2011. évi... törvény. a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. II. Fejezet

Átírás

1 1. melléklet a BM/5304/2011. számú kormány-előterjesztéshez évi... törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól A közbiztonság és a közrend megteremtése, illetve fenntartása az állam alapvető joga és kötelessége. A közbiztonság és a közrend fenntartásában részt venni kívánó, a környezetük biztonságáért felelősséget érző állampolgárok számára a polgárőrség nyújt cselekvési lehetőséget. A közbiztonság megszilárdításában fontos szerepet betöltő önkéntes társadalmi szerveződés hatékony működésének biztosítása, illetve e szerveződéseknek a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel, valamint a lakossággal való együttműködése kereteinek meghatározása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény a polgárőr szervezetek jogállását és működését, valamint a polgárőri tevékenység szabályait állapítja meg. (2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (1) Polgárőr szervezet: a) a polgárőr egyesület, b) a területi polgárőr szövetség, valamint c) az országos polgárőr szövetség. II. Fejezet A POLGÁRŐR SZERVEZETEK JOGÁLLÁSA 1. A polgárőr szervezetek típusai 2. (3) A polgárőr szervezetek politikai tevékenységet nem folytathatnak, működésük a politikai pártoktól független. (4) Nyilvántartásba vett más társadalmi szervezet az elnevezésében a polgárőrséggel való összetéveszthetőségre alkalmas megjelölést és elnevezést nem használhat. 2. A polgárőr egyesület

2 3. (1) A polgárőr egyesület az e törvényben megállapított eltérésekkel az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő egyesület, amely a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, illetve bölcsőde, óvoda és általános iskola közvetlen közelében jelzőőri feladatokat lát el. (2) A polgárőr egyesület az (1) bekezdésben meghatározott kizárólagos feladatait más társadalmi szervezet nem végezheti, ilyen célra más társadalmi szervezet nem alapítható. (3) A polgárőr egyesület az (1) bekezdésben foglalt polgárőri tevékenységen túlmenően önkéntesen közreműködhet a) a katasztrófa- és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, rongálásának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában, b) a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében, c) a bűncselekmények és szabálysértések megelőzésében és felderítésében, az eltűnt személyek felkutatásában, a körözött járművek azonosításában, d) a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában e) a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében, f) a rendezvények helyszínének biztosításában, g) a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában, h) az önálló, illetve közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében, i) a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben. 4. (1) Polgárőr egyesület a 3. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha a) rendelkezik a működési területén illetékes helyi önkormányzat jóváhagyásával, b) a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötött, valamint c) az országos polgárőr szövetség tagja. (2) A polgárőr egyesület működési területe annak a településnek, a fővárosban kerületnek a közigazgatási területe, amelyet a polgárőr egyesület székhelyeként megjelölt. (3) Polgárőr egyesület tagja kizárólag természetes személy lehet.

3 (4) A bíróság a polgárőr egyesület nyilvántartásba-vételi kérelmét elutasítja, ha a tagnyilvántartás alapján megállapítható, hogy a polgárőr egyesület tagja más bejegyzett polgárőr egyesületnek már tagja. 5. (1) A 4. (1) bekezdés b) pontja szerinti együttműködési megállapodást a rendőrség köteles az önkormányzat jóváhagyásával rendelkező polgárőr egyesülettel megkötni, amennyiben az együttműködési megállapodást megszüntető ok nem áll fenn. (2) Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen a) az együttműködés területeit, b) a polgárőr egyesület részére térítés nélkül vagy térítés ellenében átadásra kerülő tárgyi eszközök, valamint biztosított helyiségek használatára és visszavételére vonatkozó rendelkezéseket, c) a közös feladatok ellátásának rendjét, valamint a polgárőr egyesület tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát, d) a kapcsolattartás módját, valamint e) az együttműködést segítő további rendelkezéseket. (3) Ha a polgárőr egyesület a 3. (3) bekezdésében megjelölt, önként vállalható feladatok közül a rendőrség hatáskörével összefüggő feladatot is ellát, úgy e feladat ellátásnak módjáról az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell. (4) Az együttműködési megállapodás megszűnik, ha a) azt határozott időtartamra kötötték és az időtartam letelt és az együttműködést nem hosszabbították meg, b) azt az együttműködő fél felmondja, valamint c) az együttműködők valamelyike jogutód nélkül megszűnik. (5) Az együttműködési megállapodást a rendőrség felmondja, ha a polgárőr egyesület a) működése a polgárőri tevékenység rendeltetésével összeegyezhetetlen célra irányul vagy arra vezet, illetve politikai pártokhoz, politikai szerveződésekhez vagy tömegmozgalmakhoz kötődik, b) működése másokban különösen faji, etnikai, kisebbségi, vallási, politikai vagy más csoportok tagjaiban félelmet kelt, c) működése során az e törvényben meghatározottakat ismételten, vagy súlyosan megszegi, illetve ha a polgárőr egyesület tagja, vagy tagjai polgárőr tevékenységükkel összefüggésben ismételten jogsértést követnek el. (6) Ha az együttműködési megállapodás megszűnik, az együttműködők kötelesek elszámolni egymással. Az elszámolás az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint történik. 6.

4 (1) A polgárőr szervezet tevékenysége során együttműködik a rendőrséggel és az egyéb rendvédelmi szervekkel, az állami és önkormányzati szervekkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik. (2) Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban való részvétel elősegítését, valamint az önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti. (3) Ha a rendőrség tudomására jut, hogy az illetékességi területén együttműködési megállapodás hiányában polgárőr szervezet működik, vagy nem polgárőr szervezetként nyilvántartásba vett társadalmi szervezet a 3. (1) bekezdése szerinti polgárőr tevékenységet végez, haladéktalanul értesíti az ügyészt, valamint a külön jogszabályokban meghatározottak szerint intézkedik. (4) A rendőrség az e törvényben foglalt rendelkezések polgárőr szervezet általi betartásának ellenőrzése érdekében jogosult a polgárőr szervezet legfőbb szerve határozatainak, valamint az etikai eljárással összefüggő iratoknak a megismerésére. 3. A területi polgárőr szövetség 7. (1) A területi polgárőr szövetség a működési területén székhellyel rendelkező polgárőr egyesületek által az egyesülési jog alapján létrehozott szövetség, amelynek a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodással kell rendelkeznie. (2) A területi polgárőr szövetség működési területe megegyezik annak a megyének (fővárosnak) a közigazgatási területével, amelynek területén a székhelye van. (3) A területi polgárőr szövetség tagja a (2) bekezdés szerinti közigazgatási területen működő polgárőr egyesület lehet. 4. Az országos polgárőr szövetség 8. (1) Az országos polgárőr szövetség akkor vehető nyilvántartásba, működhet, illetve jogszabályban meghatározott feladatait akkor láthatja el, ha a) a tagságát alkotó polgárőr egyesületek tagsága eléri az tagot b) az Országos Rendőr-főkapitánysággal (a továbbiakban: ORFK) együttműködési megállapodást kötött, c) legalább három éve országosan szervezi a polgárőr egyesületek és a területi polgárőr szövetségek vagy az ezeknek megfelelő polgárőr szervezetek tevékenységét, továbbá d) szerepel a bíróság nyilvántartásában, e) rendelkezik a polgárőrök közterületi tevékenységének ellátását meghatározó szolgálati és etikai szabályzattal.

5 (2) Az országos polgárőr szövetség feladatának ellátásával összefüggésben állami támogatásban részesíthető, működési, elhelyezési feltételeit az ORFK-val kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon az ORFK, vagy a megyei rendőr-főkapitányság biztosíthatja. (3) Az országos polgárőr szövetség az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága részére minden év március 31-ig írásos beszámolót készít, és a bizottság munkaterve szerint tájékoztatót tart. (4) Az országos polgárőr szövetség meghatározza a polgárőrség bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági tevékenységének irányait, és folyamatos szakmai koordinációval segíti a területi polgárőr szövetségek és polgárőr egyesületek tevékenységét. (5) Az országos polgárőr szövetség felkérésére az ORFK közreműködik a polgárőrök képzésének, szakmai ismereteinek bővítésében. III. Fejezet A POLGÁRŐR IGAZOLVÁNY KIBOCSÁTÁSA, VALAMINT A NYILVÁNTARTÁS SZABÁLYAI 5. A polgárőri szolgálat 9. (1) A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint közfeladatot ellátó személy. (2) A polgárőri szolgálat ellátásának rendjével kapcsolatos szabályokat az országos polgárőr szövetség által kiadott szolgálati és etikai szabályzat állapítja meg. (3) A 3. (1) bekezdésben meghatározott polgárőr tevékenységet az a a) 18. életévét betöltött, b) cselekvőképes, c) büntetlen előéletű, polgárőr láthat el, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását, és magára nézve kötelezőnek ismeri el a (2) bekezdés szerinti szabályzatokat. (4) A 3. (3) bekezdés szerinti tevékenységeket az a a) 14. életévét betöltött, valamint b) a közügyek gyakorlásától nem eltiltott polgárőr láthat el, aki magára nézve kötelezőnek ismeri el a (2) bekezdés szerinti szabályzatokat. 10. (1) A polgárőr a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel kizárólag egyesülete működési területén járhat el. (2) A polgárőr az egyesülete működési területén kívül is eljárhat

6 a) a területileg illetékes polgárőr egyesülettel történő közös feladat- vagy szolgálatellátás során, vagy b) abban az esetben, ha arra a polgárőr egyesület a 6. (1) bekezdésben meghatározott szervekkel együttműködési megállapodást kötött c) a területi szövetség és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött megállapodás alapján a megye (főváros) közigazgatási területén, d) az országos polgárőr szövetség és az ORFK-val kötött megállapodás alapján országosan e) ha az érintett önkormányzattal írásban együttműködési megállapodást kötött. (3) Ha a rendőrség a polgárőr egyesület működési területén fokozott ellenőrzést hajt végre, ennek tartama alatt a polgárőr egyesület saját feladatainak ellátását köteles bejelenteni, és a rendőrség utasítása szerint eljárni. 11. (1) A polgárőr a polgárőri tevékenység ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkezik, kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, valamint köteles részrehajlásmentes magatartást tanúsítani. (2) A polgárőr a 3. (1) bekezdése szerinti tevékenységek ellátása során országosan egységes formaruhát (a továbbiakban: formaruha) visel. A formaruhán jól láthatóan fel kell tüntetni a polgárőrség megjelölést. A formaruha jellemzőit a rendészetért felelős miniszter állapítja meg. (3) A polgárőr a tevékenysége során nem viselhet olyan formaruhát, amely rendvédelmi szerv vagy más hatóság tagjának egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre alkalmas vagy amelynek a viselése jogszabályba ütközik. A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhat. (4) A polgárőri tevékenység ellátása során a polgárőr köteles magánál tartani polgárőr igazolványát. Ha a polgárőr közterületi polgárőri szolgálatot lát el, annak tartama alatt polgárőri igazolványát köteles a formaruhán jól látható helyen, a nevet, a fényképet és az egyedi azonosítót tartalmazó oldalával kifelé fordítva, kitűzve viselni. (5) A polgárőr szervezet gépjárművén a fényvisszaverődést segítő eszközökön és anyagokon kívül jelzésként kizárólag a polgárőrség felirat, a polgárőr szervezet működési területének megjelölése és a település címere helyezhető el. (6) A polgárőr a polgárőri tevékenység ellátása során a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt. (7) A polgárőr egyesület a közterületi polgárőri szolgálat ellátása érdekében a jogszabályban meghatározottak szerint jogosult az egységes digitális rádiótávközlő rendszer használatára. 12. (1) A polgárőr a közterületi polgárőri szolgálat ellátása során a megengedett hatóanyag tartalmú és töltőanyag tömegű gázspray-t tarthat magánál. A gázspray használata esetén kerülni kell a sérülés okozását.

7 (2) A polgárőr a gázspray használata nyomán megsérült személy részére amint ez lehetséges köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa. (3) Gázspray-t az országos polgárőr szövetség térítés ellenében az ORFK-tól igényelhet az együttműködési megállapodás alapján. (4) A (3) bekezdésben meghatározott eljárásrend nélkül beszerzett gázspray birtoklására és a polgárőri tevékenység során történő felhasználására a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre vonatkozó általános szabályok az irányadók. 13. A polgárőr tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, illetve a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt visszatartani. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. 14. (1) A polgárőr a közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a jelzőőri tevékenységet a rendőrség megérkezéséig önállóan, azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően végezheti. (2) A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínére érkezését követően haladéktalanul értesíti a rendőrséget. Az értesítés kiterjed a baleset jellegére, a sérültek számára, valamint arra, hogy a polgárőr megítélése szerint milyen veszélyhelyzet állt elő. (3) A polgárőr a bölcsőde, az óvoda, illetve az általános iskola fenntartójának értesítése mellett a rendőrséggel együttműködési megállapodása alapján jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében a bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni. (4) Az (1) és a (3) bekezdésben foglalt célból a jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat. Munkáját jól látható, illetve hallható jelzésekkel köteles összehangolni. A jelzőőri tevékenységet végzőnek és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak kell lenniük. (5) Ha a közúti közlekedési baleset helyszínén a forgalmat jelzőőr irányítja, Egyéb veszély jelzőtáblát jelzőőrre utaló kiegészítő táblával kell elhelyezni a) lakott területen kívül minden esetben, b) lakott területen akkor, ha a jelzőőr és jelzése folyamatosan és jól láthatóan nem észlelhető (6) A jelzőőri feladatokat ellátó polgárőr e tevékenysége során láthatósági mellénnyel kiegészített formaruhát visel. A láthatósági mellényen jól láthatóan fel kell tüntetni a polgárőrség megjelölést. 15.

8 (1) A polgárőr az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján részt vehet a körözött holttestek, tárgyak felkutatásában, valamint a körözött gépjárművek azonosításában. Körözött holttestek, gépjárművek és egyéb tárgyak feltalálása esetén a polgárőrség a rendőrséget haladéktalanul tájékoztatja. (2) A rendőrség a polgárőr egyesület adatigénylése esetén biztosítja a körözött személyek, tárgyak és gépjárművek aktuális listájának elektronikus elérhetőségét az országos polgárőr szövetség részére. 16. (1) A polgárőr az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján a rendőrség vagy a települési önkormányzat által közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból elhelyezett képrögzítő eszközök működtetésében a Rendőrségről szóló törvényben és a közterületfelügyeletről szóló törvényben foglalt adatkezelési szabályok szerint közreműködhet. (2) A polgárőr az (1) bekezdés szerinti tevékenysége során észlelt szabálysértésről vagy bűncselekményről haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatóságot. (3) A polgárőr az (1) bekezdés szerinti tevékenysége során tudomására jutott személyes adatok megismerése és kezelése tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit köteles betartani. 6. A polgárőri igazolvány kibocsátása és a nyilvántartás 17. (1) A 3. (1) és (3) bekezdésben meghatározott polgárőr tevékenységet kizárólag igazolvány (a továbbiakban: polgárőr igazolvány) birtokában látható el. A polgárőr igazolvány formátumát a rendészetért felelős miniszter állapítja meg. (2) A polgárőr igazolvány kiadását a polgárőr egyesületbe történő belépését követően a polgárőr az országos polgárőr szövetségtől kérelmezi. A kérelmező a szükséges adatokat és feltételeket a kérelem benyújtásakor jognyilatkozattal igazolja. (3) Az országos polgárőr szövetség által kibocsátott polgárőr igazolvány tartalmazza a) a polgárőr aa) nevét, ab) fényképét, ac) a polgárőr azonosító számát, b) az országos polgárőr szövetség, mint kibocsátó megnevezését, valamint c) a polgárőri igazolvány egyedi azonosítóját. (4) A polgárőri igazolvány visszavonásig érvényes. (5) Az országos polgárőr szövetség a polgárőr igazolványt 8 napon belül visszavonja, ha a) megállapítja, hogy kiadásának feltételei nem állnak fenn,

9 b) a polgárőrt a polgárőri szolgálat jogellenes ellátása miatt indult etikai, szabálysértési vagy büntetőeljárásban elmarasztalják, c) a polgárőr egyesület kezdeményezésére, ha a polgárőr nem kíván a továbbiakban polgárőri szolgálatot folytatni, d) a polgárőr egyesület jelzésére, ha a polgárőr egyesületi tagsága megszűnt. (6) Az országos polgárőr szövetség a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül ellenőrizheti a 9. (3) bekezdés c) és a 9. (4) bekezdés b) pontjaiban meghatározott feltételek fennállását, amelynek elősegítése érdekében a polgárőr az országos polgárőr szövetség felszólítására köteles új, 30 napnál nem régebbi magánokiratot benyújtani. (7) A polgárőr a polgárőr igazolvány adataiban vagy a kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást az adatok megváltozása esetén új polgárőr igazolvány kiadása, a kiadás feltételeiben bekövetkezett változás esetén a polgárőr igazolvány visszavonása céljából 8 napon belül köteles bejelenteni az országos polgárőr szövetség részére. (8) A (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben történő visszavonás tartama a közterületi szolgálat ellátására vonatkozó etikai szabályok megsértése miatt 6 hónap, szabálysértés elkövetése esetén 1 év, bűncselekmény elkövetése esetén végleges. A visszavonás kezdőnapja a polgárőr jogsértő tevékenységét megállapító határozat jogerőre emelkedésének napja. 18. (1) Az országos polgárőr szövetség a polgárőr igazolványok kibocsátásával és visszavonásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet, amely a) a polgárőr személyes adatait, valamint a 9. (3) bekezdés c) és a 9. (4) bekezdés b) pontjaiban meghatározott feltételek igazolásához szükséges adatokat, b) a kiadott polgárőr igazolványok egyedi azonosítóját, továbbá c) a visszavont polgárőr igazolványokra, valamint a visszavonás jogalapjára és időtartamára vonatkozóan az országos polgárőr szövetség által közölt adatokat tartalmazza. (2) Az országos polgárőr szövetég a 20. -ban meghatározott rendelkezések végrehajtásának elősegítése érdekében nyilvántartást vezet, amely a 20. (1) bekezdése szerinti támogatásoknak a 20. (2) bekezdése szerinti végrehajtására, valamint azoknak a 20. (5) bekezdése szerinti visszavonására vonatkozó adatokat tartalmazza. (3) Az adatkezelés az (1)-(2) bekezdés szerinti adatok felvételét, rögzítését, tárolását, lekérdezésre, illetve továbbításra való rendszerezését, valamint megsemmisítését jelenti. A polgárőr egyesületi tagságának megszűnése vagy a polgárőr igazolvány visszavonása esetén a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat 24 órán belül törölni kell. (4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adat a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel kizárólag statisztikai célú gyűjtésre továbbítható. (5) Az országos polgárőr szövetség a nyilvántartás során biztosítja az érintettek magánszférájának védelmét, gondoskodik a személyes adatok biztonságáról, továbbá megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítja azokat az eljárási szabályokat, valamint betartja azokat az adatbiztonsági követelményeket, amelyek az információs önrendelkezési jogról és az

10 információszabadságról szóló törvényben foglalt, továbbá a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok érvényre juttatásához szükségesek. (6) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet a) feladatai ellátásához aa) a bíróság, ab) az ügyészség, ac) a nyomozó hatóság, ad) a nemzetbiztonsági szolgálatok, ae) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerve, af) a nemzeti információs és bűnügyi elemző központ, ag) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, b) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, valamint c) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. (7) Az adattovábbítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylés céljának igazolását és a jogalapot, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához szükséges adatokat. IV. Fejezet A PANASZ 19. (1) Ha a közterületi polgárőri szolgálat jogellenes ellátásával összefüggésben büntetőeljárás, szabálysértési eljárás vagy közigazgatási hatósági eljárás megindításának nincs helye, akkor a polgárőr tevékenységével szemben az etikai szabályok megsértése miatt panasznak van helye. (2) A panaszt a kifogásolt cselekmény, eljárás napjáról számított nyolc napon belül szóban vagy írásban kell megtenni a polgárőr egyesületnél. (3) A panaszt a polgárőr egyesület etikai bizottsága (a továbbiakban: etikai bizottság) bírálja el, amelyről a panasz benyújtásától számított harminc napon belül döntést hoz. Amennyiben a polgárőr cselekménye, eljárása az etikai szabályzatba ütközik, és azzal összefüggésben büntetőeljárás, szabálysértési eljárás vagy közigazgatási hatósági eljárás nem indult, az etikai bizottság megállapítja az etikai szabályszegést; ellenkező esetben a panaszt elutasítja. Etikai szabályszegés megállapítása esetén az etikai bizottság a polgárőrt a) a közterületi polgárőri szolgálatellátását legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti vagy b) a közterületi polgárőri szolgálatellátástól eltilthatja. (4) Az etikai bizottság az indokolt döntéséről nyolc napon belül tájékoztatja a polgárőrt és a panaszost, akik a döntést a közléstől számított tizenöt napon belül megtámadhatják. (5) Az etikai bizottság döntésével szembeni, a (4) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelmet a polgárőr egyesület alapszabályában megjelölt szerv határozattal bírálja el. A döntéssel szemben a polgárőrt és a panaszos a törvényben meghatározott jogorvoslattal élhet.

11 (6) A polgárőr egyesület a panasz tárgyában hozott jogerős elmarasztaló határozatról legkésőbb nyolc napon belül tájékoztatja az országos polgárőr szövetséget. A tájékoztatásban közölni kell a polgárőr személyes adatait, valamint a határozat tartalmát. VI. Fejezet A POLGÁRŐR SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA 20. (1) A központi költségvetés az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint a polgárőri tevékenységet az országos polgárőr szövetségen keresztül az alábbi formában támogatja: a) a polgárőr egyesület tagjai után az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű normatív támogatást folyósít, b) megtéríti a közterületi polgárőri szolgálatot ellátó polgárőrök formaruhával történő ellátásának költségeit, c) biztosítja a polgárőr egyesület részére a polgárőrök fényvisszaverő mellénnyel történő felszerelésének fedezetét, d) biztosítja az egységes digitális rádiótávközlő rendszerhez történő hozzáférés érdekében a polgárőr egyesületek technikai eszközökkel történő ellátásának fedezetét, valamint e) az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint egyéb támogatást nyújt. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás elosztását a polgárőr egyesületek részére az országos és a területi polgárőr szövetség működési költségeinek figyelembevételével az országos polgárőr szövetség hajtja végre. (3) A polgárőr szervezetek a részükre biztosított eszközöket a rendeltetésüknek és céljuknak megfelelően kizárólag a feladataik ellátásához használhatják. (4) Az állami, önkormányzati szervek különösen az önkormányzatok, a rendvédelmi szervek, valamint a környezet- és természetvédelmi hatóságok a polgárőr szervezetek működését és tevékenységét lehetőség szerint anyagi források biztosításával, technikai és egyéb eszközök átadásával, feleslegessé vált vagyontárgy ingyenes átruházásával vagy más módon támogathatják. (5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás adott polgárőrre eső összege megvonható, ha a polgárőrt tevékenységének jogellenes ellátása miatt a tárgyév során legalább 2 esetben, etikai eljárásban elmarasztalták. A támogatás akkor is megvonható, ha a közterületi polgárőr szolgálat jogellenes ellátása miatt a polgárőrt a tárgyév során, szabálysértési vagy büntetőeljárásban elmarasztalták. A támogatás megvonását szükségessé tevő körülményről az országos polgárőr szövetség haladéktalanul köteles tájékoztatni a rendészetért felelős minisztert. (6) A közterületi polgárőri szolgálatot ellátó polgárőr részére juttatott ruházati ellátás az (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési normatív támogatás terhére külön térítés nélkül történik. Július első szombatja országos polgárőrnap. 21.

12 VII. Fejezet AZ ÜGYÉSZ ÉS A BÍRÓSÁG INTÉZKEDÉSEI 22. (1) A polgárőr szervezetek működése felett az ügyészség az e törvényben meghatározott eltérésekkel az ügyészségről szóló törvény és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. (2) Ha nem polgárőr egyesület a 3. (1) bekezdésében meghatározott polgárőr tevékenységet végez az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordul. A bíróság a kereset alapján az egyesületet eltiltja további tevékenységétől és megszünteti. (3) Ha a polgárőri szolgálat végzéséhez szükséges együttműködési megállapodás megszűnik az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a kereset alapján a polgárőr egyesületet új együttműködési megállapodás megkötéséig eltiltja további tevékenységétől és megszüntetheti. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 7. Felhatalmazó rendelkezések 23. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a polgárőri tevékenységhez a központi költségvetésből nyújtott támogatás kifizetésének és elszámolásának rendjére, valamint a fel nem használt támogatás visszafizetésére vonatkozó részletes szabályokat. (2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a) a polgárőrök szakmai ismereteinek bővítésében való közreműködés rendőrségi feladatait, b) a gázspray igénylésének rendjét, a térítés módját, a gázspray átvételének, valamint visszavételének szabályait, c) a polgárőrök formaruhával történő ellátásának szabályait, d) a polgárőri igazolvány a polgárőri igazolvány formátumát, valamint e) a formaruha jellemzőit. E törvény január 1-jén lép hatályba. 8. Hatályba léptető rendelkezések Átmeneti rendelkezések 25.

13 (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően beérkezett nyilvántartásba vételi kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. (2) A bejegyzett és működő polgárőrszervezet e törvény hatálybelépését követő évben megtartott közgyűlésen köteles alapszabályát módosítani és azt, valamint az e törvény szerinti nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat a bíróság részére megküldeni. (3) Ha a polgárőrszervezet bármely adatában változást jelentettek be, de a változásbejegyzési kérelem nem tartalmazza a (2) bekezdés szerinti adatokat, ez utóbbi hiány pótlására 15 napos határidő tűzésével a bíróság a kérelmet benyújtót felszólítja. (4) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a bíróság 30 napos határidő tűzésével, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével a szervezet alapítóját, illetve képviselőjét a kötelezettség teljesítésére szólítja fel. A (2) bekezdés szerinti kötelezettséget nem teljesítő szervezetekről a bíróság listát készít, amelynek a december 31-ei állapotáról az ügyészséget január 31-éig tájékoztatja. (5) Az ügyészség a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást hivatalos tudomásszerzésnek ismeri el és a megjelölt szervezetekkel szemben törvényességi felügyeleti eljárást folytat. (6) A törvény hatálybalépését követően a polgárőrök kérelmezhetik az országos polgárőr szövetségtől az igazolvány kiadását. (7) A 20. (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív támogatást a központi költségvetés június 30. napjáig biztosítja a polgárőr egyesületek részére. 10. Módosító rendelkezések 26. A gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény 17/D. -a a következő g) ponttal egészül ki: (Mentes az adó alól az a személygépkocsi,) g) amelyet a polgárőr egyesület a közterületi polgárőri szolgálat ellátása céljából üzemeltet A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény a következő 9/A. -sal egészül ki: 9/A. (1) Az országos, megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány a külön törvényben meghatározott rendelkezések szerint együttműködési megállapodást köthet a polgárőr egyesülettel annak jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdelében. (2) Az együttműködési megállapodás megkötésétől a rendőrség elzárkózhat, ha az a jogszabályban meghatározott rendelkezésekbe ütközik. 28.

14 A személy- és tárgykörözésről szóló évi XVIII. törvény 25/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 25/A. (1) A polgárőr szervezet a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint végzett, a körözött holttestek és tárgyak azonosítására vonatkozó tevékenysége végzéséhez a nyilvántartásból a 19. -ban és a 20. -ban meghatározott, a körözött holttestek és tárgyak egyedi azonosító ismérveinek igénylésére jogosult. (2) A polgárőr szervezet a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint végzett, a körözött gépjárművek azonosítására vonatkozó tevékenysége végzéséhez a nyilvántartásból a körözött gépjárművek egyedi azonosító ismérveinek a körözött gépjárművek forgalmi rendszámának, alvázszámának, gyártmányának, felségjelzésének igénylésére jogosult. 11. Hatályon kívül helyező rendelkezések 29. Hatályát veszti a polgárőrségről szóló évi LII. törvény.

15 ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A polgárőrség Magyarországon 1990-ben kezdte meg működését. Az első polgárőrszervezetek a Kormány által támogatott mozgalomként jöttek létre. A polgárőrség mintegy két évtizedes működésének társadalmi hatásai nagy jelentőséggel bírnak. A polgárőrség meghatározó közösségszervező erővé vált, amely a közbiztonság érdekében működő legnagyobb létszámú mozgalomként cselekvési és önmegvalósítási lehetőségeket nyújt a bűnmegelőzés és a rendfenntartás iránt elkötelezett, a környezetük biztonságáért felelősséget érző polgárok számára. A legutóbbi országgyűlési képviselő választásokat nem sokkal megelőzően azonban olyan új, polgárőrségként bejegyzett szerveződések jelentek meg Magyarországon, amelyek ugyan a közbiztonság romlásának megakadályozását és megelőzését tűzték célul, a működésük ugyanakkor e célokkal ellentétes hatást váltott ki, hiszen a biztonság növelése helyett eszkalálták a társadalmi feszültségek következményeit. Mivel a polgárőrszervezetek az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alatt tevékenykedve szabadon alakíthatók, az ezzel kapcsolatos visszaélések megelőzése a jelenlegi szabályozás mellett nem biztosított maradéktalanul. A polgárőrség tevékenységére vonatkozó törvényi szintű szabályokat jelenleg a polgárőrségről szóló évi LII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rögzíti. Az új szabályozás nemcsak a polgárőrök tevékenységére, de szervezeteikre, illetve azok működésére vonatkozó szabályokat is megállapítja, annak érdekében, hogy az új szabályrendszer képes legyen megakadályozni a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységeket, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaéléseket. Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető jog, azonban az állam szabályozott keretek közé kívánja szorítani a rendészeti feladatokat ellátó civil szerveződéseket, illetve ki kívánja szűrni azokat a szerveződéseket, amelyek a polgárőrség megnevezéssel visszaélve, a polgárőri tevékenységgel össze nem egyeztethető tevékenységet folytatnak, vagyis a törvény rendelkezéseit nem tekintik kötelező erejűnek magukra nézve. A polgárőrség jogállására, szervezetére és tevékenységére vonatkozó új szabályozás elsődleges célja, hogy a jelenleginél hatékonyabb módon ösztönözze a bűnmegelőzés, illetve a személy- és vagyonvédelem területén jelentős szerepet betöltő önkéntes civil szerveződés működését, e szervezeteknek a Kormánnyal, a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködését, illetve megfelelő állami támogatásukat.

16 RÉSZLETES INDOKOLÁS az hoz A polgárőr szervezetek olyan, az egyesülési jog alapján létrehozott civil szervezetek, amelyek létrehozatalához, illetve működéséhez az állam speciális követelményeket támaszt. Az e törvényben foglalt különös rendelkezések hiányában a polgárőr szervezetekre az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A javaslat meghatározza a polgárőr szervezetek fajtáit, deklarálja a működésük politikai mentességét, biztosítja továbbá a polgárőr elnevezés védelmét. A polgárőr szervezetek tagolását három szinten határozza meg a törvény: helyi szinten tagjaikon keresztül a polgárőr egyesületek látják el a polgárőri tevékenységet, területi és országos szinten pedig területi és országos polgárőr szövetségeket hozhatnak létre a polgárőr szervezetek, szintén az egyesülési jog alapján. a 3. -hoz A javaslat meghatározza a kizárólagos polgárőr tevékenységeket, amelyeket más társadalmi szervezet, vagy egyéb célra létrejött egyesület nem végezhet. A javaslat a közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, illetve bölcsőde, óvoda és általános iskola közvetlen közelében jelzőőri feladatokat tekinti olyan tevékenységeknek, amelyek a közrend és közbiztonság fenntartásával oly módon függnek össze, hogy azokat csak a polgárőrség végezheti. A (3) bekezdés azon tevékenységeket sorolja fel, amelyek hagyományosan kapcsolódnak a polgárőrök kialakult feladataihoz. E bekezdésben meghatározott feladatok ellátása az egyesület önkéntes vállalásán alapul. a 4. -hoz A polgárőr szervezetek jelentős szerepet betöltő önkéntes civil rendfenntartó szerveződések, amelyeknek tagjai rendszerint abból a közösségből kerülnek ki, ahol az önkéntes szolgálatukat teljesítik. A lakosság személyesen ismeri polgárőreit és viszont, a polgárőrök pedig otthonosan mozognak az érintett területen. Az egyesületi tagság összetétele többé-kevésbé visszatükrözi a környezet népességének társadalmi rétegződését és korösszetételét, márpedig egy ilyen szervezet hatékony módon képes lakossági kapcsolatokat kiépíteni, továbbá autonóm partnere lehet az önkormányzatnak, illetve hasznos segítője a rendőrségnek. Az új szabályozás a polgárőr egyesület működésével kapcsolatban három feltételt határoz meg. Míg az egyesülési jog alapján az egyesület szabadon alapítható, addig a speciális polgárőr tevékenységek akkor végezhetők, ha az egyesület helyi működését az önkormányzat jóváhagyta. Az önkormányzat helyi szinten jogosult eldönteni, hogy kívánja-e a polgárőr egyesület segítő közreműködését a helyi közrend közbiztonság fenntartásában, avagy azt nem tartja indokoltnak. A második törvényi feltétel a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás. E megállapodás biztosítja, hogy a kizárólagos állami feladatok ellátásáért felelős rendőri szervek a helyi polgárőr egyesületek működéséről naprakész ismeretekkel rendelkezzenek, egyben lehetőséget teremt a rendőrségi szakmai szempontok polgárőrség részére történő átadására is.

17 A harmadik törvényi feltétel, hogy a létrejött polgárőr egyesületeknek az országos polgárőr szövetségnek a tagszervezetévé kell válnia. Az országos szövetség valamennyi tagjára kötelező érvényű szolgálati és etikai szabályzat kiadásával biztosítani tudja az egységes jogalkalmazását a polgárőröknek, szakmai ajánlásaival és szervezési képességével képes a mozgalom eredményeinek, társadalmi megítélésének javítására. az hoz A törvény rögzíti, hogy a polgárőr szervezet a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal a jogszabályban pontosan meghatározott feltételek szerint megkötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján végezheti tevékenységét. Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban való részvétel elősegítését, valamint az önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti. Az együttműködési megállapodás megkötése a rendőrségnek is érdeke, hiszen a polgári lakosság részvétele ezáltal válik lehetővé a kötelező állami, illetve önkormányzati feladatok ellátásában. A polgárőrséget a törvény értelmében ezen kívül is teljes körű együttműködési kötelezettség terheli a rendvédelem további állami és önkormányzati szereplői felé, így a törvény értelmében ebben a körben is sor kerülhet írásbeli megállapodás megkötésére. A törvény mindemellett pontosan meghatározza az együttműködési megállapodások tartalmi kellékeire, illetve az együttműködés tartalmára vonatkozó követelményeket, továbbá biztosítja a polgárőr szervezetek számára azt, hogy a polgárőrök képzésében és ismereteik bővítésében a rendőrség szerepet vállaljon, továbbá, hogy e tekintetben az országos polgárőr szövetség és az országos rendőr-főkapitányság együttműködési köthessen. a 7. -hoz A helyi szinten működő polgárőr egyesületek mellett a törvény meghatározza egyrészt a megyei (fővárosi) szinten működő területi polgárőr szövetségek, másrészt a feladatait az egész országra kiterjedően ellátó országos polgárőr szövetség fogalmát, illetve megalakításuk feltételeit. Ennek megfelelően a területi polgárőr szövetségek az egyazon megyében (fővárosban) tevékenykedő polgárőr egyesületek szövetségeként létrehozott civil szervezetek, míg az országos polgárőr szövetség a megyei (fővárosi) polgárőr szövetségek és a helyi polgárőr egyesületek önkéntes alapon működő országos szintű szövetsége. a 8. -hoz A javaslat rendelkezik arról, hogy mely szervezet válhat országos polgárőr szövetséggé, ennek feltételrendszeréről és szakmai működésének, beszámolási kötelezettségének alapvető szabályairól. a 9. -hoz A törvény meghatározza, hogy a kizárólagos polgárőri tevékenységeket csak a nagykorú, cselekvőképes és büntetlen előéletű személyek végezhetnek. A polgárőr egyesület önkéntesen vállalható feladatainak elvégzését a törvény kevésbé szigorú feltételekhez köti, ebben az esetben a

18 14. életév betöltését és azt követeli meg a törvény, hogy az érintett a közügyek gyakorlásától ne legyen eltiltva. A javaslat ezen túlmenően a polgárőri tevékenységek ellátását az országos szövetség által megalkotott szolgálati és etikai szabályzatnak kötelező betartása esetén teszi lehetővé. a 10. -hoz A polgárőr e minőségében főszabály szerint kizárólag a polgárőr egyesület működési területén belül járhat el, a törvény ugyanakkor pontosan meghatározza a működési területen kívüli jogszerű eljárást megalapozó kivételes esetköröket. A polgárőr egyesület működési területe annak a településnek (fővárosi kerületnek) a közigazgatási területe, amelyet székhelyeként megjelölt. Ha a rendőrség a polgárőr egyesület működési területén fokozott ellenőrzést hajt végre, ennek tartama alatt a polgárőr egyesület saját feladatainak ellátását köteles bejelenteni, valamint a rendőrség utasítása szerint eljárni. a 11. -hoz A rendőrség, a helyi önkormányzat és az egyéb hatósági jogkörrel bíró szervezetek tevékenységét a lakosság sokszor kényszerként éli meg, mivel nem látja át, hogy az állami akarat végrehajtása mögött a közösség érdekének képviselete áll. Közhatalommal nem rendelkező társadalmi szervezet lévén a polgárőrségnek ezért különösen ügyelnie kell arra, hogy a lakosság ne csak eltűrje ténykedését, hanem működése a lakosság többségének kifejezett támogatását élvezze. Ennek elősegítése érdekében a törvény egyrészt alapvető rendelkezésként rögzíti, hogy a polgárőr tevékenysége ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkezik, illetve kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, másrészt azt az elvárást is kifejezésre juttatja, miszerint a rendvédelmi tevékenységben szerepet vállaló önkéntes polgárőröknek a tevékenységük ellátása során részrehajlásmentes magatartást kell tanúsítaniuk. Korábban is felmerültek már a polgárőrök egyedi formaruhával történő ellátására vonatkozó igények, így számos egyesület készítette el a maga formaruháját. Minderre tekintettel a törvény előírta, hogy a polgárőr a tevékenysége során nem viselhet olyan formaruhát, amely rendvédelmi szerv vagy más hatóság tagjának egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre alkalmas, vagy amelynek a viselése jogszabályba ütközik. Mivel azonban a megtévesztésre való alkalmasságot nehéz bizonyítani, az újabb szabályozás országosan egységes formaruha viselését írja elő a polgárőrök számára, amely minden más rendszeresített egyenruhától, illetve formaruhától megkülönböztethető lesz, és amelyben a polgárőrök már messziről felismerhetőek lesznek. A könnyebb azonosíthatóság érdekében a törvény előírja, hogy a formaruhán jól látható módon fel kell tüntetni a polgárőrség megjelölést. A formaruha további jellemzőit a rendészetért felelős miniszter által kiadott önálló jogszabály hivatott megállapítani. A törvény polgárőri tevékenység fontos garanciális elemeként írja elő, hogy a polgárőri tevékenység ellátása során a polgárőr köteles magánál tartani polgárőri igazolványát. A jogszabály rögzíti továbbá, hogy a polgárőr egyesület gépjárműve a közterületi polgárőri szolgálat ellátása során figyelmeztető jelzést adó készüléket használhat. A polgárőr egyesület a közterületi polgárőri

19 szolgálat ellátása érdekében a külön jogszabályban meghatározottak szerint jogosult az egységes digitális rádiótávközlő rendszer használatára. a 12. -hoz A törvény a fentiek mellett arra is lehetőséget biztosít, hogy a polgárőr tevékenységének ellátása során gázsprayt tartson magánál, amit kizárólag a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 29. -ában meghatározott jogos védelmi helyzetben használhat. E rendelkezés tehát kizárja, hogy a polgárőr a gázsprayt a jogos védelmi helyzeten kívül egyéb esetben is jogszerű alkalmazhassa. A polgárőr csak a rendőrségnél rendszeresített gázspray-t használhatja, amelyet a polgárőr egyesület térítés ellenében a rendőrségtől igényelhet a rendőrséggel kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján. a 13. -hoz A polgárőr tevékenysége során jogosult a bűncselekmény, illetve a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint megkísérelni a cselekmény folytatásának megakadályozását, jogosult továbbá elfogni a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt. Fontos garanciális elem, hogy az elfogott személyt a polgárőr haladéktalanul köteles a nyomozó hatóságnak átadni, vagy ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni. a 14. -hoz A törvény biztosítja annak lehetőségét, hogy a polgárőrök jelzőőri feladatokat lássanak el a közúti közlekedési baleset helyszínén, illetve a bölcsőde, az óvoda és az általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodás alapján ezen intézmények közvetlen közelében. A jelzőőrök korlátozott forgalomirányítási jogosultságát a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KpM-BM együttes rendelet 7. -a határozza meg, amely kimondja, hogy a jelzőőr jelzőtárcsával vagy feltartott, illetőleg vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni. A törvény mindemellett rögzíti a jelzőőri feladatok ellátására vonatkozó alapvető biztonsági és technikai előírásokat. a 15. -hoz A törvény lehetővé teszi, hogy a polgárőrök részt vegyenek a körözött személyek, tárgyak felkutatásában, valamint gépjárművek azonosításában, találat esetén pedig haladéktalanul tájékoztatni kötelesek a rendőrséget. A polgárőrség e tevékenységét a rendőrség a körözött személyek, tárgyak és gépjárművek aktuális listájának elektronikus elérhetősége biztosítása útján is segíti. a 16. -hoz A polgárőrség az együttműködési megállapodás alapján közreműködhet a rendőrség, illetve a települési önkormányzat által közterületen elhelyezett képrögzítő eszközök működtetésében.

20 A törvény az e tevékenységet ellátó polgárőr kötelezettségként írja elő, hogy az ennek során észlelt szabálysértésről vagy bűncselekményről haladéktalanul tájékoztatnia kell a hatóságot. A feladatának ellátása során a polgárőr személyes adatok birtokába juthat, amelyeket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles kezelni. a hoz A polgárőri szolgálat kizárólag az e tevékenység végzésére jogosító polgárőri igazolvány birtokában látható el, amelynek kiadását a polgárőr a polgárőr egyesületbe történő belépést követően az országos polgárőr szövetségtől kérheti. A polgárőri igazolványok, illetve a közterületi polgárőri szolgálatot ellátó polgárőrök tevékenységének felügyelete érdekében a törvény speciális nyilvántartás létrehozatalát rendeli el, amelyet az országos polgárőr szövetség vezet. Ezáltal lehetővé válik a közterületi polgárőri szolgálatot ellátó polgárőrök tevékenységének nyomon követése, aminek kiemelkedő garanciális jelentősége van a polgárőr szervezetek jogszerű működése szempontjából. A törvény pontosan meghatározza, hogy a nyilvántartásból mely szerveknek, milyen célból és milyen adattartalommal adhatók át adatok, biztosítja továbbá, hogy a polgárok hozzájuthassanak a nyilvántartás azon adataihoz, amelyek alapvető jogaik érvényesítéséhez szükségesek. Mivel a polgárőri igazolványok felesleges adminisztrációval, illetve többletköltségekkel járó időszakonkénti cseréje nem indokolt, a törvény értelmében a polgárőri szolgálat ellátására jogosító igazolvány visszavonásig érvényes; az igazolvány visszavonásának esetköreit ugyanakkor a jogszabály tételesen meghatározza. Az igazolvány kibocsátója a kiállítás feltételeinek fennállását folyamatosan, de legalább évente ellenőrzi, a polgárőrt emellett bejelentési kötelezettség terheli az igazolvány adataiban, illetve a kiállításának feltételeiben bekövetkezett változások tekintetében. a 19. -hoz A törvény jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései rögzítik, hogy ha a polgárőr közterületi polgárőri szolgálata során etikai szabályszegést követ el, az esetben panasznak van helye, amelyet a polgárőr egyesület saját hatáskörében vizsgál ki. A panaszjog vonatkozásában a közterületi polgárőri szolgálat ellátására vonatkozó etikai szabályzatban foglalt előírások megsértése jöhet szóba, nincs helye ugyanis panasznak abban az esetben, ha az ügyben büntetőeljárás, szabálysértési eljárás vagy közigazgatási hatósági eljárás indult. A panaszjog természetesen nem érinti az állampolgároknak és a hatóságoknak a más eljárások (szabálysértési eljárás, büntetőeljárás, polgári peres és nem peres eljárás stb.), valamint az ügyész fellépésének kezdeményezésére vonatkozó jogosultságát. Amennyiben a közterületi polgárőri szolgálat során történt etikai szabályszegés elkövetése megállapítást nyer, a törvény szankcióként a polgárőri igazolványnak a jogsértés jellegéhez mérten differenciált időtartamra szóló visszavonását írja elő. a 20. -hoz

21 A központi költségvetés a törvény hatálybalépése előtt is támogatásban részesítette a polgárőr szervezetek szövetségének tevékenységét, amennyiben az adott szervezet a korábbi törvényben felsorolt feladatok közül legalább háromnak az ellátását vállalta. A törvény megújítja a polgárőrség támogatási rendszerét. Az állam a polgárőrséggel kapcsolatos feladatok keretében meghatározza a polgárőri tevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit, ugyanakkor elősegíti a polgárőri feladatellátás feltételeinek megteremtését, amennyiben részt vesz a finanszírozásban. A polgárőr szervezetek működése technikai hátterének támogatása érdekében az állam az alábbi támogatásokat nyújthatja a polgárőrszervezetek számára: A központi költségvetés az egyesületek részére az éves költségvetési törvényben meghatározott támogatást nyújtja, amely az országos polgárőr szövetség bevonásával történik. A szolgálatot ellátó polgárőrök részére a formaruhát, valamint a fényvisszaverő mellényt az állam biztosítja. Az egységes digitális rádiótávközlő rendszerhez való hozzáférés érdekében a szükséges technikai eszközöket ugyancsak az állam biztosítja a polgárőrség számára. A közterületen szolgálatot teljesítő polgárőrök formaruhával történő ellátása költségvetési normatív támogatás terhére külön térítés nélkül történik. A törvény mindemellett arra is lehetőséget biztosít, hogy az együttműködő és egyéb állami, önkormányzati szervek különösen az önkormányzatok, a rendvédelmi, a környezet- és természetvédelmi szervek lehetőségük szerint anyagi források biztosításával, technikai és egyéb eszközök átadásával, illetve feleslegessé vált vagyontárgy ingyenes átruházásával vagy más hasonló módon támogassák a polgárőrség működését. A törvény az együttműködő szervek mellett az egyéb a polgárőrséggel együttműködési megállapodást egyébként nem kötő szerveknek is megadja a lehetőséget arra, hogy támogassák a polgárőr szervezeteket. A jogellenes tevékenységvégzés megelőzése érdekében a törvény előírja, hogy amennyiben a polgárőr tevékenységvégzése évi legalább 2 esetben jogsértőnek bizonyul, akkor az adott polgárőrre jutó normatív állami támogatás összege megvonható. Az állam e rendelkezéssel is egyértelműen kifejezésre kívánja juttatni, hogy nem támogatja a polgárőri tevékenységnek álcázott, valójában azonban jogsértő tevékenységet folytató civil szerveződéseket. Az esetlegesen előforduló jogsértő intézkedések fenti szankcionálása mindezen túl komoly visszatartó erővel is bír. a 21. -hoz A polgárőrök számos fórumon kérték Szent Lászlónak a polgárőrség védőszentjeként történő hivatalos elismerését, ezáltal is kifejezést adva polgárőri önazonosságuknak. A törvény 21. -ában foglalt rendelkezés e törekvést honorálva deklarálja, hogy a polgárőrök védőszentje Szent László, július első szombatja pedig minden évben országos polgárőrnap. a 22. -hoz A javaslat rögzíti, hogy a polgárőr szervezetek működése felett az ügyészség az e törvényben meghatározott eltérésekkel az ügyészségről szóló törvény és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ennek keretében a jelzett törvényektől eltérő, speciális intézkedési joga az