A Paksi Atomerőmű évi biztonságának értékelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Paksi Atomerőmű 2002. évi biztonságának értékelése"

Átírás

1 A Paksi Atomerőmű 22. évi biztonságának értékelése Bevezetés A korábbi évekhez hasonlóan összeállításra került a Paksi Atomerőmű éves biztonsági eredményeit, tevékenységeit összefoglaló ismertető. A biztonsági értékelés a blokkok, illetve az erőmű 22. évi biztonságára vonatkozó legfontosabb adatokat, az ellenőrzésekre, a tapasztalatok hasznosítására, az egyéb biztonsági tevékenységekre vonatkozó legjelentősebb információkat tartalmazza. Kiadványunk a legfontosabb biztonsági információkat közli: biztonsági mutatók, felügyelet, tapasztalatok, valamint egyéb, a biztonságra vonatkozó tudnivalók. A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott struktúrában foglaljuk össze. Ez tartalmazza egyben a biztonságot érintő eseményekkel kapcsolatos információkat is. A biztonsági ellenőrzések értékelése külön, széleskörűen, átfogó módon kerül bemutatásra. Kiadványunkban összefoglaljuk a befejezett biztonságnövelő program utáni biztonsági állapotot is. Reményeink szerint a szakemberek jelen kiadvány megismerése által meggyőződhetnek a Paksi Atomerőmű megfelelő biztonságáról. 1. AZ ERŐMŰ MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE - BIZTONSÁGI MUTATÓK A biztonsági mutatók rendszere (BMR) az erőmű különböző tevékenységeit jellemző olyan mutatók összessége, amelyek a biztonságos működés valamely területét, jellemzőjét mutatják be, számszerűsítik. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján kialakított új biztonsági mutató rendszer legfelső szinten három fő csoportot tartalmaz. Ezek mindegyike általános mutatók, azokon belül pedig stratégiai mutatók szerint csoportosítja a jellemző mutatókat. Ez utóbbiak közül a legfontosabbak a szövegben dőlt betűvel kerülnek bemutatásra. A lényeges, múltbéli adatokkal is rendelkező jellemzők (a négy paksi blokk mutatóinak számtani átlagai) összehasonlításra kerülnek a korábbi néhány év mutatóival és egyes esetekben az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) szerinti nemzetközi adatokkal. A WANO mutatók az eltérő értékelési célok miatt nem minden esetben részei a paksi biztonsági mutató rendszernek, bemutatásukra itt a megfelelő értékelési területnél kerül sor Normál üzemmenet Üzemeltetés - Nem tervezett kiesések Rendelkezésre állás (WANO mutató) A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termeléshez viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról. A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állása igen jó, s évek óta a világátlag feletti. 22-ben a mutató értéke az utóbbi évek átlagának felelt meg, az előző évihez képest kismértékű növekedés tapasztalható.

2 ,4,7 1,5 1,4 1,6 1,8 1,9 2,3 2,2 2,4 2,6 82,6 84,5 84,5 85,9 86,4 87,7 86,9 88,3 88,8 89,1 88,1 % WANO Paks Megjegyzendő, hogy míg a világban a tendencia továbbra is javuló, addig a paksi érték stagnál. A főjavítások szervezettsége ugyan megállíthatóvá tenné a legjelentősebb kiesést okozó tényező romlását, de az elmúlt évek problémái, amelyek következményei még mindig hatnak, nem teszik lehetővé ennek megvalósítását. Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya (WANO mutató) A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban. Mértéke főleg a karbantartási és üzemeltetési tevékenységek, esetenként a tervezés hiányosságára utal. Tavalyi értéke a második legjobb, ami részben a WANO számítási módszer változásának is köszönhető, ugyanis nem kerül figyelembe vételre, ha négy hétnél rövidebb a tervezés és a kiesés közötti időtartam. 4 % WANO Paks Állapot fenntartás Karbantartás A javító karbantartások száma a tárgyi évben 4465 volt (az előző évi 5675-mal szemben), ami talán jobban tervezett megelőző karbantartási tevékenységre vezethető vissza. Az elvégzett és ütemezett javító karbantartások aránya 95,39 % volt, alig változott (96,89 %). A késve elvégzett javító karbantartások aránya 25,71 % volt (25,96 %). A megelőző illetve megelőző és javító karbantartások aránya 82,24 %-kal növekedést mutat (76,73 %), amely az említett javító karbantartások mennyiségének csökkenésével van összefüggésben. Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya 22-ben a mutató értéke az előző évihez közeli szinten, annál kissé magasabban alakult. A karbantartási munkavégzés minősége ezen mutató alapján javuló tendenciát mutat.

3 3,22,96 3,8,722 1,17 4,25 4,3 3,49 A (I-131) (Bq/g) 7,64 17,76 % 2 17, ,5 5,7 5 3,3 1,5 1, Anyagminőség A vegyészeti mutató a legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja az utolsó négy év átlaga. 22-ben értéke az 1. blokk kivételével javult. Vegyészeti mutató 1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk 21 1,28 1,33 1,68 1, ,34 1,4 1,44 1,23 Az anyagminőség értékelési területén fontos paraméter a ciklusszám kihasználási mutató és a gőzfejlesztőkben ledugózott csövek aránya. Mindkét mutató a fontosabb berendezések paraméterváltozástól, életkortól függő állapotáról ad képet. Megmutatják, hogy az egy évre eredetileg jutó (egységnek minősített) tartalékhoz képest mekkora a következő évben felhasználható mennyiség. Így a mutató egynél kisebb értéke kedvezőtlen, míg ha egynél nagyobb, az a tartalék lassú fogyását jelzi. Mutató 1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk ciklusszám kihasználási mutató,3 1,,9 1,1 gőzfejlesztőkben ledugózott csövek aránya 2,56 1,68 1,8 1,84 A ciklusszám tekintetében az 1. és 3. blokki mutatók alacsony értéke a hurkok 137 báros nyomáspróbáinak fokozott ciklusszám kihasználásával magyarázható. A gőzfejlesztő csövek tartalékának fogyása a szigorú dugózási kritérium ellenére jó Fizikai gátak állapota Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató) Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód-134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, illetve egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, tehát az üzemanyag inhermetikusságának mértékét fejezi ki WANO (PWR) Paks A 22. évi blokki értékek rendre a következők:,6;,2; 4,33 és,9 Bq/g, amelyek mindegyike nagyságrendekkel a megengedett hatósági korlát (1 4 Bq/g) alatt van, ráadásul a 3. és a 4. blokkon

4 4,31 5,11 5,2 4,93 5,85 5,68 5,32 6,19 6,1 5,86 5,58 6,39 6,5 5,63 1, 1,4 1,2 9,79 1,99 1,16 13,13 12,21 12,2 14,3 nagyságrendnyi javulás tapasztalható. (A 3. blokkon a 21. évi nagyobb érték hátterében főleg az akkori decemberi javításra való leállás miatt felerősödött nagyobb jódaktivitás áll.) Az utóbbi évek második legjobb értéke a csökkenő 3. blokki jódaktivitásnak köszönhető. Hermetikus tér szivárgása A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörség-vizsgálatoknál mért szivárgásértékeket. (A megengedett érték 14,7 %/nap.) % 1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk Az eddigi integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon megfelelőek, az előző évihez hasonlóak. Az 1. blokki szivárgás a tömörtelenség feltárási és elhárítási tevékenység következtében az a blokkal együtt igen jó értékű. A 2. blokki érték romló tendenciát mutat, ezért a hibahelyek vizsgálata után az 1. blokkhoz hasonló javító, elhárító beavatkozás várható, feltehetően a már sikeres szlovák alvállalkozó segítségével Események Jelentett események Jelentésköteles események száma 22-ben 45 esemény került társasági szintű kivizsgálásra, mint a Nukleáris Biztonságtechnikai Szabályzat vonatkozó irányelve szerinti jelentésköteles esemény. Ez a szám mintegy 2 %-os csökkenést jelent az előző évi értékhez képest A blokkok közötti megoszlás (blokkonként rendre: 9, 8, 16, 1, közös: 2) viszonylag egyenletes képet mutat. Eltérést a korábbiakhoz képest a 3. blokkon jelentkező magasabb eseményszám jelent, azonban az események eloszlása az okok és berendezések szerint viszonylag egyenletes. A primerköri biztonsági szelepek vezérlő szelepe mágneses pótterhelésének meghibásodása (3 eset), valamint a KÜTSZ üzemképtelenség (2 eset) következett be egynél többször. Az események egy része valószínűségi módszerrel is elemzésre került: a 6 bekövetkezett kezdeti eseményt (két reaktorvédelmi működés, turbina kiesések, tápszivattyú kiesése és főgőzvezeték törés

