A szennyezés-kibocsátás csökkentésének lehetőségei

Átírás

1 A szennyezés-kibocsátás csökkentésének lehetőségei a termelés visszafogása (MNPB=MAC) csővégi szennyezés elhárítás pl. szűrővel tisztább technológia alkalmazása Tisztább inputok használata A kibocsátott szennyezés koncentrációjának csökkentése csak nem tökéletesen keveredő szennyezések esetén A szennyezés elhárítás költsége A szennyezőanyag kibocsátás mennyiségétől függő kibocsátás csökkentési költségek: szennyezés elhárítási költségek Az elhárítási költségeknek a szennyezőanyag kibocsátás szintjétől függő változását elhárítási határköltség függvénynek nevezzük: Marginal abatement cost (MAC) A szennyezés q 0 -ról q 1 szintre történő csökkentésének összes költsége a MAC(q 0 ) és MAC(q 1 ) görbe alatti terület, azaz TAC = q1 q MAC( q)

2 A szennyezés elhárítás költsége Ha a szennyezés elhárítására semmilyen más lehetőség nincs, mint a termelés csökkentése, csak akkor igaz, hogy MNPB(q) =MAC(q) Ha a szennyezés elhárítására technikai vagy technológiai megoldások vannak, akkor a szennyezés csökkenthető a termelés csökkentése nélkül, ekkor MNPB(q) MAC(q) A szennyezés elhárítási technika alkalmazása révén a szennyező vállalat összes és fajlagos emissziója is lecsökken, miközben termelése nem változik Az optimális szennyezettségi szint az asszimilációs kapacitás figyelembevételével h.ktsg, h.haszon Szennyezés elhárítási határköltségek MAC MEC Externális határköltségek 0 Q A Q* Q m W A W* W m Gazdasági aktivitás Szennyezési szint Az optimális szennyezettségi szint a szennyezéselhárítási költségek alapján h. költség MAC = MEC (a társadalmi költségek minimalizálása) MAC MEC t* MAC 1 t* 0 W A W* W Szennyezés 1 A szennyezés elhárítása MAC = szennyezés elhárítási határköltség t* = optimális adó

3 A szennyezés-elhárítás megosztása két szennyező között Feltételezések: Két szennyező vállalat 15-15, összesen 30 egység szennyezést bocsát ki; A hatóság összesen 15 egységet szeretne elháríttatni; Cél: A legkisebb összköltséggel elhárítani a 15 egységet A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén h. költség Szennyezés elhárítási határköltségek 1 (MAC 1 ) Szennyező forrás 1 Emisszió csökkentés Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics p A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén h. költség Szennyezés elhárítási határköltségek 2 (MAC 2 ) Emisszió csökkentés Szennyező forrás 2 *Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics p

4 A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén h. ktsg Szennyezés elhárítási határköltségek 2 (MAC 2 ) Szennyezés elhárítási határköltségek 1 (MAC 1 ) T MAC 1 = MAC 1 Szennyező forrás 1 Szennyezés-kibocsátás csökkentés Emisszió csökkentés Szennyező forrás 2 *Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics p A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén h. költség T Szennyezés elhárítási határköltségek 2 (MAC 2 ) Szennyezés elhárítási határköltségek 1 (MAC 1 ) MAC 1 =MAC 2 Szennyező forrás 1 A Szennyezés-kibocsátás csökkentés B Szennyező forrás 2 *Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics1992. p A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása kettő szennyező esetében - tökéletesen keveredő szennyezés esetén h. ktsg, h. h. ΣMAC=MAC 1 + MAC 2 MAC 1 MAC2 E m ΣMAC=MAC 1 =MAC 2 =T e q 1 + q 2 = Σq E cs ( q) E er T e Szennyezés kibocs. q 1 q Σq (emisszió) 2 szennyezés csökk. (q)

5 A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező) - tökéletesen keveredő szennyezés esetén h.ktsg, h.h. Te = ΣMAC= MAC 1 = MAC 2 = MAC 3 q 1 + q 2 + q 3 =Σq ahol q az emisszió E.m. csökkentés mértéke ΣMAC=MAC 1 + MAC 2 + MAC 3 T e MAC 2 MAC 3 MAC 1 q 1 q 2 q 3 E.er. szennyezés Σq (Emisszió) szennyezés elhárítás (q) Tökéletesen keveredő szennyeződés Amennyiben teljesen mindegy, hogy egységnyi kibocsátás mely vállalattól kerül ki a környezetbe, mivel ugyanolyan koncentrációváltozást okoz Nem tökéletesen keveredő szennyeződés emisszió immisszió: (E x a = I) átviteli koefficiens ahol: E : emisszió a : átviteli koefficiens I : kialakuló koncentráció (immisszió) (a tökéletes keveredés speciális eset, a vállalatok átviteli koefficiensei azonosak)

6 A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező) - nem tökéletesen keveredő szennyezés esetén h.költség MAC 1 MAC 2 MAC 3 = = = T i a1 a 2 a3 a 1 q 1 + a 2 q 2 + a 3 q 3 = aq ( immisszió csökkentés mértéke) I.m. T i Σ MAC Im Eredeti immisszió I.er. a 1 q 1 a 2 q 2 a 3 q 3 Σaq szennyezés szennyezési szint (Immisszió) elhárítás A költségminimalizálás feltételei Tökéletesen keveredő szennyeződés esetén: P(e) = MAC 1 = MAC 2 = MAC 3 q 1 + q 2 + q 3 =Σq Nem tökéletesen keveredő szennyeződésnél: MAC 1 MAC 1 /a em. Im. (a*em.) em. csökk. (q) a*q A forgalmazható szennyezési jogok elmélete Dales (1968) a szabályozó hatóság a megengedett kibocsátás mennyiségének megfelelő jogot bocsát ki a szennyezési jogokkal kereskedni lehet

7 MAC 1 MAC2 A forgalmazható szennyezési jogok piacának elemei, kialakulása Jogok ára, h.ktsg P* ΣMAC Jogok száma (Maradék emisszió) S* ΣMEC Eredeti emisszió P 1 Q* Q MAC = a jogok keresleti görbéje 1 (szennyezéselhárítási határköltség görbe) S* = a jogok kínálati görbéje Szennyezés (szennyezési jogok száma) Q 2 A forgalmazható szennyezési jogok előnyei 1. Költségminimalizálás 2. Az új szennyezőket kezelni tudja 3. A nem szennyezők lehetőségei 4. Az inflációt kezeli Költségminimalizálás forgalmazható szennyezési jogokkal kettő szennyező esetében Jogok ára, h.ktsg ΣMAC=MAC 1 + MAC 2 S: Jogok száma E m ΣMAC=MAC 1 =MAC 2 =P q 1 + q 2 = Σq E er P q 1 q 2 Σq Jogok száma emisszió szennyezés elhárítás (q)

8 Jogok ára, h.ktsg Költségminimalizálás forgalmazható szennyezési jogokkal ΣMAC=MAC 1 =MAC 2 =MAC 3 =P q 1 + q 2 +q 3 = Σq ΣMAC=MAC 1 + MAC 2 + MAC 3 S: Jogok sz. E.m. E.er. P MAC 2 MAC 1 MAC 3 q 1 q 2 q 3 Q* Σq MAC : a jogok keresleti görbéje szennyezéselhárítási határköltség görbe Jogok száma (emisszió) A jogok keresletének változása új belépők hatására Jogok ára, h.ktsg S* (jogok kínálata) P** P* MAC**(jogok kereslete) Új szennyező hatása MAC* 0 jogok száma A forgalmazható szennyezési jogok kínálatának változásai jogok ára, h.költség P 1 * P* P 2 * S 1 * S* S 2 * S 1* = a jogok kínálata csökken S 2 * = a jogok kínálata nő D (MAC) Q 1 * Q* Q 2 * jogok száma

9 A forgalmazható szennyezési jogok típusai 1. Immissziós jogok rendszere: a jogok számát a környezeti koncentrációk alapján definiálják, kereskedés az átviteli koefficiensek alapján (túl bonyolult). 2. Emissziós jogok rendszere: kibocsátás: emissziók alapján, csere: egy az egy alapon (forró pontok). 3. Szennyezés kiegyenlítési rendszer: a két előzőt kombinálja: a jogokat az emissziók alapján határozzák meg, kereskedés az átviteli koefficiensek arányában A jogok rendszerének problémái Melyik típust válasszuk? Hogyan osszuk szét a jogokat induláskor? Csak akkor működik, ha a jogok száma kellően nagy. Nem képes kezelni a diffúz szennyezőket. Minden szennyezőanyagra külön piacot kell létrehozni. Nagyon szennyezett területen nem gazdálkodhatunk Javasolt CO 2 -kvóta kiosztási elv (I.) Csak a fejlett országok csökkentsék kibocsátásukat Minden ország a jelenlegi egy főre jutó kibocsátást azonos százalékkal csökkentse A jelenlegi egy főre jutó kibocsátási arányoknak megfelelő arányokban csökkentsék A jelenlegi egy főre jutó kibocsátási arányoknak megfelelően legyen arányos a kibocsátott CO 2 kvóta mennyiség A jelenlegi GDP/fő-re jutó CO 2 kibocsátással legyen arányos a kibocsátott CO 2 kvóta mennyiség A Földön a jövőben minden ember azonos mennyiségű CO 2 kvótát bocsáthasson ki Az egyes országok az elmúlt kétszáz év saját kumulatív egy főre jutó kibocsátásának megfelelő arányban csökkentsék

10 Javasolt CO 2 -kvóta kiosztási elv (II.) A kibocsátott CO 2 kvóta mennyiségét politikai megegyezéssel döntsék el A jövőbeni kibocsátható CO 2 kvóta mennyiségét a piacon minden ország számára árverésen licitálással lehessen megvásárolni A jövőbeni kibocsátható CO 2 kvóta mennyiségét a környezeti értékek védelmének figyelembe vételével kell megállapítani A CO 2 kibocsátás csökkentésének költségei a GDP azonos hányadát tegyék ki Ott csökkentsenek nagyobb mértékben, ahol a CO 2 kibocsátás csökkentésének költségei kisebbek Minden ország a jelenlegi egy főre jutó kibocsátást azonos abszolút mennyiséggel csökkentse?????? A gyakorlatban megvalósult rendszerek (Egyesült Államok) EPA ( 80-as évek) emisszió-csökkentési jóváírások emisszió-kiegyenlítés összevont szennyezés-kibocsátás buborékpolitika Ólom-jogok (1982) benzin ólom-tartalmának csökkentésére (gramm ólom/gallon) A gyakorlatban megvalósult rendszerek (Egyesült Államok) Ózonkárosító anyagok (1987) Klórozott-fluorozott-szénhidrogének (CFC-k), halonok SO 2 -jog (1995) a savas kiülepedés csökkentésére fosszilis tüzelőanyagot használó erőművekre 1 tonna SO 2 /jog új belépő: hatóságtól vásárolhatott (1500 USD/jog)

11 A gyakorlatban megvalósult rendszerek (Európa) Dánia (1984) SO 2 jog, buborék az erőművekre Németország (1986) rugalmas kompenzációs szabályozás Hollandia (1990) SO 2, NO x Az emmissziós jogok kereskedelme és az elért költségmegtakarítás Ólom CFC-k, USA Kén EPA Németország Hollandia költség keresk. Dánia Forrás: Powell et al., Az EU-15 kiotói vállalása és ÜHG kibocsátásuk alakulása 115 % változás (1990=100) % -8% EU-15 baseline Kiotói vállalás Forrás: EU Commission DG Environment

12 Az EU üvegházhatású gázok (ÜHG) emisszió kereskedelmi Irányelve Az EU a Kiotó Jegyzőkönyv meghiúsulása esetén is kikényszeríti a tagállamoktól a kiotói vállalásokat Kötelező hatályú kibocsátás szabályozási rendszer először csak CO 2 -re (később CH 4, N 2 O, HFC-k, PFC-k, SF 6 ) Nagy energia termelő és felhasználó iparágak részvételével Energetikai tevékenységek (tüzelőberendezések, olajfinomítók, kokszolók) Vas- és acélipar Ásványanyag-ipar Papíripar Közlekedési, vegyipari és alumíniumipari ágazat teljesen kimarad Az EU összes CO 2 kibocsátásának mintegy 46%-a EU ÜHG emisszió kereskedelmi Irányelv Több, mint tízezer kötelezett vállalat A várható költségmegtakarítás kb. 35%-os egy ugyanekkora csökkentést eredményező, de kereskedés nélküli szabályozáshoz képest Allokációs terv Két kereskedési időszak: jan dec. 31. (3 év) jan dec. 31. (5 év) Az allokáció módja: Az öt ágazat számára szétosztható összes kvóta mennyiség meghatározása 1. időszak: az összes kvóta 95%-a ingyenes allokáció 2. időszak: az összes kvóta 90%-a ingyenes allokáció Korábbi emissziós adatok alapján vagy termelés-arányosan, csak a szükséges mennyiséget A későbbi új belépők kvótához jutásának biztosítása: tagállamok dolgozzák ki

13 Kereskedés Az időszakon belül korlátozás nincs Nem csak a kötelezett vállalat vehet részt Nem csak tagállamon belül, de az egész EU-ban Másik EU tagállamban vásárolt kvótát minden EU tagállam köteles elfogadni Szankció Szankciót von maga után, ha az engedélyes az adott évben többet bocsát ki, mint amennyi kvótát a hatóság felé benyújt az 1. időszakban a bírság 40 euró/t többlet a 2. időszakban a bírság 100 euró/t többlet A hiányzó kvóta mennyiséget a következő évben be kell nyújtani Magyarországi bevezetés Mintegy vállalat eshet a hatálya alá Átvétele kötelező: május 1.-ig Viszonylag kényelmes országos ÜHG kibocsátás csökkentési célkitűzés Emisszió kereskedés céljára elkülöníthető összkvóta meghatározása még nem történt meg Magyarországon az ÜHG kibocsátás csökkentés olcsóbb az EU átlagnál, ezért a magyar vállalatok potenciális kvóta eladók

14 A norma szigorításának hatása a szennyezéselhárítási határköltségekre h.ktsg MAC 1 S 1 Kiindulási állapot S 1 - emissziós norma C 1 - szennyezés elh. határköltség C 1 Szennyezés szennyezés elhárítás (q) A norma szigorításának hatása a szennyezéselhárítási határköltségekre h.ktsg MAC 1 MAC 2 S 1 Új technológia bevezetése S 1 - emissziós norma C 1 - C 2 szennyezés elhárítási határköltség C 1 C 2 Szennyezés szennyezés elhárítás (q) A norma szigorításának hatása a szennyezéselhárítási határköltségekre h.ktsg MAC 1 MAC 2 S 2 S 1 főmérnökök hallgatási kartellja C 1 C 2 Szennyezés szennyezés elhárítás (q)

15 MNPB(MAC) Az MAC haszonnal jár (negatív MAC) h.ktg. MAC a szennyezés elhárítása haszonnal jár Szennyezés Sz. elh Példák a negatív MAC-re mosott gyümölcs tálban, alacsonyan csüngő gyümölcsök izzócsere kénsav-gyártás (kettős kontakt eljárás) SO 2 SO 3 elnyeletés kénsavban (1,5%-os hatékonyság-növekedés = 15 t SO 2 /nap kibocsátás-megtakarítás) üzemanyag töltőállomás (töltőpisztoly) h.ktg. h.h. t t Az intenzív környezetvédelem paradoxona kívánt környezetminőség MNPB (MAC ) MNPB - technológiaváltás előtti MNPB - technológiaváltás utáni szennyezés Paradoxon: kevésbé szennyező technológia bevezetése mellett adót kell emelni az eredeti környezetminőség megőrzése érdekében, ha a az új MNPB (MAC) igen meredek!!