JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA 2008-2020"

Átírás

1 JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés /2008.(XII.12.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda

2 Legutóbb a többször módosított évi XX. törvény 65. (2) bekezdése szerint elkészített megyei energetikai koncepciót a 89/1999. (XI.5.) számú határozatával fogadta el a megyei közgyűlés. Az energiapolitika előző megfogalmazása óta alapvető változások mentek végbe Magyarország nemzetgazdaságában, annak részeként az energiaszektorban és az energetika peremfeltételeiben. Sokszereplős és döntően magántulajdonú lett az energiaszektor, kialakult a versenypiac feltételrendszere mind a kőolajszármazékok, mind a vezetékes energiahordozók területén. Ugyanakkor tovább nőtt az importfüggőség és megmaradt a magas fosszilis energia részarány is, a pozitív trendek ellenére azonban energiahatékonyság javítása terén jelentős tartalékok vannak. Az elmúlt években drámai mértékben növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon, ami magával vonta a földgáz árának növekedését is: véget ért az olcsó energia korszaka. Az ország uniós csatlakozása magával hozta az energetikai szabályozási feltételek megváltozását. Ezzel egy időben a önkormányzat pénzügyi helyzete is gyökeresen megváltozott. Az intézmények működési költségéhez szükséges forrásokat egyre nehezebb biztosítani. Ugyanakkor a hatékonyságjavítás is legtöbbször pénzbe kerül, ezért alapvető érdek, hogy a szűk forrásokat optimálisan használjuk fel. Ez azonban csak alapos felkészüléssel, jó tervezéssel, átfogó szemlélettel, megfelelő erőforrások, szakértelem bevonásával sikerülhet. A környezet- és természetvédelmi, valamint a klímapolitikai követelmények további szigorodása is kihat az önkormányzat működési kereteire. A következő években a környezet megóvása, a szennyezés csökkentése megkerülhetetlen kényszerré válik. Az energetikával kapcsolatos döntéseket annak tudatában kell meghozni, hogy a környezet-, természetvédelmi és klímapolitikai előírások szigorodni fognak. Az energiaellátás és az energiafelhasználás jelentős környezeti hatásokkal jár, amely hatások mérséklése az energiapolitika egyik kulcskérdése. A környezet- és természetvédelmi, valamint klímapolitikai előírások, határértékek, jogszabályok betartása az energiapolitika külső követelményei, de lehetőségeket is kínálnak a műszaki fejlesztések megvalósítására. A fenti tényezők szükségessé teszik a nemzeti preferenciákra alapozott, de az Európai Unió erőterébe helyezett, rugalmas energiapolitika megfogalmazását. A hosszú távú energetikai stratégia nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem azokat a hosszú távon érvényes megállapításokat és téziseket tartalmazza, amelyek segítik a megyei politikusokat, az intézmények és a hivatal vezetőit az energetikával kapcsolatos döntéseik során. 2

3 AZ EU ENE RGI A S T R A T É G I ÁJ Á N A K KERETE Az Európai Unió energiastratégiája alapvető jelentőségű a megye energiapolitikájának kialakításakor. Az EU gazdasági modellje az áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlása. Az EU irányelvei és egyéb jogszabályi előírásai szerint a liberalizált nemzeti piacokból fokozatosan létrejön egy szabad versenyen alapuló, az egész Unióra kiterjedő integrált energiapiac. Az Európai Unió közös energiapolitikája jelenleg formálódik. Az Unió a tagországok által elfogadott célok megvalósítása érdekében az uniós szerződésekben, irányelvekben és rendeletekben írta elő céljainak megvalósítását a tagországok számára. Az Unió energetikával kapcsolatos szabályainak végrehajtása a tagországok számára kötelező, ezért azok a magyar energiapolitika célkitűzései, a végrehajtás eszközei közé is beépültek. Alapvetők a versenyképesség, az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság stratégiai célkitűzései, ezen belül kiemelten a környezet megóvására, az energiatakarékosság előmozdítására, az átlátható piaci versenyre vonatkozó szabályok. Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács értékelése szerint az Unió előtt komoly energetikai kihívások állnak. Ezek a kihívások: a kőolaj, a kőolajtermék és a földgáz piacok jövőben felmerülő problémái; a behozataltól való egyre növekvő függőség; a diverzifikáció korlátozott mértéke; a magas és ingadozó energiaárak; a világszerte növekvő energiakereslet; a termelő és tranzit országokat, valamint a szállítási útvonalakat érintő biztonsági kockázatok; az éghajlatváltozás okozta fokozódó fenyegetettség; az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata terén tapasztalható lassú előrehaladás; az energiapiac liberalizációja mellett az energiapiacok korlátozott átláthatósága, a nemzeti energiapiacok integrációjának és összekapcsolásának korlátai, valamint az energiaágazat szereplői közötti megfelelő koordináció hiánya, miközben az energiarendszer jelentős fejlesztésére van szükség. 3