5 védelem működése), valamint négy állapot jellegű eseményt vizsgáltunk. A PSA modellel végzett elemzések eredménye szerint az egyes eseményekből eredő feltételes zónasérülési valószínűség növekmény (dccdp) 1-1 és 1-5 közötti. A jelentősnek mondható 1-6 határt túllépő két esemény a 4. blokkon bekövetkezett harmadik indokolatlan reaktorvédelmi működés (dccdp=6,2 1-5 ) és főgőzvezeték törés védelem működése (dccdp=2,4 1-6 ) volt. Az érintett rendszerek között a korábbi évekhez hasonlóan a dízelgenerátor és segédrendszerei szerepelnek a leggyakrabban (12). A reaktorvédelmi rendszer tavaly 7 esemény során volt érintett. Az okok jellegében a korábbi időszakokhoz hasonlóan az alábbi a megoszlás: 22 (21) gépészeti villamos irányítástechn. egyéb berendezés 26 % (58 %) személyi 14 % (31 %) dokumentációs 3 % (6,7 %) egyéb 2 % (4,4 %) Bár az említett kivizsgált események között nem szerepelt, jelentős üzemeltetési és műszaki erőforrás igénye volt annak a jelenségnek, amely az blokkok primerköri forgalmának csökkenésével járt. A szakmai vizsgálatok, mérések és elemzések megállapították, hogy vasoxid tartalmú lerakódások keletkeztek a fűtőanyag-kötegek áramlási terében. A vasoxid megjelenése a korábban alkalmazott gőzfejlesztő dekontaminálási eljárásra vezethető vissza. Ezt a technológiát korábban is használták az erőműben, de az elmúlt években (2-21) a korábbiakhoz képest jóval nagyobb számban és ismétlődően alkalmazták a gőzfejlesztő hőcserélők karbantartása során. Előzetesen nem lehetett arra következtetni, hogy ennek a sikeres, a személyzet védelmét segítő tisztító eljárásnak ilyen következményei is lehetnek. Ezért alkalmazását leállították, helyette az elmúlt évben már más jellegű megoldásokat alkalmaztak. A reaktorból kiemelendő fűtőanyag helyére az erőműben rendelkezésre álló tartalékkészletből állítottak össze új, a 23. szeptemberi főjavításig üzemelő fűtőanyag töltetet. A fűtőanyag cseréjével egyidejűleg más, évente ismétlődő ellenőrzést, karbantartást is végeznek. A kirakott, tovább hasznosítható üzemanyag kazettákat megtisztítják, majd újra felhasználják. Az erőmű rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel és eljárásokkal. A közvetetten jelentésköteles események száma 22-ben 38 volt. Ezen eseményeket a hatósági előírás szerint nem szükséges kivizsgálni, és elég csak negyedévenként, összesítve jelenteni. A nagyobb érték a 3. blokki lerakódással kapcsolatban bevezetett üzemeltetési szigorítás miatti telítési tartalék limit elérések nagy számának az eredménye Egyéb események 22-ben a szakterületi, belső kivizsgálások száma 87 volt, amely jelentősen megnőtt az előző évi 47 értékkel összehasonlítva. Az év végén kidolgozott eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érintett szakterület végez a biztonsági szervezet közreműködésével Az üzemeltetés biztonsága Biztonsági rendszerek és berendezések Működések Reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma (WANO mutató) A WANO mutató a 7 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. A saját mutató ezen védelmi működések blokkonkénti számtani átlagát adja meg kritikus állapotban az automatikus és a kézi működtetéseket is figyelembe véve. 22-ben nem történt kézi reaktorvédelmi működtetés.

6 ,25,55,5,75,74,75,74 1,2,89 1, 1,25 2 1,5 1,5 WANO Paks A reaktor kritikus állapotában bekövetkezett védelmi működések közül három a 4., míg egy a 3. blokkon következett be. Közülük egy olyan van, amelynél egy már korábban ismert jelenség (a gőzfejlesztő szintmérések problémája) okozta a védelmi működést. Két eseménynél rejtett hiba került felszínre. A negyedik eseménynél emberi hiba is jelentős szerepet játszott. Az ÜV-1 működések az alábbiak voltak: 22. július 2-án a 4. blokkon az egyik 4 kv-os gyűjtősín feszültség alá helyezése során a megszakító bekapcsolásakor pólus-földzárlat lépett fel. A védelmi működések következtében a blokk országos hálózat felőli kapcsolata is megszűnt. A védelem működése miatt a 6 kv-os elosztók tartalék betáplálásra tértek át. Az SZBV kazetták energiaellátása váltóáramúról egyenáramú betáplálásra tért át, majd SZBV betáplálás kiesett jelre ÜV-1 működés történt. A 4. blokk 6 kv-os tartalék energia rendszerén is erős feszültségletörés lépett fel. A védelmi működéseket követően a blokk állapotát sikeresen stabilizálták. Az eseményt követő ellenőrzések során megállapították, hogy a védelmet generáló feszültségfigyelő relék indokolatlanul ejtettek el. 22. július 13-án a 4. blokkon, a teherledobás házi üzemi teljesítmény szintre tranziens ellenőrzését végezték. A 4kV-os megszakító kikapcsolása után indokolatlan "alacsony gőzfejlesztő szint" védelmi jelre ÜV-1 működés történt. A turbina gyorszárók zártak, a házi üzem energiaellátását a kifutó turbina energiája biztosította, ami miatt magas frekvencia értékre kialakult a teljes feszültség kimaradás védelmi jel. Mindhárom biztonsági rendszeri elosztó levált a normál betáplálásról, és indultak a dízelgenerátorok. A lépcsőzetes indítási program mindhárom biztonsági rendszeren rendben lefutott. A generátor lekapcsolódását követően a 6 kv-os blokkelosztók feszültség csökkenésre sikeresen átkapcsoltak a tartalék betáplálásra. 22. július 31-én a 4. blokk névleges teljesítményén a reaktorvédelmi rendszer próbaüzeme folyamatban volt. Az új teszt számítógép telepítése után a megfelelő működést ellenőrizték. A program végrehajtása során dp>5 bar gőzvezeték törés jelre védelmi működés indult, majd ennek következtében ÜV-1 működés történt. A központi teszt számítógép Y csatornához történt csatlakozásakor nem megfelelő teszt alapállapot betöltődés történt. A sikertelen X rendszeri kapcsolatfelvétel miatt a működőképesség ellenőrzésére indított teszt során az X rendszeren továbbra is a korábban letöltődött hibás adatbázis volt. Így az Y és az X készleten is létrejött az indító jel, ami a 2/3 logikának megfelelően védelmi működést indított. Mind a hat gőzfejlesztő körbezáródott és a fő keringtető szivattyúk leálltak. Mivel a turbinák továbbra is üzemeltek, a főgőzkollektorban igen gyorsan leesett a nyomás, ami főgőzkollektor törés jelet indítva védelmi működést okozott. 22. december 5-én 3. blokk csökkentett teljesítményénél működött az egyik nagynyomású előmelegítő nyomásretesze, ezért gőzoldalról kizáródott. A blokk felterhelése közben megkezdték gőzoldali üzembevételét. Mivel az előmelegítők üzembe vétele során elmulasztották a védelmet bénítani, és a pillanatszerű gőznyomásváltozás következtében a védelmi szintmérések nem valós értéket mutattak, határvízszint védelemre ÜV-1 működés következett be az utolsó üzemelő turbina kiesett jelre. A reaktor szubkritikus állapotában hat védelmi működés történt. Ezen események hatása a berendezésekre jelentősen kisebb, mint a kritikus állapotban bekövetkezett működéseké, de mindenképpen jelzésértékkel bírnak. A magas számot az okozta, hogy az 1. blokkon három azonos

7 okú esemény következett be az álló blokk állapotnak megfelelőnél magasabb neutron fluxus jelre. A fennmaradó három esemény közül kettőnél emberi hiba volt a domináns. Egyéb működések A zóna üzemzavari hűtőrendszeri (ZÜHR) működések, a kiegészítő üzemzavari tápszivattyú (KÜTSZ) működések száma volt 22-ben, vagyis ilyen működések nem történtek. A biztonsági villamos betáplálási rendszer működések száma 3, a teljesítmény korlátozó működések száma 2 volt, ami nem magas érték, a beavatkozás pedig a megengedett teljesítményszint tartását célozta Rendelkezésre állás A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma 68 volt. Ez rendszerenként: nagynyomású ZÜHR - 5, kisnyomású ZÜHR - 5, sprinkler - 7, üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer - 12, dízelgenerátor Ezen értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is. Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása (WANO mutató) A fenti üzemképtelenségekből a következő rendelkezésre állási (rendelkezésre nem állási) értékek adódtak a különböző funkciót ellátó biztonsági rendszerekre (berendezés üzemképtelenség / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma): Rendszer 1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk Erőmű nagynyomású ZÜHR 3, , , kisnyomású ZÜHR 2, , , sprinkler rendszer 5, , , , üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer 7, , , , , A biztonsági rendszerek rendelkezésre állása a korábbi néhány év folyamán javuló tendenciát mutatott. 22-ben a romlást az a stratégiaváltás okozta, hogy üzem közben gyakrabban került sor berendezés kivételre hibafeltárás vagy elhárítás céljából. Az alábbi grafikon a biztonsági villamos betáplálási rendszer üzemképtelenségét (rendelkezésre nem állását) mutatja. 1E ,2 WANO Paks Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága A dízelgenerátorok sikeres indításának aránya 22-ben az blokkon 98 %-os, míg a blokkon ismét teljes volt. Az blokk esetében a segédrendszerek hibajavítása volt a fő ok.

8 97,5 97,6 98, 98,8 99,2 99,2 99, 99,2 98, , % blokk blokk A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága (nagynyomású ZÜHR-1 %, kisnyomású ZÜHR-1 %, sprinkler-1 %, üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer-97,8 %), tehát ezen aktív berendezések működési megbízhatósága a korábbi évekhez hasonlóan igen jó. A gyakoribb 4. blokki üzemzavari tápszivattyú kiesés kiküszöbölésére intézkedés történik Felkészültség Üzemeltető személyzet A jellemzők ezen csoportja az üzemviteli személyzet felkészültségére utal. A 22. év során a sikertelen hatósági vizsgák aránya 1,6 %, ami a szokásos 3 % körüli értéknél jobb. A sikertelen belső vizsgák aránya 1,12 %, ami kismértékű emelkedést mutat. A megtartott társasági tanfolyamok, az eseménykivizsgálások oktatásra vonatkozó javító intézkedéseinek száma 22 volt a múlt évben, ami a duplája az előző értéknek. Ez a képzések hatékonysága növelésének kiemelt fontosságát jelzi Balesetelhárítás A balesetelhárítási gyakorlatok hatékonyságát jellemzik a következők. A BESZ gyakorlatok során tett észrevételek száma 19, ami a több gyakorlatra vezethető vissza. A BESZ gyakorlatok javító intézkedéseinek hatékonysága (az ismételten hozott javító intézkedésék száma), a BESZ gyakorlatokon és oktatásokon résztvevők aránya 91,42 % volt. Mindkét érték a gyakorlatokon való aktív, tudatos részvételre utal Kockázat Konfigurációs kockázat MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a MÜSZ valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani. (Egy eseménynél több MÜSZ hatály alá kerülés is bekövetkezhetett.) 22-ben a növekedés a 3. blokki lerakódással kapcsolatban bevezetett üzemeltetési szigorítás miatti telítési tartalék limit elérések nagy számának az eredménye.

9 jelentésköteles közvetetten jelentésköteles MÜSZ sértések száma A beszámolási időszakban három alkalommal következett be MÜSZ sértés, ami megfelel a korábbi évek átlagának. Az egyes események között közvetlen összefüggés nem mutatható ki. (Az 1998-as évi kiugróan magas érték a hatóság eltérő értelmezésére vezethető vissza.) Kezdeti események A mutatók jól jellemzik azt a kockázatot, ami a valószínűségi elemzésekből származó, potenciálisan zónasérüléshez vezető kiindulási események okozhatnak bekövetkezésükkel, illetve az akkor fennálló más meghibásodással. Mutató 1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk Összes kezdeti események száma kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség 6, , , A kezdeti események száma alacsony, az okozott zónasérülési kockázat magasabb értékét a már említett, védelmi működéssel járó 4. blokki tranziensek okozták Zónasérülési kockázat Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítményen) A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság (CDF) csökkenésének mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét. A PSA segítségével rangsorolt biztonságnövelő intézkedéseknek (BNI) köszönhetően az erőmű blokkjain a CDF névleges teljesítményen, belső, technológiai kezdeti eseményekre több mint egy nagyságrenddel csökkent. Az évenként aktualizált, pontosított (úgynevezett "élő") PSA modellek a kisebb átalakítások hatását, valamint a blokkok különbözőségét is figyelembe veszik.

10 A zónasérülési valószínűség leállási állapotban, főjavítás és üzemanyag átrakás alatt a névleges teljesítményű érték nagyságrendjén van, annál valamivel magasabb, 2,81 1-5, amely érték mindegyik blokkra érvényes. A zónasérülési gyakoriság (belső eredetű) veszélyekre, azaz tűz és elárasztás kezdeti eseményekre, névleges teljesítményen, a négy blokkra készült számítások alapján a következő volt: Mutató 1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk zónasérülési gyakoriság (belső eredetű) tűz kezdeti 5, , , , eseményekre zónasérülési gyakoriság (belső eredetű) elárasztási kezdeti eseményekre 9, , , , Biztonság iránti elkötelezettség Emberi tevékenység Eltérés a tervszerű állapottól A terület mutatói a munkatervezés, valamint a nem tervezett állapotok kezelésének megfelelőségét jelzik. 22-ben az ideiglenes módosítások száma 128, a MÜSZ hatálya alóli felmentések száma 2, a tervszerű kapcsolási állapottól való eltérések száma 229 volt. Ez mindegyik mutatónál javulást jelent, ami a második esetben 5 % Emberi tényező Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma A személyi hibás események száma jelenleg átlagosnak mondható. Az esetek nagyobb része az üzemeltető, kisebb számban a karbantartó illetve más személyzet hibája vezethető vissza.

11 személyxsv/blokk Az utasítások be nem tartásának aránya az összes személyi hibák számához képest a kivizsgálások alapján 77 %. Mivel új mutatóról van szó, a növekedésből nehéz lenne következtetést levonni Sugárvédelmi program hatékonysága A sugárvédelmi kivizsgálási szint (6 msv) elérésére egy alkalommal sem került sor 22-ben, akárcsak az azt megelőző évben, ami a sugárvédelmi előírások betartását jelzi. Ugyanakkor az ezt el nem érő, ám jelentésköteles, a sugárvédelmet érintő esetekben öt központi kivizsgálásra került sor. Kollektív dózis (WANO mutató) A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által kapott egésztest besugárzásból eredő külső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke, amelyet a hatósági doziméterek mérése alapján képeznek. 1,5 1,5 1,8,37 1,,72,99,51,9,91,83,62,74 WANO Paks A kollektív dózis 21-hez képest 413, személy msv-tel nőtt. Ennek kialakulásához nagyban hozzájárult, hogy a reaktortartály tisztítások miatt mind a négy blokkon teljes zónakirakásos főjavítás volt. Ezen kívül az SZBV hajtástok- és csonkjavítások is jelentős kollektív dózissal jártak. A teljes kollektív dózisból a PA Rt. munkavállalói 33 %-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 67 %-kal részesedtek. A magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma azon technológiai eseteket jelzi, amelyek kiegészítő sugárvédelmi intézkedéseket igényeltek. Tavaly 3 ilyen eset volt, ami nem jelentéktelen javulás az előző évihez (5) képest. Folyékony radioaktív kibocsátások A mutató a stroncium (Sr-9), a trícium (H-3) és a korróziós hasadási termékek kibocsátására utaló összes-béta aktivitást mutatja a hatósági korlát százalékában. A folyékony radioaktív kibocsátások értéke a korábbi évekhez hasonlóan alacsony szinten volt.

12 1 % T-beta Sr-9 H-3 A trícium növekményt az I. kiépítésen megkezdett hulladék víz feldolgozás eredményezte, az összbéta növekedés oka pedig az XZ tartályok főjavításkor kibocsátott vízében megnövekedett összes-béta koncentráció volt. Légnemű radioaktív kibocsátások A mutató a radioaktív nemesgázok és a radioaktív jód kibocsátását mutatja a hatósági korlát százalékában. A mutató az erőművi blokkok eddigi üzemideje alatt folyamatosan nagyon kis érték, és 22-ben is jóval a hatósági korlát alatt volt, sőt tovább csökkent. A radioaktív nemesgázok kibocsátása,4 %, a radioaktív jód izotópoké (I-131 egyenértékben): <,1 %, a radiostronciumé,1 % volt. % nemesgázok Sr-9 Kis és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata A lepárlások mennyisége 22-ben összesen 26 m 3 volt. Ez növekedést jelent az előző évihez (165 m 3 ) képest, amelynek oka egy áttárolási művelet során jelentkezett probléma volt. Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata A mutató az eltelt időszak alatt a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg egy blokkra átlagolva. Értéke az elmúlt évek folyamán kis ingadozásokkal, de állandó értéket mutatott, és mindig a világátlag alatt maradt.

13 ,49,41,43,3,23,59,72,98 1,22 1,8 1,5 m3/blokk 8, 6, 56,5 4, ,, A 21. évi 2. blokki 1. akna rekonstrukciós munkák miatt bekövetkezett növekedés után tavaly ismét átlagos volt a mutató. Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak mennyiségét. 22-ben - a növekedés ellenére - alacsony volt a mutató értéke. m3/blokk 1,,886,8,6,4,45,443,42,2,85,16, Ipari biztonsági program hatékonysága Baleseti mutató (WANO mutató) A mutató számszerűen kifejezi a 2 ezer munkaórára eső, egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. Megmutatja az erőműben dolgozó személyzet munkavédelmének hatékonyságát. Míg a világátlag folyamatos csökkenést mutat, addig nálunk a mutató 1999-ig folyamatosan romlott. A kiemelt figyelem és a megtett javító intézkedések ellenére értéke tavaly csak kismértékben javult, az utóbbi négy év átlagának felel meg. A háttérben többnyire közlekedésből eredő baleset van. 1,5 1,2,9,6,3 WANO Paks

14 Baleseti munkaidő kiesés aránya azt jelzi, mekkora munkaidő kieséssel jártak a munkabalesetek a teljes ledolgozott munkaidőhöz képest. A mutató a tavalyi évben,74 % volt, ami az előzőnél negyedével alacsonyabb érték. Ez a stagnáló balesetszám mellett csökkenő munkaidő kiesést mutat. A nem valós tűzriasztások aránya és a tényleges tűzesetek száma az utóbbi évek legjobb eredményét mutatja. Utóbbi nem is történt, ami talán a tűzveszélyes munkákra fordított figyelmet jelzi. db db tényleges tűzeset ek nem valós tűzr iaszt ások száma Javulásra törekvés Önértékelés Ezen új terület a saját biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések mennyiségét és hatékonyságát vizsgálja. A független belső auditok végrehajtási aránya 22-ben 17,7 % volt. Így tavaly is sikerült teljesíteni a havonkénti egy auditra vonatkozó tervet. A független belső auditok által feltárt eltérések száma nőtt, értéke 127 (51), amit az eredményezett, hogy az elmúlt két évben javult az auditok előkészítése és a vezetői odafigyelés. A jelentősnek mondható számbeli növekedés összefüggésben van a vizsgált szervezetek számának növekedésével is. A független belső biztonsági ellenőrzések végrehajtási aránya 218 % volt, vagyis jelentős mennyiségű nem tervezett többlet ellenőrzésre került sor. A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések száma 53, ami a 49 ellenőrzés ismeretében (13, %) közepes érték Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása Az ismétlődő események száma a kivizsgált események közül 2. Az előző évihez képesti növekedést részint új, részint visszatérő ismétlődések okozzák, amelyek közt valamelyest nagyobb az ismétlődő személyi hibák száma. A kivizsgálások átlagos késése tavaly 1 nap, a késésben levő vagy késéssel lezárt kivizsgálások részaránya 15,6 % volt. Ez kevesebb késve lezárt kivizsgálást, ugyanakkor nagyobb mértékű késést jelent az érintett eseményeknél Javító intézkedések hatékonysága A javító intézkedések időben való végrehajtása teheti csak hatékonnyá a vizsgálatok eredményét. 22-ben a kivizsgálások késésben levő javító intézkedéseinek részaránya - 52,6 %, végrehajtásuk átlagos késése - 19,9 nap volt. Ez különösen a részarány esetében jelentős javulás a korábbi 78,2 %-hoz képest. A belső auditok késésben levő javító intézkedéseinek részaránya - 45,8 %, végrehajtásuk átlagos késése - 15,2 nap. Itt a jelentősebb javulást a késési idő hossza mutatja.

