Szennyvíztelepek energiaigénye. Bevezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szennyvíztelepek energiaigénye. Bevezetés"

Átírás

1 A szennyvíztisztítás energiahatékonysága Energy efficiency of the municipal sewage treatment Bányai Zsuzsanna, Fazekas Bence, Pitás Viktória, Kárpáti Árpád, Környezetmérnöki Intézet Pannon Egyetem, 8200 Egyetem u. 10 Summary Some Hungarian wastewater treatment plants heaving operational capacities >6000m 3 /d municipal wastewater purification and anaerobic sludge digestion provided the data for the evaluation. The specific electric energy consumption of these plants was less than 0,75 kwh/m 3 treated wastewater. More than half of this figure (60-65%) was used of the oxygen supply (fine bubble aeration), thus saving of the aeration can result the highest decrease of the electricity demand. The pumping and the mixing requires nearly the same amount of energy (0,045-0,14 kwh/m 3, 0,04-0,08 kwh/m 3 ) depending on the type if mixers used. The anaerobic excess sludge digestion and biogas utilization for electricity generation can improve the energy balance of the plants. In average approximately 40-50% of the total energy consumed can be covered from the energy of the biogas. Increase of the biogas yield (generated electricity) and the decrease of the energy demand can improve the energy balance of the plants. Minimization of the energy input can consequently be met on two ways: mainly with digesting more sludge (or other biodegradable wastes), or improving the efficiency of the appliances of fluid and air mixing and transport. More efficient aeration/mixing systems can be used for the purpose. Separate N removal from sludge liqueur can also decrease oxygen requirement and increase the methane yield. The amount of sludge for digestion can be increased either inside the plant or with transportation of raw material for that from outside. Néhány anaerob iszaprothasztóval rendelkező, >6000 m3/d hidraulikus terheléssel működő szennyvíztisztító üzemelési tapasztalatait próbálja az anyag összegezni. Az összegyűjtött adatokból a szennyvíztisztítás energiafelhasználására vonatkozó információkat nyertünk és rávilágítottunk az üzemen belül a legnagyobb fogyasztókra. A tisztítás során alkalmazott rendszerek/technológiák folyamatos fejlődésének eredményeként egyes területeken lehetőség van a felhasznált villamos és a hőenergia csökkentésre. Az újszerű megoldások eredményeként mindemellett az iszaprothasztás során nyert biogáz mennyisége is növelhető. Ez a telepek energiamérlegének további javulását eredményezi. Eredményeink szerint a tisztítás villamos energia költségének mintegy 60-65%-át a levegőztetés teszi ki, így az itt elért megtakarítások jelentkeznek a legnagyobb hatással a tisztítás teljes energiafelhasználásában. Nagy megtakarítást jelentenek a biotechnológiai fejlesztések is, mely esetén az anaerob rothasztó iszapvizének szeparált, nitriten keresztül történő kezelése, valamint rothasztásra kerülő iszap előzetes ultrahangos kezelése. Bevezetés Az energiaárak növekedésével és a környezetvédelmi célok előtérbe kerülésével párhuzamosan napjaink ipari technológiáiban kiemelkedő szerep jut az energiafelhasználás csökkentésének, racionalizálásának. Nincs ez máshogy az egyik legnagyobb iparosított biotechnológiai ágazatban, a szennyvíztisztításban sem. Cikkünknek egy a szennyvíztisztítók által kitöltött kérdőív adott alapot, mely a tisztítók energiafelhasználásáról és a biogáz hasznosításának lehetőségeiről kérdezett. A vizsgált telepek többsége m 3 /nap terhelésűek és anaerob iszaprothasztóval is rendelkeznek. Szennyvíztelepek energiaigénye Az üzemi tapasztalat az, hogy a tisztítást megvalósító berendezések energiaigénye az év teljes időszakában gyakorlatilag állandó, azonban a szociális épületek, illetve a rothasztó fűtési igénye (ahol van iszaprothasztó) csak a hidegebb hónapokban jelentkezik. Ez az energiaigény azonban egyáltalán nem hanyagolható el. A szennyvíztelepek az energiaigényüket több forrásból fedezhetik. A magyarországi szennyvíztisztító telepek legnagyobb hányada a villamos, illetve gázhálózatra csatlakozva fedezi energiaigényét, egyes esetekben pedig megújuló energiákat is felhasználnak. 1

2 Villamos energia A villamos energiát főként a szennyvíztelepi elektromos berendezések működtetéséhez használják fel. A legnagyobb felhasználást jellemzően a levegőztetési igény jelenti. A levegőigény mértékét legfőképpen a nyers szennyvíz paraméterei és a tisztítási technológia, valamint az elvárt tisztítási hatásfok befolyásolja. A levegőztető rendszerek általában 1,5-2,5 kg O 2 /kwh fajlagos hatásfokkal képesek az oxigén bevitelére, de már léteznek olyan megoldások is melyek esetében 5-6 kg O 2 /kwh-val számolhatunk [1, 2]. Egy, a hazai viszonyok között jellemző összetételű szennyvíznél, ha hagyományosan tervezett A 2 /O technológiát alkalmaznak, akkor az eleveniszapos rendszer biológiai átalakításainak oxigénigénye 0,35-0,45 kwh/m 3 nyers szennyvíz körül változik. Az oxigénbevitel igényt ugyanakkor a levegőztető rendszer kialakítása, és a levegő beoldódásának a hatásfoka is nagyban befolyásolja, amiért is a levegőbevitel energiaigénye a tisztításnál a legnagyobb részarányú. A levegőztetés villamos energia igénye így mintegy % között alakul az összes villamos energia felhasználáshoz képest. Másik nagy energiafogyasztó a keverés. Erre főként az anaerob, anoxikus medencékben, valamint az iszaprothasztásnál van szükség. Villamos energia fogyasztása a szennyvíz vonalon főleg a kevert reaktortér hányadtól (szennyvíz mennyiségétől függő anaerob és anoxikus térfogathányad) és a keverés típusától függ. Az utóbbiak 2-8 W/m 3 reaktortér elektromos áramfelvétel igénnyel működnek. Az ebből származó villamos energiafogyasztás széles tartományban mozog, átlagosan mintegy 0,015-0,06 kwh/m 3 szennyvíz értékre adódik (HRT biol 1 nap, 30%-os kevert reaktortérfogat-arány). Mindez az eleveniszapos terek és az anaerob iszaprothasztás összes villamos energia felhasználásnak körülbelül 2-9%-át jelenti. Az anaerob rothasztásnál a keverés további, mintegy 0,03-0,08 kwh/m 3 nyers szennyvíz villamos energia igényt jelent (HRT roth 30 nap). Ezzel az értékkel megnövekedett keverés villamos energia igénye, így a teljes villamos energia igénynek mintegy 5-15%-a. Szintén nagy villamos energia fogyasztó csoport a telepen belül üzemeltetett szivattyúk és átemelők. Ez egy hagyományos kialakítású telep esetén mintegy 0,04-0,08 kwh/m 3 nyers szennyvíznek adódik, amely így mintegy 8-15%-át teszi ki a telep teljes villamos energia igényének. Az előbbieken túl az ülepítők, iszapsűrítők, víztelenítők üzemeltetése, a szabályzás (műszerek beavatkozók) energia felhasználása, valamint a létesítmények világítása során felhasznált energia további, igen változó mértékű villamos energiaigényt jelent. Egy telepen a melegebb hónapokban csak a rothasztónak van fűtési igénye. Ekkor tehát a többi fogyasztó kizárólagosan villamos energiát használ. A hidegebb időszakokban viszont jelentkezik a fűtési igény, ami a gyakorlatban azt jeleni, hogy télen a telep üzemeltetésének a villamos energia igénye a telep teljes energiaigényének csak mintegy a 60-65%-a. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egy lakossági szennyvíztisztítónak, ahol KOI eltávolítás és nitrifikáció/denitrifikáció is történik, az összes villamos energia igénye 0,45-0,75 kwh/m 3 nyers szennyvíz körül alakul. Ennek az energiaigénynek a 55-65%-a levegőztetésre fordítódik, további 5-15 %-ot jelent a keverés, valamint hasonló nagyságrendet a szivattyúk, átemelők üzemeltetése (8-15%) is. Hőenergia A legtöbb telepen vezetékes fölgázt használnak a hőenergia igény fedezésére. Olyan telepeken, ahol anaerob iszaprothasztás nem történik, ott a hőenergia igény csak a szociális/ipari épületek fűtési igényét jelenti Azonban az anaerob rothasztóval is rendelkező telepeken a hidegebb hónapokban a rothasztó tornyok fűtése is jelentős tétel. A rothasztás során keletkező biogáz, annak kazánokban történő elégetésével, illetve gázmotorokban történő hasznosításával és a motor 2

3 hűtéséből származó hővel a hőenergia igény csaknem minden esetben 100%-ban kielégíthető. A hőenergia igény főleg a külső hőmérséklettől függ. Elmondható, hogy többnyire október végétől április elejéig szükséges a szociális/ipari épületek fűtése, míg a rothasztó is ekkor igényel jelentősebb fűtést. A többi hónapban fűtőhőt csak a rothasztás igényel, az is lényegesen kisebb mennyiségben. Gyakorlati tapasztalatok szerint, az olyan telepeken, ahol iszaprothasztás is történik, a fűtési hónapokban a hőenergia igény körülbelül 0,47 kwh/m 3 tisztított szennyvíz, ami az összes energiaigény 35-42%-a. Nyáron értelemszerűen ez csaknem nulla, hacsak nem használják fel a termelődő hőenergiát iszapszárításra. Megújuló energia A hagyományos értelemben vett megújuló energia igény a telepek kialakításából adódóan a legtöbb esetben közvetlenül nem jelentkezik. Ezeket az energiákat arra használhatják fel, hogy villamos és/vagy hőenergiát állítsanak belőlük elő. Megújuló energiaforrás, amely rendelkezésre állhat, az iszaprothasztás során keletkező biogáz. A biogáz kazánban történő égetésekor hőenergiát, gázmotorban való felhasználásakor, pedig villamos valamint a motor hűtéséből pedig hőenergiát nyernek. Mindezek hasznosítása a hőenergiánál a már említett vonalakon, a villamos energiánál pedig a levegőztetés energiaigényének a kiváltásával a külső energiaigény csökkentése érdekében történik. Hazánkban egyetlen olyan szennyvíztisztító működik, ahol a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energiát, a napenergiát hasznosítják a víztelenített iszap szárításához (szolár-szárítás). Ahol ilyen rendszer üzemel, az iszapszárítás technológia tervezésének ez az energiaigény a kulcsparamétere. Napenergia szárításhoz való használatának legnagyobb hátránya, hogy a téli időszakban segéd hőforrásra van szükség. Ezt a hazánkban üzemelő egyetlen szolár szárítóban eddig nem oldották meg az említett fűtőhő hasznosításával. A gyakorlatban a felhasznált napenergia mennyisége egy szolárszárítóban 0,21-0,34 kwh/m 3 tisztítandó szennyvíz folyamatos iszapszárítást tervezve. Ekkora hőmennyiség azonban nyáron csak a Nap sugárzásának az energiájából is rendelkezésre áll. Ennek megfelelően jól tervezett szolár szárítókban jó üzemeltetés mellett a nyári időszakban akár % szárazanyag tartalom is könnyedén elérhető [3]. Más kérdés, hogy a hivatkozott hazai üzemben a télen keletkező iszapmennyiséget is nyáron kell leszárítani, ami végül is kisebb átlagos szárazanyag tartalom elérését teszi csak lehetővé. Szennyvíztelepek energiatermelése A szennyvíztisztító telepeknek elvben számos lehetőségük van energia termelésre, energia visszanyerésre a szennyvízben levő szerves anyag energiájának a hasznosításával. Ez a gyakorlatban az anaerob iszaprothasztás során nyerhető biogáz hasznosítását (villamos és/vagy hőenergia) jelenti. A biogáz mennyisége és minősége nagyban függ a rothasztásra feladott iszap mennyiségétől és minőségétől, valamint a rothasztás körülményeitől, szabályozásától. A keletkező biogáz fűtőértéke a metántartalomtól függően (50-60 v/v %) MJ/m 3 körüli. Viszonylagosan nagy fűtőértéke révén alkalmas kazánokban, gázmotorokban való elégetésre, hasznosításra. A szakirodalom szerint 1 kg rothasztóban eltávolított KOI-ból 0,35-0,38 Nm 3 CH 4 keletkezik (vegyes szennyvíziszap esetén) [4]. A saját gyakorlati tapasztalatainkat is figyelembe véve így mintegy 0,65-1,0 kwh/m 3 nyers szennyvíz nyerhető vissza az iszap rothasztásával, ami természetesen átalakítási veszteségek nélkül értendő. Villamos energia Egy átlagos szennyvízminőséget véve példaként, a fentiek alapján kiszámolható, hogy 0,2-0,4 kwh/m 3 tisztított szennyvíz mennyiségű energia állítható elő így, ha a rothasztási hatásfokot 50 %-osnak (az iszap szerves anyag tartalmára számolva), a gázmotor villamos hatásfokát pedig 40 %-osnak tekintjük. Az elméleti számításokkal 3

4 nyerhető adatokat a gyakorlati tapasztalataink is alátámasztják, melyek szerint 1 m 3 szennyvízből 0,3-0,4 kwh állítható elő. Ez azt jelenti, hogy a szükséges villamos energia %-ának előállítása lehetséges a tisztítás során keletkező szennyvíziszap anaerob rothasztásakor nyert biogáz gázmotoron történő hasznosításakor. Ez teljes mértékben fedezheti a levegőztetés energiaigényét. Az emellett keletkező hőenergia 100 %-ban fedezi a téli időszakban is az épületek és a rothasztó tornyok fűtésigényét. Hőenergia Fűtőhő a biogáz hasznosításával nyerhető. Hőenergia keletkezik a közvetlen elégetéskor, valamint a gázmotor hűtésekor is. Az olyan gázmotorok, melyekkel villamos energiát állítanak elő, és a hűtésük, hűtővizük gyűjtése megoldott, %-os energiahatékonysággal is működhetnek. Ebből a villamos energia 40%, a hőenergia pedig akár 53% is lehet. Ez azt jelenti, hogy 0,34-0,6 kwh/m 3 szennyvíz hőenergia keletkezik. A biogázkazánok hatásfoka ennél nagyobb, elérheti a 95 %-ot is,. Ez 0,9-0,96 kwh/m 3 szennyvíz értéket jelent. A hőenergia igény kazán használatakor is teljesen fedezhető, hátránya viszont, hogy az villamos energia termeléssel nem jár. Ilyenkor a melegebb időszakokban a felesleges gázmennyiség hasznosítás nélkül elfáklyázásra kerül, nagy veszteséget okozva ezzel a telepi energiamérlegben. Energiafelhasználás csökkentése/racionalizálása Az utóbbi néhány évtizedben az energiaárak növekedése arra kényszerítette a szennyvíztisztítókat, hogy optimalizálják energiafelhasználásukat. Egyik lehetőségük, hogy csökkentik a felhasználásokat technológiai átalakításokkal. A másik, hogy kiváltják külső energiafogyasztásuk egy részét megújuló energiák használatával. A technikai fejlődésnek köszönhetően valamennyi részművelet, berendezés energiafogyasztása egyre csökken. Mára már lehetőség van olyan levegőztetők, szivattyúk és keverők beépítésére, melyeknek a fajlagos energiafogyasztása a régebbiekénél lényegesen kisebb. Ezekkel egy felújítást követően a telep energiafelhasználása is lényegesen csökkenthető. A villamos energia igényt, mint bemutattuk, főként a levegőztetés, a szivattyúk és a keverők fogyasztása határozza meg. Egy levegőztető rendszer fogyasztása széles skálán mozoghat. Egy 1,8 kg O 2 /kwh fogyasztással rendelkező levegőztető 0,45 kwh/m 3 nyers szennyvíz energiafogyasztással rendelkezik, míg egy 4,5 kg O 2 /kwh levegőztető ezzel szemben 0,17 kwh/m 3 nyers szennyvíz energiafelhasználást jelent [1, 2]. A finom buborékos levegőztetés teljesítménye mindenképpen kisebb, mint egy durva buborékos rendszeré, ezért finom buborékos levegőztetők használata mindenképpen csökkenti a villamos energia fogyasztást. A keverők helyes megválasztása szintén nagy energia megtakarítással járhat. A telepeken főként az áruk miatt a 8 W/m 3 reaktor térfogat teljesítménnyel rendelkező banán-keverők terjedtek el. Ma már lehet olyan keverőket is beépíteni, melyeknél ez az érték 2 W/m 3 reaktor térfogat. Ilyen keverőket építettek be a három évvel ezelőtt indított, kibővített bécsi szennyvíztisztító telepen a rekonstrukció során. A régi keverőknél 0,06 kwh/m 3 nyers szennyvíz, a másodikban pedig 0,015 kwh/m 3 nyers szennyvíz a fajlagos fogyasztás, vagy keverési energiaigény. A szivattyúk korszerűsítésével szintén jelentős energia megtakarítás érhető el. A legnagyobb fogyasztást a szivattyúzásnál a beérkezett szennyvíz felemelése jelenti. Ennél lehet a szivattyú helyes megválasztása a legtöbbet megtakarítani. Talán az egyik legolcsóbb megoldás ebben az esetben egy Archimedesi-csiga (csigás emelő alkalmazása), aminek legkisebb a fajlagos energiaigénye. Az iszap és belső recirkuláció tervezésénél törekedni kell a minimális emelőmagasságok elérésére, ami szintén komoly, de az előzőnél már csak kisebb energia megtakarítást jelenthet. Egy telepeken nemcsak a jó energiahasznosítású berendezések megválasztása hat pozitívan az energiamérlegre. Nemcsak a megtakarítások 4

5 jelentenek energianyereséget, hanem a termelhető energia mennyisége is meghatározó. Hazánkban a szennyvíztisztító telepek esetében csak a biogáz termeléséről beszélhetünk, mint energiatermelésről. A biogázból nyerhető energia növelésére több lehetőség is van. Egyik lehetőség, hogy növeljük a szennyvízmennyiségre számítható fajlagos biogáz hozamot. Ezt tehetjük úgy is, hogy növeljük a rothasztásra feladott iszap fajlagos mennyiségét. Tehetjük ezt belső forrásból, de elérhetjük külső, főként élelmiszeriparból származó koncentrált technológiai folyadékok, iszapok beszállításával is. Az első a szerves anyag oxidációja mértékének, valamint a denitrifikációra felhasznált szerves anyag mennyiségének a csökkentésével lehetséges. Mindegyik a szennyvíz tisztítási technológiájának a részleges változtatását igényli. A primer iszapok fajlagos biogáz hozama nagyobb mint a szekunder iszapé. Mennyiségét tehát növelni célszerű. Korlátot szab azonban ennek a főágon történő denitrifikáció szerves tápanyag igénye. Ez a korlát tolható ki jelentősen, ha az iszapvíz ammónium tartalmát szeparáltan (mellékágon) alakítják nitrogénné. Ilyenkor kevesebb szerves tápanyag kell a főági denitrifikációhoz, s kisebb lesz értelemszerűen a szekunder iszaphozam is. A több primer iszapból ezzel növelhető a rothasztás metántermelése. A telepek nitrogén terhelésének a körülbelül 20 %-át a rothasztott iszap visszavezetett iszapvízének a nitrogén tartalma teszi ki. Az iszapvizet az SHARON-ANAMOX, illetve DEAMON eljárással kezelni lehet, amihez ideális az iszapvíz KOI/TKN aránya is. Ezeknél az eljárásoknál a nitrogén eltávolítása nitriten keresztül történik ammónium elektron akceptorként történő felhasználásával (autotrof átalakítás) [5-7]. Ez azt eredményezi, hogy nem kell szerves anyag a nitrátból történő redukcióhoz, ami így nem csökkenti a szerves anyag oxidációját, redukáltságának mértékét. Ez azt jelenti, hogy a főágon eltávolítandó nitrogén 20 %- ának megfelelő arányban nem rontjuk a szerves anyag energiatartalmát. Tehát primer iszapként ennyivel több szerves anyag frakció távolítható el a szennyvíz tisztításánál. A főágon a denitrifikáció mindig csak 80 % körüli, ami ugyancsak növeli a rendszer oxigénigényét a mellékági nitrogén eltávolításhoz képest, hiszen sok oxigént visz a nitrát magával a tisztított vízbe. Lehetőség van a biogáz hozam és így közvetetten a belőle nyerhető energia növelésére a rothasztásra feladott iszap ultrahangos kezelésével is. Az ultrahanggal a szennyvíziszap sejtfal anyaga és sejtközi állománya is egyaránt roncsolható, kisebb méretű, könnyebben bontható szerves anyagok keletkeznek. A rothasztóra feladott iszap ultrahangos kezelése közel 30 %-os biogáz hozam növekedést eredményez rövidebb átlagos rothasztási idő mellett, csökkentve ezzel a fajlagos rothasztó-térfogat igényt is. [8]. Irodalomjegyzék [1]http://dynamox.com/pdf/Aeration%20with%20D ynamox.pdf [2] [3] Radács, A. Sulák, V. Buzsáki, K. Nagy, E. Szennyvíziszap szárítás napenergia felhasználásával,bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt., Tanulmány, Veszprém (2009) [4] Metcalf & Eddy, Wastewater Engineering, 3rd Ed., ISBN (1991) [5] Rosenwinkel, K.H. Cornelius, A., Deammonification in the moving-bed process for the treatment of wastewater with high ammonia content. Chem. Eng. Tech.., 28 (1) (2005) [6] Wett, B., Development and implementation of a robust deammonification process. Wat. Sci. Tech., 56 (7): (2007) [7] Abma, W. R. Schultz, C. E. Mulder, J. W. - van der Star, W. R. Strous, M. - Tokutomi, T. - van Loosdrecht, M. C., Full-scale granular sludge Anammox process. Wat Sci Tech., 55 (8-9) (2007) [8] Neis, U. - Nickel, K. - Lundén, A., Improving anaerobic and aerobic degradation by ultrasonic disintegration of biomass. Journal of Environmental Science and Health Part A V. 43, 1-5. (2008) 5

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN GULYÁS Gábor 1, FAZEKAS Bence 1, FÜLÖP Zoltán 2, OLÁH Kálmán

Részletesebben

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból Megújuló energia a szennyvíztisztításból ENERGIAHORDOZÓ KÉSZLET KIMERÜLÉS IDEJE [év] Kőolaj 43 67 Földgáz 64 50 Kőszén és lignit 200 1500 Uránium 40 500 Az energia, melynek fosszilis forrásai véglegesek,

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

Szennyvíztisztítási technológiák

Szennyvíztisztítási technológiák Szennyvíztisztítási technológiák - a fejlődés tendenciái napjainkban- Dr. Kárpáti Árpád, Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet, Veszprém Bevezetés A szennyvíztisztítás kulcsfeladata a szennyvíz szerves

Részletesebben

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben

Részletesebben

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen Bakos Vince, vízminőség osztályvezető Deák Attila, üzemeltetési és technológus

Részletesebben

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p A vízgazdálkodás aktuális kérdései B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p bemutatása Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Ökológia, környezetvédelem,

Részletesebben

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Szakmai publikáció Budapest, 2010. június Környezetvédelem 2010/3. Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Fazekas Bence, Kárpáti Árpád, Reich Károly (Pannon Egyetem) Varvasovszki

Részletesebben

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Működési leírás Készítette: Bárdosi Péter Resys Mérnöki és Szolgáltató Kft. Budapest, 2011. november 18. 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A tisztítás

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA Írta: THURY PÉTER Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése

Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Pulai Judit Kárpáti Árpád Bevezetés Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A szennyvíztisztítás

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Ko-szubsztrát rothasztás definíciója, előnyei A társított

Részletesebben

Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli eljárások esetén

Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli eljárások esetén Szakmai publikáció, 2005.08.25. Vízműpanoráma, 2005/3, XIII. évf., 12-14. o. Tiszta oxigén a biológiai folyamatok életre keltésére a szennyvíztisztító telepeken Rendszer-összehasonlítás különböző oxigénbeviteli

Részletesebben

Az új épületenergetikai és klímavédelmi

Az új épületenergetikai és klímavédelmi Az új épületenergetikai és klímavédelmi szabályozási rendszer Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Tartalom Energetikai EU direktívák Épületenergetikai direktíva

Részletesebben

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük Az eleveniszapos szennyvíztisztítás részműveletei, méretezésük és kiépítésük Bevezetés Dr. Kárpáti Árpád karpatia@almos.vein.hu Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A lakossági

Részletesebben

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál Veres András előadása

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család (50-2000 LE. között) Működési leírás 1. A szennyvíztisztítás technológiája A HUNTRACO Zrt. környezetvédelmi üzletága 2000 LE. alatti

Részletesebben

Az anaerob fermentáció sebességének felgyorsítása mechanikus sejtroncsolással

Az anaerob fermentáció sebességének felgyorsítása mechanikus sejtroncsolással Az anaerob fermentáció sebességének felgyorsítása mechanikus sejtroncsolással Dr. Németh Zsolt, Takács Beáta Kiss Gábor, Kovács Péter (xxx), Varga Tibor (xxx) Euro-Open Kft., Zalaegerszeg 8900 Kosztolányi

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

hír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2

hír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 hír CSATORNA 2011 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja november december Tartalom MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 Horváth, A., Kiss, G., Böcskei, Zs., Ditrói, J., Fazekas, B., Kárpáti, Á.: Tisztítási hatásfok,

Részletesebben

A TERMIKUS NAPENERGIA-FELHASZNÁLÁS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI

A TERMIKUS NAPENERGIA-FELHASZNÁLÁS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A TERMIKUS NAPENERGIA-FELHASZNÁLÁS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI HORÁNSZKY BEÁTA egy.tanársegéd ME Gázmérnöki Tanszék 2005 készült a OTKA T-046224 kutatási projekt keretében A NAPSUGÁRZÁS ENERGIATARTALMA HOGYAN

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu

Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Épületek energiafelhasználása Az európai országokban az összes primer energia felhasználás

Részletesebben

A városi energiaellátás sajátosságai

A városi energiaellátás sajátosságai A városi energiaellátás sajátosságai Dr. Kádár Péter Óbudai Egyetem Kandó Kálmán VillamosmérnökiKar Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu Bevezetés Korszerű, fenntarthatóbb módszerek

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége Biogáz Unió Zrt. - a természettel egységben A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése,

Részletesebben

Az anaerob iszapkezelésben rejlő energia-termelési és hasznosítási lehetőségek Palkó György Oláh József Szilágyi Mihály FCSM Rt.

Az anaerob iszapkezelésben rejlő energia-termelési és hasznosítási lehetőségek Palkó György Oláh József Szilágyi Mihály FCSM Rt. 1 Az anaerob iszapkezelésben rejlő energia-termelési és hasznosítási lehetőségek Palkó György Oláh József Szilágyi Mihály FCSM Rt. 1. Bevezetés Az energia szükségletek növekedésével a fosszilis tüzelőanyagok

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

10,00 6,00 50,00 302,00 50,00 175,00 122,00 66,00 30,00 30,00 175,00 200,00 18,10 66,00 0,00

10,00 6,00 50,00 302,00 50,00 175,00 122,00 66,00 30,00 30,00 175,00 200,00 18,10 66,00 0,00 6. ÉVFOLYAM 9.SZÁM 1999. December A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Szolnok város szennyvíztisztító telepe Szolnok város szennyvíztisztító telepének megépítésével,

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

e 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó

e 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó TARTALOM: Az e 4 koncepció Passzívház egy rétegű monolit tégla falazattal Energia hatékony téglaház modell = a jövő háza? Az egész több, mint a részek

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

Konferencia kiadvány

Konferencia kiadvány PureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. 8200 Veszprém Hunyadi u. 14. Tel: +36/70/289-5212 Web: www.pureaqua.hu E-mail: info@pureaqua.hu 2011. október 06. Konferencia kiadvány Szennyvíztisztítás iszaphozama

Részletesebben

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek FINANSZÍROZÁS BEFEKTETÉS ENERGIATERMELÉS MCHP 50 kwe Mikro erőmű Hőenergia termelés hagyományos kazánnal Hatékonyabb hőenergia termelés kondenzációs kazánnal

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07 MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető FŐGÁZ Visegrád 2015. Április 16. Mit is jelent a decentralizált energiatermelés? A helyben

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Biogáztermelés szennyvízből

Biogáztermelés szennyvízből Biogáztermelés szennyvízből MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A XXI. század legnagyobb kihívása bolygónk élhetôségének megtartása, javítása, és az emberi szükségletek összehangolása. Az emberiség életében

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

HKVSZ Konferencia. Kompakt méretű ipari hőszivattyúk ammónia hűtőközeggel Előadó: Tasnádi Gábor gabor.tasnadi@qplan.hu

HKVSZ Konferencia. Kompakt méretű ipari hőszivattyúk ammónia hűtőközeggel Előadó: Tasnádi Gábor gabor.tasnadi@qplan.hu HKVSZ Konferencia Kompakt méretű ipari hőszivattyúk ammónia hűtőközeggel Előadó: Tasnádi Gábor gabor.tasnadi@qplan.hu 1. A hűtőgép, mint hőszivattyú? 2. Paraméterek a hőszivattyúk üzemének jellemzésére

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Iktatószám: 10437/2011. A napirend előterjesztője: Az előterjesztést

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

Cementipari hasznosítás

Cementipari hasznosítás Cementipari hasznosítás egy gazdaságos alternatíva a szennyvíziszap összes komponensének hasznosítására Bocskay Balázs alternatív energia menedzser Az előadás fő témái A hazai cementipar helyzete és a

Részletesebben

Javaslat a Shark technológia alkalmazására a szennyvízkezelésben

Javaslat a Shark technológia alkalmazására a szennyvízkezelésben V [dm 3 ] 326 (macerálás után, Wh/dm3) 333 (,88Wh/dm3) 194 (,88Wh/dm3) 366 (3,52Wh/dm3) 254 (3,52Wh/dm3) 394 (6,6Wh/dm3) 277 (6,6Wh/dm3) 296 (8,8Wh/dm3) 18 (nincs macerálás, Wh/dm3) 18 (nincs macerálás,

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus)

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Melicz Zoltán EJF Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet melicz.zoltan@ejf.hu Tel.: 06-20-2676060 Vizsgakérdések 1. A csatornahálózat-szennyvíztisztítás-befogadó

Részletesebben

HUALLADÉKBÓL ENERGIÁT

HUALLADÉKBÓL ENERGIÁT HUALLADÉKBÓL ENERGIÁT XIII. Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozója Antal Lóránt A ZÖLD ENERGIA ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA FOGALMA A Zöld Energia fogalma: megújuló és nem szennyező energiaforrások

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra

Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Épületek energiafelhasználása Az európai országokban az összes primer

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Szeged, 2014.07.02-04. Energia-megtakar és s Csatornamű Kft. Ift Miklós ügyvezető KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft.

Szeged, 2014.07.02-04. Energia-megtakar és s Csatornamű Kft. Ift Miklós ügyvezető KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. XXXII. Országos Hidrológiai VándorgyV ndorgyűlés Szeged, 2014.07.02-04. 04. Energia-megtakar megtakarítás a KAVÍZ Z Kaposvári Víz-V és s Csatornamű Kft. üzemeltetési tevékenys kenységében Ift Miklós ügyvezető

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon 2012. Újabb lehetőség a felzárkózásra? Varga Pál elnök, MÉGNAP 2013. Újabb elszalasztott lehetőség I. Napenergia konferencia

Részletesebben

Tápvízvezeték rendszer

Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer A kutaktól a víztisztító üzemig vezetı csövek helyes méretezése rendkívüli jelentıséggel bír a karbantartási és az üzemelési költségek tekintetében. Ebben

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI

Részletesebben

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben