A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 3 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 5

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 3 A.I ÜZEMELTETÉS 3 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 3 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 3 A.II.1 KARBANTARTÁS 3 A.II.2 ANYAGMINŐSÉG 4 A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA 4 A.III ESEMÉNYEK 5 A.III.1 JELENTETT ESEMÉNYEK 5 A.III.2 EGYÉB ESEMÉNYEK 5 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 5 B.I BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK 5 B.I.1 MŰKÖDÉSEK 5 B.I.2 RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS 6 B.II FELKÉSZÜLTSÉG 8 B.II.1 ÜZEMELTETŐ SZEMÉLYZET 8 B.II.2 BALESETELHÁRÍTÁS 8 B.III KOCKÁZAT 9 B.III.1 KONFIGURÁCIÓS KOCKÁZAT 9 B.III.2 KEZDETI ESEMÉNYEK 9 B.III.3 ZÓNASÉRÜLÉSI KOCKÁZAT 10 C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG C.I EMBERI TEVÉKENYSÉG 11 C.I.1 ELTÉRÉS A TERVSZERŰ ÁLLAPOTTÓL 11 C.I.2 EMBERI TÉNYEZŐ 12 C.I.3 SUGÁRVÉDELMI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 12 C.I.4 IPARI BIZTONSÁGI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 14 C.II JAVULÁSRA TÖREKVÉS 15 C.II.1 ÖNÉRTÉKELÉS 15 C.II.2 ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK VISSZACSATOLÁSA 15 C.II.3 JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA 16 ÖSSZEFOGLALÁS

3 BEVEZETÉS A biztonsági mutatók rendszere (BMR) olyan mutatók összessége, amelyek jellemzik az erőmű biztonságos működését, és azt számszerűsített formában mutatják be. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján a években kialakított és 2002-ben bevezetett biztonsági mutató rendszer legfelső szintjén az üzemeltetés biztonsági színvonala áll, amely a biztonságosan üzemelő erőművet jellemző három tulajdonságra támaszkodik. A három fő tulajdonság az erőmű normál üzemelése, az erőmű üzemeltetési biztonsága és az erőművi személyzet biztonságra irányuló magatartása. Mivel ezek a tulajdonságok nem mérhetők közvetlenül, a rendszert ki kellett terjeszteni a könnyen számítható vagy közvetlenül mérhető mutatók szintjéig. Ennek szellemében a BMR további három alsóbb szintre tagozódik. Ezek az általános mutatók szintje, a csoportmutatók szintje és a specifikus (jellemző) mutatók szintje ben 67 specifikus mutató alkotta a teljes rendszer alsó szintjét. A rendszer alsó szintű mutatóinak fizikai értéke összehasonlításra kerül a mutatóhoz rendelt célértékekkel (stratégiai cél, éves cél, nem elfogadható érték). Az összehasonlítás eredményeként kialakul a mutató pontértéke, amely alapján a mutatóhoz rendelt súlyfaktor alkalmazásával kiszámítható a fölső szinten lévő mutatók pontértéke. A pontérték alapján minden mutató besorolható a négy minőségi kategória valamelyikébe. A négy, színekkel is jellemzett kategória a következő: kiváló tartomány (zöld), működési tartomány (fehér), figyelmeztető tartomány (sárga), nem elfogadható tartomány (piros). 100 Kiváló tartomány 80 SC-stratégiai cél Működési tartomány 50 ÉC-éves cél Figyelmeztető tartomány 20 NE-nem elfogadható érték 0 A mutatók besorolása különböző tartományokba a pontértékük alapján: Nem elfogadható tartomány A hatósági korlátozás alá eső mutatók esetén a nem elfogadható érték úgy kerül megállapításra, hogy az szigorúbb, mint az adott mutatóra vonatkozó korlát. Így a mutató nem elfogadható (piros) értéke nem azt jelenti, hogy az erőmű túllépi a vonatkozó biztonsági korlátot. Ezzel az erőmű törekszik arra, hogy a biztonsági korlátokhoz képest jelentős tartalékok maradjanak. Természetesen, a piros minősítésű mutatók esetén az erőmű megfogalmazza azokat a szükséges javító intézkedéseket, amelyek a mutató javulását célozzák. A BMR három tulajdonságát alkotó mutatóinak évi éves értékeit mutatja be a oldalon lévő három ábra. A három fölső szinten a mutatóknak csak pontértéke van, míg az alsó szinten lévő mutatók boksza a baloldali cellában a fizikai értéket is tartalmazza. Néhány mutató esetén az értékek blokki szintre vannak lebontva. Ezeknél a mutató értékét a legrosszabb (legkisebb pontszámú) érték képezi. A rendszerben szerepel két olyan mutató, amelynél a biztonsági rendszerek jellemzői (rendelkezésre állás és szivattyúk indítási megbízhatósága) külön kerülnek kiszámításra. A mutatók mindegyike rendelkezik egy kóddal, amely tükrözi a mutatónak a rendszerben elfoglalt helyét. A BMR kezelését 2005-től egy web alapú program segíti. A program segítségével az erőmű dolgozói a társasági intraneten folyamatosan figyelemmel kísérhetik a biztonsági mutatók alakulását. A kiadványban előforduló rövidítések magyarázata: NAÜ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség WANO (World Association of Nuclear Operators) Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége PWR (Pressure Water Reactor) nyomottvizes reaktor OSART (Operational Safety Review Team) az üzemeltetés biztonságát vizsgáló csoport CDF (core demage frequency ) zónakárosodási gyakoriság ZÜHR aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer KÜTSZ kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyú MÜSZ Műszaki Üzemeltetési Szabályzat NBSZ Nukleáris Biztonságtechnikai Szabályzat MUT munkautasítás OSSKI Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet PassPort az Integrált Műszaki Rendszer megvalósításának szoftver eszköze, amely tartalmazza a munkairányítási rendszert is. 2

