SZAKDOLGOZAT TÓTH-LITTVAY BARBARA IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT TÓTH-LITTVAY BARBARA IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPSZAK MISKOLC 2013

2 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK AZ ÜGYÉSZSÉG KÖZÉRDEKVÉDELMI SZAKÁGI TEVÉKENYSÉGE AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS AZ ÜGYÉSZSÉGRŐL SZÓLÓ ÚJ TÖRVÉNY TÜKRÉBEN Konzulens: Készítette: Dr. Panyi Béla Tóth-Littvay Barbara Címzetes egyetemi docens Igazságügyi igazgatási alapszak Levelező tagozatos hallgató MISKOLC 2013

3 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CONSTITUTIONAL LAW THE PUBLIC INTEREST PROTECTION BRANCH ACTIVITY OF THE PROSECUTION SERVICE IN THE VIEW OF THE BASIC LAW AND THE NEW LAW ON PROSECUTION SERVICE Consultant: Author: Dr. Panyi Béla Tóth-Littvay Barbara Honorary associate professor BA in judicial system administration Part-time course MISKOLC 2013

4 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. fejezet - Az ügyészség, mint állami szerv meghatározása 4 1. A hatalommegosztás oldaláról 4 2. Az igazságszolgáltatás, mint hatalmi ág oldaláról 5 3. Az ügyészségi szervezet - sui generis állami szerv 5 4. Az ügyészség Magyarországon 5 II. fejezet - Az ügyészség kialakulása 7 1. Európai minták A francia államügyészség Az ausztriai császári-királyi államügyészség 8 2. Magyarország Kezdetek A polgári államszervezet ügyészsége A modernkor ügyészsége Az ügyészségi szervezet tagozódása Az ügyészség feladatai 13 III. fejezet Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége 15 IV. fejezet A büntetőjogon kívüli közérdekvédelmi tevékenység Az ügyész magánjogi tevékenységének kialakulása Az ügyészi törvényességi felügyelet kialakulása 20 V. fejezet Közigazgatási jogi szakterület Az ügyészi törvényességi felügyelet 22 VI. fejezet Magánjogi szakterület 25 VII. fejezet A közérdekvédelmi szakági tevékenység Közérdekvédelmi feladatok Környezetvédelmi tevékenység Szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatotok Ügyészi intézkedések, módszerek 36 VIII. fejezet Összegzés, de lege ferenda 39 Irodalomjegyzék 41 Jogszabályjegyzék 42

5 3 BEVEZETÉS Az ügyészről általánosságban az embereknek a vád képviselete jut az eszébe. Tehát elmondhatjuk, hogy jobbára a büntetőügyekben végzett tevékenység az, ami az ügyészséghez köthető. Pedig nagyon fontos beszélnünk az ügyészség nem büntetőjogi azaz magánjogi és közigazgatási jogi, mai nevén szólva közérdekvédelmi feladatairól is. Szakdolgozatomban említést teszek a büntető szakági tevékenységről is, de főképp ezen szakág tevékenységével foglalkozom, bemutatva sokoldalúságát, valamint megszínesítem egy-egy ügyészi feladathoz kapcsolódó jogesettel is. Témaválasztásomban fontos szerepet játszott egyrészt az aktualitás, hiszen országunk parlamentje új törvények elfogadásával hatályon kívül helyezett jó néhány korábbi, hosszú évekig hatályban lévő törvényt. Ezek közé tartozik Magyarország Alaptörvénye is, mely január 1. napjával hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaság Alkotmányát (1949. évi XX. tv.), valamint az ügyészségről szóló évi CLXIII. sarkalatos törvény is, mely az évi V. törvényt váltotta fel. A korábbi törvényekkel és az új törvények által hozott változásokkal is foglalkozom a dolgozatban. A másik tényező, amiért ezt a témát választottam szubjektív, ugyanis július 7. napjától a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen dolgozom, írnoki munkakörben. Kezdetben gépírói teendőket láttam el, megismerve az ügyész büntetőjogi szakági tevékenységét, melyet nagyon érdekesnek, izgalmasnak találtam évben átkerültem a magánjogi és közigazgatási jogi szakág iktató irodájába, ahol betekintést nyerhettem ezen szakág tevékenységébe is, amely annyira felkeltette érdeklődésemet, hogy lényegében ennek volt köszönhető, hogy a főiskolára beadtam a jelentkezésemet, mivel szerettem volna többet megtudni a jogról, az emberek jogáról. A főiskola elvégzését követően is szeretnék az ügyészségen maradni és a tanulmányok során szerzett tudásomat hasznosítani, gyarapítani.

6 4 I. fejezet Az ügyészség, mint állami szerv meghatározása Kezdő mozzanatként, az I. fejezet egy kis betekintést enged az igazságszolgáltatási rendszer kialakulásába, az ügyészség ezen rendszerben elfoglalt helyének megismerésébe A hatalommegosztás oldaláról Az Alaptörvény C) cikke kimondja: (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Az állami funkciókat mindig is saját elnevezéssel ellátott állami szervek látták el. Ezek mindig meghatározott funkciók voltak, melyekben érvényesült az adott állami szerv jogi és politikai gondolkodása is. Lényegében az állami szervek egymás közötti viszonya az állami hatalom szervezettségének függvénye. Ennek megfelelően beszélhetünk munkamegosztásról is, mely az állam kialakulásával jött létre, de a hatalommegosztás inkább az erre megfelelő fogalom, amellyel jellemezhetjük e funkciók elkülönülését. A hatalommegosztás lényege, hogy a szervek egymás fölött úgynevezett kontrollt gyakorolnak, a másik hatalmának korlátozásával, annak egyensúlyát tartják fent. A hatalommegosztás elmélete elsőként Angliában jelent meg, egyik jelentős megalkotója John Locke volt. A hatalmi ágak klasszikus elméletének megfogalmazója Montesquieu volt, aki A törvények szelleméről című művében a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás elválasztását mondja ki szükségesnek. 1 /Montesquieu egyébként nem igazságszolgáltatási hatalomról, hanem bírói hatalomról ír./ Az ügyészség szerepe, az igazságszolgáltatás, mint a bírói hatalomhoz tartozó munkamegosztási ág oldalán jelenik meg. 1 Veress Emőd: A hatalommegosztás aktualitása

7 5 2. Az igazságszolgáltatás, mint hatalmi ág oldaláról Az igazságszolgáltatást, mint önálló hatalmi ágat a bíróságok függetlenségével szokás jellemezni, pedig az ügyészség is, bizony komoly feladatokat lát el az igazságszolgáltatás területén. A bíróság és az ügyészség független egymástól. Egyébként az igazságszolgáltatásnak, mint specifikus állami tevékenységnek három alapvető közreműködője van: a bíróság, az ügyészség és nem állami szervként az ügyvédség. Az ügyészség függetlenül működik a kormánytól, emiatt akár önálló hatalmi ágnak is tekinthető, bár hierarchizált rendszerben működik, élén a legfőbb ügyésszel, akinek kinevezése általában a kormányzattól vagy törvényhozástól függ Az ügyészségi szervezet sui generis állami szerv Az ügyészség, elkülönült szervezetként történő keletkezése javarészt a vádjog államosításával alakult ki, kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott állami szerv kialakításával. A közhatalom általi büntetőjogi felelősségre vonást az ügyészség, mint közvádló hatóság képviselte. Szükségessé vált az állam büntető hatalmának megfelelő gyakorlásához a bíróságokhoz hasonló, igazságszolgáltató szerv létrehozása, mely személyileg és szervezetileg is elkülönülő, de a vádat az állam nevében emeli. Az állami feladatatok és az ehhez kapcsolódó állami tevékenység elkülönülésének eredményeképp az ügyészség funkciói bővültek, kiszélesedtek, mind a büntetőeljárás, mind egyéb területet illetően, így egyik alapvető ágazattá vált az ún. általános törvényességi felügyelet Az ügyészség Magyarországon Az ügyészség Magyarországon sui generis állami szerv, egy sajátos szervtípus, mely az állami szervek rendszerében önálló helyet elfoglaló szervként jelenik meg. Ennek kapcsán a következőkkel jellemezhető: a) Az ügyészség alkotmányos szerv, hiszen közvetlenül az Alaptörvény állapítja meg helyzetét, hatáskörét. Az Alaptörvényben az ügyészség önálló fejezetet kap, ahol feladatait, szervezeti jellemzőit, létrejöttét határozzák meg, ennek alapján ún. originárius (közvetlen) állami szervnek minősül. 2 Cservák Csaba: A hatalommegosztás elmélete és gyakorlati megvalósulása 3 Dr. Petrétei József: Az ügyészség alkotmányjogi helyzetéről a Magyar Köztársaságban 165. o Magyar Jog, évi 3. szám

8 6 b) Az ügyészség másfelől közhatalmat gyakorló szerv, hiszen olyan jellemzően egyedi ügyben döntéseket hoz, aktusokat bocsát ki, amelyek kötelező erejűek, melyek állami kényszer útján érvényesíthetők. c) Funkcionális tekintetben, fő tevékenységét illetően a szervet megjelenítő ügyészek a törvényesség érvényesülésének biztosításában, törvények érvényre juttatásában, azok valóra váltásában működik közre Az I. fejezetben tehát megismerkedhettünk a hatalommegosztás elvével, melyben az igazságszolgáltatási tevékenységet emeltem ki, az e feladatban résztvevő ügyészi szervezettel, és hogy Magyarországon hogyan jellemezhető a szervezet helyzete. 4 Dr. Petrétei József: i.m. 166.o. Magyar Jog, évi 3. szám

9 7 II. fejezet Az ügyészség kialakulása A II. fejezet által megismerhetjük az ügyészség kialakulását Európában, valamint Magyarországon a kezdetektől napjainkig Európai minták 1.1. A francia államügyészség Elsőként Franciaországban jött létre az államügyészség, majd a XIX. században egész Európában elterjedt. A nagy francia forradalom jelentős hatással volt a szervezet létrejöttére. Ezt mutatja az is, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés által augusztus 26-án kiadott Emberi és polgári jogok nyilatkozata a jogot, mint a társadalom működésének központi elemét nevezte meg, mely szerint a törvény a közakarat kifejeződése. Az államnak ezt követően fontos feladatává vált, hogy a jog érvényesítéséről gondoskodjon. Ezt a hatáskört az államügyészségre ruházta a francia jog a különböző normasértések, bűncselekmények és jogsértések kapcsán. Ennek megfelelően az államügyészség a törvényt képviseli, feladata a társadalmi érdek védelme és a törvény helyes alkalmazása. A forradalmat követően, a napóleoni császárság központosított rendje az igazságszolgáltatás hierarchiájának kialakulásához vezetett. Eszerint az államügyészség a kormány alá tartozó, rendelkezéseitől függő végrehajtó hivatallá alakult. A jogszabályok megfogalmazták az államügyészség eljárásjogi feladatait, hatáskörébe tartozott a büntetőeljárás megindítása, a vád előkészítése, majd a vád bíróság előtti képviselete. Úgyszintén feladata volt az egész igazságszolgáltatás ellenőrzése is. Az államügyész irányítása alá tartozott az igazságügyi rendőrség, igénybe vehette a fegyveres erőt, valamint az ítéleteket ő hajtatta végre. 5 5 Nánási László: A magyar királyi ügyészség története o. (Kiadta: Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2011.)

10 8 Az 1804-es polgári törvénykönyv, valamint az 1806-os polgári perrendtartás szabályai szerint a francia államügyész magánjogi jogköröket is kapott, ennek megfelelően bizonyos ügyekben felperesként, más esetekben mellékfélként szerepelt. A francia államügyészség rendkívül sokrétű tevékenysége között szerepelt, hogy meghatározott szervek és személyek felett felügyeleti és fegyelmi jogkört is gyakorolt. Összességében elmondható, hogy a napóleoni jogalkotás olyan egységesen szervezett intézményt létesített, amelynek jogköre egyrészt a felügyelet a jogi élet összes ágai felett, másrészt pedig kiemelkedő hatáskör a büntetőper egész folyamán Az ausztriai császári-királyi államügyészség Az államügyészség kialakulásában jelentős szerepet játszott Ausztriában, a Magyarországgal való szoros kapcsolat, ennek folyamán az 1848-as forradalom eseményei, a birodalom modernizálása. Az 1849 márciusában kibocsátott olmützi alkotmány rendelkezett az állam szerkezeti, szervezeti felépítéséről, működési alapelvéről, valamint a bírói hatalomról, mely szerint a büntetőügyekben a vádeljárást kell érvényesíteni. Ennek következtében az június 14-i császári elhatározás létrehozta az új államügyészséget, mely kimondta, hogy minden bíróság mellett működjön ügyészség es császári pátens rendezte a kormány és a bíróságok közötti kapcsolatot, a bírósági adminisztrációra vonatkozó kérdéseket, a bűncselekmények által megsértett törvény képviseletét, valamint polgári ügyekben hatáskört adott az államügyésznek. Az államügyészség szervezete a francia mintát követve jött létre, felügyeleti szerve az igazságügyi-miniszter volt, aki egyben az igazgatás legfőbb irányítója is. Az államügyész függetlenül működött azon bíróságtól, mely mellett tevékenységét végezte. Az ügyészeket a törvény a bírákkal egyenrangúnak tekintette, akik az igazságügyi minisztérium szeme és keze gyanánt működtek. A birodalmat az egységes államhatalom kiépítésére való törekvés jellemezte, melynek megfelelően az államügyészségnek nagy területen biztosították befolyását, jelentős hatáskört adva a bíróságok és más szervek működésével kapcsolatban. 7 6 Nánási László: i.m o. (Kiadta: Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2011.) 7 Nánási László: i.m o. (Kiadta: Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2011.)

11 9 2. Magyarország 2.1. Kezdetek Az ügyészség kialakulásának első lépéseit homály fedi. Maga az intézmény lassan, folyamatosan alakult ki, különböző tevékenységet ellátó szervek és személyek közreműködésével, majd a funkciók tényleges összeolvadásával. Az intézmény kialakulásának megismeréséhez információt kaphatunk a poroszló, a királyi ember, a királyi jogügyi igazgató, a vármegyei tiszti ügyészség, a városi tiszti ügyészség, az uradalmi ügyészség, a pénzügyi ügyészség és a királyi ügyészség történetéből, amelynek segítségével eljuthatunk napjaink ügyészségéhez. 8 Magyarországon az ügyészi tevékenység kezdetei a középkorba tehetők. A tisztség a latin nyelvből ered, mely különböző elnevezéseket kapott: fiscus, fiscalis, procator. Az ügyész elnevezés a nyelvújítás során keletkezett, először Barczafalvi Szabó Dávid használta a Magyar Hírmondó című lapban, 1786-ban, prókátor (ügyvéd) jelentéssel. A szó később differenciálódott, így szükségessé vált a két foglalkozás elnevezésének egymástól való elkülönülése, melynek eredményeképp az ügyészt állományi tisztviselőnek, az ügyvédet pedig magány személynek tekintették A polgári államszervezet ügyészsége Az első ügyészségről szóló törvény az évi XXXIII. tc. volt, mely a királyi ügyészségről szólt. Az ügyészségi törvény rendelkezései között szerepelt egy közeg felállítása, mely a közvádat képviseli, a bíró, közvádló és védő teendőinek elválasztása, megállapította, hogy az ügyészség fő teendője, hogy a törvény alkalmazása iránti eljárást megindítsa", valamint kimondta, hogy "a közvádló csak az állam közege lehet, mivel a büntető törvények áthágói magát a jogrendet és így az összes társadalmat is sértik". A királyi ügyészség az európai mintákhoz hasonlóan az igazságügy-miniszternek alárendelten került megszervezésre, annak "utasításait teljesíteni köteles" Szendrei Géza: A magyar ügyészség évszázadai 7.o. (Rejtjel kiadó, Budapest, 2005.) 9 Nánási László: i.m. 16. o. (Kiadta: Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2011.) 10 Dr. Nánási László: Az ügyészség története -

12 január 1-jén léptek hatályba az igazságügyi szervezeti törvények, ezen a napon az új állami bíróságok és ügyészségek ünnepélyes keretek között kezdték meg működésüket. Az ünnepség fénypontja az eskük letétele volt, melynek szövege rendszereken keresztül változatlan volt, a kezdő sorok változtak az aktuális helyzetnek megfelelően (királyra, köztársaságra, stb. való esküre). A királyi ügyészség két szinten működő szervezet volt, eredetileg 2, 1890-től 5, től 11 főügyészségi kerület működött az ítélőtáblák mellett, ezt az elrendezést az I. világháború megváltoztatta. Az ügyészségi alkalmazottak a főügyész irányítása alatt, míg a főügyész az igazságügy-miniszter irányítása alatt végezte feladatait. A dualizmus korában a királyi ügyészség jogköre folyamatosan bővült, az ügyész fegyelmi eljárásokban vett részt, felügyeleti jogot kapott a közjegyzői tevékenység felett, tagja lett a törvényhatóságok közigazgatási bizottságainak, valamint néhány polgári peres eljárásban is közreműködhetett. A Bűnvádi perrendtartás (Bp.) január 1. napjával lépett hatályba, melynek következtében létrejött az ország egész területén működő, teljesen kiépített vádhatóság. Ennek megfelelően az ügyész elrendelte és irányította a nyomozást, a rendőri hatóságot utasította, ellenőrizte a végrehajtást, megszüntette vagy befejezte a nyomozást, vádat emelt, megváltoztathatta vagy ejthette azt, jogorvoslattal élhetett a bíróság döntései ellen. Ekkor kezdte meg működését a legmagasabb rangú ügyész, a koronaügyész, aki nem volt tagja a szervezetnek, legfőbb jogköre volt, hogy a büntető vagy polgári bíróság döntése ellen perorvoslattal a Kúriához fordulhatott. Az I. világháború alatt az ügyészég hatásköre tovább bővült, sajtócenzúra feladatokat látott el, valamint önálló nyomozást folytathatott a gyorsított bűnvádi szabályok alapján. A Népköztársaság kikiáltásával, 1918 őszén formai változások léptek közbe, így a törvényszék mellett államügyészségek, az ítélőtáblák mellett főállamügyészségek, a Kúria mellett a Legfőbb Államügyészség működött tól ismét királyi ügyészség néven működött tovább a szervezet. Az 1939:IV. tc. meghozta a bíróságok és ügyészségek faji alapú megtisztítását. 1944/45-ben megtörtént annak a hatalomnak az összeomlása, mely királyi ügyészségként működött Dr. Nánási László: i.m. -

13 Az új államszervezet kialakulása az évi XX. törvénnyel kihirdetett alkotmánnyal kezdődött el. A törvény az ügyészség számára jelentős változásokat hozott. Kimondta, hogy az ügyészség szervezetét az Országgyűlés által választott és annak felelős legfőbb ügyész vezeti és irányítja: (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. (2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni. 53. (3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja ben több törvényszék és államügyészség is megszűnt. Az 1950:IV. tv. az ítélőtáblákat felváltó felsőbíróságokat és a főállamügyészségeket szűntette meg, valamint ezen szabállyal kiépült az új ügyészségi hierarchia. 14 Az alkotmány és a Magyar Népköztársaság ügyészségéről rendelkező 1953:13. sz. törvényerejű rendelet bevezette a kormánytól és más állami szervektől független, önálló ügyészi szervezetet, szovjet mintára. Az ügyészség feladatai közé tartoztak bűnvádi, fegyelmi ügyekben a vád képviselete, börtönök, büntetés-végrehajtási intézetek feletti felügyelet, valamint polgári házassági, egyes személyi állapottal kapcsolatos perekben léphetett fel. A bíróságtól függetlenül, de azzal párhuzamosan működött ban létrehozták a Legfőbb Ügyészséget, és július 4-én az országgyűlés megválasztotta a legfőbb ügyészt hat évre Dr. Nánási László: i.m évi XX. törvény 14 Dr. Nánási László: i.m G.M.: Az ügyészség -

14 12 Az évi 13. tvr. alapján kialakult az új hierarchikus szerkezet, melynek következtében az országos főhatóság alatt a megyei, helyi szinten a városi, járási, fővárosi kerületi ügyészségek jöttek létre. Új feladatkörként jelent meg a minisztériumok, a helyi államhatalmi, államigazgatási szervek által kiadott rendelkezések, határozatok, intézkedések, utasítások törvényessége feletti felügyelet. A polgári perrendtartásról szóló évi III. tv. alapján az ügyész jogosultságot kapott arra, hogy bármely polgári pert megindítsa, bármely eljárásban, bármely szakban, bármely fél érdekében fellépjen. Ebben a korszakban, több törvényerejű rendelettel történő szabályozást követően az évi V. törvénnyel került sor az ügyészi feladatok és az ügyészi szervezet újraszabályozására. 16 Mind az ország, mind az ügyészség szervezetében jelentős változást hozott, amikor október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, és ezzel létrejött a Magyar Köztársaság Ügyészsége. A vonatkozó rendelkezéseket az Alkotmány módosításáról szóló évi XXXI. tv. tartalmazta A modernkor ügyészsége Az ügyészi szervezet tagozódása Az ügyészségről szóló korábban hatályos évi V. tv alapján az ügyészség szervezete a következőképp alakult: 18. (1) A Magyar Köztársaság ügyészi szervei: a) a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége; b) a fellebbviteli főügyészségek; c) a főügyészségek; d) a helyi ügyészségek; e) a Katonai Főügyészség; f) a Katonai Fellebbviteli Ügyészség; g) a területi katonai ügyészségek. 17 Kezdetben az ügyészi szervezet háromszintű volt, követve a bírósági szervezet tagozódását től jelenik meg a négy szint, bekerül a bíróságon a tábla, az ügyészségen a fellebbviteli főügyészség. Előbb egy-egy a fővárosban, majd három /Szeged, Pécs/, majd öt /Debrecen, Győr/. 16 Dr. Nánási László: i.m évi V. tv

15 13 A január 1. napjától hatályban lévő ügyészségről szóló évi CLXIII. tv. az ügyészség szervezeti tagozódásában is módosításokat hozott: 8. (1) Magyarország ügyészi szervei: a) a Legfőbb Ügyészség, b) a fellebbviteli főügyészségek, c) a főügyészségek, d) a járási ügyészségek. 18 A járási ügyészség elnevezés január hó 1. napjától hatályos, addig helyi /városi, kerületi/ ügyészségekről beszélünk. Ennek következményeként megszűntek a katonai ügyészséget, de a korábbi katonai ügyészi tevékenység megmaradt, melyet a katonai ügyészek és a legfőbb ügyész által erre a feladatra kijelölt ügyészek látnak el a továbbiakban, valamint a katonai ügyészek a katonai büntetőügyek mellett más ügyek felderítésében, nyomozásában is részt vesznek ezentúl Az ügyészség feladatai január 1. napjával mind a Magyar Köztársaság Alkotmányát, mind pedig a évi V. számú, ügyészségről szóló törvényt hatályon kívül helyezték. Az Alkotmány helyébe Magyarország Alaptörvénye lépett, mely a következőképp fogalmazza meg az ügyészség feladatait: (2) A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; d) törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. 19 Az ügyészség feladatait az Alaptörvény és az ügyészségről szóló törvény (Ütv.) 20 határozzák meg, e szerint két fő csoportba sorolhatók évi CLXIII. tv. 19 Alaptörvény évi CLXIII. tv.

16 14 Az egyik csoport a büntető igazságszolgáltatáshoz fűződő feladatok, ezek képezik az ügyészség feladatainak jelentősebb részét. Ehhez kapcsolódóan az ügyészség, mint bűnüldőzőhatóság van jelen, és érvényesít az állam büntetőjogi igényét, ennek kapcsán nyomozást végez, felügyeli a nyomozás törvényességét, valamint a büntetés-végrehajtás törvényességét, a bírósági eljárásban képviseli a vádat. Az ügyészség feladataihoz tartozó másik csoport igen sokoldalú, szerteágazó. Ezen feladataihoz tartozik mindazon tevékenysége, melyet a polgári jog, közigazgatási jog, munkajog és gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lát el. E feladatainak célja a közreműködés a jogszabályok megtartásában, azok egységes értelmezésében, alkalmazásában, illetve az emberi és állampolgári jogok védelmében. Az ügyészség az Alaptörvény, az Ütv. és külön törvényeknek megfelelően látja el a közigazgatási hatósági tevékenység, a munkaviszonnyal kapcsolatos intézkedések, valamint egyes civil szervezetek, egyesületek, alapítványok működésének törvényességi felügyeletét. Az ügyész magánjogi tevékenysége során a törvényben meghatározott esetekben pert indíthat, kezdeményezheti nem peres eljárás lefolytatását. Polgári jogi feladatai között az ügyészség jelentős figyelmet fordít a környezetszennyezéssel kapcsolatban, egyesületek, alapítványok törvényes működésének helyreállításában, valamint a nem működő civil szervezetek megszűntetésére kereset benyújtásával él A második fejezetben bemutatásra került az ügyészség kialakulása Európától Magyarországig. Megismerhettük az ügyészségi szervezet működését szabályozó törvényeket, és az általuk hozott változásokat. 21 Dr. Polt Péter: Az ügyészség a harmadik évezred első éveiben o. (Felelős kiadó: dr. Polt Péter, Budapest, 2006.)

17 15 III. Fejezet Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége A III. fejezetben az ügyészség munkájának nagyobbik részét jelentő, büntetőjogi tevékenységének bemutatásával foglalkozom, a jelenleg hatályos törvények szerint Az ügyész által a büntetőjogi szakterületen belül ellátott feladatai: - jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, - képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, - felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. 22 A büntetőeljárásban betöltött szerepe alapján az ügyész a közvádló, aki a büntetőeljárás minden szakaszában részt vesz. Az ügyész azon feladatokat látja el, amelyek az ügyészséget megilletik. Ennek megfelelően a vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomoz, vagy nyomoztat, nyomozási cselekményeknél jelen lehet, a nyomozás irataiba betekinthet, a feljelentést elutasíthatja, a nyomozást megszüntetheti. 23 Az ügyész a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos feladatainak megfelelően nyomozást végez, a nyomozó hatóság által önállóan végzett nyomozás törvényességét felügyeli, saját maga nyomoz, teljesíti a Be-ben meghatározott további feladatokat. 24 Az ügyész büntetőjogi tevékenysége során köteles biztosítani a hivatali tevékenysége során tudomására jutott bűncselekmény következetes üldözését, hogy senkit törvényellenesen ne fosszanak meg személyi szabadságától, senkit törvénytelen jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen. Ennek érdekében az ügyész intézkedéseket kezdeményezhet a nyomozó hatóságoknál és más szerveknél Alaptörvény 29. cikk (2) bekezdés évi XIX. tv /2003. (ÜK.7.) LÜ utasítás 1. (1) bekezdés évi CLXIII. tv. 16. (1), (2) bekezdés

18 16 A nyomozás során az ügyész a leghatékonyabban és a lehető leggyorsabban rendelkezik az elvégzendő eljárási cselekményekről, ennek kapcsán felelősséggel tartozik az általa tett és meghozott határozatok, intézkedések megalapozottságáért, jogszerűségéért. Az ügyész feladata az is, hogy gondoskodjon a nyomozás során arról, hogy a büntetőeljárás résztvevőinek jogai érvényesüljenek. 26 Az ügyész az alábbi esetekben végzi a nyomozást: - Be ában meghatározott esetekben, - katonai büntetőeljárásban, - országos hatáskörű nyomozó hatóság vezetőjével szembeni ügy kapcsán, - olyan ügyben, melyben a nyomozást magához vonta. 27 Az ügyész a nyomozás feletti felügyelet körében mindent megtesz, hogy a nyomozó hatóság az önálló nyomozást törvényesen, az emberi jogok tiszteletben tartásával, vádemelésre alkalmas módon teljesítse. Ezzel összefüggésben megvizsgálhatja, megváltoztathatja a nyomozó hatóság határozatait, tett intézkedéseit, a nyomozó hatóságot utasíthatja a nyomozással kapcsolatban, illetőleg elbírálja a feladatkörébe tartozó jogorvoslati kérelmeket. 28 Az ügyész érvényesíti az állam büntetőigényét a büntetőbíróságok előtt, mint az igazságszolgáltatás közreműködője, valamint biztosítja, hogy a bíróságok határozatukat az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően hozzák. Ennek megfelelően: - képviseli a vádat a tárgyaláson, a váddal rendelkezhet, - indítványt tehet a bíróság döntése előtt, - gyakorolja a jogorvoslati jogait. 29 A büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó bírósági eljárásban az ügyész indítványt tehet, részt vehet, jogorvoslattal élhet, ennek keretében intézkedésre okot adó esetben intézkedést kezdeményezhet évi CLXIII. tv. 17. (2), (4) bekezdés 27 11/2003. (ÜK.7.) LÜ utasítás 48. (1) bekezdés évi CLXIII. tv. 17. (3) bekezdés évi CLXIII. tv. 21. (1), (2) bekezdés

19 17 Az ügyész a büntetés-végrehajtás feletti felügyeleti jogkörében: - meghallgathatja a fogvatartottakat, megvizsgálja az esetleges panaszokat, - a fogvatartás körülményeit megtekintheti, - a büntetés-végrehajtási szervnél vizsgálatot tarthat - a fogvatartási iratokba, adatokba betekinthet, - kezdeményezheti a végrehajtási szerv utasításának, intézkedésének módosítását, hatályon kívül helyezését E fejezetben megismerkedhettünk az ügyész büntetőjogi szakági tevékenységével, azon belül a nyomozás során, valamint a felügyeleti tevékenységével összefüggésben végzett feladataival évi CLXIII. tv. 23., 24. (1) bekezdés

20 18 IV. fejezet A büntetőjogon kívüli közérdekvédelmi tevékenység A IV. fejezetben az ügyészség büntetőjogon kívüli, a hatályos törvény szerint közérdekvédelmi tevékenységének kialakulásával foglalkozom Az ügyészség büntetőjogi szakági tevékenysége mellett, egy másik, nagyon fontos tevékenységet lát el, amit a mai nevén közérdekvédelmi szakági tevékenységnek nevezünk. Ezen tevékenység magába foglalja a magánjogi (polgári jogi), valamint az általános törvényességi felügyeleti (közigazgatási jogi) ügyészi feladatokat. 1. Az ügyész magánjogi tevékenységének kialakulása Az ügyész polgári eljárásban való részvételének kialakulása hasonlóan sok más jogintézményhez francia eredetre nyúlik vissza. A francia jogalkotás a forradalom utáni időkben az államügyészséget mintegy követendő példakánt állította fel az európai államok elé. Elsősorban büntetőjogi feladatokkal ruházta fel, mint a törvények őrét, de emellett jelentős szerepet kapott a polgári jogszolgáltatásban, a közérdek védelmében is , és évi törvények rendelkezései között már megjelenik az ügyészi keresetindítási jog, a fellépési jog, az indítványtételi jog, valamint a jogorvoslati jog lényege. 31 Magyarországon, az 1870-es években, a bűnvádi kodifikáción túl jelentős kérdéssel bírt egy korszerű polgári perrendtartás létrehozása. Az akkori kormány többször is javaslatot tett a polgári törvénykezési rendtartás korszerűsítésére, mely szerint a hagyományoknak megfelelő feladatkörrel ruházták volna fel a királyi ügyészséget, e jogterületen is hatáskört kapott volna Dr. Panyi Béla: Az ügyész magánjogi tevékenysége (előadásvázlat, Szolnok, 2006.) 32 Nánási László: A magyar királyi ügyészség története o. (Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2011.)

21 19 Több tanulmány is a francia államügyészség megoldásainak szükségességét támasztotta alá, mely szerint a polgári perekben az ügyészi szerep alapja, hogy ő a törvények ügyvédje, tehát feladata alapján nem az egyik vagy másik fél támogatójaként lép fel, hanem az ő feladata a felek jogainak védelme. A hatáskörrel kapcsolatosan felmerülő elképzelések egy része néhány évvel később megvalósult. 33 A házasságról szóló évi XXXI. tc. magánjogi feladatokkal bízta meg az ügyészséget, így az ügyész pert indíthatott a házasság semmiségének megállapítása, a házasság nem létezésének megállapítása végett, valamint megtámadhatta a házasságot a fejletlen korra való hivatkozással. A hatáskört a házasság közérdekből szükséges felbontása végett kapta meg az ügyészség. Az ügyész maga dönthette el, hogy fennáll-e közérdek, azaz indít-e pert. Ezen esetekben, ha nem az ügyész indította a pert, ő beavatkozhatott. Az évi I. tc. (Pp.) az ügyészség számára további magánjogi hatásköröket adott, mely szerint az ügyész bármely házassági perbe, valamint a gyermek törvényességének megtámadása iránti perbe beavatkozhatott, továbbá hatáskört adott a kiskorúság meghosszabbítása iránt, gondnokság alá helyezés és atyai hatalom megszüntetése iránti eljárásokban. Ezen túlmenően az ügyész, ha beavatkozott a perbe, az iratokba betekinthetett, indítványokat tehetett, fellebbezéssel élhetett. Az évi III. törvénnyel megalkotott Pp. alapvető változást hozott a polgári ítélkezés rendszerében. Lehetővé tette, hogy az ügyész az állam, illetve egyes dolgozók érdekében pert indítson, más által indított per bármely szakaszába, bármely fél oldalán fellépjen, valamint a legfőbb ügyész bármilyen jogerős döntéssel szemben perorvoslattal éljen, ha az jogszabályt sért. Az évi Pp. módosítás kimondta, hogy az ügyész tevékenysége a törvényesség érdekében történik, valamint, hogy akinek a nevében az ügyész pert indít, félnek kell tekinteni. Az ügyészségről szóló évi V. törvény jelentős változást hozott az ügyész polgári jogi szakterületet érintő feladatát és hatáskörét tekintve is Nánási László: A magyar királyi ügyészség története o. (Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2011.) 34 Dr. Panyi Béla: Az ügyész magánjogi tevékenysége (előadásvázlat, Szolnok, 2006.)

22 20 2. Az ügyészi törvényességi felügyelet kialakulása A közigazgatás törvényessége felügyeletének gondolata francia gyökerekből ered, a XIX. század elején merült fel először. Két alapformája alakult ki, a hierarchián belüli és a hierarchián kívüli felügyelet. A hierarchián kívüli felügyelet formája a közigazgatási határoztok bírósági felülvizsgálatát jelentette, mely a XIX. század végére Európában jellemzővé vált. A francia megoldás szerint az államügyészség kontrollt gyakorolt a közigazgatási aktusok felett. Egy másik változat a Szovjetunióban alakult ki, mely szerint döntési jogot nem kapott az ügyészség, de törvénysértés észlelése esetén a közigazgatási határozatot a bíróság elé kellett vinnie. A felügyelet kiterjedt a közigazgatási szervek helyi jogalkotásaira, valamint más szervek döntéseire. Később Magyarországon is ez a változat terjedt el. A tanácsrendszer 1950-ben történő létrehozása a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát megszüntette, így lényegében a közigazgatás minden külső kontroll nélkül működött. Az 1953-ban létrejövő ügyészi szervezet hármas hatáskört kapott, a büntetőt, a polgári jogit és az általános törvényességi felügyeletit. Ennek kapcsán az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorolt a közigazgatás tevékenysége felett. A tanácstörvény évi módosítása hozta létre az ún. vb titkári törvényességi felügyeletet, amely hierarchián belülinek felelt meg, de ez nem volt elég hatékony, elég rendszeres. Jelentős változást hozott az 1989-es és az azt követő alkotmánymódosítás, mely új alapokra helyzete a jogvédelmi rendszert, ezen belül is a közigazgatási törvényességi felügyeletet. Létrehozták az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, mint új jogintézményt ben alkotott önkormányzati törvény az újonnan kialakult önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet a szintén újonnan létrejött köztársasági megbízottak hatáskörébe utalta. Lényegében a közigazgatás feletti törvényességi felügyeletben szerepet játszott az Alkotmánybíróság, a bíróság, az ügyészség, a köztársasági megbízott (később fővárosi és megyei közigazgatási hivatal), valamint a különböző közigazgatási szervek felettes szervei Dr. Panyi Béla: Közigazgatási törvényességi felügyelet (előadásvázlat, Szolnok, 2006.)

23 21 A korábban hatályos Ütv. általános törvényességi felügyeletnek nevezte ezt a fajta ügyészi tevékenységet, amely igazság szerint nem volt általános törvényességi felügyeletnek nevezhető, hiszen szervi és tárgyi hatály szempontjából jelentősen korlátozott felügyeletről volt szó A fejezetben az ügyész magánjogi és általános törvényességi felügyeleti tevékenységével foglalkoztam, hogy hogyan alakult ki, és változott az évek során. 36 Dr. Panyi Béla: Közigazgatási törvényességi felügyelet (előadásvázlat, Szolnok, 2006.)

24 22 V. fejezet Közigazgatási jogi szakterület Az ügyészi törvényességi felügyelet A dolgozat V. fejezetében az ügyész közigazgatási jogi szakterületen végzett munkájával, a törvényességi felügyeleti tevékenységgel ismerkedhetünk meg, az évi V. törvényben foglaltakkal bezárólag Az 1953-ban megalkotott törvényerejű rendelet már rendelkezéseket tartalmaz az ügyész törvényességi felügyeleti tevékenységéről. A rendelet tartalma szerint az ügyész megtekinthette a minisztériumoknak, a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervek, valamint a nekik alárendelt hatóságok, hivatalok, intézmények, az államigazgatási egyéb szervek, vállalatok, szövetkezetek és társadalmi szervek által kiadott határozatokat, rendelkezéseket, utasításokat. Ennek keretében tőlük felvilágosítást kérhetett, vizsgálat lefolytatására kötelezhette őket, vagy akár vizsgálatot folytathatott le annak megállapítása végett, hogy a törvényeket megtartották-e. Amennyiben az ügyész megállapította, hogy ezek valamelyike a törvények megsértésével került kiadásra, intézkedést, javaslatot tett, vagy annak hatályon kívül helyezése iránt ügyészi óvással intézkedett. A törvénysértő intézkedések kiküszöbölése és megelőzése végett javaslattal élhetett a szervek vezetőihez. A törvénysértő hivatalos vagy egyéb személyekkel szemben büntető vagy fegyelmi eljárást illetve államigazgatási úton pénzbüntetést kezdeményezhetett, továbbá a kiszabott pénzbüntetések törvényessége felett is felügyeleti jog illette meg. 37 Az 1960-as években már elmondható volt, hogy a szervek és az állampolgárok tudomással bírtak az ügyészi törvényességi felügyeletről. Ennek kapcsán kialakult elképzelések voltak, melyek néha tévesen értelmezték a törvényességi felügyelet funkcióját. Ezen tévhitek megmutatkoztak mind a dolgozók, mind a szervek köreiben, amikor olyan kérelmekkel fordultak az ügyészséghez, amelyre nem terjedt ki az ügyész ezen tevékenysége évi 13. tvr. II. fejezet 38 Ügyészi Kiskönyvtár: Az általános törvényességi felügyelet 3-4.o. (Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, 1960.)

25 23 Az évi 9. számú tvr. már részletesebb rendelkezéseket tartalmazott, magába foglalva a legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseket. 39 Ennek kapcsán hasonlóan az évi 13. tvr-hez az ügyész a szervek utasításaiba, határozataiba betekinthetett, felvilágosítást, adatokat, iratokat kérhetett, vizsgálatra kötelezhetett, vizsgálatot tarthatott, továbbá tanácskozási jog illette meg a bizottságok ülésein. A törvénysértő határozattal szemben fennmaradt az óvás lehetősége a határozatot hozó szervhez, vagy annak felettes szervéhez. További intézkedések illették meg, e szerint a törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése végett felszólalással, míg a törvénysértés megelőzése végett figyelmeztetéssel élhetett a szerv vezetőjénél. 40 Az évi V. törvény, a Magyar Köztársaság ügyészségéről évig volt hatályban, ez alatt a közel 40 év alatt többször került módosításra. A törvény 41 szerint az ügyészi tevékenység hatálya a törvényességi felügyelet körében kiterjedt: - a Kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, valamint a szervek egyéb rendelkezéseire, döntéseire, - bíróságon kívüli jogvitát intéző vagy hatósági jogkört gyakorló szervek vagy személyek ez irányú eljárásaira, egyedi döntéseire, - gazdálkodó és egyéb szervek, jog személyiséggel nem rendelkező szervezetek munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő egyedi döntéseikre, valamint a jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseire. 42 Az ügyészi törvényességi felügyelet módszerei közé tartoztak: - elbírálta a törvényességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket és törvénysértésre utaló jelzéseket, melyek az államigazgatás, vagy más, bíróságon kívüli jogalkalmazó szervek határozatai, 39 Ügyészi Kiskönyvtár: Az általános törvényességi felügyelet 3-4.o. (Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, 1960.) évi 9. tvr. II. fejezet évi V. tv évi V. tv. 13. (1) bekezdés

26 24 - kezdeményezhette hatáskörébe tartozó területi és helyi szerveknél általános érvényű rendelkezés kiadását, módosítását, hatályon kívül helyezését, - ellenőrizhette a körözési nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok megtartását, - a törvényességi felügyelete körébe tartozó szervek általános érvényű rendelkezéseit, döntéseit megtekinthette, náluk vizsgálatot tarthatott, őket vizsgálatra kérhette fel, ezen szervek helyiségeibe beléphetett, - a szervek vezetőitől iratokat, adatokat, felvilágosítást kérhetett. 43 Az ügyészi törvényességi felügyelet eszközei 44 : - óvással élhetett, ha a felügyeleti jogkörébe tartozó szerv által kibocsátott jogszabály, vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz az Alkotmánnyal, illetőleg magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, valamint a szervek jogerős, és végrehajtható rendelkezéseiben törvénysértést állapított meg, - felszólalással és figyelmeztetéssel élhetett a törvénysértő gyakorlat megszüntetése illetőleg a jövőbeni törvénysértés megelőzése érdekében, - jelzéssel élhetett törvénysértésnek nem minősülő hiányosság esetén, valamint csekély jelentőségű törvénysértés esetén a szerv vezetőjénél, - büntető, fegyelmi, kártérítési, szabálysértési eljárást kezdeményezhetett, - jogszabály kibocsátásának módosításának vagy hatályon kívül helyezésének kezdeményezését láthatta el, - állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadásának kezdeményezésére tehetett indítványt, valamint - külön jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések megtételére volt jogosult Az V. fejezetben megismerhettük azon ügyészi törvényeket, melyekben már megjelenik az ügyészi törvényességi felügyelet, illetve azt, hogy az ügyészt e tevékenysége körében milyen jogosultságok illették meg évi V. tv. 13. (2) bekezdés 44 Dr. Székely György: Ügyészségi szervezet és igazgatás tansegédlet 36. o évi V. tv , 13/1994. (ÜK.12.) LÜ utasítás 25.

27 25 VI. fejezet Magánjogi szakterület A VI. fejezetben az ügyész magánjogi szakterületet érintő tevékenységével ismerkedhetünk meg, hogy az idők során hogyan változott, bővült a polgári ügyekben való részvételi joga Az ügyész magánjogi szakterületen megjelenő jogait először a házasságról szóló évi XXXI. tc-ben, később az 1911-ben, majd az 1952-ben megalkotott Pp. rögzítette. Ezt követően a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló, évi 13. tvr-ben már több jogosultságot kapott az ügyész. E szerint: - polgári ügyekben keresetet nyújtott be és eljárt a bíróság előtt, ha az ügy az állam, a szövetkezetek vagy társadalmi szervezetek érdekét érintette, vagy ha a felek bármelyike különleges védelemre szorult, továbbá - megvizsgálhatta a polgári ügyben hozott bírósági ítéletek, határozatok törvényességét, - indítványt tehetett a másodfokú bíróság által tárgyalt polgári ügyekben, valamint - különös hatásköre kiterjedt a polgári ügyekben hozott bírói határozatok végrehajtásának törvényességének felügyeletére. 46 Ezt követően a következő ügyészségi törvényerejű rendelet, az évi 9. tvr. rendelkezett az ügyész jogáról a magánjogi tevékenységét érintően. Ennek megfelelően már felléphetett a polgári peres és nem peres eljárás bármely szakaszában, az ügy iratait magához kérhette, annak törvényességi vizsgálata végett, valamint perorvoslatokkal élhetett a bíróság határozata ellen évi 13. tvr évi 9. tvr. 15.

28 26 Az évi V. sz. ügyészségi törvény tovább bővítette az ügyész jogait a magánjogi szakterületet érintően. Ennek megfelelően az ügyész polgári peres vagy nemperes eljárást indíthatott, ha a jogosult bármely okból nem volt képes jogainak védelmére, keresetindítási jog illette meg, illetőleg a perbelépés megfontolása végett a bírósági iratokba betekinthetett. 48 Az ügyész magánjogi tevékenysége kiterjed a polgári, a munkaügyi, a közigazgatási peres és a cégbírósági, valamint egyéb nemperes eljárásban történő közreműködésre. Az ügyészt korábban korlátlan keresetindítási jog illette meg, mely az 1/1994-es AB határozat alapján megszűnt, és korlátozottá vált. 49 Az általános ügyészi keresetindítási jog, amelynek alapján az ügyész fontos állami vagy társadalmi érdekből a fél helyett keresetet indíthat, sérti az egyén önrendelkezési jogát és cselekvési autonómiáját, tehát az Alkotmány 54. (1) bekezdését és ezért is alkotmányellenes. Az általános felhatalmazás alapján ugyanis egyáltalában nem zárható ki, hogy az ügyész bármely ügyben az egyén kifejezett akarata ellenére is éljen keresetindítási jogával. 50 Az ügyészt magánjogi tevékenységével összefüggésben megillető jogosultságai: - keresetindítási jog, - fellépési jog, - perbelépési jog - jogorvoslati jog. 51 Az ügyész a magánjogi szakterületen végzett egyéb tevékenységeihez tartozóan: - az ügyészi keresetindítás (fizetési meghagyás kibocsátásának indítványozása) előtt felhívhatta az alperest a teljesítésre, - tájékoztathatta az anyagi jogosultat a perindítás lehetőségéről, - elbírálta a magánjogi tárgyú és egyéb kérelmeket, felügyeleti kérelmeket és teljesíti a megkereséseket, évi V. tv Dr. Székely György: i.m. 41.o. 50 Az 1/1994. (I.7.) AB határozat 51 Dr. Székely György: i.m.43. o.

29 27 - meghívás alapján részt vett a megyei bíróság, az Ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság kollégiumainak ülésein, - előterjesztést tehetett a legfőbb ügyészhez a Legfelsőbb Bíróságnál jogegységi eljárás indítványozása iránt, - előterjesztést tehetett a legfőbb ügyészhez az Ütv (2) bekezdés j) pontja szerinti eljárás Alkotmánybíróság előtti kezdeményezése iránt, - törvényességi szempontból előzetesen észrevételeket tett a magánjogi tárgyú jogszabálytervezetekre, illetve ilyen tárgyú jogszabályokat kezdeményez, - kezdeményezhette a törvénysértést elkövető személyek felelősségre vonását, jelzéssel élhet E fejezet témája az ügyész magánjogi szakági tevékenységnek alakulása, jogosultságainak bővülése, változása évi V. tv. 53 Dr. Székely György: i.m o.

30 28 VII. fejezet A közérdekvédelmi szakági tevékenység A VII. fejezetben ügyészség közérdekvédelmi szakági tevékenysége az ehhez kapcsolódó feladatok, intézkedések kerül bemutatásra a hatályos, új törvények alapján A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. 54 Magyarország Alaptörvénye az ügyészség jogállását és feladatkörét tekintve két jelentős változást hozott, mely szerint az ügyészséget, mint az igazságszolgáltatás közreműködőjét nevezi meg, másrészt fő feladatának az állam büntetőigényének érvényesítését jelöli meg. Ennek tükrében az Alaptörvény egyfajta rangsort állít fel az ügyészség feladatai között azzal, hogy kimondja, hogy elsődleges feladata az ügyészségnek az állam büntetőigényének érvényesítése, emellett rögzíti azt is, hogy tevékenysége már nem a törvényesség biztosítása, hanem elsősorban az anyagi büntetőjog szabályai megsértésének megtorlása. Az Alaptörvény részben elrejti a megváltozott szerepét az ügyészségnek, és erre konkrétabban az új ügyészségi törvény 55 tér ki, amikor úgy rendelkezik, hogy az ügyészség biztosítja, hogy mindenki betartsa a törvényeket, és mindezt a közérdek védelme érdekben teszi, a törvény tehát az ügyészség működésének fő céljaként a közérdek védelmét nevezi meg. 56 Az ügyészségről szóló évi CLXIII. tv. az ügyészség büntetőjogon kívüli tevékenységét közérdekvédelem címen szabályozza. 54 Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdés évi CLXIII. tv. 56 Dr. Varga Zs. András: Az Alaptörvény és az ügyészség közjogi hatáskörei (Magyar Jog, évi 3. szám, o.)

31 29 Az új szabályozás szerint megszűnik az ügyészi törvényességi felügyelet hagyományos fogalma, helyette az ügyész elsődlegesen, mint az igazságszolgáltatás közreműködője perindítási, fellépési jogával vesz részt és gyakorolja közjogi hatáskörét. Az ügyészség a közérdek érvényesítése, ezen belül a jogvédelem fontosságára helyezi a hangsúlyt. Változásként jelentkezik az is, hogy ezentúl az ügyészség nem, mint általános panaszfórum működik, hanem kimondottan az ügy érdemére kiható, az adott jogszabállyal kapcsolatos törvénysértés esetén jár el Közérdekvédelmi feladatok Az Ütv. 58 IV. fejezetében foglaltak szerint, a közérdekvédelmi feladatok közös szabályai jelzik, hogy a büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatásköröket lényegében külön törvények konkretizálják, mely feladatait az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként látja el. A törvénysértés kiküszöbölése végett részt vesz peres és nem peres eljárásokban, hatósági eljárásokat kezdeményez és jogorvoslatot terjeszt elő. 59 A közérdekvédelmi feladatok négy csoportba sorolhatók: - az ügyész részvétele peres és nem peres eljárásokban, - egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok, - egyes hatósági eljárásokhoz és intézményekhez kapcsolódó ügyészi feladatok, - a szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok. 60 Az ügyész részt vesz peres és nem peres eljárásokban, e szerint a perben, mint felperes, az ellene megindított perben alperes vesz részt a féllel azonos jogokkal, a mások közötti perben felléphet, illetve a más által megindított perbe beléphet és ezekkel kapcsolatosan jogorvoslati jog illeti meg. A törvény perindításra jogosíthatja, ebben az esetben az eljárás közérdekűségét vélelmezni kell évi CLXIII. törvény indokolása az ügyészségről, CompLex Jogtár Plusz 2. oldal évi CLXIII. tv. 59 Dr. Varga Zs. András: i.m. (Magyar Jog, évi 3. szám, 133. o.) évi CLXIII. tv. IV. fejezet évi CLXIII. tv. 27.

32 30 Az ügyész egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatosan ellátott feladatai körében jogorvoslati vagy perindítási jog illeti meg a közhiteles nyilvántartásba vételükről hozott határozattal szemben, a jogi személyek működésének törvényességét ellenőrizheti, törvényességi eljárást kezdeményezhet, jogi személy feloszlatása, megszüntetése, törvényes működése érdekében pert indíthat. Ez utóbbi jogosultsága a korábbi szabályozással ellentétben már időben sem korlátlan, az ügyész tudomásszerzésétől számított 6 hónapon belül, de legfeljebb 3 éven belül gyakorolhatja. 62 Teljesen más szabályok érvényesülnek a közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban, az ügyészi eljárás lehetőségeit szűkíti a korábbi szabályozásban foglaltakhoz képest. 63 Ennek megfelelően az egyes hatósági eljárásokhoz és intézményekhez kapcsolódó feladatai tekintetében az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, ill. bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek jogerős vagy végrehajtható döntéseit, intézkedéseit, törvénysértés esetén felhívással él, bizonyos közigazgatási és szabálysértési kényszerintézkedések foganatosítása esetén az ügyész előzetes jóváhagyása válhat szükségessé, továbbá ellenőrizheti a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézmények működésének törvényességét. 64 Az ügyész szabálysértési ügyekkel kapcsolatosan ellátott feladatai körében felhívással élhet, amennyiben a bűncselekményt szabálysértésként bírálta el a szabálysértési hatóság, a bíróság előtti eljárásban nyilatkozatot, indítványt tehet, elbírálja a szabálysértési hatóság intézkedése és határozata ellen benyújtott panaszt, egyes esetekben a bíróság jogerős határozata ellen jogorvoslattal élhet. 65 Az ügyész közérdekvédelmi feladatainak könnyebb átláthatósága érdekében, két területet szeretnék részletesebben kiemelni, a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, valamint a szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatokat. Mindkét esetben a részletes szabályok megjelölésén túl, egy-egy jogeset is bemutatásra kerül évi CLXIII. tv Dr. Varga Zs. András: i.m. (Magyar Jog, évi 3. szám, 134. o.) évi CLXIII. tv évi CLXIII. tv. 30.