Az új gazdaság térnyerése Budapest városközpontjában
|
|
- Fruzsina Kisné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Baji Péter Az új gazdaság térnyerése Budapest városközpontjában A doktori értekezés tézisei Témavezető: Dr. habil. Izsák Éva, egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskola Vezető: Nemes Nagy József DSc, egyetemi tanár Földrajz-Meteorológia Program Vezető: Szabó Mária Ottilia DSc, egyetemi tanár Készült az ELTE Regionális Tudományi Tanszékén Budapest, 2015
2
3 BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK A nagyvárosok központjaiban végbemenő folyamatok mindig indikátorai az emberi társadalom és gazdaság változásainak, ezért a 21. századra kialakuló, és folyamatosan fejlődő posztfordista termelési rendszer is annyira komoly hatással van e városi területekre, mint egykor az ipari forradalom gyártelepeinek kialakulása. A nagyvárosok belső átalakulásának nemzetközi szakirodalmában az utóbbi években erőteljesen a kutatók figyelmének fókuszába került az új gazdaság (New Economy) által generált hatások vizsgálata. Habár a téma nemzetközi szakirodalmában igen sok elméleti és empirikus munka született, mégis a hazai szakirodalomban az új gazdaság és városok témájában még nem született egy átfogó elméleti és empirikus eredményeket összefoglaló elemzés. E hiányosság miatt disszertációmban egyrészt vállalkoztam az új gazdaság városokra való hatását és viszonyát egy egységes elméleti keretbe foglalni, és bemutatni a témában folyó kutatások eredményeit, illetve legfőbb konklúzióit. Másrészt a dolgozatomban fontos cél volt még az új gazdaság térnyerésének hazai bemutatása Magyarország egyetlen nagyvárosának, Budapestnek a példáján. Disszertációm első, elméleti részében a kutatási fókuszom a nemzetközi és hazai szakirodalomra irányult, melyek alapján tisztáztam és egy egységes keretbe foglaltam az új gazdaság fogalmát és elméleti alapjait. Az új gazdaság fogalmának alakulását gazdaságtörténeti változások sorozataként lehet megragadni, és három olyan fogalom kötődik hozzá, melyeket nem lehet mélyebb ismertetés nélkül figyelmen kívül hagyni. E három fogalom az információgazdaság, kreatív gazdaság és kulturális gazdaság. Elméleti koncepcióm megalkotása után fontos kérdés volt számomra még, hogy az új gazdaság e három pillére hogyan viszonyul a foglalkozási átrétegződés kutatásában a köztudatban már régen elterjedt kvaterner szektor koncepciójához. 3
4 Az új gazdaság és város kapcsolatának elméleti megalapozásához elengedhetetlen volt a témával foglalkozó elméleti és empirikus művek eredményeinek rendszerezése is. E rendszerezés alapja egyrészt a különböző területi léptékekben való értelmezés kerete volt (globális, interurbán, intraurbán), másrészt az új gazdaság város-átalakító munkáját három tudományelméleti/episztemológiai keretben is értelmeztem (pozitivizmus, strukturalizmus, posztmodern). Végül fontos cél volt az elméleti koncepció megalkotásának a végén olyan releváns gazdasági tevékenységi körök lehatárolása, melyek valóban az új gazdasághoz és pilléreihez tartoznak. A dolgozat második, empirikus részében három fő kutatási célom volt. Az első az új gazdaság általam definiált tevékenységi köreihez tartozó cégek lokalizálása Budapesten, és annak vizsgálata, hogy milyen térbeli relációkkal rendelkeznek, és hol koncentrálódnak kiemelten. A budapesti kutatás második fő célja az volt, hogy azokban a városrészekben, ahol az új gazdaság cégei koncentrálódnak megvizsgáljam a város átalakulásának mértékét. Fontos kérdés volt, hogy átalakul-e a város ezeken a mintaterületeken az utóbbi időkben? A