EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK. 11. sz. különjelentés A GABONAFÉLÉK KÖZRAKTÁROZÁSI MŰVELETEIRE NYÚJTOTT EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁS IRÁNYÍTÁSÁRÓL

Átírás

1 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 11. sz. különjelentés 2008 A GABONAFÉLÉK KÖZRAKTÁROZÁSI MŰVELETEIRE NYÚJTOTT EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁS IRÁNYÍTÁSÁRÓL HU

2

3 sz. különjelentés A GABONAFÉLÉK KÖZRAKTÁROZÁSI MŰVELETEIRE NYÚJTOTT EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁS IRÁNYÍTÁSÁRÓL (az EK-Szerződés 248. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján) EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

4 2 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi L 1615 Luxembourg Tel.: (352) Fax: (352) Mail: euraud@eca.europa.eu Internet: sz. különjelentés Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: Katalógusinformáció a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2009 ISBN DOI /63295 Európai Közösségek, 2009 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium

5 TARTALOMJEGYZÉK Bekezdés I-IX ÖSSZEFOGLALÓ 1-12 BEVEZETÉS 1-7 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 8-12 AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTTEKINTÉSE AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS AZ ELLENŐRZÉSI MEGKÖZELÍTÉS ÉSZREVÉTELEK JÓL IRÁNYÍTOTTÁK-E A GABONA KÖZRAKTÁROZÁSÁNAK FIZIKAI MŰVELETEIT? 18 A GABONA ÁTVÉTELE TÁROLÁSRA 19 A GABONA TÁROLÁSI KÖRÜLMÉNYEI A TÁROLT GABONA ÉRTÉKESÍTÉSE A TÁROLÁS NE VÁLJÉK STRUKTURÁLIS JELLEGŰVÉ SZAVATOLJÁK-E A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁSOK, HOGY AZ UNIÓRA A LEHETŐ LEGALACSONYABB KÖLTSÉGEK HÁRULJANAK? TECHNIKAI KÖLTSÉGEK ÉRTÉKCSÖKKENÉSI KÖLTSÉGEK FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK I. MELLÉKLET KÖZRAKTÁROZÁSBAN LÉVŐ GABONAFÉLÉK MENNYISÉGE A PÉNZÜGYI ÉV VÉGÉN (SZEPTEMBER 30.) II. MELLÉKLET INTERVENCIÓS GABONATÁROLÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGTÍPUS SZERINT III. MELLÉKLET A KÖZRAKTÁROZÁSI MŰVELETEKKEL KAPCSOLATOS KIADÁSOK KISZÁMÍTÁSÁRÓL A BIZOTTSÁG VÁLASZAI

6 ÖSSZEFOGLALÓ I. A mezőgazdasági termékek közraktározásának célja a piacok stabilizálása, valamint a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása. A tagállamok a termékeket azon az intervenciós áron vásárolják fel, amelyet a Tanács a Bizottság javaslata alapján szab meg, majd addig raktározzák, amíg azokat az uniós piaci árak veszélyeztetése nélkül el nem lehet adni. II. Az utóbbi időben a tárolt gabonakészletek a piaci árak jelentős növekedése miatt csökkentek. A készletek jövőbeni szintje számos más tényezőtől is függ, például az időjárási feltételektől és a 2008-as bizottsági állapotfelmérésből következő hozandó politikai döntésektől. III. A Számvevőszék ellenőrzése a gabona-közraktározási műveletekhez nyújtott uniós támogatás gazdaságosságára irányult, különösen arra, hogy mennyiben sikerült minimalizálni a költségeket és maximalizálni a bevételeket. E célból a Bizottságnál, illetve a legnagyobb készletekkel rendelkező két tagállamban került sor adatvizsgálatra. A tárolási körülményeket és a minőséget mintavétel alapján 11 raktár 18 gabonatételénél a helyszínen vizsgálták meg.

7 5 ÖSSZEFOGLALÓ IV. A Számvevőszék megállapította, hogy a felvásárolt gabona megfelelő minőségét és tárolását biztosító eljárásokat helyesen alkalmazzák. V. A tárolt készletek értékesítési eljárásai nem mindig szavatolják, hogy a nettó intervenciós költség a lehető legalacsonyabb legyen, illetve hogy a készleteket ne tárolják a szükségesnél tovább. A Számvevőszék a következőket javasolja: a) b) a minimális értékesítési ár megállapításánál vegyék figyelembe a gabona minőségét és raktározási helyét is; amennyiben a piaci feltételek ezt lehetővé teszik: i. a gabonát ne kínálják fel kivitelre, ha a belső piacon magasabb árat lehet elérni; illetve fogadják el a kissé alacsonyabb áraján- latokat is, ha a bevételkiesést a későbbi tárolás így megtakarított költsége több mint ellensúlyozza. ii. VI. Átláthatóbbá tehetné a költségvetési folyamatot, ha az intervenciós gabonatárolás céljaihoz közvetlenül nem kapcsolódó valamennyi tevékenység esetében például a legrászorulóbbaknak vagy a bioetanol-iparnak juttatott támogatásnál feltérképeznék az összes költségösszetevőt. VII. A gabona tárolásáért a tagállamoknak folyósított kifizetések a Bizottsághoz eljuttatott adatokon alapulnak. Tekintve, hogy jelentős összegekről van szó, helyénvaló volna, hogy a Bizottság erősítse felülvizsgálati eljárásait, és hogy helyszíni adatellenőrzéshez is folyamodjék. VIII. A tagállami visszatérítések kiszámítási módja rendszerint biztosítja, hogy ezek ne legyenek magasabbak a megtérítendő költségeknél, és hogy a tagállamok érdekelve legyenek a költségek alacsonyan tartásában. A Bizottságnak ennek ellenére felül kellene vizsgálnia a fizikai mozgatással nem járó műveletek esetében alkalmazott átalányköltségeket. Felül kellene vizsgálni a finanszírozási költségek kiszámításánál alkalmazott rátát is, hogy tényleges finanszírozási költségeik bejelentésére ösztönözzék a tagállamokat, illetve a lehető legkisebbre csökkentsék a túlkompenzáció kockázatát. IX. Habár a Számvevőszék által javasolt javító intézkedések a jelenlegi erős piaci helyzetben csekély pénzügyi hatással járnának, mégis jelentős hatással lehetnének az uniós költségvetésre akkor, ha a jövőben ismét gyarapodnának a gabonakészletek, és hatást gyakorolnának más intervenciós tárolási intézkedésekre is. A Számvevőszék ezért nyomatékosan ajánlja, hogy e javító intézkedésekre a lehető leghamarabb kerüljön sor.

8 BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. A mezőgazdasági termékek közraktározásának célja az érintett piacok stabilizálása, valamint a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása 1. Amikor a piaci árak alacsonyak, a tagállamok (bizonyos feltételekkel) azon az intervenciós áron vásárolják fel a felkínált termékeket a termelőktől vagy közvetítőktől, amelyet a Bizottság javaslata alapján a Tanács szab meg. A termékeket addig tartják raktárban, amíg azokat az árak emelkedése esetén a belső piacon, vagy egyébként kivitelre nem értékesítik. 1 Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 299., , 1. o.) által hatályon kívül helyezett 1784/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 270., , 78. o.). 2. A Bizottság ún. értékcsökkentés útján téríti vissza a tagállamoknak a tárolási (raktározási és finanszírozási) költségeket, valamint a felvásárolt termékek eredeti beszerzési költségének egy részét. Az értékesítéskor befolyt nettó bevétel (bevétel mínusz az értékcsökkenéssel kiigazított eredeti költség) a közösségi költségvetést illeti. 3. Az intervenciós intézkedés egyfajta védőhálóként óvja a termelőket az alacsony árszínvonal következményeitől; nem szabad azonban, hogy ez állandósuló túltermelésre ösztönözzön vagy strukturális készlet-felhalmozódást idézzen elő, és így torzítsa a piacot. 4. A gabonafélékre vonatkozó intervenciós politikát a Tanács a közös piacszervezés eszközeként 1962-ben vezette be. Az I. és II. mellékletben látható, hogy 2000 óta mennyi gabona mekkora költséggel került közraktározásra. A rozsintervenció 2003-as megszüntetése óta a tárolt rozs mennyisége csökkent. Az egyéb gabonafélék mennyisége a 2005-ös bő aratást és a 10 új tagállam belépését követően meredeken megnőtt, de mivel a piaci árak is folyamatosan nőttek, ezért nem volt igény intervencióra, és el lehetett adni a meglévő készleteket. Ezért a készletek 2008 júniusában gyakorlatilag nullán álltak. Hasonlóan alakultak a közraktározási költségek is.

9 7 5. A piaci árak és az intervenciós készletek jövőbeni alakulása számos nehezen megjósolható tényezőtől függ, például az időjárási feltételektől és a világméretű kereslet alakulásától. Bár rövid távon nem várható a készletek újbóli növekedése, a jövőben ez ismét előfordulhat. Ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági politika most folyó állapotfelmérése olyan bizottsági javaslatokra vezetett, hogy a közösségi intervenciót legalább a legfőbb gabonaféle (étkezési búza) és egyes más termékek vonatkozásában fenn kell tartani, hogy piaci zavarok esetén a támogatás védőhálóként működhessék 2. A Tanács szintén megvitatta, hogy nem kellene-e az élelmiszerellátás biztonsága érdekében stratégiai készleteket létrehozni 3. 2 COM(2007) 722 végleges, november 20., majd COM(2008) 306 végleges, május Mezőgazdasági és Halászati Tanács, a Tanács ülése, Brüsszel, november (15333/07 (Presse 264)). 4 A 884/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 171., , 35. o.). 6. A Számvevőszéknek az értékesítési politikáról és a költségekről tett egyes megállapításai egyéb termékekre is érvényesek lehetnek (pl. vaj, sovány tejpor, szesz, marha- és borjúhús, ömlesztett és csomagolt cukor), mivel ezekre ugyanaz a rendelet 4 és ugyanazok az irányítási rendszerek vonatkoznak. 7. A Számvevőszék korábban, 1988-ban már tett közzé különjelentést a mezőgazdasági termékek közraktározásáról 5 : ennek két fő témája a közraktározással kapcsolatos kiadások könyvvitele, illetve a készletek mennyiségének és minőségének ellenőrzése volt es különjelentésében 6 azt vizsgálta, hogyan hatott a KAP évi reformja a gabonaágazatra. 5 A Számvevőszék 5/88. sz. különjelentése a közraktározás irányításáról és ellenőrzéséről (HL C 274., ). 6 A Számvevőszék 2/99. sz. különjelentése a KAP évi reformjának a gabonaágazatra gyakorolt hatásáról (HL C 192., ).

10 8 AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTTEKINTÉSE 8. A tagállami kifizető ügynökségek felelősek a közraktározási műveletek irányításáért 7. Beletartozik ebbe a gabona megvásárlása és értékesítése, a tároló létesítményekkel kötött szerződések, a különböző ellenőrzések elvégzése, a szükséges készlet- és számviteli nyilvántartások vezetése. A kifizető ügynökségek a fizikai és pénzügyi adataikat betáplálják a Bizottság által fenntartott számítógépes adatbázisba. Ennek az információnak a birtokában a Bizottság monitorozni tudja a helyzetet, illetve ki tudja számítani a tagállamoknak kifizetendő vagy azoktól behajtandó összegeket. 7 A 884/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 171., , 35. o.). 9. A termelőknek vagy közvetítőknek lehetőségük nyílik, hogy gabonájukat intervenciós célra az intervenciós áron eladhassák. Mielőtt a kifizető ügynökség elfogadja a gabonát, méréssel és elemzéssel megbizonyosodik róla, hogy annak minősége megfelel a minimális intervenciós feltételeknek. A kifizető ügynökségek az intervenciós ár meghatározásakor figyelembe vesznek bizonyos minőségi jellemzőket, például a nedvességtartalmat, a szennyezéseket és a fajsúlyt. 10. A gabonát a tagállamok által leszerződött, bizonyos minimumkövetelményeknek megfelelő tároló létesítményekben (pl. raktárban, silóban) tartják. A tagállami kifizető ügynökségeknek kell biztosítaniuk, hogy a tárolása megfelelő legyen. Ennek érdekében évenként leltárazniuk kell, illetve alkalmi ellenőrzéseket kell tartaniuk a tárolókban. 11. A kifizető ügynökségek értesítik a Bizottságot, ha veszteség vagy állagromlás következik be. Ha ezek következtében a gabona már nem felel meg az intervenciós feltételeknek, akkor azért a pénzügyi felelősséget nem a közösségi költségvetés, hanem a kifizető ügynökségek vagy a raktárkezelők viselik. Bármely értékcsökkenési térítést vagy az értékcsökkent készlettel kapcsolatban korábban kapott egyéb térítést vissza kell fizetni a Bizottságnak.

11 9 12. A Bizottság piaci előrejelzések alapján határozza meg, hogyan lépjen fel a tárolt gabona értékesítésével kapcsolatban. A tagállamok ezután pályázatot írnak ki a gabona értékesítésére. A Bizottság a tagállamok képviselőiből álló gabonapiaci irányítóbizottság véleményét kikérve dönti el, hogy mely ajánlatokat fogadja el. Az irányítóbizottság minősített többséggel bármilyen javasolt döntést elutasíthat. A jóváhagyott értékesítési műveletek végrehajtásáért a kifizető ügynökségek felelősek. Forrás: ECA

12 AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS AZ ELLENŐRZÉSI MEGKÖZELÍTÉS 13. A Számvevőszék megvizsgálta a gabona közraktározási műveleteihez nyújtott uniós támogatás gazdaságosságát, különösen azt, hogy mennyiben sikerült minimalizálni a költségeket és maximalizálni a bevételt. 14. Az ellenőrzés a következő kérdéseket vizsgálta: a) Jól irányították-e a gabona közraktározásának fizikai műveleteit? 8 Annak, hogy a készletek kevéssé jellemző módon ebben a két tagállamban koncentrálódtak, egyrészt az a magyarázata, hogy más tagállamokban logisztikai okokból (a piacokra történő szállítás) korábban került sor az értékesítésekre, másrészt az, hogy igen nagy mennyiségekről volt szó. Szavatolják-e a bizottsági eljárások, hogy az Unióra a lehető legala- csonyabb költségek háruljanak? b) 15. Az ellenőrzési eljárás a következőkből állt: a) b) a politika végrehajtásához, valamint az adatszolgáltatáshoz bevezetett bizottsági és tagállami eljárások értékelése; a tárolási műveletek szabályszerűségének vizsgálata a két felkeresett tagállamban; a tárolási körülmények és a gabona minőségének vizsgálata a kivá- lasztott tárolókban. c) 16. Az ellenőrzés a október 30-án véget ért pénzügyi évnek, valamint a következő pénzügyi év első öt havának a tárolási műveleteire terjedt ki. A 2007-ben végzett helyszíni vizsgálatok során német- és magyarországi kifizető ügynökségeket ellenőriztek, tudniillik az ellenőrzés idején a közraktárban lévő készletek 91%-át e két országban tárolták 8. A Számvevőszék a két tagállam 11 raktárában tárolt, 18 gabonatételből álló minta tárolási körülményeit és minőségét vizsgálta. A minta kiválasztása a tárolásban maradt mennyiségek, illetve logisztikai kritériumok alapján történt.

13 ÉSZREVÉTELEK 11 JÓL IRÁNYÍTOTTÁK-E A GABONA KÖZRAKTÁROZÁSÁNAK FIZIKAI MŰVELETEIT? 17. Ennek az ellenőrzési kérdésnek a megválaszolásához a Számvevőszék azt vizsgálta, milyen mértékben igaz az, hogy: a) b) mihelyt a feltételek lehetővé teszik, a gabona értékesítése hatéko- nyan zajlik le; c) a Bizottság úgy jár el, hogy el tudja kerülni a tárolás strukturális jel- legűvé válását. d) a felvásárolt gabona minősége megfelelő; a tárolási körülmények megfelelőek; A GABONA ÁTVÉTELE TÁROLÁSRA 9 A 687/2008/EK rendelet (HL L 192., , 20. o.) által egységes szerkezetbe foglalt 824/2000/EK bizottsági rendelet (HL L 100., , 31. o.). 10 A felkeresett tagállamok: a Cseh Köztársaság, Németország, Franciaország, Magyarország és Szlovákia. A novemberi magyarországi vizsgálatról szóló jelentés megemlítette, hogy fény derült bizonyos gondokra, de azt is, hogy az előző, 2005-es látogatás óta jelentős előrelépések történtek. 18. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy a kifizető ügynökségek átvételre vonatkozó eljárásai összhangban állnak-e az akkor érvényben lévő rendelettel 9. A 31 felvásárlásból álló minta dokumentációjának átvizsgálása annak szabályszerűségére, illetve a vonatkozó kifizetések helyességére irányult. A mintában az ellenőrzés nem talált hibát, a dokumentáció pedig elegendő bizonyítékkal szolgált arra nézve, hogy a kifizető ügynökségek eljárásai ugyanezen rendelet előírásaival összhangban zajlottak. A GABONA TÁROLÁSI KÖRÜLMÉNYEI 19. A Bizottság 2005-ben és 2006-ban öt tagállamban végzett helyszíni vizsgálatai során azt állapította meg, hogy ezekben az országokban nincs különösebb gond a gabona tárolási körülményeivel 10. A Számvevőszék Németországban és Magyarországon 11 raktárban tárolt 18 gabonatétel tárolási körülményeinek megfelelő voltát vizsgálta. Kilenc tárolóban kielégítő körülményeket találtak, két tárolóban azonban nem, bár a kifizető ügynökségek addigra már meghozták a megfelelő javító intézkedéseket, és a gabona minőségén sem esett csorba.

14 12 A TÁROLT GABONA ÉRTÉKESÍTÉSE 20. A Számvevőszék nem talált hiányosságot a német- és magyarországi kifizető ügynökségeknél az értékesítési műveletek rendszerében. A Számvevőszék átvizsgálta egy 44 értékesítésből álló minta dokumentációját is. Ez elegendő bizonyítékkal szolgált arra nézve, hogy a tranzakciókat megfelelően hajtották végre. 11 A 2131/93/EGK bizottsági rendelet 5. cikke (HL L 191., , 76. o.). 12 Olyan bevétel, amely nem folyt be. 21. A Bizottság készletértékesítési politikája vagyis hogy egyrészt támogatja a termelőket, amikor a piaci árak az intervenciós ár alá esnek, másrészt a piaci árakat nem veszélyezteti 11 tükrözi, hogy miként értelmezi a Bizottság a közraktározás céljait (lásd: 1. bekezdés). Ennek az értékesítési politikának nem célja a piacok stabilizálása az árak emelkedése idején. A legutóbbi ideig ez semmilyen hatással nem járt, mivel a gabona piaci ára az intervenciós ár alatt maradt. 22. Értékesítési döntései értelmében a Bizottság vagy az uniós piacon ad el, ahol nem akarja veszélyeztetni a belső piaci árat, vagy az exportpiacon, ahol avégett, hogy a többletkészleteket kivonja az Unió piacáról, alacsonyabb árakat is elfogad. Amikor az uniós piaci ár magasabb az intervenciós árnál, e politika néha arra vezet, hogy az uniós piaci árak veszélyeztetését elkerülendő, magasabb értékű belső piaci eladások nem jönnek létre. Erős piaci helyzetben (amelyet az árak emelkedése jellemez) azonban a piaci zavar kockázata alacsonyabb elején például tonna német rozs került export-értékesítésre 106 és 113 EUR/tonna közötti árakon, míg ugyanezen időben 140 EUR/ tonnás belső piaci ajánlatokat utasítottak el, mivel a megfelelő piaci árak alatt voltak. Ez kb. 3,3 millió EUR alternatív költséget 12 okozott. Ezenkívül export-értékesítés esetén az Unió visszatéríti a legközelebbi kiviteli helyig történő szállítás költségét, míg a belső piaci eladások semmi ilyenfajta visszatérítéssel nem járnak. Példánkban a belső értékesítés helyett történt kivitel 1,9 millió EUR plusz költséget vont maga után.

15 első hat havában több ízben a piacon elérhető árnál alacsonyabb áron értékesítettek német rozsot a bioetanol-ágazatnak. A Bizottság szerint ezek az értékesítések egy olyan program részét képezték, amely az energiaágazat kísérleti támogatását célozta. E döntésnél nem vették figyelembe az intervenciós készletek irányításának gazdasági szempontjait, ami kb. 5 millió EUR alternatív költséget okozott től kezdve a közösségi intervenciós készletekből bizonyos gabonamennyiséget kivontak a legrászorulóbbakat támogató jóléti közösségi program javára. Ezt a politikát az intervenciós gabonatárolás költségvetési tételéből finanszírozzák. A gabona piaci árában az utóbbi időben bekövetkezett emelkedés miatti (a legrászorulóbb személyek támogatása formájában jelentkező) alternatív költség 2007 tekintetében 26 millió euróra becsülhető 14. Korábban a jelenleginél alacsonyabb volt az alternatív költség, mivel a gabona értékesítésének nem volt más alternatív útja, mint az exportpiac januárja és júniusa között tonnát értékesítettek kb. 81 EUR/tonnás áron, míg ugyanebben az időszakban a piacon átlagosan 108 EUR/tonna fölötti ár volt elérhető ben a program céljára tonna gabonát vontak ki a készletekből, ami kb. 40 EUR/tonna potenciális bevételelmaradást jelent: ennyi bevétel keletkezett volna, ha a gabonát a piacon értékesítik. 15 A 2273/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 207., , 1. o.) csak azt mondja ki, hogy az intervenciós központok rendelkezzenek többek között «előnyös földrajzi elhelyezkedéssel. 26. Ha a tárolt gabonát bioetanoltermelés céljára a piaci ár alatt értékesítik, vagy az Unió legrászorulóbbjai támogatására kivonják a készletekből, az az uniós költségvetésben költségként (elmaradt értékesítési bevételként) kell, hogy megjelenjék. E programok támogatási összetevőjét azonban nem rendelik hozzá a megfelelő tevékenységhez. Ez a költségvetés-tervezés és a beszámolás átláthatóságának rovására megy. 27. A termékértékesítési döntések központosítása a gyakorlatban megnehezíti az egyes tételek eltérő jellemzőinek figyelembe vételét. A Bizottság minden irányítóbizottsági ülésen megállapítja a tagállamonkénti és terméktípusonkénti minimális értékesítési árat, ám nem tesz különbséget az egyes tárolók földrajzi elhelyezkedése szerint. A megállapított ár fölött minden ajánlatot elfogadnak, az alatt mindet elutasítják. Figyelembe veendő azonban, hogy: egy tagállamon belül, ha minden egyéb tényező (pl. a gabona minő- sége) megegyezik, a kedvezőtlenebb helyen tárolt gabonatételre alacsonyabb ajánlatok fognak érkezni, mint a kedvezőbb helyen tárolt hasonló tételre 15 ; a) b) ugyanígy a tárolt gabona minőségében (különösen a proteinszintet illetően) tapasztalt eltérések is befolyásolhatják a beérkező ajánlatok értékét. Míg az intervenciós árat úgy alakítják, hogy tükrözze ezeket a kritériumokat (lásd: 9. bekezdés), az értékesítésnél nem alkalmazzák ezt az elvet.

16 A gyakorlatban az alacsonyabb minőségű vagy rosszabb elérhetőségű helyen tárolt gabonatételekért alacsonyabb árat fognak kínálni. Az olyan tétel, amelyre gazdasági szempontból ésszerű, ám a Bizottság által megállapított minimális értékesítési árnál alacsonyabb ajánlatot tesznek, tárolóban marad. A gabona tárolása folyamatos technikai és pénzügyi költségekkel jár, amelyek mind a közösségi költségvetést terhelik. 29. Ilyen eset volt, amikor egy németországi kifizető ügynökség képviselői jelezték a Számvevőszéknek, hogy a helyszíni vizsgálata idején még tárolóban lévő gabonát túlnyomórészt kedvezőtlenebb elhelyezkedésű régiókban vagy tárolókban tartották. Ezekre a tételekre alacsonyabb ajánlatok érkeztek, mint a többi értékesített tételre, hiszen az ajánlattevőknek több szállítási költséggel kellett számolniuk, ám a Bizottság ezeket az ajánlatokat nem fogadta el. A TÁROLÁS NE VÁLJÉK STRUKTURÁLIS JELLEGŰVÉ 30. Amint a 3. bekezdésben említettük, strukturális tárolásról akkor beszélünk, ha az intervenciós politika eredményeképp állandósult a tárolt gabona kínálata és kereslete közötti egyensúlyhiány. Az ugyanis, hogy a termelés szintje nem a piaci feltételeknek engedelmeskedik, hanem az intervenciós árat követi, idővel készletfelhalmozódásra vezet. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy a Bizottság mennyiben tudta úgy irányítani a gabona tárolását, hogy azzal csökkentse a strukturális tárolás kockázatát. 31. A Bizottság történeti adatokra és hathavonta frissített előrejelzésekre alapozva monitorozza a mezőgazdasági piac középtávú kilátásait. Az egyes olyan események kihatását, mint új tagállamok csatlakozása vagy a közraktározás tervezett változásai, vagy maga a Bizottság, vagy külső szakértők értékelik. A Bizottság és a tagállamok képviselői a gabonapiaci irányítóbizottság ülésein rendszeresen megvitatják a gabonapiac helyzetét.

17 A bizottsági piacértékeléshez felhasznált adatok szükségképpen több olyan előfeltevésen és előrejelzésen is alapulnak, amelyek csak jelzésszerűen írják le a piaci trendeket. Különösen a kínálat és kereslet viszonyára nehéz pontosan hosszú távú előrejelzéseket készíteni, mivel itt olyan változókkal kell számolni, mint az éghajlati viszonyok hatása a jövő évek aratásaira, vagy a bioüzemanyag-termeléshez felhasznált gabona iránti kereslet. Ezért csak akkor történtek lépések a bizonyos termékeket sújtó negatív intervenciós hatás kiküszöbölésére, amikor az ilyen hatás kockázata már testet öltött, és súlyosbodása is várható volt. 33. Például a rozsintervenció megszüntetésére irányuló javaslatát a Bizottság a KAP 2002-es reformja keretében tette meg, pedig akkor már évek óta látni lehetett, hogy viszonylag változatlan rozstartalékok mellett a rozs iránti kereslet csökken. Egyes olyan sürgős esetektől eltekintve, mint a kukoricáé volt 2007-ben, a strukturális tárolásra adott bizottsági reakció a gyakorlatban jobban függ a nagyobb szabású reformok ütemezésétől, mintsem azt a piaci feltételek változásaira adott gyors és rugalmas válasznak tekinthetnők. Megjegyzendő azonban, hogy 2007 év végén a legtöbb gabonaféléből vagy nem volt készlet, vagy csak nagyon kevés, ami arra utal, hogy a strukturális tárolás jelenleg kockázatmentes vagy alig jár kockázattal. Forrás: ECA

18 16 SZAVATOLJÁK-E A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁSOK, HOGY AZ UNIÓRA A LEHETŐ LEGALACSONYABB KÖLTSÉGEK HÁRULJANAK? 34. A Bizottság háromfajta tárolási költséget térít vissza a kifizető ügynökségeknek, lásd erről részletesen: III. melléklet: a) a gabona betárolásának, egyhavi tárolásának és kitárolásának tech- nikai költségeit; a tárolt gabona esetleges értékcsökkenéséért kárpótló értékcsökke- nési költséget; a tárolás céljára felhasznált tőke finanszírozási költségeit. b) c) 35. Az intervenciós raktározásból származó összes kiadás összetevői: a fent leírt költségek, valamint a tárolt gabona értékesítéséből származó könyv szerinti haszon vagy veszteség (az értékesítési bevétel mínusz a leírással csökkentett érték értékcsökkenéssel kiigazított eredeti költség). Lásd: II. melléklet. TECHNIKAI KÖLTSÉGEK 36. A Számvevőszék felülvizsgálta, hogy a Bizottság milyen rendszer révén biztosítja a tagállami adatok pontosságát, illetve ezek felhasználását a kifizető ügynökségeknek visszatérítendő költségek kiszámításánál. 37. A számvevőszéki ellenőrzés a technikai átalányköltségek kiszámításánál felhasznált adatokban ellentmondásokra és pontatlanságokra bukkant: a) b) az ellenőrzési mintában szereplő négy olyan tagállam közül, ahol a tényleges költségekről szolgáltatott adatok a normától való eltérést, vagy 2005 és 2006 között jelentős különbséget mutattak, csupán egy tagállam támasztotta alá benyújtott számadatait a Bizottsághoz eljuttatott megfelelő indokló dokumentációval; 1999-ben a Bizottság részletes helyszíni vizsgálatokat végzett, s ezek során több olyan kérdés merült fel, amelyek befolyásolhatták a kifizető ügynökségek által szolgáltatott adatok pontosságát. További helyszíni vizsgálatokra nem került sor.

19 /2006-ban a felvásárlások 61%-ánál, ill. az értékesítések 11%-ánál a gabonát nem kellett a tárolókba, ill. a tárolókból fizikai mozgatással átrakodni, ami a kifizető ügynökség számára kevesebb költséggel járt. A Bizottság az ilyen, fizikai mozgatással nem járó gabonaátvétel vagy -értékesítés átalányköltségeit úgy számítja ki, hogy az egyenértékű, de fizikai mozgatással járó tranzakció átalányköltségét 32%-kal csökkenti. A Bizottság nem tudta kellően megindokolni, hogy miért épp ilyen arányú csökkentést alkalmaz. Az átalányköltség ilyetén csökkentése szinte bizonyosan azzal járt, hogy egyes tagállamok több visszatérítésben részesültek, mint amenynyit akkor kaptak volna, ha a Bizottság ez esetben is a fizikai mozgatással járó tranzakcióknál alkalmazott, a tényleges költségeket jobban tükröző átalányszámításhoz folyamodott volna. A fizikai mozgatással nem járó gabonaátvételek 27%-át lebonyolító Németország például a 2005/2006-os gazdasági évben 2,3 millió eurót kapott ilyen tranzakciókra, pedig az ügynökségre semmilyen tényleges költség nem hárult. 16 Attól kezdve, hogy a készleteket értékesítették, az értékcsökkenés összege nincs nettó hatással a közösségi költségvetésre, ha a pénz időértékétől eltekintünk. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI KÖLTSÉGEK 39. Az értékcsökkenési költség nem számviteli jellegű értékcsökkentés ami azt jelentené, hogy valamely eszköz költségét úgy írják le, hogy pénzügyi mozgás nem történik, hanem a gabonakészletek becsült, nem realizált értékvesztéséért a tagállamoknak fizetett kárpótlás. Minél magasabb rátával történik a készletek értékcsökkentése, annál nagyobb a tagállamok által a gabona értékesítéséig élvezett likviditási előny 16. A Számvevőszék megvizsgálta a Bizottság által az értékcsökkentés kiszámításánál alkalmazott módszereket és eljárásokat, valamint azt, hogy mennyiben biztosítják ezek, hogy a készletek értékcsökkentése megfelelő és ésszerű módon történik. 40. Amint azt a III. melléklet kifejti, az értékcsökkentés kiszámításánál a készletek jövőbeni realizálható értékére vonatkozó becsléseket alkalmaznak. Ezeket az értékeket a Bizottság állapítja meg, de nincsen elégséges feljegyzés arra vonatkozóan, hogy milyen háttér-feltételezések állnak az ezeket a becsléseket megalapozó piaci előrejelzések mögött. Ezért a Számvevőszéknek nincs lehetősége ellenőrizni, hogy realista-e ez a módszer, és hogy következetesen alkalmazták-e. A II. mellékletből kiviláglik, hogy a tagállamoknak kifizetett értékcsökkentési kárpótlás szinte mindig többletbevételt eredményezett a gabona értékesítésekor érvényes, könyv szerinti nettó értékhez képest, ami annak jele, hogy az értékcsökkentés és ebből következően a közösségi költségvetés előzetes kifizetései magasabb rátával történtek, mint azt a tagállamok érdekeinek védelme önmagában megkívánta volna, ugyanakkor viszont megakadályozták a közösségi kötelezettségek felhalmozódását.

20 18 FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK 41. A Számvevőszék megvizsgálta a (tőkeköltségen alapuló) finanszírozási költségek kiszámításánál és visszatérítésénél alkalmazott bizottsági megközelítést, illetve azt, hogy ezzel az eljárással mennyiben biztosítható, hogy a tagállamok a visszatérítések révén nem részesülnek túlzott mértékű kárpótlásban. 42. A Bizottság évente felkér minden tagállamot, hogy számítsák ki és jelentsék be tőkeköltségüket. Ha nem érkezik válasz, akkor a Bizottság a tagállam finanszírozási költségének visszatérítésénél azt a kamatlábat alkalmazza, amelyik az egy százalékkal megemelt bankközi hitelkamatláb, illetve az egységes kamatláb közül az alacsonyabb (lásd: III. melléklet). 43. A gyakorlatban nem minden tagállam ad választ, talán azért nem, mert ehhez igen összetett számítások szükségesek ra vonatkozóan csak 15 tagállam jelentette be tőkeköltségének nagyságát, és közülük kilencen részesültek összesen 6 millió euróval kevesebb visszatérítésben, mint ha nem szolgáltak volna ezzel az információval. Azon többi 10 tagállamra vonatkozóan, ahonnan nem érkezett tőkebejelentés, a Számvevőszék nem tudja megbecsülni, hogy a visszatérítések magasabbak voltak-e a tényleges finanszírozási költségeknél. Forrás: ECA

21 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK A Számvevőszék megállapította, hogy a közraktározás fizikai műveleteit ideértve a gabona betárolását, tárolását és értékesítését jól irányították. A Németországban és Magyarországon végzett számvevőszéki ellenőrzések szerint a felvásárolt gabona megfelelő minőségét és a tárolás megfelelő voltát biztosító eljárásokat helyesen alkalmazták. 45. A Bizottság értékesítési politikája általában véve minimalizálja az intervenciós költséget. A Számvevőszék mégis úgy találta, hogy egyes esetekben magasabb értékű belső piaci eladásokról mondtak le export-értékesítések javára, hogy ne veszélyeztessék az uniós piaci árakat (lásd: 22. bekezdés). 46. Csorbát szenvedett az uniós költségvetés és elszámolások átláthatósága, mivel a piaci ár alatti, bioetanoltermelés céljára vagy a legrászorulóbbak támogatására történő értékesítéseket a gabona tárolására szolgáló költségvetési tételnél tüntették fel (lásd: 26. bekezdés). 47. A sem a termék minőségét és földrajzi elhelyezkedését, sem további tárolásának költségét figyelembe nem vevő, rugalmatlan értékesítési politika miatt egyes készleteket a szükségesnél tovább tárolnak, ami további finanszírozási és technikai költségekkel jár (lásd: 27. és 28. bekezdés). 48. A strukturális tárolás ügyében tett lépések gyakran soká váratnak magukra: addig, amíg valamely átfogó reformütemtervbe nem lehet illeszteni őket ben a kukorica esetében mégis sikerült sürgősen intézkedni (lásd: 33. bekezdés).

22 A Számvevőszék javasolja, hogy: a) a tárolt gabona értékesítésére beérkező ajánlatok értékelésénél vegyék figyelembe a következő tényezőket: i. amikor a piac elég dinamikusnak tekinthető, fogadjanak el vala- mivel alacsonyabb ajánlatokat is, ezáltal minimalizálva a tárolás időtartamát, s így költségeit is; ii. a termék minősége és fizikai elhelyezkedése szerint eltérő eladási árat szabjanak meg; iii. optimalizálják a bevételt (amelyet a gabonaintervenció költség- vetési tételére írnak jóvá, egyéb intervenciós költségek ellentételezésére) azáltal, hogy inkább egy belső piaci, az intervenciós ár fölötti ajánlatot fogadnak el, mint egy exportpiaci ajánlatot lényegesen alacsonyabban áron; b) c) a költségvetési folyamat tökéletesítése érdekében az intervenciós gabonatárolás céljaival közvetlenül kapcsolatba nem hozható tevékenységek például a legrászorulóbbaknak vagy a bioetanol-iparnak juttatott támogatás költségei legyenek átláthatóbbak; gyorsabban kerüljön sor válaszlépésekre, ha piaci torzulás esetleges vagy tényleges kockázata áll fenn (strukturális felesleg). 50. A költségek kiszámításának bizottsági módszere rendszerint szavatolja, hogy az Unió minimalizálja a tárolási költségeket, illetve, hogy a tagállamok érdekelve legyenek költségeik minimalizálásában. A költségek kiszámításánál felhasznált adatokat azonban kevéssé ellenőrzik, ami növeli annak kockázatát, hogy helytelen adatokat használnak fel (lásd: 37. bekezdés). 51. A tagállamoknak a gabonatárolásért visszatérített összegek többnyire ésszerűek, de magasabbak lehetnek a vonatkozó költségeknél a finanszírozási költségek esetében, illetve a gabona fizikai mozgatással nem járó betárolásának átalányköltsége esetében (lásd: 38. és 43. bekezdés).

23 A Bizottság nem készít elég feljegyzést arról, hogy milyen háttér-feltételezések állnak a gabona jövőbeni realizálható értékét megalapozó piaci előrejelzések mögött. A Számvevőszék ezért nem tudja ellenőrizni, hogy az értékcsökkenés kiszámításánál felhasznált értékek valósak és ellentmondásmentesek -e (lásd: 40. bekezdés). 53. A Számvevőszék javasolja, hogy: a) b) c) d) a Bizottság alaposabban vizsgálja felül a kifizető ügynökségek által bejelentett költségeket, és rendszeresen járjon utána minden szokatlan adatnak vagy trendnek. A helyszíni vizsgálatok során ellenőrizze a felhasznált adatokat is; a Bizottság vizsgálja felül a fizikai mozgatással nem járó műveletek átalányköltségeit, hogy azok bizonyosan ne legyenek magasabbak a tényleges költségeknél; dokumentálják alaposabban a gabonakészletek értékcsökkenésére vonatkozó bizottsági háttér-feltételezéseket; a Bizottságnak szavatolnia kellene, hogy a költségek kiszámításánál alkalmazott ráták szintjét úgy szabja meg, hogy azok a tényleges finanszírozási költségeik bejelentésére ösztönzik a tagállamokat, illetve a lehető legkisebbre csökkentik a túlkompenzáció kockázatát. 54. A Számvevőszék az eljárások egyszerűsítését javasolja a mezőgazdasági politika állapotfelmérésének keretében, különös tekintettel arra, hogy a közösségi intervenció legalább a legfőbb gabonaféle (étkezési búza) vonatkozásában fenn fog maradni, hogy a támogatás szükség esetén védőhálóként működhessék. Ezt a jelentést a Számvevőszék a november 19-i ülésén, Luxembourgban fogadta el. A Számvevőszék nevében Vítor Manuel da Silva Caldeira elnök

24 22 I. MELLÉKLET KÖZRAKTÁROZÁSBAN LÉVŐ GABONAFÉLÉK MENNYISÉGE A PÉNZÜGYI ÉV VÉGÉN (SZEPTEMBER 30.) (ezer tonna) Búza Kukorica Rozs Árpa Cirok Összesen A 2005-ös számadatokba beleértendő az Unióba 2004-ben belépett 10 tagállamban tárolt gabonafélék mennyisége is. Forrás: Az EMOGA Garanciarészlegének, illetve az EMGA-nak az éves pénzügyi jelentései ( , illetve 2007). II. MELLÉKLET INTERVENCIÓS GABONATÁROLÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGTÍPUS SZERINT (millió EUR) Technikai költségek (a) Pénzügyi költségek (b) Könyv szerinti érték (130) (74) (14) 58 (97) (10) (130) (443) értékesítési bevétel (c) Értékcsökkenés (d) Összes kiadás 2 (a) + (b) + (c) + (d) (226) 1 A 2005-ös számadatokba beleértendő az Unióba 2004-ben belépett 10 tagállamban tárolt gabonafélék mennyisége is költségvetési tétel, Gabonafélék intervenciós raktározása. Forrás: Az EMOGA Garanciarészlegének, illetve az EMGA-nak az éves pénzügyi jelentései ( , illetve 2007).

25 23 III. MELLÉKLET A KÖZRAKTÁROZÁSI MŰVELETEKKEL KAPCSOLATOS KIADÁSOK KISZÁMÍTÁSÁRÓL A FIZIKAI MŰVELETEKKEL KAPCSOLATOS ÁTALÁNYÖSSZEGEK 1. A három tárolási művelet (betárolás, egyhavi tárolás és kitárolás) átalányköltségét minden évben a tagállamok előző évi tényleges bejelentett költségei alapján számítják ki. Az egyes átalányköltségeket úgy kapják meg, hogy a legalacsonyabb műveleti költséget felmutató legalább négy tagállam tényleges költségeinek súlyozott átlagát veszik. A számításnál felhasznált tényleges költségnek az átlagos tárolt mennyiség legalább 33%-ának kell megfelelnie. Tekintsük a következő példát: Tagállam A B C D E F A betárolás tényleges költsége 1,5 1,7 1,9 2,0 2,5 5,0 EUR/tonnában Átlagos tárolt mennyiség tonnában Mivel a legalacsonyabb műveleti költséget felmutató négy tagállamban az átlagos tárolt összmennyiség (= tonna) 33%-ánál kevesebbet tárolnak, ezért a súlyozott átlag kiszámításába részben be kell vonni az ötödik tagállamot is. Példánkban a betárolás tonnánkénti átalányköltsége ezért így alakul: (1,5x ,7x ,9x x ,5x2 563) / = 2,27 EUR. 3. Megjegyzendő, hogy ezzel a módszerrel a Bizottság a tagállamok összessége által bejelentett tényleges összköltségnél mindig kevesebbet térít vissza, habár a legkevesebb költséget bejelentő tagállamok a tényleges költségeiknél magasabb visszatérítésben részesülnek. A fenti példában az általános átlag 3,78 EUR/tonna lett volna. A tagállamokat ez a rendszer költségeik minimalizálására sarkallja, mivel a bizottsági visszatérítést meghaladó költségeiket saját forrásból kell fedezniük.

26 24 4. A tagállamok kifizető ügynökségei felelősek a tárolóhelyiségekről kötött szerződésekért, így az esetenkénti betárolási, tárolási és kitárolási költségek meghatározásáért is. Magyarországon a nemzeti hatóságok és a raktárkezelők képviselői évente állapodnak meg egy mintaszerződés aláírásáról. Németországban a kifizető ügynökség meghatároz ugyan egy betárolási és kitárolási átalányköltséget, de a raktárkezelők évente kétszer mégis ajánlatot nyújtanak be a tárolóhelyiségekre nézve. A kifizető ügynökség ezután szükség esetén annak alapján választja ki a legolcsóbbat, hogy melyiknél a legalacsonyabbak a kombinált szállítási és tárolási költségek. 5. Németországban az egyes raktárkezelők egymás konkurensei a gabonatárolási szolgáltatás elnyerésénél. Ez biztosítja, hogy a költségek a piaci árakhoz igazodnak, ami viszont jótékonyan hat ki az Unió által visszatérített átalányköltségekre. A TÁROLT GABONA ÉRTÉKCSÖKKENTÉSE 6. A Bizottság értékcsökkentést határoz meg, majd azt megtéríti a tagállamoknak: amikor olyan áron vásárolnak fel gabonát, amely ár az egyes gabona- félék felvásárlási ára és becsült értékesítési ára közötti különbségnek legalább 70%-a (ez az ún. K együttható, amelyet a Bizottság minden év elején szab meg); a) minden sorra következő gazdasági év végén, amikor az egyes tagál- lamokban készletben tartott gabona mennyiségét megszorozzák az átviteli értékük és becsült értékesítési áruk közötti különbséggel. b) 7. Az értékcsökkentés során a gabona könyv szerinti értéke csökkenhet, soha nem nőhet. Ezért a gabona becsült értékesítési ára egy gazdasági év végére ugyan megnövekedhet, ám könyv szerinti értékét akkor sem emelik meg, vagyis a tagállamoknak már visszatérített értékcsökkenési költség egy részét nem könyvelik vissza e célból.

27 25 8. A következő példából látható, hogy az értékcsökkentési ráta nem befolyásolja a gabona közraktározásához kapcsolódó pénzforgalmat, viszont kihat a pénzmozgások ütemezésére, és arra, hogyan osztják el a kifizetéseket az egyes költségvetési évekre. A példában egyazon gabonatételt x évben 100 egységért vásárolnak fel és x+1 évben 90 egységért értékesítik, és az egyetlen különbség az x. évi értékcsökkentési költség. Felvásárlási ár Értékcsökkentés x évben Átviteli érték Értékesítési bevétel az x + 1 évben Könyv szerinti érték mínusz bevétel Az Unió összes kifizetése (a) (b) (c) = (a) (b) (d) (e) = (c ) (d) (b) + (e) A B C A tagállamok által megadott kamatlábnak meg kell egyeznie a kérést megelőző hat hónap alatt ténylegesen viselt átlagos kamatlábbal. 2 Az egységes kamatláb a kérést megelőző hat hónapban számított három, illetve tizenkét havi határidős Euribor-kamatláb átlagának felel meg. 3 A kamatláb szintje a kérést megelőző hat hónap háromhavi tagállami bankközi kínálati kamatlábának átlaga, egy százalékkal megemelve. 9. Ez a példa rávilágít arra, hogy az értékcsökkentési költség kihat az uniós költségvetésből a tagállamokba x évben (b oszlop) és x+1 évben (e oszlop), kifizetett (vagy visszatérített) összegek pénzforgalmára, de az Unió által kifizetett teljes összeg ugyanaz marad. A MOBILIZÁLT PÉNZESZKÖZÖK FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEI 10. A tagállamoknak visszatérített finanszírozási költségeket a Bizottság úgy számítja ki, hogy a vonatkozó kamatlábat összeszorozza a tárolt gabonának a gazdasági év alatti átlagos értékével. A Bizottság évente felkér minden tagállamot, hogy jelentsék be tőkeköltségüket: a) ha nem érkezik válasz, akkor azt a kamatlábat alkalmazzák a tagál- lamra, amelyik alacsonyabb a tagállam egy százalékkal megemelt hitelkamatlába, illetve az egységes kamatláb közül 3. b) ha érkezik válasz, akkor azt a kamatlábat alkalmazzák a tagállamra, amelyik az alacsonyabb a Bizottságnak megadott, 1 illetve az egységes kamatláb közül 2 ;

28 A BIZOTTSÁG VÁLASZAI

29 27 ÖSSZEFOGLALÓ V. A jelenlegi rendszer sem az egyes készletek minőségét, sem pedig raktározási helyét nem veszi figyelembe. E tényezők figyelembevétele az újraértékesítési ár meghatározásánál a gyakorlatban jelentős nehézségeket jelentene, valamint meglehetősen megnehezítené a rendszer kezelését. A Bizottság véleménye szerint a jelenlegi rendszer előnye éppen az, hogy egyszerű, objektív és egyidejűleg a lehető leghatékonyabb. Amikor a piaci körülmények lehetővé teszik, a Bizottság alkalmazza ezeket az ajánlásokat. VI. A Bizottság a későbbiekben megvizsgálja, hogyan reagáljon erre a megállapításra. VII. A Bizottság jelenleg mélyreható elemzést folytat a költségekre vonatkozóan az érintett tagállamoktól kapott információkat illetően. A bizottsági kockázatelemzés és a raktárakban található korlátozott mennyiségek alapján ezen információk helyszíni vizsgálata jelen pillanatban nem indokolt. VIII. A Bizottság jelenleg vizsgálja a helyzetet és a legmegfelelőbb módszert választja majd ki a készletmozgás nélküli betárolási és kitárolási átalányköltségek kiszámítására. Mindazonáltal a jelenlegi közraktározási helyzet nem teszi lehetővé, hogy a Bizottság olyan módszertant alakítson ki, amelyben a fizikai mozgatással nem járó betárolási és kitárolási költségeket megfelelően el lehetne számolni és alkalmazni lehetne egy új számítási módszer kidolgozásánál. A Bizottság továbbá jelenleg tisztázza, melyik a legmegfelelőbb módszer a közraktározási műveletekkel kapcsolatos finanszírozási kiadások visszatérítésénél alkalmazott egyedi kamatláb kiszámítására azon esetekre, amikor egyes tagállamok nem jelentik be kamatköltségeiket. IX. Az ún. állapotfelmérés keretében 2008 májusában beterjesztett bizottsági javaslatok számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek célja a gabonák intervenciós rendszerének új piaci helyzethez történő igazítása, valamint megerősítik a közösségi beavatkozás mint védőháló szerepét. Jelenleg nincsenek közösségi készletek vajból és sovány tejporból, valamint évek óta marhaés borjúhúsból. Ezenfelül nem tároltak be cukrot, ugyanakkor a kitárolás várhatóan eléri azt a mértéket, hogy a raktáron lévő cukor menynyiségét korlátozottnak lehessen tekinteni. Az alkohol vonatkozásában a megreformált borpiac augusztus 1-jei hatállyal megszüntette a közraktárakba történő valamennyi új betárolást végén várhatóan új bizottsági rendelet határozza majd meg a közösségi intervenció keretében történő felvásárlás közös szabályait. ÉSZREVÉTELEK 22. Az intervenciós gabonakészletek számára a kivitel jelenti a fő piacot. Feltétlenül el kell kerülni, hogy nagy volumenű értékesítések a belső piacon árzuhanást idézzenek elő, amely aztán az intervenciós raktárak felé tett ajánlatok számának emelkedését vonná magával. Ennélfogva a belső piacon történő értékesítésre csak olyan gazdasági évben kerülhetett sor, amikor az ár magas volt, és így el lehetett kerülni a piaci ingadozásokat; mindez körültekintő irányítást igényel a kiviteli, illetve a belső piac számára történő értékesítések fázisai közötti átmeneti időszakokban. 23. A rozsnál idővel strukturális raktárkészletek képződtek. E raktárkészlet utolsó tételeit a Bizottság erőfeszítéseinek ellenére csak 2007 nyarán sikerült értékesíteni, noha a rozs 2003 óta ki van zárva az intervenciós szabályozás alól. A es évben váratlan fordulat következett be a piacon. A belső piaci árak jelentősen megemelkedtek.

30 28 A Számvevőszék által felhozott helyzet, azaz hogy egyszerre két pályázatot is megnyitottak, csupán viszonylag rövid, öthetes időszakban állt fenn. A kivitelre történő pályázatot, amelynél az értékesítési árak alacsonyabbak voltak, a belső piaci értékesítésre történő pályázat javára leállították. 24. A bioüzemanyag-előállításra szánt rozs és a rendes rozs esetében két különböző árjegyzés volt, amelyek közül a bioüzemanyagelőállításra szánt rozsé volt az alacsonyabb. A os kísérleti projekt tonnát érintett a 2003-as és az azt megelőző évek terméséből; az ezen mennyiségek tárolásánál már felmerült és a jövőben felmerülő költségek (amelyek tonnánként és havonként 2 eurót tesznek ki) igazolják ezen új piaci lehetőség próbáját, akár a hozzáadódó egyéb költségek ellenére is. 25. A leginkább rászorulók támogatására szolgáló programot abban az időpontban (1987) indították el, amikor a Közösségnél nagyon jelentős intervenciós készletek halmozódtak fel 1. E körülmények között a program lehetővé tette, hogy a készletek jelentős részén sikerüljön túladni, amely egyébként közraktárakban maradt volna és a közösségi költségvetést ennek megfelelő költségekkel terhelte volna. A leginkább rászorulók számára az intervenciós készletből hozzáférhetővé tett áruk könyv szerinti értékét a Tanács intervenciós áron határozza meg. A KAP ezt követő reformjai révén sikerült a közösségi intervenciós készleteket drasztikusan csökkenteni. E körülmények között a leginkább rászorulók támogatására szolgáló programot alaposan át kell dolgozni szeptember 17-én a Bizottság új tanácsi rendeletjavaslatot fogadott el. 1 Az egységes közös piacszervezésről szóló 1234/2007/EK tanácsi rendelettel felváltott 3730/1987/EGK tanácsi rendelet. 26. A leginkább rászorulók támogatására szolgáló rendszer tekintetében a gabonakitárolás finanszírozása a költségvetési tételen keresztül történik. Ezenfelül a közraktári elszámolás egyértelműen elkülönítve azonosít az ingyenes elosztási rendszerrel kapcsolatos valamennyi készletmozgást. E két külön elszámolás végrehajtása eredményeképpen költségvetési és készletelszámolási szempontból egyaránt átláthatóan jelennek meg az e rendszerben keletkező, az EU költségvetését terhelő pénzügyi költségek. A rozs bio-üzemanyaggá való feldolgozása céljából történő értékesítésére kiírt pályázat kísérleti projekt volt, amely korlátozott mennyiségű gabonát érintett ( tonna, amelyből tonnát értékesítettek). Ezen egyszeri pályázat elszámolásai a rozs intervenciós értékesítését tartalmazó költségvetési tételben szerepelnek, együttesen az ugyanazon gazdasági évben nyitott további három pályázattal, 0,2, 0,5, illetőleg 1 millió tonna menynyiségben. A bio-üzemanyag kísérleti projekt kevesebb mint 11%-át képviselte azon intervenciós rozsmennyiségeknek, amelyeket az adott gazdasági évben értékesítettek. E célból tehát nem volt szükséges külön költségvetési tételt nyitni. E pályázatot a következő években nem is nyitották újra A jelenlegi rendszer sem az egyes készletek minőségét, sem pedig raktározási helyét nem veszi figyelembe. E tényezők figyelembevétele az értékesítési ár meghatározásánál a gyakorlatban jelentős nehézségeket jelentene, valamint meglehetősen megnehezítené a rendszer kezelését. A Bizottság azt a megoldást választotta, hogy a bruttó árat veszi alapul, és a kiírási rendszer, valamint a hozzá kapcsolódó pályázat dönti el, milyen sorrendben kerülnek a készletek értékesítésre. Mivel a tényleges szállítási költségek nem ismertek, becslésükhöz nehezen alkalmazható hipotéziseket kell felhasználni. Ennélfogva a Bizottság véleménye szerint a jelenlegi rendszer, amelynek előnye az egyszerűsége és objektivitása, egyidejűleg a lehető leghatékonyabb megoldást is jelenti.

31 A felhasználási központoktól legmesszebb található készletekre érkező ajánlatok általában kevésbé versenyképesek. Ilyen körülmények mellett ad hoc megközelítés kínálkozik. Ennélfogva a Bizottság 2007 októberében arra kérte a magyar hatóságokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást a még megmaradt készletek tárolási helyéről; a hatóságok közölték a kért adatokat, ami révén lehetővé vált eseti alapon és kisebb tételekben meghatározni, hol is vannak még megmaradt készletek. Korábban ugyanígy tettek a Finnországban és Svédországban kedvezőtlenül elhelyezett készletek esetében is. Többször került sor az ár ilyen megfontolás alapján történő meghatározására. Ez a mérték utáni készletkezelés azonban csak az eljárás végén, a megmaradt készletek esetében lehetséges, kezdetektől fogva rendkívül nehéz lenne így eljárni az értékesítésre váró teljes készlet tekintetében. 31. A piaci elemzéseket megvitatták a tagállamok képviselőivel a havonta kétszer tanácskozó irányítóbizottság és a tanácsadó bizottság évente négyszer összeülő, gabonával foglalkozó állandó csoportjának keretén belül (a piaci szereplők és a civil társadalom képviselőivel) Az elmúlt évek a során az Agenda 2000 és a évi félidős reform keretében a Bizottság javaslatokat tett a gabonafélék, 2006-ban pedig a kukorica intervenciós rendszerére vonatkozóan. E javaslatok tették lehetővé azokat a változtatásokat, amelyek révén az intervenciós rendszert sikerült a piaci helyzethez igazítani. A Bizottság által 2008 májusában tett javaslatok (állapotfelmérés) mivel a készletek szintjén nem álltak fenn problémák egy sor olyan kiigazítást öleltek fel, amelyek célja a gabonafélék intervenciós rendszerének új piaci helyzethez való hozzáigazítása, valamint az intervenció mint védőháló szerepének megerősítése volt. 37. A Bizottság a tagállamok által továbbított információkat elemzi és a tagállamoknak kérdéseket feltéve alaposan átvizsgálja. Ezt egyértelműen bizonyítják azon megalapozott ügyiratok, amelyek nem csak a tagállamok által a Bizottság kérdőívére adott első válaszokat tartalmazzák, hanem az ezen elemzés eredményeképpen keletkezett, a Bizottság és a tagállamok közötti valamennyi további információcseréből származó információkat. Számos alkalommal megtörtént már, hogy a tagállamok módosították az először megadott költségeket a Bizottság elemzése és a nyilatkozataikat érintő információkérések nyomán. Ezenfelül a Bizottság úgy tekinti, hogy megfelelő magyarázó információkat kapott, amelyek alátámasztják a tagállamok által közölt adatokat. Ennélfogva nem ért egyet a Számvevőszék elemzésével, amely szerint a kiválasztott négy tagállam csupán egyike szolgált megfelelő indoklással a Bizottság számára. Az 1999-ben végzett helyszíni ellenőrzések megismétlésére azóta nem került sor, mivel a Bizottság vélekedése szerint a megállapítások nem voltak kellő fontosságúak, továbbá a számlaelszámolási eljárás során amikor is megállapításra került, hogy az alapra gyakorolt hatás elhanyagolható mértékű kellő megfontolást követően a vizsgálatokat lezárták.