből összesen projekt támogatását kívánja megvalósítani. (A konstrukció 7 évre vonatkozó teljes keretét 40,11 milliárd Ft-ban rögzíti az akcióterv.) Támogatás mértéke: 100% A konstrukció keretében az első pályázati kiírások megjelenésére IV. negyedévben, zárására IV negyedévben kerülhet sor Múzeumok iskola-barát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése konstrukció A konstrukció átfogó célja a múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítéséhez, iskola-barát szemléletű megújulásukhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. Ezen átfogó célt az alábbi részletes célok mentén kívánja a konstrukció megvalósítani: a múzeumok képzési potenciáljának magasabb fokú kihasználása érdekében képzést segítő, csoportfoglalkozásokra alkalmas korszerű oktatótermek, foglalkoztatók kialakítása, a műkincsvagyon kiállítások formájában nem, vagy ritkán látható műtárgyállományhoz való hozzáférés kiszélesítése érdekében tanulmányi- és látványraktárak kialakítása, a múzeumokban őrzött tudásbázis nagyobb oktatási hasznosulása érdekében korszerű IKT infrastruktúrával felszerelt, Közkincs Információs Pontok kialakítása.

6 Ezen részletes célok mentén a konstrukció a támogatandó tevékenységeket három komponensbe szervezi (lehetőség van a komponensek egyedi, csoportos vagy átfogó megpályázására is). Az A komponens Gyermek központú múzeum, illetve a B komponens Látványos múzeum keretében első sorban az épületek fizikai infrastruktúrájának (épületek bővítése, átalakítása, korszerűsítése, stb.) fejlesztése valósul meg. Témánk szempontjából a Virtuális múzeum című C komponenst kell kiemelnünk, melynek célja a múzeumba látogatók digitalizált kulturális örökségi értékekhez való hozzáférését biztosító, korszerűen berendezett, szükséges IKT infrastruktúrával felszerelt, Internet-csatlakozással rendelkező információs pontok, vagy nagyobb részlegek kialakítása. A pályázat keretében elnyerhető támogatás minimum összege 1 millió Ft-ban, míg maximum összege 10 millió Ft-ban került meghatározásra. A konstrukció egyfordulós pályázatként kerül lebonyolításra, mely pályázatok keretében a működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények, illetve fenntartóik részesülhetnek támogatásban. A konstrukció évekre vonatkozó támogatási keretét 0,08 milliárd Ft-ban rögzíti az akcióterv, mely a tervek szerint 8-50 pályázat támogatására biztosít lehetőséget. Támogatás mértéke: 100% A komponens keretében az első pályázat kiírására a tervek szerint I. negyedévében kerülhet sor, a konstrukció zárásának időpontja IV. negyedév Regionális Tudástárak A fejlesztési pólus-, illetve társpólus-városok egyetemi központjaihoz kapcsolódó könyvtárfejlesztések konstrukció A konstrukció célja az oktatást, kutatást, tudományos tevékenységet, innovációt életen tartó tanulást egyaránt támogató regionális tudástárak fejlesztése a felsőoktatási és nagyobb önkormányzati könyvtárak együttműködésével. A konstrukció célja olyan, mind költségét mind működését tekintve hatékony könyvtári együttműködés megvalósítása, amely új típusú szolgáltatásaival a régió valamennyi könyvtárhasználójának információs igényeit azonnal és egyenlő eséllyel elégíti ki. Ennek érdekében a konstrukció az alábbi tevékenységeket támogatja: közös integrált rendszer kialakítása az együttműködő könyvtárakban,

7 közös szolgáltatási infrastruktúra (beiratkozás, gépi kölcsönzés, egységesen használható olvasókártya stb.) megteremtése az együttműködő könyvtárakban, a rendszer működését lehetővé tévő biztonságtechnikai feltételek megteremtése a könyvtárakban, az elektronikus tartalomszolgáltatás technológiaia feltételeinek megteremtése, a szerzői jog által védett digitális dokumentumok használatához szükséges biztonsági feltételek kialakítása, e-learning tananyagok fejlesztését és hozzáférését támogató infrastruktúra fejlesztése az együttműködő könyvtárakban, az elektronikus állományvédelem feltételeinek megteremtése, az előfizetéses könyvtári források távoli elérését lehetővé tévő olvasó-azonosítási rendszer kialakítása, a szolgáltatások tömeges igénybevételét lehetővé tévő infrastrukturális (olvasói és funkcionális terek) és IKT fejlesztések. A támogatás minimum értéke 0,5 milliárd Ft-ban, míg maximuma 1 milliárd Ft-ban került megállapításra. A konstrukció keretében kétfordulós pályázat kerül lebonyolításra az együttműködő egyetemi és önkormányzati könyvtárak fenntartói számára. A komponens keretében 4 milliárd Ft támogatási keret áll rendelkezésre, melyből év folyamán 4 projekt támogatása valósulhat meg. Támogatás mértéke: 100% A komponens indításának dátuma I. negyedév, zárásának IV. negyedév Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése konstrukció A konstrukció célja a szakellátás elérhetőségének fizikai biztosítása legalább szakmai minimum szinten azokon a területeken, ahol jelenleg nincsen közfinanszírozott szakellátás, illetve ahol a kistérség lakossága az esetlegesen meglévő szórvány közfinanszírozott ellátások mennyisége és szakmai összetétele alapján nem tekinthető ellátottnak. További cél a kistérségeken belüli kohézió erősítése valós együttműködési színterek kialakításával, partneri együttműködések fejlesztésével, a szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek

8 minőségének javítása, korszerű infrastruktúrafejlesztéssel (eszköz, épület), valamint infokommunikáció fejlesztéssel. A konstrukció keretében támogatható tevékenységek közül témánk szempontjából az informatikai rendszer kiépítését és eszközfejlesztést kell kiemelni, mely az alábbi elemeket foglalja magába: intézményi integrált informatikai rendszer, oly módon, hogy a megvalósuló intézményközi információrendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas legyen (olyan járóbeteg szoftver választása, melyhez a szükséges illesztés készen van, vagy a fejlesztő vállalja az illesztés megvalósítását), a telemedicinához szükséges digitális technológia, info-kommunikációs és diszpécserszolgálat eszközei, otthoni monitorozás, jelzőrendszer fogadása, VOIP (IP alapú telefónia). Ugyanakkor ki kell emelni, hogy ezen fejlesztések önállóan nem, csak a konstrukció által szintén támogatott épületfejlesztési elemekkel együtt támogathatók. A támogatás minimum értéke 0,5 milliárd Ft-ban, míg maximuma 1,5 milliárd Ft-ban került megállapításra. A konstrukció keretében kétfordulós pályázat kerül lebonyolításra azon kistérségi többcélú vagy intézmény fenntartói társulások, illetve a fenntartók közös szervezetei számára, melyek területén a pályázat beadásának időpontjában nem működik közfinanszírozott járóbeteg rendelőintézet, illetve előzetes befogadással bíró ilyen irányú fejlesztés nem folyik. A konstrukció keretében évekre 25 milliárd Ft támogatási keret áll rendelkezésre, melyből 23 projekt támogatása valósulhat meg. Támogatás mértéke: 95%. A konstrukció indításának dátuma szeptember 20, zárásának időpontja szeptember Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése konstrukció A konstrukció célja emelt szintű járóbeteg szakellátás elérhetőségének biztosítása azokon a területeken, ahol eddig aktív fekvőbeteg szakellátás működött és amely eddigi formájában

9 megszűnt, valamint a lakosság száma és szükségletek alapján ez indokolt. Ennek érdekében a konstrukció támogatja a kórház kiváltó szolgáltatások magas színvonalú biztosítására alkalmas infrastruktúra megteremtését, a régión belüli járóbeteg szakellátás magasabb szintjének megvalósítását, amely koordináló szerepet tölt be együttműködési színterek kialakításával, partneri együttműködések fejlesztésével. A konstrukció ezen célokat szintén, az előbbiekben bemutatott Kistérségi járóbetegszakellátó központok kialakítása és fejlesztése konstrukció tevékenységek támogatásán keresztül kívánja elérni. Azaz e konstrukció keretében is támogatható informatikai rendszer kiépítése és eszközfejlesztés, de szintén csak az épületfejlesztési elemekkel együtt. A támogatás minimum értéke 0,5 milliárd Ft-ban, míg maximuma 1,5 milliárd Ft. A konstrukció keretében kétfordulós pályázat kerül lebonyolításra. A pályázaton részt vehetnek a szakellátásra kötelezett, vagy az ellátási terület lakosság szakellátásra kötelezettjeinek intézmény fenntartói társulása vagy egyéb közös szervezete vagy az általuk létrehozott non profit gazdasági társaság, legalább 25%-os önkormányzati tulajdon résszel, akik december 31-én aktív fekvőbeteg szakellátásra több alapszakmában érvényes működési engedéllyel és OEP szerződéssel rendelkeztek, és április 1-ét követően nem rendelkeznek közfinanszírozott aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitással, vagy csak 1 szakmára kiterjedő, max. 20 ágy aktív kapacitása van, valamint a településen nem működik más közfinanszírozott területi vagy kiemelt kórház. A konstrukció keretében évekre 6,4 milliárd Ft támogatási keret áll rendelkezésre, melyből 8 projekt támogatása valósulhat meg. Támogatás mértéke: 90%. A konstrukció indításának dátuma szeptember 20, zárásának időpontja szeptember 30. Társadalmi Megújulás Operatív Program Új tanulási formák és rendszerek konstrukció A konstrukció célja az egyéni életpálya-építés sikeressé tétele és a munkaerő-piaci esélyek növelése érdekében a különböző tanulási formákban megszerzett kompetenciák egységes értelmezése, átláthatósága és elfogadtatása.

