GERINCESEK AKUSZTIKUS VIZSGÁLATA
|
|
- Alíz Pintér
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GERINCESEK AKUSZTIKUS VIZSGÁLATA A GÉPI TANULÁS ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ZSEBŐK SÁNDOR EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA ZOOTAXONÓMIA, ÁLLATÖKOLÓGIA, HIDROBIOLÓGIA PROGRAM DOKTORI ISKOLA VEZETŐJE: DR. ERDEI ANNA PROGRAMVEZETŐ: DR. TÖRÖK JÁNOS TÉMAVEZETŐK: DR. FARKAS JÁNOS PHD, EGYETEMI ADJUNKTUS KÜLSŐ KONZULENS: DR. ORCI KIRILL MÁRK, PHD EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLATRENDSZERTANI ÉS ÖKOLÓGIAI TANSZÉK BUDAPEST 2012
2 A bioakusztikai vizsgálatoknak fontos szerepe van a taxonómiai, faunisztikai, ökológiai, viselkedés-ökológiai és evolúciós kérdések tisztázásában. Ennek feltétele az állathangok paramétereinek különböző szintű leíró-összehasonlító jellemzése. Az akusztikus adatok különböző tanulási módszerek segítségével történő csoportosítása és osztályozása lehetővé teszi hangelemek, egyedek, fajok azonosítását. A doktori értekezésben öt, a gerincesek körében végzett akusztikus tanulmány részletezése során bemutatásra kerülnek a mérési és tanulási módszerek, illetve azok alkalmazási lehetőségei a biológia különböző területein. 1. Eudiscopus denticulus echolokációs hangjainak jellemzése 1.1 Témafelvetés, célkitűzések Az Eudiscopus denticulus dél-kelet ázsiai denevérfajnak leírása óta (Osgood 1932) csak néhány példányát sikerült befogni. Tájékozódási hangja, ökológiai igényei, állománynagysága ismeretlen. További megkerülésében jelentős előrelépést jelenthet echolokációs hangjának leírása. Csorba Gábor évi vietnami gyűjtőútja során 3 egyedtől rögzített hangokat. Főbb célkitűzésink között szerepelt a tájékozódási hangok szerkezetének leírása és ez alapján a potenciális táplálkozási élőhelytípus meghatározása. 1.2 Anyag és módszer A három egyedtől több mint 600 hang került rögzítésre, ezek közül példányonként 32 véletlenszerűen kiválasztott hang főbb akusztikus paraméterei kerültek lemérésre. Korrelatív vizsgálatokat végeztem a paraméterek közötti kapcsolat feltárására. 1.3 Új tudományos eredmények A faj echolokációs hangjainak pontos frekvencia és időbeli paraméterei illetve szerkezete került leírásra A hangok szerkezete alapján valószínűsíthető, hogy a faj leggyakrabban fák és bokrok szegélyzónájában vadászik 1
3 1.4 Következtetések A kapott eredmények lehetővé teszik a faj hangjának terepen történő azonosítását, és könnyebb megtalálását. Reményeink szerint ez hozzájárul a faj jövőbeli gyakoribb észleléséhez, ökológiai igényeinek feltárásához. 2. A fehérszélű törpedenevér és a durvavitorlájú törpedenevér akusztikus elkülönítése és felmérése 2.1 Témafelvetés, célkitűzések A fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) az 1990-es évekig Európában elsődlegesen a mediterrán térség lakója volt, de azóta gyors área bővülésének lehettünk tanúi (Sachanowicz et al. 2006). Magyarországról először 1993-ból jelezték, és még abban az évben a szülőkolóniáját is megtalálták (Fehér 1995). A faj azóta széleskörűen elterjedt az országban, sok szülőkolóniáját jelentették (Fehér 2007), azonban részletes elterjedési térképpel nem rendelkezünk. Ezért nem tudjuk időben tanulmányozni a faj elterjedésében az elmúlt majdnem 2 évtized alatt bekövetkezett változásokat, sem azok okait. Akusztikus felmérését nehezíti, hogy a P. kuhlii és a durvavitorlájú denevér (Pipistrellus nathusii) tájékozódási hangjainak frekvencia és időbeli paraméterei átfednek. Főbb célkitűzéseink voltak egy a magyarországi állományra alkalmazható a 2 faj elkülönítését végző automatikus határozó felállítása és két térség állományának összehasonlítása. 2.2 Anyag és módszer A két denevérfaj echolokációs hangjaiból hangkönyvtárat hoztunk létre és ez alapján a klasszikus frekvencia és időbeli paraméterek lemérése után diszkriminancia elemzéssel (DFA) építettünk egy automatikus határozót. Egy magyarországi északi és egy déli térség lakott területeiről pontszámlálásos technikával gyűjtött hangfelvételeken található tájékozódási hangokat a határozó segítségével határoztuk meg. 2.3 Új tudományos eredmények Létrehoztunk egy a magyarországi állományra használható akusztikus fajhatározót a P. kuhlii és P. nathusii elkülönítésére. 2