15 2. BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSEK ÉS FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK 2.1. Az üzemeltetés biztonsági ellenőrzése és felügyelete Üzemelő blokkon végrehajtott ellenőrzések Ellenőrzések A Biztonsági Főosztály (BIFO) jegyzőkönyvvel lezárt ellenőrzéseinek száma 22-ben 172 volt. Az ellenőrzések számának az ellenőrzött területek szerinti eloszlását az alábbi ábra mutatja be. 1,2% 9,9% 29,1% ÜKTEP blokkállapot 26,2% átfogó ÜVUT 22,1% 11,6% program eseti Az üzemi próbák (ÜKTEP) ellenőrzéseinek arányát alapvetően a hatóság által tervezett ellenőrzések száma és a próbák jellege, míg a blokkállapot ellenőrzések arányát a vonatkozó utasítás minimum előírása (1 ellenőrzés / hó / blokk) határozta meg. Nagy arányuk ellenére számuk a tárgyév alatt kissé csökkent. Hat ÜKTEP ellenőrzésre a próba elmaradása vagy a ciklusidő megváltozása miatt nem került sor. Az átfogó ellenőrzés kategória a negyedéves ellenőrzés során végzett, máshol nem szereplő ellenőrzés típusokat fedi le. Az üzemviteli utasítások (ÜVUT) ellenőrzésének aránya az összes ellenőrzés között azt jelzi, hogy a korábbi, növelésre irányuló szándékot sikerült megvalósítani. Ugyanakkor az összes kiadott üzemviteli utasításnak még így is csak 11,5 %-át (16 db) sikerült ellenőrizni. 22-ben is alacsony mértékben, 2 %-ban került sor az üzemviteli programok végrehajtásának ellenőrzésére. A 44 db üzemviteli program 4,5 %-át (2 db) ellenőrizte a biztonsági szervezet Ellenőrzési eredmények Az ellenőrzések tárgya az ellenőrzött területre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. 22-ben 25 ellenőrzés (14,5 %) zárult észrevétellel. A mutató előző évi értékével (18 %) összehasonlítva látható, hogy az üzemviteli tevékenységeknél a szabályozás és a végrehajtás szorosabb összhangja valósult meg. Az alábbi táblázat az adott ellenőrzési fajtán belül az észrevétellel zárultak arányát jelzi. Ellenőrzött terület Észrevételes ellenőrzések (22) Észrevételek megnevezése száma (db) aránya (%) aránya (2) Üzem közbeni próbák Blokkállapot Blokkok negyedéves átfogó ellenőrzése Üzemviteli utasítás 2 8 Nem tervezett, eseti ellenőrzés 5 2 Összesen 25 1

16 A fenti táblázatból megfigyelhető, hogy a negyedéves átfogó ellenőrzések esetén az észrevétellel zárult ellenőrzések aránya az előző évi értékhez képest 22-ben 12 %-kal csökkent, de továbbra is magas értékkel rendelkezik, ami ezen ellenőrzések fontosságát jelzi. A negyedéves trendet vizsgálva év elején az átfogó, év végén az eseti és az üzemviteli utasítások ellenőrzések esetében volt több észrevétel. Az utóbbi a lerakódási problémákból adódó több üzemviteli utasításra és megnövekedett figyelemre is visszavezethető Főjavításon levő blokkok ellenőrzése A főjavítás alatti biztonsági ellenőrzések egy hányada a főjavítás alatti tevékenységek szerves része, másik nagy részük (technológiai próbák) kötelező végrehajtását szabályozás írja elő. 22-ben a tervezettel (148) szemben 237 ellenőrzésre került sor. A túlteljesítés a programok és egyéb ellenőrzések területén jelentkezik. A végrehajtott ellenőrzések döntő többségét a technológiai próbák ellenőrzései adták. A 237 db jegyzőkönyvezett ellenőrzésből 22 (9 %) zárult észrevétellel. Az észrevételek kétharmada a próbák ellenőrzése során született többnyire a tesztelési utasítások hiányosságai miatt Oktatás ellenőrzés A félévenként egy előírt oktatás ellenőrzéssel szemben 5 ellenőrzésre került sor: - - üzemeltető személyzet szinten tartó képzése - 2; - - sugárvédelmi oktatás; - - atomerőművi ismeretek tanfolyam; - - kommunikációs oktatás. Ezen ellenőrzésekből 1-1 db az első három negyedévben, míg 2 db a IV. negyedévben történt. Így az oktatás ellenőrzés egyenletesnek mondható. Az ellenőrzések közül egy sem zárult észrevétellel A karbantartás és a minőség ellenőrzése A tevékenység egyrészt az erőmű különböző szervezeti egységei működésének a Minőségbiztosítási Szabályzat szerinti vizsgálatát és a beszállítók tevékenységének ellenőrzését, másrészt az erőmű blokkjain végzett karbantartási tevékenységek előkészítésének, a karbantartás végrehajtásának, illetve a karbantartási folyamat tisztaszerelési követelményeinek betartásával kapcsolatos ellenőrzését, valamint a nagyrészt a főjavításokra eső minőségellenőrzési felülvizsgálatokat fedi le Minőségbiztosítási felülvizsgálatok és a karbantartás ellenőrzése Az elmúlt évben 13 belső audit lett betervezve és 14 került végrehajtásra, amelyek során 127 eltérés és 59 javító szándékú javaslat került rögzítésre. Az auditok során 36 feladat született, amelyek a Központi Feladatkövető Rendszerben is rögzítésre kerültek, így a végrehajtás folyamata követhető. A beszállítói auditok terén 83 minősítésre került sor 22-ben. A beszállítói minősítések számának növekedését az új minősítések (23-ról 32-re) és a minősítés kiegészítések (9-ről 15-re) számának növekedése eredményezte. A 22-ben végrehajtott auditok nagy része sikeres volt. Két időszakos audit eredménye sikertelen lett, mely alapján a minősítések visszavonásra kerültek. Egy időszakos audit eredménye feltételesen sikeres lett, mely esetben a minősítést megkapták, de tevékenységi körük korlátozásra került. Az auditok során összesen 143 db eltérést regisztráltunk. Ezek közül 7 enyhe, 72 közepes, 1 súlyos minősítést kapott. Az éves karbantartások ellenőrzése egyaránt kiterjedt a karbantartás előkészítésére és végrehajtására. Az előzetes és végleges főjavítási tervek úgy tartalmi, mint formai színvonal szempontjából megfelelőek voltak, így a hatóság a beküldött terveket elfogadta és engedélyezte a főjavítás végrehajtását. Rendszeresen végeztünk - a vonatkozó eljárásrendeknek megfelelően - jegyzőkönyvvel dokumentált ellenőrzéseket a karbantartás alatt lévő blokkokon. Az ellenőrzések összegzéseként megállapítható, hogy a megbontott berendezésekre és a tisztaszerelési munkákra vonatkozó technológiák, előírások betartásra kerültek. Az ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a karbantartási folyamatok az előírásoknak megfelelően kerültek végrehajtásra az ellenőrzött

17 területeken, a megbontott berendezéseknél a jelölő fóliákat több esetben lezárásra használták. Tovább kell javítani a területi rendet és tisztaságot. Az ellenőrzések száma a blokk leállások alatt végzett karbantartási munkáknál - éves szinten - 46 volt, főjavításokon kívüli karbantartásoknál 29 volt. Olyan lényeges eltérést, amely a folyamat minőségét befolyásolta volna nem találtunk. A képzettségi előírások is ellenőrzésre kerültek karbantartást végzőknél, összesen 239 főnél. Eltérést 3 főnél találtunk, a hiányosságokat határidőre pótolták Minőségellenőrzés A tárgyi vizsgálatok típus szerinti eloszlását a következő ábra mutatja: A vizsgálatok típus szerinti eloszlása (db) Tömörségpróba Tisztasági Szuperkontroll Szerkezeti 4147 Szerelés ellenőrzés Szemrevételezés Nyomáspróba 551 Működési próba 53 Méretellenőrzés 5 Hivatalos próba Gyártóművi átvétel Feltöltéses próba Egyéb Beállítás A Minőségellenőrzési Osztály (MEO) 22-ben összesen 6269 vizsgálatot hajtott végre. A MEO által végzett megfelelőség ellenőrzések kétharmadát a szerkezeti vizsgálatok, illetve még nagy hányadát a beszállítások és nyomáspróbák ellenőrzése adta. Az elvégzett vizsgálatokból 1,5 % zárult sikertelen minősítéssel, ami jelentős javulás az elmúlt két évhez (5,7 %, 3,3 %) viszonyítva. 22-ben a MEO folytatta a szuperkontroll ellenőrzéseket. Az év folyamán összesen 61 ilyen vizsgálat került végrehajtásra, melyek közül 8 (13,1 %) sikertelen minősítést kapott. Ez jóval magasabb, mint normál vizsgálatok során tapasztalt sikertelen vizsgálati arány. Az eredményeket figyelembe véve megállapítható, hogy a szakmai minőségellenőrzési tevékenység színvonalát javítani kell Munka- és tűzvédelmi ellenőrzések A Munka-és Tűzvédelmi Osztály felügyeleti tevékenysége során munkavédelmi, tűzvédelmi és emelőgép biztonsági általános cél- és utóellenőrzéseket végez. Az osztály által 22-ben végzett ellenőrzések: Munkavédelmi Tűzvédelmi Emelőgép biztonsági Összesen Általános ellenőrzés Célellenőrzés Kockázat értékelés ATÜ célellenőrzés Összesen Az általános ellenőrzés egy-egy szervezeti egységre, a célellenőrzés egy viszonylag szűkebb területre, vagy munkafolyamatra terjed ki, míg az utóellenőrzés az ellenőrzések során feltárt hiányosságok felszámolásának ellenőrzését jelenti.

18 A munkavédelmi ellenőrzés a munkaterület, munkahely, munkaeszköz, munkafolyamat, valamint a személyi védőeszközök használatának és megfelelőségének ellenőrzésére, a tűzvédelmi ellenőrzés a tűzvédelmi előírások, a tűzveszélyes tevékenységek és a tűzvédelmi berendezések megfelelőségének ellenőrzésére terjed ki. Az emelőgép biztonsági ellenőrzések során az emelőgépek, targoncák állapotát, valamint az emelési technológiák betartását ellenőrizzük. Ebben az évben a létesítményi tűzoltóság is önálló ellenőrzéseket hajtott végre, ami kiterjedt a villamos szakterület általános, az üzemi területek tűzvédelmi és a tűzveszélyes tevékenységek szúrópróbaszerű ellenőrzésére. A munkavédelmi és a tűzvédelmi hatóság is rendszeres ellenőrzéseket végez. Ezek során a társaság elmarasztaló határozatot nem kapott, pénzbírságot nem szabtak ki Sugárvédelmi ellenőrzések Az atomerőműben végzett sugárvédelemi ellenőrzés 22-ben is alapvetően két fő területre, a munkahelyi sugárvédelemre és a nukleáris környezetvédelemre terjedt ki Munkahelyi sugárvédelem A munkahelyi sugárvédelmi ellenőrzés legfontosabb feladatai az elmúlt évben is a személyi sugárterhelés, a sugárveszélyes munkavégzés és az ellenőrzött zóna sugárzási, illetve kontaminációs viszonyainak ellenőrzéséhez és felügyeletéhez kötődtek. 22-ben a külső forrásból származó sugárterhelés ellenőrzésére db film-dózismérőt, 3219 db TL-dózismérőt, 2279 db munkaszintű neutron-dózismérőt és 59 db lokális-dózismérőt adtunk ki a munkavállalóknak. A 22. évi legnagyobb egyéni sugárterhelés 19,39 msv, amely jelentősen az 5 msv/év hatósági dóziskorlát alatt volt, és nem érte el az atomerőmű egyéni sugárterhelésre vonatkozó saját célkitűzését (< 2 msv/év) sem. A film-dozimetriai ellenőrzés alapján 22-ben a kollektív dózis 2933,4 személy msv volt, amelyhez további 59,8 személy msv a csak TL-doziméterrel ellenőrzött dolgozók sugárterheléséből és 11,3 személy msv a neutron-sugárzásból származó sugárterhelésből adódott. A belső sugárterhelés ellenőrzésére az atomerőmű 548 egésztest számlálást és ugyanennyi vizelet trícium aktivitáskoncentráció mérést végzett az elmúlt évben. Fontos kiemelni, hogy az érzékeny és nagyszámú belső sugárterhelés ellenőrzés egyetlen esetben sem mutatott,1 msv effektív lekötött dózisnál nagyobb sugárterhelést. Az elektronikus doziméterek széleskörű alkalmazása a munkahelyi sugárvédelem egyik fontos eszköze volt 22-ben is, azonban jelentős változás az előző évekhez képest, hogy teljes körűvé tettük a dolgozók operatív doziméterrel történő ellátását. Az operatív dozimetriai ellenőrzés az elmúlt évben is lehetőséget adott a sugárterhelés folyamatos felügyeletére és a munkaszintű sugárterhelés meghatározására. A sugárveszélyes munkavégzés engedélyezését és ellenőrzését alapvetően a sugárvédelem műszakos személyzete a Dozimetriai Szolgálat hajtotta végre. Ha a munkavégzésből származó egyéni sugárterhelés előzetes becslés szerint elérhette a,2 msv-et, a tevékenységet csak dozimetriai engedéllyel lehetett végrehajtani. A kiemelten sugárveszélyes munkák végrehajtásához a dozimetriai engedély mellett a sugárvédelmi védőintézkedéseket részletező munkaprogram is szükséges volt. 22-ben a Dozimetriai Szolgálat 3782 db dozimetriai engedélyt adott ki, bár ezek jelentős hányadánál végül a személyi sugárterhelés egyetlen munkavállaló esetében sem érte el a,2 msv-et. A sugárveszélyes munkavégzés helyszíni ellenőrzése a kiemelten sugárveszélyes munkák teljes körére, az egyéb dozimetriai engedéllyel végzett munkák döntő hányadára kiterjedt az elmúlt évben is. Az ellenőrzött zóna sugárzási és kontaminációs viszonyainak ellenőrzése egyrészt a sugárvédelmi ellenőrző rendszer folyamatos távméréseivel, másrészt helyszíni mérésekkel történt. A négy blokkon telepített 1 távmérés biztosította a főbb technológiai rendszerek működésének, illetve az ellenőrzött zóna egyes területeinek folyamatos sugárvédelmi ellenőrzését. A helyszíni mérések célja a telepített mérőrendszerrel kapott adatok pontosítása és kiegészítése volt. A helyszíni mérések alapján összeállított és a munkavállalóknak kiadott dózistérképek, illetve a szintén helyszíni mérések során azonosított lokálisan magasabb dózisteljesítményű területek ismerete nagyban segítette a sugárterhelés optimalizálását.

19 Nukleáris környezetvédelem A nukleáris környezetvédelmet 22-ben is a kétszintű ellenőrzés jellemezte. A kibocsátás- és környezetellenőrzés távmérőrendszerei által szolgáltatott mérési adatokat a mintavételezésen alapuló izotópszelektív, és a radioaktív izotópok kémiai-fizikai formáira is felvilágosítást adó mérések egészítették ki, illetve pontosították. A kibocsátás-ellenőrzés az atomerőműből feltételezetten kibocsátásra kerülő összes radioaktív izotópra kiterjedt függetlenül attól, hogy azok kibocsátására vonatkozik-e hatósági kibocsátási korlát. A folyékony és légnemű kibocsátásokból kb. 4 mintavétel történt, amely a különböző méréseket figyelembe véve közel 7 mérési adatot eredményezett. A környezetellenőrzés keretében - a kibocsátás-ellenőrzésnél már ismertetett megközelítést alkalmazva - az atomerőmű 3 km-es környezetből vett kb. 4 minta feldolgozása és mérése történt meg Környezetvédelmi ellenőrzések A Környezetvédelmi Csoport 22-ben 39 db helyszíni környezetvédelmi ellenőrzést hajtott végre, valamint részt vett - a környezetirányítás szempontjait képviselve - a belső auditokon. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a környezetvédelmi tevékenység alapvetően a jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően folyt. A hatósági ellenőrzések és az auditok során jogszabályi nem megfelelőséget nem tapasztaltak. A belső szabályozásokban előírt környezetvédelmi feladatok teljesítési színvonala a KIR előauditra és tanúsítási auditra történő felkészülés során sokat javult. A külső és belső ellenőrzések során az alábbi fő problémák merültek fel, amelyek megszüntetésére intézkedések lettek meghatározva és végrehajtva: szelektív hulladékgyűjtés nem megfelelősége; munkahelyi hulladék nyilvántartások hiányosságai; hiányzó, vagy nem megfelelő hulladékgyűjtő edényzet felirat; a munkahelyen használt veszélyes anyagokról biztonsági adatlap nem, vagy nem teljes körűen áll rendelkezésre; a KIR rendszer, ill. a belső szabályozás ismeretének hiányosságai; környezetvédelmi feladatok, ill. képzettségi előírások munkaköri leírásokban nem jelennek meg. A Környezetvédelmi Csoport feladata a felszínalatti vizekből és talajból előírt - nem nukleáris környezetvédelmi mérések elvégeztetése. A 22-ben elvégzett mintavételek száma 367. A mintavételek számánál nem vettük figyelembe a nem hatósági határozatok alapján - rendkívüli környezetszennyezés lehetőségének vizsgálata, csőtörések környezetének vizsgálata - végzett mintavételeket. 3. A NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK HASZNOSÍTÁSA 3.1. A kapott információk és forrásaik 22-ben a WANO internetes információs rendszerén keresztül 174 eseményjelentés jutott el a Paksi Atomerőműhöz, amelyek közül 1 db ENR (tájékoztató jellegű eseményjelentés), 66 db EAR (elemzéses eseményjelentés), 98 db MER (vegyes eseményjelentés) volt. Ezen kívül 4 db SER (jelentős eseményjelentés) és 2 db SOER (jelentős üzemeltetési tapasztalatokat összefoglaló eseményjelentés) érkezett az év folyamán. Valamennyi esemény a társaság Intranet hálózatán keresztül terjesztésre került, havonta megjelentek a beérkezett események rövid leírását tartalmazó magyar nyelvű címlisták. Összesen 34 db eseményjelentés teljes terjedelemben lefordításra és terjesztésre került a szakmai szervezetekhez. Mivel 5 db eseményjelentés terjesztése a fordítás időigénye miatt átcsúszott a 23. évre, valamint 34 db 21-es eseményjelentés terjesztése is átkerült 22-re, összesen 68 db WANO eseményjelentés került a szakterületekhez további feldolgozásra.

20 A NAÜ IRS rendszerén keresztül 44 db eseményjelentést kaptunk. Ezek közül 8 db esemény került teljes terjedelemben lefordításra és terjesztésre, valamint az összes esemény rövid összefoglaló fordítását kapták meg a szakterületek. Az IRS és WANO információs rendszer közötti átfedés miatt a 22-ben érkezett IRS események közel 5 %-a korábban már megjelent WANO eseményként. Az év folyamán az eseményjelentéseken kívül több, hasznos információt tartalmazó dokumentum is érkezett és került terjesztésre alapvetően tájékoztatás céljából a karbantartás és az ismétlődő események megakadályozása tárgyában. Más erőművek és szervezetek által feltett kérdésekre 9 alkalommal adtunk választ a WANO hálózaton keresztül, szükség esetén bevonva az érintett szakterületeket. A PA Rt. 22-ben 7 kérdést tett fel tapasztalatcsere céljából közvetlenül az atomerőműveknek, illetve a WANO regionális központokon vagy az Internetes hálózaton keresztül. Kérdéseinkre összesen 14 választ kaptunk más erőművektől. Egy kérdésünk maradt válasz nélkül. A Paksi Atomerőműben három, 22-ben bekövetkezett eseményről összesen 6 db jelentés készült a nemzetközi szervezetek (NAÜ, WANO) számára: A es koordinátájú SZBV hajtáscsonk deformációjának észlelése a II. blokk főjavítása során Hőeltávolítás biztonsági funkció csökkenése a 3RR1D1 KÜTR szivattyú üzemképtelensége miatt A 2. blokk leállítása az A11/2 kábeltérben kialakult tűz következtében 3.2. A tapasztalatok felhasználása 22-ben lezárult a "Nem tervezett sugárterhelése" témájú WANO SOER 21-1 esemény feldolgozása. Az Üzemeltetést Vizsgáló Bizottság által elhatározott három feladat (dózis térkép és képzések) a tárgyévben végrehajtásra került. Két SER esemény tekintetében az ÜVB a szakterületek hatáskörébe utalta a feladatokat, míg négy SOER és SER eseménynél nem volt szükség intézkedés meghatározására. Négy korábbi, 1999-es és 2-es WANO SOER és SER esemény (hálózat kiesés, tranziensek, súlyos vihar) feldolgozása is lezárult. Az ÜVB által elhatározott 9 feladatból 8 teljesült, míg a maradék egy befejezése 24-ben várható A tevékenység hatékonyságának növelése A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 21. októberi OSART vizsgálata is észrevételben javasolta a külföldi tapasztalatok visszacsatolása hatékonyságának növelését. A javaslat alapján az OSART intézkedési tervben az ÜBO tett intézkedéseket WANO útmutató és más külföldi erőművek tapasztalatai alapján. A 22-ben módosításra került a külföldi tapasztalatok hasznosítására irányuló eljárásrend a következők szerint: - A szakterületeknek 6 napon belül kell elvégezni a kiszűrt eseményjelentések elemzését. - Az eseményjelentések terjesztése a szakterületek felé a visszajelzési formalappal ellátva történik az egységes és értékelhető visszacsatolás és nyilvántartás érdekében. A módosított eljárásrend egyeztetése után lényegesen javult a szakterületek aktivitása. 4. BIZTONSÁGNÖVELŐ INTÉZKEDÉSEK A BNI program megvalósulása 22-ben befejeződött a Paksi Atomerőmű Rt. biztonságnövelő intézkedéseinek (BNI) programja. A program végrehajtása jelentősen javította az erőmű biztonságát, s egyúttal lehetőséget nyújtott a világban addig felhalmozott üzemeltetési tapasztalat hasznosítására is. A biztonságnövelő intézkedések végrehajtásával a Paksi Atomerőmű biztonsága világszínvonalúvá vált, elérte a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonságának szintjét.

21 Az 1986-ban elkezdett biztonságnövelő tevékenység minőségileg 1996-ban alakult át konkrét, egyedi költségvetésű programmá. Folyó árakon az első fázisban mintegy 2,4 milliárd forintnyi, a második fázisban közelítőleg 5 milliárd forintnyi beruházás történt a BNI keretében. A biztonságnövelő intézkedések 1996-tól a nukleáris hatóság Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatának előírt feladati között is szerepeltek. A PA Rt. ezen tevékenységek végrehajtását kiemelt figyelemmel, megfelelő erőforrások biztosításával végezte, amelyek státuszáról rendszeresen beszámolt. A lezárult program következtében megvalósult biztonsági színvonalat nemzetközi fórumok és szervezetek is elismerték. A BNI eredményességét egy blokkon egy kb. 33 napos kampány során belső eredetű kezdeti esemény, tűz, belső elárasztás következtében, vagy a kampányt követő üzemanyag átrakásra (főjavításra) történő leállás alatti zónasérülési valószínűséggel lehet jellemezni. Ez az érték ma 5,3 1-5, több mint egy nagyságrendet javult kimutatottan elsősorban a bevezetett biztonságnövelő intézkedések következményeként A biztonságnövelés főbb területei A biztonságnövelés terén lebonyolított tevékenységeket - a célokat tekintve - az alábbiak szerint lehet csoportosítani: - - a berendezések igénybevételének csökkentése (pl. reaktortartály nyomás alatti hőütés kockázatának mérséklése); - - a biztonsági berendezések megbízhatóságának növelése (villamos betáplálás, tűzbiztonság, védelmek diverzitása, a gőzfejlesztők vészhelyzeti tápvíz ellátása stb.); - - a tranziens kezelés javítása (gőzfejlesztő kollektor törés kezelése, mesterséges feszmentesítés megszüntetése, stb.); - - a konténment felülvizsgálata [hidrogénkezelés, a konténment viselkedése extrém körülmények között, hűtőközeg vesztés (LOCA) álló kábelezés és műszerezés, stb.]; - - földrengésállóság növelése; - - felkészülés a tervezésin túli üzemzavarokra; - - tűzbiztonság javítása; - - operátort támogató eszközök és eljárások, az operátori megbízhatóság növelése 4.3. A biztonságnövelés eredményei A biztonság, a biztonságos üzemelés színvonala nehezen mérhető, számszerűsíthető. Ezért is volt fontos a paksi blokkok külső, független vizsgálata, amelyet az atomerőmű vezetése a kezdetektől támogatott. Az ilyen, rendszerint nemzetközi szervezetek által végzett vizsgálatok a biztonság javulását, az üzemeltetés és karbantartás, valamint a biztonsági kultúra fejlődését mutatták többnyire nem mérhető jellemzők vizsgálatával. A biztonság átfogó értékelésére irányult AGNES projekt az 199-es évek közepén az elvégzett determinisztikus és valószínűségi (PSA) elemzések alapján már számszerűsítette a biztonságot: A névleges teljesítményre, belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkozó várható, éves, átlagos zónasérülési gyakoriság (CDF) akkor /év értéket tett ki (a 3. blokkra). Tulajdonképpen az AGNES projekt volt az alapja a most befejezett BNI programnak, mivel véglegesítette a biztonságnövelő intézkedések listáját, és meghatározta azok prioritását. A PSA elemzések révén specifikálni lehetett azon intézkedéseket, amelyek kiemelkedő a zónasérülési kockázathoz való hozzájárulása, így a kockázati tényezők eloszlását egyenletessé lehetett tenni. A BNI lista része lett az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatból fakadó hatósági feladatoknak is. A legfontosabbnak minősíthető BNI a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszer (KÜTR) átalakítása volt. A rendszer reaktorcsarnokba való áthelyezése után a névleges, belső technológiai CDF érték egy nagyságrendet csökkent blokkonként. Az ez utáni legfontosabb intézkedések a mesterséges feszmentesítés megszüntetése, valamint a primerköri megtáplálással-leürítéssel való üzemzavari hűtés, ami további mintegy feléreharmadára csökkentette az említett kockázatot.

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 1. AZ ERŐMŰ MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE BIZTONSÁGI MUTATÓK 3

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 1. AZ ERŐMŰ MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE BIZTONSÁGI MUTATÓK 3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 1. AZ ERŐMŰ MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE BIZTONSÁGI MUTATÓK 3 1.1. NORMÁL ÜZEMMENET 3 1.1.1. ÜZEMELTETÉS NEM TERVEZETT KIESÉSEK 3 1.1.2. ÁLLAPOT FENNTARTÁS 4 1.1.3. ESEMÉNYEK 5 1.2.

Részletesebben

1.1. Normál üzemmenet. A Paksi Atomerőmű Rt évi biztonságának értékelése BEVEZETÉS. 1. Az erőmű működésének értékelése biztonsági mutatók

1.1. Normál üzemmenet. A Paksi Atomerőmű Rt évi biztonságának értékelése BEVEZETÉS. 1. Az erőmű működésének értékelése biztonsági mutatók A Paksi Atomerőmű Rt. 2001. évi biztonságának értékelése BEVEZETÉS A korábbi évekhez hasonlóan összeállításra került a Paksi Atomerőmű éves biztonsági eredményeit, tevékenységeit összefoglaló anyag. A

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 3

TARTALOMJEGYZÉK. A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 3 A Paksi Atomerőmű 6. évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... A. NORMÁL ÜZEMMENET... A.I ÜZEMELTETÉS A.I. NEM TERVEZETT KIESÉSEK A.II ÁLLAPOTFENNTARTÁS A.II. KARBANTARTÁS A.II. ANYAGMINŐSÉG

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 3 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 5

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 3 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 5 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 3 A.I ÜZEMELTETÉS 3 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 3 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 3 A.II.1 KARBANTARTÁS 3 A.II.2 ANYAGMINŐSÉG 4 A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű 2000. évi biztonságának értékelése

A Paksi Atomerőmű 2000. évi biztonságának értékelése A Paksi Atomerőmű 2000. évi biztonságának értékelése Bevezetés Az elmúlt néhány évhez hasonlóan a 2000. évre vonatkozóan is összeállításra került a Paksi Atomerőmű biztonsági eredményeit, tevékenységeit

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET...

A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS

Részletesebben

Kivonat FSU204_KIV_V02. Célja: A PA Zrt. területén történő munkavégzés alkalmával betartandó szabályok ismertetése.

Kivonat FSU204_KIV_V02. Célja: A PA Zrt. területén történő munkavégzés alkalmával betartandó szabályok ismertetése. FSU204_KIV_V02 Oldal: 1 / 7 Kivonat az FSU204 Sugárveszélyes tevékenységek felügyelete folyamatról FSU204_KIV_V02 Célja: A PA Zrt. területén történő munkavégzés alkalmával betartandó szabályok ismertetése.

Részletesebben

ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI IGAZGATÓSÁG

ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI IGAZGATÓSÁG A MAGYARORSZÁGI NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK 2004. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK HATÓSÁGI ÉRTÉKELÉSE KIVONAT ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI IGAZGATÓSÁG 2005 AUGUSZTUS TARTALOMJEGYZÉK 1. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

KIVONAT. Országos Atomenergia Hivatal H-1036 Budapest, Fényes Adolf utca 4. Nukleáris Biztonsági Igazgatóság telefon

KIVONAT. Országos Atomenergia Hivatal H-1036 Budapest, Fényes Adolf utca 4. Nukleáris Biztonsági Igazgatóság   telefon A MAGYARORSZÁGI NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK 2011. ÉVI HATÓSÁGI ÉRTÉKELÉSE KIVONAT 2012. JÚLIUS Országos Atomenergia Hivatal H-1036 Budapest, Fényes Adolf utca 4. Nukleáris Biztonsági Igazgatóság www.oah.hu,

Részletesebben

A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása

A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása Készítette: Kapocs György PM Kft TSO szeminárium, 2017.május

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL Manga László 1, Lencsés András 1, Bana János 1, Kátai- Urbán Lajos 2, Vass Gyula 2 1 MVM

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 7 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 7 A.I ÜZEMELTETÉS 7 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 7 A.I.2 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK 8 A.II ÁLLAPOT

Részletesebben

KIVONAT. Országos Atomenergia Hivatal H-1036 Budapest, Fényes Adolf utca 4. Nukleáris Biztonsági Igazgatóság telefon

KIVONAT. Országos Atomenergia Hivatal H-1036 Budapest, Fényes Adolf utca 4. Nukleáris Biztonsági Igazgatóság   telefon A MAGYARORSZÁGI NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK HATÓSÁGI ÉRTÉKELÉSE KIVONAT 2011. JÚLIUS Országos Atomenergia Hivatal H-1036 Budapest, Fényes Adolf utca 4. Nukleáris Biztonsági Igazgatóság

Részletesebben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Bujtás Tibor Paksi Atomerőmű Zrt. Sugár- és Környezetvédelmi Hajdúszoboszló, 2010. április 27. Történeti áttekintés A Sugárvédelmi (SVO) vezetői: -

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 A WANO MUTATÓK...3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER...7 A. NORMÁL ÜZEMMENET...7 A.I ÜZEMELTETÉS 7 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 7 A.I.2 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK 8 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS

Részletesebben

Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben

Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben 2011 A Paksi Atomerőmű újra indítása teljes külső villamos hálózat vesztés esetén (black start) Egy igen összetett és erősen hurkolt villamos átviteli

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 7 A. NORMÁL ÜZEMMENET...

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 7 A. NORMÁL ÜZEMMENET... TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 7 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 7 A.I ÜZEMELTETÉS 7 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 7 A.I.2 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK 8 A.II ÁLLAPOT

Részletesebben

ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL

ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL A MAGYARORSZÁGI NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK 2006. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK HATÓSÁGI ÉRTÉKELÉSE KIVONAT ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI IGAZGATÓSÁG 2007. SZEPTEMBER TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 A WANO MUTATÓK...3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER...7 A. NORMÁL ÜZEMMENET...7 A.I ÜZEMELTETÉS 7 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 7 A.I.2 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK 8 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS

Részletesebben

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Részletesebben

BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 7 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 7 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 13

BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 7 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 7 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 13 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 7 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 7 A.I ÜZEMELTETÉS 7 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 7 A.I.2 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK 8 A.II ÁLLAPOT

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET...

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS

Részletesebben

2016. november 17. Budapest Volent Gábor biztonsági igazgató. Biztonsági kultúra és kommunikáció

2016. november 17. Budapest Volent Gábor biztonsági igazgató. Biztonsági kultúra és kommunikáció 2016. november 17. Budapest Volent Gábor biztonsági igazgató Biztonsági kultúra és kommunikáció MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelenleg egy atomerőmű működik az országban a hazai villamosenergia-termelés több

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

Atomerőművi primerköri gépész Atomerőművi gépész

Atomerőművi primerköri gépész Atomerőművi gépész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KIVONAT. Országos Atomenergia Hivatal H-1036 Budapest, Fényes Adolf utca JÚLIUS. telefon

KIVONAT. Országos Atomenergia Hivatal H-1036 Budapest, Fényes Adolf utca JÚLIUS.   telefon A MAGYARORSZÁGI NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK 2012. ÉVI HATÓSÁGI ÉRTÉKELÉSE KIVONAT 2013. JÚLIUS Országos Atomenergia Hivatal H-1036 Budapest, Fényes Adolf utca 4. www.oah.hu, telefon +36 1 436 48 00 Vezetői

Részletesebben

PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY

PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY October 2012 Vietnami szakemberek képzése a paksi atomerőműben Bodnár Róbert, Kiss István MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Attila Szőke Head of Section Paks

Részletesebben

Erőművi armatúra karbantartó Erőművi karbantartó Erőművi biztonságiszelep Erőművi karbantartó

Erőművi armatúra karbantartó Erőművi karbantartó Erőművi biztonságiszelep Erőművi karbantartó A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Dr. Petőfi Gábor főosztályvezető-helyettes Országos Atomenergia Hivatal XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam 2011. május 3-5., Hajdúszoboszló www.oah.hu

Részletesebben

Az OAH nukleáris biztonsági hatósági határozatai 2013

Az OAH nukleáris biztonsági hatósági határozatai 2013 Az OAH nukleáris biztonsági hatósági határozatai 2013 Dátum 2013.01.17 HA-5611 2013.01.18 HA-5612 2013.01.15 HA-5613 2013.01.22 HA- 5615 2013.02.01 HA-5618 Átalakítási engedély az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

Részletesebben

A nemzeti fejlesztési miniszter. /2018. (..) NFM rendelete

A nemzeti fejlesztési miniszter. /2018. (..) NFM rendelete Melléklet a JEF/ / 2017-NFM számú előterjesztéshez A nemzeti fejlesztési miniszter /2018. (..) NFM rendelete A nukleáris létesítményben foglalkoztatott munkavállalók speciális szakmai képzéséről, továbbképzéséről

Részletesebben

1. TÉTEL. 1. A.) Ismertesse a 4. számú víztisztító (VT) rendszer kialakítását, kapcsolását, berendezéseinek feladatát, felépítését!

1. TÉTEL. 1. A.) Ismertesse a 4. számú víztisztító (VT) rendszer kialakítását, kapcsolását, berendezéseinek feladatát, felépítését! 2 1. TÉTEL 1. A.) Ismertesse a 2. számú víztisztító (VT) rendszer kialakítását, kapcsolását, berendezéseinek feladatát és felépítését! Ismertesse a karbantartó szellőző rendszer feladatát, kapcsolását,

Részletesebben

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter. /2019. (..) ITM rendelete. az egyes atomenergetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter. /2019. (..) ITM rendelete. az egyes atomenergetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Az innovációért és technológiáért felelős miniszter /2019. (..) ITM rendelete az egyes atomenergetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. (5)

Részletesebben

Budapest, február 15. Hamvas István vezérigazgató. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató

Budapest, február 15. Hamvas István vezérigazgató. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató Budapest, 2018. február 15. Hamvas István vezérigazgató MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató 2017: hármas rekord Termelés (GWh) Teljesítmény kihasználás (%) 16000 REKORD 90 REKORD 15500 2014 2015

Részletesebben

A paksi atomerőmű. Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0

A paksi atomerőmű. Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0 A paksi atomerőmű Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0 Történelmi áttekintés 1896 Rádióaktivitás felfedezése 1932 Neutron felfedezése magátalakulás vizsgálata 1934 Fermi mesterséges transzurán izotópot hozott

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE Kerekes Andor, Ozorai János, Ördögh Miklós, + Szabó Péter SOM System Kft., + PA Zrt. Bevezetés, előzmények

Részletesebben

A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete

A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete XII. MNT Nukleáris Technikai Szimpózium, 2013. dec. 5-6. Vilimi András 71 A paksi atomerőmű látképe 500 MW 500 MW 500 MW

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL

ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI IGAZGATÓSÁG A MAGYARORSZÁGI NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK 2007. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK HATÓSÁGI ÉRTÉKELÉSE KIVONAT 2008. JÚLIUS TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI A sugárvédelem alapelvei dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI A sugárvédelem célja A sugárvédelem célkitűzései: biztosítani hogy determinisztikus hatások ne léphessenek fel, és hogy a sztochasztikus

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2011. február 01. Baji Csaba PA Zrt. Igazgatóságának elnöke Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója Hamvas István PA Zrt. vezérigazgatója 1 A 2010. évi eredmények - Az erőmű történetének

Részletesebben

Energia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Kommunikáció nukleáris veszélyhelyzetben

Energia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Kommunikáció nukleáris veszélyhelyzetben Energia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Kommunikáció nukleáris veszélyhelyzetben Boros Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Atomerőművi kríziskommunikáció

Részletesebben

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL 1. TÉTEL 1. Ismertese az örvényszivattyúk működési elvét és felépítését (fő szerkezeti elemeit)! 2. Ismertesse a fővízköri rendszer és berendezéseinek feladatát, normál üzemi állapotát és üzemi paramétereit!

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi

Részletesebben

ÉVINDÍTÓ SA JTÓTÁ JÉKOZTATÓ OAH évindító sajtótájékoztató

ÉVINDÍTÓ SA JTÓTÁ JÉKOZTATÓ OAH évindító sajtótájékoztató ÉVINDÍTÓ SA JTÓTÁ JÉKOZTATÓ 2015.01.27. OAH évindító sajtótájékoztató 1 Biztonság Megelőzés Kiemelten fontos a biztonságos üzemelés, az események, üzemzavarok és balesetek megelőzése a létesítményekben.

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk

A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk 2. melléklet Az OAH-2013-01505-0012/2014 számú jegyzőkönyvhöz OAH Közmeghallgatás A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk Paks, 2014. május 6. Miért fontos az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása?

Részletesebben

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL 2 1. TÉTEL 1. A.) Ismertesse a főgőz rendszer üzemi állapotát és paramétereit! Ismertesse a főgőz rendszer fő berendezéseinek (GF biztonsági szelep, rockwell, AR, KR) feladatát, felépítését és működését!

Részletesebben

Kivonat. a Nem megfelelőségek kezelése folyamatról IOP004_KIV_V03

Kivonat. a Nem megfelelőségek kezelése folyamatról IOP004_KIV_V03 Kivonat a Nem megfelelőségek kezelése folyamatról IOP004_KIV_V03 Célja: Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. területén történő munkavégzés alkalmával betartandó szabályok ismertetése. Hatálya: Jelen kivonat a hivatkozott

Részletesebben

A belügyminiszter. Az R. 1. melléklet I. fejezet 2.4. pont d) és i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

A belügyminiszter. Az R. 1. melléklet I. fejezet 2.4. pont d) és i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: A belügyminiszter /2017. ( ) BM rendelete az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos tűzvédelmi követelményekről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló 5/2015 (II.27.)

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

Felkészülés a radioaktív hulladékok kezelésének hatósági ellenőrzésére

Felkészülés a radioaktív hulladékok kezelésének hatósági ellenőrzésére Országos Atomenergia Hivatal 1.22. sz. útmutató Felkészülés a radioaktív hulladékok kezelésének hatósági ellenőrzésére Verzió száma: 3. 2005. október Kiadta: Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója Budapest,

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A PAKSI ATOMERŐMŰ OPERATÍV DOZIMETRIAI RENDSZERÉBEN

VÁLTOZÁSOK A PAKSI ATOMERŐMŰ OPERATÍV DOZIMETRIAI RENDSZERÉBEN VÁLTOZÁSOK A PAKSI ATOMERŐMŰ OPERATÍV DOZIMETRIAI RENDSZERÉBEN MAKOVECZ GYULA XXXVI. SUGÁRVÉDELMI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM, 2011. május 3-5., Hajdúszoboszló Személyi dozimetriai ellenőrzés Forrásai: Külső

Részletesebben

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 216. április Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításához. kábelek üzemzavari minősítő vizsgálata

A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításához. kábelek üzemzavari minősítő vizsgálata A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításához (ÜH) kapcsolódó, biztonsági funkciót ellátó kábelek üzemzavari minősítő vizsgálata Ferenczi Zoltán VEIKI-VNL Kft. IX. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia Siófok,

Részletesebben

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE Sebestyén Zsolt, Laczkó Balázs, Ötvös Nándor, Petőfi Gábor, Tomka Péter Országos Atomenergia Hivatal Hajdúszoboszló, 2017.04.26.

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.

Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek. www.atomeromu.hu Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek. Az urán 235-ös izotópját lassú neutronok

Részletesebben

ATOMERŐMŰVEK VALÓSZÍNŰSÉGI BIZTONSÁGI ELEMZÉSE

ATOMERŐMŰVEK VALÓSZÍNŰSÉGI BIZTONSÁGI ELEMZÉSE ATOMERŐMŰVEK VALÓSZÍNŰSÉGI BIZTONSÁGI ELEMZÉSE Bareith Attila bareith@nubiki.hu 2015. június 15. Terminológia Eredetileg a valószínűségi kockázatelemzés (Probabilistic Risk Assessment PRA) kifejezést vezették

Részletesebben

A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatóságának 110/2003. számú határozata

A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatóságának 110/2003. számú határozata A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatóságának 110/2003. számú határozata A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatósága A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Szabályzata a Távkereskedés

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

RADIOAKTÍV ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE hatósági fórum OAH székház, 2016.szeptember 19.

RADIOAKTÍV ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE hatósági fórum OAH székház, 2016.szeptember 19. RADIOAKTÍV ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE hatósági fórum OAH székház, 2016.szeptember 19. a szállításra vonatkozó sugárvédelmi programmal szemben támasztott elvárások, a sugárvédelmi szempontok egységes

Részletesebben

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,

Részletesebben

6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások

6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 6. AZ ÜZEMIDŐ HOSSZABBÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ KÖTHETŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK... 1 6.1. Radiológiai

Részletesebben

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató Sajtótájékoztató 2010. január 26. Süli János vezérigazgató 1 A 2009. évi üzleti terv Legfontosabb cél: biztonságos üzemeltetés stratégiai projektek előkészítésének és megvalósításának folytatása Megnevezés

Részletesebben

Atomerőművi primerköri gépész Atomerőművi gépész

Atomerőművi primerköri gépész Atomerőművi gépész A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

FEL003_KIV_V01 Oldal: 1 / 5

FEL003_KIV_V01 Oldal: 1 / 5 FEL003_KIV_V01 Oldal: 1 / 5 FEL003_KIV_V01 Oldal: 2 / 5 1. A folyamat célja KIVONAT a FEL003 jelű folyamathoz, VÁLLALKOZÓK részére PA Zrt. szervezetei és beszállítói által végzett minőségellenőrzési, anyagvizsgálati

Részletesebben

állapot felügyelete állapot rendelkezésre

állapot felügyelete állapot rendelkezésre Forgógépek állapot felügyelete állapot megbízhat zhatóság rendelkezésre állás A forgógépek állapot felügyelete jelenti az aktuális állapot vizsgálatát, a további üzemeltetés engedélyezését ill. korlátozását,

Részletesebben

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL 4. TÉTEL

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL 4. TÉTEL 2 1. TÉTEL 1. Ismertesse a nagynyomású levegőrendszer feladatát, a nagynyomású levegő fogyasztóit! 2. Ismertesse a kisnyomású kompresszorok felépítését, üzemi paramétereit! 3. Ismertesse az üzemelő hidrogénfejlesztő

Részletesebben

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai

Részletesebben

Atomerőművek biztonsága

Atomerőművek biztonsága Mit is jelent a biztonság? A biztonság szót nagyon gyakran használjuk a köznapi életben is. Hogy mit is értünk alatta általánosságban, illetve technikai rendszerek esetén, azt a következő magyarázat szerint

Részletesebben

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24. Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24. Jövőképünk, környezetpolitikánk A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris

Részletesebben

Tavaszi hatósági kerekasztal

Tavaszi hatósági kerekasztal Tavaszi hatósági kerekasztal A veszélyes üzemek és a nukleáris biztonság szakterület Mesics Zoltán tűzoltó alezredes mb. főosztályvezető Budapest, 2017. március 21. Veszélyes üzemek szakterület Főbb feladatok,

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

TPM egy kicsit másképp Szollár Lajos, TPM Koordinátor

TPM egy kicsit másképp Szollár Lajos, TPM Koordinátor TPM egy kicsit másképp Szollár Lajos, TPM Koordinátor 2013.06.18 A TPM A TPM a Total Productive Maintenance kifejezés rövidítése, azaz a teljes, a gyártásba integrált karbantartást jelenti. A TPM egy állandó

Részletesebben

Tisztelettel üdvözlöm a kollégákat!

Tisztelettel üdvözlöm a kollégákat! A mozgó munkaállványok üzembehelyezésének és rendszeres vizsgálatának gyakorlatáról Dániában és a társaságunknál Tisztelettel üdvözlöm a kollégákat! Kovács László Mozgó Munka Állványok MMÁ Járműre szerelt

Részletesebben

Erőművi reaktor karbantartó Erőművi karbantartó

Erőművi reaktor karbantartó Erőművi karbantartó A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tájékoztatás a személyes adatok kezeléséről Kötelező adatkezelés A közmeghallgatásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

SZÍVMŰTÉT, AVAGY ALÁLLOMÁS ÁTÉPÍTÉS AZ ALÁLLOMÁS MINIMÁLIS ZAVARTATÁSA MELLETT

SZÍVMŰTÉT, AVAGY ALÁLLOMÁS ÁTÉPÍTÉS AZ ALÁLLOMÁS MINIMÁLIS ZAVARTATÁSA MELLETT MEE 59. Vándorgyűlés, Budapest, 2012. szeptember 6. SZÍVMŰTÉT, AVAGY ALÁLLOMÁS ÁTÉPÍTÉS AZ ALÁLLOMÁS MINIMÁLIS ZAVARTATÁSA MELLETT NYÍREGYHÁZA SIMAI ÚT 132/22 kv-os ALÁLLOMÁS ÁTÉPÍTÉSE 132 kv-on KÉTGYŰJTŐSÍNESRE

Részletesebben

ÚJ! Fluke 438-II Hálózat- minőség és motor analizátor

ÚJ! Fluke 438-II Hálózat- minőség és motor analizátor Ismerje meg villamos motorja teljesítőképességét mechanikus érzékelők használata nélkül ÚJ! Fluke 438-II Hálózat- minőség és motor analizátor Végezzen hibakeresést közvetlenül, on-line, üzemben lévő motorján

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A hazai atomenergia jövője, szerepe az ellátásbiztonságban és az egyoldalú függőség korlátozásában

A hazai atomenergia jövője, szerepe az ellátásbiztonságban és az egyoldalú függőség korlátozásában A hazai atomenergia jövője, szerepe az ellátásbiztonságban és az egyoldalú függőség korlátozásában Süli János vezérigazgató-helyettes Paksi Atomerőmű Zrt. MET Energia Fórum, 2011 Balatonalmádi, 2011. 06.08.

Részletesebben

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Az elkülönített állami pénzalap évi beszámolójának indokolása

Az elkülönített állami pénzalap évi beszámolójának indokolása Alap felett rendelkező megnevezése: Közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Országos Atomenergia Hivatal Alap megnevezése: Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Fejezet száma:

Részletesebben

Hidrogén előállító, tároló és gázelosztó rendszer üzemeltetése

Hidrogén előállító, tároló és gázelosztó rendszer üzemeltetése 2 Hidrogén előállító, tároló és gázelosztó rendszer üzemeltetése 1. Ismertesse az üzemelő hidrogénfejlesztő működését, fő paramétereit! 2. Ismertesse a kiegyenlítő tartályok utántöltését és a tartályváltás

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben