Szennyvíztelepek energiaigénye. Bevezetés

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szennyvíztelepek energiaigénye. Bevezetés"

Átírás

1 A szennyvíztisztítás energiahatékonysága Energy efficiency of the municipal sewage treatment Bányai Zsuzsanna, Fazekas Bence, Pitás Viktória, Kárpáti Árpád, Környezetmérnöki Intézet Pannon Egyetem, 8200 Egyetem u. 10 Summary Some Hungarian wastewater treatment plants heaving operational capacities >6000m 3 /d municipal wastewater purification and anaerobic sludge digestion provided the data for the evaluation. The specific electric energy consumption of these plants was less than 0,75 kwh/m 3 treated wastewater. More than half of this figure (60-65%) was used of the oxygen supply (fine bubble aeration), thus saving of the aeration can result the highest decrease of the electricity demand. The pumping and the mixing requires nearly the same amount of energy (0,045-0,14 kwh/m 3, 0,04-0,08 kwh/m 3 ) depending on the type if mixers used. The anaerobic excess sludge digestion and biogas utilization for electricity generation can improve the energy balance of the plants. In average approximately 40-50% of the total energy consumed can be covered from the energy of the biogas. Increase of the biogas yield (generated electricity) and the decrease of the energy demand can improve the energy balance of the plants. Minimization of the energy input can consequently be met on two ways: mainly with digesting more sludge (or other biodegradable wastes), or improving the efficiency of the appliances of fluid and air mixing and transport. More efficient aeration/mixing systems can be used for the purpose. Separate N removal from sludge liqueur can also decrease oxygen requirement and increase the methane yield. The amount of sludge for digestion can be increased either inside the plant or with transportation of raw material for that from outside. Néhány anaerob iszaprothasztóval rendelkező, >6000 m3/d hidraulikus terheléssel működő szennyvíztisztító üzemelési tapasztalatait próbálja az anyag összegezni. Az összegyűjtött adatokból a szennyvíztisztítás energiafelhasználására vonatkozó információkat nyertünk és rávilágítottunk az üzemen belül a legnagyobb fogyasztókra. A tisztítás során alkalmazott rendszerek/technológiák folyamatos fejlődésének eredményeként egyes területeken lehetőség van a felhasznált villamos és a hőenergia csökkentésre. Az újszerű megoldások eredményeként mindemellett az iszaprothasztás során nyert biogáz mennyisége is növelhető. Ez a telepek energiamérlegének további javulását eredményezi. Eredményeink szerint a tisztítás villamos energia költségének mintegy 60-65%-át a levegőztetés teszi ki, így az itt elért megtakarítások jelentkeznek a legnagyobb hatással a tisztítás teljes energiafelhasználásában. Nagy megtakarítást jelentenek a biotechnológiai fejlesztések is, mely esetén az anaerob rothasztó iszapvizének szeparált, nitriten keresztül történő kezelése, valamint rothasztásra kerülő iszap előzetes ultrahangos kezelése. Bevezetés Az energiaárak növekedésével és a környezetvédelmi célok előtérbe kerülésével párhuzamosan napjaink ipari technológiáiban kiemelkedő szerep jut az energiafelhasználás csökkentésének, racionalizálásának. Nincs ez máshogy az egyik legnagyobb iparosított biotechnológiai ágazatban, a szennyvíztisztításban sem. Cikkünknek egy a szennyvíztisztítók által kitöltött kérdőív adott alapot, mely a tisztítók energiafelhasználásáról és a biogáz hasznosításának lehetőségeiről kérdezett. A vizsgált telepek többsége m 3 /nap terhelésűek és anaerob iszaprothasztóval is rendelkeznek. Szennyvíztelepek energiaigénye Az üzemi tapasztalat az, hogy a tisztítást megvalósító berendezések energiaigénye az év teljes időszakában gyakorlatilag állandó, azonban a szociális épületek, illetve a rothasztó fűtési igénye (ahol van iszaprothasztó) csak a hidegebb hónapokban jelentkezik. Ez az energiaigény azonban egyáltalán nem hanyagolható el. A szennyvíztelepek az energiaigényüket több forrásból fedezhetik. A magyarországi szennyvíztisztító telepek legnagyobb hányada a villamos, illetve gázhálózatra csatlakozva fedezi energiaigényét, egyes esetekben pedig megújuló energiákat is felhasználnak. 1

2 Villamos energia A villamos energiát főként a szennyvíztelepi elektromos berendezések működtetéséhez használják fel. A legnagyobb felhasználást jellemzően a levegőztetési igény jelenti. A levegőigény mértékét legfőképpen a nyers szennyvíz paraméterei és a tisztítási technológia, valamint az elvárt tisztítási hatásfok befolyásolja. A levegőztető rendszerek általában 1,5-2,5 kg O 2 /kwh fajlagos hatásfokkal képesek az oxigén bevitelére, de már léteznek olyan megoldások is melyek esetében 5-6 kg O 2 /kwh-val számolhatunk [1, 2]. Egy, a hazai viszonyok között jellemző összetételű szennyvíznél, ha hagyományosan tervezett A 2 /O technológiát alkalmaznak, akkor az eleveniszapos rendszer biológiai átalakításainak oxigénigénye 0,35-0,45 kwh/m 3 nyers szennyvíz körül változik. Az oxigénbevitel igényt ugyanakkor a levegőztető rendszer kialakítása, és a levegő beoldódásának a hatásfoka is nagyban befolyásolja, amiért is a levegőbevitel energiaigénye a tisztításnál a legnagyobb részarányú. A levegőztetés villamos energia igénye így mintegy % között alakul az összes villamos energia felhasználáshoz képest. Másik nagy energiafogyasztó a keverés. Erre főként az anaerob, anoxikus medencékben, valamint az iszaprothasztásnál van szükség. Villamos energia fogyasztása a szennyvíz vonalon főleg a kevert reaktortér hányadtól (szennyvíz mennyiségétől függő anaerob és anoxikus térfogathányad) és a keverés típusától függ. Az utóbbiak 2-8 W/m 3 reaktortér elektromos áramfelvétel igénnyel működnek. Az ebből származó villamos energiafogyasztás széles tartományban mozog, átlagosan mintegy 0,015-0,06 kwh/m 3 szennyvíz értékre adódik (HRT biol 1 nap, 30%-os kevert reaktortérfogat-arány). Mindez az eleveniszapos terek és az anaerob iszaprothasztás összes villamos energia felhasználásnak körülbelül 2-9%-át jelenti. Az anaerob rothasztásnál a keverés további, mintegy 0,03-0,08 kwh/m 3 nyers szennyvíz villamos energia igényt jelent (HRT roth 30 nap). Ezzel az értékkel megnövekedett keverés villamos energia igénye, így a teljes villamos energia igénynek mintegy 5-15%-a. Szintén nagy villamos energia fogyasztó csoport a telepen belül üzemeltetett szivattyúk és átemelők. Ez egy hagyományos kialakítású telep esetén mintegy 0,04-0,08 kwh/m 3 nyers szennyvíznek adódik, amely így mintegy 8-15%-át teszi ki a telep teljes villamos energia igényének. Az előbbieken túl az ülepítők, iszapsűrítők, víztelenítők üzemeltetése, a szabályzás (műszerek beavatkozók) energia felhasználása, valamint a létesítmények világítása során felhasznált energia további, igen változó mértékű villamos energiaigényt jelent. Egy telepen a melegebb hónapokban csak a rothasztónak van fűtési igénye. Ekkor tehát a többi fogyasztó kizárólagosan villamos energiát használ. A hidegebb időszakokban viszont jelentkezik a fűtési igény, ami a gyakorlatban azt jeleni, hogy télen a telep üzemeltetésének a villamos energia igénye a telep teljes energiaigényének csak mintegy a 60-65%-a. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egy lakossági szennyvíztisztítónak, ahol KOI eltávolítás és nitrifikáció/denitrifikáció is történik, az összes villamos energia igénye 0,45-0,75 kwh/m 3 nyers szennyvíz körül alakul. Ennek az energiaigénynek a 55-65%-a levegőztetésre fordítódik, további 5-15 %-ot jelent a keverés, valamint hasonló nagyságrendet a szivattyúk, átemelők üzemeltetése (8-15%) is. Hőenergia A legtöbb telepen vezetékes fölgázt használnak a hőenergia igény fedezésére. Olyan telepeken, ahol anaerob iszaprothasztás nem történik, ott a hőenergia igény csak a szociális/ipari épületek fűtési igényét jelenti Azonban az anaerob rothasztóval is rendelkező telepeken a hidegebb hónapokban a rothasztó tornyok fűtése is jelentős tétel. A rothasztás során keletkező biogáz, annak kazánokban történő elégetésével, illetve gázmotorokban történő hasznosításával és a motor 2

3 hűtéséből származó hővel a hőenergia igény csaknem minden esetben 100%-ban kielégíthető. A hőenergia igény főleg a külső hőmérséklettől függ. Elmondható, hogy többnyire október végétől április elejéig szükséges a szociális/ipari épületek fűtése, míg a rothasztó is ekkor igényel jelentősebb fűtést. A többi hónapban fűtőhőt csak a rothasztás igényel, az is lényegesen kisebb mennyiségben. Gyakorlati tapasztalatok szerint, az olyan telepeken, ahol iszaprothasztás is történik, a fűtési hónapokban a hőenergia igény körülbelül 0,47 kwh/m 3 tisztított szennyvíz, ami az összes energiaigény 35-42%-a. Nyáron értelemszerűen ez csaknem nulla, hacsak nem használják fel a termelődő hőenergiát iszapszárításra. Megújuló energia A hagyományos értelemben vett megújuló energia igény a telepek kialakításából adódóan a legtöbb esetben közvetlenül nem jelentkezik. Ezeket az energiákat arra használhatják fel, hogy villamos és/vagy hőenergiát állítsanak belőlük elő. Megújuló energiaforrás, amely rendelkezésre állhat, az iszaprothasztás során keletkező biogáz. A biogáz kazánban történő égetésekor hőenergiát, gázmotorban való felhasználásakor, pedig villamos valamint a motor hűtéséből pedig hőenergiát nyernek. Mindezek hasznosítása a hőenergiánál a már említett vonalakon, a villamos energiánál pedig a levegőztetés energiaigényének a kiváltásával a külső energiaigény csökkentése érdekében történik. Hazánkban egyetlen olyan szennyvíztisztító működik, ahol a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energiát, a napenergiát hasznosítják a víztelenített iszap szárításához (szolár-szárítás). Ahol ilyen rendszer üzemel, az iszapszárítás technológia tervezésének ez az energiaigény a kulcsparamétere. Napenergia szárításhoz való használatának legnagyobb hátránya, hogy a téli időszakban segéd hőforrásra van szükség. Ezt a hazánkban üzemelő egyetlen szolár szárítóban eddig nem oldották meg az említett fűtőhő hasznosításával. A gyakorlatban a felhasznált napenergia mennyisége egy szolárszárítóban 0,21-0,34 kwh/m 3 tisztítandó szennyvíz folyamatos iszapszárítást tervezve. Ekkora hőmennyiség azonban nyáron csak a Nap sugárzásának az energiájából is rendelkezésre áll. Ennek megfelelően jól tervezett szolár szárítókban jó üzemeltetés mellett a nyári időszakban akár % szárazanyag tartalom is könnyedén elérhető [3]. Más kérdés, hogy a hivatkozott hazai üzemben a télen keletkező iszapmennyiséget is nyáron kell leszárítani, ami végül is kisebb átlagos szárazanyag tartalom elérését teszi csak lehetővé. Szennyvíztelepek energiatermelése A szennyvíztisztító telepeknek elvben számos lehetőségük van energia termelésre, energia visszanyerésre a szennyvízben levő szerves anyag energiájának a hasznosításával. Ez a gyakorlatban az anaerob iszaprothasztás során nyerhető biogáz hasznosítását (villamos és/vagy hőenergia) jelenti. A biogáz mennyisége és minősége nagyban függ a rothasztásra feladott iszap mennyiségétől és minőségétől, valamint a rothasztás körülményeitől, szabályozásától. A keletkező biogáz fűtőértéke a metántartalomtól függően (50-60 v/v %) MJ/m 3 körüli. Viszonylagosan nagy fűtőértéke révén alkalmas kazánokban, gázmotorokban való elégetésre, hasznosításra. A szakirodalom szerint 1 kg rothasztóban eltávolított KOI-ból 0,35-0,38 Nm 3 CH 4 keletkezik (vegyes szennyvíziszap esetén) [4]. A saját gyakorlati tapasztalatainkat is figyelembe véve így mintegy 0,65-1,0 kwh/m 3 nyers szennyvíz nyerhető vissza az iszap rothasztásával, ami természetesen átalakítási veszteségek nélkül értendő. Villamos energia Egy átlagos szennyvízminőséget véve példaként, a fentiek alapján kiszámolható, hogy 0,2-0,4 kwh/m 3 tisztított szennyvíz mennyiségű energia állítható elő így, ha a rothasztási hatásfokot 50 %-osnak (az iszap szerves anyag tartalmára számolva), a gázmotor villamos hatásfokát pedig 40 %-osnak tekintjük. Az elméleti számításokkal 3

4 nyerhető adatokat a gyakorlati tapasztalataink is alátámasztják, melyek szerint 1 m 3 szennyvízből 0,3-0,4 kwh állítható elő. Ez azt jelenti, hogy a szükséges villamos energia %-ának előállítása lehetséges a tisztítás során keletkező szennyvíziszap anaerob rothasztásakor nyert biogáz gázmotoron történő hasznosításakor. Ez teljes mértékben fedezheti a levegőztetés energiaigényét. Az emellett keletkező hőenergia 100 %-ban fedezi a téli időszakban is az épületek és a rothasztó tornyok fűtésigényét. Hőenergia Fűtőhő a biogáz hasznosításával nyerhető. Hőenergia keletkezik a közvetlen elégetéskor, valamint a gázmotor hűtésekor is. Az olyan gázmotorok, melyekkel villamos energiát állítanak elő, és a hűtésük, hűtővizük gyűjtése megoldott, %-os energiahatékonysággal is működhetnek. Ebből a villamos energia 40%, a hőenergia pedig akár 53% is lehet. Ez azt jelenti, hogy 0,34-0,6 kwh/m 3 szennyvíz hőenergia keletkezik. A biogázkazánok hatásfoka ennél nagyobb, elérheti a 95 %-ot is,. Ez 0,9-0,96 kwh/m 3 szennyvíz értéket jelent. A hőenergia igény kazán használatakor is teljesen fedezhető, hátránya viszont, hogy az villamos energia termeléssel nem jár. Ilyenkor a melegebb időszakokban a felesleges gázmennyiség hasznosítás nélkül elfáklyázásra kerül, nagy veszteséget okozva ezzel a telepi energiamérlegben. Energiafelhasználás csökkentése/racionalizálása Az utóbbi néhány évtizedben az energiaárak növekedése arra kényszerítette a szennyvíztisztítókat, hogy optimalizálják energiafelhasználásukat. Egyik lehetőségük, hogy csökkentik a felhasználásokat technológiai átalakításokkal. A másik, hogy kiváltják külső energiafogyasztásuk egy részét megújuló energiák használatával. A technikai fejlődésnek köszönhetően valamennyi részművelet, berendezés energiafogyasztása egyre csökken. Mára már lehetőség van olyan levegőztetők, szivattyúk és keverők beépítésére, melyeknek a fajlagos energiafogyasztása a régebbiekénél lényegesen kisebb. Ezekkel egy felújítást követően a telep energiafelhasználása is lényegesen csökkenthető. A villamos energia igényt, mint bemutattuk, főként a levegőztetés, a szivattyúk és a keverők fogyasztása határozza meg. Egy levegőztető rendszer fogyasztása széles skálán mozoghat. Egy 1,8 kg O 2 /kwh fogyasztással rendelkező levegőztető 0,45 kwh/m 3 nyers szennyvíz energiafogyasztással rendelkezik, míg egy 4,5 kg O 2 /kwh levegőztető ezzel szemben 0,17 kwh/m 3 nyers szennyvíz energiafelhasználást jelent [1, 2]. A finom buborékos levegőztetés teljesítménye mindenképpen kisebb, mint egy durva buborékos rendszeré, ezért finom buborékos levegőztetők használata mindenképpen csökkenti a villamos energia fogyasztást. A keverők helyes megválasztása szintén nagy energia megtakarítással járhat. A telepeken főként az áruk miatt a 8 W/m 3 reaktor térfogat teljesítménnyel rendelkező banán-keverők terjedtek el. Ma már lehet olyan keverőket is beépíteni, melyeknél ez az érték 2 W/m 3 reaktor térfogat. Ilyen keverőket építettek be a három évvel ezelőtt indított, kibővített bécsi szennyvíztisztító telepen a rekonstrukció során. A régi keverőknél 0,06 kwh/m 3 nyers szennyvíz, a másodikban pedig 0,015 kwh/m 3 nyers szennyvíz a fajlagos fogyasztás, vagy keverési energiaigény. A szivattyúk korszerűsítésével szintén jelentős energia megtakarítás érhető el. A legnagyobb fogyasztást a szivattyúzásnál a beérkezett szennyvíz felemelése jelenti. Ennél lehet a szivattyú helyes megválasztása a legtöbbet megtakarítani. Talán az egyik legolcsóbb megoldás ebben az esetben egy Archimedesi-csiga (csigás emelő alkalmazása), aminek legkisebb a fajlagos energiaigénye. Az iszap és belső recirkuláció tervezésénél törekedni kell a minimális emelőmagasságok elérésére, ami szintén komoly, de az előzőnél már csak kisebb energia megtakarítást jelenthet. Egy telepeken nemcsak a jó energiahasznosítású berendezések megválasztása hat pozitívan az energiamérlegre. Nemcsak a megtakarítások 4

5 jelentenek energianyereséget, hanem a termelhető energia mennyisége is meghatározó. Hazánkban a szennyvíztisztító telepek esetében csak a biogáz termeléséről beszélhetünk, mint energiatermelésről. A biogázból nyerhető energia növelésére több lehetőség is van. Egyik lehetőség, hogy növeljük a szennyvízmennyiségre számítható fajlagos biogáz hozamot. Ezt tehetjük úgy is, hogy növeljük a rothasztásra feladott iszap fajlagos mennyiségét. Tehetjük ezt belső forrásból, de elérhetjük külső, főként élelmiszeriparból származó koncentrált technológiai folyadékok, iszapok beszállításával is. Az első a szerves anyag oxidációja mértékének, valamint a denitrifikációra felhasznált szerves anyag mennyiségének a csökkentésével lehetséges. Mindegyik a szennyvíz tisztítási technológiájának a részleges változtatását igényli. A primer iszapok fajlagos biogáz hozama nagyobb mint a szekunder iszapé. Mennyiségét tehát növelni célszerű. Korlátot szab azonban ennek a főágon történő denitrifikáció szerves tápanyag igénye. Ez a korlát tolható ki jelentősen, ha az iszapvíz ammónium tartalmát szeparáltan (mellékágon) alakítják nitrogénné. Ilyenkor kevesebb szerves tápanyag kell a főági denitrifikációhoz, s kisebb lesz értelemszerűen a szekunder iszaphozam is. A több primer iszapból ezzel növelhető a rothasztás metántermelése. A telepek nitrogén terhelésének a körülbelül 20 %-át a rothasztott iszap visszavezetett iszapvízének a nitrogén tartalma teszi ki. Az iszapvizet az SHARON-ANAMOX, illetve DEAMON eljárással kezelni lehet, amihez ideális az iszapvíz KOI/TKN aránya is. Ezeknél az eljárásoknál a nitrogén eltávolítása nitriten keresztül történik ammónium elektron akceptorként történő felhasználásával (autotrof átalakítás) [5-7]. Ez azt eredményezi, hogy nem kell szerves anyag a nitrátból történő redukcióhoz, ami így nem csökkenti a szerves anyag oxidációját, redukáltságának mértékét. Ez azt jelenti, hogy a főágon eltávolítandó nitrogén 20 %- ának megfelelő arányban nem rontjuk a szerves anyag energiatartalmát. Tehát primer iszapként ennyivel több szerves anyag frakció távolítható el a szennyvíz tisztításánál. A főágon a denitrifikáció mindig csak 80 % körüli, ami ugyancsak növeli a rendszer oxigénigényét a mellékági nitrogén eltávolításhoz képest, hiszen sok oxigént visz a nitrát magával a tisztított vízbe. Lehetőség van a biogáz hozam és így közvetetten a belőle nyerhető energia növelésére a rothasztásra feladott iszap ultrahangos kezelésével is. Az ultrahanggal a szennyvíziszap sejtfal anyaga és sejtközi állománya is egyaránt roncsolható, kisebb méretű, könnyebben bontható szerves anyagok keletkeznek. A rothasztóra feladott iszap ultrahangos kezelése közel 30 %-os biogáz hozam növekedést eredményez rövidebb átlagos rothasztási idő mellett, csökkentve ezzel a fajlagos rothasztó-térfogat igényt is. [8]. Irodalomjegyzék [1]http://dynamox.com/pdf/Aeration%20with%20D ynamox.pdf [2] [3] Radács, A. Sulák, V. Buzsáki, K. Nagy, E. Szennyvíziszap szárítás napenergia felhasználásával,bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt., Tanulmány, Veszprém (2009) [4] Metcalf & Eddy, Wastewater Engineering, 3rd Ed., ISBN (1991) [5] Rosenwinkel, K.H. Cornelius, A., Deammonification in the moving-bed process for the treatment of wastewater with high ammonia content. Chem. Eng. Tech.., 28 (1) (2005) [6] Wett, B., Development and implementation of a robust deammonification process. Wat. Sci. Tech., 56 (7): (2007) [7] Abma, W. R. Schultz, C. E. Mulder, J. W. - van der Star, W. R. Strous, M. - Tokutomi, T. - van Loosdrecht, M. C., Full-scale granular sludge Anammox process. Wat Sci Tech., 55 (8-9) (2007) [8] Neis, U. - Nickel, K. - Lundén, A., Improving anaerobic and aerobic degradation by ultrasonic disintegration of biomass. Journal of Environmental Science and Health Part A V. 43, 1-5. (2008) 5

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia MHT Vándorgyűlés Szeged 2014. 07. 2-4. technológus mérnök Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási

Részletesebben

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN GULYÁS Gábor 1, FAZEKAS Bence 1, FÜLÖP Zoltán 2, OLÁH Kálmán

Részletesebben

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A SZENNYVÍZMINŐSÉG HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS DINAMIKUS SZIMULÁCIÓJÁNÁL Készítette: Pásztor István Témavezető: Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem Vegyészmérnöki

Részletesebben

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból Megújuló energia a szennyvíztisztításból ENERGIAHORDOZÓ KÉSZLET KIMERÜLÉS IDEJE [év] Kőolaj 43 67 Földgáz 64 50 Kőszén és lignit 200 1500 Uránium 40 500 Az energia, melynek fosszilis forrásai véglegesek,

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

Proline Prosonic Flow B 200

Proline Prosonic Flow B 200 Proline Prosonic Flow B 200 Ultrahangos biogázmérés Slide 1 Mi is a biogáz? A biogáz tipikusan egy olyan gáz ami biológiai lebomlás útján keletkezik oxigén mentes környezetben. A biogáz előállítható biomasszából,

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz

Részletesebben

A ko-fermentáció technológiai bemutatása

A ko-fermentáció technológiai bemutatása A ko-fermentáció technológiai bemutatása Flávy Kft. Készítette: Kereszturi Péter, projekt manager (k.ny.sz:13-9158) Forgács Attila, energetikus mérnök Tuba Dániel, technológus mérnök Flávy Kft. bemutatása

Részletesebben

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p A vízgazdálkodás aktuális kérdései B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p bemutatása Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Ökológia, környezetvédelem,

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben

Részletesebben

Szennyvíztisztítási technológiák

Szennyvíztisztítási technológiák Szennyvíztisztítási technológiák - a fejlődés tendenciái napjainkban- Dr. Kárpáti Árpád, Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet, Veszprém Bevezetés A szennyvíztisztítás kulcsfeladata a szennyvíz szerves

Részletesebben

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: 465 2400 Fax: 465 2961 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu A DEMO technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

Részletesebben

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen Bakos Vince, vízminőség osztályvezető Deák Attila, üzemeltetési és technológus

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA Írta: THURY PÉTER Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok

Részletesebben

Épületenergetikai megoldások a háztartások energiaigényének mérséklésére

Épületenergetikai megoldások a háztartások energiaigényének mérséklésére Épületenergetikai megoldások a háztartások energiaigényének mérséklésére Talamon Attila Szent István Egyetem 2014.03.13. Bevezetés Tények: A lakossági energiafogyasztás Magyarország teljes energiafelhasználásának

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Működési leírás Készítette: Bárdosi Péter Resys Mérnöki és Szolgáltató Kft. Budapest, 2011. november 18. 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A tisztítás

Részletesebben

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci

Részletesebben

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő

Részletesebben

Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal

Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal ProMinent ProLySys eljárás Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal Vizkeleti Zsolt értékesítési vezető ProMinent Magyarország Kft. 2015. szeptember 15. Szennyvíztisztító telep ProMinent Cégcsoport

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Szakmai publikáció Budapest, 2010. június Környezetvédelem 2010/3. Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Fazekas Bence, Kárpáti Árpád, Reich Károly (Pannon Egyetem) Varvasovszki

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban:

Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: 1. Palicska János (Szolnoki Vízmű) megfigyelése: A hagyományos technológiai elemekkel felszerelt felszíni vízmű derítőjében érdemi biológia volt megfigyelhető.

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítás biotechnológiai fejlesztései, hatékony megoldások Kivitelezés, üzemeltetés, pályázati lehetőségek

Eleveniszapos szennyvíztisztítás biotechnológiai fejlesztései, hatékony megoldások Kivitelezés, üzemeltetés, pályázati lehetőségek Eleveniszapos szennyvíztisztítás biotechnológiai fejlesztései, hatékony megoldások Kivitelezés, üzemeltetés, pályázati lehetőségek Zsámbék 1016.04.20. Mészáros József csatornázási ágazat, műszaki vezető

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése

Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Pulai Judit Kárpáti Árpád Bevezetés Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A szennyvíztisztítás

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

Biogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra

Biogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra Biogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra OTKA T 46471 (24 jan. 27 jún.) Témavezető: Woperáné dr. Serédi Ágnes, egyetemi docens Kutatók

Részletesebben

Az új épületenergetikai és klímavédelmi

Az új épületenergetikai és klímavédelmi Az új épületenergetikai és klímavédelmi szabályozási rendszer Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Tartalom Energetikai EU direktívák Épületenergetikai direktíva

Részletesebben

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója

Részletesebben

Takács Tibor épületgépész

Takács Tibor épületgépész Takács Tibor épületgépész Tartalom Nemzeti Épületenergetikai Stratégiai célok Épületenergetikát befolyásoló tényezők Lehetséges épületgépészeti megoldások Épületenergetikai összehasonlító példa Összegzés

Részletesebben

BETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás

BETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás BETON A fenntartható építés alapja Hatékony energiagazdálkodás 1 / Hogyan segít a beton a hatékony energiagazdálkodásban? A fenntartható fejlődés eszméjének fontosságával a társadalom felelősen gondolkodó

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához)

Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Dr. Lakatos Gyula ny.egyetemi docens, UNESCO szakértő Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 2015 A

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli eljárások esetén

Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli eljárások esetén Szakmai publikáció, 2005.08.25. Vízműpanoráma, 2005/3, XIII. évf., 12-14. o. Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Ko-szubsztrát rothasztás definíciója, előnyei A társított

Részletesebben

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés

Részletesebben

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony

Részletesebben

A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel. Doktori értekezés tézisei.

A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel. Doktori értekezés tézisei. A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel Doktori értekezés tézisei Kardos Levente Témavezető: Dr. Záray Gyula, egyetemi tanár, DSc Konzulens:

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

A hulladék, mint megújuló energiaforrás A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:

Részletesebben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Jurecska Judit Laura V. éves, környezettudomány szakos hallgató Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Témavezető: Dr. Barkács Katalin,

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia Vegyipari és Biomérnöki Műveletek Szennyvíztisztítási biotechnológia http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/vebimanager Bakos Vince, Dr. Tardy Gábor Márk (Dr. Jobbágy Andrea ábráival) BME Alkalmazott

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai "Nap Napja" (SunDay) rendezvény 2016. Június 12. Szent István Egyetem, Gödöllő A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása

Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása Előadó: Barna László hulladékgazdálkodási üzletágvezető A.K.S.D. Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) Best Western Hotel Lido, 2007. szeptember 5.

Részletesebben

e 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó

e 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó TARTALOM: Az e 4 koncepció Passzívház egy rétegű monolit tégla falazattal Energia hatékony téglaház modell = a jövő háza? Az egész több, mint a részek

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

Biogázok előállítása szennyvíziszapból és más hulladékokból

Biogázok előállítása szennyvíziszapból és más hulladékokból HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Biogázok előállítása szennyvíziszapból és más hulladékokból Tárgyszavak: biogáz; kihozatal; hozam; termelés; mezőgazdasági rothasztás; hulladékrothasztó.

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

Jánossomorjai szennyvízelvezető és tisztító rendszer felújításai, pótlásai

Jánossomorjai szennyvízelvezető és tisztító rendszer felújításai, pótlásai Jánossomorjai szennyvízelvezető és tisztító rendszer felújításai, pótlásai Jánossomorjai szennyvízelvezető és tisztító rendszer 2016. évi felújításai, pótlásai feladatainak végrehajtási összegzése: Jánossomorjai

Részletesebben

Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban

Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban Fazekas Bence - Kárpáti Árpád Reich Károly Pannon Egyetem, Veszprém 2010 A fajlagos szaporodási sebesség [μ] és a rendelkezésre álló tápanyag

Részletesebben

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük Bevezetés Dr. Kárpáti Árpád karpatia@almos.vein.hu Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A lakossági

Részletesebben

Az épületenergetikai követelmények

Az épületenergetikai követelmények Az épületenergetikai követelmények Dr. Szalay Zsuzsa. Baumann Mihály, Dr. Csoknyai Tamás 2015.09.27. Hová tart az épületenergetikai szabályozás? Közel nulla követelmények 2016.02.15. 34. / Közel nulla

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök

Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével

Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével Ditrói János szennyvízágazati fımérnök Debreceni Vízmő Zrt. A Debreceni Vízmő Zrt 2009-ben

Részletesebben

Iszapkezelés. Aerob iszapstabilizáció. Iszapképződés. Dr. Patziger Miklós. Az iszapkezelés célja és módszerei. 20 000 LE alatti szennyvíztisztítók

Iszapkezelés. Aerob iszapstabilizáció. Iszapképződés. Dr. Patziger Miklós. Az iszapkezelés célja és módszerei. 20 000 LE alatti szennyvíztisztítók Iszapképződés Iszapkezelés Dr. Patziger Miklós Fajlagos iszapképződés Kb. 1,5 l/le*d 2 l/le*d Víztartalom 97 99% Hirtelen rothad erős szagképződéssel Kezeletlen iszap elhelyezése nem lehetséges Ezért=>

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu

Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Épületek energiafelhasználása Az európai országokban az összes primer energia felhasználás

Részletesebben