PIACKUTATÁS IVSZ IKT PIACI FELMÉRÉS, 2008 VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ. Komáromi Zoltán. Nador utca 23 5th Floor H-1051 Budapest. Hungary P

Átírás

1 PIACKUTATÁS IVSZ IKT PIACI FELMÉRÉS, 2008 Komáromi Zoltán VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ Nador utca 23 5th Floor H-1051 Budapest. Hungary P Filing Information: szeptember 2008, IDC # : Market Analysis

2 BEVEZETŐ Az IVSZ IT piaci tanulmány a évi magyarországi belső és export informatikai, illetve a távközlési szolgáltatási piacok méretét szerkezetét és az előző évhez hasonlított alakulását tárgyalja. Az informatikai piac fogalmát az azt képező számítástechnikai hardver és szoftver termékek, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások körének kijelölésével határoztuk meg. A hardver és szoftver termékek körének leírása a tanulmány végén a Metodológia és definíciók fejezetben található. A távközlési piacot nyolc szolgáltatási típus szerinti szegmens alapján mérjük és tárgyaljuk. Az informatikai piac méretének és szerkezetének meghatározása az informatikai piac kínálati oldalán található szereplők, vagyis az informatikai cégek árbevételi adatainak feldolgozásán alapszik. Ezek beszerzésére a tanulmány elkészítését egy piackutatás előzte meg. A távközlési piac felmérése már meglévő IDC kutatások eredményeire épít. A piackutatás során alkalmazott metodológiai kérdésekről lásd a tanulmány végén található Metodológia és definíciók fejezetet. A piac tárgyalásánál különböző fogalmakat és szegmentációkat használtunk. Ezek közül a legfontosabbakat az alábbiakban összefoglaljuk. Az informatikai piacok típusai A kínálati oldal számára elérhető informatikai piacok három típusát különböztetjük meg: a belföldi kumulált piacot, a belföldi konszolidált piacot és az export piacot. Kumulált piac A kumulált piac az informatikai cégek számára elérhető teljes informatikai piacot jelenti, amely magában foglalja a végfelhasználók külső szállítóktól történő informatikai beszerzéseit és az informatikai cégek közötti tranzakciókat. Ilyen tranzakciók jönnek létre egy termék disztribútora és a viszonteladók között vagy a szolgáltatások esetén az alvállalkozó és a fővállalkozó között. A kumulált piac mérete nem lehet kisebb a konszolidált piac méreténél. Konszolidált piac A konszolidált piac a végfelhasználók külső szállítóktól történő informatikai beszerzéseit foglalja magában. Méretének meghatározásánál az informatikai vállalatok végfelhasználóknak történő közvetlen termék és szolgáltatás értékesítését vesszük alapul és kiszűrjük az informatikai vállalatok közötti tranzakciók értékét. A konszolidált piac mérete nem lehet nagyobb a kumulált piac méreténél. Export piac Külföldi székhelyű megrendelők magyarországi székhelyű vállalatoktól történő informatikai beszerzéseit foglalja magában. A piaci szereplő k pozíciója A tanulmányban azon cégek piaci pozíciójára vonatkozó adatok szerepelnek, amelyek a felmérés során hozzájárultak a rájuk vonatkozó információk publikálásához. Ugyanakkor az egyes piaci szegmensek koncentrációjára vonatkozóan is szerepelnek adatok a tanulmányban. Mindkét esetben a # 2008 IDC

3 magyarországi vállalatok tényleges árbevételét vettük alapul. Például a nemzetközi informatikai vállalatok esetében a Magyarországon bejegyzett leányvállalat tényleges árbevételeivel számoltunk, amelyben nincsenek benne azok a nemzetközi szinten esetlegesen Magyarországról származó árbevételek, amelyek nem a magyar leányvállalatnál keletkeznek. Ilyen lehet az olyan értékesítés a vállalat magyarországi viszonteladó partnerei vagy ügyfelei felé, amelynek ellenértéke nem a magyar leányvállalatnál folyik be (pl. a partnerek közvetlen hardver importja esetén vagy globális szoftverértékesítési szerződések teljesítése esetén). Piaci szegmentációk A tanulmányban az informatikai piac szerkezetét különböző szegmentációk szerint tárgyaljuk. Részpiacok Az informatikai piacot hardver termékek, a szoftver termékek és az informatikai szolgáltatások részpiacára osztottuk. - Hardver termékek Ide tartoznak a számítástechnikai hardver termékek, alkatrészeik és kellékanyagaik. Nem tartoznak ide a távközlési hardverek, kivéve a távközlési szolgáltatók adatátviteli hálózatainak hardver eszközei. - Szoftver termékek A szoftver termékek kereskedelmi forgalomba kerülő, vagyis nem egyedi megrendelésre készülő szoftvert jelentenek. Az egyedi szoftverfejlesztés az IT szolgáltatások alá tartozik. Szoftver piachoz és az informatikai vállalatok szoftver termékekből származó árbevételéhez a licenc jellegű árbevételek (licenc eladás, szoftverbérlet, szoftverlízing) tartoznak. A szoftver-karbantartási árbevételek IT szolgáltatási árbevételnek minősülnek. - IT szolgáltatások Az IT szolgáltatások piaca magában foglalja a különböző szoftver és hardver termékekhez kapcsolódó informatikai tanácsadási-, telepítési-, támogatási-, üzemeltetési és oktatási szolgáltatások értékesítéséből és a karbantartási valamint utánkövetési díjakból származó árbevételeket, továbbá a teljes körű informatikai outsourcing-ból, a termékekhez nem kötődő informatikai szolgáltatásból és a szervezetfejlesztési tanácsadásból származó árbevételeket. Technológiai szegmensek Az informatikai piacot termékcsoportok szerint 8 hardver technológiai szegmensre, 13 szoftvertechnológiai szegmensre és 3 diszkrét informatikai szolgáltatási szegmensre osztottuk. Más, gyakran használt kifejezéssel élve, a hardver és szoftver technológiai szegmensek alatt a különböző megoldások piacát értjük, mint pl. a szerver megoldások vagy az ügyviteli alkalmazások piacát, ahol a megoldás részét képezi a hardver, illetve szoftver licenc és az ehhez adott szolgáltatás (tanácsadás, telepítés, támogatás/karbantartás, üzemeltetés és oktatás). A diszkrét informatikai szolgáltatások szegmense három olyan szolgáltatási típust foglal magában, amelyek nem köthetők egy-egy technológiai szegmenshez, megoldáshoz és ezeket diszkrét informatikai szolgáltatások gyűjtőnév alatt külön kezeljük. A szoftver és hardver 2008 IDC #

4 technológiai szegmensek értéke magában foglalja az adott termék és a hozzá kapcsolódó szolgáltatás értékesítéséből származó árbevételeket. A 24 technológiai szegmens meghatározásánál három szempontot vettünk figyelembe. Az első szempont az volt, hogy a szegmentáció tartalmazza a felmérést megelőző iparági egyeztetéseken az informatikai cégek által kiemelt, fontosnak tartott megoldási kategóriákat. A második szempont az volt, hogy az egyéb kategóriákon kívüli technológiai szegmensek lefedjék a piac minél nagyobb arányát. A harmadik szempont pedig, a technológiai szegmensek számának korlátozása volt, az adatszolgáltatás túlbonyolításának elkerülése céljából. Egyes technológiai szegmensek összevonásával aggregált szegmenseket lehet definiálni, amelyek a megfelelnek a vállalati informatikai rendszerek egy-egy jól elkülöníthető részének, mint pl. kliens/desztop infrastruktúra vagy a vállalati alkalmazások. (A technológiai szegmensek pontos tartalmáról lásd a Metodológia és definíciók fejezetet.) Aggregált szegmens Hardver megoldások Kliens/deszktop oldali hardver Szerver/adatközpont oldali hardver Hálózati eszközök Egyéb hardver Szoftver megoldások Rendszerinfrastruktúra szoftverek Alkalmazásfejlesztési és implementációs eszközök Vállalati alkalmazások Egyéb szoftver Diszkrét informatikai szolgáltatások Technológiai szegmens Személyi számítógépek, vékonykliensek Perifériák Szerverek Külső tároló rendszerek Vállalati hálózatok eszközei Távközlési szolgáltatói hálózatok eszközei IT Biztonsági célhardverek Egyéb hardver Operációs rendszerek és rendszerszintű szoftverek Rendszer-, és hálózat-felügyeleti és tároló szoftverek IT biztonsági szoftverek Fejlesztő és integrációs eszközök Adatmenedzsment szoftverek Üzleti intelligencia szoftverek Ügyviteli alkalmazások Vállalatirányítási rendszerek (ERP) Vertikális alkalmazások, termelésirányítási és üzemeltetési alkalmazások Ügyfélszolgálati alkalmazások (CRM) Térinformatikai alkalmazások Dokumentum-, tartalomkezelési és workflow rendszerek Egyéb szoftver Teljeskörű informatikai outsourcing Termékekhez nem kötődő informatikai tanácsadás Szervezetfejlesztési tanácsadás # 2008 IDC

5 Tevékenységi területek Az informatikai vállalatok tevékenysége szerinti szegmentáció magában foglalja a saját IT termék értékesítését, a viszonteladott IT termék értékesítését és az informatikai szolgáltatási tevékenységet. - Saját IT termék értékesítése Ide tartoznak a saját hardver vagy szoftver termékek előállításából és értékesítéséből származó árbevételek. - Viszonteladott IT termék értékesítése Más vállalat számítástechnikai hardver vagy szoftver termékének viszonteladásából származó árbevétel. - Informatikai szolgáltatás (Lásd előbb.) Vertikális szegmensek Az informatikai piac végfelhasználói iparágankénti eloszlásának tárgyalásakor 11 iparági szegmenst definiálunk, amelyek mindegyike több iparágat csoportosít. A szegmensek kialakításánál figyelembe vettük az informatikai vállalatok iparági szegmentációs gyakorlatát, illetve a különböző iparágak tevékenysége közötti hasonlóságokat és különbségeket. A 11 iparági szegmens: - Mezőgazdaság, bányászat, építőipar, - Feldolgozóipar - Banki, biztosítási, pénzügyi szolgáltatások, - Távközlés, IT, média, - Közműszolgáltatások, - Szállítás, raktározás, posta, - Kereskedelem, üzleti és egyéb szolgáltatások, - Központi kormányzati intézmények, - Önkormányzatok, - Oktatás, egészségügy, - Egyéb. Ügyfélméret szerinti szegmensek Az informatikai piac ügyfélméret szerinti szegmensek szerinti eloszlásának tárgyalásakor négy szegmenst definiálunk, amelyekben együtt csoportosítják a vállalatokat és a költségvetési szervezeteket: - nagyvállalatok és szervezetek - több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok és szervezetek 2008 IDC #

6 - közepes vállalatok és szervezetek alkalmazottat foglalkoztató vállalatok és szervezetek - kisvállalatok és szervezetek alkalmazottat foglalkoztató vállalatok és szervezetek - mikrovállalatok és szervezetek és háztartások ez a szegmens a 0-9 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokat, szervezeteket és a háztartásokat foglalja magába. # 2008 IDC

7 VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ A magyarországi informatikai és távközlési piac együttes mérete 2007-ben elérte az 1,476 milliárd Ft-ot. A távközlési szolgáltatási piac mérete enyhén visszaesett ben. Ezzel szemben az informatikai piac visszafogott ütemben, 4,4%-kal nőtt. Mindkét piac esetében a 2005-ös évet követően az éves növekedési ütem csökkenése figyelhető meg, amely a távközlési szolgáltatások esetén 2007-ben már a piac zsugorodásába fordult át. A belföldi informatikai piacot egy közel 845 milliárd Ft-os informatikai export piac egészíti ki, amely éves növekedési üteme szintén elmarad az előző évekhez képest, de a belső informatikai és távközlési piachoz képest, 8,4%-os növekedésével még mindig dinamikusan bővülő piacnak tekinthető. A távközlési szolgáltatások magyarországi piaca 2007-ben elérte a 885,7 milliárd Ftos végfelhasználói költést, közel 2%-ot esve vissza az előző évhez képest. A visszaesés elsődleges oka a hang szolgáltatások szegmensének csökkenése. A távközlési szolgáltatások piacán növekedést elsősorban a mobil adatszolgáltatásokból és Internet hozzáférési szolgáltatásokból könyvelhettek el a szolgáltatók. A mobil szolgáltatások piaca kezd ugyanakkor beállni egy állandó szintre. Amíg a vezetékes hangszolgáltatási piac folyamatosan csökkent az elmúlt néhány évben, 2007-ben a mobil hang szolgáltatások piaca is csökkent valamelyest. A mobil hangpiacon tapasztalható verseny lefelé nyomja az egy előfizetésre jutó átlagos havi árbevételt, amelyet 2007-ben az előfizetések számának bővülése már nem tudott kompenzálni. Az erős verseny a hang alapú szolgáltatások piacán arra kényszeríti a szolgáltatókat, hogy diverzifikálják kínálatukat és új bevételi források felé forduljanak, mint amilyen a mobil adatszolgáltatás vagy a mobil Internet hozzáférés. A végfelhasználó szervezetek külső beszállító javára történő informatikai költését tükröző konszolidált informatikai növekedése valamivel alulmaradt a kumulált piac növekedéséhez képest, 2007-ben 4,4%-kal múlta felül 2006-os méretét. A végfelhasználók legtöbbet informatikai szolgáltatásokra (264 milliárd Ft) és hardverbeszerzésekre költöttek (231 milliárd), ami 8,1 illetve 0,3%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A szoftver-beszerzések értékének növekedése 4,9%-kal e két érték közé esett, így ez a részpiac közel 95 milliárd forinttal járult hozzá az eredményhez. Az informatikai vállalatok összesített informatikai árbevétele, az u.n. kumulált piac értéke 2007-ban elérte a 883 milliárd forintot, amely közel 5,2%-os növekedést jelent a 2006-os évhez képest. A részpiacok súlyában érezhető elmozdulás volt tapasztalható a szolgáltatási részpiacok javára. A kumulált informatikai árbevételeknek 46,3%-a származott hardverek értékesítéséből. Ennek a részpiacnak a részesedése 2 százalékpontot csökkent az előző évhez képest. Az informatikai szolgáltatások nyújtása bizonyult a második legjelentősebb részpiacnak 38,5%-os részesedéssel és 1,4 százalékpontos részesedés növekedéssel, míg a szoftver licencek és a szoftverhasználati jog értékesítésének egyéb formái a kumulált piac 14,6%-át tették ki. Az informatikai szolgáltatások és a szoftverek piacán egyaránt 9% körüli növekedés volt tapasztalható, míg a hardverpiac mérete gyakorlatilag nem változott a 2006-hoz képest (0,8%-os növekedés). A kumulált és konszolidált piac mérete közötti különbség, vagyis az informatikai vállalatok közötti tranzakciók volumene, beleértve a hardver, szoftver termékek értékesítését és az informatikai szolgáltatások közvetítését, elérte a 292,1 milliárd Ftot, ami 49,5% százalékot jelent a konszolidált piac méretéhez képest. Tehát IDC #

8 ben a végfelhasználók minden ezerforintnyi költése 1495 forintos forgalmat eredményezett az informatikai vállalatoknál. ÁBRA 1 A távközlési piac szerkezete, 2007 Internethozzáférés és adatátviteli szolgáltatások (21,9%) Vezetékes hangszolgáltatás (30,5%) Mobil hangszolgáltatás (47,6%) Összesen = millió Ft Source: IVSZ IKT piaci kutatás, 2008 # 2008 IDC

9 ÁBRA 2 Az informatikai piac szerkezete, 2008 Kumulált piac IT szolgáltatások (38,5%) Hardver (46,3%) Szoftver (15,1%) Összesen = millió Ft Konszolidált piac IT szolgáltatások (44,7%) Hardver (39,2%) Szoftver (16,1%) Összesen = millió Ft Source: IVSZ IKT piackutatás, IDC #

10 A hardver technológiai megoldások a konszolidált piac 53,9%-át tették ki 2007-ben, ami 318,6 milliárd forintot jelent. A költés ezen a területen a 2006-ra jellemző 6,2%-os növekedéssel szemben, 2007-ben csupán 1,6-%kal nőtt. Ezzel szemben a szoftver megoldások szegmense 7,3%-os értékbeni növekedéssel a konszolidált piac 39,1%- át adták. A fennmaradó 6,9% a diszkrét informatikai szolgáltatások részesedése, aminek értéke a három megoldás-részpiac közül legdinamikusabban, 10,8%-kal emelkedett ben is a személyi számítógépek, és vékonykliensek képezték a konszolidált piac legnagyobb technológiai szegmensét 14,0%-os részesedéssel. Ezt követte a 2006-hoz képest 5,9%-kal magasabb árbevételt produkáló vállalati hálózati eszközök részpiaca, 9,5%-os részesedéssel. A szerver megoldások stagnáló részpiaca 7,2%- os részesedéssel a harmadik legnagyobb technológiai szegmens volt a hardver megoldások piacán. A növekedés ütemének szempontjából a vállalati hálózati eszközök és az egyéb hardverek technológiai szegmense emelkedik ki. Ezzel szemben három megoldási részpiac - a külső tároló rendszerek, a perifériák (nyomtatók, fénymásolók, multifunkciós eszközök, faxok, szkennerek, PC monitorok, kivetítők), és a távközlési szolgáltatói hálózatok eszközei 3,5% és 7,1% között mozgó visszaesést produkált. A vállalatok hardver-beruházásainak szerkezetét a vállalati hardver infrastruktúra három jól elkülönülő része szerint megjelenítve elmondható, hogy a kliens vagy deszktop oldali infrastruktúra eszközökre (PC-k, munkaállomások, perifériák) a hardver-beruházások csökkenő arányát, 42,9%-át fordították 2007-ben, szemben a 2006-os 43,3%-kal. Az adatközpont vagy szerver oldali infrastruktúrára - amely magába foglalja a szervereket és külső tárolórendszereket a költések 17,7%-át szánták, az egy évvel korábbi 18,8%-hoz képest. A vállalati és távközlési hálózati eszközök és IT biztonsági célhardverek, a költések 29,1%-át tették ki, szemben a 2006-os 28,2%-kkal. Az egyéb részaránya is nőtt, 9,7%-ról 10,3%-ra. ÁBRA 3 A hardverekre történő költés eloszlása,2007 Egyéb hardver (10,3%) Hálózati eszközök és IT biztonsági célhardverek (29,1%) Kliens/deszktop oldali hardver (42,9%) Szerver/adatközpo nt oldali hardver (17,7%) Összesen = millió Ft Source: IVSZ IKT piackutatás, 2008 # 2008 IDC

11 Szoftver megoldások terén a végfelhasználók legtöbbet 2007-ben is vertikális, termelésirányítási és üzemeltetési alkalmazásokra költöttek, ez a megoldási kategória a költések 5,9%-át mondhatja magáénak. Ugyanakkora költés ebben a megoldáskategóriában, elsősorban a kormányzati piac gyenge teljesítményének köszönhetően stagnált. Ezt követték a vállalatirányítási megoldások 5,5%-kal és az operációs rendszerek és rendszerszintű szoftverek 5,2%-kal. A legdinamikusabban növekvő részpiacok között szerepel a fejlesztő és integrációs eszközök, a dokumentum-, tartalomkezelési és workflow rendszerek, a biztonsági szoftverek. A vállalatok szoftver beruházásainak szerkezetét a szoftver siló különböző szintjei szerint csoportosítva megállapítható, hogy a siló alapszintjén található rendszerinfrastruktúra szoftverek (operációs rendszerek, felügyeleti szoftverek, IT biztonsági szoftverek, stb.) a költés közel két ötödét tették ki. A siló közepén található alkalmazásfejlesztési és implementációs eszközök, vagy más néven köztes szoftverek (alkalmazásszerverek és alkalmazás integrációs szerverek, adatbáziskezelők, adatintegrációs eszközök, üzleti intelligencia szoftverek, fejlesztőeszközök, stb.) hozzávetőlegesen harmadannyi beruházást (13,3%-os részesedést) mondhattak magukénak, mint az előző kategória. A siló tetején található vállalati alkalmazások a licencekre történő költés 37,8%-át tették ki. Figyelembe véve, hogy az egyéb szoftver (9,4%) kategória túlnyomó többsége is alkalmazásokból áll kijelenthető, hogy ben a végfelhasználó vállalatok és szervezetek szoftvervásárlásra szánt költségvetésük közel felét alkalmazásokra fordították. Ugyanakkor a 2007-es évben a vállalati alkalmazások kapcsán lényeges változás figyelhető meg. Az alapvető backoffice alkalmazások (pl. ERP, ügyviteli alkalmazások) és az ezeket kiszolgáló adatbázisok licensz eladásai csökkennek vagy stagnálnak és a szoftverfejlesztőknek növekvő bevételeket jelentő fejlesztések elsősorban a front-office funkciókat és a meglévő alkalmazásokat és adatvagyon jobb kihasználását támogató üzleti intelligencia, alkalmazásintegráció és CRM területére koncentrálódnak IDC #

12 ÁBRA 4 Szoftverekre történő költés eloszlása, 2007 Egyéb szoftver (9,4%) Rendszerinfrastruk túra szoftverek (39,5%) Vállalati alkalmazások (37,8%) Alkalmazásfejlszté si és implementációs eszközök (13,3%) Összesen = millió Ft Source: IVSZ IKT piackutatás, 2008 TÁBLÁZAT 1 A konszolidált informatikai piac eloszlása technológiai szegmensek szerint, 2007 Hardver megoldások millió Ft részesedés (%) éves növekedés (%) Kliens/deszktop oldali hardver ,0 1,1 Szerver/adatközpont oldali hardver ,0-1,1 Hálózati eszközök és IT biztonsági célhardverek ,1 3,5 Egyéb hardver ,8 4,0 Hardver megoldások összesen ,9 1,6 Szoftver megoldások Rendszerinfrastruktúra szoftverek ,6 8,5 Alkalmazásfejlesztési és implementációs eszközök ,5 13,3 Vállalati alkalmazások ,3 4,8 Egyéb szoftver ,7 9,5 Szoftver megoldások összesen ,1 7,3 Diszkrét informatikai szolgáltatás* ,9 10,8 ÖSSZESEN ,0 4,4 Note: *ide tarozik a teljes körű informatikai outsourcing, a termékekhez nem kötődő informatikai tanácsadás és a szervezetfejlesztési tanácsadás Source: IVSZ IKT piaci felmérés, 2008 # 2008 IDC

13 A tanulmányban meghatározott tizenegy vertikális piaci szegmens közül a távközlési-, IT és média iparág vállalatai költötték a legtöbbet külső informatikai beszállítókra a 2007-es évben 4,4%-kal többet, mint 2006-ban, összesen 116,7 milliárd Ft-ot. Második helyen a pénzügyi szektor áll, mely magában foglalja a bankokat, biztosítókat és pénzügyi szolgáltatókat 9,4 %-os növekedéssel és 114,9 milliárdos kiadással. Ugyanakkor 2006-hoz hasonlóan a pénzügyi szektor bizonyult a legdinamikusabban növekvő vertikális piacnak. A feldolgozóipar 12,9%-os részesedéssel a piac harmadik legjelentősebb vertikális szegmense. Az első három vertikális piaci szegmens a teljes konszolidált költés 52,2%-áért volt felelős. A fennmaradó vertikumok közül a három költségvetési szektor (központi kormányzat, önkormányzatok, egészségügy és oktatás) együttes részesedése elérte a 19,3%-ot. Ugyanakkor ebben az összevont szegmensben, amely a magyar piac egyik legfontosabb szegmensét adja, a piac mérete marginálisan növekedett. Ezen belül is a központi kormányzati költések csökkenése valószínűsíthető, amelyet az elsősorban EU-s pályázatokból finanszírozott egészségügyi és önkormányzati informatikai projektek ellensúlyoztak. ÁBRA 5 A konszolidált informatikai piac eloszlása vertikális szegmenscsaládok szerint, 2007 Mezőgazd., bányászat, ipar 15 Pénzügyi szolgáltatások Távközlés, IT, média Kormányzat, Oktatás, Eü Közművek, száll., rakt., posta 11 Keresk., üzl. és egyéb szolg. 12 Egyéb (%) Source: IVSZ IT piaci kutatás, IDC #

14 Az 500 alkalmazott feletti létszámmal rendelkező vállalatoktól származott az informatikai költés két ötöde. A közepes, alkalmazottat foglalkoztató vállalatok és szervezetek szegmense a piac 25,9%-át adta, míg a alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatok és szervezetek 17,2%-ot tettek ki a teljes piacból. A 0-9 alkalmazottal rendelkező mikrovállalatok és a háztartások adták a költés maradék 16,1%-át. ÁBRA 6 A konszolidált informatikai piac eloszlása ügyfélméret szegmensek szerint, 2007 Nagyvállalatok/szervezetek (>500 alkalmazott) Közepes vállalatok/szervezetek ( alk.) Kisvállalatok/szervezetek (10-99 alk.) Mikró vállalatok/szervezetek (0-9 alk.) és háztartások (%) Source: IVSZ IT piaci kutatás, 2008 # 2008 IDC

15 A főt foglalkoztató informatikai vállalatok az informatikai piac 31,6%-át szerezték meg 2007-ben. Az egy kategóriával feljebb elhelyezkedő, főt foglalkoztató vállalatok a konszolidált piac 27,8%-át mondhatták magukénak. A legnagyobb, 250 főnél többet foglalkoztató informatikai vállalatok együttes részesedése 25,0% volt. Tehát a konszolidált piac 84,4%-át a 10 és afeletti alkalmazottal dolgozó vállalatok adták, az 50 főnél többet foglalkoztató vállalatok piaci részesedése 52,8% volt. 3 és 9 közötti alkalmazottal rendelkező vállalatok a piac 13,1%-át, míg az 1 vagy 2 fős vállalkozások csupán a 2,6%-át fedték le. A konszolidált piac létszám-kategóriák szerinti eloszlásának adatai a es időszakra a piac lassú konszolidálását mutatják, amelynek során a kisebb informatikai cégek piaci részesedése folyamatosan csökkent. Ennek a konszolidációnak elsősorban az alkalmazottat foglalkoztató cégek a nyertesei. ÁBRA 7 A konszolidált informatikai piac szerkezete létszám-kategóriák szerint, alkalmazott 3-9 alkalmazott alkalmazott alkalmazott 250+ alkalmazott (%) Source: IVSZ IKT piaci kutatás, IDC #

16 A 10 fősnél nagyobb vállalatokra általánosságban elmondható, hogy a cégméret növekedésével nő a szolgáltatások és csökken a szoftverértékesítés árbevételben elfoglalt aránya. Ugyanakkor az 50 főnél többet alkalmazó cégek esetén a szolgáltatások átlagos aránya a bevételekből lényegesen magasabb a 3-49 főt alkalmazó cégekhez képest (hozzávetőlegesen 50%, illetve 40%) ben a főt foglalkoztató vállalatok képezték a leginkább hardverértékesítésre fókuszáló cégek csoportját. Az 1-2 alkalmazottat foglalkoztató cégek esetén 2006-hoz képest a szolgáltatások részaránya a bevételekből számottevően csökkent 2006-hoz képest, 47,2%-ra. Ez elsősorban az alvállalkozóként szerződtetett alkalmazottak jelentőségének átalakulásával, illetve visszaszorulásával hozható összefüggésbe. ÁBRA 8 A létszám-kategóriák szerinti piac szerkezete részpiacok szerint, alkalmazott 3-9 alkalmazott alkalmazott alkalmazott 250+ alkalmazott Teljes piac hardver szoftver IT szolgáltatás (%) Source: IVSZ IKT piackutatás, 2008 A 2007-es kumulált informatikai piac első húsz szereplője 40,72%-os piaci részesedéssel bírt szemben a 2006-os 42,4%-os és a 2005-ös 38,7%-kal. A második húsz szereplő részesedése 11,9% volt. A hardver részpiac lényegesen koncentráltabb a szoftver és IT szolgáltatási piacokhoz képest. A kumulált hardver piac magasabb fokú koncentrációját a legfontosabb hardver technológiai szegmensek forgalmának nagy részét bonyolító disztribútorok jelenléte okozza. A szoftver piacon is jelen vannak a disztribútorok, de a kétszintű értékesítési láncok csak egyes szoftver technológiai szegmenseknél, pl. az operációs rendszereknél, biztonsági szoftvereknél, vannak jelen fajsúlyosan és ott is korlátozottabb mértékben, mint a hardver piacokon. A szolgáltatási piac koncentrációja némileg elmarad a szoftverpiacéhoz képest. # 2008 IDC

17 ÁBRA 9 A kumulált informatikai piac koncentrációja, 2007 Teljes kumulált piac Hardver részpiac Szoftver részpiac IT szolgáltatási részpiac (%) Első tíz szereplő Harmadik tíz szereplő Ötödik tíz szereplő Második tíz szereplő Negyedik tíz szereplő Többi szereplő Source: IVSZ IKT piackutatás, IDC #

18 Az informatikai és távközlési piacok méretét és az egy főre jutó költés GDP-hez hasonlított arányát tekintve Magyarország tartja régiós harmadik, egyes esetekben második helyét. Ugyanakkor, elsősorban az informatikai piac e mutatói alapján Magyarország relatív pozíciója a régió többi országhoz képest az utóbbi két évben, a magyarországi piac mérsékelt növekedése következtében romlott. Továbbá Magyarország azon országok sorába tartozik Szlovákiával, Romániával, Horvátországgal és Bulgáriával együtt, ahol a távközlési piac GDP-hez hasonlított aránya jóval magasabb, mint az informatikai piac hasonló mutatója. Ez azt mutatja, hogy az informatikai piac kevésbé szerencsés körülmények között fejlődött az elmúlt időszakban, mint a távközlési piac és az informatikai piac fejlettsége szempontjából Magyarország lemaradt a vezető pozíciót betöltő Csehországhoz képest. Amennyiben az informatikai piac alacsony növekedése megmarad az elkövetkező években is, Magyarország most még meglévő előnye a régió több országával szemben minimálisra csökkenhet vagy megszűnhet. Az informatikai költés a magyar piacon 2007-ben a harmadik legnagyobb volt a közép-kelet-európai régióban Lengyelország és Csehország mögött. Növekedés szempontjából az euróban kifejezett növekedés 9,7%-os növekedésével Magyarország a sereghajtó országok közé tartozik Csehországgal, Horvátországgal és Szlovéniával együtt. Növekedés szempontjából Románia és Bulgária, 26,1%, illetve 23,8%-os növekedésükkel kiemelkednek a többi ország közül. ÁBRA 10 Az IT piac mérete és növekedése a közép-kelet-európai országokban, Éves növekedés (%) H F C G E A B D Piacméret ( ) A Magyarország B Csehország C Szlovákia D Lengyelország E Románia F Bulgária G Horvátroszág H Szlovénia Note: A buborékok mérete a piac méretét tükrözi. Forrás: IDC/World Times, 2008 # 2008 IDC

19 Az informatikai vállalatok export árbevétele 2007-ben elérte a 2 272,2 milliárd Ft-ot, ami 6,0%-kal meghaladja az előző évit. Ennek 37,3%-a, vagyis 848,9 milliárd forintot tett ki az informatikai tevékenységből származó export árbevétel, 8,4%-os éves szintű növekedést mutatva. Az export bevételek fennmaradó 63,5%-a egyéb tevékenységből származik. Ide tartoznak a szórakoztatóelektronikai termékek, elektronikai alkatrészek, mobil telefonkészülékek, távközlési berendezések exportja, offshore /nearshore processing és folyamat kihelyezési szolgáltatások nyújtása, stb. A hardver termékek (pl. külső tárolórendszerek, nyomatók, hálózati eszközök és személyi számítógépek) a teljes export árbevétel 89,6%-át adják. Ugyanakkor ez a terület visszafogott 6,0%-os évi növekedést tudhat magáénak. A hardver export növekedését lényegesen meghaladó ütemben nőtt 2007-ben a szoftver és szolgáltatás export. Az informatikai szolgáltatások, amelyek magukba foglalják a magyarországi szoftverfejlesztési központok szolgáltatásainak árbevételét is, 32,6%- os gyorsuló növekedés mellett 68,6 milliárd forint értékben találtak gazdára külföldön. Ez a teljes informatikai kivitel 8,1%-át teszi ki szemben a 2006-os 6,6%-kal. A szoftver licenc export megközelítette a 19,5 milliárd forintot, amely látványos, 43,1%- os bővülés az egy évvel korábbi volumenhez képest. Ennek ellenére ez a teljes informatikai kivitel még mindig csak mindössze 2,3%-át teszi ki IDC #

20 Copyright Notice This IDC research document was published as part of an IDC continuous intelligence service, providing written research, analyst interactions, telebriefings, and conferences. Visit to learn more about IDC subscription and consulting services. To view a list of IDC offices worldwide, visit Please contact the IDC Hotline at , ext (or ) or sales@idc.com for information on applying the price of this document toward the purchase of an IDC service or for information on additional copies or Web rights. Copyright 2008 IDC. Reproduction is forbidden unless authorized. All rights reserved IDC # 1