ELEKTRONIKUS KORMÁNYZATI SZOLGÁLTATÁSOK A FÖLDÜGY TERÜLE- TÉN *

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR SZABÓ MÁTÉ CSABA ELEKTRONIKUS KORMÁNYZATI SZOLGÁLTATÁSOK A FÖLDÜGY TERÜLE- TÉN * Munkámban a földügy területén jelenleg elérhető elektronikus szolgáltatásokat kívánom összegezni. Röviden megemlítem a rendszerváltás óta bekövetkezett leglényegesebb technikai és rendszerszintű fejlesztéseket, majd a jelenleg használt TakarNet rendszer részletes bemutatásával folytatom, gyakorlati példával szemléltetve annak működését, illetve a működés sajátosságait. Végül rátérek a rendszer jelenleg futó továbbfejlesztésének irányaira, a létező koncepciókra és a hamarosan megvalósuló TakarNet24 Projekt bemutatására. 1. A földügyi informatika fejlődése az elmúlt húsz évben Ahhoz, hogy megismerhessük az földügy területén nyújtott jelenlegi és jövőbeli elektronikus kormányzati szolgáltatásokat, fontos áttekintenünk az ágazat elmúlt húsz esztendejében bekövetkezett forradalmi változásokat. Mint azt Horváth Gábor, tanulmányában megállapítja, a rendszerváltás idején, a földügyi igazgatásban az informatika szinte nem létező volt: 1991-ben a 136 földhivatalban mindösszesen 25 személyi számítógép volt használatban.1 Az Európai Közösségek és a magyar kormány 1990 decemberében létrejött megállapodásának eredményeképpen a PHARE segélyprogrammal megkezdődhetett gazdasági életünk átalakítása.2 A PHARE támogatás segítségével elindult A földhivatalok számítógépesítése elnevezésű átfogó, több ütemből álló modernizációs program, amelynek célja egyrészt az infrastrukturális háttér megteremtése volt, másrészt meg kellett oldani a technológiai korszerűsítés kapcsán felmerülő jogi és egyéb problémákat is. Maga a tá- * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Közigazgatási szervezet és e-kormányzás műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Balogh Zsolt György egyetemi tanár (PTE). A szerző egyetemi tanársegéd (BCE Közigazgatás-tudományi Kar); elérhetősége: mate.szabo@uni-corvinus.hu. 1 HORVÁTH G. (2010): A TakarNet24 szerepe a földügyi infrastruktúra fejlődésében In.: Geodézia és kartográfia, 2010/5 2 PHARE: Poland-Hungary: Assistance for Restructuring the Economy

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR mogatás technikai segítségnyújtás, valamint eszközök és szolgáltatások vásárlása formájában került felhasználásra. A technikai feltételek biztosítása mellett szükség volt új jogszabályok megalkotására is: 1996-ban megszületett a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló új törvény, amely támogatta a digitális kataszteri felméréseket ben pedig a Parlament elfogadta az új ingatlan-nyilvántartási törvényt. A törvényi környezettel összhangban elkészült, illetve folyamatosan módosult a földhivatalok korszerűsítési stratégiája is.3 Első ütemben, között, 116 körzeti földhivatalban történt meg a Körzeti Decentrális Ingatlan-nyilvántartási Rendszer és az Iktató Rendszer (együttes rövidítésük: KDIR) telepítése. A cél az ingatlan-nyilvántartás egységesítése, a számítógéppel történő ügyiratkezelés bevezetése volt. Ehhez a tulajdoni lapok teljes adattartalmának számítógépre történő vitelére volt szükség, amelyet a földhivatalok az év végére végeztek el. A főváros sajátos helyzete, a kezelt nagymennyiségű adathalmaz miatt a Fővárosi Kerületek Földhivatalában a vidéki földhivatali rendszertől eltérő módon, az úgynevezett Budapesti Ingatlan-nyilvántartási Rendszer, a BIR segítségével, de ugyancsak megvalósult a tulajdoni lap adatok és az iktatás számítógépesítése. Ugyanitt, a fővárosban, egy kétoldalú svájci segélyprogram eredményeképpen a kataszteri térképek és vázrajzok számítógépes kezelésének lehetőségét is meg kellett teremteni. A második ütemben, az közötti időszakban alakították ki a Térképi Alapú Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése (TAKAROS) koncepciót. Ez magába foglalta a földügyi ágazat teljes vertikumának minisztérium, megyei és körzeti földhivatalok, FÖMI és az egyes szintek hálózati kapcsolatának informatikai fejlesztési stratégiáját. A TAKAROS koncepció egységes alapot teremtett a korszerűsítés különböző fázisaihoz, összehangolta az egymásra épülő lépéseket. A KDIR-t a TAKAROS körzeti rendszer váltotta fel, amely már támogatta a folyamatvezérelt ügyintézést. A harmadik lépcsőfok a már létező a rendszerek hálózatba kötése volt, így született meg a TakarNet hálózat, 1997-ben. A földügyi igazgatás területén e hálózat kialakítása tette lehetővé a decentralizált földhivatali nyilvántartások és az ügyfelek közötti elektronikus kommunikációt. A hálózat kiépítésével és a földhivatali adatbázisok létrehozásával (TAKAROS, BIIR) megvalósult a földhivatali szolgáltatások elektronikus úton történő országos elérése. A külső felhasználók 2003 óta vehetik igénybe a hálózaton keresztül elérhető földhivatali szolgáltatásokat. A TAKAROS információ-technológiai koncepció a földhivatalok számítógépesítésének két eltérő szintjét határozta meg, miután a körzeti és megyei földhivatalok szerepe és működése eltér egymástól. A körzeti földhivatalok képezik a közigazgatás operatív szintjét, ahol a teljes munkafolyamatot jogszabályok határozzák meg. A TAKAROS körzeti földhivatali rendszer ennek megfelelően egy munkafolyamatvezérelt ingatlan-adminisztrációs rendszer. A megyei földhivatalok viszont a földügyi 3 SZENDRŐ D. (2008): A digitális földhivatal távlatai In.: Geodézia és Kartográfia, 2008/4.

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR szektor vezetési és üzleti szintjét képviselik, ezáltal a TAKAROS megyei földhivatali rendszer az ún. META ezen feladatok számítógépes támogatását valósítja meg. 4 Melyek tehát az elmúlt húsz év legnagyobb technikai vívmányai? A fejlesztések eredményeképpen az összes tulajdoni lap adat számítógépre került a földhivataloknál júniusa óta a TAKAROS rendszer az ország összes körzeti földhivatalában üzemel. Mindennek köszönhetően az adatok karbantartása és az ügyiratkezelés számítógéppel történhet. Elkészült a földhivatalokat összekötő TakarNet hálózat, amely az ingatlanadatok távoli, elektronikus elérését biztosítja. Megtörtént a földhivatalok bekapcsolása az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatba is. A földhivatalokban 2003-ban a META projekt során beszerzett szoftverekkel és hardverekkel történt meg az ingatlannyilvántartási térképekből szkenneléssel, transzformálással és a helyrajzi számok geokódolásával az úgynevezett külterületi digitális fedvények előállítása is. Ezek részét képezik a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által kifejlesztett és működtetett, elsősorban ortofotókon alapuló Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszernek (MePAR-nak), amely az Európai Unióhoz történt május 1-jei csatlakozástól kezdődően biztosítja a gazdálkodóknak az uniós földalapú támogatások igénybevételét, valamint azok helyszíni és műholdas ellenőrzését. A Nemzeti Kataszteri Program keretében, több fázisban elkészültek a digitális ingatlan- nyilvántartási térképek is Magyarország teljes területére (2005 végére a külterületek, 2007 végére a belterületek). A változásvezetések ma már kizárólag számítógépen történik. Mivel a TakarNet-en keresztül lehetővé vált az online adatszolgáltatás, a magyar ingatlan- nyilvántartási adatellátás és szolgáltatás elérte az EU minősítési rendszerében meghatározott harmadik e- kormányzati szintet. A felsoroltak mellett rendkívül lényeges kijelölni azokat a jogszabályi kereteket melyek szabályozzák az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszert. Ezen jogszabályok közül a leglényegesebbek a következők: 1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény 2. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló évi LXXVI. törvény 3. A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999 (VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet 4 A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény erejénél fogva, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010 (XII.21.) Korm. rendelet alapján december 31. napi hatállyal a megyei földhivatalok, mint önállóan gazdálkodó jogi személyek megszűntek, jogutódjuk az illetékes megyei kormányhivatalok. A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzi név Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet módosító 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján január 01. napjától a megyei földhivatalok a megyei kormányhivatalok ingatlanügyi szakigazgatási szerveként működnek, megnevezésük: Megyei Kormányhivatal Földhivatala. A körzeti földhivatalok elnevezése nem változott.

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Egyes, a számítógépes adatbázisból lekérdezés útján szolgáltatható ingatlannyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díjáról és az adatátviteli vonalon történő adatszolgáltatásról szóló 41/2002 (V.14.) FVM rendelet évi LXXXV. törvény az illetékről szóló évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról 6. A termőföldről szóló évi LV. törvény 7. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) és 356/2007. (XII.23.) korm. rendelet 8. A földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999 (XII. 22.) FVM rendelet 9. A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok díjáról szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet 2. A TakarNet rendszer szolgáltatásai A TakarNet tehát egy olyan zárt rendszer, amely egyrészt biztosítja a földügyi szakág hivatalainak számítógépes összekapcsolását, másrészt lehetővé teszi a földhivatali adatbázisok távoli adathozzáférését külső felhasználók (regisztrált fizető felhasználók) pl. bankok, közigazgatási intézmények, önkormányzatok, közjegyzők, ügyvédi irodák stb. számára június 10-én az ország összes körzeti földhivatalában megkezdődött a TakarNet hálózaton keresztüli tulajdoni lap-másolat szolgáltatás, vagyis azóta mindegyik körzeti földhivatal szolgáltat tulajdoni lap másolatot nemcsak a saját illetékességi területéről, hanem az ország bármely részéről, vagyis pl. egy zalakarosi ingatlan tulajdoni lapja akár Budapesten vagy Nyíregyházán is beszerezhető.5 A földhivatali központi portálról megtudhatjuk, hogy a TakarNet hálózatot külső, engedéllyel rendelkező, regisztrált felhasználók 2003 óta használhatják. Így napjainkban már több mint kilencezer ügyvéd, banki alkalmazott, bírósági végrehajtó, állami és önkormányzati köztisztviselő stb. használja rendszeresen a földhivatali hálózatot. A regisztrált felhasználók a honlapon belépve vehetik igénybe a számukra elérhető on-line földhivatali szolgáltatásokat. Ezek az alábbiak: E-hiteles tulajdoni lap másolat kérése különböző keresési szempontok szerint, pl. helyrajzi-szám intervallum, ingatlan postai címe alapján stb. Az e-hiteles, vagyis elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat szolgáltatása május 19-én indult. Az e- hiteles okirat olyan elektronikus okirat, amelyen szerepel a szolgáltató hitelesítő záradéka (tanúsítvány) és a szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus aláírásával hitelesíti és elhelyezi rajta időbélyegzőjét. Az e-hiteles okirat bizonyító erejű, de nem minősül közokiratnak. A szolgáltató a tanúsítványával és intézményi elektronikus aláírásával azt igazolja, hogy az e-hiteles okirat az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból származik, és tartalma az időbélyegző által jelzett időpontban megegyezett az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban elektronikus formában rögzített hatályos adatokkal. Fontos megjegyezni, hogy ez kinyomtatva, papír formátumban nem minősül hiteles, bizonyító erejű doku- 5 Forrás: - a letöltés időpontja február 20.

