Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást?

Átírás

1 FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS A Cstv. 1. (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás három egymásra épülő és egy előzetes bíróságon kívüli szakaszra tagolható. Az előzetes bíróságon kívüli periódusban a törvény meghatározza, hogy ki kezdeményezheti az eljárást és ettől függően a kérelem tartalmi elemeit. Az első, viszonylag rövid, bíróság előtti szakasz az adós fizetésképtelenségének a vizsgálata, mely vagy az eljárás megszüntetéséig, vagy a fizetésképtelenség megállapításáig tart. Ezt követi az időben legterjedelmesebb, a felszámoló által irányított, a bíróság által lényegében csak ellenőrzött, tényleges felszámolás periódusa, amelyet alapesetben az adós jogutód nélküli megszüntetésével járó, az eljárás befejezésére irányuló harmadik bírósági szakasz követ. Az eljárás kezdeményezése Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást? 1. a hitelező, 2. az adós cég saját maga ellen, 3. a végelszámoló, 4. a bíróság hivatalból (cégbíróság, csődeljárásban eljárt bíróság, büntetőügyben eljárt bíróság). Az eljárás hivatalbóli kezdeményezésére akkor kerülhet sor, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte; továbbá ha a bíróság előtt csődeljárás volt folyamatban és a csődeljárás során az egyezség nem jött létre vagy az nem felelt meg a törvényben foglaltaknak; illetve ha a büntetőügyben eljáró bíróság értesíti a bíróságot, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság végrehajtása eredménytelen volt. Tulajdonképpen a hivatalbóli eljáráskezdeményezés alá vehetjük a végelszámoló által kezdeményezett eljárást is, mert a gyakorlatban az eljárási költségek megelőlegezése híján ugyanúgy jár el a bíróság, mintha a cégbíróság értesítése folytán indult volna az eljárás. Felszámolási eljárás kezdeményezése a hitelező által A Cstv. 24. (1) bekezdése szerint ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell. Mögöttes szabályként a Pp. beadványokkal és a kereseti kérelemmel kapcsolatos 93. és 121. rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ezen szabályok alkalmazására a Csődtörvény 6. (3) bekezdése adja meg a felhatalmazást, azzal, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Csődtörvény külön nem szabályoz, a Pp. rendelkezései megfelelően irányadóak.

2 Ki lehet hitelező? Bárki. Magánszemély, gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet. Például hitelezői pozícióba kerülhet egy munkavállaló, egy gazdálkodó szervezet (Kft., Bt. stb.), vagy akár egy egyesület is. Ki az adós? A Cstv. szűk megfogalmazása szerint adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozásait az esedékességet követően nem tudta, vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni. E meghatározásból jól látszik, hogy a törvény alapvetésként a fizetésképtelen helyzetet használja és ennek megfelelően az eljárás egész tartama alatt adósnak kell nevezni a fizetésképtelen helyzetben lévő gazdálkodó szervezetet, egészen az eljárás megindulásától a felszámolás jogerős elrendelésén keresztül az eljárás befejezéséig. A gazdálkodó szervezet az adós elnevezéstől egyedül akkor szabadulhat, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy nem fizetésképtelen, beleértve azon eseteket is, amikor az eljárás azért szűnik meg, mert a hitelező eláll a kérelmétől, vagy az eljárás szünetelés folytán szűnik meg. Mi a fizetésképtelenség? A fizetésképtelenség olyan helyzet, amikor az adós nem képes megfizetni hitelezőjének a lejárt tartozását. A bíróság az eljárás során nem azt vizsgálja, hogy az adós közgazdasági szempontból likvidnek számít-e, hanem azt, hogy a hitelező által megjelölt követelés jogalapjában helytálló-e, a hitelező az eljárás előtti szakaszban a jogszabály által megkívánt feltételek szerint járt-e el és amennyiben fennálló tartozásról van szó, azt az adós miért nem fizette meg. Fizetésképtelenség megállapítható akár 1 Ft-os tartozás miatt is, ha az adós nem tudja igazolni, hogy a tartozást megfizette, vagy hogy a hitelező követelését határidőben vitatta. Az eljárás megindítására irányuló kérelem A bírósághoz benyújtott kérelemben a hitelező azt indítványozza, hogy a bíróság állapítsa meg az adós fizetésképtelenségét és rendelje el a felszámolását. Az eljárás ebben a formájában egy, a hitelezők kezében lévő, bíróság előtti igényérvényesítési eszköz, melyet akár a peres eljárás vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem helyett kezdeményezhetnek. A hitelező az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságtól kérheti annak megállapítását, hogy az adós a fennálló tartozásának meg nem fizetése miatt fizetésképtelen, melynek következményeként az adóst vonja ki a gazdasági élet szereplői közül azáltal, hogy felszámolási eljárás keretében megszünteti. Miért előnyös az eljárás a hitelezőnek? nagyobb fenyegetettséget jelent az adós számára, hiszen ha az eljárás tartama folyamán sem teljesít, megszüntetésre kerül; az eljárás költsége fix összegű és nem a pertárgy értékéhez mérten alakul, mivel az eljárás tárgya nem a tartozás megfizetése, hanem a fizetésképtelenség megállapítása; az adós vagyona az eljárás egész tartama alatt ellenőrzés alatt tartható, a felszámolás elrendelése előtt az ideiglenes vagyonfelügyelő által, a felszámolás elrendelését követően pedig a felszámoló által. Mik az eljárás hátrányai a hitelezők szemszögéből? az eljárás a nem peres eljárások között viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, figyelembe véve, hogy a Cstv. csak két év elteltét követően kéri számon a felszámolótól az eljárás zárómérlegét és a vagyonfelosztási javaslat előterjesztését. Természetesen, ha az

3 adósnak elegendő vagyona van a hitelezői igény kielégítésére, már a felszámolás kezdő időpontjától számított egy év elteltével a felszámolói közbenső mérlegben is lehetőség van a kifizetésre; az eljárást kezdeményező hitelező követelése nem élvez elsőbbséget az eljárás során, mert a felszámolás jogerős elrendelésétől és a Cégközlönyben való közzétételétől számított 40 napon belül bejelentkezett további hitelezőket a felszámoló nyilvántartásba veszi és az adós vagyonából a hitelező követelésével egy időben elégíti ki, figyelembe véve a Cstv ban meghatározott kielégítési sorrendet is. A követeléseket a felszámoló a Cstv. 57. (1) bekezdése alapján sorolja be és az alábbi kielégítési sorrend alapján fizeti ki: A kielégítési sorrendben az első helyen, a) pont: a felszámolás költségei kerülnek kielégítésre (ide tartozik többek között az eljárás költsége, a felszámoló díja, az adós volt munkavállalóinak munkabér-követelése). Ezt követően, b) pont: a zálogjoggal biztosított követelések; majd c) pont: a gazdálkodó szervezetet terhelő járadék jellegű tartozások (tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék); d) pont: magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések), e) pont: társadalombiztosítási és adótartozások; f) pont: egyéb követelések; g) pont: késedelmi kamat; h) pont: az adós volt tagjainak követelése. Tehát ha pl. a hitelezői követelés az 57. (1) bekezdés f) pontja alá tartozik, a kifizetés során megelőzi minden a) e) pontba tartozó követelés. A fentiek figyelembevételével az eljárás megindítása előtt minden hitelezőnek érdemes egy esélylatolgatást végeznie. Melyik az az eljárás, amelyik a legnagyobb valószínűséggel hozzásegíti a hitelezőt a követelése behajtásához? Felszámolási eljárásban mely pontba kerül besorolásra a követelése? A besorolás alapján a felszámolás a legcélravezetőbb eljárás? A hitelezőnek érdemes az eljárás kezdeményezése előtt megbizonyosodnia az adós státuszáról, pénzügyi, vagyoni helyzetéről. A cégkivonatban fel van tüntetve a cég törzstőkéje, a bankszámlaszámok, a cég ellen kezdeményezett végrehajtási eljárás, illetve látszik, ha már felszámolási eljárás alatt áll a cég. Cégkivonatot ingyenesen meg lehet tekinteni a oldalon. CSŐDELJÁRÁS A csődeljárás a likviditási problémával küzdő cégek jogi eszköze arra, hogy fizetési haladékot kapjanak a hitelezőiktől abból a célból, hogy hitelezőikkel megegyezzenek, a kidolgozott, hitelezők által jóváhagyott reorganizációs terv alapján az adós cég tovább végezhesse tevékenységét és képes legyen hitelezőinek követeléseit kielégíteni. A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. A kérelem benyújtásához közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés előzetes egyetértése szükséges. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a szakszervezeteket, az üzemi tanácsot vagy üzemi megbízottat tájékoztatni kell. A csődeljárás iránti kérelemhez a felsorolt szervek előzetes egyetértésének megadását

4 bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratok időpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtásáig az esetleges korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre került. A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett. Ha a csődeljárás kezdő időpontjával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság a kérelem elbírálását a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti. Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül - tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell: - az adós nevét és székhelyét; - a csődeljárás kezdő időpontját; - a tárgyalás helyét és idejét; - az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás időpontjáig hol tekinthetik meg. A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék - az adós választása szerint - legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat. Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az adós által meghatározott mérlegben szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát. Meg kell határozni azt az összeget is, amelyre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz és annak pénzügyi teljesítéséhez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelő hozzájárulását. A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni. Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell. A bíróság a bejelentést követően dönt az eljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról. A bíróság 15 napon belül intézkedik a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzésnek, illetve a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a Cégközlönyben való közzétételéről. A fizetési haladékot tartalmazó, közzétételre kerülő végzésnek többek között tartalmazza azt, hogy a végzés közzétételétől mely napig illeti meg az adóst fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő

5 személyi jövedelemadó előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelőnek a felszámított költségei; továbbá a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó kifizetése alól nem mentesít. A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be. A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása a fentieken kívül szünetel. A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések - ha a szerződés másként nem rendelkezik - kamatoznak. A fizetési haladék tartama alatt az adós - a meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti. Az adós és a hitelezők kérelmére a bíróság a fizetési haladék időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbítja. A kérelmet a fizetési haladék lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani. A csődeljárás során a jogszabáyok nagymértékben védik a hitelezők érdekeit, így a moratórium alatt is van lehetőség vagyonfelügyelő kinevezésére, aki a hitelezők érdekében ellenőrzi az adós gazdálkodását, illetve lényeges jogosítványokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a hitelezők érdekeit sértő intézkedések ne történhessenek a fizetési moratórium ideje alatt. Amennyiben az adós és a hitelezők között a csődeljárás fizetési haladékának időtartama ideje alatt egyezség jön létre, úgy a cég folytatja tevékenységét, amelyből kielégíti hitelezőinek követeléseit. Amennyiben egyezség nem jön létre, úgy a "rendes" úton folynak az események tovább, legtöbb esetben végrehajtási, felszámolási eljárás keretében.