10 Fentiek érdekében a konstrukció célja egy olyan hálózatos intézményi modell feltételrendszerének kialakítása, amely az iskolarendszert korábban elhagyó, hátrányos helyzetű felnőttek számára nyújt lehetőséget a szakiskola, középiskola elvégzésére, az érettségi, valamint az erre épülő középfokú szakképzettség megszerzésére. A Közoktatási törvény módosítása lehetővé teszi újabb oktatási formák bevezetését, illetve azok normatív jellegű támogatását, így a konstrukció eredményeképpen kialakuló intézményi modellre épülő oktatási forma már rövid távon is országosan önfenntartóvá tehető. Ez a képzési forma jól hasznosítható az esti, levelező, illetve felnőttképzésben is. A konstrukció keretében a formális iskolarendszer által nyújtott oktatási formák mellett az azokat kiegészítő, helyettesítő, vagy az oktatási szolgáltatások oktatási-képzési újszerű formáit megvalósító projektek, modellértékű kezdeményezések, jó gyakorlatok támogatása valósul meg, amelyek alternatívát kínálnak az iskolarendszerű képzésben megszokottak mellett. A konstrukció keretében az alábbi három komponens került kialakításra. A komponens A komponens a hálózatos intézményi modellhez teremti meg a megfelelően kidolgozott módszertani rendszert, és megfelelően kifejlesztett szolgáltatásokat, a kívánt minőségű és színvonalú oktatás elterjesztése érdekében. Annak érdekében, hogy a kialakításra kerülő új tanulási forma ne maradjon el az iskolarendszerű képzés színvonalától, a komponens kiemelt projektként valósul meg, melynek célja a képzés elterjesztéséhez szükséges képzési rendszer és minőségbiztosítás kialakítása, ezzel megfelelő szolgáltatási alap biztosítása az alábbiakban bemutatásra kerülő B komponens eredményes és hatékony végrehajtására. B komponens A formális iskolarendszerből lemorzsolódott, a tartósan beteg, vagy földrajzi, szociális, vagy egyéb okokból a formális rendszerben tovább tanulni nem tudó fiatalok számára biztosít olyan tanulási lehetőségeket, amelyek esélyeiket, foglalkoztatási helyzetüket javítani képesek. Fentiek érdekében a komponens keretében az alábbi tevékenységek támogatása valósul meg: Digitális iskola létrehozása, működtetése (ha a tananyagot elektronikus adathordozóra történő rögzítés céljára feldolgozzák és a rögzített tananyag közvetítésére, az elsajátított ismeretek számonkérésére, a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartásra távközlési eszköz beiktatásával kerül, Ktv. módosítási javaslat április); Digitális iskola kerettanterv elkészítése; Esti, levelező, valamint más, sajátos munkarendű képzési formák, vizsgarend kialakítása; Az e-tanulással kapcsolatos oktatási program, pedagógiai rendszer megtervezése, kialakítása, közoktatási vagy közművelődési intézményben való elhelyezése és működtetése; A tartósan beteg, vagy olyan fogyatékossággal élő fiatalok/tanulók otthoni, kórházi tanulását megkönnyítő, segítő egyéni tanulási formák megteremtése, jó gyakorlatok adaptálása; A fenti tanulási formákhoz adekvát tananyagok, programok fejlesztése, támogató rendszerek kialakítása.

11 A támogatás minimum összege 20 millió Ft-ban, míg maximuma 200 millió Ft-ban került rögzítésre. B komponens egyfordulós pályázatként valósul meg, melyen a közoktatási intézmények fenntartói, közművelődési intézmények, valamint ezek konzorciumai pályázhatnak. A komponens támogatási kerete 7 milliárd Ft, melyből a tervek szerint 4 programfejlesztésre irányuló, míg 2-10 digitális e-iskola indítására irányuló projekt támogatása valósulhat meg. Támogatás mértéke: 100% B komponens indításának dátuma III. negyedév, míg zárására 2013-ban kerül sor. C komponens A komponens roma koordinátorok, asszisztensek közoktatási, közművelődési és közgyűjteményi intézményekben való elhelyezkedésének támogatását célozza meg, ezzel kívánva hozzájárulni a többségi társadalom mássággal szembeni elfogadásának elősegítéséhez, a társadalmi kohézió erősítéséhez. Környezet és Energia Operatív Program Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések konstrukció A konstrukció célja, hogy azokon a településeken, vagy településrészeken, ahol nincs kiépített árvízvédelemi vonal, vagy nem kellő (előírt) biztonságú a védelmük, az önkormányzati kezelésű művek legsürgősebb árvízvédelmi fejlesztési munkái megvalósuljanak, és a védvonalak kiépüljenek az előírt biztonságot nyújtó mértékben. A konstrukció az előzőekben bemutatott konstrukcióhoz hasonlóan az egyes árvízvédelmi műtárgyak építése, fejlesztése, rekonstrukciója mellett az árvízvédelmi fővonalak infrastrukturális fejlesztésének keretében szintén támogatja a hírközlés-informatika fejlesztését. A támogatás minimum összege 100 millió Ft-ban, míg maximuma 1 milliárd Ft-ban került rögzítésre. Így a rendelkezésre álló keretből 1-2 projekt támogatása valósítható meg.

12 A konstrukció keretében kétfordulós pályázat kerül lebonyolításra, melyen azok az önkormányzatok, önkormányzatok társulásai vehetnek részt, amelyeknek árvízvédelmi kötelezettségük van. A konstrukció keretében évekre 0,4 milliárd Ft támogatási keret áll rendelkezésre, azzal, hogy után az állami (azaz az előző konstrukció keretében rendelkezésre álló) és önkormányzati feladatok közötti forráselosztás felülvizsgálatra kerül. Támogatás mértéke: 100% A konstrukció indítására évben kerül sor, míg zárása 2013-ban esedékes Ivóvízbázis-védelem konstrukció A konstrukció célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében, vagy a jövőben emberi fogyasztásra szánt vízbázisok területén. A konstrukció a különböző típusú felmérések, állapotvizsgálatok, modellezések, stb. mellett támogatja térinformatikai feldolgozások készítését is. A támogatás minimum összege 50 millió Ft-ban, míg maximuma 500 millió Ft-ban került rögzítésre. A konstrukció keretében egyfordulós, illetve egyfordulós meghívásos pályázatok kerülnek lebonyolításra, melyen települési önkormányzatok, települési önkormányzati társulások, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok vehetnek részt. A konstrukció keretében évekre 2,43 milliárd Ft támogatási keret áll rendelkezésre, melyből a tervek szerint projekt támogatása valósítható meg. Támogatás mértéke: 100%. A konstrukció indítására évben kerül sor, míg zárása 2013-ban esedékes.

