Regionális fejlesztés és energetika, új energetikai indikátorok
|
|
- Lídia Papné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Regionális fejlesztés és energetika, új energetikai indikátorok Dr. Tóth Péter, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, egyetemi docens Tóth Tamás, Széchenyi István Egyetem, Regionális - és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, PhD hallgató 1. Bevezetés A fejlesztések, beruházások energiaigényének biztosítása kapcsán kiemelten kell foglalkoznunk az új energia technológiai megoldásokkal, ezek gazdasági és társadalmi következményeivel, a környezetre gyakorolt hatásukkal. Az energetikai fejlesztések (policy-k, konkrét projektek) megvalósítása során az új fejlesztéseket be kell illeszteni az adott területen meglévő szabályok, policy-k, projektek, tervek, stratégiák, valamint ezeknek a környezeti elemekre (vízre, talajra, levegőre, élővilágra), illetve épített környezetre gyakorolt hatások rendszerébe. Egy adott területen megvalósuló fejlesztés(ek) - ipari, mezőgazdasági, infrastrukturális, energetikai, közlekedési, önkormányzati, lakossági projektek - következtében létrejövő többletterhek, kibocsátások, emissziók (pl. üvegházhatású gáz kibocsátás) megváltoztathatják a területre jellemző korábbi anyagáramokat, immisszió értékeket. Ez hatással van a környezetre, amely az egyes környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág, települési környezet, táj) állapotának megváltozásával járhat. A projekt többletterhelések ( ok -szerű terhelés) következtében létrejött ( következmény típusú) terhelések megváltozását jellemezni, indikálni szükséges, azaz mennyivel változnak meg ezek egy-egy beruházás hatására az adott földrajzi területen. A terhelések jellemzése nagyon sok paraméter segítségével lehetséges. A környezeti hatásvizsgálatok és a stratégiai környezeti vizsgálatok során a jogszabályok számos paraméter vizsgálatát elő is írják a terhelések és az állapot jellemzésére (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról).a kérdés csak az, hogy ezek a paraméterek mennyi és milyen mélységű információt szolgáltatnak számunkra egy fejlesztés fenntarthatóságáról. Az új energiapolitikai döntéseket minden szinten a klímavédelemmel összefüggő (az Európai Unióban és nemzetközileg vállalt) CO 2-kibocsátás-csökkentés és az egyéb szennyezőanyag-kibocsátási normák betartásának figyelembevételével kell meghozni. Az energiapolitika nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem egy rugalmas stratégiai keretrendszer. Ebből kifolyólag az energiapolitika minden egyes részterületére nem határozható meg részletes célérték-rendszer. Az uniós tagországok számára előírt Nemzeti Cselekvési Terv (2009/28/EK irányelv) fő célkitűzéseinek végrehajtásához javasolt struktúra előírja az energetikai indikátorok kidolgozását. Az energetikai indikátorok egységes, nemzetközileg elfogadott rendszere még nem létezik. A belső Kutatási Főirány keretében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által kialakított DPSIR (hajtóerő, terhelés, állapot, hatás, válasz) indikátor szerkezetnek megfelelő, lehetséges szektor specifikus (ágazati) indikátorokra dolgoztunk ki javaslatot, melyek megítélésünk szerint a regionális energetikai fejlesztésekben is alkalmazhatók. 2. Az Európai Unió új energiapolitikája, fő célkitűzések 2020-ig, EU indikátorok 2.1. Az EU új energiapolitikájának fő célkitűzései 2020-ig Az Európai Unió tagállamainak állam-és kormányfőiből álló Európai Tanács értékelése szerint az Unió előtt komoly energetikai kihívások állnak, nevezetesen:» a kőolaj, a kőolajtermékek és a földgáz piacok jelenlegi és jövőben felmerülő problémái,» a behozataltól való egyre növekvő függőség,» a diverzifikáció korlátozott mértéke,» a magas és ingadozó energiaárak,» a világszerte növekvő energiakereslet,» a termelő és tranzit országokat, valamint a szállítási útvonalakat érintő biztonsági kockázatok,» az éghajlatváltozás okozta fenyegetettség,» az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata terén tapasztalható lassú előrehaladás, 1
2 » az energiapiac liberalizációja mellett az energiapiacok korlátozott átláthatósága, a nemzeti energiapiacok integrációjának és összekapcsolásának korlátai, valamint az energiaágazat szereplői közötti megfelelő koordináció hiánya, miközben az energiarendszer jelentős fejlesztésére van szükség Az új EU energiapolitika alapvető célkitűzései:» versenyképesség» ellátásbiztonság» környezetvédelem Ezen belül kiemelten fontosak az EU Klímacsomag és a 2009/28/EK direktíva előírásai, nevezetesen:» 20%-os ÜHG kibocsátás csökkentés 2020-ig, az 1990-ben mért szinthez képest. Ennek vállalása három okból is az új energiapolitika középpontjában áll, nevezetesen:» az EU-ban kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségéből az energetika 80%-kal részesedik. A kibocsátás csökkentése kevesebb energia, illetve több megújuló energia felhasználásával érhető el;» korlátozni kell az EU kiszolgáltatottságát az olaj- és gázárak, valamint az importfüggőség növekedésével szemben;» létre kell hozni egy versenyképesebb EU energiapiacot, mely ösztönzi az innovatív technológiák bevezetését és a munkahelyteremtést.» 20%-kal szükséges csökkenteni 2020-ig az EU primer energiafogyasztását az előrejelzett értékhez képest, az energiahatékonyság javítása révén. Az Unió egyik legfontosabb célkitűzése az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, az energiatakarékosság előmozdítása. Az EU Energiahatékonysági Cselekvési Terve és az Európai Tanács évi tavaszi előírásai szerint 2020-ig az EU primer energiafogyasztását 20%-kal kell csökkenteni az előrejelzett értékhez képest. Ez a célkitűzés hozzájárul az Unió versenyképességének növeléséhez, az ellátás biztonságának javításához, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentésével a közös környezet- és természetvédelmi célok teljesítéséhez. A nemzeti és közösségi kutatási, fejlesztési és demonstrációs eszközökkel támogatni kell az energiahatékonyságot és az energiatakarékos, alacsony üvegházhatású gázkibocsátású technológiákat.» A megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra történő növelése az EU teljes energiafelhasználásában. A megújuló energiaforrások részarányát az EU teljes bruttó végső energiafogyasztásán belül 2020-ra 20%-ra, a bioüzemanyagok részarányát a közlekedési célú üzemanyag felhasználáson belül 10%-ra kell emelni. (Európai Parlament február 3-i állásfoglalása az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról (2009/28/EK irányelv a Nemzeti Cselekvési Terv elkészítéséről.) A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése szintén elősegíti az Unió környezet- és természetvédelmi célkitűzéseinek teljesítését, és a hazai források használata révén hozzájárul az ellátás biztonságának növeléséhez. Az Unió előírásai szerint a megújuló energiaforrások használatának arányát mind az Unió energiaforrás-szerkezetében, mind a villamosenergia-termelés tüzelőanyag-mérlegében növelni kell. (EU Roadmap 2050 Scenarios, htttp://ec.europa.eu/dgs/energy/index_en.htm) 2.2. Az EU energiafelhasználásának értékelésére használt összesített energetikai mutatók és indikátorok EU összesített energetikai mutatók, indikátorok:» Energiaintenzitás (TPES/GDP) (kg olaj egyenérték / 1000 EURO)» Teljes primer energia bevitel (TPES) (1000 tonna olaj egyenérték)» Egy főre jutó primer energia bevitel (TPES/fő) (tonna olaj egyenérték / fő)» Egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) vásárlóerő paritáson (vásárlóerő-egység, PPS/fő)» Energiafüggőség [%]» Megújuló energiaforrásból előállított energia rész a teljes bruttó végső energiafogyasztásból [%]» Megújuló energiaforrásból előállított villamos energia rész a teljes villamosenergia-termelésből [%]» Teljes bruttó végső energiafelhasználás (1000 tonna olaj egyenérték)» Implicit adó arány az energián [%]» Üvegházhatású gázok kibocsátása» szén-dioxid kibocsátás (millió tonna, tonna/fő)» dinitrogén-oxid-kibocsátás (kg, kg/fő) 2
3 » részlegesen fluorozott szénhidrogének, a perfluor-szénhidrogének és kén-hexafluorid kibocsátása (kt CO 2 egyenérték) EU energetikai indikátorok» Villamosenergia-termelés nem fosszilis energiából [GWh]» villamosenergia-termelés nukleáris energiából» villamosenergia-termelés vízenergiából» villamosenergia-termelés szélenergiából» Megújuló energiatermelés (elsődleges)» Megújuló energiaforrásból termelt villamos energia (összesen, 1000 tonna olajegyenérték)» napenergiából termelt villamos energia» hulladékból és biomasszából termelt villamos energia» geotermikus energiából termelt villamos energia» szélenergiából termelt villamos energia» vízenergiából termelt villamos energia» Megújuló energia a fogyasztásban [% ]» Az összes felhasznált energia hány %-át fedezi megújuló energiaforrás [%]» az összes felhasznált energia hány %-át fedezi vízenergia» az összes felhasznált energia hány %-át fedezi szélenergia» az összes felhasznált energia hány %-át fedezi napenergia» az összes felhasznált energia hány %-át fedezi hulladék és biomassza» az összes felhasznált energia hány %-át fedezi geotermikus energia 3. Az EU energiapolitikáját befolyásoló irányelvek (policyk)» 2001/77/EK irányelv a zöldáram termelésről» 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról» 2003/30/EK irányelv a bioüzemanyagokról» 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról» 2007: új energiacsomag ( célok)» 2009: az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata» 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról» Európa 2020 Stratégia (Energy Strategy for Europe 2020) 3
4 4. Az új magyar energiapolitika és főbb indikátorai Hazánk az EU Klímacsomag elfogadásával elkötelezte magát egy olyan nemzeti energiapolitika kialakítására, amely a klímapolitikában kitűzött ambiciózus EU célok megvalósításához is hatékonyan járulhat hozzá. Az Unió energiapolitikájához illeszkedve, az ott megjelölt célok elérése érdekében a as időszakra vonatkozó magyar energiapolitikai stratégiát 2008 júliusában fogadta el az Országgyűlés (40/2008. (IV.7.) OGY Határozat). Elkészült az új Nemzeti Energiastratégia 2030 (kitekintéssel 2050-re), melyet a Kormány július 13-i ülésén elfogadott. Az új magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok érvényesülését. A fenti három cél között többféle kölcsönhatás elképzelhető, sok esetben megvalósításuk konfliktusban állhat egymással, de erősíthetik is egymást. Emiatt a célok elérése érdekében megfogalmazott intézkedések során az országos energiapolitika nagy hangsúlyt fektet az együttes hatásokra, az egymás közötti ellentmondások feloldására és a lehető legnagyobb összhang megteremtésére. Az ellátásbiztonság Az ellátás biztonsága az energiapolitika legfontosabb célkitűzése, amelynek megvalósítása érdekében az alábbi ágazatok figyelembe vétele szükséges:» energiaforrás-struktúra,» energiaimport diverzifikáció,» stratégiai energiahordozó készletek,» infrastruktúra-fejlesztések,» lakosság ellátása, szociális felelősség. A cél egy olyan energiaforrás-struktúra kialakítása, amelyben a hazai források eddigi rész fennmarad, és lehetőség szerint növekszik, a behozatal összetétele kiegyensúlyozottabbá válik, eredete szerint többféle, biztonságos forrásból és irányból származik. Az energiaellátás folyamatosságának és biztonságának javításához a hazai források használata mellett az import biztonságának növelését kell elérni. Az energiaellátáshoz szükséges kőolaj és földgáz döntő részét importból szerezzük be. Az energiapolitika kulcskérdése ezek rendelkezésre állásának biztonsága. Az ellátásbiztonság, egy adott energiafajtánál a forrásoldali ellátásbiztonságtól, a szállítás biztonságától (a tranzitáló országok megbízhatóságától és a tranzit útvonalak számától), az adott energiafajta stratégiai készletezésének lehetőségeitől és gyakorlatától, valamint az energiatermelő és átalakító kapacitások nagyságától, megbízhatóságától függ. A forrásoldali és a szállítási biztonság általában a hazai energiaforrások esetében a legnagyobb. Külső energiaforrások esetén a források, az útvonalak és az energiahordozó-fajták diverzifikálásával, valamint a szállító és tranzitáló országokkal kialakított kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéssel, továbbá a megfelelő nagyságú a fogyasztók teherbíró képességét is figyelembe vevő biztonsági készletek tartásával kell az ellátásbiztonságot növelni. Az optimális szintet az adott intézkedés környezeti hatásának és a megvalósításhoz kapcsolódó költségeknek a mérlegelésével lehet meghatározni, figyelembe véve a vonatkozó EU követelményeket is. A versenyképesség Az energiapolitika legfőbb célja, hogy az energetika járuljon hozzá hazánk gazdasági versenyképességének növeléséhez. A javasolt indikátorok az alábbi területekhez kell, hogy kapcsolódjanak:» liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába,» környezetvédelem,» energiaárak,» technológiai előrehaladás és K+F. Az energiatermelésben, átalakításban, szolgáltatásban és kereskedelemben az árakat és az üzleti feltételeket az Európai Unió középtávon kialakuló regionális, majd később az egységes belső piacán a verseny fogja meghatározni. Az energiapolitika célja, hogy a verseny átlátható, megkülönböztetés-mentes feltételeket teremtsen a magyar vállalkozások számára. 4
5 A fenntarthatóság A fenntartható fejlődés célja a jelen szükségleteinek kielégítése a jövő nemzedékek szükségletei kielégítésének veszélyeztetése nélkül. A fenntartható fejlődés érdekében meg kell teremteni a harmóniát a természeti és az épített környezet megóvása, a jelentős piaci zavarok nélkül fejlődő gazdaság érdekei, valamint a társadalom tagjainak szociális biztonságát szolgáló, rövidtávon egymással ellentétben álló politikák között. A fenntartható fejlődés környezet- és természetvédelmi, valamint gazdasági céljait tehát egymással összehangolva, a társadalom együttműködésével kell megvalósítani. Javasolt intézkedések, melyekhez az indikátorok kapcsolhatók:» az energiafelhasználás csökkentése (energiatakarékosság, az energiatermelés hatásfokának javítása, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése),» a megújuló energiaforrások arányának növelése,» a biológiai sokszínűség megőrzésével összeegyeztethető energiapolitika kialakítása,» környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetése. Az energiahatékonyság Az energiahatékonyság növelése alapvető prioritás, mivel ez az egyetlen olyan eszköz, amely az energiapolitika valamennyi alappillérének teljesítéséhez hozzájárul. Az energia felhasználás ésszerűsítésével, hatékonyságának növelésével a jelenleg felhasznált energia számottevő része hosszú távon megtérülő intézkedésekkel megtakarítható. A hatékony energia-megtakarítás mértékét a várható technológiai fejlődés tovább növelheti. (2019/2008. (II. 23.) Korm. h. Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről) Kulcsfontosságú az épületek energiahatékonyságának javítása, mert hozzájárul a működési költségek csökkentéséhez. A modern építésű épületek energiahatékonyságának javítása mellett, tekintettel azok állapotára, kiemelt figyelmet kell fordítani a hagyományos technológiával készült épületek állapotának javítására, a fűtési rendszerek korszerűsítésére, a megbízható szabályozás és a hőfelhasználás mérésének megoldására. Az épületek energiatanúsítvány rendszerének bevezetésével, az építési szabványok szigorításával lehet az épületek energiafelhasználását csökkenteni. Javasolt intézkedések, melyekhez az indikátorok kapcsolhatók:» épületek energiahatékonyságának javítása, építési szabványok szigorítása» CO 2-kibocsátás csökkentése» épületek energiatanúsítvány rendszerének teljes körű bevezetése Energiapolitikai cél, hogy új épület építésénél éppúgy, mint régi épület felújításkor is azok a korszerű energiafogyasztó készülékek, berendezések alkalmazása játssza a vezető szerepet, amelyek hatásfoka és a működéssel együtt járó környezetterhelése a legkedvezőbb. A projekt orientált energiatakarékosság, az energiaigényesség csökkentésének hatására javul a környezet állapota, nőhet a térségi vállalkozások versenyképessége, így a munkahelyek, ezáltal mobilizálódhat a hazai tőke, felgyorsulhat a külföldi működő tőke és támogatás beáramlása, mérséklődhet a működtetett intézmények energiaszámlája. A megújuló energiák felhasználásának növelése A megújuló energiák felhasználásának növelését a 2148/2008. (X.31.) Kormány határozat Megújuló stratégia és a 2009/28/EK direktíva írja elő. Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiák jelenlegi 7,2%-os részarányát a 2009/28/EK direktíva alapján 2020-ig 14,65%-ra növeli. (Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, 1002/2011.(I.14.) Kormány határozat) 5
6 Az indikátorok alapjául szolgáló javasolt célok:» legalacsonyabb ÜHG kibocsátás,» legkisebb beruházási költség,» legmagasabb foglalkoztatás. Az új indikátorokat az 1. számú táblázatban foglaltuk össze. A magyar energiapolitikát meghatározó irányelvek (policyk):» Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv 2020 (1002/2011. (I.14.) Kormány határozat)» II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv 2016» Európa 2020 Stratégia» Nemzeti Energiastratégia 2030 (2050) 1.táblázat A megújuló energiák optimális részarányának meghatározásához javasolt új indikátorok Megújuló energia típusa Mindösszesen Villamosenergiát termelő technológiák Vízenergia Beépített Összes teljesítmén Beruházási kifizetett y 2020-ban költségigén támogatás összes (vill. y en. ill. új 2020 között között hőenergia) MWe és MWth Működési támogatás kassza 2020-ban Fenntarthattő szén- Értékesíthe- munkahelyteremtés kvóta dioxid 2020-ig ban MFt MFt MFt/év fő/év kt/év Geotermikus energia Fotovillamos napenergia Szélenergia Szilárd biomassza Biogáz Csak hő- és hidegenergia termelő technológiák Geotermikus hőenergia (hőszivattyúk nélkül) Napenergia Biomassza szilárd Hőszivattyú 6
7 5. Szektor-specifikus energetikai indikátorok Az energiapolitika nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem egy rugalmas stratégiai keretrendszer. Ebből kifolyólag az energiapolitika minden egyes részterületére nem határozható meg részletes célérték-rendszer. Az új Nemzeti Energiastratégia jellemzően output és eredményindikátorokat határoz meg, a hatásindikátorok hiányoznak. A stratégiától nem várható, hogy akcióterv részletességű feladatsort tartalmazzon, de két kérdéssel mindenképpen foglalkozni kellene, nevezetesen:» a célokhoz rendelendő (stratégiai szintű) indikátorok meghatározása» az indikátorok teljesülését befolyásoló folyamatok, hajtóerők monitoringja, ellenőrzése és szükség esetén befolyásolása A stratégiában az energiafelhasználás jellemzésére bemutatott adatok és néhány megjelölt célérték bizonyítja, hogy kidolgozhatók az energiapolitikát hosszú távra meghatározó célindikátorok és különböző időintervallumokra vonatkoztatható előrehaladási indikátorok is. Az EU energetikai keretprogram fő célkitűzéseinek végrehajtásához javasolt struktúra előírja az indikátorok kidolgozását. Az indikátorok egységesen, nemzetközileg elfogadott rendszere még nem létezik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által kialakított DPSIR (hajtóerő, terhelés, állapot, hatás, válasz) indikátor szerkezetnek megfelelő, lehetséges szektor specifikus indikátorokat a 2. és 3. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat : Az energiafelhasználás értékelését bemutató szektor specifikus indikátorok (1) Ágazatok Villamos energia- és hő termelés Közlekedés Ipar D P S I R Ágazati Ható tényezők Állapot Hatás Válaszindikátorok indikátorok indikátorai indikátorok indikátorok Primer energiahordozó Erőművi CO2 felhasználás (GJ) kibocsátás Tüzelőanyag szállítás (tonna km/ezer m3) Üzemanyag felhasználás közlekedési módonként és üzemanyag fajtánként (tonna) Járműszám és összetétel (db) Járműgyártás és közlekedési infrastruktúra építés energiaigénye (GJ) Primer energiahordozó felhasználás fajtánként és iparáganként (GJ) CH4 kibocsátás a bányászatból CO2, N2O kibocsátás a tüzelőanyag szállításból CO2, N2O kibocsátás a járművekből CO2, kibocsátás a kőolaj és földgáz kitermelésből járműgyártás, infrastruktúra építésének CO2 kibocsátása CO2 kibocsátás az energiafelhasználásból Légköri CO2, fűtés/hűtés napok, fagyos (deres) napok szélsőséges a) (ppm) szélviszonyok napsütéses órák Légköri CO2, a) (ppm) Légköri CO2, Havas, ködös, szeles napok szélsőséges események szélsőséges Megújuló energiák részarányának növelése az energiamérlegben (%) Erőművi hatásfok, hatékonyság javítás (%) Energiaintenzitás javítása (GJ/GDP) Járművek átlagos életkora és fajlagos üzemanyag fogyasztása Környezetkímélő közlekedési és szállítási módok Ipari tevékenységek anyag- és energia hatékonyságának javítása (%) 7
8 Termelési volumen (t) Alapanyagok szállítása (tonna km) Technológiai eredetű CO2, stb. kibocsátás CO2, N2O kibocsátás az alapanyag szállíásból a) (ppm) Fogyasztói kereslet ISO minősí-tett vállalatok 3. táblázat : Az energiafelhasználás értékelését bemutató szektor specifikus indikátorok (2) Ágazatok Mezőgazda ság és erdőgazdál -kodás Infrastruk- turális fejlesztése k Idegenfor- D P S I R Ágazati Ható tényezők Állapot Hatás indikátorok Válasz-indikátorok indikátorok indikátorai indikátorok Üzemanyag CO2 kibocsátás Biogazdálkodás felhasználás az energiafelhasználásból tevékenységenkén t (tonna) Növénytermeszté si, állattartási, erdé-szeti hozam (t) Műtrágya felhasználás (t) Takarmány és vízigény az állattartásban Felhasznált építőanyagok mennyisége és fajtái (t) Területfoglalás, zöld területek be- építési idegenforgalmi vendégéjszakák az állattartás CO2, kibocsátása Segédanyagokból (műtrágya, táp, stb.) eredő kibocsátások CO2 megkötése CO2 kibocsátás az építőanyagok gyártásából CO2, N2O kibocsátás az építőanyag szállításból CO2, CH4 kibocsátás az infrastruktúra használatából CO2 kibocsátás a zöldfelület csök-kenéséből Építmények üzemeltetésébő l származó CO2 kibocsátás Közlekedésből származó CO2 Légkör CO2, a) (ppm) Légkör CO2, Hőmérséklet és csapadékviszonyok a tenyészidőszakban (szélsőséges ) számosállat darabszám Korai fagyok, jégverések, aszályos periódusok, terméshozamok Havas, ködös, szeles napok fűtési/hűtési napok növekedése a) (ppm) Árvíz, belvíz kockázat Légkör CO2, Szélsőséges Derült, csendes időjárási periódusok szélsőséges Biogáz energetikai hasznosítása (MJ) Mezőgazdasági tevékenységek anyag és energiahatékonyságának javítása Telepített erdők, ültetvények hozam növelése Környezetkímélő építőanyagok alkalmazásának Épületek energiafelhasználás ának csökkentése (alacsony energiafelhasználású épületek építése) Környezetkímélő szennyvíztisztítás környezetbarát turizmus elterjesztése 8
9 galom Szálláshelyek kibocsátás növekedése a) (ppm) Geotermális eredetű CH4 kibocsátás Lakosság, háztartáso k és közintézmények Építmények rendeltetés szerint Fajlagos fűtési, és hűtési energiaigény kwh/m 2, év CO2 kibocsátás az építőanyagok gyártásából Építmények üzemeltetésébő l származó CO2 kibocsátás Légkör CO2, a) (ppm) fűtési/hűtési napok szélsőséges környezetkímélő építőanyagok alkalmazásának Egyedi megújulós fűtési mód (pl. napkollektor) 6. A magyarországi regionális energiafelhasználás legfontosabb mutatói (indikátorok) Sürgető igény a magyarországi kistérségek energetikával összefüggő környezeti helyzetének és teljesítményének feltárása. Ismereteink szerint ilyen irányú és felbontású vizsgálat és térképezés Magyarországon még nem történt. Elviekben a környezeti térszerkezetet a DPSR modell kistérségi szintű alkalmazásával lehetne megközelíteni, azonban jelentősen behatárolja a környezeti térszerkezet feltárására irányuló törekvéseket a térbeni bontásban rendelkezésre álló számszerű információk, adatok köre. A regionális energia felhasználás alapvető datai sajnos nem állnak rendelkezésre. A fenntartható fejlődés felé való haladás értékelése során meg kellene teremteni a regionális energia felhasználási mérések lehetőségét, hogy a regionális trendek felismerhetők legyenek. A folyamatnak alkalmazkodónak, a változásokra és bizonytalanságra érzékenynek kellene lennie. Az értékelés költséges és időigényes jellege miatt már az is örömet jelenthet, ha sikerülne a közösségnek egyetlen egy szélesebb körű felmérést megvalósítania. A következtetéseket időről időre tesztelni kellene, hogy megbizonyosodjunk azok helyességéről, és hitelessé tegyük azokat. A folytonosság szükségessége kétrétű. Egyrészt az akciók sikerének figyelését és ellenőrzését szolgálná, másrészt elengedhetetlen a rendelkezésre álló tudásbázis növelésének szempontjából is. A javasolt indikátorok véleményünk szerint használhatók a helyi energia stratégia által kitűzött célokhoz viszonyított teljesítmény értékeléséhez és a tájékoztatáshoz. A fenntarthatóság mérésére ajánlott a rendszeres átfogó audit (pl. környezeti állapotjelentés) elvégzése (2-5 évente). Az indikátorokhoz és az audithoz kapcsolódó energetikai célú adatgyűjtés integrálható, hogy a teljesítmény és haladás értékelése között kapcsolat legyen, de a haladás értékelése mélyebb, a helyi viszonyokat és trendeket regionális és globális kontextusba helyező elemzés kellene, hogy legyen. A lehetséges települési energiastratégiák» A helyi adottságok feltérképezése» Konkrét célok megfogalmazása» Alkalmazni kívánt megoldások kijelölése» Pilot-projektek kidolgozása A teljesség igénye nélkül a lakosság és közintézmények körében javasolt indikátorok» Az energia auditon felmért épületek, ezek rendeltetés szerint» A fajlagos fűtési, hűtési energiafelhasználás» A CO 2 kibocsátás meghatározása» Megújuló energiák felhasználásának» Környezetkímélő építőanyagok alkalmazásának 7. Összegzés A Kormány július 13-án elfogadta a 2030-ig szóló új Magyar Energiastratégiát, melynek kulcsfontosságú szerepe van a várható hazai energiafelhasználási pályák meghatározásában. Ezen belül is az egyes energiafelhasználási ágazatok (fűtés-hűtés, villamos energia, közlekedés) várható növekedését, változását és 9
10 ennek elérésére vonatkozó politikákat fogja rögzíteni. Ezen stratégia részeként, de már elfogadott célként létezik a 2020-ra vonatkozó Energiahatékonysági és Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv. Az Energiahatékonysági Cselekvési Terv 2020-ra 10%-os energiafelhasználás csökkentést irányoz elő, mely egyébként az egyes ágazatokra vonatkozó várható energia megtakarításokat is rögzíti. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv pedig az előbbi ágazati és energiahordozók szerinti bontásban is rögzíti az elérendő 14,65%-os megújuló energia részarányt, illetve ezen célok eléréséhez szükséges politikákat (policy-t). A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv EU jóváhagyása után kerülhet sor a regionális programok kidolgozására a javasolt indikátorok figyelembe vételével, továbbfejlesztésével. A regionális programok kötelező kidolgozására nincs kormány-, illetve miniszteri rendelet. A javasolt indikátoroknak a régiók energia használatára vonatkozó alkalmazhatóságát szektor-specifikusan mutattuk be. Természetesen ezt a regionális energetikai adatbázisok (7 statisztikai régió) szinte teljes hiánya miatt mint például az energia átalakítás jellege, a primer energiahordozók rendelkezésre állása, felhasználása, az energiahatékonyság, a területigény, a társadalmi elfogadottság stb. ezek a vizsgálatok most csak erősen korlátozottak lehettek. 10
11 Irodalomjegyzék [1] Energia statisztika Energia Központ Kht. [2] Tóth Tamás (2010.): A megújuló energiahordozó felhasználás évi nemzeti célértéke. ENERGY E-PR Konferencia Budapest, Hotel Gellért, október 19. [3] Dr. Tóth Péter (2010.): Szektor-specifikus energetikai indikátorok. Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, Belső Kutatási Főirány részjelentés, június 30. [4] dr. Tóth Péter Tóth Tamás: Az Európai Unió és Magyarország energiastratégiája új energetikai indikátorok november 12-én tartott X. Környezettudományi Tanácskozás [5] Dr. Bulla Miklós Guzzli Piroska (2006): A fenntartható fejlődés indikátorai, megjelent a Fenntartható Fejlődés Magyarországon Jövőkép és Forgatókönyvek, Stratégiai Kutatások, Budapest 2006 [6] Szlávik János Füle Miklós Pálvölgyi Tamás (2004): A fenntarthatósági indikátorok használatának szempontjai a KÉP kialakítása és működtetése során. Környezetállapot Értékelés Program Közgazdaságtani munkacsoport. MTA
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenMagyarország Energia Jövőképe
Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenZöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.
Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás
RészletesebbenA geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései
A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenMegújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében
Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA 2008-2020
JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA 2008-2020 Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés /2008.(XII.12.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
RészletesebbenKapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai
Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai "Nap Napja" (SunDay) rendezvény 2016. Június 12. Szent István Egyetem, Gödöllő A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenTelepülésenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában
Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenMegújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.
Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa
RészletesebbenTéli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei
Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenAz energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre
Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia
RészletesebbenA zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei
A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenMegújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenKIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György
KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban Dr. Szerdahelyi György Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 1. A korábbi kormányzat 12+1 minisztériumból
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenA magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében
REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az
RészletesebbenA bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban
A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok
RészletesebbenA Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása
A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenEnergiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály
Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenNEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)
NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenMegújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes
Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes Magyar Biogáz Egyesület közgyűlése 2017. május 4. 1 EU Klímacsomag:
RészletesebbenA HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Dr. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár ENERGIAÁTMENET országos fórum, FUGA
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
RészletesebbenFosszilis energiák jelen- és jövőképe
Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság
RészletesebbenENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA
ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt
RészletesebbenMegújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként
Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenA JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA
PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal
RészletesebbenNemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai
Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.
RészletesebbenTelepülések hőellátása helyi energiával
MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia
RészletesebbenZöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon
Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenPályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül
Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni
RészletesebbenAktuális kutatási trendek a villamos energetikában
Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások
RészletesebbenAz és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)
Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenEnergetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek
Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenJelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan
Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
RészletesebbenVarga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.
Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,
RészletesebbenEnergiapolitika Magyarországon
Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség
RészletesebbenELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Az EU és a hazai energiapolitikában kezelend azonos kihívások Kihívások:
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenÉpületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök
Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenA Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai
XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
RészletesebbenA megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések
A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések Tóth Tamás Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztály totht@eh.gov.hu Adó- és Számviteli Konferencia Hotel
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenA NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM
RészletesebbenPro Energia Alapítvány konferencia Budapest, április 12. Vajdahunyad Vára. Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban
Pro Energia Alapítvány konferencia Budapest, 2012. április 12. Vajdahunyad Vára A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenMódszertan és számítások
ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ C kötet MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Módszertan és
RészletesebbenMegelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
RészletesebbenA környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál
A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési
RészletesebbenSertéstartó telepek korszerűsítése VP
Sertéstartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.5-16 A felhívás a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők egyes csoportjai és a fiatal mezőgazdasági termelők részére az állattartó gazdaságokban a
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
RészletesebbenA fenntarthatóság sajátosságai
3. Fenntartható fejlődés, fenntartható energetika A felmerült globális problémák megoldására adott válasz. A fejlett világban paradigmaváltás zajlik, a társadalom a fogyasztásról a fenntarthatóságra kíván
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenMegújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép Szabó Zsolt államtitkár Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenEnergiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása
Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti
RészletesebbenÚj típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében
Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében Palotai Zoltán osztályvezető Megújuló Energia Osztály Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2018. május
RészletesebbenEnergetikai trendek, klímaváltozás, támogatás
S Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Szakkollégium, 2005.
Részletesebben