Hungarian Association of IT Companies. Tamas Klotz, Secretary General

Átírás

1 Hungarian Association of IT Companies Tamas Klotz, Secretary General

2 Helyzetelemzés: az IKT szektor jelentősége a magyar gazdaságban A gazdaság szerves részeként az IKT szektornak komoly hozzájárulása van a hazai GDP-hez, foglalkoztatási szempontból az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat. A hazai GDP kb. 10%-át adja az IKT szektor. A hazai GDP növekedés több mint felét az IKT termelő és IKT-alkalmazó iparágak állították elő az elmúlt években. 8 év alatt a foglalkoztatottak száma megháromszorozódott, a vállalkozások száma megduplázódott. Az IKT gazdasági hatása a felhasználása, alkalmazása révén jóval erősebb más iparágakban, mint az IKT szektor saját kibocsátása. Az IKT új szolgáltatási formákat hozott létre, mint az e-kereskedelem, e-bankolás, e-közigazgatás, ezek az új szolgáltatási formák növelik a gazdaság hatékonyságát.

3 FactSheet: a magyar IKT szektor FACTSHEET A magyar IKT szektor Mutató Változás Foglalkoztatottak száma (fő) ,7% IKT+ foglalkoztatottak száma (fő) ,8% Teljes IKT árbevétel (Mrd Ft) ,5% IT árbevétel (Mrd Ft) ,2% Telco árbevétel (Mrd Ft) ,7% Közvetített IT értékesítés (Mrd Ft) ,5% IKT ágazati export árbevétel (Mrd Ft) ,0% Informatikai tevékenységből származó (Mrd Ft) % Szórakoztatóelektronikai, távközlési berendezések, alkatrészek exportja (Mrd Ft) % FDI állomány (M Euro) % Működő IKT vállalkozások száma % K+F ráfordítás (Mrd Ft) %

4 Helyzetelemzés: az IKT szektor jelentősége a magyar gazdaságban Az IKT szektor foglalkoztatottsága 2000 óta folyamatosan nő, ma több mint 55 ezer magasan képzett, jól fizető munkahelyet jelent. A keresleti oldalon dolgozó szakemberekkel együtt több mint 120 ezer alkalmazott dolgozik IKT területen xx x 72xx Összesen A foglalkoztatás alakulása az IKT szektorban , TEÁOR fő kategóriánként. Forrás: KSH Vállalkozások száma, db Bruttó kibocsátás, Mrd Ft Bruttó hozzáadott érték, Mrd Ft Nettó árbevétel, Mrd Ft Foglalkoztatottak száma, IT iparág mutatói Forrás: KSH

5 IKT szektor értelmezése és kiterjesztése Kínálati oldal Keresleti oldal Bemeneti tényezők Tőke Humán Kultúra Tudás IKT szektor Gyártás Fejlesztés Szolgáltatás IKT+ szektor IKT felhasználó szektorok B2C B2B B2G IKT intenzív ágazatok Kormányzati szolgáltatások Lakosság PC Internet B2C Politikai és szabályozói környezet Verseny Innováció Pénzügypolitika Biztonság Oktatás és tudomány Fogyasztóvédelem - Egészségügy Az IKT szektor kínálati és keresleti oldala, az IKT+ szektor ábrázolása. Forrás: IVSZ.

6 Helyzetelemzés: a magyar IKT piac A magyarországi informatikai és távközlési piac együttes mérete 2007-ben elérte az milliárd Ft-ot. Az IKT piacon belül az IT piac enyhe növekedést, a távközlési piac visszaesést jelez ben. A korábbi növekedési ütem jelentősen lassult. A belföldi informatikai piacot egy közel 849 milliárd Ft-os informatikai export piac egészíti ki Az export forgalom több mint négyötöde multinacionális vállalatok Magyarországon gyártott, vagy összeszerelt hardver termékeinek exportjából származik Az IT export növekedés elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket hordozó, multinacionális és helyi vállalatokat egyaránt felvonultató szoftver és szolgáltatás exportból származott A es időszakot vizsgálva látjuk, hogy az informatikai exportpiac nőtt a legdinamikusabban, 2006-ban kiugróan közel 30%-ot, a belföldi IT piac lassul, a távközlési piac zsugorodik

