JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
|
|
- Gabi Szabó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés /2008.(XII.12.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda
2 Legutóbb a többször módosított évi XX. törvény 65. (2) bekezdése szerint elkészített megyei energetikai koncepciót a 89/1999. (XI.5.) számú határozatával fogadta el a megyei közgyűlés. Az energiapolitika előző megfogalmazása óta alapvető változások mentek végbe Magyarország nemzetgazdaságában, annak részeként az energiaszektorban és az energetika peremfeltételeiben. Sokszereplős és döntően magántulajdonú lett az energiaszektor, kialakult a versenypiac feltételrendszere mind a kőolajszármazékok, mind a vezetékes energiahordozók területén. Ugyanakkor tovább nőtt az importfüggőség és megmaradt a magas fosszilis energia részarány is, a pozitív trendek ellenére azonban energiahatékonyság javítása terén jelentős tartalékok vannak. Az elmúlt években drámai mértékben növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon, ami magával vonta a földgáz árának növekedését is: véget ért az olcsó energia korszaka. Az ország uniós csatlakozása magával hozta az energetikai szabályozási feltételek megváltozását. Ezzel egy időben a önkormányzat pénzügyi helyzete is gyökeresen megváltozott. Az intézmények működési költségéhez szükséges forrásokat egyre nehezebb biztosítani. Ugyanakkor a hatékonyságjavítás is legtöbbször pénzbe kerül, ezért alapvető érdek, hogy a szűk forrásokat optimálisan használjuk fel. Ez azonban csak alapos felkészüléssel, jó tervezéssel, átfogó szemlélettel, megfelelő erőforrások, szakértelem bevonásával sikerülhet. A környezet- és természetvédelmi, valamint a klímapolitikai követelmények további szigorodása is kihat az önkormányzat működési kereteire. A következő években a környezet megóvása, a szennyezés csökkentése megkerülhetetlen kényszerré válik. Az energetikával kapcsolatos döntéseket annak tudatában kell meghozni, hogy a környezet-, természetvédelmi és klímapolitikai előírások szigorodni fognak. Az energiaellátás és az energiafelhasználás jelentős környezeti hatásokkal jár, amely hatások mérséklése az energiapolitika egyik kulcskérdése. A környezet- és természetvédelmi, valamint klímapolitikai előírások, határértékek, jogszabályok betartása az energiapolitika külső követelményei, de lehetőségeket is kínálnak a műszaki fejlesztések megvalósítására. A fenti tényezők szükségessé teszik a nemzeti preferenciákra alapozott, de az Európai Unió erőterébe helyezett, rugalmas energiapolitika megfogalmazását. A hosszú távú energetikai stratégia nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem azokat a hosszú távon érvényes megállapításokat és téziseket tartalmazza, amelyek segítik a megyei politikusokat, az intézmények és a hivatal vezetőit az energetikával kapcsolatos döntéseik során. 2
3 AZ EU ENE RGI A S T R A T É G I ÁJ Á N A K KERETE Az Európai Unió energiastratégiája alapvető jelentőségű a megye energiapolitikájának kialakításakor. Az EU gazdasági modellje az áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlása. Az EU irányelvei és egyéb jogszabályi előírásai szerint a liberalizált nemzeti piacokból fokozatosan létrejön egy szabad versenyen alapuló, az egész Unióra kiterjedő integrált energiapiac. Az Európai Unió közös energiapolitikája jelenleg formálódik. Az Unió a tagországok által elfogadott célok megvalósítása érdekében az uniós szerződésekben, irányelvekben és rendeletekben írta elő céljainak megvalósítását a tagországok számára. Az Unió energetikával kapcsolatos szabályainak végrehajtása a tagországok számára kötelező, ezért azok a magyar energiapolitika célkitűzései, a végrehajtás eszközei közé is beépültek. Alapvetők a versenyképesség, az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság stratégiai célkitűzései, ezen belül kiemelten a környezet megóvására, az energiatakarékosság előmozdítására, az átlátható piaci versenyre vonatkozó szabályok. Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács értékelése szerint az Unió előtt komoly energetikai kihívások állnak. Ezek a kihívások: a kőolaj, a kőolajtermék és a földgáz piacok jövőben felmerülő problémái; a behozataltól való egyre növekvő függőség; a diverzifikáció korlátozott mértéke; a magas és ingadozó energiaárak; a világszerte növekvő energiakereslet; a termelő és tranzit országokat, valamint a szállítási útvonalakat érintő biztonsági kockázatok; az éghajlatváltozás okozta fokozódó fenyegetettség; az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata terén tapasztalható lassú előrehaladás; az energiapiac liberalizációja mellett az energiapiacok korlátozott átláthatósága, a nemzeti energiapiacok integrációjának és összekapcsolásának korlátai, valamint az energiaágazat szereplői közötti megfelelő koordináció hiánya, miközben az energiarendszer jelentős fejlesztésére van szükség. 3