13 6.3. Környezet-védelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (ekörnyezetvédelem) konstrukció Az EIONET-tel kompatibilis környezeti megfigyelő, adatgyűjtő és -feldolgozó hálózat kiépítésének a befejezése, továbbá erre alapozva egy integrált környezeti-gazdasági információs rendszer kiépítése és működtetése. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) továbbfejlesztésének megvalósítása, mely magába foglalja az OKIR egészére vonatkozó műveleteket (környezetvédelmi adatszolgáltatások fejlesztése, egységesítése, azok összhangba hozása a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel), valamint az egyes szakmai alrendszerek továbbfejlesztését is. A környezetvédelmi operatív és tervezési feladatokat ellátó hatóságok, regionális szervek és települési önkormányzatok munkájának és együttműködésének elősegítése, a nyilvánosság közérdekű információkhoz való esélyegyenlőséget biztosító, a közigazgatás részéről kezdeményezett (proaktív) hozzáférési lehetőségének javítása, a civil társadalom, a lakosság széleskörű bevonása a környezetvédelmi tevékenységbe, illetőleg a környezet védelmét szolgáló, a környezeti adatok, információk körét bővítő kezdeményezéseik (monitoring, adatgyűjtés) támogatása, a környezetvédelmet érintő döntésekben való részvételre történő képesítésük erősítése. A VKI végrehatásához szorosan kapcsolódó vagy annak végrehajtását segítő adatbázisok, informatikai rendszerek kialakítása és fejlesztése, az EU szintű WISE rendszer követelményeinek figyelembevételével, illetve a nyilvánosság bevonását elősegítő módon. A felszíni és felszín alatti vizek terhelési és monitoring adatait nyílvántartó meglévő adatbázisok kiegészítése (pl. hidromorfológiai, ökológiai, vízkémiai, vízföldtani információk) a VKI végrehajtásához szükséges információkkal, az adatbázis modulok, valamint a jelentési szintű térképi adatbázisok kapcsolatának megteremtése. Az állapotértékeléshez, vízgyűjtőgazdálkodási tervezéshez kapcsolódó adatbázismodulok egységes fogalomtárának, logikai adatszótárának, adatkatalógusának (metaadatbázisának) fejlesztése. Fenti célkitűzések elérése érdekébe a konstrukció keretében az alábbi tevékenységek támogathatók: Intézmények informatikai összekapcsolása alapszoftverek, hardware, berendezések beszerzése; személyzet, felhasználók oktatása, képzése; elektronikus fogalomtár, adatszótár kialakítása; programozás, adatbázismodul, metaadatbázis fejlesztés, kezelőrendszer kialakítása; tesztelés, tesztadatbázis kialakítása; rendszerkövetés minimum 1 évig; üzembe helyezés; szakmai ellenőrzés igénybevétele; elektronikus adatszolgáltatás és a szoftverrel kitölthető, vonalkóddal ellátott adatlap benyújtás feltételeinek megteremtése;

14 elektronikus aláírással történő ügyintézés lehetőségeinek bővítése a környezetvédelmi adatszolgáltatásnál és egyéb ügyek esetében; tematikus adatbázis fejlesztés és honlap (honlap-tartalmak) fejlesztése; felhasználók oktatása; szakmai ellenőrzés igénybevétele. A támogatás minimum összege 50 millió Ft-ban, míg maximuma 1,5 milliárd Ft-ban került rögzítésre. A konstrukció keretében kétfordulós pályázat kerül lebonyolításra, melyen központi költségvetési szervek, helyi önkormányzatok és helyi önkormányzati társulások, helyi költségvetési szervek és önkormányzati intézmények, valamint országos és területi civil szervezetek (NGO-k) pályázhatnak. A konstrukció keretében évekre 5,8 milliárd Ft támogatási keret áll rendelkezésre, melyből a tervek szerint 19 projekt támogatása valósítható meg. Támogatás mértéke: 100%. A konstrukció indítására IV. negyedévben kerül sor, míg zárása 2013-ban esedékes. A konstrukció keretében évben az alábbi pályázati kiírás közzétételére került sor. A KEOP KMOP C kódszámú pályázat az alábbi négy tématerület támogatására került kiírásra. I. tématerület az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (EIONET) magyarországi fejlesztésére irányul kétfordulós pályázat keretében. A pályázaton központi költségvetési szervek és intézményeik pályázhatnak. Az 1. fordulót követő projekt-előkészítési szakaszban a támogatást nyert projektek a közreműködő szervezettől projekt-előkészítési szolgáltatásokban részesülnek, valamint a hiányzó projektdokumentáció kidolgozásához pénzügyi támogatást kaphatnak. Jelen tématerület esetében a második fordulóban az alábbi támogatható tevékenységekre lehet pályázni: Felmérés és ajánlatrendszer-dokumentáció kidolgozása a hazai EIONET-hálózatba bekapcsolandó hazai intézményekre, információs rendszerekre, hardver- és szoftver-fejlesztésekre, adatformátumra, a személyzet elvárt tudásszintjére; A hazai EIONET-hálózat megfelelő működéséhez jogszabályi környezet megteremtése; Az INSPIRE irányelv implementációjához szükséges téradat-infrastruktúra fejlesztések; Az intézményfejlesztés keretében megoldandó a korábban indított programok (Tematikus Információs Központok, UNEP/GRID Budapest stb.) egymáshoz illesztése; A hazai EIONET-hálózatot alkotó intézmények egymás közötti és a nemzeti központtal, valamint az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózattal (EKG) történő hálózati összeköttetésének megteremtése; Szabványos adatformátum és adatforgalom kialakítása; Az Európai Unió ajánlásának megfelelő, a környezeti alaprendszerekkel és a kormányzati portállal integráltan együttműködő elektronikus iratkezelő rendszer megteremtése; Szabályozott körülmények biztosítása a nyilvánosság számára az információhoz való hozzájutás érdekében; Alapszoftverek, valamint berendezések beszerzése, mely beszerzéseket a technológia különböző szintjén álló intézmények egységes platformját kialakító hardver bővítések érdekében kell végrehajtani;