7 Helyzetelemzés: a magyar távközlési piac A távközlési szolgáltatások magyarországi piaca 2007-ben elérte a 886 milliárd Ft-os végfelhasználói költést, közel 2%-ot esve vissza az előző évhez képest A visszaesés elsődleges oka a hang szolgáltatások szegmensének csökkenése Növekedést elsősorban a mobil adatszolgáltatásokból és Internet hozzáférési szolgáltatásokból könyvelhettek el a szolgáltatók A távközlési költés teljes IKT piaci aránya 60%, amely jóval felülmúlja az EU arányt. Ennek oka az arányaiban gyengébb IT piaci költés és a távközlési szolgáltatások árszintje. Magyarországi távközlési piac Forrás: IVSZ.

8 Helyzetelemzés: a magyar távközléspiaci trendek A vezetékes hang szolgáltatások piaca továbbra is csökken, elsősorban a vezetékes-mobil helyettesítés következtében A vezetékes előfizetések száma, a forgalom és a költés a háztartási és az üzleti szegmensben egyaránt csökken A háztartási fogyasztók a hang-szolgáltatást egyre inkább mobil szolgáltatóktól veszik igénybe. Az üzleti ügyfelek továbbra is megtartják vezetékes előfizetéseiket, de IP alapú hang-szolgáltatásokra váltanak, hogy költségeiket csökkentsék Az IP alapú hang szolgáltatások piaca gyorsan nő A szélessávú piac további növelése szempontjából a szolgáltatók számára a legnagyobb a szélessávú hálózatok vidéki, városokon kívüli kiépítése jelent kihívást

9 Helyzetelemzés: a magyar IT piac A konszolidált IT piac 2007-re elérte az 590 milliárd forintot, 4,4%-os növekedés mellett A teljes IKT piacon az informatikai részpiacok arányai: IT szolgáltatás: 18%, hardver: 16%, szoftver: 6%. Ezeket az arányok az EU arányokkal összevetve látjuk, hogy leginkább a szoftverek terén van lemaradásunk, az IT szolgáltatások szintje megközelítette az EU szintet A kumulált IT piac 2007-re elérte a 883 milliárd forintos szintet, részpiacainak súlyában érezhető elmozdulás volt tapasztalható a szolgáltatási részpiacok javára A kumulált és konszolidált piac mérete közötti különbség, vagyis az informatikai vállalatok közötti tranzakciók volumene, beleértve a hardver, szoftver termékek értékesítését és az informatikai szolgáltatások közvetítését, elérte a 292,1 milliárd Ft-ot, ami 49,5% százalékot jelent a konszolidált piac méretéhez képest. Tehát 2007-ben a végfelhasználók minden ezerforintnyi költése forintos forgalmat eredményezett az informatikai vállalatoknál

10 Helyzetelemzés: a magyar IT piac keresleti oldala Az IT piac legdinamikusabb vásárlója a banki, pénzügyi szektor, amely jelentős érintett a gazdasági válságban. E szektor 2007-re közel 10%-os növekedést mutatott. A költségvetési szektor együttes részesedése 19,3%, ebben az összevont szegmensben, amely a magyar piac egyik legfontosabb szegmensét adja, a piac mérete marginálisan növekedett. Ezen belül is a központi kormányzati költések csökkenése valószínűsíthető, amelyet az elsősorban EU-s pályázatokból finanszírozott egészségügyi és önkormányzati informatikai projektek ellensúlyoztak Az 500 alkalmazott feletti létszámmal rendelkező vállalatoktól származott az informatikai költés 43%-a. A közepes, alkalmazottat foglalkoztató vállalatok és szervezetek szegmense a piac 25,9%-át adta, míg a alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatok és szervezetek 17,2%-ot tettek ki a teljes piacból. A 0-9 alkalmazottal rendelkező mikro-vállalatok és a háztartások adták a költés maradék 16,1%-át. A konszolidált IT piac vertikumok szerint, Forrás: IVSZ

11 Helyzetelemzés: a magyar IT piac kínálati oldala Az informatikai vállalatok tevékenységét három részre bontottuk: saját IT termékek értékesítése, IT termékek viszonteladása és informatikai szolgáltatások nyújtása Az informatikai szolgáltatások adták az informatikai vállalatok konszolidált bevételének legnagyobb részét (44,7%), ami saját hozzáadott értéket jelent. Az éves változás 1,5 százalékpontos növekedést mutat A hardver és szoftver termékek viszonteladása, vagyis más vállalatok által előállított hardver és szoftver értékesítése jelentette a második legfontosabb tevékenységet 38,5%-os résszel, ami 1 százalékpontos csökkenést jelent 2006-hoz képest. Az IT vállalatok bevételének csupán 16,8%-a származott saját hardver és szoftver termékek értékesítéséből, ez 0,5 százalékponttal kevesebb, mint 2006-ban. A főt foglalkoztató informatikai vállalatok az informatikai piac 31,6%-át szerezték meg 2007-ben. Az egy kategóriával feljebb elhelyezkedő, főt foglalkoztató vállalatok a konszolidált piac 27,8%-át mondhatták magukénak. A legnagyobb, 250 főnél többet foglalkoztató informatikai vállalatok együttes részesedése 25,0% volt. Tehát a konszolidált piac 84,4%-át a 10 és a feletti alkalmazottal dolgozó vállalatok adták, az 50 főnél többet foglalkoztató vállalatok piaci részesedése 52,8% volt. 3 és 9 közötti alkalmazottal rendelkező vállalatok a piac 13,1%-át, míg az 1 vagy 2 fős vállalkozások csupán a 2,6%-át fedték le. A konszolidált piac létszám-kategóriák szerint eloszlásának adatai a es időszakra a piac lassú konszolidálást mutatják, amelynek során a kisebb informatikai cégek piaci részesedése folyamatosan csökkent. Ennek a konszolidációnak elsősorban az alkalmazottat foglalkoztató cégek a nyertesei. Ezen cégcsoport együttes részesedése 25,4%-ról 27,8%-ra emelkedett.

12 Helyzetelemzés: a magyar IT piac értékesítési láncai A kumulált és a konszolidált piac méretének egymáshoz viszonyított aránya lényegesen magasabb (1,77) a hosszabb értékesítési lánccal rendelkező hardver piacokon, mint a szoftver piacokon (1,40), ahol jellemzőbb a direkt értékesítés, mint a kiterjedt viszonteladói hálózatok kiépítése. Az informatikai szolgáltatások esetén az arány 1,29. A gyártók és a felhasználók közötti közvetlen értékesítés a konszolidált informatikai piac 30,4%-át teszi ki. Ez az arány lényegesen nagyobb a szoftver licencek esetén (42,1%) és alacsonyabb (25,5%) a viszonteladói hálózatok kiterjedt jelenlétével jellemezhető hardver piacokon Gyártó Gyártó Disztribútor Disztribútor Disztribútor Viszonteladó Viszonteladó Viszonteladó Viszonteladó Ügyfél Ügyfél Ügyfél % % 1 egység gyártói importhoz % hazai hozzáadott érték adódik IT értéklánc, hozzáadott érték becsléssel. Forrás: IVSZ.

13 Helyzetelemzés: a magyar IT exportpiac Az informatikai vállalatok export árbevétele 2007-ben elérte a 2272,2 milliárd Ft-ot, ami 6,0%-kal meghaladja az előző évit. Ennek 37,3%-a, vagyis 848,9 milliárd forintot tett ki az informatikai tevékenységből származó export árbevétel, 8,4%-os éves szintű növekedést mutatva Saját márkanév vagy bérgyártás keretein belül a globális vagy európai piacokra gyártó vállalatok 2007-ben is meghatározzák az ország informatikai exportját. A multinacionális informatikai vállalatok által Magyarországon gyártott és exportált hardver termékek (külső tárolórendszerek, nyomatók, hálózati eszközök és személyi számítógépek) túlnyomó hányadát adják a teljes export árbevétel 89,6%-át kitevő hardver exportnak. Az informatikai szolgáltatások, amelyek magukba foglalják a magyarországi szoftverfejlesztési központok szolgáltatásainak árbevételét is 32,6%-os gyorsuló növekedés mellett 68,6 milliárd forint értékben találtak gazdára külföldön. Ez a teljes informatikai kivitel 8,1%-át teszi ki szemben a 2006-os 6,6%-kal. A szoftver kivitel szintén dinamikusan 43,1%-kal bővült 2007-ben az előző évhez képest és 2007-ben elérte a teljes informatikai kivitel 2,3%-át. A nemzetközi szoftvercégek magyarországi fejlesztőközpontjai megbízásából elsődlegesen a távközlési, szállítási, feldolgozóipari szektorban, közigazgatásban használt iparág-specifikus szoftverek fejlesztésére szakosodtak.. Ügyfeleiket közvetett módon, anyavállalataik piacépítési tevékenységén keresztül szerzik. Szerepük a kutatásfejlesztésre és kivitelezésre koncentrálódik, inkább költségközpontként működnek, mintsem tényleges piaci szereplőként. Következésképpen árbevételeik messze elmaradnak az általuk előállított szoftver megoldások piaci értékétől.

14 Helyzetelemzés: a magyar IKT piaci előrejelzés A 2008-as piaci előrejelzések enyhe visszaesést, stagnálást jósoltak 2010-ig, majd a piac 3-4% alatti növekedését 2013-ig 2008 október-2009 február időszak értékesítési adataiból jelentős piaci visszaesés, tapasztalható. Az IVSZ becslése alapján az IKT piac zsugorodása 2009-ben elérheti a 15-20%-ot is, ha nem sikerül a vállalati, különösen a KKV szektor, a központi költségvetés IKT beruházásait ösztönözni. A piac ilyen mértékű csökkenése a hazai, főleg KKV kategóriájú IKT vállalatokat lehetetleníti el, akik fejlesztést, szolgáltatást nyújtanak, szakértői állományuk fix költséget jelent, amit a bevételek jelentős csökkenése mellett nem tudnak finanszírozni Pénzügyi szektor: drasztikus IT költés visszafogás várható, az expanziós fejlesztések leállítása, elhalasztása miatt. A pénzügyi szektor az egyik legnagyobb IT felvevő piac, súlya közel 20%-os, az itt jelentkező visszafogás jelentősen befolyásolja az egész piacot Ipari szektor: jelentős visszaesés várható a beruházási és működési költségek visszavágása miatt kereslet/ kínálat munkaerőhiány nő IT Piac Munkaerő piac technológiai tudás elavulása miatt sokan nem tudnak visszatérni a piacra válság időszaka id ő IKT piac és a munkaerő alakulása válság hatására. Forrás: IVSZ

15 Helyzetelemzés: az IKT világpiac Az IKT világpiac folyamatos növekedést mutat a világpiacon 2005 óta, évi 5-6%-os növekedési ütemmel Az IKT világpiac kilátásai az elmúlt évek jó kilátásai után a gazdasági válsággal együtt romlottak A következő közel két éves időszakban a növekedési ütem valószínűleg 3% alatt lesz, várható turbulenciákkal a pénzügyi szektor átstrukturálódása és a reálgazdaság visszaesése miatt. Az IKT termelés 50%-át nem OECD országok adják, nevezetesen Kína és India. Ezekbe az országokba jelentős IKT gyártók telepítettek központokat. Kína a legnagyobb IKT exportőr 360 Mrd dollár árbevétellel, amely meghaladja az EU15 és az USA együttes IKT exportját 2007-ben történelmi csúcsot ért el az FDI az IKT szektorban, összesen 170 Mrd dollárértékben, amely az összes FDI közel egy ötöde Az IKT szektor az OECD országokban 2,5-szer többet költ K+Fre mint a járműipar, és több mint 3-szor annyit mint a gyógyszeripar, kb. 150 Mrd dollárt. Éves IKT világpiac növekedés régiónként, %. Forrás: EITO.

16 Helyzetelemzés: az Európai IKT piac Az Európai IKT piac évi közel 3%-os növekedési ütemmel fejlődött az elmúlt években A világpiacon tapasztalható lassulás ellen a jól teljesítő szoftver és IT szolgáltatások részpiaca dolgozik IKT piac közel 44%-át adja a távközlési átviteli szolgáltatások részpiaca Az IT szolgáltatások a teljes IKT piac több mint 20%-át teszik ki A szoftver költés az IKT 11,4%-a Európa a világ IKT keresleti piacának 32%-át adja, azonban csak 22%-át állítja elő Az EU országok egy főre eső IKT költése jelentős eltéréseket mutat, a legkevesebbet költő Románia (213 /fő) és a legtöbbet költő Svédország (2473 /fő) között több mint 10 szeres a különbség. Magyarország az alsó harmadban, az EU átlagtól (1344 /fő) jelentősen elmaradva helyezkedik el 608 /fő költéssel (2006-ban). Magyarország relatív pozíciója a régió többi országhoz képest az utóbbi két évben romlott. EU IKT növekedés részpiaconként, , %. Forrás: EITO EU IKT piaci struktúra, Forrás: EITO.

17 Helyzetelemzés: Horizontális Információs társadalom Horizontális szempontrendszer értelmezése Lakosság Vállalkozások Közigazgatás Fizikai infrastruktúra PC, Internet PC, Internet, Web PC, Internet Tartalom, szolgáltatás DIAT, B2C ERP, B2C, B2B B2G,

18 Helyzetelemzés: Horizontális Információs társadalom Fizikai infrastruktúra elérhetősége a lakossági szegmensben A legfontosabb célkitűzés továbbra is az, hogy a lakosság, a vállalatok és az intézmények 2010 végére teljes lefedettséggel rendelkezzenek. Az elmaradott társadalmi rétegek felemelkedéséhez, az esélyegyenlőség javításához elengedhetetlen, hogy mindenki számára elérhető legyen a világháló, és mindenki megszerezhesse a hálózat használatához szükséges tudást. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon még mindig drágának tekinthetők a szélessávú szolgáltatások elérési árai, hiszen az élenjáró országok 1 Mbps-re sztenderdizált árait még mindig többszörösen meghaladó tarifákat találunk Magyarországon. A hazai lakossági PC ellátottsági szintje igen alacsony és a növekedési trend is megtorpanni látszik. Ez elsősorban a hazai jövedelmi viszonyoknak tudható be. SZÉLESSÁVÚ TELJESÍTMÉNY MUTATÓ BPI - AZ EU TAGORSZÁGOKBAN, 2008 A szélessávúlefedettség 100%-os elérése fontos prioritás, a ma meglévőhiányosságok költséghatékony megszüntetésére különböző technológiák állnak rendelkezésünkre, ennek a költsége véleményünk szerint várhatóan meg fogja haladni a korábbi programok összegét. HU ellátottság: 14,2% (EU átlag: 20%) Digitális közmű, MTA konferencia, Dr. Sallai Gyula, BME, HTE

19 Helyzetelemzés: Horizontális Információs társadalom Fizikai infrastruktúra elérhetősége a vállalati szegmensben A számítógép vállalati elérhetőségét (availability) tekintve jelentős a magyar lemaradás a versenytársakhoz képest, és aggasztó, hogy 2004 és 2007 között nem nőtt a számítógéppel rendelkező vállalkozások aránya. Az elektronikus szolgáltatások igénybevételét, a céges ügyek intézését jelentősen megkönnyítő digitális aláírás-használat tekintetében Magyarország az utolsók között van. Az IKT-vonzatú fizikai infrastruktúrát tekintve a magyar vállalati szektor lemaradása jelentős, és időben kisebb mértékben növekvő az EU-átlagtól. Magyarországon kiemelkedően magas a fajlagos telekomunikációsköltés az EU átlaghoz képest, miközben az infrastruktúra nagyrészt elavult.

20 Helyzetelemzés: Horizontális Információs társadalom Fizikai infrastruktúra elérhetősége a közigazgatási szegmensben A költségvetési szektor PC ellátottsága 2007-ben minden intézménytípusban elérte a 100 százalékot, azaz valamennyi intézményben használnak legalább egy számítógépet. Az intézményi szektor egészében 94 százalékos az internet-ellátottság. A legalacsonyabb internetpenetrációt az egészségügyi szektorban mérték (93 %). Az önkormányzati szektorban, és az oktatási intézmények körében már viszonylag ritka jelenségnek számít az offline PC. Az egészségügyben azonban még az internet-előfizetéssel rendelkező intézmények PC állományának is több mint harmada internet nélküli. Az egy végpontra eső teljes szolgáltatási díj a korábbi ezer forint/hó szintről, ezer forint/hóra csökkent 2007 második felében. A Közháló szolgáltatások műszaki tartalma, valamint a végpontok földrajzi elhelyezkedése miatt ezek az árak csak korlátozottan vethetők össze a piaci benchmarkokkal, azonban várhatóan ezek a fajlagos költségek tovább csökkenhetnek a következő években.

21 Helyzetelemzés: Horizontális Információs társadalom Tartalom elérhetősége a lakossági szegmensben Az otthoni felhasználók körében az Internet elterjedtség egyik legnagyobb hátráltató tényezője volt köztudottan a megfelelő mennyiségűés minőségűmagyar nyelvűtartalom hiánya. Azonban úgy látjuk, hogy ez mára nem szignifikáns problémája a lakossági szegmensnek, hiszen napról napra egyre több tartalmas magyar nyelvűhonlap keletkezik az Interneten. A társadalom szempontjából az IKT szektor legfontosabb feladata a lakosság bevonása az információs társadalomba. Az infrastruktúra biztosítása mellett a felhasználást ösztönzőtartalmak továbbra is szükségesek az információs társadalom kialakításához. A digitális írástudás az egyének azon tudatossága, attitűdje és képessége, hogy megfelelően használják a digitális eszközöket és lehetőségeket annak érdekében, hogy azonosítsák, elérjék, kezeljék és értékeljék a digitális forrásokat, új tudásokat hozzanak létre, a médián keresztül kifejezzék magukat és kapcsolatba lépjenek másokkal annak érdekében, hogy hatékony közösségi cselekvéseket hajtsanak végre és hogy reflektálhassanak azokra. A legfrissebb kutatási eredmények szerint 2007-ben a digitálisan írástudatlanok aránya a felnőtt lakosság körében még mindig meghaladta az 50 százalékot és 2008-ra sem történt számottevő előrelépés. A kognitív természetű tényezők a motiváció vagy a felhasználói tudás hiánya, illetve a technológiákkal kapcsolatos negatív attitűdök egyre fontosabb akadályt képeznek. A PC használat tekintetében tehát összességében úgy tűnik, az elzárkózókat sokkal inkább az érdektelenség, semmint a materiális okok tartják vissza a számítógép használatától.

22 Helyzetelemzés: Horizontális Információs társadalom Tartalom elérhetősége a vállalati szegmensben Alacsony a vállaltok körében a honlapok száma és minősége Vállalati rendszerek integráltsági szintje alacsony Elektronikus piacterek mennyisége és használata kritikusan alacsony Felső és középvezetői digitális írástudás szintje alacsony Elektronikus fizetési megoldások nem szabványosak és nem integráltak az EU-ba A versenyképesség fokozása szempontjából az alapvető cél az elektronikus, integrált, valós idejű és kiterjesztett vállalat modelljének terjesztése, a modellel definiált működési jövőkép megvalósítása.

23 Helyzetelemzés: Horizontális Információs társadalom Tartalom elérhetősége a közigazgatási szegmensben Az ENSZ által közzétett 2008-as nemzetközi összehasonlításban Magyarország a 30-adik helyen áll az e- Government readiness index szerint. A hivataloknak nem bürokrataként, hanem az állampolgárokat kiszolgáló intézményekként ( service to citizens ) kell működniük. Az e-közigazgatási szolgáltatások hiányossága, hogy nem kezeli a szolgáltatásokat és a vállalkozások hozzáférését egységesen, nem valósult meg ezekre, vagy az igénybe vehető szolgáltatások zömére az egykapus ügyintézés (one-stop shop): emiatt a vállalkozásoknak minden egyes szolgáltatás igénybevételéhez külön kell regisztrálniuk, külön kell kialakítani az ügyintézést CZ HU EU27 EE SI IE EU15 FI ekormányzati szolgáltatást használó lakosok (%) ekormányzati szolgáltatást használó vállalatok (%) Az e-kormányzati szolgáltatások használata a vállalati és lakossági szektorokban (2007). Forrás: Eurostat, 2008