disszertáció empirikus részének harmadik kutatási célja pedig az volt, hogy összehasonlítsa az új gazdaságot jobban és kevésbé vonzó kerületeket az utóbbi bő évtized társadalmi és gazdasági átalakulásuk alapján. A fő kérdés az volt, hogy milyenné váltak azok a kerületek, ahol ma az új gazdaság koncentrálódik, és ezzel ellentétben milyenek lettek azok, ahol nem. A vizsgálat végén fontos cél volt még olyan komparatív előnyöket megfogalmazni, mellyel egy kerület versenyelőnyben lehet az új gazdaság cégeinek vonzásában a többiekkel szemben. 4
5 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK A disszertáció empirikus részét egyrészt saját adatgyűjtésből származó adatbázisból, másrészt a KSH által gyűjtött hivatalos statisztikákból nyert adatokból készítettem. Az adatokat kvantitatív elemzési módszerekkel, illetve tematikus térképek készítésével elemeztem a kutatásban. Az új gazdaság általam meghatározott 22 különböző tevékenységi körét a KSH TEÁOR 08 4 számjegyű besorolásának egyes kiválasztott tevékenységeivel ragadtam meg. A kellő részletességű statisztikai adatok hiánya miatt egy speciális önálló adatgyűjtésre volt szükség a kutatás elvégzéséhez. A kutatáshoz az interneten keresztül gyűjtöttem olyan saját honlappal rendelkező cégek adatait, melyek tevékenységi köre világosan le van írva a honlapjukon, és ezek a tevékenységek ténylegesen az új gazdasághoz tartoznak. Az általam gyűjtött adatbázisba csak olyan cégek kerülhettek, melyeknek budapesti székhelyük vagy telephelyük van, és a hivatalos honlapjuk alapján meg is találhatók ezeken a helyeken. Minden egyes céget egyenként ellenőriztem az adoszam.hu weboldal segítségével, hogy az adatgyűjtés pillanatában jogilag is létező, működő cég legyen. Az adatgyűjtés végére a google kereső találati oldalainak és szakmai cégadatbázisoknak az átvizsgálásával összesen 1513 céget tudtam felvenni az adatbázisba. E cégeket egyenként geokódoltam, és tematikus térképeket készítettem a fővároson belüli földrajzi helyzetükről. A cégek térbeli relációinak mélyebb feltárása érdekében egyrészt több fajta legközelebbi szomszéd analízist végeztem, másrészt egy speciális korrelációs vizsgálat keretében feltártam a valós (földrajzi) és virtuális (web) térben való centrum-periféria viszonyaikat. Végül pedig a tematikus térképezés segítségével háztömb szinten lehatároltam olyan mintaterületeket (összesen 31-et) a városon belül, ahol az új gazdaság cégei koncentrálódnak. 5
6 Az empirikus vizsgálat második lépcsőfokában az új gazdaság lehatárolt mintaterületeit terepbejárásos adatgyűjtéssel vizsgáltam az épületállomány minőségének és átalakulásának, valamint más egyéb funkcionális morfológiai dimenziónak a feltárásával. A konkrétan bejárt és felvételezett háztömbök száma 454 db volt. A felvett adatokat elemeztem, diagramokat készítettem belőlük, illetve egy komplex mutatót is képeztem, hogy meghatározhassam az egyes mintaterületek komplex fejlettségi-átalakultsági fokát. Az empirikus kutatás utolsó lépcsőfokában a KSH tájékoztatási adatbázisából, illetve a 2001 és 2011-es népszámlálási adatokból kerületi szinten elemzést végezem összesen 40 statikus és dinamikus társadalmi és gazdasági indikátorral. A mutatók kerületi adatsorai és a kerületekben található új gazdaság mintaterületek százalékos terület aránya közötti összefüggést Pearson-féle lineáris korrelációval vizsgáltam, illetve tematikus térképezéssel egészítettem ki a kutatást, mellyel a finomabb területi összefüggéseket is fel lehetett tárni. EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 1. Disszertációmban az új gazdaság fogalmát és történeti fejlődését vizsgáltam a hazai és nemzetközi szakirodalom elméleti és empirikus kutatási eredményei alapján, és törekedtem egységes elméleti keretbe foglalni a jelenség értelmezéseit. A szakirodalom feltárásával arra a megállapításra jutottam, hogy az új gazdaság egy nagy gyűjtőfogalom, melyet úgy is lehet értelmezni, mint egy esernyőt, ami alá különböző fogalmak kerülnek be. Ezek közül három fogalmat láttam markánsan elkülönülni: az információgazdaság, a kreatív gazdaság és a kulturális gazdaság fogalmait, melyek az új gazdaság három pillérét alkotják véleményem szerint. 6
7 Az új gazdaság három pillére mentén három részben összefüggő, de mégis markáns különbségeket mutató kutatási perspektíva rajzolódik ki az utóbbi évtizedekben. Az információgazdaságnál az ICT technológiák hatásán, a kreatív gazdaságnál a kreatív munkaerő társadalmi sajátosságain, a kulturális gazdaságnál pedig a termékek kulturális hozzáadott értékein van a kutatás hangsúlya. A dolgozatban feltártam az új gazdaság fogalmának és a tudományos köztudatban már rég elterjedt kvaterner szektor koncepciójának a kapcsolatát, és arra a következtetésre jutottam, hogy a kvaterner szektor definíciójához az új gazdaság információgazdaság pillére áll a legközelebb. A kreatív gazdaságot nem lehet egyértelműen ehhez a szektorhoz kötni, a kulturális gazdaság pedig egyértelműen nem sorolható ide. 2. A munkámban bemutattam az új gazdaság és város kapcsolatának értelmezési lehetőségeit és kutatási témáit, valamint eddigi fontos eredményeit különböző területi léptékekben. A jelenség globális léptékét három, a társadalomföldrajzban is használt episztemológiai alappal lehet megközelíteni. Az első a pozitivizmus, mely az új gazdaságot globális szinten a társadalmi és gazdasági evolúció egy következő lépcsőfokának tekintheti. A második a strukturalizmus, vagy neomarxizmus, melynek szemléletében az új gazdaság a régi ipari kapitalizmus válságának a tőkések érdekei általi megoldása, ezért nem tekinthető valódi fejlődésnek. A harmadik ismeretelméleti megközelítés, a posztmodern szemléletében nem létezik globális, minden országra kiterjedő új gazdaság, hanem helyi új gazdaságok vannak, melyeknek jellemzői a lokális társadalom és történelem kereteibe ágyazódnak. 7
8 A jelenség interurbán, városi entitások közötti magyarázatát a téma legismertebb kutatói Alan J. Scott és Richard Florida fektették le (Scott, 1997; Florida, 2005). A legfőbb eredményeik, hogy az egyes városok/városrégiók között különbség van abban, hogy mennyire tudják vonzani az új gazdaság cégeit és munkavállalóit, és ennek különböző társadalmi okait tárták fel, melyek csak részben egyeznek a klasszikus telephely-elméleti tényezőkkel. Az új gazdaság intraurbán, városon belüli kutatási eredményeiben négy meghatározó témát tártam fel a szakirodalom alapján. Az első a városi táj átalakulása az új gazdaság hatására, a második az új dzsentrifikáció, a harmadik a várospolitika viszonya az új gazdaság vonzásával, a negyedik pedig az új gazdaság cégeinek klaszteresedése a városokon belül. 3. Empirikus vizsgálatom első részében kimutattam Budapesten belül olyan klaszterszerű, összefüggő mintaterületeket, ahol az új gazdaság cégei magas szinten koncentrálódnak az adott városrészben. E mintaterületek eloszlása nem egyenletes a városon belül, a túlnyomó többségük a városközpont közvetlen környezetében található. A cégek térképi pontjainak legközelebbi szomszéd analíziséből kiderült, hogy az új gazdaság 22 különböző tevékenységtípusa egyenként is koncentrálódik Budapesten belül. A különböző tevékenységtípusokhoz tartozó cégek első, második és harmadik legközelebbi szomszédja túlnyomó többségben egy másik tevékenység típusba tartozik, tehát az új gazdaság különböző tevékenységtípusai a fővárosban térben vonzzák egymást. Ebből következik, hogy sok helyen a potenciális lehetőség adott a nem konkurencián alapuló klaszteresedésre. 8
9 A cégek földrajzi és virtuális térbeli koordinátáinak centrum-periféria korrelációs vizsgálatából kiderült, hogy nincs kimutatható összefüggés a cégek földrajzi és virtuális centrum-periféria helyzetének együtt mozgásáról a teljes mintában. Az egyes tevékenységtípusokhoz tartozó cégek esetében viszont már kimutatható ilyen, ahol például a városközponti cégek az internet terében is központi hellyel bírnak. 4. Az empirikus kutatás második, terepbejárásos lépcsőfokának legfőbb eredménye, hogy az új gazdaság mintaterületeinek túlnyomó többségében az utóbbi évtizedben átalakul a város, megújul a városkép. A mintaterületek átalakultságának foka elsősorban a városközponttól való távolságtól és a méretüktől függ a kutatás eredményei szerint. Az átalakulás egyes tényezőiben viszont jelentős egyenlőtlenségek vannak a mintaterületek között. 5. Empirikus vizsgálatom harmadik lépcsőfokában meghatároztam azokat a kerületi társadalmi-gazdasági jellemzőket, melyek vonzást gyakorolhatnak az új gazdaság cégeire. A vizsgálat eredményei szerint az ún. kemény faktorokban fejlett kerületek vonzzák elsősorban az új gazdaság cégeit. Ilyen faktor például a központi fekvés, a jó elérhetőség vagy a diplomás munkaerő magas aránya. Másodlagosan ki lehetett mutatni olyan ún. puha telephely tényezőket is, mint a házassági alapú családmodell átalakulása vagy a migrációs háttérrel rendelkező népesség magasabb aránya. Ez azt mutatja, hogy a posztmodern életszemlélet és tolerancia az adott kerületben habár másodlagos, de vonzó tényező az új gazdaság számára, ahogy ezt Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is láthatjuk. 9
10 HIVATKOZÁSOK Florida, R. (2005): Cities and The Creative Class. Routledge. New York London. 198 p. Scott, A. J. (1997): The Cultural Economy of Cities. Inernational Journal for Urban and Regional Research. Vol. 21. pp AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK Baji, P. (2012): A gazdasági city értelmezése és határai Budapesten. Településföldrajzi Tanulmányok, 1. pp Baji, P. (2012): A városközponthoz kötődő geográfiai fogalmak tartalma és használati lehetőségei. Településföldrajzi Tanulmányok, 2. pp Baji, P. (2014): Az új gazdaság értelmezése a városi tér léptékeiben. In: Dúll, A. Izsák, É. (szerk.): Tér-rétegek. Tanulmányok a XXI. század térfordulatairól. L Harmattan Kiadó, Budapest. pp Baji, P. (2014): Az internet, a tér és az új gazdaság Budapesten. Tér és Társadalom, 28. (4). pp A teljes publikációs jegyzék megtalálható a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT): &cite_type=2&orderby=3d1a&location=mtmt&stn=1&authorid= &Scientific=1 10
Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenTelepüléshálózati kapcsolatrendszerek
Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli
Részletesebben1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek
1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek Az informatika alkalmazása a társadalomföldrajzban (TTGBL6520) gyakorlat 2018-2019. tanév A területi adatbázis A statisztikai jellegű információk
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit
Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó
RészletesebbenVÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT
VÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK 1.
RészletesebbenREGIONÁLIS ÉRTÉKELŐ ÉS KVANTITATÍV ANALÍZISEK
REGIONÁLIS ÉRTÉKELŐ ÉS KVANTITATÍV ANALÍZISEK REGIONÁLIS ORSZÁGELEMZÉSEK Készült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Földrajzi Tanszéke alapításának 50. évfordulója alkalmából Budapest, 2002. 1.
RészletesebbenA kelet-közép-európai régiók gazdasági-társadalmi térszerkezetének vizsgálata PLS-útelemzés segítségével
A kelet-közép-európai régiók gazdasági-társadalmi térszerkezetének vizsgálata PLS-útelemzés segítségével Egri Zoltán, főiskolai docens, SZIE AGK Bodnár Gábor, tudományos munkatárs, SZTE GTK A MAGYAR REGIONÁLIS
RészletesebbenKelet-Közép-Európa térszerkezeti képe
Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe Dr. habil Szabó Pál adjunktus Farkas Máté PhD hallgató Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Tudományi tanszék Térszerkezet A kép alkotásához kell a térszerkezet
RészletesebbenTerületi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét
Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,
Részletesebbenprojekt indult a Kodolányi János Főiskolán
"Társadalmi konfliktusok-társadalmi társadalmi jól-lét lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés" projekt indult a Kodolányi János Főiskolán Székesfehérvár, 2013. március 11. Elkezdődött
RészletesebbenTerületi adatbázisok összeállításának és elemzésének nehézségei az egészségföldrajzban
Területi adatbázisok összeállításának és elemzésének nehézségei az egészségföldrajzban Pál Viktor SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék TÁRSADALOM ÉS TÉRINFORMATIKA INNOVATÍV MÓDSZEREK A TÁRSADALOM
RészletesebbenA MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN Laki Ildikó PhD, főiskolai docens (SZTE JGYPK): A magyarországi fogyatékossággal élő emberek területi megoszlása
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS. Keresnyei Krisztina Andrea. Pécs, 2015.
DOKTORI ÉRTEKEZÉS Keresnyei Krisztina Andrea Pécs, 2015. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola A kreatív iparágak és a kreatív osztály helyzete
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről
OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,
RészletesebbenSmart City, okos város - a jövőnk kulcsa konferencia április 13. Budapest. Nagy András PhD téradat-elemzési szakértő Lechner Nonprofit Kft.
A T E I R L E H E T Ő S É G E I A Z O K O S V Á R O S I F E J L E S Z T É S E K S Z O L G Á L AT Á B A N Smart City, okos város - a jövőnk kulcsa konferencia 2016. április 13. Budapest Nagy András PhD
RészletesebbenTÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
RészletesebbenTóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, Kocsis Károly
Tóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, 2014.03.18. Kocsis Károly Tóth József életpályájának tagolása legfontosabb munkahelyei szerint
RészletesebbenA városok belső tagozódása
A városok belső tagozódása N É P ES S ÉG - ÉS T E L E P Ü L ÉS FÖLDRAJZ II. ( T T B G 6 5 0 5 - GY 0 1 ) G YA KO R L AT 2018-2 0 1 9 - E S TA N É V Európai városok szerkezetének kialakulása - Középkori
RészletesebbenKreatív városok Kelet-Közép-Európában Győr pozíciójának kreatív és kulturális szempontú vizsgálata makrotérségünkben
Kreatív városok Kelet-Közép-Európában Győr pozíciójának kreatív és kulturális szempontú vizsgálata makrotérségünkben Előadó: Morvay Szabolcs Témavezetők: Dr. Prof. Rechnitzer János Dr. Fekete Dávid MRTT
Részletesebben1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!
Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok
Új földrajzi irányzatok 4. Feminista geográfiák Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó D.
RészletesebbenAz ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben
Kecskemét, 2018. október 18 19. Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben Előadók: Papp István, PhD-hallgató Apáti Norbert, PhD-hallgató Debreceni
RészletesebbenKözlekedésföldrajz és térszervezés egy baranyai esettanulmány. KISS BALÁZS PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgató, I. évf.
Közlekedésföldrajz és térszervezés egy baranyai esettanulmány KISS BALÁZS PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgató, I. évf. Az elérhetőség értelmezése Többféle, általában egykomponensű definíció
RészletesebbenMIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)
Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Munkahelyek: 2004-től tanársegéd, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék
Név: Szabó Szabolcs Születési hely: Gyula Születési idő: 1979. február 11. Végzettségek: Általános Iskola: Középiskola: Egyetem: Doktori Iskola: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1986-1993, 4. sz. (Bay Zoltán) Általános
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenA térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes
RészletesebbenOBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON
Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,
RészletesebbenMiskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik. PhD értekezés
Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik PhD értekezés Készítette: Veres Laura okleveles matematikus-informatikus Hatvany József Informatikai
RészletesebbenLakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban
Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola Doktori iskolavezető Prof. Dr. Rechnitzer János Schuchmann Júlia Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Témavezető:
RészletesebbenTársadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében
Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE
RészletesebbenÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek
RészletesebbenAz egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda?
Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda? Gyuris Ferenc ELTE Regionális Tudományi Tanszék (Budapest) Magyar Földrajzi Társaság Társadalomföldrajzi Szakosztály
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA HELYI GAZDASÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK DR. PÁL VIKTOR, ADJUNKTUS
RészletesebbenA globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824
A globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824 A szorgalmi időszak utolsó hetében, december 19-én írásbeli elővizsga tehető.
RészletesebbenDemográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
Részletesebben10. óra: Településhálózat és településhierarchia
10. óra: Településhálózat és településhierarchia Népesség- és településföldrajz II. (TTGBG6505-GY-01) gyakorlat 2018-2019. tanév A térbeli társadalmi rendszerek kialakulása Peter Haggett szerint: Terjedési
RészletesebbenBaji Péter. Az új gazdaság térnyerése Budapest városközpontjában
Baji Péter Az új gazdaság térnyerése Budapest városközpontjában doktori értekezés Témavezető: Dr. habil. Izsák Éva, egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskola Vezető: Nemes
RészletesebbenTájékoztatás a 4- éves doktori tanulmányok komplex vizsgájáról: a jelentkezésre és a vizsga lebonyolítására vonatkozó információk
Tájékoztatás a 4- éves doktori tanulmányok komplex vizsgájáról: a jelentkezésre és a vizsga lebonyolítására vonatkozó információk Ezen tájékoztató dokumentum célja a komplex átvilágító vizsgára vonatkozó
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2.
ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben- Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának
EGY PLURÁLIS INTELLIGENCIA KONCEPCIÓ ÉS A MONTESSORI PEDAGÓGIA KOMPARATÍV MEGKÖZELÍTÉSE - Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának egy lehetséges alternatívája Sándor-Schmidt Barbara
RészletesebbenTársadalmi egyenlőtlenségek a térben
Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenKözösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában
Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában Bedő Anett egyetemi tanársegéd Pestiné dr. Rácz Éva egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Környezetmérnöki
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI
A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI
RészletesebbenInformációs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin
Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs
RészletesebbenInterdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Doktori Program. Képzési program. A képzés szakaszai
Interdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Doktori Program Képzési program A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A 2016 szeptemberében tanulmányaikat megkezdő doktoranduszoknak a képzés négy évében, 8
RészletesebbenA munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása
A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása Lőcsei Hajnalka tanársegéd, ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék külső munkatárs, MKIK GVI Az előadás felépítése
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenInterdiszciplináris Doktori Iskola. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak között Doktori Program. Képzési program
Interdiszciplináris Doktori Iskola A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak 900 1800 között Doktori Program Képzési program A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A 2016 szeptemberében tanulmányaikat megkezdő
RészletesebbenAz adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:
RészletesebbenA MARKETING-KONTROLLING ALKALMAZÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A MAGYAR KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉBEN
A MARKETING-KONTROLLING ALKALMAZÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A MAGYAR KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉBEN Katona Ferenc Gödöllő 2015 1 A doktori iskola megnevezése: Gazdálkodás és Szervezéstudományok
RészletesebbenA KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE
A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE A képzési terv három lapból áll: címoldal; tantárgyak ütemezése; szigorlati tárgyak és nyelvtudás. 1. A címoldal tartalmazza - az intézmény nevét; - a doktori iskola nevét; -
RészletesebbenA területfejlesztés bevezetés. Dr. Kozma Gábor
A területfejlesztés bevezetés Dr. Kozma Gábor kozma.gabor@science.unideb.hu A., Bevezető gondolatok I. Definíció 1. Bartke István olyan társadalmi tevékenység, amely a gazdaság területi szerkezetének alakulását
RészletesebbenBIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS
BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem
RészletesebbenA válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira
Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó
RészletesebbenA térinformatika lehetőségei a földrajzórán
A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?
Részletesebbenn" - Online adatbázisok KSH honlapján Bódiné Vajda Györgyi KSH Tájékoztatási főosztály
"Virtuális utazás s a számok tengerén" n" - Online adatbázisok és s kiadványok a KSH honlapján Bódiné Vajda Györgyi KSH Tájékoztatási főosztály www.ksh.hu 1996 óta van honlapunk Jelenlegi a 4. verzió Kinek
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenTerületi statisztikai elemzések
Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz
RészletesebbenWEBES ADATGYŰJTÉS LEHETŐSÉGEI AZ AIRBNB VIZSGÁLATÁBAN
WEBES ADATGYŰJTÉS LEHETŐSÉGEI AZ AIRBNB VIZSGÁLATÁBAN Boros Lajos egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Dudás Gábor tudományos munkatárs MTA KRTK RKI ATO Békéscsaba
RészletesebbenA SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS
A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK
RészletesebbenBSc hallgatók szakdolgozatával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport
BSc hallgatók szakdolgozatával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Az alapszakon a záróvizsgára bocsátás feltétele szakdolgozat készítése. A szakdolgozat kreditértéke:
RészletesebbenTerületi különbségek kialakulásának főbb összefüggései
Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.
RészletesebbenTudományos láthatóság vizsgálata a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén
Tudományos láthatóság vizsgálata a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens Stúrovo (Párkány), Szlovákia, 06. április 4-5. . Bevezetés Forrás: Jeroen Bosman - Bianca
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A TERÜLETI TŐKE SZEREPE A REGIONÁLIS- ÉS VÁROSFEJLŐ- DÉSBEN ESETTANULMÁNY A HAZAI KÖZÉPVÁROSOK PÉLDÁ- JÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Tóth Balázs
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenA helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül
MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül Józsa Viktória elnökségi tag, MRTT doktorjelölt, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori
RészletesebbenFelsőoktatási intézmények helye, szerepe a vidék városaiban a 2002-től 2015-ig terjedő időszakban
Felsőoktatási intézmények helye, szerepe a vidék városaiban a 2002-től 2015-ig terjedő időszakban Előadó: Dr. Péter Zsolt Nagyvárad, 2016. szeptember 16. Az előadás főbb témakörei Témaválasztás indoklása
RészletesebbenKisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban
Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban MÁTÉ ÉVA - PIRISI GÁBOR* KISS BALÁZS PTE TTK FI TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÉS URBANISZTIKAI TANSZÉK *Munkáját az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíja támogatta MRTT VÁNDORGYŰLÉS
RészletesebbenGeográfus MSc és Földtudomány MSc szakos hallgatók diplomamunkájával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport
Geográfus MSc és Földtudomány MSc szakos hallgatók diplomamunkájával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport A mesterszakon a záróvizsgára bocsátás feltétele diplomamunka
RészletesebbenPolarizáló beruházások és változó gazdasági térszerkezet az átmenet Kínájában
Polarizáló beruházások és változó gazdasági térszerkezet az átmenet Kínájában Gyuris Ferenc ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Kínai álom kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Az egy főre
RészletesebbenA marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében
531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM A HÁZTARTÁSOK GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FUNKCIONÁLIS VÁLTOZÁSA
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ A HÁZTARTÁSOK GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FUNKCIONÁLIS VÁLTOZÁSA DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VASA LÁSZLÓ Gödöllő 2004 Doktori Iskola megnevezése: Szent István Egyetem Gazdálkodás
RészletesebbenAz Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Budapest, október 21.
Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Budapest, 2016. október 21. Nagy András PhD téradat-elemzési szakértő, Lechner Tudásközpont Makainé Vellai Viktória térinformatikai
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola BENCE BALÁZS A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK TERJEDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NUKLEÁRIS FEGYVEREKRE A non-proliferációs intézkedések
RészletesebbenA kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában
A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.
RészletesebbenA területfejlesztés bevezetés. Dr. Kozma Gábor
A területfejlesztés bevezetés Dr. Kozma Gábor kozma.gabor@science.unideb.hu A., Bevezető gondolatok I. Definíció 1. Bartke István olyan társadalmi tevékenység, amely a gazdaság területi szerkezetének alakulását
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS A DOKTORI KÉPZÉSRŐL (a évről) Egyetemünkön működő doktori iskolák tudományágak szerinti felsorolása:
TÁJÉKOZTATÁS A DOKTORI KÉPZÉSRŐL (a 2012. évről) Egyetemünkön működő doktori iskolák tudományágak szerinti felsorolása: Építőmérnöki Kar Építőmérnöki és földtudományok Gépészmérnöki Kar Gépészeti tudományok
RészletesebbenMTMT lehetőségek a kutatásszervezésben és a kutatásban
IS IM 2012 szeptember 28. Holl A.: MTMT 1 MTMT lehetőségek a kutatásszervezésben és a kutatásban Holl András - MTMT ITSzB, MTAK, MTA CsFK CsI Informatio Scientifica Informatio Medicata 2012 szeptember
RészletesebbenGEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)
GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, 2011 -Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenAnalitikus módszertan az európaizáció kutatásához
Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november
RészletesebbenTudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás,
Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás, Hau-Horváth Orsolya, Varga Attila Szerkezet Motiváció Irodalom:
RészletesebbenA LEGKÖZELEBBI SZOMSZÉD ANALÍZISHEZ SZÜKSÉGES TERÜLETI ADATBÁZISOK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
A LEGKÖZELEBBI SZOMSZÉD ANALÍZISHEZ SZÜKSÉGES TERÜLETI ADATBÁZISOK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI Pfening Viola ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Társadalom és térinformatika Innovatív módszerek
RészletesebbenELTE Habilitációs Szabályzat 2. sz. függelék 131 KÉRELEM
67 ELTE Habilitációs Szabályzat 2. sz. függelék 131 KÉRELEM Alulírott... (születési név is)...... állampolgár, anyja neve:... születési hely:...... év... hó... nap habilitációs eljárás megindítását kérem
RészletesebbenA MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, október
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Vizsgálat tárgya: KSH szegregátum igazolások Módszer: Dokumentumelemzés
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenKOMPLEX VIZSGA Tájékoztató Prof. Dr. Haig Zsolt mk. ezredes
Tájékoztató 2019. 02. 05. Prof. Dr. Haig Zsolt mk. ezredes DOKTORI KÉPZÉSI ÁLTALÁNOS RENDJE A KMDI-BEN Változás 2016. IX. 01-től: - Ftv 53. A doktori képzés és a doktori fokozatszerzési eljárás - 387/2012.
RészletesebbenFentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.
Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének
RészletesebbenMÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Jeney László Botond
adjunktus Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1994-1999 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenSzerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS
Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási
Részletesebben