4 A felmérés eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a vizsgált déli térségben a P. kuhlii közönségesnek mondható, míg az északi térségben ritka. 2.4 Következtetések A módszer segítségével lehetővé válik egy magyarországi, célirányosan a P. kuhlii fajra megtervezett monitorozási program megtervezése és kivitelezése, mely lehetővé teszi a faj área bővülésének követését és a jelenség okainak vizsgálatát. 3. A repertoárhasonlóság és párbaállási siker kapcsolata az örvös légykapónál 3.1 Témafelvetés, célkitűzések A repertoárméret egy széleskörűen használt mérőszáma az ének komplexitásának (Catchpole & Slater 2008), azonban a repertoár elemeinek (syllabusok) használata azonos repertoár mellett is nagyon különböző lehet, illetve az egyes syllabusok különböző értékkel is bírhatnak a párválasztásnál. Azt feltételezzük, hogy a hímek énekének kompozíciós hasonlósága és párba állási sikere kapcsolatban áll, amennyiben a tojók bizonyos syllabusokat vagy énekkompozíciókat preferálnak. Főbb célkitűzéseink, hogy az örvös légykapón (Ficedula albicollis) teszteljük a kapcsolatot a kompozíció és a párbaállási siker között, megvizsgáljuk, hogy az egyedi syllabus fajtáknak van-e univerzális párbaállási értéke. Továbbá, hogy a syllabusok fizikai jellemzői prediktálják-e az egyedek párba állásbeli sikerét, hogy vajon a hímek közötti syllabus megosztásra szelektálódik-e az ének, illetve, hogy a tojók a lokálisan gyakoribb énekelemeket használó hímeket részesítik-e előnyben. 3.2 Anyag és módszer Első lépésben digitális hangkönyvtárat hoztunk létre az örvös légykapó énekének syllabusaiból, majd azokat döntési fa osztályozási módszer segítségével manuálisan csoportosítottuk. A következőekben hierarchikusan csoportosítottuk a hímeket énekeik kompozíciós hasonlósága alapján, azután filogenetikus statisztikai módszerrel teszteltük az összhangot a fa struktúrája és a párba állási siker között, mely utóbbit a párba állási idővel jellemeztünk. Hogy megállapíthassuk egyes syllabus fajták szerepét, minden egyes syllabushoz hozzárendeltük a hozzá tartozó adott egyed párbaállási idejét és súlyozott variancia analízis modellel vizsgáltuk, hogy a párbaállási idő konzisztensen változott-e a 3
5 syllabusfajtán belül az egyedek között. Ebből a modellből származó minden egyes syllabus fajtára kiszámolt átlagos relatív párbaállási idő értékei és a syllabus fajták fizikai paraméterei közötti kapcsolatot korrelatív módszerrel vizsgáltuk. Vizsgáltuk továbbá az egyes syllabusfajták populációs szintű gyakorisága és a hozzájuk tartozó párbaállási siker közötti korrelációt is. Végül az éneklő hímek közötti távolság és énekük kompozíciós hasonlósága közötti korrelatív kapcsolatot tártuk fel. 3.3 Új tudományos eredmények A tanulmányozott örvös légykapó populációban a hímek éneke között átlagosan mintegy 30%-os kompozícós hasonlóságot mutattunk ki. Szignifikáns kapcsolatot mutattunk ki a kompozíció és a párbaállási siker között. Az egyes syllabus fajták párbaállási értéke konzisztensen változott a hímek között. A syllabus fajtákra számított relatív párbaállási idő illetve azok fizikai paraméterei és populációs gyakorisága között nem találtunk összefüggést. Szignifikáns pozitív kapcsolatot tártunk fel hímek kompozíciós hasonlósága és a közöttük lévő földrajzi távolság között. 3.4 Következtetések Annak ellenére, hogy a hímek repertoár átfedése viszonylag kismértékű, azt találtuk, hogy hasonló kompozícióban éneklő hímek hasonló párba állási sikerrel rendelkeznek, valamint, hogy az egyes syllabus fajtáknak egyedektől függetlenül van párba állást befolyásoló értéke. Ebből arra következtethetünk, hogy bizonyos mértékig egyes syllabus fajták jelenléte a repertoárban vonzóan hat a tojókra. Úgy tűnik, hogy a párválasztást nem közvetlenül a syllabusok fizikai paraméterei határozzák meg. A szomszédos hímek megpróbálják elkerülni a syllabus megosztást, vagy éppen úgy foglalnak territóriumot, hogy a szomszédos hímek repertoárjától minél jobban különbözzön a sajátjuk, feltehetőleg, hogy egyedileg felismerhetőek legyenek a párt kereső tojók számára. Eredményeink nem támasztják alá a syllabusok éneklési valószínűsége és párbaállási siker közötti kapcsolatot. Így nem valószínű, hogy a syllabus fajták és a párbaállási siker kapcsolatáért az a jelenség lenne a felelős, hogy a tojók szisztematikusan bizonyos syllabusok megléte alapján preferálnák a hímeket. Így azok a mechanizmusok, melyek kialakítják az egyes syllabusok bizonyos párbaállási sikerbeli értékét további tanulmányozást igényelnek. 4
6 4. Hat közép-európai cickányfaj akusztikus fajhatározása 4.1 Témafelvetés, célkitűzések A cickányok gazdag vokális repertoárral rendelkeznek (Churchfield 1990), de akusztikus vizsgálatuk meglehetősen gyerekcipőben jár. Gyakran hallatott hangjaik potenciálisan lehetővé teszik passzív akusztikus monitorozásukat, mely kiemelkedő fontosságú lehet egy ilyen rejtett életmódú állatcsoport zavarásmentes vizsgálatában. Főbb célkitűzéseink között szerepel, hogy automatikus akusztikus határozót hozzunk létre, és megvizsgáljuk a módszer felhasználási lehetőségeit. 4.2 Anyag és módszer Hat közép-európai cickányfajtól (Sorex minutus, Sorex araneus, Neomys fodiens, Neomys anomalus, Crocidura russula és Crocidura leucodon) gyűjtöttünk az irodalmi elnevezése szerint twittering típusú hangokat. Számos frekvencia és időbeli paraméter felvétele után kétféle fajhatározót készítettem. Az első típusú határozó az egyedek hangparamétereinek átlagértéke alapján osztályozza az egyedeket Szupport Vektor Gép (Support Vector Machine, SVM) módszer segítségével. A második típusú határozó pedig az egyedek hangjainak önszerveződő térképek (Self-Organizing Map, SOM) segítségével történő csoportba sorolása után az egyes csoportok méretének arányaira végzett SVM osztályozására épül. 4.3 Új tudományos eredmények Hat európai cickányfaj hangjainak első részletes, statisztikai leírását közlöm A hangparaméterek átlagaira épült határozó 57%-os pontossággal alkalmazható a fajok elkülönítésére. A hangcsoportok méretének arányait figyelembe vevő fajhatározó 76%-os pontossággal képes a fajok felismerésére. 4.4 Következtetések A kifejlesztett fajhatározók alkalmasak a cickányok passzív akusztikus módszerekkel történő mennyiségi összehasonlítására. Így a módszer segítségével különböző területek, vagy 5
7 adott területek különböző időpontban történő mintavételezésével az állatok zavarása nélkül lehet összehasonlító jellegű vizsgálatokat végezni a jövőben. 5. Repertoárméretek összehasonlítása minimális feszítőfa módszerrel 5.1 Témafelvetés, célkitűzések A repertoár méretének, vagyis a hangelem fajták számának tanulmányozása a madár viselkedésökológia egyik fontos módszere (Catchpole & Slater 2008). Számos faj esetén bizonyították, hogy a nagyobb repertoár mérettel bíró hímek nagyobb szaporodási sikert érnek el (Soma & Garamszegi 2011). Meghatározása azonban a nagy repertoárméretű fajok esetén problémás. A syllabus fajták (hangelem típusok) ugyanis folytonos átmenettel rendelkeznek, és nagy syllabus diverzitás esetén csoportosításuk szubjektív. A közösségi ökológiában a funkcionális diverzitás csoportosítás nélküli mérésével nagyon hasonló problémát oldanak meg (Petchey & Gaston 2006). Főbb célkitűzések között szerepel a funkcionális diverzitás mérésére használatos minimális költségű feszítőfa módszer használatának leírása és az örvös légykapón történő tesztelése a repertoárméretek összehasonlító vizsgálataiban. 5.2 Anyag és módszer Első lépésben különböző dimenzionalitású, szórású, csoportszámú és csoportméretű adatokat generáltam, és e paraméterek hatását vizsgáltam a minimális feszítőfa hosszára. Második lépésben pedig az örvös légykapó hangadatbázisán vizsgáltam a klasszikus manuális és fél-automata módszerekkel az egyedekre kapott repertoárméretek illetve a minimális feszítőfa hosszak közötti korrelációt. 5.3 Új tudományos eredmények A közösségi ökológiában használatos funkcionális diverzitás és az akusztikus diverzitás közötti párhuzam első leírását adom közre. A minimális feszítőfa hossz módszerének bioakusztikus szempontból elvégzett szimulációs vizsgálata alapján ajánlásokat fogalmaztam meg a módszer bioakusztikában való használatára. 6
8 Az örvös légykapó esetén bizonyítottam, hogy az egyedek repertoárméretének összehasonlítására alkalmazható a minimális feszítőfa módszer, mert hasonló eredményt ad, mint a klasszikus, csoportosításon alapuló módszerek. 5.4 Következtetések A csoportosítást nélkülöző, így az emberi szubjektivitást kizáró minimális feszítőfa módszer alkalmas az akusztikus diverzitások összehasonlítására. A módszer potenciálisan számos taxon és szerveződési szint akusztikus vizsgálatára alkalmas. A TÉZISFÜZETBEN FELHASZNÁLT IRODALOM: Catchpole, C. K. & Slater, P. J. B Bird song: biological themes and variations. Second edition. Cambridge University Press. Churchfield, J The natural history of shrews. Christopher Helm, London. Fehér, C. E A fehérszélű denevér (Pipistrellus kuhli) első magyarországi adatai. [First data of Kuhl s pipistrelle (Pipistrellus kuhli) from Hungary.] Denevérkutatás - Hungarian Bat Research News 1: Fehér, C. E Fehérszélű törpedenevér - Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1819) - Pp In: BIHARI, Z., CSORBA, G. & HELTAI, M. (eds): Magyarország emlőseinek atlasza. [Atlas of mammals of Hungary.] Kossuth Kiadó, Budapest. Osgood, W. K Mammals of the Kelley-Roosevelts and Delacour Asiatic expeditions. Field Museum of Natural History, Zoological Series 18: Petchey, O. L. & Gaston, K. J Functional diversity: back to basics and looking forward. Ecology Letters 9: Sachanowicz, K., Wower, A., & Bashta, A.-T Further range extension of Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) in central and eastern Europe. Acta Chiropterologica 8: Soma, M. & Garamszegi, L. Z Rethinking birdsong evolution: Meta-analysis of the relationship between song complexity and reproductive success. Behavioral Ecology 22:
9 AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK Impakt faktoros folyóiratban megjelent cikkek: Estók, P., Zsebők, S., & Siemers, B. M Great tits search for, capture, kill and eat hibernating bats. Biology Letters 6: Garamszegi, L. Z., Zsebők, S., & Török, J The relationship between syllable repertoire similarity and pairing success in a passerine bird species with complex song. Journal of Theoretical Biology 295: Pintér, O., Péczely, P., Zsebők, S., & Zelena, D Seasonal changes in courtship behavior, plasma androgen levels and in hypothalamic aromatase immunoreactivity in male free-living European starlings (Sturnus vulgaris). General and Comparative Endocrinology 172: Zsebők, S., Estók, P., & Görföl, T Acoustic discrimination of Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) and Pipistrellus nathusii (Keyserling & Blasius, 1839) (Chiroptera: Vespertilionidae) and its application to assess changes in species distribution. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae (in press). Egyéb helyeken megjelent cikkek: Géczi I., Zsebők S A Bodrogköz denevérfaunája. In: Molnár V. (ed.): Az V. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Pécs, 2005.december 3-4.) és a VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Mártély, október ) kiadványa. CSEMETE Egyesület, Szeged, pp Görföl T. & Zsebők S Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros Bechstein, 1800): új faj Tolna megye denevérfaunájában. Denevérkutatás-Hungarian Bat Research News 4. Görföl T., Dombi I. & Zsebők S Az alpesi denevér (Hypsugo savii Bonaparte, 1837) Magyarországon - a faj hazai adatainak áttekintése, új eredmények. In: Molnár V. (ed.): VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Mártély, október ) kiadványa. CSEMETE Egyesület, Szeged, pp
10 Lanszki, J., Zsebők, S A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján. Natura Somogyiensis, 13: Zsebők, S Impulzusszámlálás, zajszintkezelés, digitális hangfeldolgozás. - In: Molnár, V., Orbán, É. & Molnár, Z. (eds.): A II. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szabadkígyós, december 4.), a III. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Tokaj, december 1.) és a IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szögliget, november ) kiadványa Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, pp Könyvfejezetek: Bihari, Z., Zsebők, S Közönséges törpedenevér Pipistrellus pipistrellus Scherber, In: Bihari, Z., Csorba, G. & Heltai, M. (eds.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, pp Csorba, G., Németh, A., Czabán, D., Hidas, A., Molnár, V., Révay, T., Sós, E., Zsebők, S. és Farkas, J. 2007: A nyugati földikutya (Spalax leucodon) védelmének lehetőségei. In: Forró, L. (szerk.) A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp: Zsebők, S., Bihari, Z., Szoprán törpedenevér Pipistrellus pygmaeus Leach, In: Bihari, Z., Csorba, G. & Heltai, M. (eds.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, pp Konferencia összefoglalók: Garamszegi, L. Zs., Zsebők, S., Török, J The organization of song when considering the population s entire repertoire. The XXII International Bioacoustic Council Conference, Lisbon, September 14th 18th Abstracts. p. 34. Görföl T., Zsebők S., Estók P., Dombi I The distribution patterns of Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) and Hypsugo savii (Bonaparte, 1837) in Hungary. Abstracts of the XIth European Bat Research Symposium
11 Puechmaille, S., Schuchmann, M., Zsebők, S., Borissov, I., Teeling E. and Siemers, B. M Female rhinolophus mehelyi prefer males with high frequency echolocation calls. XII. European Bat Research Symposium. 22nd-26th August, Vilnius, Lithuania. Wizl V., Csorba G., Kiss I., Zsebők S. és Molnár Zoltán Denevérek előfordulása Budapest területén. VI. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Magyar Biológiai Társaság. Előadáskötet Zsebők, S., Fehér, Cs. E., Balaton és Kis-Balaton ultrahang-detektoros denevérfaunisztikai vizsgálata egy új automatikus hangfeldolgozó program (ACMS) segítségével. In: Batáry, P., Báldi, A., Dévay Gy. (szerk). 2. Szünzoológiai Szimpózium, Előadások és poszterek összefoglalói. Zsebők, S., Németh, A., Czabán D., Rózsás, A., Farkas, J. & Csorba, G Gathering behavioural information on the endangered hungarian mole rat (Spalax leucodon) by means of an acoustic method. HYSTRIX The Italian Journal of Mammalogy, (V. European Congress of Mammalogy Siena, Italy 21th 26th Sep 2007). (N.S.) VOL. I, SUPP p 185. Zsebők, S., Török, J., Garamszegi, L. Zs Fully and semi-automated analyses of bird song based on machine learning approaches. The XXII International Bioacoustic Council Conference, Lisbon, September 14th 18th Abstracts. p. 81. Zsebők, S., Czabán, D., Farkas, J Automatic acoustic identification of shrew species in the field new potencial monitoring technics. The XXII International Bioacoustic Council Conference, Lisbon, September 14th 18th p. 82. Zsebők, S., Greif, S., Schmieder D. and Siemers B. M The effect of mirror orientation on bats' perception of echoacoustic mirror images. XII. European Bat Research Symposium. 22nd-26th August, Vilnius, Lithuania. Zsebők, S. & Garamszegi, L. Zs Classify or not? Quantifying repertoire size when it seems impossible. The XXIII meeting of the International Bioacoustics Council, La Rochelle, 12nd-16th Abstracts. p
Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1321 0.2.2 Species name Myotis emarginatus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name csonkafülű denevér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenCsonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1304 0.2.2 Species name Rhinolophus ferrumequinum 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nagy patkósdenevér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1
RészletesebbenA Bodrogköz denevérfaunája
A Bodrogköz denevérfaunája (VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Mártély 2007. október 12-14.) Géczi István 1 Zsebők Sándor 2 1 Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület 2 ELTE-TTK, Állatrendszertani
RészletesebbenGÖRFÖL TAMÁS. Kulcsszavak: Völgység, Hegyhát, Tolna megye, faunisztika
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 12-17. (2008) Adatok a Völgység és a Hegyhát (Tolna megye) denevérfaunájához (Chiroptera) Data to the bat (Chiroptera) fauna of Völgység and Hegyhát (Tolna
RészletesebbenA Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenPublikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)
Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó, Á., Molnár A., Győrfi J. and Pénzes B. 2009: New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari:
Részletesebben1. Általános célkitűzések
III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. Emlősök: Denevérek országos szintű monitorozása Szerkesztett változat, Szerk: Váczi Olivér OKTVF Forrás:
RészletesebbenRevision of significant recent and early Holocene bat data from Hungary (Mammalia: Chiroptera)
ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI Volume 102 Budapest, 2010 pp. 205 210 Revision of significant recent and early Holocene bat data from Hungary (Mammalia: Chiroptera) T. GÖRFÖL 1,
RészletesebbenA klímaváltozás várható regionális hatása az Európában vadon élő emlősök élőhelyére RCM szimulációk felhasználásával
A klímaváltozás várható regionális hatása az Európában vadon élő emlősök élőhelyére RCM szimulációk felhasználásával Doktori értekezés tézisei Nagy Júlia Anna Témavezető: Dr. Bartholy Judit, az MTA doktora,
RészletesebbenBokor Judit PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés helye, 2008. Szerz, cím, megjelenés. helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv
Bokor Judit PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar
RészletesebbenVárosi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenDoktori Tézisek. dr. Osman Fares
Az uréter motilitásának ellenőrzése, a körkörös és a hosszanti izomlemezek összehangolása, egy új videomikroszkópos módszer Doktori Tézisek dr. Osman Fares Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika és Uroonkológiai
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenElőzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte.
Biotikus és abiotikus tényezők hatása az utak menti hot spotok kialakulásában, a konfliktus csökkentés lehetséges módszerei Pokorni Flóra Környezettudományi Doktori Iskola I. évfolyam Témavezető: dr. Farkas
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural
RészletesebbenA Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
RészletesebbenDr. Tóth László. Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK. Dr. Tóth László (CSc)
SZEMÉLYI ADATOK Dr. Tóth László Dr. Tóth László (CSc). +36-37-518-256 +36. toth.laszlo@uni-eszterhazy.hu Neme férfi Születési dátum.24/11/1959 Állampolgárság magyar POZÍCIÓ / BEOSZTÁS főiskolai tanár SZAKMAI
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenA Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
RészletesebbenBihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján
RészletesebbenBaranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
RészletesebbenDR. PÉTER-SZARKA SZILVIA Konferencia, előadás
DR. PÉTER-SZARKA SZILVIA Konferencia, előadás PÉTER-SZARKA Szilvia (2015): Kreatív klíma. A kreativitást támogató légkör az iskolában. Magyar Református Tehetséggondozó Program, Tehetséggondozó Regionális
RészletesebbenSzent István Egyetem. Állatorvos-tudományi Doktori Iskola
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Madarak (Aves) és tolltetveik (Phthiraptera) gazda-parazita kapcsolatának evolúciós, ökológiai és faunisztikai vizsgálata PhD értekezés tézisei
RészletesebbenTermészetes szelekció és adaptáció
Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenGuatemala denevérfaunája
Guatemala denevérfaunája Molnár Viktor Molnár Zoltán Bat fauna of Guatemala From chiropterological point of view Guatemala is one of the poorly researched countries in Central America. In 2002 we participated
RészletesebbenAz alpesi denevér (Hypsugo savii Bonaparte, 1837) Magyarországon a faj hazai adatainak áttekintése, új eredmények
Az alpesi denevér (Hypsugo savii Bonaparte, 1837) Magyarországon a faj hazai adatainak áttekintése, új eredmények (VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Mártély 2007. október 12-14.) Görföl Tamás 1 Dombi
RészletesebbenA Romániai Indicator Bats (ibatsro) program eddigi eredményei
A Romániai Indicator Bats (ibatsro) program eddigi eredményei Szodoray-Parádi Abigél 1 Szodoray-Parádi Farkas 2 Romániai Denevérvédelmi Egyesület 1 abigel@aplr.ro, 2 farkas@aplr.ro Results of the Romanian
RészletesebbenA természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei
A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV Jelen vannak Görföl Tamás Csorba Gábor Napirendi pontok Dombi Imre Dombi Imre Görföl Tamás
JEGYZŐKÖNYV Készült a Magyar Denevérgyűrűzési Központ Magyar Denevérgyűrűzési Tanácsának 2007. január 23-án 13 órakor Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában (1083 Budapest, Ludovika
RészletesebbenBEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció
RészletesebbenSZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Szentes Adrienn okleveles vegyészmérnök
RészletesebbenIntegrált apróvadgazdálkodás
A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
RészletesebbenVárosi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők.
Városi vadgazdálkod lkodás III. előadás: Adatgyűjtési, kutatási módszerek városi területeken Az alapadatgyűjt jtés s jellemzői Az adatgyűjtés célja: Előforduló fajok listájának elkészítése Relatív vagy
RészletesebbenA 2019-re vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként
A 2019-re vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae Kiadó Megítélt
RészletesebbenJelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS Józsa Krisztián Kritériumorientált képességfejlesztés 2007.07.01. 2011.07.31. 68798
OTKA ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Józsa Krisztián A téma címe: Kritériumorientált képességfejlesztés A kutatás időtartama: 2007.07.01. 2011.07.31. OTKA Nyilvántartási szám: 68798 Az OTKA kutatás keretében
RészletesebbenKongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken
Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken 1. Lakatos Ferenc Molnár Miklós (2006): Bükkpusztulás Zala megyében klímaváltozás? V. Erdő- és Klíma Konferencia. Mátrafüred,
RészletesebbenMadárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén
DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Kar Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváth Róbert Debreceni Egyetem Debrecen, 2003
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc. ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ Természetvédelmi mérnök MSc szak Záróvizsga A tételsor: Az ökoszisztémák csoportosítása. Az ökológiai rendszerek változása
RészletesebbenA Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján
Natura Somogyiensis 13 203-209 Ka pos vár, 2009 A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján Lanszki József 1 & Zsebők Sándor 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenElőrenéző és paraméter tanuló algoritmusok on-line klaszterezési problémákra
Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék Dr. Németh Tamás Előrenéző és paraméter tanuló algoritmusok on-line klaszterezési problémákra SZTE TTIK, Móra Kollégium,
RészletesebbenOTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.
OTKA T048849 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A kutatási tervben empirikus vizsgálatokkal
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1281 0.2.2 Species name Elaphe longissima 0.2.3 Alternative species Zamenis longissimus scientific name 0.2.4 Common name erdei sikló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1
RészletesebbenTARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI
TARTALOM Prológus: Comparare necesse est (Az eredeti angol kiadáshoz) 13 Elõszó a magyar kiadáshoz 17 1. fejezet A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI 1.1 Bevezetés 19 1.2 A behaviorizmustól
RészletesebbenDodé Réka (ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori IskolaAlkalmazott Alknyelvdok 2017 nyelvészet program) február 3. 1 / 17
Doménspecifikus korpusz építése és validálása Dodé Réka ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program 2017. február 3. Dodé Réka (ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori IskolaAlkalmazott
RészletesebbenVEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER Tantárgy: neve (magyar) Vezetés- szervezéselmélet és vizsgálati módszerei neve (angol)
RészletesebbenMolnár Levente Farkas
Centrales kovaalgák ultrastrukturális változatosságának vizsgálata hagyományos és geometriai morfometriai módszerekkel és összefüggése a környezeti változókkal Molnár Levente Farkas I. Bevezetés A veszélyeztetett
RészletesebbenA BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben
RészletesebbenGyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról és évi eredmények
Crisicum 5. pp.231-240. Gyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról 2003. és 2005. évi eredmények Kalivoda Béla Abstract Data of Barn Owl (Tyto alba) studies from South-Tiszántúl
RészletesebbenMagyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével
Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével Szilassi Péter Bata Teodóra Molnár Zsolt Czúcz Bálint Tájtudomány és tájtervezés
RészletesebbenA tavi denevér (Myotis dasycneme) megjelenése és elterjedése a Bakonyban
A tavi denevér (Myotis dasycneme) megjelenése és elterjedése a Bakonyban (VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Mártély 2007. október 12-14.) Paulovics Péter CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
RészletesebbenImpulzusszámlálás, zajszintkezelés, digitális hangfeldolgozás
Impulzusszámlálás, zajszintkezelés, digitális hangfeldolgozás Zsebők Sándor A new acoustic bat ecology surveying method based on impulse-counting technics The field acoustic bat studying methods used commonly
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenA kétéltűek előfordulását befolyásoló tényezők és a kitridiomikózis elterjedésének vizsgálata pilis kisvizekben
A kétéltűek előfordulását befolyásoló tényezők és a kitridiomikózis elterjedésének vizsgálata pilis kisvizekben Vági Balázs Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék témavezető: Török János Környezettudományi
RészletesebbenMAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ VOJNITS
RészletesebbenLANSZKI10.qxd 2007.10.29. 13:45 Page 365
LANSZKI10.qxd 2007.10.29. 13:45 Page 365 Natura Somogyiensis 10 365-372 Kaposvár, 2007 Kisemlõsök vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus ssp. mehelyi (Éhik, 1928) elterjedésére
RészletesebbenKétdimenziós mesterséges festési eljárások. Hatások és alkalmazások
Pannon Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskola Tézisfüzet Kétdimenziós mesterséges festési eljárások. Hatások és alkalmazások Kovács Levente Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék Témavezet
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉN-, NITROGÉN- ÉS OXIGÉNTARTALMÚ VEGYÜLETEK GÁZKROMATOGRÁFIÁS ELEMZÉSE SZÉNHIDROGÉN-MÁTRIXBAN Készítette STUMPF ÁRPÁD okl. vegyész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi
RészletesebbenSzakirodalom-kutatás. Szakmai közösség: eredetiség. nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet
Szakirodalom-kutatás Szakmai közösség: eredetiség nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet Kétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenA kockázat alapú felülvizsgálati karbantartási stratégia katonai és polgári alkalmazásának lehetõségei
A kockázat alapú felülvizsgálati karbantartási stratégia katonai és polgári alkalmazásának lehetõségei Cs. Nagy Géza egyetemi adjunktus A kockázat alapú felülvizsgálat és karbantartás kialakítását és bevezetését
RészletesebbenAZ ACETON ÉS AZ ACETONILGYÖK NÉHÁNY LÉGKÖRKÉMIAILAG FONTOS ELEMI REAKCIÓJÁNAK KINETIKAI VIZSGÁLATA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fizikai Kémia Tanszék Ph.D. értekezés tézisei AZ ACETON ÉS AZ ACETONILGYÖK NÉHÁNY LÉGKÖRKÉMIAILAG FONTOS ELEMI REAKCIÓJÁNAK KINETIKAI VIZSGÁLATA Készítette
RészletesebbenKétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy az hol lelhető fel. Samuel Johnson
Kétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy az hol lelhető fel. Samuel Johnson Szakmai közösség: eredetiség nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos
RészletesebbenAZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola
AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA Doktori (PhD) értekezés tézisei Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Konzulens: Dr. Molnár Ágnes tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2014 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár Matematika, Fizika és Informatika Intézet Ujhelyi
RészletesebbenÉpületlakó denevérfajok felmérése és monitoringja Baranya megyében
Épületlakó denevérfajok felmérése és monitoringja Baranya megyében Závoczky Szabolcs DunaDráva Nemzeti Park 7625 Pécs, Tettye tér 9. Abstract Survey and monitoring of housedwelling bat species in Baranya
RészletesebbenMolekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták elterjedésének és prevalenciájának vizsgálatában
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták
RészletesebbenGépi tanulás a gyakorlatban SVM
Gépi tanulás a gyakorlatban SVM Klasszifikáció Feladat: előre meghatározott csoportok elkülönítése egymástól Osztályokat elkülönítő felület Osztályokhoz rendelt döntési függvények Klasszifikáció Feladat:
RészletesebbenPublikációs lista. Gódor Győző. 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2. Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk...
Publikációs lista Gódor Győző 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2 Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk... 2 Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvű előadások...
RészletesebbenSuskovics Csilla PhD. Szerz, cím, megjelenés. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés helye, helye, PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv
Suskovics Csilla PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar
RészletesebbenÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1261 0.2.2 Species name Lacerta agilis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fürge gyík 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenAz élőhely-urbanizáció egyedi és populációs szintű hatásai házi verebeknél (Passer domesticus)
DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Az élőhely-urbanizáció egyedi és populációs szintű hatásai házi verebeknél (Passer domesticus) Seress Gábor Témavezető: Dr. Liker András, egyetemi tanár, Limnológia Intézeti
RészletesebbenÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenRádiós nyomkövetési és biotelemetriai vizsgálatok a hazai denevérkutatásban tapasztalatok, eredmények
Rádiós nyomkövetési és biotelemetriai vizsgálatok a hazai denevérkutatásban tapasztalatok, eredmények Estók Péter 1 Dombi Imre 2 Görföl Tamás 2 1 Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület 2 Tolna Megyei
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4029 0.2.2 Species name Chondrosoma fiduciarium 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name magyar ősziaraszoló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529
Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenMűholdas és modell által szimulált globális ózon idősorok korrelációs tulajdonságai
Műholdas és modell által szimulált globális ózon idősorok korrelációs tulajdonságai Homonnai Viktória II. éves PhD hallgató Témavezető: Dr. Jánosi Imre ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Bevezetés
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
RészletesebbenMadártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei
Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei Kolozsvári Katalin Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Dr. Török János Az előadás vázlata Bevezetés A
RészletesebbenUdvardyné Tóth Lilla intézeti biológus
Udvardyné Tóth Lilla intézeti biológus Tudományos közlemények Közlemények idegen nyelven TÓTH, L. GÁCSI, M. TOPÁL, J. MIKLÓSI, Á.: Playing styles and possible causative factors in dogs behaviour when playing
RészletesebbenA KUTATÁS EREDMÉNYEI ZÁRÓJELENTÉS 2004-2006.
ÖNELLENŐRZÉS ÉS FUTÁSIDEJŰ VERIFIKÁCIÓ SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOKBAN OTKA T-046527 A KUTATÁS EREDMÉNYEI ZÁRÓJELENTÉS 2004-2006. Témavezető: dr. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenTermészetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével
Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Ambrusné Balázs Borbála KDI II. éves témavezető: dr. Barcza Zoltán külső konzulens: Némethné dr. Mázsa Katalin Tartalom
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1197 0.2.2 Species name Pelobates fuscus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name barna ásóbéka 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
RészletesebbenA Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója
A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója Post-metamorphic palaeofluid evolution of the crystalline complex of the Mecsekalja Zone Dabi Gergely PhD értekezés tézisei
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenVárosi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések
RészletesebbenMIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK. Péteri Adrienn Zsanett DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Péteri Adrienn Zsanett Témavezetők: Dr. Varga János, Egyetemi docens Dr. Vágvölgyi Csaba, Tanszékvezető egyetemi
Részletesebbennovakpeter77@yahoo.com
Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név DR. NOVÁK PÉTER Telefon +36-62-34-25-22 Fax +36-62-54-52-82 E-mail Állampolgárság novakpeter77@yahoo.com MAGYAR TANULMÁNYOK Dátum 1997-2004 Dátum 2004 - Szegedi
RészletesebbenAdatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(1): 29 37. Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához LANSZKI JÓZSEF 1, MÓROCZ ATTILA 2 és DEME TAMÁS 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenErdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Motivációink Védett erdei életközösségeink hosszú távú megőrzése csak
Részletesebben