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR mentumnak, csak elektronikus formában rendelkezik bizonyító erővel. Az e-hiteles okirat kizárólag az e-szignó programmal ellenőrizve és elektronikusan számítógép képernyőjén megtekintve bizonyító erejű. Esetlegesen kinyomtatva, papír formátumban nem minősül hiteles, bizonyító erejű dokumentumnak. Mivel a hitelessége csak elektronikus formában ellenőrizhető, így csak ekkor bír bizonyító erővel. Az e-hiteles tulajdoni lap szolgáltatás igénybevételéhez a felhasználónak rendelkeznie kell az e-szignó program használatára való jogosultsággal.6 A szolgáltatás díja: e-hitelesítési költség Ft + áfa ingatlanonként, díjkedvezménnyel rendelkező ügyfelek számára 40.- Ft+ áfa ingatlanonként, amely az egyéb lekérdezési díjakon felül fizetendő. Az E-hiteles tulajdoni lap másolat kétféle formában igényelhető a hálózaton keresztül, kérhető szemle (csak az aktuális bejegyzéseket tartalmazó) vagy, teljes (a törölt bejegyzéseket is tartalmazó) tulajdoni lap másolat. 2.1 Nem hiteles tulajdoni lap másolat kérése Különböző keresési szempontok szerint, pl. helyrajzi-szám intervallum, ingatlan postai címe alapján stb.. A lekérdezés eredményeképpen szolgáltatott elektronikus dokumentum nem hiteles tulajdoni lap másolat kép (.jpg) formátumú, nyomtatása nem támogatott. A nem hiteles tulajdoni lap másolat szintén kétféle formában igényelhető a hálózaton keresztül, az 1. pont alatt említettek szerint január 1-től kezdődően az elektronikus úton szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolat nem tölthető le a felhasználói számítógépre és nem nyomtatható ki. Noha ez utóbbi intézkedésre a visszaélések lehetőségének kizárása érdekében volt szükség, a tiltás alapvető informatikai képzettséggel is kikerülhető. 2.2 Térképmásolat kérése Vagyis a körzeti földhivatalok digitális térképei - egy adott ingatlan és közvetlen környezete - hálózaton keresztül is megtekinthetők. A szolgáltatás június elsejével elindult a főváros térképeinek lekérdezési lehetőségével. Időközben elkészültek az ország külterületeinek digitális térképei is, így április 3-án elindult a külterületekről történő térképmásolat szolgáltatás is. Mivel 2007 végére a belterületek digitális térképei is elkészültek, így a térképmásolat szolgáltatás az ország teljes területére vonatkozóan elérhető. A lekérdezett térképmásolat szolgáltatása pdf formátumban történik. 2.3 E-hiteles földhasználati lap másolat kérése Különböző keresési szempontok szerint pl. helyrajzi-szám, földhasználó adatai (csak az arra jogosult felhasználók számára). Az elektronikus fölhasználati lap másolat szolgálta- 6. Az e-szignó kereskedelmi termék, az elektronikus aláírások ellenőrzéséhez azonban ingyenesen használható, letölthető közvetlenül készítőjétől:

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR tás január 1-étől vált lehetővé. A lekérdezés eredményeképpen szolgáltatott elektronikusan hitelesített földhasználati lap másolat pdf formátumú, megtekintéséhez - egy pdf megjelenítő szoftveren kívül (pl. Acrobat Reader) - szükséges az e-szignó program telepítése. Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott E-hiteles földhasználati lap másolat a következő típusokban kérhető (bizonyos másolat típusok csak az arra jogosult felhasználók számára érhető el): Teljes másolat (a fennálló és törölt bejegyezéseket is tartalmazza) Teljes szemle másolat (csak a fennálló adatokat tartalmazza) Részleges másolat (adott földrészletre leválogatott fennálló és törölt bejegyzések) Részleges szemle másolat (adott földrészletre leválogatott fennálló adatok) 2.4 Számlázási információ lekérdezése A rendszerben minden regisztrált felhasználó saját folyószámlával rendelkezik, így a felhasználó megnézheti saját számláját, követni tudja tranzakcióit, fizetési kötelezettségeit és számlaegyenlegét. 2.5 Ingatlan változás figyelés Amelynek során a felhasználó értesítést kap -ben az általa figyelésre regisztrált ingatlanok adatainak megváltozásakor. Ilyen változások lehetnek például: széljegyzés, címmódosítás, szolgalom bejegyzés, tulajdonjog változás stb. A szolgáltatás szeptember 15-e óta üzemel, és minden TakarNet felhasználó számára elérhető. A TakarNet szolgáltatások jelenleg munkaidőben, vagyis hétfőtől csütörtökig 8:30-tól 16:00 óráig, pénteken 8:30-tól 13:30-ig érhetők el garantáltan. Számos földhivatal szolgáltatása, ahol ennek technikai akadálya nincs (pl. főváros, nagyobb városok) munkaidőn túli időpontokban is hozzáférhető. 2.6 Földhivatalok a Lakásmaffia ellen Az ingatlan változásfigyeléshez kapcsolódik egy, a TakarNet rendszeren keresztül megvalósuló, de attól független megvalósuló szolgáltatás, a módosítás-figyelés. Az Országgyűlés lakásmaffia ellen létrehozott albizottsága felhívásával összhangban a minisztérium és a FÖMI megvalósította a változásfigyelő-értesítésküldő szolgáltatás bevezetését a tulajdoni lapokkal kapcsolatos tranzakciókról április 3-án magánszemélyek számára is elindult a szolgáltatás, mely en, és/vagy SMS-ben értesíti a megrendelőt. A lakásmaffia jellegű bűncselekmények legnagyobb részében az ingatlantulajdonos tudta nélkül történik meg az ingatlan eladása. A szolgáltatás épp ezért a tulajdoni lap figyelését és a módosításokról szóló értesítéseknek a kért formában történő megküldését tartalmazza, előre fizetett díj ellenében. Az értesítés küldésével az ilyen típusú cselekmények megakadályozhatók, a jogbiztonság jelentősen fokozható. E szolgáltatás igénybevé-