4 A.I.1.3 Belső okok miatt bekövetkezett tervezett leállások nem tervezett csúszása A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói A. NORMÁL ÜZEMMENET A.I A.I.1 A.I.1.1 Üzemeltetés Nem tervezett kiesések Rendelkezésre állás (WANO mutató) A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termeléshez viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról. A évi ugrásszerű növekedés oka a 2. blokki esemény miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesés volt. A 2. blokk évi sikeres visszaindítása javulást eredményezett a mutatóban, 2005-ben pedig már gyakorlatilag sikerült visszatérni az üzemzavar előtti évek szintjére, a év pedig további javulást hozott. A évi magasabb érték oka az 1. blokki főjavítás 12 napos csúszása a tervezetthez képest. A.I.1.4 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állása a 2003-as 2. blokki üzemzavarig a világátlag feletti értéket mutatott. A évi mélypont után a mutató folyamatosan javult és 2005-ben már megközelítette az üzemzavar előtti szintet. A évi néhány százalékos visszaesés után aminek az oka az volt, hogy 2006 végén a sérült üzemanyag 2/1 aknából történő eltávolítása idejére a 2. blokk leállításra került 2007-ben a mutató már újra meghaladta a WANO középértéket. A.I.1.2 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya (WANO mutató) A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban ben a nem tervezett termeléskiesések száma összesen 24, a blokkok közötti megoszlása elég egyenletes: 6; 7; 6; 5. A.II Állapot fenntartás A.II.1 Karbantartás A PassPort rendszerre való átállás miatt 2007-ben négy új mutató került bevezetésre a BMR-be a karbantartási terület értékelésére. Így a 2007-es év a karbantartási mutatók szempontjából kísérleti évnek tekinthető, a mutatók érdemben még nem értékelhetők. A.II.1.1 Főjavítási hatékonyság A mutató a főjavítást követő 6 hét alatt a karbantartott berendezésekre bejegyzett hibanaplók számának és a főjavítás alatt elvégzett MUT feladatok számának arányát tükrözi. A mutató értéke értelemszerűen blokkonként képződik, értékei rendre: 99.7%, 99.67%, 99.54%, 99.27%, az erőműves érték pedig 99.58%. A.II.1.2 Javító karbantartási feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett javító karbantartási feladatokat milyen arányban 3

5 sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. Az éves értéke 92.5%. A.II.1.3 Heti operatív feladatok teljesülésének aránya tápvízben a vas koncentrációja kismértékben meghaladta a WANO vonatkozó határértékét. A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett heti operatív karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. Az éves értéke 98.2%. A.II.1.4 Az üzem közbeni és főjavítási feladatok aránya A mutató tájékoztatást nyújt az üzem közbeni és a főjavítás alatt elvégzett karbantartási munkák arányáról. Éves értéke 45.1% A.II.1.5 Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya A.II.2.2 iklusszám kihasználási mutató A.II.2.3 A gőzfejlesztőkben ledugózott csövek aránya A.II.3 Fizikai gátak állapota A.II.3.1 Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató) Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód-134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, illetve egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, így alkalmas az esetleges üzemanyag inhermetikusság (tömörtelenség) mértékének kifejezésére. A mutató trendje előtt kedvezőtlen volt ben a nagyobb számban elvégzett szuperkontroll vizsgálat mellett is sikerült a romlást megállítani. A sikertelen vizsgálatok többségének az oka a nyomáspróbák során előforduló tömörtelenség és a kritériumot meghaladó áteresztés. A.II.2 Anyagminőség A.II.2.1 Szekunderköri vízkémiai mutató A legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el az utolsó négy év átlagát. A szekunderköri vízkémiai mutató 2007-ben minden blokkon romlott. Ennek legfőbb oka, hogy a tápvízben mért vas és réz koncentráció minden blokkon, a klorid koncentráció pedig a 3. és 4. blokkon meghaladta az előző négy év átlagát. A WANO vegyészeti index értéke hosszú évek óta először nem érte el a legkedvezőbb 1 értéket, mivel a harmadik negyedévben a 3. és 4. blokkokon a A évi blokki értékek a negyedik negyedévben rendre a következők: 0.037; 0.037; és Bq/g, amelyek mindegyike nagyságrendekkel a WANO által ajánlott 19 Bq/g határérték alatt van. Az üzemanyag kazetták az év során folyamatosan tömörek voltak. A.II.3.2 A primerkör tömörtelensége Primerköri tömörtelenség 2007-ben 1 esetben került regisztrálásra. A tömörtelenség a 2-es blokkon a 17. számú KNI csonk átvezetésénél lépett fel, amelyet a csonk koordinátáján található fluxus mérő detektor nikkel gyűrűjének sérülése okozta. A tömörtelenség elhárításához a blokkot le kellett állítani. 4

6 A.II.3.3 Hermetikus tér szivárgása A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörség-vizsgálatoknál mért szivárgásértékeket. (A megengedett hatósági érték 14.7 %/nap.) Az integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon jelentős tartalékkal teljesítették a hatósági kritériumot 2007-ben is. A.III.2 Egyéb események A.III.2.1 A belső kivizsgálások száma Az eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érintett szakterület végez a biztonsági szervezet közreműködésével. A.III Események A.III.1 Jelentett események A.III.1.1 Jelentésköteles események száma 2007-ben az előző évivel megegyező számú, összesen 38 esemény került társasági kivizsgálásra, mint az NBSZ vonatkozó 1.25 útmutatója szerinti jelentésköteles esemény. A belső kivizsgálások száma között gyakorlatilag nem változott, 2007-ben viszont jelentősen csökkent. A.III.2.2 Hatóságnak beküldött egyéb eseményjelentések száma B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA B.I B.I.1 B.I.1.1 Biztonsági rendszerek és berendezések Működések Reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma (WANO mutató) Az ÜV-1 szintű reaktorvédelmi működés során az összes szabályzó rúd aktív zónába való beejtésével megtörténik a reaktor azonnali leállítása. A WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. A évek átlaga 51.5, melynél a évi értékek jelentősen alacsonyabbak. Az elmúlt három év kedvező adatai alapján megállapítható, hogy a jelentésköteles események száma a korábbi szintjéről mintegy 20%-al alacsonyabb szintre csökkent. 5

7 2004-ben és 2005-ben nem történt a mutató képzésénél figyelembe veendő reaktorvédelmi működés Pakson, 2006-ban és 2007-ben egy-egy esetben. A évi védelmi működés a 2. blokkon a reaktor minimálisan ellenőrizhető teljesítményénél történt a reaktorvédelmi rendszer paraméterének módosítása során téves beavatkozás következtében. B.I.2 B.I.2.1 Rendelkezésre állás A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma A grafikonon látható értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is. B.I.1.2 ZÜHR működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan ZÜHR (aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer) működés 2007-ben sem történt. B.I.1.3 Biztonsági villamos betáplálási rendszer működéseinek száma 2007-ben nem kellett működésbe lépnie a biztonsági villamos betáplálási rendszernek. B.I.1.4 ÜV-3 működések száma Az ÜV-3 szintű reaktorvédelmi működés eredményeként a szabályzó rúdcsoportok üzemi sebességgel történő leeresztésével a reaktor teljesítménye fokozatosan csökken. Az üzemképtelenségek száma összesen 61 volt, amely érték hasonló a évi értékhez. Az üzemképtelenségek rendszerenkénti megoszlása: nagynyomású ZÜHR - 7, kisnyomású ZÜHR - 8, sprinkler rendszer - 8, üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer - 5, dízelgenerátor 33. Látható, hogy az üzemképtelenségek zöme a dízelek esetén fordul elő. B.I.2.2 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása (WANO mutató) A mutató a berendezés üzemképtelenségi ideje / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma hányadosként képződik (azaz valójában a rendelkezésre nem állás fokát jelzi). A WANO a nagynyomású ZÜHR (TH), az üzemzavari tápvízrendszer (RR) és az üzemzavari villamos betáplálás (QD) rendszerekre képezi a mutatókat ben három esetben történt a reaktor kritikus állapota mellett ÜV-3 működés. Mindhárom esetben a működés a neutron fluxus magasabb, mint az automatikusan beállított érték (ÜV309) jelre következett be. B.I.1.5 KÜTSZ működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyúk éles indítására 2007-ben sem volt szükség. 6

8 A TH rendszer rendelkezésre állása hasonló az előző két év értékéhez, de jelentősen jobb a PWR típusú blokkokra számolt átlagos értéknél. B.I.2.3 Biztonsági rendszerek próbák során felfedezett üzemképtelenségeinek aránya A mutató a biztonsági rendszerek próbák során felfedezett üzemképtelenségeinek és az összes üzemképtelenségnek a hányadosaként képződik. Biztonsági szempontból az a kedvező, ha az üzemképtelenséget okozó problémára már a próbák során fény derül, így a mutató minél magasabb értéke az elérendő cél. A 40RR és 30RR rendszerek ciklikus próbái során egy-egy üzemképtelenség fordult elő, a WANO metodika szerinti becsült üzemképtelenségi idők miatt a mutató értéke kedvezőtlenül alakult. A mutatónál 2006-ban megtört az előző öt év javuló trendje, 2007-ben sikerült újra javulást elérni. B.I.2.4 Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága A QD rendszer mutatójának értékét a 3. blokkon december elején végrehajtott sikertelen YLIP1 próba kivizsgálása után megállapított becsült üzemképtelenségi idő rontotta le. A BMR-ben további két rendszer (kisnyomású ZÜHR - TJ és sprinkler - TQ) is részt vesz a mutató képzésében. Mindkét rendszer mutatója jó volt ben ben 156 dízel indítás történt, ebből 3 indítás végződött sikertelenül. A sikertelen indítások mindegyike a 30QD01-hez fűződik a 30BY03 megszakító bekapcsolás elmaradása miatt. Az események kivizsgálásra kerültek, amelyek eredményeként megszülettek a javító intézkedések. 7

9 B.I.2.5 A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága B.II.1.2 Sikertelen társasági vizsgák aránya A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága 2007-ben a TH,TJ,TQ rendszernél kiváló, az RR rendszernél megfelelő volt. B.II Felkészültség B.II.1 Üzemeltető személyzet B.II.1.1 Sikertelen hatósági vizsgák aránya Az előző mutatóval ellentétben romlás látható a társasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázási eredményességében. A sikertelen vizsgák magasabb száma nem a képzés színvonalának, hatékonyságának romlását jelzi, hanem sokkal inkább a nyugdíjazások miatti generációváltás átmeneti jellemzője. B.II.1.3 Oktatási intézkedések száma A mutató a hatósági vizsgára kötelezett üzemviteli személyzet felkészültségére utal ben javulást jelez a mutató. A jelentésköteles események kivizsgálása során elhatározott oktatási intézkedések száma szoros összefüggést mutat a személyi hibás események számával, illetve a személyi hiba kategóriába eső beazonosított hiányosságok számával. A évi nagyon kedvező számok után 2006-ban ill ben a személyi hibás események arányában növekedés (lásd a C/I/2/2 mutatót) következett be, így ennek megfelelően megnőtt az oktatási intézkedések száma is. B.II.2 Balesetelhárítás B.II.2.1 Balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott, azonnali intézkedést igénylő javító intézkedések átlagos száma 8

10 A évi balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során nem volt szükség azonnali javító intézkedés kidolgozására és végrehajtására. B.II.2.2 Balesetelhárítási gyakorlatok javító intézkedéseinek hatékonysága A javító intézkedések hatékonysága a gyakorlatokon felmerülő problémák ismétlődéséből származtatható. Ismétlődő hiányosságok évek óta nem fordultak elő. A mutató abszolút értéke a tavalyi értékhez viszonyítva további javulást mutat, de ebben a változásban mindenképpen jelentős szerepet játszik a MÜSZ-t érintő eltérések fogalmának évi bevezetése is, mivel ez lehetővé tette az egyébként korlátozó intézkedés foganatosításával nem járó események számának levonását. További látványos javulást a sugárvédelmi rekonstrukció felgyorsításával lehetne elérni, mivel a mutatót képező halmaz jelentős részét alkotják a dozimetriai detektorok meghibásodásából eredő esetek. B.II.2.3 Balesetelhárítási oktatáson résztvevők aránya B.III.1.2 MÜSZ sértések száma A balesetelhárítási gyakorlatokon és oktatásokon résztvevők aránya 99% volt, ami biztosítja, hogy az érintettek széles köre elsajátítja a vészhelyzet során teendőket. A beszámolási időszakban mindössze egy alkalommal következett be MÜSZ sértés. A 2. blokk főjavításról történő visszaindítása során ÜV1 működés következett be a reaktorvédelmi rendszer paraméter módosítása során, a reaktor minimálisan ellenőrizhető teljesítményén téves beavatkozás következtében. Az esemény kivizsgálása során végzett elemző munka eredményeként megállapításra került, hogy az esemény során a neutronfluxus mérések üzemképtelenné válása miatt a blokk a MÜSZ pontjának hatálya alá került, és az ott előírt intézkedések elmaradása miatt MÜSZ sértés történt. B.III Kockázat B.III.1 Konfigurációs kockázat B.III.1.1 MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a MÜSZ valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani. B.III.2 Kezdeti események B.III.2.1 Kezdeti események száma A kezdeti esemény a tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a létesítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavatkozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet. 9

11 Megállapítható, hogy ezen kockázati összetevő a négy blokk esetében lényegében azonos. A hibahatáron belüli különbséget a blokk között tapasztalható kisebb eltérések okozzák. A mutató értékében az elmúlt évben stagnálás tapasztalható. A mutató további csökkentésére irányuló ésszerűen megvalósítható lehetőségek kimerültek. B.III.3.2 Zónasérülési gyakoriság leállási állapotban 2007-ben kettő kezdeti esemény elemzése vált szükségessé, ezekből egynek volt jelentősebb hatása. Az elemzés megállapította, hogy a vizsgált üzemi események közül a kockázatra gyakorolt hatásuk szempontjából az ÜV1 működés RVR paraméter módosítása során eseményhez köthető nem elhanyagolható feltételes zónakárosodási valószínűség ( ). B.III.3 Zónasérülési kockázat A zónasérülési kockázat négy mutatójának értékeiben csak kisebb változás történt a évi értékekhez képest. A főjavítás és üzemanyag átrakás alatt a CDF évi aktualizált értéke , amely érték mindegyik blokkra érvényes. Az átrakásra/főjavításra történő leállás során feltételezhető üzemzavari helyzetekből eredő éves zónasérülési valószínűség értéke években jelentősen csökkent különböző modell-módosítások és biztonságnövelő intézkedések hatására. B.III.3.1 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, belső kezdeti események) B.III.3.3 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, tűz jellegű kezdeti események) A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság (CDF) mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét. A tűz kezdeti eseményeknek viszonylag jelentős, blokkonként különböző a szerepe a névleges teljesítményű üzemre jellemző kockázatban. Ennek oka az, hogy az egyes blokkokon kialakított kábelezés, a kábelek nyomvonalai és az egyes tűzszakaszokban található mennyiségei meghatározó módon eltérnek. Az 1. blokkon tapasztalható növekmény új áramköri elemzések során feltárt gyenge pontok figyelembevételével magyarázható. 10

12 8,50E-06 3,80E-06 9,00E-06 3,90E-06 3,30E-06 3,90E-06 3,30E-06 3,90E-06 5,00E-06 3,20E-06 4,10E-06 5,00E-06 8,10E-06 9,10E-06 8,10E-06 9,10E-06 6,20E-06 4,70E-06 5,50E-06 5,70E-06 A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói B.III.3.4 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, elárasztások) 1,E-04 A blokkok zónasérülési gyakorisága (névleges teljesítmény üzem, elárasztások) 1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk Az ideiglenes módosítások száma a 2003-as kiugró év után között az üzemzavar előtti átlagos szinten volt, évi javulás elsősorban a 2. blokki 1. aknát érintő esemény következményeinek felszámolásának köszönhető. C.I.1.2 MÜSZ hatálya alóli felmentések száma 1,E-05 1,E A belső elárasztás hatása névleges teljesítményű üzem alatt továbbra sem elhanyagolható. C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG C.I C.I.1 C.I.1.1 Emberi tevékenység Eltérés a tervszerű állapottól Ideiglenes módosítások száma Ideiglenes módosítás az a műveletsor, amelynek eredményeként a gépésztechnológiai, villamos, irányítástechnikai, számítástechnikai, vagy dozimetriai rendszereken - az érvényes megvalósulási tervtől, - az adott üzemviteli dokumentációban rögzített paraméterektől, vagy kapcsolási értékektől, - az üzemviteli dokumentációkban rögzített kapcsolási állapotoktól 24 óránál hosszabb ideig tartó, eltérő állapot jön létre. Az ideiglenes módosításként kezelt eltérő állapotot az első műszakilag lehetséges időpontban meg kell szüntetni, azaz vissza kell állítani az ideiglenes módosítást megelőző, terv szerinti állapotot, vagy az ideiglenes módosítást átalakításként kezelve véglegesíteni kell ban nem volt szükség arra, hogy az erőmű a hatóságtól felmentést kérjen valamely MÜSZ előírás teljesítése alól, 2007-ben is mindössze egy alkalommal került sor erre. C.I.1.3 Üzemviteli utasítások száma Az üzemviteli utasítások száma a korábbi Tervszerű kapcsolási állapotoktól való eltérések száma mutató részhalmaza volt, önálló mutatóként ben került be a rendszerbe, az üzemviteli dokumentumokban rögzítettektől ideiglenesen létrehozott eltérések számát tartalmazza, azaz az adott évben kiadott üzemviteli utasítások számát. A mutató évi értéke kedvezően alakult az előző évekhez viszonyítva. 11

13 C.I.2 Emberi tényező C.I.3 Sugárvédelmi program hatékonysága C.I.2.1 C.I.2.2 MÜSZ sértések száma Emberi hibával terhelt események aránya C.I.3.1 A sugárvédelmi kivizsgálási szint túllépések száma A korábbi Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma helyett 2007-től az Emberi hibával terhelt események aránya mutató szerepel a rendszerben. A mutató a jelentésköteles események bázisán képződik. A kiugróan alacsony évi érték után 2006-ban a mutató a évi üzemzavar előtti évek szintjére nőtt ben is az összes jelentésköteles esemény mintegy harmadánál került beazonosításra személyi jellegű mulasztás. C.I.2.3 Az utasítások be nem tartásának aránya A korábbi évekkel ellentétben 2007-ben az OSSKI kilenc dolgozó esetében jelezte a hatósági filmdózismérők kiértékelése alapján a külső sugárterhelés kivizsgálási szint ( 6 msv/hó ) túllépését. A jogszabály alapján az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete kivizsgálta az eseteket. A kivizsgálás a PA Zrt. terhére mulasztást nem állapított meg. C.I.3.2 Kollektív dózis (WANO mutató) A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett külső és belső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke. Az utasítások be nem tartásának aránya az emberi hibákban egy részhalmaza az emberi hiba miatt bekövetkezett eseményeknek. Az emberi hiba miatt bekövetkezett események alapvető vagy közvetlen oka között 2006-ban ilyen eltérés nem volt ben a 38 jelentésköteles esemény során 13 eseménynél került megállapításra emberi hiba, és ezek közül 4 eseménynél valamilyen szintű utasítás is megsértésre került. A film-dozimetriai ellenőrzés alapján 2007-ben a kollektív dózis 2459 személy msv volt, amelyhez további 45,5 személy msv a csak TL-doziméterrel ellenőrzött dolgozók sugárterheléséből, 2,29 személy msv belső sugárterhelésből adódott. Neutronsugárzásból származó sugárterhelés 1,44 személy msv volt. A teljes, 2508 személy msv kollektív dózisból a PA Zrt. munkavállalói 34%-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 66%-kal részesed- 12

14 tek. A kollektív dózis az előző évhez képest 695 személy*msv-tel növekedett. A növekedés alapvető oka az, hogy míg 2006-ban a 4. blokki hosszú főjavítás kollektív dózisa 439 személy*msv volt, addig 2007-ben az 1. blokki hosszú főjavítás 995 személy*msv kollektív dózissal járt. (Minden blokkon négyévente kerül sor ún. hosszú főjavításra, amely során a teljes aktív zóna kirakásra kerül a reaktorból a szükséges anyagvizsgálatok elvégzése miatt.) 2007-ben 52 nsv, ami megegyezik az előző év többlet sugárterhelésével. Ezt az 52 nsv sugárterhelést a lakosság minden tagja kb. 10 perc alatt megkapja a természetes háttérsugárzásból. C.I.3.5 Kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata C.I.3.3 Szennyezettség terjedése A radioaktív szennyeződés ellenőrzött zónán belüli terjedésének megítélése előtt a magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma alapján történt. A 2007-ben bevezetett új mutató a helyiség átsorolásokon kívül már figyelembe veszi a 3 hónapnál hoszszabb ideig létező forrópontokat (az ún. forrópontban a mért dózisteljesítmény érték minimum egy nagyságrenddel meghaladja a mérési pont környezetében átlagosan mérhető dózisteljesítményt) is. A mutató képzésénél a helyiség magasabb kategóriába sorolása a forróponthoz képest ötszörös súllyal kerül figyelembe vételre ben 4 helyiséget kellett magasabb kategóriába átminősíteni és 7 forrópont növelte a mutató értékét. A lepárlások mennyisége 2006-ban jelentősen megnőtt, ami a 2. blokki sérült fűtőelemek jelenlétéből, és a fűtőelemekhez köthető műveletekből ered ben a folyékony hulladék mennyiség lecsökkent a helyreállítás előtti átlagos szintre. C.I.3.4 Folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások C.I.3.6 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata A mutató az eltelt időszak alatt a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg előtt a légnemű és folyékony kibocsátások külön kerültek értékelésre. A jogszabályi környezet (új kibocsátás korlátozási rendszer bevezetése) változása miatt a mutató definíciója és képzése módosításra került ben nem volt jelentős többlet kibocsátás, csak normál üzemi kibocsátások történtek. A Sugárvédelmi Osztály a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2007-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 2007-ben átlagosnak nevezhető mennyiségű kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. 13

15 C.I.3.7 Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak nettó mennyiségét. A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórára eső, egy vagy egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. Információt nyújt az erőműben dolgozó személyzet munkavédelmének hatékonyságáról. A mutató értéke évről-évre erősen függ attól, hogy az adott évben történt-e közbenső rúd csere, ami jelentősebb mennyiségű hulladékot okoz. A évi mennyiség 84%-a 57 db közbenső rúd cseréje során tervezett módon keletkezett. C.I.4 C.I.4.1 Ipari biztonsági program hatékonysága Baleseti munkaidő kiesés aránya Ez a mutató azt jelzi, mekkora munkaidő kieséssel jártak a munkabalesetek a teljes ledolgozott munkaidőhöz képest. A Paksi Atomerőmű mutatója között 1 körüli értéken szóródott. A kiemelt figyelem és a megtett javító intézkedések 2004-ben eredményre vezettek, sikerült a mutatót jelentősen 1 alá szorítani ban egy kicsit romlott a mutató értéke, ben pedig javult. A 15 figyelembe vett munkabaleset közül 4 munkabaleset (26.7%) vezethető vissza közvetlen munkavégzésre, 10 munkabaleset (66,6%) közlekedés során következett be, 1 pedig egyéb tevékenység végzése során. C.I.4.3 Nem valós tűzriasztások aránya A mutató évi értéke hasonló az előző évi adathoz. A kedvező adat azt jelzi, hogy nem történtek súlyos, hosszú munkaképtelenséget okozó munkabalesetek. C.I.4.2 Baleseti mutató (WANO mutató) 2007-ben tovább csökkent a tűzjelző központokra érkező téves tűzjelzések száma, az elmúlt évekhez viszonyítva a tavalyi volt a legalacsonyabb érték. Az intelligens Cerberus tűzjelző rendszer térnyerése okozta a jelentős csökkenést. 14

16 C.I.4.4 Tényleges tűzesetek száma A mutatót az NBSZ 1.25 útmutatója alapján a hatóságnak bejelentett tűzesetek képezik. C.II.1.4 A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések átlagos száma 2007-ben a PA Zrt. területén 1 tűzeset történt. A tűzesetet egy turbinagépházi biztonsági szelep kőzetgyapot szigetelésébe került kismennyiségű hajtóműolaj öngyulladása okozta, amely a biztonsági szelep felett mozgó daruból csöpögött le. Az olaj kis menynyisége miatt az égés gyorsan megszűnt, a személyzetnek beavatkozni nem kellett és a tűz minimális kárt okozott. C.II Javulásra törekvés C.II.1 Önértékelés A mutató képzése az előző mutatóhoz hasonlóan 2003-ban változott meg ben csökkent az egy biztonsági ellenőrzésre jutó eltérések átlagos száma, a 432 biztonsági ellenőrzés során 19 eltérés került jegyzőkönyvezésre. C.II.2 Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása C.II.2.1 Az ismétlődő események száma Az önértékelési mutatók a biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések hatékonyságát vizsgálják. C.II.1.1 C.II.1.2 C.II.1.3 A független belső auditok végrehajtási aránya A független belsonsági ellenőrzések A független belső auditok által feltárt eltérések átlagos száma A 2007-ben bekövetkezett ismétlődő események többségére az a jellemző, hogy a problémára már megszületett az intézkedés, de az még nem vagy csak részben került végrehajtásra, kivitelezésre (itt hoszszabb időt igénylő műszaki átalakításokról, módosításokról van szó általában). A mutató képzése 2003-ban és 2005-ben is megváltozott, az eltérések abszolút száma helyett 2003-tól az egy auditra jutó eltérések átlagos száma, 2005-től az auditált szervezetekre jutó eltérések átlagos száma került bevezetésre ben növekedett a mutató értéke. 15

17 C.II.2.2 C.II.2.3 A hasznosított külföldi események aránya A jelentésköteles kivizsgálások átlagos késése C.II.3 Javító intézkedések hatékonysága C.II.3.1 Jelentésköteles kivizsgálások késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya 2007-ben a 38 jelentésköteles esemény közül 11 kivizsgálás késett összesen 67 napot, így a mutató értéke a 2006-os kiugróan alacsony érték után a előtti évek szintjére nőtt. C.II.2.4 Késésben lévő jelentésköteles kivizsgálások részaránya 2007-ben a kivizsgálások késésben levő javító intézkedéseinek részaránya 56.1% volt. Bár a 2007-es adat némi javulást jelez, továbbra is nagyon magas a mutató értéke. A grafikonból jól látszik, hogy évek óta nem sikerül a mutató esetén komoly javulást felmutatni, ezért a cégvezetés a korábbiaknál is nagyobb figyelmet kíván fordítani a kivizsgálások javító intézkedéseinek végrehajtására. C.II.3.2 Belső auditok késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya A mutató két kedvező év után jelentősen leromlott (2007-ben a 38 jelentésköteles esemény közül 11 esetben fordult elő, hogy a kivizsgálás az előírt határidőnél később került lezárásra), bár az esetek felénél csak néhány napos késés fordult elő. A belső auditok késésben levő javító intézkedéseinek részaránya 2007-ben 53.1% volt. Ennél a mutatónál a kép hasonló az előző mutatónál látottakhoz, a kismértékű javulás ellenére további erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a belső auditok által elhatározott feladatok időben végrehajtásra kerüljenek. 16

18 ÖSSZEFOGLALÁS A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott, a korábbi évek értékelésekor is alkalmazott struktúrában foglaltuk össze. Ez a rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. Külön, kiemelve értékeltük a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas WANO mutatókat. A 2003-ban a 2. blokk 1. sz. aknájában főjavítás alatt bekövetkezett súlyos üzemzavar következményei 2007-ben már nem voltak érzékelhetők a biztonsági mutatók alakulásán. A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkja 2007-ben is alapvetően a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A normál technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű blokkjainak általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen leginkább jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési gyakoriság az elemzések szerint 2007-ben blokktól függően 9, , /év közötti, ami megfelel a hasonló korú nyugati erőművek értékének. Az üzemanyag megbízhatósági mutató és a főjavításról visszaindult blokkokon elvégzett integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos mérnöki gátak megfelelően funkcionáltak. A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma a tavalyihoz hasonlóan alacsony értékű volt 2007-ben is. Reaktorvédelmi működés a reaktorok kritikus állapotában 2007-ben egy esetben történt, a biztonsági berendezések rendelkezésre állása jónak mondható. A 2007-es év sugárvédelmi szempontból összességében kedvezőnek nevezhető. Az egyéni maximális sugárterhelés (16,3 msv) alacsony volt 2007-ben. A kollektív dózis értéke ugyan nőtt a évi egyébként kiemelkedően alacsony értékhez képest, de az elvégzett munkák alapján kijelenthető, hogy a kollektív dózis nagysága 2007-ben indokolt volt ben kevés olyan sugárvédelmi szakterületet érintő esemény történt, amely kivizsgálást vont maga után. A radioaktív kibocsátások is jóval a hatósági határérték alatt maradtak, hiszen az atomerőmű ben 0,28%-ban használta ki a kibocsátási korlátot. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. A év biztonság szempontjából fontos eredményének tekinthető, hogy a október közepén megkezdett sérült üzemanyag 2. blokki 1-es aknából történő eltávolítási munkái 2007-ben sikeresen befejeződtek, az akna tervek szerinti üzemszerű állapota visszaállításra került. A hatályos jogszabályoknak megfelelően 2007-ben az erőmű szakemberei elvégezték a mind a négy blokkra vonatkozó Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatot és az erről szóló Időszakos Biztonsági Jelentést benyújtották az illetékes hatósághoz. Ezzel párhuzamosan szinten benyújtásra került a Végleges Biztonsági Jelentés aktualizált változata. Meggyőződésünk szerint az atomerőmű évi biztonsági teljesítménye is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon az atomerőmű társadalmi elfogadottságának szintje továbbra is igen magas, a évi felmérések szerint 74%-os értékű. A 2007-es évet sikeres évként lehet értékelni a paksi atomerőmű történetében, hiszen a biztonság magas szintjének megtartása mellett sikerült rekordszintű termelési eredményt elérni, amiben jelentős szerepet játszott az is, hogy az 1. blokkon is biztonságosan és sikeresen végrehajtásra került a teljesítménynövelés. A Paksi Atomerőmű 2007-ben mind a blokkok üzemeltetése során, mind a sérült fűtőelemek eltávolítása során biztosította a nukleáris biztonság abszolút elsődlegességét. 17

19 18

20 19

21 20