15 Az egységes adatcsere szabványokat intézmény-specifikusan előállító alkalmazói szoftverek kidolgoztatása, tesztelése és üzemeltetése; A hardvert/szoftvert működtető, az intézményenként szükséges adatkonverziós munkát elvégző személyzet képzése; Általános koncepció és munkaprogram kialakítása az EIONET hálózathoz kötődő környezeti-gazdasági információs rendszer (IKGIR) kifejlesztésére; Ágazati (mezőgazdaság, energiaellátás, szállítás, háztartások stb.) elemzések elvégzése; Anyagáramlások feltárása nemzetgazdasági és regionális szinten (input-output táblák, mérlegek stb.); Informatikai és adatáramlási rendszerek általános rendszertervének kialakítása; A környezetterhelési mutatók rendszerének kifejlesztése; Az integrált környezeti-gazdasági mutatók rendszerének kifejlesztése; A nemzeti számlák felépítését követő kiegészítő számlák kidolgozása (nevezéktanok harmonizálása, a fizikai adatok integrálása a monetáris adatokkal, analitikai eszközök integrálása, transzformációs mátrixok, súlyozási és összegzési eljárások); Az IKGIR operatív működési feltételeinek, a létrehozott érték felhasználásának területeinek meghatározása. A tématerület keretében elnyerhető támogatás minimum összege 100 millió Ft-ban, míg maximum összege 300 millió Ft-ban került meghatározásra. A támogatási intenzitás 100%-ban került rögzítésre. II. tématerület az informatikai, illetve térinformatikai rendszerek fejlesztését, kezelését, információszolgáltatást (OKIR) támogatja kétfordulós pályázat keretében. A pályázaton az előzőekben bemutatott tématerülethez hasonlóan központi költségvetési szervek és intézményeik pályázhatnak. Az 1. fordulót követő projekt-előkészítési szakaszban a támogatást nyert projektek e tématerület keretében is projekt-előkészítési szolgáltatásokban részesülnek a közreműködő szervezettől és a hiányzó projektdokumentáció kidolgozásához pénzügyi támogatást kaphatnak. Jelen tématerület esetében a második fordulóban az alábbi támogatható tevékenységekre lehet pályázni: a) Az OKIR egészére vonatkozó műveletek: A környezetvédelmi adatszolgáltatások fejlesztése, egységesítése, azok összhangba hozása a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel Elektronikus adatszolgáltatás/ügyintézés feltételeinek megteremtése (teljes körű, tranzakciók lehetőségét is magában foglaló elektronikus ügyintézés az eeuropa 2005 ajánlásának megfelelően); Az OKIR valamennyi alrendszerének fejlesztése, különös tekintettel az adatbázisok integrálására, a metaadatbázisok fejlesztésére, a térinformatikai alkalmazások bővítésére, valamint az Internetes adat- és információszolgáltatás (tartalomszolgáltatás) fejlesztésére; Szakrendszereken átívelő lekérdezések, adattárház funkciók megvalósítása; Közös térinformatikai-gis fejlesztési koncepció; OKIR törzsadatok adattartalmának felülvizsgálata; Adathiányok pótlása, statisztikai módszertani fejlesztések; A fejlesztéseknél rendszerkövetés minimum egy évig. b) Az OKIR alrendszereire vonatkozó műveletek: A levegőtisztaság-védelmi intézkedések megalapozását biztosító mérőhálózat megteremtése, fejlesztése, felújítása; A levegőtisztaság védelmi alap nyilvántartási és információs rendszer (LAIR) korszerűsítése; A zajvédelmi intézkedések megalapozását szolgáló mérőhálózat megteremtése, fejlesztése, stratégiai zajtérképek készítése, digitalizálása; Hulladékgazdálkodással kapcsolatos speciális, a hulladékgazdálkodási tevékenységek és hulladékáramok helyzetét és alakulását követő adatbázisok továbbfejlesztése, kialakítása, az Interneten megjelenő tartalom bővítése; A felszín alatti vízre és földtani közegre vonatkozó adatokat tartalmazó informatikai rendszerek továbbfejlesztése, koncepciók kidolgozása (mezőgazdasági eredetű szennyezések adatai, szennyezett és potenciálisan szennyezett területek adatai; engedélyköteles tevékenységek adatai, monitoring adatok); IPPC (EPER-PRTR) információs rendszer fejlesztése (információs bázis, adattárház, tranzakciós rendszerek); Természetvédelmi Szolgáltató Centrum létrehozása; Az e-környezetvédelemhez kapcsolódó a veszélyes időjárási jelenségek detektálását, monitoringját és előrejezését segítő, valamint a globális éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok (ÜHG) mérésének, megfigyelésének és az ÜHG-k információs rendszerének fejlesztésére irányuló e- meteorológiai fejlesztések (időjárási radar, mérőműszerek beszerzése és telepítése, az időjárás és az éghajlat monitoringjának fejlesztése stb.);

16 Elektronikus aláírással történő ügyintézés lehetőségeinek bővítése a környezetvédelmi adatszolgáltatásnál és egyéb ügyek esetében. A tématerület keretében elnyerhető támogatás minimum összege 90 millió Ft-ban, míg maximum összege 1,5 milliárd Ft-ban került meghatározásra. A támogatási intenzitás 100%-ban került rögzítésre. III. tématerület a települési és regionális együttműködések informatikai támogatására irányul kétfordulós pályázat keretében. A pályázaton központi költségvetési szervek és intézményeik, helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye, önkormányzati fejlesztési társulás, többcélú kistérségi társulás, valamint országos és regionális hatókörű civil szervezetek pályázhatnak. Az 1. fordulót követő projekt-előkészítési szakaszban a támogatást nyert projektek e tématerület keretében is projekt-előkészítési szolgáltatásokban részesülnek a közreműködő szervezettől, és a hiányzó projektdokumentáció kidolgozásához pénzügyi támogatást kaphatnak. Jelen tématerület esetében a második fordulóban az alábbi támogatható tevékenységekre lehet pályázni: Zöldhatóságok székhelyei, valamint a statisztikai-gazdasági régiók a magyarországi EIONET hálózatban elérhető, illetőleg az OSAP keretében gyűjtött környezeti adatokat/információkat tartalmazó digitalizált környezeti atlaszainak elkészítése és a Zöld-Pont Irodákon keresztül a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele; Országos és regionális Internetes adat- és információszolgáltatás (tartalomszolgáltatás), valamint e szolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése; Civil szervezetek által végzett környezeti monitoring (mérések, megfigyelések), és az OKIR-ba, illetőleg az alrendszereibe integrálható adatgyűjtések; Helyi önkormányzatok környezeti GIS alkalmazásainak megvalósítása, fejlesztése; Regionális és kistérségi veszélyjelzések fejlesztése, különös tekintettel a globális felmelegedéshez kapcsolódóan gyakoribbá váló veszélyes időjárási események (jelenségek) előrejelzésére; Integrált (Internet-alapú) környezeti információs és táv-együttműködési (telecooperation) platform létrehozása a régiók, regionális önkormányzati szövetségek között, beleértve a szükséges szoftver és hardver-fejlesztéseket is; Települési környezetvédelmi programokhoz szükséges adatszolgáltatás érdekében informatikai rendszerek megteremtése; Önkormányzatok környezeti tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének támogatása (pl. önkormányzati tematikus adatbázisok és honlap-tartalmak). A tématerület keretében elnyerhető támogatás minimum összege 50 millió Ft-ban, míg maximum összege 300 millió Ft-ban került meghatározásra. A támogatási intenzitás 100%-ban került rögzítésre. IV. tématerület a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó informatikai rendszer fejlesztésére irányul, kétfordulós pályázat keretében. A pályázaton központi költségvetési szervek és intézményeik pályázhatnak. Az 1. fordulót követő projekt-előkészítési szakaszban a támogatást nyert projektek e tématerület keretében szintén projekt-előkészítési szolgáltatásokban részesülnek a közreműködő szervezettől, és a hiányzó projektdokumentáció kidolgozásához pénzügyi támogatást kaphatnak. Jelen tématerület esetében a második fordulóban az alábbi támogatható tevékenységekre lehet pályázni: A felszíni vizek emisszióra és immisszióra vonatkozó adatait nyilvántartó VAL-VÉL és FEVI rendszer korszerűsítése; Elektronikus fogalomtár, adatszótár kialakítása; Programozás, adatbázismodul, metaadatbázis fejlesztés, kezelőrendszer kialakítása; Információ technológiai fejlesztés a Víz Információs Központokra; Az adatbázis működtetéséhez közvetlenül kapcsolódó eszközök beszerzése; Tesztelés, tesztadatbázis kialakítása; Rendszerkövetés minimum 1 évig; Üzembe helyezés; Felhasználók oktatása; Szakmai ellenőrzés igénybevétele; Fenti támogatható tevékenységek kombinációja. A tématerület keretében elnyerhető támogatás minimum összege 50 millió Ft-ban, míg maximum összege 500 millió Ft-ban került meghatározásra. A támogatási intenzitás 100%-ban került rögzítésre. A pályázat meghirdetésekor a négy tématerület támogatásra évben rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 7,206 milliárd Ft, melyből 5,794 milliárd Ft-ot a KEOP forrásai, míg 1,412 milliárd Ft-ot a KMOP forrásai biztosítnak. A teljes keretösszeg a terveknek megfelelően pályázat támogatására kell, hogy lehetőséget biztosítson. Az első fordulós pályázatok beadásának végső határideje december 1.

17 Dél-alföldi Operatív Program Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése konstrukció A konstrukció a városi területekre fókuszálva olyan fejlesztések megvalósítását kívánja támogatni, melyek hozzájárulnak a vállalkozások versenyképességének javulásához, és elősegítik a régióba irányuló működőtőke befektetések volumenének jelentős arányú növelését. Továbbá jelen konstrukció hangsúlyt kíván fektetni a fizikai infrastruktúrafejlesztések (elsősorban az innováció területén kiemelt szerepet játszó ipari parkok, vállalkozói inkubátorházak) támogatására, biztosítandó a kiegyensúlyozott regionális fejlesztések hátterét. Fenti fejlesztési célok megvalósítása érdekében a konstrukció keretében az alábbi tevékenységek támogathatók: komplex terület előkészítési munkák (bontás, tereprendezés), infrastruktúra-építési (gáz, víz, csatorna, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, kerítésen belüli út infrastruktúra) munkák, környezetvédelmi kárelhárító munkálatok (önállóan nem pályázható), ipari park által nyújtott szolgáltatások skálájának bővítése és/vagy minőségének fejlesztése, új létesítmények építése, felújítása, modernizálása, meglévő ipari épületek hasznosítása, telephelyek rekonstrukciója, vállalkozói inkubátorházak létesítése, fejlesztése, a szolgáltatások fejlesztéséhez, megvalósításához szükséges berendezési tárgyak, eszközök, gépek, laboratóriumi eszközök, műszerek beszerzése. A konstrukció keretében két komponens került kialakításra. A B komponens keretében kiemelt projektek támogatása valósul majd meg, azonban jelen állás szerint ezen projektek akciótervben történő nevesítésére nem került sor. A komponens keretében rendelkezésre álló támogatási keret összege 6,2 milliárd Ft. A komponens A támogatás minimum összege 60 millió Ft-ban, míg maximuma 250 millió Ft-ban került megállapításra. Egyfordulós pályázatok kerülnek lebonyolításra, melyen önkormányzatok, gazdasági társaságok, kereskedelmi- és iparkamarák, non-profit szervezetek, valamint szövetkezetek pályázhatnak.

18 A komponens keretében 2,881 milliárd Ft támogatási keret áll rendelkezésre, melyből a tervek szerint 29 projekt támogatása valósulhat meg. Támogatás mértéke: 50% A konstrukció kiírására III. negyedévben, zárására IV. negyedévben kerül sor Régió innovációs infrastruktúrájának fejlesztése, innovatív programok konstrukció Jelen konstrukció a regionális üzleti környezet infrastrukturális elemeinek fejlesztését, a regionális innovációs infrastruktúra megerősítését tűzi ki célul, különös tekintettel a régióban a fejlesztési póluson kívüli, a KKV-k számára magas szintű szolgáltatásokat nyújtó technológiai inkubátorházak létrehozására, ezek meglévő szolgáltatásainak, valamint infrastruktúrájának továbbfejlesztésére. Mindezek mellett a konstrukció célja kísérleti projektek keretében olyan legjobb gyakorlatok feltárása és megismertetése a régió gazdasági szereplőivel (elsősorban a KKV-kkal), melyek stratégiai időtávban az innováció orientált kis- és középvállalkozások hálózatba szerveződését, a gazdaságfejlesztésre fordítható pénzügyi források hatékony felhasználását, a régiós gazdaság dinamikus növekedési pályára állítását segítik. Fenti célok megvalósítása érdekében a konstrukció keretében az alábbi tevékenységek támogathatók: Technológiai inkubátor megvalósítása (meglévő létesítmények átalakítása és bővítése, új épületek építése, telekhatáron belüli alapinfrastruktúra kialakítása); Technológiai inkubátorház szolgáltatásainak megvalósításához szükséges berendezési tárgyak, eszközök, gépek, berendezések beszerzése, informatikai hálózat kiépítése; Technológiai inkubátor szolgáltatási körének bővítése; Technológiai inkubátorházakban dolgozó szakemberek képzéséhez, valamint a technológiai inkubátor és a felsőoktatási intézmények kapcsolatát erősítő projekt elemek. A támogatás minimum összege 200 millió Ft-ban, míg maximum összege 500 millió Ft-ban került rögzítésre. A konstrukció keretében kétfordulós pályázat kerül lebonyolításra, melyen gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások és

19 intézmények, felsőoktatási intézmények, non-profit szervezetek, valamint kereskedelmi- és iparkamarák pályázhatnak. A konstrukció keretében évekre 1,48 milliárd Ft támogatási keret áll rendelkezésre, melyből a tervek szerint 3 projekt támogatása valósítható meg. Támogatás mértéke: 50% A konstrukció indítására II. negyedévében kerül sor, míg zárása IV. negyedévben esedékes Turisztikai fogadóképesség javítása konstrukció A konstrukció összetett célrendszeréből az alábbiakban a témánk szempontjából is releváns turisztikai desztináció menedzsment (TDM) rendszerhez kapcsolódó fejlesztések ismertetésére térünk ki. A konstrukció keretében kialakított B komponens célja a jól működő turizmus feltételeként egy régiós, illetve országos szinten egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása, a helyi és a térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozásával és tevékenységük támogatásával. A TDM rendszer kialakítása a 2005-től 2013-ig szóló Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában meghatározott feladat, amely megvalósítása a magyarországi turizmus versenyképességének növeléséhez szükséges. A B komponens fentiek érdekében többek között támogatja a TDM-hez kapcsolódó informatikai rendszer kialakítását, ennek keretében az egységes TDM informatikai rendszerhez kapcsolódást, szoftverfejlesztést, tartalom- és szolgáltatásfejlesztést. A támogatás minimum összege 10, míg maximuma 35 millió Ft-ban került rögzítésre. A komponens keretében nyílt, kétfordulós pályázat kerül lebonyolításra, melyen az 1. fordulón részt vehet a (pályázati felhívás tartalmától függően) Magyarországon székhellyel, illetve lakóhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező, jogi személy, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó és természetes személy, valamint önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, szövetkezetek, kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek és kamarák, non-profit szervezetek, egyházjogi személyek, közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények, közgyűjtemények és közszolgáltatók; a 2. fordulón (végső kedvezményezett): egyesület vagy non-profit gazdasági társaság.

20 A konstrukció keretében évekre 4,848 milliárd Ft-os támogatási keret áll rendelkezésre. Támogatás mértéke: 70% A konstrukció indítására IV. negyedévben, míg zárására IV. negyedévben kerül sor Közösségi közlekedés fejlesztése konstrukció A konstrukció fő célja a Dél-alföldi Régióban gazdaságilag és környezetileg fenntartható, helyi és helyközi közösségi közlekedés fejlesztése, igénybevételének ösztönzése, az intelligens mobilitás infrastrukturális és szervezési feltételeinek javításával a közösségi közlekedés versenyképességének növekedése érdekében. A konstrukció keretében két komponens került kialakításra, melyek közül témánk szempontjából az A jelű komponens bír relevanciával. A komponens ugyanis egyes fizikai létesítmények kialakítása mellett irányítástechnikai rendszerek, utas tájékoztató, informatikai, térinformatikai rendszerek kialakítását, modernizálását is támogatja. A támogatás minimum összege 10, míg maximuma 300 millió Ft-ban került rögzítésre. A komponens keretében egyfordulós pályázatok kerülnek lebonyolításra, melyen a közösségi közlekedési szolgáltatást ellátó vállalkozások, a helyi önkormányzatok, azok intézményei és társulásaik, nem profitorientált, közhasznú gazdasági társaságok, valamint központi költségvetési szervek és intézményeik vehetnek részt. A konstrukció keretében évekre rendelkezésre álló támogatási keret összege 4,142 milliárd Ft. Támogatás mértéke: 90% A konstrukció indítására IV. negyedévben, míg zárására IV. negyedévben kerül sor.

21 4.1.1 Alap- és járóbeteg-ellátás fejlesztése konstrukció A konstrukció célja a dél-alföldi régióban a fekvőbeteg-ellátások kiváltása az alap- és járóbeteg-ellátó szolgáltatások fejlesztésével, amely hozzájárul a területi egyenetlenségek megszüntetéséhez, javítva ezzel a szolgáltatások hozzáférhetőségét és ezzel a lakosság esélyegyenlőségét is. A konstrukció konkrét célrendszerének, témánk szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bíró célja, hogy valamennyi háziorvos által használt számítógépes program a beutalási körzetébe tartozó szakrendelővel képes legyen kommunikálni. A konstrukció keretében kialakításra került két komponens közül fenti célkitűzést az A komponens támogatja, amely a támogatható tevékenységek között jelöli meg a kistérség háziorvosai és járóbeteg-szolgáltatója közötti informatikai rendszer kiépítését. A támogatás minimum összege 5, míg maximuma 500 millió Ft-ban került rögzítésre. A komponens keretében egyfordulós pályázatok kerülnek lebonyolításra, melyen a járóbetegszakrendelők, háziorvosi praxisok, gazdasági társaság, egyetem, non-profit szervezetek, kórház, otthoni szakápolási szolgálatok, lelkisegély szolgálatok, önkormányzatok, kistérségi társulások, közhasznú szervezetek, kamarák, egészségügyi szolgáltatók, valamint egyházi szervezetek vehetnek részt. A konstrukció keretében évekre rendelkezésre álló támogatási keret összege 3,985 milliárd Ft. Támogatás mértéke: 90% A konstrukció indítására IV. negyedévben, míg zárására IV. negyedévben kerül sor Szociális ellátás fejlesztése konstrukció A konstrukció célja, a szociális törvényben nevesített szociális alapszolgáltatások (kivéve az ÚMVP támogatható tevékenységei közé tartozó tanya és falugondnoki szolgálatot az fő alatti vagy 100 fő/km2 népsűrűség alatti településeken), a gyermekvédelmi törvényben nevesített gyermekjóléti alapellátások (kivéve a TIOP támogatható tevékenységei közé tartozó átmeneti ellátásokat), valamint a szociális és gyermekjólét területén megvalósuló egyéb innovatív megoldásokat hozó alapszolgáltatások elérhetővé tétele a szolgáltatáshiányos

22 településeken élők számára, új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, és a már működő ellátások infrastruktúra fejlesztésével. Másrészt új közösségi terek kialakítása, és a már működő közösségi létesítmények infrastrukturális fejlesztése a régióban élők társadalmi aktivitásának és részvételének fokozása érdekében. A konstrukció célja négy komponens keretében kerülhet támogatásra: A komponens: Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások B komponens: Gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése C komponens: Szociális nappali ellátások fejlesztése D komponens: Közösségi terek és információs pontok infrastrukturális fejlesztése. Mind a négy komponens tekintetében támogatható tevékenység az épületek/helységek kommunikációs akadálymentesítése információs infrastruktúrával történő ellátása, valamint a számítástechnikai feltételek biztosítása. A támogatás minimum összege 5, míg maximuma 300 millió Ft-ban került rögzítésre. A konstrukció keretében kétfordulós pályázatok kerülnek lebonyolításra, melyen önkormányzatok, önkormányzati társulások, kistérségi társulások, non-profit szervezetek, önkormányzati szervek, egyházi szervezetek, kht-k, valamint szociális vállalkozások pályázhatnak. A konstrukció keretében évekre rendelkezésre álló támogatási keret összege 6,186 milliárd Ft. Támogatás mértéke: 90% A konstrukció indítására IV. negyedévben, míg zárására IV. negyedévben kerül sor Akadálymentesítés konstrukció A konstrukció célja a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával. A pályázók a konstrukció keretében olyan tevékenységekre kérhetnek támogatást, amelynek eredményeként az épület meglevő adottságaiból kiindulva elérik a Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához c. dokumentumban előírt minimum szintet.