:~c?;"j, ítéletet: "~,;;;};"' A Fõvárosi Ítélõtábla az elsõfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Átírás

1 -. - ==-.:cc;, - - {.- r.', o - \ \ 2 00 / J " A ' - ';"'-'.,""p' V'. \o. l' I;V ;?};,"7;:lf;;;:1..é,, :tf:;,);:c -..., : ;"""1,,';;"."'"'0< :c?;"j, FOVAROSI BIROSAG :":""'" FÓLAJSTROMSzAM I :c;, KEZOÓIRATON:.. Érkezett: Fõváros Itélõtábla Pf /2006/3. PÉLoANY:,.",.""",..,."."Jv:",..." :Ll.ÉKLET: KÖZTOK:,, :. FÓLAJSTROMSzAM UTÓIRATOK: "', A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fõváros Ítélõtábla dr. Baltay István Levente ügyvvõ által képvselt Társaság a Szabadságjogokért (1084 Budapest, Víg u. 28.) felperesnek, a Szlágy és Társa Ügyvéd Iroda (1029 Budapest, Huba vezér u. 9., ügyntézõ: dr. Szlágy N. Péter ügyvéd) által képvselt Egészségügy Mnsztérum (1051 Budapest, Arany J. u. 6-8.) alperes ellen, közérdekû adat kadása ránt ndított perében, a Fõváros Bíróság júnus 2. napján meghozott, 21.P /2006/6. számú ítélete ellen az alperes részérõl 7. sorszám elõterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következõ alatt OC' -- o ítéletet: ",;;;};"' A Fõváros Ítélõtábla az elsõfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A le nem rótt (huszonnégyezer) fornt fellebbezés lletéket a Magyar Állam vsel. Az ítélet ellen fellebbezésnek nncs helye. j;".j.. IJ-f"c I n d o kol a s: ;;':;1?,' r'- A felperes január 6-án azzal a kérelemmel fordult az Egészségügy Mnsztérum egészségpoltka helyettes államttkárához, hogy az év LXIII. törvény 19. és 20. -a alapján bocsássa rendelkezésére a mnsztérum felkérése alapján készült Pszchátra Szakma Kollégum állásfoglalást, amely az llegáls pszchoaktív szerek egészségre való veszélyességéve kapcsolatos. Az államttkár január 19-én kelt válaszában azt közölte, hogy a kért állásfoglalás döntés megalapozását szolgáló dokumentum, amelynek nylvánosságra hozatalához a mnszter nem járult hozzá. A felperes február 23-án benyújtott kereset kéremében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a közérdekû adatok kadására..", ",.. :!;1

2 -. o - C,"'.,,.'";:,.;:,;.'!:, ': --", 1""",., \Jt ', f". -.: r"! -2- Az alperes a kereset elutasítását kérte. A szakma kollégumokról szóló 20/2004. (III. 31.) ESzCsM rendeletre hvatkozott, amely szernt a szakma kollégumok által a mnszter számára készített javaslatok, vélemények a! mnsztérum közfeladata ellátását elõsegítõ jelsõ munkafolyamatok része.! A szakma kollégum mûködése során keletkezett dokumentácó tartalma nem mnõsül közérdekû adatnak. c Az elsõfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest arra, hogy a Pszchátra és a Neurológa Szakma Kollégum által készített, az egyes pszchoaktív szerek egészségkárosító hatására vonatkozó állásfoglalást 15 napon belül bocsássa a felperes rendelkezésére.,. A le nem rótt lletékrõl úgy rendelkezett, hogy azt az Allam vsel. " Indokolásában hvatkozott az Alkotmány 61. (1) bekezdésére, smertette a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nylvánosság áról szóló év LXIII. törvény (Avtv.) 1. (1) bekezdését, a pontjában foglaltakat, a 19. rendelkezéset, a 19/A. ;,.; szabályat, a 20. és 21. -ban foglaltakat. Ezt követõen taglalta a szakma kollégumokról ;? szóló 20/2004. (III. 31.) ESzCsM rendelet vonatkozó elõírásat és az Alkotmánybíróság.,".. 12/2004. (IV. 7.) AB határozatát s. Mndezekre fgyelemmel az A vtv. 21. (2) bezdése alapján a perben az aiperesne kellett es megalapozott volt, azonban ezt az alperes - a blrosag tajekoztatasa ellenere - nem gazolta. Az alperes által hvatkozott rendelet szernt a perbel szakma kollégumokban, amelyek mûködéséhez a költségvetés feltételeket az alperes bztosítja, nem kzárólag az alperessei köztsztvselõ jogvszonyban álló szakértõ személyek dolgoznak, állásfoglalásuk szakvéleménynek teknthetõ, így ez nem csak az alperes döntés-elõkészítés folyamat részének mnõsül. A per adata alapján megállapította, hogy a kért állásfoglalás olyan nformácókat tartalmaz, amely az egészséggel kapcsolatos és a társadalom széles körét érnt, ezért az Alkotmány 701D. (1) bekezdésére fgyelemmel nyomós közérdek fûzõdk ahhoz, hogy az állásfoglalás tartalma széles körben megsmerhetõvé váljon. Ennek megfelelõen kötelezte az alperes az állásfoglalás közlésére. ; Az elsõfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.. Elõadta, hogy az állásfoglalás megsmerése, nylvánosságra hozatala az alperes érdekének sérelmével járna. Az egészségügy mnszter a 20/2004. (III. 31.) ESzCsM rendelet 4. (3) bekezdésének a) pontja alapján kérte fel a Pszchátra és Neurológa Szakma Kollégumot, hogy készítsen szakma állásfoglalást az egyes pszchoaktív szerek egészségre való veszélyességérõl. Erre a mnszter ránymutatás céljából tartott gényt és annak közzétételére azért nem került sor, mert ezzel elõrebocsátották volna a mnsztérumban kalakított, de jogszabályba még nem foglalt szakma álláspontot. ;:.',,'

3 2.Pf /2006/ (:' Hvatkozott arra, hogy a mnsztérum vezetése dönthet úgy, hogy korlátozza a szakma vélemény közzétételét, ha úgy ítél meg, hogy azok megsmerése veszélyeztet a mnsztérum feladat- és hatáskörének lletéktelen külsõ befolyástól mentes ellátását. A perbel vélemény a rendelet elõírásából eredõen a mnsztérum közfeladatának ellátását elõsegítendõ belsõ munkafolyamat része, amely a jogalkotás lletve jogalkotás kezdeményezésére rányuló feladatában manfesztálódk. Az A vtv. 19/ A. -ából ktûnk, hogy ezen adatok megsmerését a kezelõ szerv nem köteles engedélyezn, erre az egészségügy mnszter sem kötelezhetõ. ha úgy ítél meg. hogya késõbb kodflkácót negatívan érntené vagy bármlyen módon befolyásolná az adat megsmerése., Hvatkozott arra s. hogya 19/A. alkalmazhatósága. a nylvánosság lletve az engedélyezés nem függ attól. hogy ténylegt'sen születk-e döntés, az azt megalapozó adatok alapján vagy sem. akkor s jogosult az adatkelezõ szerv vezetõje az adatok megsmerésének korlátozására, ha nem születk döntés. Utalt a BH.356/2003. jogesetre. amely szernt a szakértõ bzottság testület véleményének ' alapját képezõ szak- és korreferens vélemények elõkészítõ anyagnak mnõsülnek, amre az érntett önrendelkezés joga nem terjed k, A 288/2004. (X. 28.) Kormányrendelet egégügy mnszter feladat- és hatáskörét úgy - határozta meg. hogy általános rányító jogcöhel bír. ;:. Az elsõfokú ítélet nyomós közérdekre val(, hvatkozása körében azt fejtette k, hogy ha a szakma ránymutatás egy késõbb jogszabályban vagy az állam rányítás egyéb formájában manfesztálódk, akkor az nem csak megsmerhetõvé, hanem kötelezõvé s válk. r A felperes fellebbezés ellenkérelmében az elsõfokú ítélet helybenhagyás át kérte. Az alperes fellebbezése nem alapos. ;:Fl Az elsõfokú bíróság a lefolytatott bzonyítás eljárás alapján helye,sen állapította meg a I,,' tényállást, melyre alapított döntése s helytálló, ezért a Fõváros Itélõtábla az elsõfokú ítéletet a pp (2) bekezdésének megfelelõen helybenhagy ta. alapvetõen helyes ndoka alapján. Az elsõfokú bíróság ítéletében teljes köruen smertette a jogvtában rányadó jogszabály rendelkezéseket. A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nylvánosságáról szóló év LXIII. törvény (Avtv.) 20. és 21. -a tartalmazza a közérdekû adatok megsmerésének eljárás szabályat. Az alperes mnsztérum nylvánvaló módon az Avtv. 19. (1) bekezdésének hatálya alá esõ szervezet. amelynek az Avtv. 19. (3) bekezdése szernt lehetõvé kell tenne a kezelésében levõ közérdekû adatok megsmerését, kvéve ha a jogszabály (Avtv /A. ) lehetõvé tesz a megsmerés megtagadását.

4 ,,,c -4- A közérdekû adat fogalmát az A vtv pontja akként határozza meg, hogy állam vagy hely önkormányzat feladatot, valamnt jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévõ, valamnt a tevékenységére vonatkozó, a.: személyes adat fogalma alá nem esõ, bármlyen módon vagy formában rögzített nformácó vagy smeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyûjteményes jellegétõl. Az Avtv. 19/A. (1) bekezdése értelmében a 19. (1) bekezdésében meghatározott szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára rányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a kezelésétõl számított tíz évg nem nylvános. Ezeknek az adatoknak a megsmerését az azt kezelõ szerv vezetõje engedélyezhet. Ez a rendelkezés azt jelent, hogy amennyben a megsmern kért adat a döntés' meghozatalára rányuló eljárás során keletkezk, és az a döntés megalapozását szolgáló adatnak mnõsül, abban az esetben a kezelésétõl számított tíz év dõtartama kzárólag az azt kezelõ szerv vezetõjének döntésétõl függõen smerhetõ meg, a vezetõ dszkreconáls jogkörébe tartozk a megsmerés engedélyezése. Az Avtv. 19/A. (2) bekezdése arról rendelkezk, hogy - a tíz éves dõtartamon be!ü! - a dönté.s meghozatala után már csak akkor utas"tható el a megsmerésre rányuló kérelem. ha az adat közlése az adott szerv törvényes mú'ködés rendjét vagy feladat- és hatáskörének lletéktelen külsõ befolyástól mentes elfátását, különösen az adatot keletkeztetõ álláspontjának a döntések elõkészítése során t6rténõ szabad kfejtését veszélyeztetné. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a perbel adatok nem teknthetõk az A vtv. 19/ A. (1) bekezdésében meghatározott adatoknak. A másodfokú bíróság megítélése szernt a szakma kamara a 20/2004. (III. 31.) ESzCsM rendeletben szabályozott jogállású, a mnsztérum szervezetétõl elkülönülten, szakma alapon mûködõ, önálló szervezet. Így az adott kérdésben elfoglalt szakvéleményt tartalmazó állásfoglalása nem az alperes mnsztérumon belül, annak belsõ eljárása során, hanem az eljárást megelõzõen keletkezett, amely ezért döntés-elõkészítõ adatnak nem teknthetõ. A perbel eljárásban az alperes azt sem bzonyította és nem s hvatkozott arra, hogya felperes által megsmern kért állásfoglalás vonatkozásában olyan, az A vtv. 19/ A. (1) bekezdésében elõírt döntés meghozatalára rányuló eljárás van folyamatban, amellyel összefüggésben keresték meg az alperes tõl függetlenül mûködõ szakma testületet. Mndezekre fgyelemmel az adatok megsmerésének engedélyezése nem tartozk az alperes vezetõjének dszkreconáls jogkörébe. t Az smertetett rendelkezésekbõl ktûnõen annak kérdése, hogy az adatok megsmerése veszélyeztetné az adatokat kezelõ szerv törvényes mûködés rendjét, feladatanak befolyásmentes ellátását csak abban az esetben merülhetne fel, ha egyrészt döntés- elõkészítõ adatróllenne szó, másrészt a konkrét döntés már megszületett. J! j """

5 2.Pf /2006/ A kfejtettek szernt azonban a perbel adatok nem mnõsülnek döntés-elõkészítõ adatoknak, és konkrét eljárás sem ndult, lletve döntés sem született az állásfoglalással összefüggésben. Ezért az alperes alaptalanul hvatkozott arra, hogy a mnszter jogosult eldönten, hogy az adatok megsmerése a késõbb kodfkácót negatívan érntené lletve befolyásolná. Az alperes a 19/ A. -án túlmenõen más, az adatok megsmerésének megtagadására alapot adó tényre nem hvatkozott, ezért a felperes által kért közérdekû adatok kadására köteles. A másodfokú bíróság a fellebbezés eljárásban felmerült fellebbezés lletékrõl az év XCllI. törvény 57. (1) bekezdésének o) pontja alapján rendelkezett, míg a fellebbezés I '- költségrõl nem kellett határozna, mvel a felperes perköltségre nem tartott gényt. Budapest, szeptember 26. 0:- f! ;(._.,;;; "": \. ';"--"""'.' +C ; o Kzmanné df:-oszkó Maranne s. k. atalr!(;se.1nöke Böszörményné dr. Kovács Kataln s. k. Dr. Gyõrné dr. Maurer Amá.1a s. k. I.'4" elõadó bíró bíró It-:;. :'. A kadmány hte tsztvselõ." "