Gyermekek egészségvédelme és biztonsága a falusi gazdaságokban

Átírás

1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY Gyermekek egészségvédelme és biztonsága a falusi gazdaságokban Tárgyszavak: egészségvédelem; mezőgazdaság; gyermek; munkagép; veszélyes anyag; káros hatás; balesetvédelem. A mezőgazdaság veszélyes üzem A statisztikák már évtizedekkel ezelőtt egyértelműen kimutatták, hogy sokak illúzióival szemben az agrárium valójában egészségre ártalmas munkahely: a mezőgazdaságban dolgozók körében az átlagosnál magasabb a munkahelyi balesetekből adódó halálesetek aránya, és más ágazatokhoz viszonyítva többen szenvednek különféle krónikus megbetegedésben (szív- és érrendszeri betegségek, idült tüdő- és légúti betegségek stb.). A krónikus légúti betegségek magasabb aránya azért is feltűnő, mivel a mezőgazdaságban dolgozók az átlagnépességnél kevesebbet dohányoznak ami arra utal, hogy ezeknek a megbetegedéseknek a kialakulásában a foglalkozási ártalmak döntő szerepet játszanak. A mezőgazdasági balesetekkel kapcsolatban az Egyesült Királyságban készült statisztikák adatai szerint 1992 és 2002 között 497-en haltak meg valamilyen mezőgazdasági tevékenység következtében. Közülük 173 alkalmazott, 253 önfoglalkoztató, 71 halálos áldozat pedig civil volt. A gyermekek kiemelt kockázata 1993 és 2003 között 35 (16 év alatti) gyermek szenvedett halálos kimenetelű sérülést (gázolás, fulladás, lezuhanás, munkagép okozta sérülés, égési sérülés) a mezőgazdasági üzemek és a falusi gazdaságok területén. Azok a gyermekek, akik falusi gazdaságban nőnek fel, kétháromszor gyakrabban vannak balesetveszélynek kitéve, mint a városi környezetben élők. Az utóbbi tíz évben Svájcban 91 falusi családban következett be halálos gyermekbaleset. Ez a helyzet annál is aggasztóbb, mivel a mezőgazdaságban folyamatosan számolni kell a gyermekek jelenlétével a gazdaságok ugyanis

2 nemcsak munkahelyek, hanem otthonként és üdülőhelyként is funkcionálnak. Az általános munkavédelmi felelősségen túlmenően a falusi turizmus terjedése is mielőbbi intézkedéseket sürget. A fenti számok is mutatják, hogy mennyire fontos a mezőgazdasági területek kockázatfelmérésének elvégzése, és az ott folyó tevékenységek biztonságosabbá tétele. A korszerű kockázatbecslési eljárások során különös figyelemmel kell számba venni azokat a személyeket, akik nem munkavállalóként kerülhetnek a munkavégzés hatókörébe, és ezen a körön belül is a legveszélyeztetettebbek a gyermekek. A gyermekbalesetek ráirányítják a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a falusi udvaron játszó vagy dolgozó gyermekeket érhetik. Egyrészt nagy előny számukra, hogy idejük nagy részét szüleikkel tölthetik és kiveszik részüket a falusi gazdaság életéből, másrészt viszont gondoskodni kell arról, hogy biztonságos, elhatárolt helyen játsszanak, amíg a szülők dolgoznak, munkát pedig csak meghatározott feltételekkel végezzenek. A gépek, a traktorok és az állatok mindig is vonzották a gyermekeket, a szülők pedig büszkék arra, hogy gyermekeik utánozni szeretnék őket a traktoron, az istállóban vagy a műhelyben. Balesethez vezethet azonban, ha nem gondolunk arra, hogy a gyermekek még nem ismerik fel időben a veszélyeket. A gyermekeket fenyegető veszélyek életkortól függően A 3 éven aluli gyermekek éppen felfedezik a világot, ezért mindent megfognak, vagy a szájukba vesznek. Fennáll az a veszély, hogy valamilyen mérgező anyagot esznek, vagy légútjukat eltömik valamivel. Mivel ekkor tanulnak járni, könnyen el is eshetnek. A veszélyek megelőzésére minden kis tárgyat el kell távolítani a gyermek közeléből, a mérgező anyagokat pedig legalább 1,6 m magasan kell tárolni. A leesés megakadályozására a lépcsőket vízszintes korláttal el kell zárni. A 3 6 éves kor a kérdezések időszaka. A gyermekek szeretnének mindent megérteni, és megpróbálják a felnőtteket utánozni. Nagy a mozgásigényük, de kevés a tapasztalatuk, ezért nem csoda, hogy a legtöbb baleset éppen az ilyen korú gyermekeket éri. A baleset megelőzésének legjobb módja a példaadás. Mivel a gyermek a felnőtteket utánozza, a tudnivalókat többször el kell ismételni, és a helyes viselkedésmódot be kell mutatni. Ha a munka nem teszi lehetővé a gyermekek állandó felügyeletét, akkor alkalmas játszóteret kell számukra biztosítani.

3 A 6 10 éves gyermekeknél, bár viselkedésük ötletszerű és kiszámíthatatlan, már kialakul bizonyos veszélyérzet. Szívesen vállalnak új kihívásokat, és szükségét érzik annak, hogy képességeiket pajtásaiknak bemutassák. Számukra a gépek és a műhelyek jelentik a fő veszélyforrást. Ebben az életkorban még lehet a gyermekekre hatni. A szülőknek meg kell tanítaniuk gyermekeiket az ésszerű viselkedés szabályaira, szükség esetén ahhoz is ragaszkodniuk kell, hogy személyi védőfelszerelést viseljenek (így ez majd felnőttkorban sem fog nehezükre esni). A gyermekek soha nem vezethetnek traktort, és nem használhatnak munkagépeket, semmilyen gépet nem indíthatnak be felügyelet nélkül. Elővigyázatosságból a traktorból az indítókulcsot el kell távolítani. A éves kiskamaszok reálisan gondolkoznak és képességeik állandó tökéletesítésére törekednek. Szívesen segítenek, ha tetszik nekik a munka. Mindig azzal szeretnek foglalkozni, amihez kedvük van, ám a bírálatot nehezen viselik el. Ahogy képességeik fejlődnek, az őket fenyegető veszélyek is növekednek. Ugyanannyi veszélynek vannak kitéve, mint a felnőttek, tapasztalatuk azonban még nincs. Ha a szükséges óvintézkedések mellett egyszerűbb feladatokat rájuk bízunk, a gyermekek új tapasztalatokat szerezhetnek. A felnőtteknek azonban nem szabad elfelejteniük, hogy az elvégzett feladatot ellenőrizzék, és a gyermeket a jó munkáért megdicsérjék. A felnőttek felelőssége A felnőttek szülők vagy felügyelők szerepe a falusi környezetben a következőkben foglalható össze: A gyermek fejlődése során folyamatosan hozzáalakítják a környezetet a gyermek fizikai és szociális fejlettségéhez. A gyermeket biztonságos viselkedésre ösztönzik azzal, hogy jó példát mutatnak, különös tekintettel a személyi védőfelszerelés viselésére, amikor arra szükség van. A tanított intézkedések betartását ellenőrzik, ha hiányosságot észlelnek, akkor annak kijavítása érdekében közbelépnek. A legfontosabb veszélyforrások Bálák és kazlak A széna- és szalmakazlak a gyermekek kedvelt helyei bújócskázáshoz vagy várépítéshez. Az egymásra rakott nagy hengeres bálák azon-

4 ban könnyen gyermekcsapdává válhatnak, ha nem tartanak be néhány fontos biztonsági szabályt. A nagy bálák különösen súlyuk miatt veszélyesek. A bálarakás idővel deformálódhat, és ez stabilitását is gyengítheti, összeomolhat, ha valaki rájuk mászik. Az a veszély is fennáll, hogy a gyermekek beleesnek a bálák közötti üregekbe és megfulladnak, mert onnan egyedül nem tudnak kiszabadulni, segélykiáltásaikat pedig a bálák eltompítják. Fontos ezért, hogy a bálák szilárdan álljanak egymáson. A homogén préselés és a bálák azonos formája megkönnyíti felrakásukat. Ha a hengeres bálákat homlokoldalukkal rakják fel, akkor elrendezésük sakktáblaszerű legyen, hogy ne keletkezzenek veszélyes üregek. A legfelső bálasor zárja el az üregeket. A felhalmozott bálákat a negyedik lépcsőfoktól kezdve külön meg kell erősíteni. Oldalukra rakott bálák esetén az alapnak különösen szilárdnak kell lennie, különben a felsőbb bálák az egész rakást ingataggá teszik. Nagyon nehéz ugyanis a hengeres bálákat újra leszedni, már csak azért is, mert nem állnak rendelkezésre ugyanazok a műszaki berendezések (pl. teleszkópos rakodógép), mint felrakáskor. Itt történik a legtöbb baleset. A bálákat mindenesetre feltétlenül a felrakással ellentétes sorrendben kell leszedni. Elengedhetetlen a bála borításához alkalmas készülék használata. Mivel a szokásos biztonsági korlát semmiképpen sem elegendő ahhoz, hogy a gép vezetőjét egy leeső tárgytól vagy bálától megóvja, csak kabinos rakodó járművek jöhetnek szóba. A baleset kockázata még a bálák biztonságos tárolása esetén sem zárható teljesen ki. Ezért korlátozni kell külső személyek, különösen gyermekek bejutását a bálatárolóba, vagy nem szabad őket felügyelet nélkül hagyni. Mivel a balesetveszély a bálák csomagolásakor a legnagyobb, olyankor senkinek sem szabad a közelben tartózkodnia. Gépek és traktorok A baleseteknek több mint a felét járó gépek és traktorok okozzák. A gépek vonzzák a gyermekeket, akik túl közel mennek hozzájuk, mert nem érzékelik eléggé a veszélyt. Egyetlen perc figyelmetlenség elég a balesethez. Ha a gyermekek a felnőttekkel együtt traktorra szállnak, csak gyermekülésen, beszíjazva ülhetnek, nehogy menet közben felálljanak, leessenek és megsérüljenek. A rezgés még így is károsíthatja a gyermek hátgerincét, ezért gyermeket csak kivételes esetben vigyünk magunkkal traktoron, és a hallásvédelemről ekkor is gondoskodni kell.

5 Nem tanácsos, hogy a gyermekek ott játsszanak, ahol mezőgazdasági gépek közlekednek és fordulnak, mert a vezető kilátása sokszor erősen akadályozott. Legjobb ezért a gyermekeket ezektől a helyektől távol tartani, figyelmüket a veszélyre felhívni, és számukra biztonságos játszóhelyet kijelölni. Gyermek csak akkor vezessen traktort, vagy más gépet, ha arra fizikailag és szellemileg már felkészült, mivel ha nem tud helyesen bánni vele, vagy úrrá lenni a járművön, akkor anyagi károkkal és személyi sérülésekkel járó baleset következhet be. Biztonsági okból minden leállított jármű indítókulcsát ki kell venni. Tűzveszély A gyermekek nem mindig érzékelik helyesen a veszélyt. Ha szénavagy szalmakazalban játszanak, az magában nem veszélyes, de ha ott égő gyertyával világítanak, vagy esetleg dohányoznak, az súlyos veszélyeket rejt. A barkácsoló gyermekről sem szabad elfelejtkezni, aki nem ismeri fel, milyen veszélyesek azok a szikrák, amelyeket egy csiszológép vagy egy hegesztő készülék vet. Olyan robbanékony elegyek keletkezhetnek így, hogy a tüzet a nagy hőhatás miatt még a tűzoltók is csak nehezen tudják elfojtani. Az anyákat fenyegető veszélyek A falusi gazdaságban a terhes asszonyok is fokozott veszélynek vannak kitéve: Mérgező anyagok, például növényvédő szerek csomagolóanyaga miatt a terhesség során problémák léphetnek fel. A kisebb háziállatokban az asszonyok könnyen elbotolhatnak, eleshetnek és megsérülhetnek. A magzat számára veszélyes lehet egy, az állatoktól elkapható fertőző betegség, a toxoplazmózis. A mezőgazdasági gépek üzemeltetésétől keltett rezgés és zaj a terhesség idején komplikációkat okozhat. Olyan akadályok, mint a létra, a pincelejárat, vagy a felrakott hengeres bálák növelik az elesés kockázatát, ami különösen a terhesség végén nagyon veszélyes. Nagy fizikai megterhelés, álló helyzetben hosszabb ideig végzett munka, nehéz terhek cipelése és a nehéz szociális környezet fokozzák a koraszülés veszélyét.

6 Milyen védőintézkedéseket tehetünk? A terhes nők megelőzésképpen kerüljék minden olyan anyag érintését, amely veszélyes lehet. A háziállatokkal legyenek óvatosak. A terhesség 24. hetétől kezdve ne üljenek traktorra. Használják ki az időt a ház körüli biztonság javítására, már csak születendő gyermekük érdekében is. Ne feledkezzünk el azonban arról sem, hogy a falusi anyák a városiakkal szemben előnyöket is élveznek, a tisztább levegőt és az egészségesebb, friss élelmiszereket. Olyan kijelentések, hogy eddig még sosem történt baj, vagy ezt mindig így csináltuk, nem védenek meg a balesettől. Előfordul, hogy egy rövid pillanatra szerencsénk elhagy, és ez elég egy tragikus esemény bekövetkezéséhez. Ne várjuk meg ezért a balesetet, hanem tegyük meg a szükséges védőintézkedéseket. Összeállította: Szabó Ildikó Perrottet, M.: Sicherheit der Kinder auf dem Bauernhof. = Schweizer Landtechnik, sz. jún./júl. p Ellis, P.: Agriculture. = The RosPA Occupational Safety and Health Journal, 34. k. 11. sz p Kíváncsi Ön mások raktárára? Vagy ellátási láncára? Járműparkirányítására? Ergonómiájára? Targoncáira? Beszállítói hálózatára? Azonosítási rendszerére? Információtechnológiájára? Állványrendszerére? Klaszterére? Csomagolására? Készletezési filozófiájára? Termelésirányítására? Konferenciáira? Kontrolingjára? Elosztó központjára? Logisztikai oktatására? Kiállításaira? Csomaglogisztikájára? Árukövetésére? Járattervezésére? Logisztikájára? Nyolcvan oldal logisztika tudományos igényességgel. Azoknak, akik nem érik be egy magazinnal. BME OMIKK LOGISZTIKA 1/ logisztika@info.omikk.bme.hu