4 AZ EURÓP AI ENERGI APOLITI K A A L APJÁT KÉPEZŐ STR ATÉGIAI CÉL K ITŰZÉS EK Az európai energiapolitikának három alapvető kiindulópontja van: az éghajlatváltozás leküzdése, az EU kiszolgáltatottságának csökkentése a behozott szénhidrogének tekintetében, valamint a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzése; mindez elérhető áron megvalósuló, biztonságos energiaellátás mellett. Az Unió egyik legfontosabb célkitűzése az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, az energiatakarékosság előmozdítása. Az EU Energiahatékonysági Cselekvési Terve és az Európai Tanács évi tavaszi következtetései szerint 2020-ig az EU jelenlegi teljes energiafelhasználásához képest 20%-os relatív energia-megtakarítást kell elérni. Ez a célkitűzés hozzájárul az Unió versenyképességének növeléséhez, az ellátás biztonságának javításához és a károsanyag-kibocsátás csökkentésével a közös környezet- és természetvédelmi célok teljesítéséhez. A nemzeti és közösségi kutatási, fejlesztési és demonstrációs eszközökkel támogatni kell az energiahatékonyságot és az energiatakarékos, alacsony kibocsátású technológiákat. A megújuló energiaforrások használata szintén elősegíti az Unió környezet- és természetvédelmi célkitűzéseinek teljesítését és a hazai források használata révén hozzájárul az ellátás biztonságának növeléséhez. Az Unió előírásai szerint a megújuló energiaforrások használatának arányát mind az Unió forrásszerkezetében, mind a villamosenergia-termelés tüzelőanyag-mérlegében növelni kell. Az Európai Tanács évi tavaszi következtetései szerint a megújuló energiaforrások részarányát az EU teljes energiafelhasználásán belül 2020-ra 20%-ra kell emelni, a bioüzemanyagok részarányát a közlekedési célú üzemanyagfelhasználáson belül 10%-ra. Az Európai Tanács évi tavaszi következtetései szerint az éghajlatváltozás elleni harc keretében az EU egyéb nemzetközi vállalások hiánya esetén is egyoldalúan vállalja üvegházhatású gáz kibocsátásainak 20%-kal történő csökkentését 2020-ig. Az EU üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos azonnali fellépésre vonatkozó vállalása teljesítésének három okból is az új európai energiapolitika középpontjában kell állnia: I. az energiahasznosításból származó szén-dioxid az EU-ban kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségéből 80%- kal részesedik, és a kibocsátás csökkentése kevesebb energia, illetve több tiszta és helyben termelt energia felhasználásával érhető el, II. korlátozni kell az EU kiszolgáltatottságát az olaj- és gázárak növekedésével és ingadozásával szemben, valamint 4
5 III. létre lehetne hozni egy versenyképesebb európai uniós energiapiacot, mely ösztönözné az innovatív technológiákat és a munkahelyteremtést. Ez a stratégiai célkitűzés és az azt megvalósítani hivatott, alábbiakban kifejtendő konkrét intézkedések együttesen alkotják az új európai energiapolitika alapját. A fentiekben ismertetett energiapolitikai stratégiai célkitűzések elérése azt jelentené, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó energiaforrásokra való áttérés felgyorsítását és az évek során az alacsony károsanyag-kibocsátású, helyben megtermelt és felhasznált energia mennyiségének drámai növelését zászlajára tűző új ipari forradalom révén az európai gazdaság egy nagy energiahatékonyságú és kis szén-dioxid-kibocsátással működő energiaágazaton alapuló gazdasággá alakulna át. A kihívás abban rejlik, hogy mindezt úgy kell véghezvinni, hogy Európa számára a versenyképességből fakadó potenciális haszon a legmagasabb legyen, a potenciális költségek viszont alacsonyak maradjanak. A megvalósítás folyamatát gondosan nyomon kell követni, időközi jelentéseket kell készíteni, törekedni kell a bevált gyakorlati megoldások cseréjére és a folyamatos átláthatóságra minderről a Bizottság rendszeresen előterjesztendő aktualizált energiapolitikai stratégiai felülvizsgálata fog gondoskodni. Magyarországnak ugyanezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie. Alapvető magyar érdek, hogy az Európai Unió megtalálja a Magyarország számára is kedvező válaszokat ezekre a problémákra. A tavaszi Európai Tanács következtetéseinek elfogadásával elkötelezte magát egy olyan közös energiapolitika kialakítására, amely a klímapolitikában kitűzött ambiciózus célok megvalósításához is hatékonyan járulhat hozzá. A M A G Y A R ENE RGI APOLITI K A A L A PPI L L É R E I Az Unió energiapolitikájához illeszkedve, az ott megjelölt célok elérése érdekében a as időszakra vonatkozó magyar energiapolitikai koncepciót júliusban fogadta el az Országgyűlés. A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését. A fenti három cél között többféle kölcsönhatás elképzelhető, sok esetben megvalósításuk konfliktusban állhat egymással, de erősíthetik is egymást. Emiatt a célok elérése érdekében megfogalmazott intézkedések során az országos energiapolitika nagy hangsúlyt fektet az együttes hatásokra, az egymás közötti ellentmondások feloldására és a lehető legnagyobb összhang megteremtésére. 5
6 EL L Á T Á S B I ZTONSÁG Az ellátás biztonsága az energiapolitika legfontosabb célkitűzése, amelynek megvalósítása érdekében az alábbi részterületek kerültek definiálásra: energiaforrás-struktúra, energiaimport diverzifikáció, stratégiai energiahordozó készletek, infrastruktúra-fejlesztések, lakosság ellátása, szociális felelősség. Cél olyan energiaforrás-struktúra kialakítása, amelyben a hazai források részaránya fennmarad, és lehetőség szerint növekszik, a behozatal összetétele kiegyensúlyozottabbá válik, eredete szerint többféle, biztonságos forrásból és irányból származik. Az energiaellátás folyamatosságának és biztonságának javításához a hazai források használata mellett az import biztonságának növelését kell elérni, és biztonsági készleteket kell felhalmozni. Az ellátáshoz szükséges kőolaj és földgáz döntő részét importból szerezzük be, az energiapolitika kulcskérdése ezek rendelkezésre állásának biztonsága. Az ellátásbiztonság egy adott energiafajtánál a forrásoldali ellátásbiztonságtól, a szállítás biztonságától (a tranzitáló országok megbízhatóságától és a tranzit útvonalak számától), az adott energiafajta stratégiai készletezésének lehetőségeitől és gyakorlatától, valamint az energiatermelő és átalakító kapacitások nagyságától, megbízhatóságától függ. A forrásoldali és a szállítási biztonság általában a hazai energiaforrások esetében a legnagyobb. Külső energiaforrások esetében a források, az útvonalak és az energiahordozó-fajták diverzifikálásával, valamint a szállító és tranzitáló országokkal kialakított, kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéssel, továbbá a megfelelő nagyságú a fogyasztók teherbíró képességét is figyelembe vevő biztonsági készletek tartásával kell az ellátásbiztonságot növelni. Az optimális szintet az adott intézkedés hatásának és a megvalósításhoz kapcsolódó költségeknek a mérlegelésével kell meghatározni, figyelembe véve a vonatkozó EU és nemzetközi követelményeket is. VERSEN Y K É P E S S É G Az energiapolitika célja, hogy az energetika járuljon hozzá hazánk gazdasági versenyképességének növeléséhez, elsősorban az Európai Unió tagországaihoz, de azon túl a világ más térségeihez képest is. Ezen a pilléren belül a következő részterületek kerültek meghatározásra: 6
7 liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába, energiaárak, technológiai előrehaladás és K+F. Az energiatermelésben, átalakításban, szolgáltatásban és kereskedelemben az árakat és az üzleti feltételeket az Európai Unió középtávon kialakuló regionális, majd később az egységes belső piacán a verseny fogja meghatározni. Az energiapolitika célja, hogy a verseny átlátható, megkülönböztetés-mentes feltételeket teremtsen a magyar vállalkozások számára. FENNT A R TH A TÓS Á G A fenntartható fejlődés célja a jelen szükségleteinek kielégítése a jövő nemzedékek szükségletei kielégítésének veszélyeztetése nélkül. A fenntartható fejlődés érdekében meg kell teremteni a harmóniát a természeti és az épített környezet megóvását, a jelentős piaci zavarok nélkül fejlődő gazdaság érdekeit, és a társadalom tagjainak szociális biztonságát szolgáló, rövidtávon egymással ellentétben álló politikák között. A fenntartható fejlődés környezet- és természetvédelmi, valamint gazdasági céljait tehát egymással összehangolva, a társadalom együttműködésével kell megvalósítani. Ezen a pilléren belül a következő részterületek kerültek meghatározásra, a fenntarthatósági elvek szerinti prioritási sorrendben: az energiafelhasználás csökkentése (energiatakarékosság, az energiatermelés hatásfokának javítása, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése), a megújuló energiaforrások arányának növelése, a biológiai sokszínűség megőrzésével összeegyeztethető energiapolitika kialakítása, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetése. AZ ÖN KOR M Á N Y Z A T R A VON A T K O Z Ó IRÁ N Y E L V E K Az önkormányzat energiával kapcsolatos konkrét tennivalói a költségvetésből működtetett intézményekre korlátozódnak. Az országos energiapolitika alappilléreire alapozva a következőkben áttekintjük azokat a lehetőségeket, ahol az önkormányzat részt vállalhat az Európai Uniós és a hazai célok elérése érdekében. Mivel azonban 7
8 a megyei önkormányzat közgyűlésének mind a feladatköre, mind az eszközrendszere alapvetően különbözik az Európai Bizottság és a Magyar Országgyűlés lehetőségeitől, így egyes kérdéseket általánosan, míg másokat mélyebben érintünk. Bár az önkormányzatokról szóló törvény alapgondolata az önállóság, amelyhez értelemszerűen a gazdálkodási és a pénzügyi önállóság is hozzátartozik, az önkormányzat saját bevétele csak szerény arányt képvisel a kiadások finanszírozásában, saját forrásaik a szükségesnél kisebb arányban növekedtek az elmúlt években. Napjainkban a legtöbb önkormányzat gazdálkodása a központi normatív és egyedi támogatásoktól függ, a központi költségvetéstől kapott források pedig rendszeresen szűkösnek bizonyulnak. Ugyanakkor nem szabad úgy gondolni, hogy az önkormányzat semmit sem tehet, teljességgel ki van szolgáltatva a központi finanszírozásnak és az energiaáremeléseknek, hiszen éppen a fentiek miatt rendkívül fontos a költségtakarékos energiagazdálkodás. Ezen a területen pedig jócskán van még mit javítani az önkormányzat háza táján. A költségvetésben jelentős tétel az intézmények működtetésére fordított dologi költség, ezen belül pedig egyre nagyobb részt képviselnek az energia költségek, növekedési ütemük éveken át meghaladta az egyéb dologi kiadások növekedését. Ennél fogva az önkormányzatnak elemi érdeke az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, a költségnövekedés csökkentése és a takarékosság. Az önkormányzat jelenlegi primerenergia-forrásának összetétele nem tekinthető kiegyensúlyozottnak, különösen azért, mert nagyon magas a földgáz részesedése. A megyei önkormányzat éves energiafelhasználása és a felhasznált energia energiahordozók szerinti megoszlása: Energiahordozók Felhasználás (2007) 1 Villamos energia GJ 15,0 % 165 millió Ft Földgáz GJ 84,2 % 368 millió Ft Távhő GJ 0,7 % 7 millió Ft Megújuló energia 50 GJ < 0,1 % 0 millió Ft Összesen GJ 100,0 % 540 millió Ft 1 Forrás: Alfa-Nova Kft 8
9 A hazai termelés az országos kőolajszükséglet ötödét, a földgázfogyasztás hatodát fedezi, és az ismert, valamint a várható készletadatok ezen arányok további csökkenését valószínűsítik. Számítani kell arra, hogy a nemzetközi piacokon az energiaigény folyamatosan nő, az energiaforrásokért biztonságpolitikai kérdéseket is felvető globális verseny zajlik, a kőolaj és a földgáz folyamatos beszerzése megnehezül, a hiány kockázata nő, ami az árakra is azonnal kihat. A világpiaci energiaárak növekvő tendenciája hosszú távon is folytatódik. Az energia főleg a kőolaj és a földgáz világpiaci ára egyes gyorsan növekedő ázsiai országok rohamos keresletbővülése miatt egy-két év alatt megduplázódott és még tovább drágulhat a kitermelési költségek növekedése és különböző politikai események miatt. A növekvő földgáz árak, a csökkenő hazai termelési részarány, a növekvő importfüggőség miatt egyértelművé vált a földgáz-takarékosság különös jelentősége. AZ ENERGI A F E L H A S Z N Á L Á S HATÉ K O N Y S Á G Á N A K NÖ VELÉSE Habár az önkormányzati intézmények költségvetésében egyre növekvő tételt képviselnek az energiaköltségek, ennek ellenére az intézmény-vezetők részéről - bár igyekezetük sokszor dicséretes - nem kap megfelelő figyelmet az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a korszerű energia-gazdálkodás. Pedig minden megtakarítás újabb forrást és újabb lépést jelent az intézmények és az önkormányzat számára más célok megvalósításához és az önkormányzat önállóságának növeléséhez. A hatékonyságjavításnak a közvetlen megtakarításokon túl további kedvező helyi hatásai lehetnek: a beruházások lehetőséget teremtenek helyi vállalkozók számára, csökkenhet az energiafelhasználáshoz kapcsolódó környezetszennyezés, javulhat az adott intézmények szolgáltatásának színvonala. Az energiahatékonyság növelése alapvető prioritás, mivel ez az egyetlen olyan eszköz, amely az energiapolitika valamennyi alappillérének teljesítéséhez hozzájárul. Az energiafelhasználás ésszerűsítésével, hatékonyságának növelésével a jelenleg felhasznált energia számottevő része hosszú távon megtérülő intézkedésekkel megtakarítható. A hatékony energia-megtakarítás mértékét a várható technológiai fejlődés tovább növelheti. S ok épületünk homlokzatának, födémének és nyílászáróinak rossz a szigetelése, az energiafogyasztó készülékek és berendezések hatásfoka alacsony, a dolgozók jelentős része nem szokott hozzá ahhoz, hogy az energiával lehet és érdemes takarékoskodni, berögzült, mindennapi ritmusukban nincs benne a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, a takarékosság. A célok elérésének ösztönzése történhet műszaki fejlesztés révén, illetve a környezettudatos szemlélet elterjesztésén keresztül. 9
10 Kulcsfontosságú az épületek energiahatékonyságának javítása, mert hozzájárul a működési költségek csökkentéséhez. A modern építésű épületek energiahatékonyságának javítása mellett, tekintettel azok állapotára, kiemelt figyelmet kell fordítani a hagyományos (pl. vályog) technológiával készült épületek állapotának javítására, a belső fűtési rendszerek korszerűsítésére, a megbízható szabályozás és a hőfelhasználás mérésének megoldására. Az épületek energiatanúsítvány rendszerének bevezetésével, az építési szabványok szigorításával hozzá kell járulni az épületek energiafelhasználásának csökkentéséhez. Energiapolitikai cél, hogy új épület építésénél éppúgy, mint régi épület fejújításkor is azok a korszerű energiafogyasztó készülékek, berendezések alkalmazása játssza a vezető szerepet, amelyek hatásfoka és a működéssel együtt járó környezetterhelése a legkedvezőbb. Elő kell segíteni, hogy az elavult készülékeket és berendezéseket ütemezetten le lehessen cserélni. Az energiatakarékosság, az energiaigényesség csökkentésének hatására javul a környezet állapota, nő a térségi vállalkozások versenyképessége, nő a vállalkozások és a beruházások, így a munkahelyek száma, ezáltal mobilizálódik a hazai tőke, felgyorsul a külföldi működő tőke és támogatás beáramlása, mérséklődik a működtetett intézmények energiaszámlája. Az intézmények fenntartható módon való működésének alapvető feltétele a bevett gyakorlatok, szokások módosítása. A fogyasztási szokások fenntarthatóság irányába történő megváltoztatásához a következő szempontok figyelembevétele szükséges: a fenntartható fogyasztás előnyeinek tudatosítása, beleértve a fenntarthatósághoz kapcsolódó értékrend elterjesztését és megerősítését, hogy az ahhoz kapcsolódó előnyök személyes szinten is értelmezhetővé váljanak; a fenntarthatóság mint társadalmi norma tudatosítása; a berendezések fenntarthatóbb használati módjának tudatosítása. Mindezt csak az tudja alkalmazni, aki rendelkezik környezetkultúrával! Ezért fontos feladat a környezeti nevelés. A környezeti nevelés élethosszig tart és a döntéshozókon kívül érint mindenkit, aki az intézményeinkben él, tanul vagy dolgozik, célja a környezetkultúra alapozása, tehát a környezettudatos magatartás, gondolkodásmód, valamint a környezetért felelős életvitel elősegítése. Olyan szokásrendszer megalapozása, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi vonatkozásban egyaránt, amely a természet, az épített és társadalmi környezet, tiszteletére épül. Beletartozik a természet rendszerszemléletű megközelítése, a fenntarthatóság szempontjainak elfogadása éppúgy, mint az ember és természet közötti kapcsolatok értelmezése, jellemzése. 10
11 A MEGÚJULÓ ENERGI A H O R D O ZÓ K RÉSZ A R Á N Y Á N A K NÖ VELÉSE A megújuló energiahordozók részarányának növelése egyszerre csökkenti Magyarország importfüggőségét és hozzájárul a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtéséhez, a környezet-, természet- és klímavédelmi célok teljesíthetőségéhez. Az energiapolitika célja, hogy a megújuló energiafelhasználás részaránya a gazdaság versenyképességét elősegítve, a térség adottságainak és az önkormányzat mindenkori pénzügyi teherbíró képességének megfelelően növekedjen. Az adottságok alapján megújuló energiaforrások közül elsősorban a biomassza, a földhő (geotermikus energia), valamint a napenergia hasznosítása jelenthet komoly lehetőségeket. Jelentős tartalékok rejlenek a biomassza használatában, de a tervezés és kivitelezés során a legmesszemenőbben figyelembe kell venni az összes lényeges környezeti és fenntarthatósági szempontot is. Ennek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az extenzív mező- és erdőgazdálkodásból származó biomassza felhasználásra, mivel ezek esetében a környezet- és természetvédelmi, valamint a fenntarthatósági szempontok magasabb szinten érvényesülhetnek. A helyes egyensúly megtalálása érdekében figyelembe kell venni az alábbiakat: Napjainkban a megújuló energiaforrások használata általában véve drágább, mint a szénhidrogéneké, de a különbség fokozatosan csökken különösen, ha számolunk az éghajlatváltozás költségeivel és a prognosztizálható szénhidrogén áremelésekkel. A nagyobb beruházási méret csökkentheti a megújuló energiaforrások fajlagos költségeit, ehhez azonban jelentősebb befektetésre van szükség. A megújuló energiaforrások javítják az energiaellátás biztonságát azáltal, hogy csökkentik az import energia részarányát, diverzifikálják a beszerzési forrásait, növelik a megyei térségekből származó energia hányadát, és ott új munkahelyeket teremtenek. A megújuló energiaforrások igénybevétele során egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben szabadulnak fel üvegházhatást okozó gázok. Hosszabb távon várhatóan jelentős technológiai áttörések fogják a problémákat megoldani. A még kevésbé piacérett technológiák esetében nagy jelentősége van az első ún. pilot projektek megvalósításának, amelyek ösztönző hatást gyakorolhatnak az adott technológiák piaci elterjedésére. 11
12 KLÍ M A V É D E L E M Az energiapolitikai döntéseket minden szinten az Európai Unióban és nemzetközileg vállalt CO2 kibocsátás-csökkentés és az egyéb szennyezőanyag-kibocsátási normák betartásának figyelembevételével kell meghozni. A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében hazánkban az üvegházhatású gázkibocsátásokat 6%- kal kell csökkenteni a es időszak átlagában az es időszaki szinthez képest. Az Európai Unió 2020-ra kibocsátásainak 20%- os egyoldalú csökkentését vállalta az 1990-es szinthez képest, illetve a kibocsátásainak 30%- os csökkentését tűzi ki célul, amennyiben a többi fejlett és haladó fejlődő ország is tesz kibocsátás-csökkentési vállalásokat. Magyarország kibocsátás-csökkentési vállalása középtávon, az Európai Unión belüli tehermegosztási megállapodás függvénye. A tárgyalások során a vállalás mértékét a téma kiemelt fontosságának, de emellett a társadalom és a gazdaság teherbíró képességének mérlegelésével és adottságaik figyelembe vételével kell Magyarországnak meghatároznia ra a jelenleginél várhatóan jóval radikálisabb klímavédelmi követelményekkel kell számolnunk. A klímavédelmi célok elérése érdekében egyaránt nagy jelentősége van az energiahatékonyság növelésének és a megújuló energia térnyerésének es adatok alapján az önkormányzat tonna CO 2 egyenértékű üvegházhatású gázt bocsájt ki évente 2. Az üvegházhatást okozó antropogén eredetű gázok kibocsátás-csökkentése tekintetében a legfontosabb és legnehezebben megválaszolható kihívás az energiafelhasználással járó szén-dioxid kibocsátás. Egyre határozottabb tudományos bizonyítékok támasztják alá az éghajlat változásának antropogén eredetét és negatív hatásait. Fontos cél, hogy az önkormányzat a CO 2 kibocsátás csökkentéséhez igazodó stratégiát fogadjon el és megvalósításának hatékony eszközeit (a megújuló energiaforrások mellett az energiahatékonyságot és takarékosságot, a kapcsolt energiatermelést) is beépítse az energiapolitikájába. CÉLÉRTÉ K E K ÉS ERE D M É N Y IN DI K Á T O R O K A bevezetésben foglaltaknak megfelelően az energiapolitika nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem egy rugalmas stratégiai keretrendszer. Ebből kifolyólag az energiapolitika minden egyes részterületére nem határozhat meg részletes célérték-rendszert, azonban vannak olyan intézkedési területek, ahol szükséges és indokolt lehet számszerűsített eredmény indikátorok és célértékek kijelölése. 2 Forrás: Alfa-Nova Kft 12
13 E célirányos törekvés során igazodni kell a következő prioritásokhoz: növelni kell az energiahatékony épületek, készülékek, berendezések számát; a megújuló energia részarányának növelése érdekében végzett fejlesztések során elsősorban a megyében kiemelkedő potenciállal bíró források alkalmazását kell előnyben részesíteni, a környezettudatos szemlélet elterjesztése révén ösztönözni kell az intézmények vezetőit és dolgozóit a célok elérése érdekében, az energiagazdálkodás mérhetőségéhez a teljes folyamat (veszteségfeltárástól a megvalósításig) fogyasztási adatainak és szokásainak nyilvántartására, nyomon követésére van szükség, az országos energiapolitika megvalósítása érdekében fontos feladat, hogy példát mutassunk a lakosságnak az intézmények hatékony energetikai korszerűsítésével, ezért a nyilvánosság biztosítása kiemelten indokolt. Figyelembe véve az Európai Unió célkitűzéseit és elvárásait, a fenntarthatóság pilléréhez sorolt energiahatékonyság és megújuló energiaforrások terén az alábbi indikátorok kerültek meghatározásra: ra az önkormányzat teljes energiafelhasználása a évi bázis adathoz viszonyítva (évente átlagosan 1%- kal) összesen 12%- kal csökken ra az önkormányzat energiafelhasználása által évenként kibocsátott üvegházhatású gáz a évi bázis adathoz viszonyítva (évente átlagosan 1,5%- kal) összesen 18%- kal csökken. 3. Az önkormányzat 2020-ra intézményei energiaszükségletét legalább 10%- ban megújuló energiaforrásból fedezni. Az energiapolitika végrehajtása során hozott intézkedések tekintetében a megjelölt indikátorokat vezérlő elvként szükséges kezelni. RÖ V I D ÉS KÖZÉPT Á V Ú FEL A D A T O K Az energiapolitika stratégiai kereteit az előzőekben 12 éves távlatban fogalmaztuk meg. A következőkben összefoglaljuk azokat a legfontosabb rövid és középtávú feladatokat, amelyeknek teljesítése a hosszabb távú stratégiai célok megalapozása tekintetében is elengedhetetlen: 13
14 A. mellékletrövid távú energetikai cselekvési terv 3 : Tervezést és előkészítést nem igénylő műszaki beavatkozásokat tartalmaz, amely az önkormányzat intézményei részére nyújt már rövid távon is megtakarítást. B. mellékletrövid távú energetikai fejlesztési terv: Energetikai fejlesztési elképzeléseket tartalmaz, amelyek évi megvalósulása érdekében a tervezést és az előkészítést minél hamarabb meg kell kezdeni. C. mellékletközéptávú energetikai fejlesztési terv: A megyei önkormányzat 12/2008 (II.22.) számú határozatával elfogadott fejlesztési koncepció energiahatékonyságot, energiaellátást érintő javaslatait összefoglaló lista. 3 Forrás: Alfa-Nova Kft 14
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenA Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása
A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenMagyarország Energia Jövőképe
Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A
RészletesebbenEnergetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek
Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenAz energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre
Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenH/ 4671. számú. országgyűlési határozati javaslat. a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/ 4671. számú országgyűlési határozati javaslat a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról Előadó: Dr. Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenAz Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenZöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye
Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenA magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében
REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az
Részletesebbena nemzeti vagyon jelentıs
A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenA Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai
XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenAZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE
AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE 2017. november 2. DR. HABIL. SZUCHY RÓBERT PHD EGYETEMI DOCENS DÉKÁNHELYETTE A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HELYZETE JOGI MEGKÖZELÍTÉSBEN
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenA geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései
A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok
RészletesebbenEnergiamenedzsment kihívásai a XXI. században
Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenA Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében
A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenMegújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép Szabó Zsolt államtitkár Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA 2007-2020 A BIZTONSÁGOS, VERSENYKÉPES ÉS FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁS STRATÉGIAI ERETEI
MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA 2007-2020 A BIZTONSÁGOS, VERSENYKÉPES ÉS FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁS STRATÉGIAI ERETEI Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Bevezetés... 3 2. Új energiapolitika igénye...
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
RészletesebbenMegújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében
Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia
RészletesebbenZöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.
Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás
RészletesebbenA VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.
A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenSEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban
SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági
RészletesebbenTéli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei
Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester
RészletesebbenENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek
ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia
RészletesebbenH/4858/1. HÁTTÉRANYAG A KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ ENERGIAPOLITIKAI KONCEPCIÓRÓL SZÓLÓ, H/4858. SZÁMÚ ORSZÁGGYŰLÉSI HATÁROZATI JAVASLATHOZ
H/4858/1. HÁTTÉRANYAG A 2007-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ ENERGIAPOLITIKAI KONCEPCIÓRÓL SZÓLÓ, H/4858. SZÁMÚ ORSZÁGGYŰLÉSI HATÁROZATI JAVASLATHOZ Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Bevezetés...3
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenTelepülések hőellátása helyi energiával
MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia
RészletesebbenRegionális fejlesztés és energetika, új energetikai indikátorok
Regionális fejlesztés és energetika, új energetikai indikátorok Dr. Tóth Péter, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, egyetemi docens Tóth Tamás, Széchenyi István Egyetem, Regionális - és
RészletesebbenA zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei
A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere
Részletesebben2017. évi energiafogyasztási riport Rákosmente Kft.
2017. évi energiafogyasztási riport Rákosmente Kft. I. Tartalomjegyzék I. Tartalomjegyzék... 2 II. Előszó... 3 III. A vállalat energiafelhasználása 2017-ben... 3 III.1. Alkalmazott energiafelhasználások
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenEnergiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály
Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort
RészletesebbenÉpületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök
Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20
RészletesebbenTézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához
Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Energiaszolgáltatási Bizottság 2010.12.08. Exogén tényezők (policy trendek)
RészletesebbenA bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban
A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok
Részletesebben2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. A Beton Viacolor Térkő Zrt. Készítette: Group Energy kft
2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS Készítette: Group Energy kft Bevezető Az energia ésszerű és hatékony felhasználására egyre nagyobb az igény és a törekvés. Mivel az áram és a gáz ára is az utóbbi években
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés 218 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/219 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...
RészletesebbenA fenntarthatóság sajátosságai
3. Fenntartható fejlődés, fenntartható energetika A felmerült globális problémák megoldására adott válasz. A fejlett világban paradigmaváltás zajlik, a társadalom a fogyasztásról a fenntarthatóságra kíván
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenKlímapolitika Magyarországon
Klímapolitika Magyarországon A KlimAdat projekt nyitórendezvénye 2018. január 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ENSZ Éghajlatváltozási
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 27. (OR. en)
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0184 (NLE) 12256/16 LIMITE JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: PUBLIC CLIMA 111 ENV
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenTelepülésenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában
Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért
RészletesebbenMegelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenAz Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)
Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenEnergia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés
MVTSZ fórumnap Budapest, 2019. június 12. Energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés Háztáji és közösségi megújuló energia Alföldy-Boruss Márk Dekarbonizációs Főosztályvezető Energia- és klímapolitikai
RészletesebbenSmart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN
Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN 2006 NOVEMBER 30 Budapest Quirin Andrásné, Bp III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat EU-referens, projektvezető Fenntartható
RészletesebbenPro Energia Alapítvány konferencia Budapest, április 12. Vajdahunyad Vára. Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban
Pro Energia Alapítvány konferencia Budapest, 2012. április 12. Vajdahunyad Vára A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban
Részletesebben2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. R-M PVC Kft. Készítette: Group Energy kft
2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS Készítette: Group Energy kft Bevezető Az energia ésszerű és hatékony ára egyre nagyobb az igény és a törekvés. Mivel az áram és a gáz ára is az utóbbi években egyre nő,
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenÉVES JELENTÉS. a Hungast 14. Kft évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, A jelentést összeállította:
ÉVES JELENTÉS a Hungast 14. Kft. 2017. évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, 2018.05.09. A jelentést összeállította: Domokos Péter energetikai szakreferens Hungast 14_szakreferens_2017_éves
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenPályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül
Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni
Részletesebbena 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Új változat a H/4671. számú országgyűlési határozati javaslat helyett H/4858. számú országgyűlési határozati javaslat a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai
RészletesebbenKörnyezeti fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
RészletesebbenÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE
A MAGYAR POSTA Zrt. ENERGIAHATÉKONYSÁGI ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2018. év A KÖVETKEZŐ JOGSZABÁLYOKNAK VALÓ MEGFELELÉSSEL: 2015. évi LVII. törvény 122/2015 (V.26.) kormányrendelet 2/2017. (II. 16.) MEKH
RészletesebbenTowards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs
Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os
RészletesebbenSzéndioxid-többlet és atomenergia nélkül
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet
RészletesebbenZöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon
Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenMegújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként
Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:
RészletesebbenHŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!
HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
Részletesebben