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR tele nincs engedélyhez vagy más jogviszony igazolásához kötve, magánszemélyek a földhivatalok ügyfélszolgálatán történő szerződéskötést követően vehetik igénybe. A szerződés bármelyik földhivatali ügyfélszolgálaton megköthető, nem kell a területileg illetékes földhivatalhoz utazni. Amennyiben a lejárat előtt nem kérelmezik a szerződés meghosszabbítását, az a szolgáltatás a figyelés megindításától számított egy naptári év leteltével megszűnik. E lehetőség kizárólag természetes személyek számára van biztosítva, mivel jogi személyek, intézmények nagy tömegű igényeinek kezelésére rendelkezésre áll a TakarNet hálózat erre kialakított szolgáltatása. A rendszer értesítőt küld minden olyan kérelem beérkezéséről, amely széljegyzésre kerül az adott ingatlan tulajdoni lapján, illetve amely a tulajdoni lap adatainak változását eredményezi. Egy ilyen kérelem szólhat például tulajdonjog változásról, valamilyen szolgalom bejegyzése vagy törlése iránti kérelemről stb. Az értesítés az ingatlan fekvése és helyrajzi-száma mellett tartalmazza a változás jellegét is (például széljegyzés, tulajdonjog változás, teher és tény változás). Változás esetén 24 órán belül a rendszer automatikusan küldi az értesítést a felhasználónak, így az ingatlan tulajdonosa a tudta nélkül történő kérelem esetén még idejében ellenlépéseket tehet. Az iratbetekintést illetően az ingatlan-nyilvántartási eljárásról szóló évi CXLI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Egy szerződésben természetesen több ingatlan figyelése is kérhető, de ezekhez csak egy cím és/vagy telefonszám adható meg. Párhuzamosan kérhetők az értesítések ben és SMS-ben is. A változásfigyelési-értesítésküldési szolgáltatás díjköteles, éves díjai a következők: csak Áfa; SMS: Áfa; + SMS: Áfa A TakarNet rendszer működése A szolgáltató-felhasználó kapcsolat web felületeken keresztül valósul meg, így a felhasználók bármely internet böngésző program segítségével érhetik el a TakarNet szolgáltatásokat. Weblapok segítik a felhasználók adatbázis-lekérdezéseit, illetve tájékoztatnak az aktuális szolgáltatásokról, a szolgáltatások árairól, a földhivatalokról, a földhivatalok ügyfélszolgálati rendjéről stb. 8 A hálózat zárt, amely korlátozott és szigorúan ellenőrzött hozzáférést biztosít a külső felhasználók számára. A külső felhasználók kizárólag védett átjárókon keresztül érhetik el a hálózat számukra engedélyezett szolgáltatásait. A szolgáltató-felhasználó kapcsolat interaktív, vagyis a kérés, kérelem kitöltéséhez a rendszer támogatást nyújt, és az elsődleges ellenőrzés (pl. létezik-e a megadott helyrajzi szám az illető földhivatalnál), valamint az esetleges korrekció után azonnali válaszüzenet érkezik. 7 Forrás: - a letöltés időpontja február Forrás: - a letöltés időpontja február 20.

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A biztonságos üzenetforgalmat többszintű titkosítási rendszer segíti, sor kerül pl. az üzenetek tartalmának titkosítására, digitális kulcsok, felhasználó azonosítók, jelszavak stb. használatára. Ezáltal garantálható, hogy a felhasználó lekérdezése végeredményeként a földhivatali adatbázisban lévő tulajdoni lap tartalmával egyezően látja képernyőjén, amit a földhivatali adatbázis tartalmaz, vagyis a képernyőn megjelenő adatok megegyeznek a földhivatali adatbázis aktuális adataival. A rendszer rögzíti, és pontosan azonosítani tudja a kérelmet benyújtó felhasználót, a lekérdezés időpontját és tárgyát. A képernyő tartalmának kinyomtatása a felhasználó feladata. A képernyőn megjelenített tulajdoni lap másolat nem közhiteles, ezért tartalmához joghatások sem fűződnek. A rendszerhez való csatlakozás regisztrációt igényel: a hálózaton történő adatszolgáltatás igénybevételéhez a csatlakozási engedélyen és a szolgáltatási szerződés megkötésén túlmenően a felhasználónak rendelkeznie kell bizonyos technikai feltételekkel is. A TakarNet rendszerhez történő csatlakozás fizikai megvalósításához a felhasználó oldalán szükség van működő adatátviteli vonalra a szolgáltató és felhasználó között, egy számítógépre és nyomtatóra, internet böngészőre, és a hozzáférési jogosultságra (digitális igazolvány), amelyet a Földmérési és Távérzékelési Intézet a regisztráció során ad át. Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolatok igazgatási szolgáltatási díjait az évi LXXXV. tv., valamint a számítógépes ingatlannyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlannyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009 (XII.28.) FVM rendelet és a TakarNet Szolgáltatási Szerződés Általános Szolgáltatási Feltételek "A" melléklete szabályozza. A digitális igazolvány a hálózathoz való hozzáférési jogosultság, vagyis a csatlakozás technikai megvalósítása, amely megfelel a évi CXXII. Tv. 46. (3) bekezdése által előírt, azonnali érvényességvizsgálatra alkalmas, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás feltételeinek. A digitális igazolvány kétféle érvényességi időtartammal vásárolható meg, amely magában foglalja az igazolvány előállítási és fenntartási költségeit: ,- Ft + ÁFA 3 éves időtartamra és ,- Ft + ÁFA 6 éves időtartamra digitális igazolványonként. A digitális igazolvány a hálózathoz való hozzáférési jogosultság, vagyis a csatlakozás technikai megvalósítása. Egy digitális igazolvánnyal egy időben csak egy hozzáférés valósítható meg, így ha pl. egy intézményen belül egyszerre több ügyintéző szeretné a hálózat szolgáltatásait igénybe venni, akkor minden ügyintéző számára külön kell digitális igazolványt igényelni. A hálózaton keresztül megvalósuló adatszolgáltatásért díjat kell fizetni, amely adat-, illetve szolgáltatás díjából, és a hálózat használati díjából tevődik össze. A felhasználó csak az igénybevett szolgáltatások után fizet. Egy adatszolgáltatási folyamat, vagyis attól kezdve, hogy a felhasználó elküldi lekérdezését és megkapja a kért adatokat, több ellenőrzési ponton keresztül zajlik le. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felhasználó megszakít egy lekérdezési folyamatot, a rendszer csak az elért ellenőrző pontokig számítja ki a tranzakcióra eső díjat. Például ha valaki egy ingatlan címe alapján keres, és válaszul