4 AZ EURÓP AI ENERGI APOLITI K A A L APJÁT KÉPEZŐ STR ATÉGIAI CÉL K ITŰZÉS EK Az európai energiapolitikának három alapvető kiindulópontja van: az éghajlatváltozás leküzdése, az EU kiszolgáltatottságának csökkentése a behozott szénhidrogének tekintetében, valamint a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzése; mindez elérhető áron megvalósuló, biztonságos energiaellátás mellett. Az Unió egyik legfontosabb célkitűzése az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, az energiatakarékosság előmozdítása. Az EU Energiahatékonysági Cselekvési Terve és az Európai Tanács évi tavaszi következtetései szerint 2020-ig az EU jelenlegi teljes energiafelhasználásához képest 20%-os relatív energia-megtakarítást kell elérni. Ez a célkitűzés hozzájárul az Unió versenyképességének növeléséhez, az ellátás biztonságának javításához és a károsanyag-kibocsátás csökkentésével a közös környezet- és természetvédelmi célok teljesítéséhez. A nemzeti és közösségi kutatási, fejlesztési és demonstrációs eszközökkel támogatni kell az energiahatékonyságot és az energiatakarékos, alacsony kibocsátású technológiákat. A megújuló energiaforrások használata szintén elősegíti az Unió környezet- és természetvédelmi célkitűzéseinek teljesítését és a hazai források használata révén hozzájárul az ellátás biztonságának növeléséhez. Az Unió előírásai szerint a megújuló energiaforrások használatának arányát mind az Unió forrásszerkezetében, mind a villamosenergia-termelés tüzelőanyag-mérlegében növelni kell. Az Európai Tanács évi tavaszi következtetései szerint a megújuló energiaforrások részarányát az EU teljes energiafelhasználásán belül 2020-ra 20%-ra kell emelni, a bioüzemanyagok részarányát a közlekedési célú üzemanyagfelhasználáson belül 10%-ra. Az Európai Tanács évi tavaszi következtetései szerint az éghajlatváltozás elleni harc keretében az EU egyéb nemzetközi vállalások hiánya esetén is egyoldalúan vállalja üvegházhatású gáz kibocsátásainak 20%-kal történő csökkentését 2020-ig. Az EU üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos azonnali fellépésre vonatkozó vállalása teljesítésének három okból is az új európai energiapolitika középpontjában kell állnia: I. az energiahasznosításból származó szén-dioxid az EU-ban kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségéből 80%- kal részesedik, és a kibocsátás csökkentése kevesebb energia, illetve több tiszta és helyben termelt energia felhasználásával érhető el, II. korlátozni kell az EU kiszolgáltatottságát az olaj- és gázárak növekedésével és ingadozásával szemben, valamint 4

5 III. létre lehetne hozni egy versenyképesebb európai uniós energiapiacot, mely ösztönözné az innovatív technológiákat és a munkahelyteremtést. Ez a stratégiai célkitűzés és az azt megvalósítani hivatott, alábbiakban kifejtendő konkrét intézkedések együttesen alkotják az új európai energiapolitika alapját. A fentiekben ismertetett energiapolitikai stratégiai célkitűzések elérése azt jelentené, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó energiaforrásokra való áttérés felgyorsítását és az évek során az alacsony károsanyag-kibocsátású, helyben megtermelt és felhasznált energia mennyiségének drámai növelését zászlajára tűző új ipari forradalom révén az európai gazdaság egy nagy energiahatékonyságú és kis szén-dioxid-kibocsátással működő energiaágazaton alapuló gazdasággá alakulna át. A kihívás abban rejlik, hogy mindezt úgy kell véghezvinni, hogy Európa számára a versenyképességből fakadó potenciális haszon a legmagasabb legyen, a potenciális költségek viszont alacsonyak maradjanak. A megvalósítás folyamatát gondosan nyomon kell követni, időközi jelentéseket kell készíteni, törekedni kell a bevált gyakorlati megoldások cseréjére és a folyamatos átláthatóságra minderről a Bizottság rendszeresen előterjesztendő aktualizált energiapolitikai stratégiai felülvizsgálata fog gondoskodni. Magyarországnak ugyanezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie. Alapvető magyar érdek, hogy az Európai Unió megtalálja a Magyarország számára is kedvező válaszokat ezekre a problémákra. A tavaszi Európai Tanács következtetéseinek elfogadásával elkötelezte magát egy olyan közös energiapolitika kialakítására, amely a klímapolitikában kitűzött ambiciózus célok megvalósításához is hatékonyan járulhat hozzá. A M A G Y A R ENE RGI APOLITI K A A L A PPI L L É R E I Az Unió energiapolitikájához illeszkedve, az ott megjelölt célok elérése érdekében a as időszakra vonatkozó magyar energiapolitikai koncepciót júliusban fogadta el az Országgyűlés. A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését. A fenti három cél között többféle kölcsönhatás elképzelhető, sok esetben megvalósításuk konfliktusban állhat egymással, de erősíthetik is egymást. Emiatt a célok elérése érdekében megfogalmazott intézkedések során az országos energiapolitika nagy hangsúlyt fektet az együttes hatásokra, az egymás közötti ellentmondások feloldására és a lehető legnagyobb összhang megteremtésére. 5

6 EL L Á T Á S B I ZTONSÁG Az ellátás biztonsága az energiapolitika legfontosabb célkitűzése, amelynek megvalósítása érdekében az alábbi részterületek kerültek definiálásra: energiaforrás-struktúra, energiaimport diverzifikáció, stratégiai energiahordozó készletek, infrastruktúra-fejlesztések, lakosság ellátása, szociális felelősség. Cél olyan energiaforrás-struktúra kialakítása, amelyben a hazai források részaránya fennmarad, és lehetőség szerint növekszik, a behozatal összetétele kiegyensúlyozottabbá válik, eredete szerint többféle, biztonságos forrásból és irányból származik. Az energiaellátás folyamatosságának és biztonságának javításához a hazai források használata mellett az import biztonságának növelését kell elérni, és biztonsági készleteket kell felhalmozni. Az ellátáshoz szükséges kőolaj és földgáz döntő részét importból szerezzük be, az energiapolitika kulcskérdése ezek rendelkezésre állásának biztonsága. Az ellátásbiztonság egy adott energiafajtánál a forrásoldali ellátásbiztonságtól, a szállítás biztonságától (a tranzitáló országok megbízhatóságától és a tranzit útvonalak számától), az adott energiafajta stratégiai készletezésének lehetőségeitől és gyakorlatától, valamint az energiatermelő és átalakító kapacitások nagyságától, megbízhatóságától függ. A forrásoldali és a szállítási biztonság általában a hazai energiaforrások esetében a legnagyobb. Külső energiaforrások esetében a források, az útvonalak és az energiahordozó-fajták diverzifikálásával, valamint a szállító és tranzitáló országokkal kialakított, kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéssel, továbbá a megfelelő nagyságú a fogyasztók teherbíró képességét is figyelembe vevő biztonsági készletek tartásával kell az ellátásbiztonságot növelni. Az optimális szintet az adott intézkedés hatásának és a megvalósításhoz kapcsolódó költségeknek a mérlegelésével kell meghatározni, figyelembe véve a vonatkozó EU és nemzetközi követelményeket is. VERSEN Y K É P E S S É G Az energiapolitika célja, hogy az energetika járuljon hozzá hazánk gazdasági versenyképességének növeléséhez, elsősorban az Európai Unió tagországaihoz, de azon túl a világ más térségeihez képest is. Ezen a pilléren belül a következő részterületek kerültek meghatározásra: 6

7 liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába, energiaárak, technológiai előrehaladás és K+F. Az energiatermelésben, átalakításban, szolgáltatásban és kereskedelemben az árakat és az üzleti feltételeket az Európai Unió középtávon kialakuló regionális, majd később az egységes belső piacán a verseny fogja meghatározni. Az energiapolitika célja, hogy a verseny átlátható, megkülönböztetés-mentes feltételeket teremtsen a magyar vállalkozások számára. FENNT A R TH A TÓS Á G A fenntartható fejlődés célja a jelen szükségleteinek kielégítése a jövő nemzedékek szükségletei kielégítésének veszélyeztetése nélkül. A fenntartható fejlődés érdekében meg kell teremteni a harmóniát a természeti és az épített környezet megóvását, a jelentős piaci zavarok nélkül fejlődő gazdaság érdekeit, és a társadalom tagjainak szociális biztonságát szolgáló, rövidtávon egymással ellentétben álló politikák között. A fenntartható fejlődés környezet- és természetvédelmi, valamint gazdasági céljait tehát egymással összehangolva, a társadalom együttműködésével kell megvalósítani. Ezen a pilléren belül a következő részterületek kerültek meghatározásra, a fenntarthatósági elvek szerinti prioritási sorrendben: az energiafelhasználás csökkentése (energiatakarékosság, az energiatermelés hatásfokának javítása, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése), a megújuló energiaforrások arányának növelése, a biológiai sokszínűség megőrzésével összeegyeztethető energiapolitika kialakítása, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetése. AZ ÖN KOR M Á N Y Z A T R A VON A T K O Z Ó IRÁ N Y E L V E K Az önkormányzat energiával kapcsolatos konkrét tennivalói a költségvetésből működtetett intézményekre korlátozódnak. Az országos energiapolitika alappilléreire alapozva a következőkben áttekintjük azokat a lehetőségeket, ahol az önkormányzat részt vállalhat az Európai Uniós és a hazai célok elérése érdekében. Mivel azonban 7

8 a megyei önkormányzat közgyűlésének mind a feladatköre, mind az eszközrendszere alapvetően különbözik az Európai Bizottság és a Magyar Országgyűlés lehetőségeitől, így egyes kérdéseket általánosan, míg másokat mélyebben érintünk. Bár az önkormányzatokról szóló törvény alapgondolata az önállóság, amelyhez értelemszerűen a gazdálkodási és a pénzügyi önállóság is hozzátartozik, az önkormányzat saját bevétele csak szerény arányt képvisel a kiadások finanszírozásában, saját forrásaik a szükségesnél kisebb arányban növekedtek az elmúlt években. Napjainkban a legtöbb önkormányzat gazdálkodása a központi normatív és egyedi támogatásoktól függ, a központi költségvetéstől kapott források pedig rendszeresen szűkösnek bizonyulnak. Ugyanakkor nem szabad úgy gondolni, hogy az önkormányzat semmit sem tehet, teljességgel ki van szolgáltatva a központi finanszírozásnak és az energiaáremeléseknek, hiszen éppen a fentiek miatt rendkívül fontos a költségtakarékos energiagazdálkodás. Ezen a területen pedig jócskán van még mit javítani az önkormányzat háza táján. A költségvetésben jelentős tétel az intézmények működtetésére fordított dologi költség, ezen belül pedig egyre nagyobb részt képviselnek az energia költségek, növekedési ütemük éveken át meghaladta az egyéb dologi kiadások növekedését. Ennél fogva az önkormányzatnak elemi érdeke az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, a költségnövekedés csökkentése és a takarékosság. Az önkormányzat jelenlegi primerenergia-forrásának összetétele nem tekinthető kiegyensúlyozottnak, különösen azért, mert nagyon magas a földgáz részesedése. A megyei önkormányzat éves energiafelhasználása és a felhasznált energia energiahordozók szerinti megoszlása: Energiahordozók Felhasználás (2007) 1 Villamos energia GJ 15,0 % 165 millió Ft Földgáz GJ 84,2 % 368 millió Ft Távhő GJ 0,7 % 7 millió Ft Megújuló energia 50 GJ < 0,1 % 0 millió Ft Összesen GJ 100,0 % 540 millió Ft 1 Forrás: Alfa-Nova Kft 8

9 A hazai termelés az országos kőolajszükséglet ötödét, a földgázfogyasztás hatodát fedezi, és az ismert, valamint a várható készletadatok ezen arányok további csökkenését valószínűsítik. Számítani kell arra, hogy a nemzetközi piacokon az energiaigény folyamatosan nő, az energiaforrásokért biztonságpolitikai kérdéseket is felvető globális verseny zajlik, a kőolaj és a földgáz folyamatos beszerzése megnehezül, a hiány kockázata nő, ami az árakra is azonnal kihat. A világpiaci energiaárak növekvő tendenciája hosszú távon is folytatódik. Az energia főleg a kőolaj és a földgáz világpiaci ára egyes gyorsan növekedő ázsiai országok rohamos keresletbővülése miatt egy-két év alatt megduplázódott és még tovább drágulhat a kitermelési költségek növekedése és különböző politikai események miatt. A növekvő földgáz árak, a csökkenő hazai termelési részarány, a növekvő importfüggőség miatt egyértelművé vált a földgáz-takarékosság különös jelentősége. AZ ENERGI A F E L H A S Z N Á L Á S HATÉ K O N Y S Á G Á N A K NÖ VELÉSE Habár az önkormányzati intézmények költségvetésében egyre növekvő tételt képviselnek az energiaköltségek, ennek ellenére az intézmény-vezetők részéről - bár igyekezetük sokszor dicséretes - nem kap megfelelő figyelmet az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a korszerű energia-gazdálkodás. Pedig minden megtakarítás újabb forrást és újabb lépést jelent az intézmények és az önkormányzat számára más célok megvalósításához és az önkormányzat önállóságának növeléséhez. A hatékonyságjavításnak a közvetlen megtakarításokon túl további kedvező helyi hatásai lehetnek: a beruházások lehetőséget teremtenek helyi vállalkozók számára, csökkenhet az energiafelhasználáshoz kapcsolódó környezetszennyezés, javulhat az adott intézmények szolgáltatásának színvonala. Az energiahatékonyság növelése alapvető prioritás, mivel ez az egyetlen olyan eszköz, amely az energiapolitika valamennyi alappillérének teljesítéséhez hozzájárul. Az energiafelhasználás ésszerűsítésével, hatékonyságának növelésével a jelenleg felhasznált energia számottevő része hosszú távon megtérülő intézkedésekkel megtakarítható. A hatékony energia-megtakarítás mértékét a várható technológiai fejlődés tovább növelheti. S ok épületünk homlokzatának, födémének és nyílászáróinak rossz a szigetelése, az energiafogyasztó készülékek és berendezések hatásfoka alacsony, a dolgozók jelentős része nem szokott hozzá ahhoz, hogy az energiával lehet és érdemes takarékoskodni, berögzült, mindennapi ritmusukban nincs benne a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, a takarékosság. A célok elérésének ösztönzése történhet műszaki fejlesztés révén, illetve a környezettudatos szemlélet elterjesztésén keresztül. 9

10 Kulcsfontosságú az épületek energiahatékonyságának javítása, mert hozzájárul a működési költségek csökkentéséhez. A modern építésű épületek energiahatékonyságának javítása mellett, tekintettel azok állapotára, kiemelt figyelmet kell fordítani a hagyományos (pl. vályog) technológiával készült épületek állapotának javítására, a belső fűtési rendszerek korszerűsítésére, a megbízható szabályozás és a hőfelhasználás mérésének megoldására. Az épületek energiatanúsítvány rendszerének bevezetésével, az építési szabványok szigorításával hozzá kell járulni az épületek energiafelhasználásának csökkentéséhez. Energiapolitikai cél, hogy új épület építésénél éppúgy, mint régi épület fejújításkor is azok a korszerű energiafogyasztó készülékek, berendezések alkalmazása játssza a vezető szerepet, amelyek hatásfoka és a működéssel együtt járó környezetterhelése a legkedvezőbb. Elő kell segíteni, hogy az elavult készülékeket és berendezéseket ütemezetten le lehessen cserélni. Az energiatakarékosság, az energiaigényesség csökkentésének hatására javul a környezet állapota, nő a térségi vállalkozások versenyképessége, nő a vállalkozások és a beruházások, így a munkahelyek száma, ezáltal mobilizálódik a hazai tőke, felgyorsul a külföldi működő tőke és támogatás beáramlása, mérséklődik a működtetett intézmények energiaszámlája. Az intézmények fenntartható módon való működésének alapvető feltétele a bevett gyakorlatok, szokások módosítása. A fogyasztási szokások fenntarthatóság irányába történő megváltoztatásához a következő szempontok figyelembevétele szükséges: a fenntartható fogyasztás előnyeinek tudatosítása, beleértve a fenntarthatósághoz kapcsolódó értékrend elterjesztését és megerősítését, hogy az ahhoz kapcsolódó előnyök személyes szinten is értelmezhetővé váljanak; a fenntarthatóság mint társadalmi norma tudatosítása; a berendezések fenntarthatóbb használati módjának tudatosítása. Mindezt csak az tudja alkalmazni, aki rendelkezik környezetkultúrával! Ezért fontos feladat a környezeti nevelés. A környezeti nevelés élethosszig tart és a döntéshozókon kívül érint mindenkit, aki az intézményeinkben él, tanul vagy dolgozik, célja a környezetkultúra alapozása, tehát a környezettudatos magatartás, gondolkodásmód, valamint a környezetért felelős életvitel elősegítése. Olyan szokásrendszer megalapozása, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi vonatkozásban egyaránt, amely a természet, az épített és társadalmi környezet, tiszteletére épül. Beletartozik a természet rendszerszemléletű megközelítése, a fenntarthatóság szempontjainak elfogadása éppúgy, mint az ember és természet közötti kapcsolatok értelmezése, jellemzése. 10

11 A MEGÚJULÓ ENERGI A H O R D O ZÓ K RÉSZ A R Á N Y Á N A K NÖ VELÉSE A megújuló energiahordozók részarányának növelése egyszerre csökkenti Magyarország importfüggőségét és hozzájárul a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtéséhez, a környezet-, természet- és klímavédelmi célok teljesíthetőségéhez. Az energiapolitika célja, hogy a megújuló energiafelhasználás részaránya a gazdaság versenyképességét elősegítve, a térség adottságainak és az önkormányzat mindenkori pénzügyi teherbíró képességének megfelelően növekedjen. Az adottságok alapján megújuló energiaforrások közül elsősorban a biomassza, a földhő (geotermikus energia), valamint a napenergia hasznosítása jelenthet komoly lehetőségeket. Jelentős tartalékok rejlenek a biomassza használatában, de a tervezés és kivitelezés során a legmesszemenőbben figyelembe kell venni az összes lényeges környezeti és fenntarthatósági szempontot is. Ennek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az extenzív mező- és erdőgazdálkodásból származó biomassza felhasználásra, mivel ezek esetében a környezet- és természetvédelmi, valamint a fenntarthatósági szempontok magasabb szinten érvényesülhetnek. A helyes egyensúly megtalálása érdekében figyelembe kell venni az alábbiakat: Napjainkban a megújuló energiaforrások használata általában véve drágább, mint a szénhidrogéneké, de a különbség fokozatosan csökken különösen, ha számolunk az éghajlatváltozás költségeivel és a prognosztizálható szénhidrogén áremelésekkel. A nagyobb beruházási méret csökkentheti a megújuló energiaforrások fajlagos költségeit, ehhez azonban jelentősebb befektetésre van szükség. A megújuló energiaforrások javítják az energiaellátás biztonságát azáltal, hogy csökkentik az import energia részarányát, diverzifikálják a beszerzési forrásait, növelik a megyei térségekből származó energia hányadát, és ott új munkahelyeket teremtenek. A megújuló energiaforrások igénybevétele során egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben szabadulnak fel üvegházhatást okozó gázok. Hosszabb távon várhatóan jelentős technológiai áttörések fogják a problémákat megoldani. A még kevésbé piacérett technológiák esetében nagy jelentősége van az első ún. pilot projektek megvalósításának, amelyek ösztönző hatást gyakorolhatnak az adott technológiák piaci elterjedésére. 11

12 KLÍ M A V É D E L E M Az energiapolitikai döntéseket minden szinten az Európai Unióban és nemzetközileg vállalt CO2 kibocsátás-csökkentés és az egyéb szennyezőanyag-kibocsátási normák betartásának figyelembevételével kell meghozni. A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében hazánkban az üvegházhatású gázkibocsátásokat 6%- kal kell csökkenteni a es időszak átlagában az es időszaki szinthez képest. Az Európai Unió 2020-ra kibocsátásainak 20%- os egyoldalú csökkentését vállalta az 1990-es szinthez képest, illetve a kibocsátásainak 30%- os csökkentését tűzi ki célul, amennyiben a többi fejlett és haladó fejlődő ország is tesz kibocsátás-csökkentési vállalásokat. Magyarország kibocsátás-csökkentési vállalása középtávon, az Európai Unión belüli tehermegosztási megállapodás függvénye. A tárgyalások során a vállalás mértékét a téma kiemelt fontosságának, de emellett a társadalom és a gazdaság teherbíró képességének mérlegelésével és adottságaik figyelembe vételével kell Magyarországnak meghatároznia ra a jelenleginél várhatóan jóval radikálisabb klímavédelmi követelményekkel kell számolnunk. A klímavédelmi célok elérése érdekében egyaránt nagy jelentősége van az energiahatékonyság növelésének és a megújuló energia térnyerésének es adatok alapján az önkormányzat tonna CO 2 egyenértékű üvegházhatású gázt bocsájt ki évente 2. Az üvegházhatást okozó antropogén eredetű gázok kibocsátás-csökkentése tekintetében a legfontosabb és legnehezebben megválaszolható kihívás az energiafelhasználással járó szén-dioxid kibocsátás. Egyre határozottabb tudományos bizonyítékok támasztják alá az éghajlat változásának antropogén eredetét és negatív hatásait. Fontos cél, hogy az önkormányzat a CO 2 kibocsátás csökkentéséhez igazodó stratégiát fogadjon el és megvalósításának hatékony eszközeit (a megújuló energiaforrások mellett az energiahatékonyságot és takarékosságot, a kapcsolt energiatermelést) is beépítse az energiapolitikájába. CÉLÉRTÉ K E K ÉS ERE D M É N Y IN DI K Á T O R O K A bevezetésben foglaltaknak megfelelően az energiapolitika nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem egy rugalmas stratégiai keretrendszer. Ebből kifolyólag az energiapolitika minden egyes részterületére nem határozhat meg részletes célérték-rendszert, azonban vannak olyan intézkedési területek, ahol szükséges és indokolt lehet számszerűsített eredmény indikátorok és célértékek kijelölése. 2 Forrás: Alfa-Nova Kft 12

13 E célirányos törekvés során igazodni kell a következő prioritásokhoz: növelni kell az energiahatékony épületek, készülékek, berendezések számát; a megújuló energia részarányának növelése érdekében végzett fejlesztések során elsősorban a megyében kiemelkedő potenciállal bíró források alkalmazását kell előnyben részesíteni, a környezettudatos szemlélet elterjesztése révén ösztönözni kell az intézmények vezetőit és dolgozóit a célok elérése érdekében, az energiagazdálkodás mérhetőségéhez a teljes folyamat (veszteségfeltárástól a megvalósításig) fogyasztási adatainak és szokásainak nyilvántartására, nyomon követésére van szükség, az országos energiapolitika megvalósítása érdekében fontos feladat, hogy példát mutassunk a lakosságnak az intézmények hatékony energetikai korszerűsítésével, ezért a nyilvánosság biztosítása kiemelten indokolt. Figyelembe véve az Európai Unió célkitűzéseit és elvárásait, a fenntarthatóság pilléréhez sorolt energiahatékonyság és megújuló energiaforrások terén az alábbi indikátorok kerültek meghatározásra: ra az önkormányzat teljes energiafelhasználása a évi bázis adathoz viszonyítva (évente átlagosan 1%- kal) összesen 12%- kal csökken ra az önkormányzat energiafelhasználása által évenként kibocsátott üvegházhatású gáz a évi bázis adathoz viszonyítva (évente átlagosan 1,5%- kal) összesen 18%- kal csökken. 3. Az önkormányzat 2020-ra intézményei energiaszükségletét legalább 10%- ban megújuló energiaforrásból fedezni. Az energiapolitika végrehajtása során hozott intézkedések tekintetében a megjelölt indikátorokat vezérlő elvként szükséges kezelni. RÖ V I D ÉS KÖZÉPT Á V Ú FEL A D A T O K Az energiapolitika stratégiai kereteit az előzőekben 12 éves távlatban fogalmaztuk meg. A következőkben összefoglaljuk azokat a legfontosabb rövid és középtávú feladatokat, amelyeknek teljesítése a hosszabb távú stratégiai célok megalapozása tekintetében is elengedhetetlen: 13

14 A. mellékletrövid távú energetikai cselekvési terv 3 : Tervezést és előkészítést nem igénylő műszaki beavatkozásokat tartalmaz, amely az önkormányzat intézményei részére nyújt már rövid távon is megtakarítást. B. mellékletrövid távú energetikai fejlesztési terv: Energetikai fejlesztési elképzeléseket tartalmaz, amelyek évi megvalósulása érdekében a tervezést és az előkészítést minél hamarabb meg kell kezdeni. C. mellékletközéptávú energetikai fejlesztési terv: A megyei önkormányzat 12/2008 (II.22.) számú határozatával elfogadott fejlesztési koncepció energiahatékonyságot, energiaellátást érintő javaslatait összefoglaló lista. 3 Forrás: Alfa-Nova Kft 14

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA 2007-2020 A BIZTONSÁGOS, VERSENYKÉPES ÉS FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁS STRATÉGIAI ERETEI

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA 2007-2020 A BIZTONSÁGOS, VERSENYKÉPES ÉS FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁS STRATÉGIAI ERETEI MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA 2007-2020 A BIZTONSÁGOS, VERSENYKÉPES ÉS FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁS STRATÉGIAI ERETEI Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Bevezetés... 3 2. Új energiapolitika igénye...

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Regionális fejlesztés és energetika, új energetikai indikátorok

Regionális fejlesztés és energetika, új energetikai indikátorok Regionális fejlesztés és energetika, új energetikai indikátorok Dr. Tóth Péter, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, egyetemi docens Tóth Tamás, Széchenyi István Egyetem, Regionális - és

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról

a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Új változat a H/4671. számú országgyűlési határozati javaslat helyett H/4858. számú országgyűlési határozati javaslat a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Energiaszolgáltatási Bizottság 2010.12.08. Exogén tényezők (policy trendek)

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

1107/1999. (X. 8.) Korm. határozata 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahtékonyság-növelési stratégiáról

1107/1999. (X. 8.) Korm. határozata 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahtékonyság-növelési stratégiáról 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozata 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahtékonyság-növelési stratégiáról A Kormány 1. az energiaellátás biztonságának a növelése, az importfüggőség mérséklése,

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI dr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkf titkár Főtitkár CEPI-CEAB CEAB CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel,

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

szerepe a klímavédelemben

szerepe a klímavédelemben A megújuló energia források szerepe a klímavédelemben Szélenergia Workshop 2009. Június 12. Budapest Kovács Máté Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A Föld h mérséklete világátlagban 0,7 C ot melegedett

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

menedzsereknek Hódmezővásárhely 2012.09.24

menedzsereknek Hódmezővásárhely 2012.09.24 Tréning anyag létesítmény é vezetőknek, menedzsereknek Hódmezővásárhely 2012.09.24 Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Távhő az Európai Unióban

Távhő az Európai Unióban Távhő az Európai Unióban A jövő zöld energiája Kiss Henriette 1 A távhő szerepe az uniós energetikában A jövőj nagy lehetősége 2 A Euroheat & Power Nemzetközi távhőszövetség Brüsszelben A szövetségek szövetsége

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Az EU és a hazai energiapolitikában kezelend azonos kihívások Kihívások:

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A megújított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia: a megelőzés és az alkalmazkodás hazai lehetőségei

A megújított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia: a megelőzés és az alkalmazkodás hazai lehetőségei A megújított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia: a megelőzés és az alkalmazkodás hazai lehetőségei Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében

Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében Felsmann Balázs - 2010. március 10. 1 Magyarországi helyzet Válságkezelő kormányprogram vs. fenntartható energiarendszer

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János

A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Keretfeltételek Az emberi közösség életfeltételeit összetett rendszer biztosítja. A rendszer belső elemei

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN 2006 NOVEMBER 30 Budapest Quirin Andrásné, Bp III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat EU-referens, projektvezető Fenntartható

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

Zöldítéssel a versenyképes távhőért

Zöldítéssel a versenyképes távhőért Zöldítéssel a versenyképes távhőért XIV. Távhőszolgáltatási Konferencia és Szakmai Kiállítás Napja 2014. május 15. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A (megújuló) energia jelen és s jövőj EU stratégia 2007: az energiahatékonys konyság g 20%-os növeln velése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkent

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Nemzeti Fejlesztési Miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Energia-másképp konferencia 2009. április 2. Dióssy László Környezetvédelmi

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése Kaderják Péter Kutatóközpont vezető Dunagáz konferencia Visegrád, 2011. április 13. Az energiastratégia pillérei

Részletesebben

A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS ELMÚLT 3 ÉVE TÁVHŐSZOLGÁLTATÓI SZEMMEL

A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS ELMÚLT 3 ÉVE TÁVHŐSZOLGÁLTATÓI SZEMMEL A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS ELMÚLT 3 ÉVE TÁVHŐSZOLGÁLTATÓI SZEMMEL XVII. Kapcsolt hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia Siófok, 2014. március 18-19. Orbán Tibor MaTáSzSz alelnök FŐTÁV műszaki vigh.

Részletesebben

A magyar energiapolitika eredményei

A magyar energiapolitika eredményei A magyar energiapolitika eredményei Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Tartalom I. Bevezetetés - Globális folyamatok

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Energy Saving Environmental Program 1

Energy Saving Environmental Program 1 AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ENERGIAKÖZÖSSÉGEK NYITÓRENDEZVÉNY 2011 November 25 GÖDÖLLŐ Quirin Andrásné GREEN DEPENDENT INDEPENDENT Ha energiafüggő vagyok és odafigyelek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben