Szennyvíztisztítási technológiák

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szennyvíztisztítási technológiák"

Átírás

1 Szennyvíztisztítási technológiák - a fejlődés tendenciái napjainkban- Dr. Kárpáti Árpád, Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet, Veszprém Bevezetés A szennyvíztisztítás kulcsfeladata a szennyvíz szerves anyag (karbon), nitrogén- és foszforterhelésének olyan mértékűre történő csökkentése, ahonnan az öntisztítást már élővizeink is fenntartható módon biztosíthatják. Ez mesterséges környezetben eleveniszapos, biofilmes, granulált iszapos mikroorganizmus tömeggel is biztosítható. A ma működő tisztítók 95 %-a az első típusba tartozik. Ennél a változatnál a szükséges reaktor -terek méretét a nitrogénterhelés, illetve az előírt nitrogén eltávolítási igény befolyásolja. A tisztítás beruházási költsége a medencetérfogatokkal arányos, bár ezt napjainkban az iszapfeldolgozás járulékos költsége akár meg is duplázhatja. Az üzemeltetési költségnél az összes energiaigény mintegy harmadát kitevő levegőztetési energiaigénynek a jelentős részét is a redukált nitrogénformák oxidálása, nitrogénné alakítása képezi. Ennek megfelelően a nitrogéneltávolításnál elérhető megtakarítások a tisztítók beruházási és üzemeltetési költségeit egyaránt csökkentik. A nitrifikáció és denitrifikáció a biofilmben annak a korlátozott oxigénellátása miatt eltérően történik, mint az iszappehelyben. A biofilmes, vagy biofilmeshibrid megoldások az eleveniszaposakénál nagyobb fajlagos nitrogéneltávolítási sebességet, költséghatékonyabb üzemeltetést biztosíthatnak, ezért fejlesztésük elsődleges fontosságú a technológiák kialakításában. Ez az előadás elsődlegesen a fejlesztés egyik irányáról kíván áttekintő képet adni, beleillesztve azt az eleveniszapos rendszerek jelenlegi optimalizálási vonalába. A klasszikus eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia alapismereteit, műveletigényét egyébként az alábbi vázlat tekinti át: Tisztítás Aerob és/vagy anaerob folyamatok kritikus szennyezők eltávolítására Aerob mikroorganizmus (MO) tevékenység szerves C oxidáció CO 2 -vé NH + 4 oxidáció NO - 2 -vé NO - 2 oxidáció NO 3 á - NO x redukciója N 2 -vé Közben MO szaporulat fölösiszap termelés Anaerob mikroorganizmus tevékenység iszap egy részéből CO 2 és CH 4 + Iszapvíz szeparált kezelés (NH 4 + NO - 2 = N 2 ) Környezetigény: (tisztítás) Oxigénbevitel (levegőztetés) Oxigénkizárás denitrifikáció szerves C-vel (keverés) MO sokszori újrahasznosítás (megújuló biomassza) Speciális biomassza kitermelése (biológiai többletfoszfor eltávolítás) -,,- (biológiailag nehezen bontható szerves C bonthatóvá tétele) Adaptáció /rekalcitrant anyagok anaerob hidrolízise Aerob folyamatok iszaphozam minimalizálása Anaerob iszapfeldolgozás biogázzá + Új nitrogén-átalakítási utak (NH 4 + NO - 2 = N 2 ) Víztelenített maradék iszap aerob komposztálása

2 Műveletigény (tisztítás és iszaphasznosítás) Levegőbevitel (durva / finom buborék) Tiszta oxigén bevitel Keverés oxikus / anoxikus /anaerob iszapos terekben (reaktor) Vegyszeradagolás többletfoszfor kicsapatására Iszap szeparációja a vizes fázistól (gravitációs / ultraszűrés) Vegyszeradagolás iszapsűrítéshez, víztelenítéshez Híg iszapok (< 5-6 % sza.) vegyszerezése ( Cl 2, H 2 O 2, O 3, UH, UV) Biogáz szeparációja, tisztítása, hasznosítása (megújuló energia) Gázmotor/generátor hő és elektromos energia újrahasznosítás % sza. tart víztelenített iszap komposztálása (levegőztetése stb.) Iszapszárítás, iszapégetés A nitrogéneltávolítás hagyományos, nitráton keresztül vezethető reakcióútja mellett az utóbbi évtizedben terjedőben a nitriten keresztül, autotrof úton történő N-eltávolítás. Ebben is a biofilmnek van meghatározó szerepe. A speciális összetételű, nagy nitrogéntartalmú (>500 mg/l NH 4 -N), meleg (>25 C), szűk KOI/TN arányú (<2) iszapvízből (anaerob rothasztás maradékvize) a nitrogéneltávolítás akár 60%-kal kevesebb oxigénigénnyel és minimális iszaphozammal is megvalósítható. A lakossági szennyvizek rothasztói iszapvízének a szeparált nitrogénmentesítésével az eddigi tapasztalatok szerint a tisztító teljes nitrogénterhelésének mintegy %-át lehet így eltávolítani. Az eleveniszapos rendszerek hagyományos ammónium oxidálása és nitrát redukálása Az eleveniszapos szennyvíztisztítás alapvető problémái: az ammónium oxidáló autotrof mikroorganizmusok lassú szaporodása, a heterotrof nitrát redukció a szerves tápanyag hiánya miatt korlátos. A lakossági szennyvíztisztításnál a legfőbb gond az elfolyó vizeik összes nitrogén tartalomára előírt szigorú határérték. A kisméretű tisztítóknál télen a nitrifikáció lelassul, nyáron a nitrát redukciójához szükséges szerves tápanyag hiányozhat. Komoly gond a nitrifikáció télen a nagyobb regionális, esetenként városi tisztítóinknál is, melyek szennyvizének hőmérséklete az egyesített vízgyűjtő rendszer miatt esetenként jelentősen lehűl. A ma már klasszikusnak tekinthető anaerob, anoxikus, oxikus iszapterekkel üzemelő folyamatos betáplálású eleveniszapos tisztítók denitrifikációs hatásfoka döntően a nitrátos iszapos víz recirkulációjának (denitrifikációjának) mértékétől függ (1. ábra). Az iszap recirkulációjának és a belső recirkulációnak a korlátossága (túlzott oxigénvisszavitel az anoxikus térrészbe) miatt az elérhető nitrát eltávolítási hatásfok is korlátos. A nagyon jó hatásfokú tisztítók 80 %-ban tudják a nitrogént eltávolítani a szennyvízéből. Ez nálunk a szennyvizeink nagyobb befolyó TKN koncentrációja ( mg/l), s a telepek kevésbé igényes kiépítettsége és üzemeltetése (szabályozása) miatt a mg/l határérték elérését nem teszi lehetővé. Elvileg ugyan az ennél is hatásosabb denitrifikáció sem lehetetlen az eleveniszapos szennyvíztisztításban, de csak jelentős költségnövekedés árán (szimultán denitrifikáció külső tápanyag adagolásával) két további medencetér (utódenitrifikáló és utólevegőztető) beiktatásával. Az utódenitrifikáló térben (4. medencetér) csakis külső tápanyag adagolásával jöhet létre számottevő denitrifikáció. Az ilyen elő és utódenitrifikáció egyébként akár nitrátmentes elfolyó vizet is biztosíthat.

3 1. ábra: Az eleveniszapos aerob szennyvíztisztítás beilleszkedése a teljes tisztítórendszerbe. Az utódenitrifikáció részben a metanol-felhasználása miatt drága (és veszélyes is), de emellett költségeit a két további medencetér és azok keverésének, levegőztetésének a kiépítési költsége is növeli. Egyszerűbb lehetne ezért egy szimultán heterotrof biofilmes denitrifikáció megvalósítása, melyet a klasszikus csepegtetőtestes szennyvíztisztítás gyakorlatából ismert. Ez a kiépítés azonban a nitrifikáció tekintetében nem biztosít kellő térfogati teljesítményt az egységnyi térfogatban levő kis biomassza tömege miatt. A fejlesztés feladata tehát a térfogategységben levő biofilm tömeg megnövelése és oxigénellátás gondos szabályozása. A fejlesztés egyik fő iránya - biofilm korábbi tapasztalatai Ennél a szennyvíztisztításnál a szerves anyag széndioxiddá és biomasszává átalakítása, valamint az ammónium oxidációja, a biofilm hordozón kialakuló 0,5-2 mm vastagságú biofilm külső, oxigénnel jól ellátott rétegében, míg a denitrifikáció a film mélyebb, oxigénhiányos rétegeiben realizálódott. A biofilm egyes folyamatait a megfelelő folyadékáramlás (nedvesítés és oxigén és tápanyag szállítás) és a biofilmben a biológiai folyamatok által generált tápanyag-diffúzió biztosítja. Az oxigén csak a biofilm legkülső rétegében mozgó folyadékárammal jut konvekció útján az ott élő mikroorganizmusokhoz. A biofilm mélyebb rétegeibe az a többi oldott tápanyagokkal együtt csakis diffúzióval juthat be. Ennek az eredménye a biofilm mélysége szerinti tápanyag koncentráció-gradiens, illetőleg biomassza rétegeződés (szelekció) kialakulása. A film felületi rétegében a legnagyobb szaporodási sebességgel és fajlagos iszaphozammal dolgozó heterotrof mikroorganizmusok szaporodnak, majd szakadnak is le a filmről. Az alattuk levő, oxigénnel még jól ellátott, stabilabban tapadó rétegben szaporodnak el az

4 autotrof nitrifikálók. A még mélyebben levő biofilm rétegekbe kevés oxigén tud csak eljutni. Mivel a nitrát koncentrációja a vízben általában jóval nagyobb az oxigénénél különösen elárasztott biofilmek esetén, a közbülső biofilm rétegben a nitrifikációra, alatta a denitrifikáció végbemenetére van lehetőség. A nitrát és szulfátmentes, legmélyebb rétegekben az anaerob iszaplízis és hidrolízis felgyorsulására van lehetőség. A csepegtetőtesteknek ezért a fajlagosan eleveniszapos rendszerekénél lényegesen kisebb iszaphozama erősen eloxidált, döntően sejtfalanyag. Az oxigén a biofilm rétegbe csak mintegy 0,1 mm mélységbe jut be, mert közben a film mikroorganizmusai elfogyasztják azt a biológiai oxidációhoz. A film mélyebb rétegében a nitrát lesz a következő oxigénforrás. Azt eleve csak oxigén hiányában hasznosítják a heterotrof mikroorganizmusok. Az oxigén oldhatósága a vízben igen korlátozott, sokkal nagyobb ugyanakkor a vízben a nitrát oxigéntartalmából adódó oxigénkoncentráció. Az oxigén így csak 1-2 tizedmilliméter mélységbe jut be a biofilmbe, a nitrát ezzel szemben bőven át tudja járni szinte a teljes biofilmet. Az utóbbi így a mélyebb rétegekben a nitrát redukcióját biztosítja. Még egy nagy felismerés fűződik a biofilmes rendszerekhez, de már talán nem is a csepegtetőtestekéhez. Az, hogy a nitrifikáló teljesítményük megfelelő feltételek között arányos az adott térfogatban működő biofilm felületével. Ez pedig a hordozóanyag megfelelő strukturálásával akár ezer m 2 /m 3 értékig is növelhető. A felület növelésével persze a bifilmtömeg is nő az ilyen kialakításban. Fontos azonban hogy a nagy fajlagos felületű hordozó kis térfogatot töltsön ki, hogy a szabad térfogatban a folyadék-konvekció (tápanyagellátás az eleveniszapos és a biofilm tekintetében egyaránt) biztosítva legyen. Fajlagos nitrifikációs teljesítmény növelése mozgó biofilmmel A nitrifikáló teljesítmény növelésére a kisebb méretű, nagy fajlagos felületű, mozgó részecskéken kialakított biofilmes rendszert (fluid ágy) először a nyolcvanas évek közepén Hollandiában üzemesítették. Ugyanebben az időben igen sok kisebb biofilmes szennyvíztisztítót építettek ki Svájcban forgótárcsás megoldásban (RBC). Ezek is mozgó biofilmes rendszerek voltak, mégpedig részlegesen elárasztott változatként. Az utóbbiaknál azonban a fajlagos felület még a m 2 /m 3 -es tartományban maradt, mint ahogyan az a műanyaglemez betétes csepegtetőtesteknél is volt. Kedvező tapasztalat volt az RBC-k esetén azok jó téli nitrifikációja, amelyet azonban sokáig kizárólagosan a zárt kiépítésnek, s az így megnövelt vízhőmérsékletnek tulajdonítottak. A hollandiai három fázisú reaktor azonban azért volt különleges volt, mert a biofilmes tisztítást egy különleges kialakítású, szintén hibridnek tekinthető reaktorban valósította meg. Ez volt az első mozgó szuszpenziós biofilmes ipari szennyvíztisztító (Muldr et al., 1995). A biofilmhordozó néhány ezer m 2 /m 3 fajlagos felülete révén a reaktorban kialakuló biofilm felület is elérte a néhány száz m 2 /m 3 értéket. A biofilm mozgatását a hordozó anyag fluid rendszerként történő működtetésével biztosították. A hordozó igen szűk, 0,6 mm átlagos szemcseméretű bazaltzúzalék volt, amire mintegy 0,3 mm vastagságú biofilm épült csak ki a folyamatos környezeti nyíróhatás eredményeként. Ez a biofilm viszont rendkívül aktív volt, mind a szerves anyag, mind az ammónium oxidációja tekintetében, holott viszonylagos oxigén limitációval működött a rendszer az oxigén mezofil hőmérsékleten történő gyengébb beoldódása következtében. A hőmérséklet ugyanakkor nagyban segítette, hogy az ammóniumban a viszonylag koncentrált (300 mg/l) gyógyszergyári szennyvízben az ammónium eltávolítása részben nitriten keresztül történhessen. Üzemi körülmények között

5 ennél a tisztítónál mérték ki először az ammónium és nitrit biológiai összekapcsolását, illetőleg az erre képes mikroorganizmusok létezését. A fluid ágyas, mozgó biofilmes rendszer azonban nagyon bonyolult kialakítású és nehezen is üzemeltethető. A reaktor tetején megfelelő ülepítő teret igényel, ahonnan a biofilmes szuszpenzió visszajut a gyűrűszerű kialakítású külső anoxikus térrészbe, majd onnan a mamutszivattyú elven működtetett belső levegőztető térbe, és vissza a legfelül elhelyezkedő ülepítőbe. A szuszpenziót a folyadékáramnak állandóan mozgásban kell tartani. A reaktorfenéken az iszap kiülepedésének megakadályozására mechanikai keverés is célszerű. A kisebb ammónium koncentrációjú lakossági szennyvizek tisztítására az ilyen fluid ágyas megoldás azóta sem bizonyult sikeresnek. Fajlagos nitrifikációs teljesítmény növelése nitrifikáló szűrőkkel A nitrifikáció biofilmmel elérhető térfogati teljesítmény növelése már az Egyesült Államokban megépített utónitrifikáló csepegtetőtestek tapasztalatai alapján nyilvánvaló volt, amit a svájci RBC telepek sorba kapcsolt kaszkádos kiépítése is megerősítettek. Ennek alapján az utónitrifikációt egy előzetesen szerves anyagtól (oldott és lebegő) megtisztított szennyvízből igen célszerűnek látszott alulról levegőztetett, minél nagyobb biofilm felületet biztosító töltetes szűrővel biztosítani. A néhány milliméteres átmérőjű nagy sűrűségű töltet erre alkalmasnak tűnt, hiszen nagy biofilm felületet, jó folyadék átjárást (kis nyomásveszteség) és jó levegőztetést (perforált fólián keresztül alulról történő levegőbevitel, vagy átbuborékoltatás) biztosított. Gondot csupán az jelent a megoldásnál, hogy a biofilm szaporulatát a hordozóról időnként le kell mosni az eldugulás megakadályozására. Ez a szűrő ciklikus visszamosásával lehetséges, ami viszont elbonyolítja az üzemeltetést. Éppen az eldugulás veszélye miatt szóba sem jöhet, hogy az ilyen nitrifikáló szűrőkre iszapos vizet, pontosabban eleveniszapot visszavezessenek. Ez tehát kizárja, hogy az ilyen szűrőket hibrid rendszerként a szerves anyag eltávolítására is használják, hiszen az igen gyakori visszamosást, jelentős üzemeltetési költségnövekedést eredményezne. Alkalmazási lehetőségük tehát erősen korlátozódik az első iszapkörös szerves anyag eltávolítást követő utónitrifikációra, hiszen annak viszonylag kicsi a fajlagos iszaphozama, tehát a bioszűrő ritkábban igényel visszamosást. Ez a megoldás három okból is meglehetősen költséges. Első maga a rendszer kiépítése, amely viszont így megtakarít egy utóülepítést, ami eleveniszap alkalmazásakor elkerülhetetlen. Második a szerves tápanyagként felhasználandó metanol ára, ami talán a legfőbb ok, harmadik pedig a gyakori szűrő visszamosási igény, ami ugyancsak jelentősen növeli az üzemeltetési költséget növeli. Ezért is gyakorlat a nitrifikált víz egy részének a visszavezetése az ilyen technológiáknál az első, eleveniszapos iszapkörre denitrifikáció céljából, ameddig azt az adott lépcső ülepítőinek a terhelhetősége azt megengedi (dél-pesti szennyvíztelep). Eleven iszapos rendszerbe merülő rögzített biofilm hordozók (elárasztott biofilmek) Az eleven iszapos rendszerbe merülő, rögzítetnek tekinthető biofilm hordozók használata is több évtizedes gyakorlat. Első változatuk az elárasztott lemezes műanyag betétes rendszerek voltak, amelyek már maguk is hibrid rendszert jelentettek. Mivel a levegőztetésük alulról történt, a biofilmet a gázbuborékok koptatták karbantartották, míg a leszaggatott biofilm részek lebegő eleveniszapként működtek tovább a vizes fázisban az iszaprecirkuláció révén. A biofilm hordozó a medencéknek rendszerint csak egy részét töltötte ki, s a medencefenék

6 fölött úgy rögzítették, hogy a levegőztető elemek alattuk elférjenek. A folyadék áramoltatásról, mozgatásról, az eleveniszap lebegésben tartásáról ezen túl rendszerint megfelelő keverőrendszernek is gondoskodni kellett. Az ilyen töltetes rendszerek legnagyobb problémája a hosszú csatornákban kialakuló biofilmnek a hiányos tápanyag és levegőellátása volt. A lemezes biofilm hordozót ezért hamarosan megpróbálták olyan, még nagyobb felületű rögzített fonalakkal, fonalszövetekkel helyettesíteni, melyek a folyadék és levegőátjárhatóságot jobban biztosítják. Az ilyen mai biofilmhordozók függönyszerű függesztett blokkokként, megfelelő kiemelhető kerettel kerülnek az eleveniszapos medencébe. Ezekkel a medencékben kialakítható biomassza-, biofilm tömeg másfél, kétszeresére növelhető. A tisztító nitrifikációs teljesítménye ezzel rendszerint legalább ilyen mértékben nő. A medencékben a szimultán denitrifikáció is javul. Mozgó ágyas hibrid rendszerek főági nitrogéneltávolítás intenzifikálására A biofilm hordozó új típusát alakították ki a múlt század kilencvenes éveinek elején norvég szakemberek. Nem lemezes, hanem 1-2 centiméteres, ugyanakkor belül strukturált, tehát nagy fajlagos felülettel rendelkező, vízhez igen közeli fajsúlyú henger alakú biofilm hordozót készítettek. Ma már ilyen hordozót igen sok gyártó készít, hiszen előállítása nem jelent különösebb műszaki feladatot. Az anyaga is elég változatos, akár műanyaghulladék is lehet. Meghatározó, hogy a felületére a biofilm jól tapadjon, s fajsúlya a vízéhez közeli legyen. Lebegjen a vízben, vagy a rá, vagy a biofilmjéhez tapadó gázbuborékok -levegőztetéslebegésben tartsák ott (2. ábra). 2. ábra: Korszerű biofilm-hordozó kialakítás mozgóágyas hibrid rendszer kialakítására. A nagyobb darabos biofilm hordozók megfelelő szűrőfallal az iszapos víztől egyszerűen visszatarthatók. A hibrid rendszer általában csak a levegőztető -oxikus- medencében működik. Az anaerob, vagy anoxikus zónákban nincs biofilm hordozó, s az ülepítőbe sem kerülnek töltetrészek. A biofilm hordozó belső felületein vastagabb, a külsőn a fokozott nyíróhatás következtében vékonyabb biofilm alakul ki. A folyadékkal a hordozó részecskék (10-20 mm átmérőjű és 10 mm hosszúságú) együtt mozognak, miközben a levegőbuborékok függőleges irányban áramlanak közöttük felfele, mozgatva a részecskéket is. Törvényszerű, hogy a hordozórészek mozgatása miatt ilyenkor nagyobb a fajlagos levegőigény. A hordozók belső felületeiken kialakuló vastagabb, 1-2 mm-es biofilm réteg jelentős iszaptömeget (iszapkoncentrációt) képvisel, hiszen a fajlagos felülete ezeknek a tölteteknek m 2 /m 3 között van, a

7 térfogat hányaduk pedig az iszapos vízben %. Ez tehát mintegy 400 m 2 /m 3 biofilm felületet jelent, ami 1-1,5 mm biofilm vastagság esetén, viszont csak a belső felületet véve figyelembe, maga is 0,2-0,3 m 3. Ennyivel ugyan csökken az iszapos fázis térfogata és iszaptömege, de ennél nagyobb mértékben nő azzal a biofilmben működő biomassza mennyisége, mert annak szárazanyagban nagyobb a biomassza tömege, mint az azonos térfogatú eleveniszapé. A kialakuló biofilmmel megnövekszik a tisztítóban levő biomassza koncentráció, s azzal a szerves anyag lebontó teljesítmény, sőt a biofilm révén a nitrifikáló teljesítmény is. Ez azért alakul így, mert a lebegő iszaprészek végzik ilyenkor döntő hányadában a szerves anyag lebontását, míg a biofilm a nitrifikáció meghatározó részét, a lassabban szaporodó nitrifikálók a kialakuló nagyobb koncentrációjuk, iszapkoruk révén. A nitrifikáció limitáló paramétere ilyenkor nyilvánvalóan a biofilmben kialakuló diffúzió, illetőleg ezen keresztül a biofilm hordozón kialakuló biofilm felülete. A nitrifikációt ugyanis a hordozón kialakuló biofilm felületi, 0,1 mm vastagságú rétege végzi. A film mélyebb rétegeiben ugyanakkor a denitrifikáció szimultán is jó hatásfokkal lejátszódhat, ha a film kellő vastagságú. A film nitrát fogyasztásának sebessége egyébként elég lassú a rendelkezésre álló szerves tápanyag típusa miatt (endogén szubsztrát). Emellett a denitrifikáció az eleveniszapos rész iszappelyheiben is lejátszódik (szimultán) azok jobb tápanyag ellátottság miatt. Mindezek eredményeként az ilyen töltetes szennyvíztisztítóknál mintegy 4,5 kg KOI/m 3 d szerves anyag terhelés mellett, stabil 0,4 kg NH 4 -N oxidációt is el lehet érni. Ez a hagyományos nitrifikáló lakossági eleveniszapos rendszerekének a 2-3 szorosa mindkét fajlagos teljesítményt illetően. Emellett a nitrifikáló biofilmes hibrid rendszer sokkal kevésbé érzékeny a téli vízhőmérséklet csökkenésre, mint a tisztán eleveniszapos. Talán ezzel a hordozótípussal egyidejűleg kezdték Németországban alkalmazni poliuretán habszivacsot 1-2 centiméteres szivacskockák formájában. A megfelelő porozitású poliuretán habszivacs igen alkalmas arra, hogy a mikroorganizmusok benőjék. Ennek a hordozótípusnak egy elvében is korszerűsített változatánál a durvább szövésű poliuretán habszivacs polimer szálaira aktívszenet, vagy ahhoz hasonló, szerves anyag megkötésére alkalmas adszorbenst ragasztanak fel, növelve azzal a fajlagos felületét, appoláros szerves anyag megkötő kapacitását. A szennyvíz kevésbé oldódó szerves anyagainak az ilyen koncentrálása, tartózkodási idejének megnövelése, s a hordozón kifejlődő, az eleveniszapénál szintén messze nagyobb átlagos tartózkodási idejű biomassza lényegesen jobb adaptációja teszi lehetővé a nehezen bontható, netán nitrifikációra toxikus anyagoknak a lebontását is. A szivacspamacsok belső, anaerob tereiben a mikroorganizmusoknak ez a képessége a biológiailag nehezen bontható anyagok hidrolízise eredményeként ráadásul fokozottan érvényesülhet. A töltőanyag részecskék külső terei nitrifikálnak, a közbülső denitrifikál és hidrolizálja a benne kifejlődött biomasszát, míg a belső a nehezen bontható vegyületek elbontását segítheti elő. A töltet nitrifikáló biofilmje még így is elég nagy felületet képvisel. A biofilm hordozók legújabb változata a polivinil-alkohol, és egyéb összetételű hidrofil gélek. A polivinil-alkoholt Japánban fejlesztették ki, és hasonló térfogati szerves anyag eltávolító és nitrifikáló teljesítményt sikerült elérniük vele, mint a strukturált polietilén töltettel. A gél azonban a víznél valamivel nagyobb sűrűségű, ezért mozgásban tartásához megfelelő mechanikus keverés is szükséges. Az ilyen keverés azonban ma már nem jelenthet problémát, mert a hyperboloid keverők bármelyik töltettípus igen kíméletes igénybevétele mellett képesek a folyadékfázis megfelelő átmozgatására, áramlásban tartására.

8 Biofilmes rendszerek a nitriten keresztül történő nitrogéneltávolításra Az utolsó évtized felismerése, hogy a teljes szennyvíztisztító rendszer denitrifikációs hatásfokát a már bemutatott utódenitrifikáció nélkül is számottevően lehet növelni az anaerob rothasztó ammóniumban gazdag iszapvízének a szeparált, újszerű, költségtakarékos nitrogéneltávolításával. Ez a nitrigéneltávolítás anaerob ammónium oxidáció néven ismert (ANAMMOX) (Mashego et al., 2007). A felhasznált oxigén, s vele levegő mennyiségének a csökkentésével, valamint a hagyományos denitrifikációhoz szükséges szerves tápanyagnak a kikapcsolásával jelent számottevő költségmegtakarítást. Ez a tápanyag a biogáztermelésen keresztül újrahasznosuló energiaforrás (Wett, 2007). Az ilyen ammónium eltávolítás két lépésből álló folyamat. Első lépése az ammónium mintegy felének a nitritté oxidálása (nitritálás a Nitrosomonas csoportba tartozó mikroorganizmusok révén) anélkül, hogy a másik fél rész oxidálódna, illetőleg a keletkező nitrit tovább oxidálódna nitráttá (nitratálás a Nitrobakter fajok révén). Ezt követi az ammónium és nitrit összekapcsolása egy másik mikroorganizmus csoport munkájával. A technológia kialakítható egy iszappal, de elkülönített lépésekkel, iszapokkal is. Az anaerob ammónium-oxidálók a nitritálóknál is egy nagyságrenddel lassabban szaporodnak, így a két faj kevert iszapban történő együttélése igen nehezen biztosítható. A szeparált nitrit és ammónium összekapcsolás ugyanakkor csakis biofilmben, vagy pontosan granulált iszapban lehet stabilis. Az utóbbi biomassza kialakításához (mikroorganizmus tenyészet elszaporításához) az üzemi berendezések indításához először 2-3 évre volt szükség (Abma et al., 2007). A legrégebben indított ipari egységek már 4-6 éve üzemelnek. Azok iszapjának az átoltásával ma már néhány hónap alatt felfuttathatók teljes kapacitásukra az ilyen üzemek. Az utóbbi technológiákról a biofilmes-hibrid kialakítás kapcsán inkább csak a korszerűségük miatt volt érdemes említést tenni. A biofilmes rendszerek azonban a szennyvíztisztítás főágán is igen gyorsan fejlődnek. Összefoglalás A szennyvíztisztításnál a teljesen autotrof nitrogéneltávolítás mértékének növelése csökkenti a szerves-karbon, valamint oxigénigényt. Ma ezt még csak az iszaprothasztás iszapvízénél lehet megfelelően kihasználni a biofilmmel történő anaerob ammónium oxidációnál. A biofilm a főágban a hidegebb és kisebb ammónium koncentráció miatt ma még az anaerob ammónium oxidációra alkalmatlannak tűnik, a heterotrof denitrifikációhoz szükséges szerves anyag igényt azonban az eleveniszapnál jobban biztosíthatja, egyidejű iszaphozam csökkentés mellett. A biofilm sajátos szelekciójával tehát jobb térfogat-fajlagos nitrifikációs, denitrifikációs kapacitás érhető el a biofilmes-hibrid rendszereknél továbbá a nitrifikáló biofilm kisebb hőmérséklet érzékenységével a fenti fajlagos téli csökkenését is kis mértékben kompenzálja. Hivatkozások Abma W. R. - Schultz C. E. - Mulder J. W. - van der Star W. R. - Strous M. - Tokutomi, T. - van Loosdrecht M. C. (2007) Full-scale granular sludge Anammox process. Wat Sci Tech., 55 (8-9) Mashego M.R. - Rumbold K. - De Mey M. - Vandamme E. - Soetaert W. - Heijnen J. J. (2007). Microbial metabolomics: past, present and future methodologies. Biotechnology letters, 29 (1) Mulder A. - van der Graaf A. A. - Robertson L. A. - Kuenen, J. G.(1995) Anaerobic ammonium oxidation discovered in a denitrifying fluidized bed reactor. FEMS Microbiol. Ecol., 16 (3) Wett B. (2007) Development and implementation of a robust deammonification process. Wat Sci Tech., 56 (7)

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia MHT Vándorgyűlés Szeged 2014. 07. 2-4. technológus mérnök Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási

Részletesebben

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához)

Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Dr. Lakatos Gyula ny.egyetemi docens, UNESCO szakértő Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 2015 A

Részletesebben

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Szakmai publikáció Budapest, 2010. június Környezetvédelem 2010/3. Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Fazekas Bence, Kárpáti Árpád, Reich Károly (Pannon Egyetem) Varvasovszki

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia Vegyipari és Biomérnöki Műveletek Szennyvíztisztítási biotechnológia http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/vebimanager Bakos Vince, Dr. Tardy Gábor Márk (Dr. Jobbágy Andrea ábráival) BME Alkalmazott

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése

Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Pulai Judit Kárpáti Árpád Bevezetés Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A szennyvíztisztítás

Részletesebben

A szennyvíztisztítás kulcskérdései és főbb fejlődési irányai

A szennyvíztisztítás kulcskérdései és főbb fejlődési irányai A szennyvíztisztítás kulcskérdései és főbb fejlődési irányai Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem 1. A lakossági szennyvizek gyűjtésének, tisztításának kialakulása. A lakossági szennyvizek ugyan sok forrásból

Részletesebben

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok

Részletesebben

Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban:

Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: 1. Palicska János (Szolnoki Vízmű) megfigyelése: A hagyományos technológiai elemekkel felszerelt felszíni vízmű derítőjében érdemi biológia volt megfigyelhető.

Részletesebben

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus)

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Melicz Zoltán EJF Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet melicz.zoltan@ejf.hu Tel.: 06-20-2676060 Vizsgakérdések 1. A csatornahálózat-szennyvíztisztítás-befogadó

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN GULYÁS Gábor 1, FAZEKAS Bence 1, FÜLÖP Zoltán 2, OLÁH Kálmán

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZENNYVÍZTISZT TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA

MMK Szakmai továbbk SZENNYVÍZTISZT TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA SZENNYVÍZTISZT ZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA KÖLCSÖNHATÁS ZÁPORKIÖMLÔ KEVERÉKVÍZ ELHELYEZÉSE NYERSSZENNYVÍZ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP M B K TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ELHELYEZÉSE CSATORNA HÁLÓZAT SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI

Részletesebben

Szennyvíztelepek energiaigénye. Bevezetés

Szennyvíztelepek energiaigénye. Bevezetés A szennyvíztisztítás energiahatékonysága Energy efficiency of the municipal sewage treatment Bányai Zsuzsanna, Fazekas Bence, Pitás Viktória, Kárpáti Árpád, Környezetmérnöki Intézet Pannon Egyetem, 8200

Részletesebben

Szennyvíztisztítás kialakulása és fejlődése napjainkig

Szennyvíztisztítás kialakulása és fejlődése napjainkig VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 Szennyvíztisztítás kialakulása és fejlődése napjainkig Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem Tárgyszavak: szennyvíz; szennyvíztisztítás; szennyvíziszap; műszaki fejlődés. A

Részletesebben

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató Először is mik azok a mikroorganizmusok? A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem

Részletesebben

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: 465 2400 Fax: 465 2961 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu A DEMO technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

Részletesebben

Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak. Témavezető: Dr. Barkács Katalin

Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak. Témavezető: Dr. Barkács Katalin Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin Analitikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Természetes vizeink védelme sűrűn lakott területek

Részletesebben

hír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2

hír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 hír CSATORNA 2011 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja november december Tartalom MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 Horváth, A., Kiss, G., Böcskei, Zs., Ditrói, J., Fazekas, B., Kárpáti, Á.: Tisztítási hatásfok,

Részletesebben

PureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda A szennyvíztisztításról bővebben: http://www.pureaqua.hu. 1. Bevezetés

PureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda A szennyvíztisztításról bővebben: http://www.pureaqua.hu. 1. Bevezetés BIOFILTEREKKEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN Mérnyei Judit Sieker, C. Barjenbruch, M. Experience with Biofilters in Wastewater Treatment (Rehm, H. J. and Reed G.: Biotechnology, V.

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal

Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal ProMinent ProLySys eljárás Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal Vizkeleti Zsolt értékesítési vezető ProMinent Magyarország Kft. 2015. szeptember 15. Szennyvíztisztító telep ProMinent Cégcsoport

Részletesebben

Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök

Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök

Részletesebben

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család (50-2000 LE. között) Működési leírás 1. A szennyvíztisztítás technológiája A HUNTRACO Zrt. környezetvédelmi üzletága 2000 LE. alatti

Részletesebben

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz.

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Nyers szv. Szennyvíztisztítás technológiai egységei Rácsszem. Elszállítás Csurgalékvíz Homok Rács Homokfogó Mechanikai tisztítás

Részletesebben

Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében.

Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében. Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében. Pulai Judit - Kovácsné Benkó Zsuzsa - Rajhona János - Kárpáti Árpád Bevezetés Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai

Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai Ph.D. értekezés tézisei Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai optimálására Készítette: Plósz Benedek György Témavezető: Dr. Jobbágy Andrea egyetemi docens BUDAPESTI

Részletesebben

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása Környezetvédelem A szennyvíztisztítás célja Technológiai rendszerek 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása 2008/2009-as tanév, I. félév Horváth Balázs SZE MTK BGÉKI

Részletesebben

Konferencia kiadvány

Konferencia kiadvány PureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. 8200 Veszprém Hunyadi u. 14. Tel: +36/70/289-5212 Web: www.pureaqua.hu E-mail: info@pureaqua.hu 2011. október 06. Konferencia kiadvány Szennyvíztisztítás iszaphozama

Részletesebben

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás

Részletesebben

MMK Szakmai továbbképzés Szennyvíztisztító telepek intenzifikálása SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA

MMK Szakmai továbbképzés Szennyvíztisztító telepek intenzifikálása SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből,

Részletesebben

Bevezetés - helyzetkép

Bevezetés - helyzetkép Új irányzatok a szennyvíz-technológiában hazai kutatási eredmények Dr. Fleit Ernő, Sándor Dániel Benjámin, Dr. Szabó Anita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük Bevezetés Dr. Kárpáti Árpád karpatia@almos.vein.hu Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A lakossági

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítás

Biológiai szennyvíztisztítás Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II.

Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Kárpáti Árpád 1. Bevezetés I. BOI és nitrogén eltávolítás A kommunális szennyvíztisztítás feladata a lakosság által felhasznált és elszennyezett

Részletesebben

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci

Részletesebben

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével Bognár Ferenc EMVIR Nonprofit

Részletesebben

Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban

Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban Fazekas Bence - Kárpáti Árpád Reich Károly Pannon Egyetem, Veszprém 2010 A fajlagos szaporodási sebesség [μ] és a rendelkezésre álló tápanyag

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése

Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése 2.1. A technológia kialakulása, történeti fejlődése 2.1.1. Egy iszapkörös eljárások Az élővizek oxigénellátását és öntisztulását intenzifikáló, levegőztetéssel

Részletesebben

Újabb N-eltávolítási lehetőségek a szennyvíztisztításban

Újabb N-eltávolítási lehetőségek a szennyvíztisztításban VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 Újabb N-eltávolítási lehetőségek a szennyvíztisztításban Thury Péter Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Tárgyszavak: szennyvízkezelés;

Részletesebben

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás - rendszerkiépítésének konfigurációi -

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás - rendszerkiépítésének konfigurációi - Az eleveniszapos szennyvíztisztítás - rendszerkiépítésének konfigurációi - Koroknai Balázs Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Seviour,R.J.- Lindrea,K.C.-Griffiths,P.C.-Blackall

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Biológiai műveletek

Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Biológiai műveletek Biológiai műveletek Mikroorganizmusok, sejt és szövettenyészetek felhasználása műszaki feladatok megoldására. Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Mikroorganizmusok

Részletesebben

A szennyvíztisztítás környezetbarát lehetőségei ritkábban lakott térségekben

A szennyvíztisztítás környezetbarát lehetőségei ritkábban lakott térségekben A szennyvíztisztítás környezetbarát lehetőségei ritkábban lakott térségekben Bevezetés Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, H-8201 Veszprám, Pf. 158. Karpatia@almos.vein.hu A szennyvizek keletkezése a lakosság

Részletesebben

2000 LE-nél kisebb telepek szennyvíztisztítási technológiái

2000 LE-nél kisebb telepek szennyvíztisztítási technológiái 2000 LE-nél kisebb telepek szennyvíztisztítási technológiái Bevezetés Dr. Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A címet talán jobb lenne úgy megfogalmazni, hogy

Részletesebben

Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli eljárások esetén

Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli eljárások esetén Szakmai publikáció, 2005.08.25. Vízműpanoráma, 2005/3, XIII. évf., 12-14. o. Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli

Részletesebben

A szennyvíztisztítás ellenőrzésének analitikai lehetőségei Pulai Judit (VE) Helmut Kroiss - Karl Svardal (TU Wien - Austria) közleménye alapján

A szennyvíztisztítás ellenőrzésének analitikai lehetőségei Pulai Judit (VE) Helmut Kroiss - Karl Svardal (TU Wien - Austria) közleménye alapján A szennyvíztisztítás ellenőrzésének analitikai lehetőségei Pulai Judit (VE) Helmut Kroiss - Karl Svardal (TU Wien - Austria) közleménye alapján Bevezetés A szennyvíz különböző szennyező anyagok és víz

Részletesebben

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból Megújuló energia a szennyvíztisztításból ENERGIAHORDOZÓ KÉSZLET KIMERÜLÉS IDEJE [év] Kőolaj 43 67 Földgáz 64 50 Kőszén és lignit 200 1500 Uránium 40 500 Az energia, melynek fosszilis forrásai véglegesek,

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Működési leírás Készítette: Bárdosi Péter Resys Mérnöki és Szolgáltató Kft. Budapest, 2011. november 18. 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A tisztítás

Részletesebben

A szennyvíztisztítás célja és alapvető technológiái

A szennyvíztisztítás célja és alapvető technológiái BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A környezetvédelem alapjai Dr. Jobbágy Andrea egyetemi docens A szennyvíztisztítás célja és alapvető

Részletesebben

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő

Részletesebben

Biológiai eleveniszap formái az SBR medencékben (SBR technológiák problémái és kezelésük) Előadó: Horváth Gábor, Zöldkörök. 1.

Biológiai eleveniszap formái az SBR medencékben (SBR technológiák problémái és kezelésük) Előadó: Horváth Gábor, Zöldkörök. 1. Biológiai eleveniszap formái az SBR medencékben (SBR technológiák problémái és kezelésük) Előadó: Horváth Gábor, Zöldkörök 1. Bevezetés Az előadás bemutatja az SBR technológiák jellemzőit két kis telep

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

Bioszűrők alkalmazása a kommunális szennyvíztisztításban

Bioszűrők alkalmazása a kommunális szennyvíztisztításban VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 Bioszűrők alkalmazása a kommunális szennyvíztisztításban Tárgyszavak: bioszűrés; szennyvízkezelés; szennyvíztisztítás; kommunális; Németország. Az utóbbi években egyre

Részletesebben

A project címe Fluidizációs biofilm reaktor szennyvíz kezelésére.

A project címe Fluidizációs biofilm reaktor szennyvíz kezelésére. A project címe Fluidizációs biofilm reaktor szennyvíz kezelésére. A célkitűzés, a megoldandó probléma A nagy szerves anyag, valamint jelentős mennyiségben nitrogén formákat tartalmazó szennyvizek a települési-,

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II.

Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Kárpáti Árpád 1. Bevezetés I. BOI és nitrogén eltávolítás A kommunális szennyvíztisztítás feladata a lakosság által felhasznált és elszennyezett

Részletesebben

Autotróf nitrogéneltávolítás lehetőségei az iszaprothasztás vízéből, valamint a szennyvíztisztítás főáramából

Autotróf nitrogéneltávolítás lehetőségei az iszaprothasztás vízéből, valamint a szennyvíztisztítás főáramából VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 Autotróf nitrogéneltávolítás lehetőségei az iszaprothasztás vízéből, valamint a szennyvíztisztítás főáramából Thury Péter Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA Írta: THURY PÉTER Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok

Részletesebben

Ipari szennyvizek hatékony tisztítása - Gáz van

Ipari szennyvizek hatékony tisztítása - Gáz van Szakmai publikáció Budapest, 2004.03.22. 4/2004 Magyar Műszaki Magazin, III. évf. 4 / 2004. április Ipari szennyvizek hatékony tisztítása - Gáz van A növekvő környezettudatosság és a szigorodó törvényi

Részletesebben

univerzális szennyvíztisztító kisberendezések

univerzális szennyvíztisztító kisberendezések univerzális szennyvíztisztító kisberendezések Univerzális kiegyenlített terhelésû szennyvíztisztító kisberendezés kommunális szennyvizekhez 35 lakosegyenértékig Az ORM kisberendezések családi házak, nyaralók

Részletesebben

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p A vízgazdálkodás aktuális kérdései B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p bemutatása Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Ökológia, környezetvédelem,

Részletesebben

Eleveniszapos biofilmes szennyvíztisztító rendszerek biológiai nitrogén eltávolításának kombinált optimalizálása

Eleveniszapos biofilmes szennyvíztisztító rendszerek biológiai nitrogén eltávolításának kombinált optimalizálása Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék Eleveniszapos biofilmes szennyvíztisztító rendszerek biológiai nitrogén eltávolításának kombinált optimalizálása

Részletesebben

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Szennyvíztechnológus Víz- és szennyvíztechnológus 2/42

Szennyvíztechnológus Víz- és szennyvíztechnológus 2/42 A /007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére

Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére Szabadalmi igénypontok l. feljárás nitrogénben koncentrált szennyvíz kezelésére, amely eljárás során ammóniumot nitritekké oxidálunk, ezt követöen pedig

Részletesebben

MŰSZAKI FELTÉTELEK ASIO-MF-3-2005. AS-VARIOcomp K, N, N-PUMP Biológiai szennyvíztisztító berendezés család. Kiadta: ASIO Hungária Kft.

MŰSZAKI FELTÉTELEK ASIO-MF-3-2005. AS-VARIOcomp K, N, N-PUMP Biológiai szennyvíztisztító berendezés család. Kiadta: ASIO Hungária Kft. MŰSZAKI FELTÉTELEK AS-VARIOcomp K, N, N-PUMP Biológiai szennyvíztisztító berendezés család Kiadta: ASIO Hungária Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. Budapest, 2005. november 1 Jelen Műszaki Feltételek (MF)

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

10,00 6,00 50,00 302,00 50,00 175,00 122,00 66,00 30,00 30,00 175,00 200,00 18,10 66,00 0,00

10,00 6,00 50,00 302,00 50,00 175,00 122,00 66,00 30,00 30,00 175,00 200,00 18,10 66,00 0,00 6. ÉVFOLYAM 9.SZÁM 1999. December A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Szolnok város szennyvíztisztító telepe Szolnok város szennyvíztisztító telepének megépítésével,

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével

Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével Ditrói János szennyvízágazati fımérnök Debreceni Vízmő Zrt. A Debreceni Vízmő Zrt 2009-ben

Részletesebben

Az anyag a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0015 téma keretében készült a Pannon Egyetemen.

Az anyag a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0015 téma keretében készült a Pannon Egyetemen. Az anyag a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0015 téma keretében készült a Pannon Egyetemen. Környezetmérnöki Tudástár Sorozat szerkesztő: Dr. Domokos Endre XXXVI. kötet Biofilmes és hibrid módszerek a szennyvíztisztításban

Részletesebben

Pannon Egyetem. Környezetmérnöki Intézet. Környezetmérnöki szak DIPLOMADOLGOZAT

Pannon Egyetem. Környezetmérnöki Intézet. Környezetmérnöki szak DIPLOMADOLGOZAT Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézet Környezetmérnöki szak DIPLOMADOLGOZAT A bólyi szennyvíztisztító telep rekonstrukciójának és kapacitás bővítésének tervezése Botlik Dezső Témavezető: Dr. Kárpáti

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Dr. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Tanszéki honlap: www.vkkt.bme.hu

Dr. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Tanszéki honlap: www.vkkt.bme.hu Dr. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Dr. Szabó Anita Kf39 463-2666 anita@vkkt.bme.hu Letölthető anyagok: Tanszéki honlap: www.vkkt.bme.hu Oktatás

Részletesebben

Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása

Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása MaSzeSz Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapest, 2016. február 11. Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása Tóth Gábor Nyírségvíz Zrt. A probléma felvetése

Részletesebben

Műszerezés és szabályozás az eleveniszapos. Pannon Egyetem

Műszerezés és szabályozás az eleveniszapos. Pannon Egyetem Műszerezés és szabályozás az eleveniszapos szennyvíztisztításban Pulai Judit Pannon Egyetem Az eleveniszapos rendszerek főbb típusai Folyamatos betáplálású térben ciklizált (anaerob, anoxikus, aerob) rendszerek

Részletesebben

Biokémiai folyamatok populáció-dinamikai hatásai az eleveniszapos szennyvíztisztításban

Biokémiai folyamatok populáció-dinamikai hatásai az eleveniszapos szennyvíztisztításban OTKA-37893, SZAKMAI BESZÁMOLÓ Biokémiai folyamatok populáció-dinamikai hatásai az eleveniszapos szennyvíztisztításban 1. BEVEZETÉS, KUTATÁSI CÉL Az un. eleveniszapos szennyvíztisztítás világszerte a legelterjedtebb

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS. Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10%

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS. Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10% SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) A közműolló időbeli változása Magyarországon ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10% 1 2 nem hasznosítható víz Közvetlen kár:

Részletesebben

Szennyvíztisztítás III.

Szennyvíztisztítás III. Szennyvíztisztítás III. Harmadlagos tisztítás lehetséges eljárásai Fertőtlenítés Kémiai szennyvíztisztítás Adszorpció Membránszeparáció Elpárologtatás Ultrahangos kezelés Szennyvíz fertőtlenítés Szennyvíz

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 III. Fokú tisztítási technológia N és P eltávolítása Természetes és mesterséges

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák Mechanikai és biológiai tisztítási fokozat Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010 Főbb csoportjai: 1.

Részletesebben

Az oldott oxigén hatása a denitrifikáció folyamatára laboratóriumi és szennyvíztisztító telepi körülmények között. Tudományos diákköri dolgozat

Az oldott oxigén hatása a denitrifikáció folyamatára laboratóriumi és szennyvíztisztító telepi körülmények között. Tudományos diákköri dolgozat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Az oldott oxigén hatása a denitrifikáció folyamatára laboratóriumi és szennyvíztisztító telepi körülmények

Részletesebben