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR megkapja az ingatlan helyrajzi számát, de már a tulajdoni lapot nem kérdezi le, akkor a rendszer csak a cím szerinti kereséshez kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatásokért számláz, a tulajdoni lap szolgáltatásért nem. A díjakat az említett FVM rendelet határozza meg. Ez alól kivételt képez az Ingatlan változás-figyelés szolgáltatás, mivel ennek a szolgáltatásnak a biztosításával a földhivatali intézményhálózat jogszabályi kötelezettségein túlmutató többletszolgáltatást nyújt. Szolgáltatás megnevezése Adat/szolgáltatás díja 1. E-hiteles tulajdoni lap másolat 3600 Ft 2. Nem hiteles tulajdoni lap másolat 1000 Ft 3. Térképmásolat (helyszínrajz) Ft 4. E-hiteles földhasználati lap másolat Ft/oldal 5. Változásfigyelés regisztráció 1800 Ft/ingatlan/év 6. Változásról értesítés 20 Ft/értesítés 1. számú táblázat: 2011-es szolgáltatási díjak Forrás: 176/2009 (XII.28.) FVM rendelet és a TakarNet Szolgáltatási Szerződés 4. Példa a TakarNet használatára Nézzük, hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban! A megfelelő szerződések megkötése és biztonsági tanúsítványok beszerzése után lehetőségünk van a rendszerbe való belépésre. 9 9 A rendszer szemléltetésében egy hozzáféréssel rendelkező szerv, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ volt segítségemre.

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A Digitális tanúsítvány ellenőrzése után lehetővé válik a belépés, és megjelenik a főmenü, ahonnan elérhetőek a TakarNet szolgáltatásai:

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Ezúttal próbáljuk meg megkeresni a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karának Ménesi úti ingatlanának tulajdon lapját - a cím mindenki előtt ismert: Budapest, Ménesi út 5. Lépjünk tehát be a rendszerbe, és válasszuk a Nem Hiteles Tulajdoni Lap menüpontot, ezen belül pedig a Teljes Másolatot - keressünk cím szerint.

12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az eredmény: Sajnos a rendszer nem találja meg a keresett ingatlant. Mi lehet ennek az oka? A fölhivatali bejegyzések digitalizálásakor figyelmen kívül hagyták a magyar fölügyi igazgatás egyik legnagyobb anomáliáját, vagyis hogy a postai cím és a földhivatali nyilvántartásban szereplő cím nem mindig fedi egymást. Lehetséges, hogy a telekalakításkor még nem abból az utcából nyílt a bejárat, vagy egy korábbi egységes telekből hoztak létre többet. Mindez azonban a végeredményen keveset változtat, illetve az egyszeri felhasználót kevéssé hatja meg: ő csak azt tapasztalja, hogy hiába ismeri a pontos címet és irányítószámot, nem kapja meg a kívánt adatot. A felhasználó tovább próbálkozhat, amennyiben esetleg ismeri a környéket, a telek elhelyezkedéséből következtethet a szomszédos utcákra, címekre, amelyekre érdemes rákeresni - a siker azonban esetleges. Az egyetlen olyan egyedi azonosító, mellyel kétség nélkül be tudjuk azonosítani az ingatlant a helyrajzi szám. Ez azonban sok esetben nem áll a rendelkezésünkre idegen ingatlanok esetében pedig igen csekély rá az esély, hogy megismerjük, különösen, ha a tulajdonost nem akarjuk bevonni a vizsgálódásunkba. Kivételesen, az intézmény egy munkavállalójától tudomást szerezhetünk az ingatlan helyrajzi számáról, mely Budapest, így nem okozhat gondot a keresés:

13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Lássuk a keresés eredményét: Ezúttal a rendszer megtalálja a keresett ingatlant és meg is adja annak a címét, mely meglepő módon nem a hivatalos egyetemi postai cím, mely minden hivatalos iraton szerepel, hanem a Mányoki út 9. mely nem más, mint az egyetem uszodájának a címe!

14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Megoldás lehet erre, hogy a budapesti helyrajzi számok kiosztása messze megelőzte az egykori Államigazgatási Főiskola alapítását ugyanakkor a tulajdoni lapra történő felvezetéskor egyértelműen jelezni lehetett volna, hogy mióta a főiskola megnyitotta kapuit, a cím Ménesi út 5. (Arról már nem is beszélve, hogy a bejárat a Kelenhegyi lépcső felől nyílik - de ez talán csak tovább fokozná a zűrzavart ) A Sorszám mezőnél szereplő 1-es számú találatra klikkelve elérhető a tulajdoni lap. Ezúttal, hogy ismerjük a földhivatali címet, próbáljuk meg megkeresni ismét az ingatlan: keressünk rá a Mányoki út 9. számra!

15 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Ezúttal már gond nélkül megtalálja a rendszer a tulajdoni lapot, ugyanazt az eredményt adva, mintha a helyrajzi szám alapján kerestünk volna rá.

16 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az keresések eredményét, vagyis az egyetem ingatlanának tulajdon lapját a mellékletekben található. Hasznos funkciója a rendszernek, a Számlainformáció, mely egyfajta számlaegyenleg lekérdezés, illetve visszamenőleg nyilvántartja a felhasználó korábbi tételeit.

17 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR TakarNet rendszer korlátai és a továbbfejlesztés irányai A tapasztalatok alapján összegezhetők a rendszer korlátai, melyek kijelölik a továbbfejlesztés fő irányait. Látható, hogy a TakarNet tulajdonképpen az egyes földhivatalok saját hálózatát volt hivatott összekötni az interneten keresztül, és célja elsősorban az volt, hogy a hivatalok elérhessék egymás adatait. Vagyis megteremtésekor az ügyfél még nem jelent meg a rendszerben, hiszen a cél nem is ez volt. Mikor 2003-tól kezdődően e zárt és több tekintetben korlátolt rendszerhez lehetővé tették, hogy nem hivatali egységek is csatlakozhatnak, azonnal megjelentek azok elvárások, melyek minden ügyfélközpontú szolgáltatást jellemeznek. Már a csatlakozási engedélyért folyamodók köre is meglehetősen szűkre szabott: a rendszer csak bizonyos felhasználói csoportoknak (ügyvédeknek, közjegyzőknek, önálló bírósági végrehajtóknak) teszi lehetővé a csatlakozást, vagyis az egyéni felhasználó, magánszemély, a tulajdoni lapért még mindig személyesen kell hogy fáradjon a körzeti földhivatalba. De a jogosult felhasználók számárai is meglehetősen nehézkes a rendszerhez való hozzáférés: a csatlakozás számtalan hivatali eljárást igényel (az FVM-nek írt - eljárási díjköteles - kérvényben indokolni kell a csatlakozási igényt, digitális igazolványt kell vásárolni a FÖMI-től minimum Ft-ért stb.), illetve a digitális tanúsítvány telepítését

18 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR igényli a rendszer minden egyes számítógépre. A felhasználói felület is meglehetősen puritán, nélkülözi a segítségnyújtást szolgáló grafikai elemeket. Esélyegyenlőségi probléma, hogy szemben a kormányzati oldalakkal szemben támasztott általános elvárásoknak, nincs lehetőség akadálymentesített megjelenítésre váltani, a többnyelvűség fel sem merül. Az adatok lekérése időben is korlátozott: az gyakorlatilag a körzeti földhivatalok munkaidejéhez alkalmazkodik. Bár a cím szerint keresés elvben lehetséges, a rendszer még budapesti ingatlanokat sem mindig talál meg, mivel az illetékes földhivatal nem vitte fel az adatbázisba, vagy más utcához sorolta az ingatlant. Ez esetben csak a helyrajzi szám lehet az egyetlen azonosító, mellyel kétséget kizáróan azonosíthatjuk az ingatlant - ezt azonban idegen telkek esetében nem mindig ismerjük, vagyis kénytelenek leszünk a földhivatalok segítségét kérni az ingatlan beazonosításához. Így előállhat az az abszurd helyzet, hogy ahhoz, hogy a számítógépes rendszert használjuk, a földhivatalhoz kell fordulnunk további információkért melyért természetesen eljárási díjat kell fizetni, az időveszteségről nem is beszélve! Mindezen konkrét felhasználói észrevételeket figyelembe véve, ugyanakkor a földhivatali rendszer hosszú távú fejlesztési irányira tekintettel összhangban az e- kormányzati elképzelésekkel született meg a Digitális Földhivatal elnevezési hosszú távú fejlesztési program. 10 Ennek az 5-8 évre tervezett programnak a stratégiai céljait két komponens alkotja. Az első az elektronikus földhivatali nyilvántartás továbbfejlesztéséből indul ki. Az ingatlannyilvántartás hatékonyságának növelését a központi elgondolás az ügyfél-orientáltabb ügyintézés biztosításában és a szolgáltatás minőségének javításában látja. A másik, ezt kiegészíteni kívánó, de önmagában is lényeges elem, a digitális földhivatal megépítésével a nemzeti téradat-infrastruktúra felügyelt alapjainak kidolgozása és biztosítása egyéb célokra történő felhasználásával. E többlépcsős fejlesztés eredményképpen megvalósul a földhivatali ügyvitel teljes folyamatának korszerűsítése, egészen a teljesen elektronikus ügyintézésig és szolgáltatásig. Bővülnek a földhivatalok elektronikus szolgáltatásai, javul a szolgáltatások színvonala, javul az adatok minősége, lehetőség nyílik más államigazgatási adatbázisokból adatellenőrzések végzésére, ami az ingatlan-nyilvántartás által nyújtott jogbiztonságot erősíti. Megvalósul az e-europe akcióprogram alapján létrehozott 1044/2005 (V.11.) Kormányhatározatban definiált 4. szintűteljes on-line ügyintézési folyamatot biztosító földhivatali szolgáltatás. Mivel ez a koncepció szervesen illeszkedik az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) céljaihoz; vagyis a közigazgatásnak az információs társadalom lehetőségeire támaszkodó fejlesztéshez, teljesítményének javításához; ezért vált lehetővé jelentős Európai Uniós fejlesztési forrás igénybevétele, az Új Magyarország Fejlesztési Terven keresztül MIHÁLY SZ. - ZALABA P.: Célunk: a Digitális Földhivatal, FIG Working Week 2008 (Stockholm, június ) 11 Részletek itt:

19 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A TakarNet24 Projekt A Digitális Földhivatal koncepció első lépéseként kerül sor a Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere ügyfélkapun keresztül (rövid nevén Takarnet24 projekt) elnevezésű kiemelt projekt megvalósítására, az Elektronikus Közigazgatási Operatív program részeként. 12 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Földmérési és Távérzékelési Intézet között november 28-án került sor a támogatási szerződés megkötésére EKOP projektazonosítóval melynek keretében az Európai Unió és a Magyar Állam a projekt megvalósításához, a szerződés szerint bruttó Ft támogatást nyújt. A TakarNet24 projekt nevében hordozott közvetlen célja, hogy az adatok elérhetősége tekintetében biztosított legyen a 24 órás rendelkezésre állás 13. További közvetlen cél az is, hogy a földhivatali adatokat szélesebb felhasználó rétegek, elsősorban magánszemélyek is közvetlenül elérhessék, így az ügyfelek Kormányzati Portálon, a Központi Ügyfélkapun keresztül bármikor bárhonnan közhiteles információt kaphatnak az ingatlanok nyilvántartási adatairól, az adatokban bekövetkező változásokról. Ki kell emelni az új lehetőségek közül az állampolgárok felé történő adatszolgáltatás biztosítását, melynek kapcsán biztosítani kell a Központi Ügyfélkapun belépő felhasználók azonosítását, az adatszolgáltatási kérések és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzügyi tranzakciók kezelését. Ez utóbbit a jelenleg fejlesztés alatt álló Elektronikus Fizetési Rendszerhez történő kapcsolódással kell megoldani. Látványos újítása a rendszernek a térképi keresés, amelynek segítségével az ingatlan földhivatali azonosítójának ismerete nélkül is kezdeményezhet a felhasználó lekérdezéseket az ingatlanok adataira vonatkozóan. Ez a funkció interaktív térképi felületeket fog kínálni a felhasználók részére a keresések során. Az alkalmazás fejlesztésekor és az üzembe állítás utáni lekérdezésekhez felhasználásra kerülnek a nagyméretarányú ortofotók, a közigazgatási határ adatbázis, és a földhivatali térképkezelő rendszerek adatai. A földhivatali ingatlan-nyilvántartási (TAKAROS, BIIR) és térképi (DATR, TOPOBASE) rendszerek adatait tartalmazó egységes szerkezetű központi adatbázis lehetőséget biztosít adattárházas funkciók kialakítására is. A fejlesztésnek biztosítania kell a felhasználói felületek és tartalmi adatok többnyelvűségét is az információ EU-n belüli szabad áramlásának támogatása céljából. Lehetőség nyílik továbbá országos, különböző szempontok szerint gyűjtött adatok szolgáltatására is. A statisztikai adatszolgáltatások amelyek egyrészt a földügyi szakigazgatás vezetése, másrészt a nagyközönség számára nyújtanak információt elkészíthetők térségi és országos tartalommal is /2007. (XII.5.) Kormány határozat nevesítette 13 Forrás: a letöltés időpontja február 20.

20 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az alábbi rövid idő-költség összehasonlító táblázat nyomán egyértelművé vállnak egy magánszemély számára a TakarNet24 Projekt előnyei. 14 Tevékenység Hivatali ügyintézés TakarNet24 Idő Költség Idő Költség Tervezés, készülődés 1 óra 0 Azonnal 0 Utazás 1 óra Minimum 500 Ft 0 0 Ügyintézés 1,5 óra 2510 Ft 0,5 óra 2510 Ft Utazás vissza 1 óra Minimum 500 Ft 0 0 Összesen 4,5 óra Minimum 3510 Ft 0,5 óra 2510 Ft 2. számú táblázat: Forrás: Weninger Z. (2009): A jelenlegi TakarNet rendszer és a megvalósítandó új rendszer összehasonlítása, FÖMI előadás Mivel a rendszernek a Központi Ügyfélkapun belépő felhasználók kezelése mellett az kezelnie kell tudnia a már meglévő TakarNet rendszer jelenlegi ügyfeleinek igényeit is (közjegyzők, pénzintézetek, önkormányzatok stb.), ezért a jelenleg földhivatali informatikai infrastruktúra teljes újratervezését is el kellett végezni. Egy egységes szerkezetű központi szolgáltató adatbázis kialakítása és hatékony üzemeltetése nem volt megvalósítható 120 eltérő tartalmú önálló földhivatali adatállomány átvételével és további változatlan felhasználásával. A körzeti földhivatali adatbázisok adatszolgáltató szerepét egy központilag kialakított, szinkronizált frissítésű adatbázis veszi át, de az ügyintézés továbbra is a körzeti földhivatali adatbázisokon történik. E központi adatbázis archiválási funkciót is elláthat. Doroszlai Tamás, a Földmérési és Távérzékelési Intézet, Földhivatali rendszert támogató osztályának vezetője, a projekt egyik irányítója, a technikai részleteket illetően elmondta 15 : a TakarNet24 projekt a körzeti földhivatali adatbázisokat replikálja egy központi adatbázisba, majd a replikált központi adatbázisból állítja elő az ún. szolgáltató adatbázisokat, melyek a nonstop szolgáltatások alapját képezik. A központi adatbázis folyamatos frissítését az ORACLE Streams technológiával oldja meg. A központi adatbázisból a szolgáltatásokhoz szükséges adatok leválogatásával keletkeznek a szolgáltató adatbázisok, melyekből különböző webes alkalmazások segítségével történik a szolgáltatás az ügyfélkapu és azon keresztül az ügyfelek felé. Mint Horváth Gábor rámutat, a fejlesztés eredményképpen új földhivatali infrastruktúra jön létre, amelyben igény esetén gyorsan és egyszerűen megoldhatók az alkalom- 14 Forrás: WENINGER Z. (2008): A jelenlegi TakarNet rendszer és a megvalósítandó új rendszer összehasonlítása, FÖMI előadás: A TakarNet24 Projekt 15 DOROSZLAI T. (2009): TakarNet24 adatszolgáltató rendszer, A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság nyíregyházi Vándorgyűlésén, július között tartott elhangzott előadásán

21 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR szerű kiegészítő adatpótlások, mint pl. a föld vagy egyéb ingatlan értékének feltüntetése, továbbá egyszerűbbé válnak a közigazgatási célú kötelező adatszolgáltatások, mint pl. statisztikai adatok előállítása kormányzati döntésekhez. 16 A központi rendszer lehetőséget biztosít más közigazgatási rendszerekkel történő interoperabilitási feladatok magas szintű, korszerű ellátására, valamint az EU szintű adatcserék végrehajtására is. A TakarNet24 rendszer már értéknövelt szolgáltatásokat és termékeket is tud ajánlani mind a közigazgatásnak, mind a magánszektornak. További előny, hogy az egységes ingatlan- nyilvántartási rendszerbe integrált kataszteri térképek megmutatják a tulajdoni lapokon szereplő jogok, tények és egyéb információk térbeli vonatkozásait és összefüggéseit, ezzel alapot biztosítanak a nemzetgazdaság mérnöki-tervezési feladatainak végrehajtásához. Az EU INSPIRE irányelvének megfelelően a nemzeti téradat-infrastruktúra kisebb részmodulonként felépíthető az egységes, közhiteles és nyilvános ingatlannyilvántartási rendszerre alapozva. Érdemes kiemelni a Digitális Földhivatal koncepció később megvalósuló, ambícózus elemei közül az Elektronikus Dokumentumkezelő Rendszert, melyben a beérkező és kimenő ügyiratok elektronikus dokumentumkénti kezelésével az ügyintézés gyorsabbá és területtől függetlenné válik. Továbbá az Elektronikus Ügyfélkapu Rendszer II.-t, melyben már az iratbeadás is területtől függetlenné válik, és megvalósulhat az on-line kapcsolat más közigazgatási rendszerekkel, sőt a hivatalok közötti elektronikus ügyiratforgalom, valamint digitális adatcsere, adatellenőrzés is! Az e-közigazgatás hatásait nagyobb léptékben mérhetjük, ha továbblépünk a projektnek az e-környezetvédelemmel való kapcsolódására: megvizsgálva milyen közvetlen befolyással van a környezetre. Mivel a föld- és ingatlanadatok egy helyen, a központi adatbázison keresztül érhetők el, egy szerverfarm üzemel 140 helyett, valamint vastag helyett vékony kliensek kiszolgálása történik meg, amely nagyságrendekkel alacsonyabb energiaigénnyel bír, így környezetkímélőbb. Továbbá az adattárház alapú megoldásnak köszönhetően hatékony adatbányászati lehetőségek merülnek fel környezetvédelmi területekről, mely során mód nyílik a természeti erőforrások és környezetvédelmi értékek védelmére és fenntartható hasznosítására. Egy ilyen módon átalakított rendszer növelni fogja az adatbiztonságot, a szolgáltatások hatékonyságát, és csökkenti az átfutási időt. A földhivatalok képesek lesznek sokkal hatékonyabban szolgáltatni az összes szükséges tervezési információt, vagy összeállítani időszakos, rendszeres statisztikákat, alkalomszerűen elvégezni különleges célú elemzéseket; mindezt megbízhatóbban és kisebb forrásfelhasználással. A földhivatali ügyintézés gyorsabbá és hatékonyabbá válhat; ez egy lépéssel közelebb visz a "szolgáltató állam" megvalósításához. Az innováció emellett földügyi belső érdekként is definiálható, mivel az értéknövelt szolgáltatások elterjedésének következtében a földhivatali szolgáltatások bevételi oldala gyarapodik, elősegítve ez által a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer fenntarthatóságát, illetve önmagában a földügyi igazgatás költségvetési támogatásának csökkentését. 16 HORVÁTH G. (2010): A TakarNet24 szerepe a földügyi infrastruktúra fejlődésében In.: Geodézia és kartográfia, 2010/5

22 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az eddigi intézményközpontú hozzáállás helyébe szolgáltatás-, illetve ügyfélközpontú megközelítést léptet. A meglévő adatbázisok és integrált koordinációjuk innovatív kezelése, vagyis a felhasználók gyorsabb kiszolgálása, a fokozott adatvédelem és adatbiztonság, valamint a föld- és ingatlanadatok egységes, magas színvonala egyúttal elősegíti az ország gazdasági és társadalmi versenyképességének növelését. A földhivatali rendszerek fejlesztése nyomán megvalósul a mezőgazdasági támogatások jobb elosztása, így a beruházók fejlesztési kedve fokozódik, a foglalkoztatottság bővül, ennek folyományaként pedig a magyar gazdaság potenciálja is megerősödik. 7. Felhasznált Irodalom: Doroszlai Tamás (2009): TakarNet24 adatszolgáltató rendszer In.: Geodézia és kartográfia, 2009/10 Doroszlai Tamás (2009): A Digitális Földhivatal Projekt első lépésének megvalósítása, FÖMI, előadás, Budapest Fenyő György et al: (2000): Közhitelű nyilvántartás az ingatlanokról (Nyugat- Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar jegyzet) Székesfehérvár Gráf József: (2007): A földhivatalok megalakulásának 40. évfordulója, In.: Geodézia és Kartográfia 2007, szám Horváth Gábor (2010): A TakarNet24 szerepe a földügyi infrastruktúra fejlődésében In.: Geodézia és kartográfia, 2010/5 Iván Gyula (2009) A TakarNet24 projekt térinformaikai szolgáltatásai, In.: Geodézia és kartográfia, 2009/10 Mihály Szabolcs, Osskó András, Zalaba Piroska (2009): A magyar egységes ingatlannyilvántartási rendszer, FÖMI kiadvány, Budapest Mihály Szabolcs - Zalaba Piroska (2008): Célunk: a Digitális Földhivatal. FIG Working Week Stockholm előadás Mihály Szabolcs (2009): Földhivatali szolgáltatások fejlesztése a társadalmi és gazdasági igények jobb kielégítése céljából, FÖMI, előadás, Budapest Mikó Zoltán: (2004): Az ingatlanok közhiteles és egyéb állami nyilvántartása, Unió, Budapest Szendrő Dénes (2008): A digitális földhivatal távlatai In.:Geodézia és Kartográfia 2008,4. sz. TakarNet24 rendszerterv (2009). Földmérési es Távérzékelési Intézet, Budapest Zalaba Piroska (2009): TakarNet24 projekt: célkitűzések, ütemezés, főbb lépések FÖMI, előadás, Budapest Weninger Zoltán (2009): A jelenlegi TakarNet rendszer és a megvalósítandó új rendszer összehasonlítása, FÖMI előadás, Budapest

23 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Melléklet: Egy, a TakarNet rendszerből lekért tulajdoni lap:

24 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR