A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA AZ MTM AUTÓSISKOLA PÉLDÁJÁN Budapest, 2002 Készítette: Takács Vilmos 1

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 4 1. A kisvállalkozások helyzete Magyarországon A gazdaság és a vállalkozás fogalma Mi is az a kisvállalkozás? A kisvállalkozások kialakulása és a magyar gazdaságban betöltött szerepük A kisvállalkozások sajátosságai Az egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás, mint lehetséges forma értékelése Egyéni vállalkozás indítása Az indítás humánerőforrás igénye Az Európai Unió és a kisvállalkozások A vállalkozás működését meghatározó környezeti tényezők Demográfiai környezet Gazdasági környezet Természeti környezet Technológiai környezet Politikai, jogi környezet Társadalmi, kulturális környezet A piac Nemzetközi környezet Mi jellemzi a sikeres vállalkozást? Sikeres vállalkozás alapja: problémák, kockázatok elemzése _ A sikeres vállalkozás ismérvei A gépjárművezetőképzés Az autósiskolák gazdasági társadalmi jelentősége, fontossága Az MTM Autósiskola Az autósiskola története Az autósiskola kialakulása A koncepció felállításának előzményei A vállalkozás személyhez kötött szakmai elvárásai Stratégiai elemzés Külső környezet elemzése Társadalmi, kulturális tényezők Technológiai tényezők Természeti tényezők 48 2

3 Gazdasági tényezők Politikai, jogi tényezők A versenyhelyzet elemzése Részstratégiák Termékek Árpolitika Disztribúciós politika Kommunikációs politika ÖSSZEFOGLALÁS Javaslatok Összefoglalva: Mi a sikeres vállalkozás titka az MTM-nél Befejezés 69 Ábrajegyzék 70 Irodalomjegyzék 71 Mellékletek: 75 3

4 A sikeres vállalkozásokat nem rendkívüli emberek, hanem rendkívüli dolgokra képes emberek hozzák létre. Michael E. Gerber Bevezetés Szakdolgozatom megírásához az adott kellő inspirációt, hogy szüleim körülbelül 10 évvel ezelőtt egy kisvállalkozásba kezdtek. Akkoriban nagyon sok - környezetemben élő - ember vágott bele saját vállalkozásba. Az elmúlt tíz év előrelépései és buktatói szemeim előtt peregtek le, saját bőrömön tapasztaltam meg az emberek (köztük szüleim), rendszerváltás utáni bizonyítási vágyát, és egy olyan lehetőségbe vetett hitüket, aminek ma sokan köszönhetik hírnevüket, egyes szakmai területeken. Az első impulzusok tehát a vállalkozások világáról otthoni miliőm felől érkeztek hozzám. Teljesen akaratlanul kerültem egyre közelebb autósiskolánk működéséhez, fejlődéséhez, hiszen a családi létünket napról-napra ehhez kellett igazítani. Másrészt tisztában voltam/vagyok vele, hogy egy üzlet magáról az ÉLETről szól: arról, hogy miként vagyunk képesek elégedettségben élni önmagunkkal, dacára ennek a hihetetlenül bonyolult és ellentmondásos világnak, mely sok mindenre megtaníthat, ha elég nyitottak vagyunk. A vállalkozásokkal kapcsolatos feladatokat, azzal kapcsolatos gondokat és a megoldási lehetőségeket saját cégünk felől kaptam meg, míg a benne levő tartalmat a témához kapcsolódó tudományok szakirodalmából próbálom megérteni, elemezni. Hogy milyen tudományok, szakterületek tartoznak egy vállalkozás elemzéséhez? 4

5 Ennek a kérdésnek a megválaszolásához nem elég végigfutni egy képzeletbeli felsoroláson, amelyen a már kialakult tudományágak nevei sorakoznak, majd a saját megítélésünk szerint az odatartozókat kiválogatni. Egyes elméletek szerint nem a vállalkozásban, hanem magán a vállalkozáson kell dolgozni, mert csak ily módon lehet a lehető legjobban azonosulni vele, ha gyakorlatilag még nem is, de elméletileg már benne élünk. El kell különíteni egy materiális és egy szellemi (alkotó) részét. Ha a szellemi részét tekintjük elsődlegesnek és hozzávesszük, hogy az üzlet - ahogy már említettem - az életről szól, akkor gyakorlatilag minden olyan tudományágat számításba vehetünk, ami ahhoz nyújt segítséget, hogy önmagunkat megvalósítsuk. Karrierünk, céljaink megfogalmazása után léphetünk át a materiális világba, hogy terveinket kézzel foghatóvá tehessük. Ehhez saját magunkat kell szakosítani a kiválasztott területre, vagyis figyelmünket a kiszemelt célpontok felé összpontosítani. Minden vállalkozás célja az önmegvalósítás, az újítás, ami nem feltétlenül jelenti valami újnak a kivitelezését, hanem egyszerűen a már meglévő elméleti és gyakorlati eszközök másfajta bevetését. Éppen ezért nehezen lehet általánosítani, hogy mely tudományokat lehet ide kapcsolódóan egy csokorba gyűjteni, hiszen minden vállalkozó célja, hogy valami újjal rukkoljon elő a vevőközönség elé. Szakdolgozatomban elsősorban az egyéni tapasztalataimra támaszkodva, a szüleim saját vállalkozásának a létét, előrehaladását foglalom össze, de emellett igyekszem egy átfogó képet készíteni a vállalkozásokról általában.! Mi a vállalkozás ezen belül a kisvállalkozás,! Mi a lényege,! Mivel kell szembenéznie a vállalkozónak egy saját cég megalapításától kezdve a sikeres működésig?! Mit jelent a siker?! Hogyan mérhető a sikeresség?! Milyen módon tartható esetleg fejleszthető ez az állapot? 5

6 Ezekre, valamint az ezekhez kapcsolódó kérdésekre próbálok meg választ adni ebben a munkában, szem előtt tartva azt a tényt, hogy minden vállalkozót a siker vonz erre a veszélyesnek is mondható üzleti ösvényre. A siker pedig bárkinek sikerülhet, de lássuk is, hogy hogyan. Dolgozatomban a fenti kérdésekre a választ egy sikeres vállalkozáson az MTM Autósiskolán keresztül mutatom be. 6

7 1. A kisvállalkozások helyzete Magyarországon 1.1. A gazdaság és a vállalkozás fogalma 1 Az említett gazdálkodás fogalma elsősorban a gazdasághoz kötődik, ami alatt a gazdasági szervezeteket, a nemzetgazdaságot, valamint szélesebb értelemben- a világgazdaságot értjük. A gazdaság fogalma magában foglalja az egyén szükségleteinek kielégítését célzó anyagokat, javakat, berendezéseket, ezeknek a létrehozását, elfogyasztását lehetővé tevő termelési, forgalmazási, elosztási és fogyasztási folyamatokat. Természetesen ide tartoznak a gazdasági szereplők is. A gazdaság alapegységei nem mások, mint a vállalkozások, amelyek a gazdálkodások fő területét képezik. Mi a vállalkozás? A vállalkozás arra vállalkozik, hogy a célközönség igényeit rendszeresen, jó minőségben kielégítse, eközben maga is haszonra tegyen szert, s ennek révén a vállalkozás kereteit lehetőség szerint bővítse. Az embert ennél a tevékenységénél az az elv vezérli, hogy a legkisebb áldozattal, munkával a legnagyobb hasznot érje el. Ezt hívják gazdasági főelvnek. 1 Dr. Ambrózy Géza-Dr. Pongrácz László: Vállalkozásgazdálkodás c. könyve alapján 7

8 Ahogy már a bevezetésben is említettem a vállalkozás sokféle tevékenységre irányulhat, az élelmiszertermeléstől a gépgyártásig, a gyógyítástól a tervezésig, a rendezvényszervezéstől az oktatásig. Ha megvizsgáljuk a vállalkozás fogalom meghatározását, rájöhetünk, hogy egy vállalkozásnak két arca van: a vállalkozást végző ember célja, hogy a cég az igényeit a lehető legjobban kielégítse, másrészt, hogy a vállalkozás a tevékenységi köreinek minél jobb elvégzésével megfelelő hasznot érjen el Mi is az a kisvállalkozás? 2 Dolgozatom a kisvállalkozásokról ezen belül egy autósiskoláról szól, így célszerű tisztázni, mit is értünk alatta. A minősítés kritériumául legtöbbször a foglalkoztatottak létszámát, az árbevételt, a saját vagyont vagy a tárgyi eszközök nettó értékét határozzák meg. Néhány évvel ezelőtt az Európai Unió 3 a kis-és középvállalkozásokat támogató politikájához egységes meghatározást fogadott el. Ez a következő:! Kisvállalkozásnak tekint minden vállalkozást, ahol a foglalkoztatottak létszáma nem éri el a 100 főt.! Középvállalati kategóriába tartozik minden olyan vállalkozás, amelyben 500 főnél nem nagyobb a vállalkozói létszám és 75 millió ECU-nál nem nagyobb az állóeszköz érték.! A kisvállalatokon belül még elkülöníti a 9 főnél nem nagyobb létszámmal dolgozó mikrovállalatokat. A magyar gazdaságban az elmúlt években a gazdálkodó szervezetek struktúrája gyökeresen átalakult. Ugrásszerűen megnőtt a kisszervezetek 2 Irodalomjegyzék: (8), (9) 3 Tóth Judit: EU tények és tévhitek ( ) internetes forrás 8

9 száma, részben a nagyszervezetek átalakulása, szétválása, főként pedig a többségében előzmény nélkül megszülető kisvállalkozások szaporodása nyomán. Nyilvánvaló, hogy Magyarországon, ahol a vállalkozások 97 százalékában 11 főnél kevesebb foglalkoztatott dolgozik, ez a definíciópontosítást igényelt, illetve a hazai viszonyok között a definícióban szereplő kritériumokat elfogadva más mérethatárokat kellett alkalmazni. Az Országgyűlés 1999 év végén fogadta el a kis-és középvállalkozásokról szóló törvényt, mely a következő kategóriákat alkalmazza: Mikrovállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelyben a foglalkoztatottak létszáma nem haladja meg a 10 főt. Kisvállalkozásnak minősül minden vállalkozás, amelyben a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy a mérleg főösszege maximum 500 millió Ft. Közepes vállalkozásnak tekint minden vállalkozást, amelyben a foglalkoztatottak létszáma 250 főnél kevesebb, továbbá az éves nettó árbevétel legfeljebb 4000 millió Ft, vagy a mérleg főösszege nem nagyobb 2700 millió Ft-nál. A kis-és középvállalkozások tekintetében egyaránt követelmény, hogy az e kategórián kívül eső szervezetek tulajdonosi aránya nem haladhatja meg a 25 százalékot A kisvállalkozások kialakulása és a magyar gazdaságban betöltött szerepük 4 4 Irodalomjegyzék: (8), (14) 9

10 A kisvállalat a nemzetgazdaság növekedésének hagyományos forrása. A '80-as évek elején a politikusok reformszárnya felismerte azt, hogy Magyarországon is több vállalatra, ezen belül is több kisvállalatra lenne szükség. Szerepük nyílt elismerése azonban nem volt összeegyeztethető a központi tervezés gondolatkörével. Ennek ellenére megjelent ebben az időben néhány "maszek", akiknek működését a vezetés, ha nem is támogatta, de azért eltűrte. Tehát működésük már ekkor megkezdődött, de mozgásterüket korlátozták. A politikai klíma megváltozása után megnyílt az út a kisvállalkozások előtt. A reformok során a tervgazdaság bürokratikus szabályainak nagy részét felszámolták ban a parlament elfogadta a VI. törvényt - amely a lehetséges vállalkozási formákat kibővítette és szabályozta az alapítás és működés feltételeit. Ezután számuk jelentős mértékben nőtt, sőt, voltak a gazdaságnak olyan területei is, ahol szerepük meghatározó volt. A második gazdaságból kinövő kisvállalatokat a közfelfogás a piacgazdaságra való áttérés motorjának tekintette. Kínálatnövelő szerepük rendkívül fontos volt. Létrejöttükkel javult a lakosság szolgáltatásokkal való ellátása. A legtöbb új vállalkozás 1990-től 1992-ig tartó időszakban jött létre. A '90-es évek elején összeomlottak a kelet-európai gazdasági kapcsolatok, aminek következtében a nagyvállalatokkal együtt azok beszállítói is elveszítették legfontosabb piacukat. A legtöbb vállalat likviditási problémákkal küzdött, felszámolási- és csődhullám alakult ki. A körbetartozások következtében sok egyébként tőkeerős vállalat helyzete is megingott. Majd 1995-ben a vállalkozások számában tapasztalt növekedés megtorpant. Ennek okai a következők voltak:! a könnyen betölthető piaci rések számos területen megteltek,! a kormány stabilizációs programja a belföldi kereslet visszafogása és az export ösztönzése által csökkentette a kisvállalatok fejlődési lehetőségeit 10

11 ! hagyományos, méretből adódó versenyhátrányok (tőkehiány, vállalkozói kultúra hiánya, stb.)! kedvezőtlen gazdasági környezet (magas infláció- és kamatlábak, jelentős adó-és adminisztrációs terhek) A kormány szerint tőkeerős, versenyképes vállalkozásokra van szükség, amelyek a változó piaci igényekhez képesek rugalmasan alkalmazkodni. Ezért nem a vállalkozások számának növelésére van szükség, hanem minőségi javításukra (nagyobb teljesítmény, a foglalkoztatásban betöltött nagyobb szerep). Ennek érdekében a kormány elsősorban azon termelő tevékenységet folytató, munkahelyteremtő vállalkozások támogatását tartja fontosnak, amelyek reális üzleti tervvel rendelkeznek. Ez a kormányzati program összhangban van az Európai Unió 4 éves kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepciójával, ami a későbbiekben elősegítheti a csatlakozást. A fejlett tőkés országokban a kis-és középvállalatok aránya általában stabil vagy növekszik. Ennek okai:! a műszaki haladással kisebb lesz az optimális üzem-és vállalatnagyság! a jövedelmek növekedésének következtében nő az igény az egyedi termékekre és szolgáltatásokra, ezek előállítására pedig a kis-és középvállalatok könnyebben rendezkednek be! a munkanélküliségtől való menekülés egyik útja önálló vállalkozás alapítása 11

12 1.4. A kisvállalkozások sajátosságai 5 A kisvállalati körbe tartozó vállalatoknak a létszám és az árbevétel kategóriákon kívül még számos közös tulajdonságuk van. Szakdolgozatom e fejezetében szeretném bemutatni az olvasónak a kisvállalatokra általánosan jellemző sajátosságokat annak érdekében, hogy teljesebb képet alkothasson e vállalkozói körről. Előfordulhat az is, hogy a felsorolt jellemzők nem mind igazak egy kisvállalattal kapcsolatban, ami semmiképp nem zárja ki az említett vállalkozói kategóriába tartozásukat. A kisvállalatok szervezete általában egyszerű, döntési mechanizmusuk gyors, a vezetők és a tulajdonosok személye sok esetben egybeesik. Vezetésük tehát független, a menedzsment és a tulajdonosok között nincs érdekellentét. A vállalkozás megindításához szükséges tőkét legtöbbször egy személy vagy egy kis csoport teremti elő. Tevékenységüket helyben folytatják, a dolgozók és a tulajdonosok általában a közelben lévő településeken laknak. Magas a családtagok részvételi aránya. Ennek két legfőbb oka a jövedelemeltitkoló szándék, valamint a feltétel nélküli megbízhatóság. A családi vállalatok előnyeként említhetjük még az előbbieken túl a rokonok magas fokú elkötelezettségét is. Azonban sok családi vállalkozás esetében hiányoznak a vállalkozói ismeretek és a vállalkozói hajlam, és hátrányukként mutatható ki a döntések érzelmi alapon történő befolyásolása. Jellemzőjük továbbá a háztartás és vállalkozás egymásra épülése is, valamint az, hogy legtöbbször nem fejlesztésre, hanem fogyasztásra és felhalmozásra törekszenek. A Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet egy 1998-as felmérése szerint csupán a vállalatok 11%-a tervez létszámbővítést és mintegy 48%-uk tervez valamilyen jelentős beruházást. E két mutató alapján három kategóriát különíthetünk el: 12

13 ! "növekvő" az a vállalkozás, amely méretéhez képest számottevő beruházást és létszámbővítést tervez (az összes vállalkozás 10,5%-a)! "inkább növekvő" az a vállalkozás, amely a fenti kritériumok közül legalább az egyiket tervezi (az összes vállalkozás 40,6%-a)! "nem növekvő" az a vállalkozás, amely egyik kritérium bővülését sem tervezi (az összes vállalkozás 48,9%-a) 1. ábra A vállalkozók megoszlása a növekedéshez való viszonyuk alapján A vállalkozók megoszlása a növekedéshez való viszonyuk alapján Önfoglalkoztató Mikrovállalkozó kényszervállalkozó Nem növekvő Inkább növekvő 0% 20% 40% 60% 80% 100% Növekvő Az 1. ábrából jól látható, hogy az önfoglalkoztatóknak mindössze 1, a mikrovállalkozóknak pedig 9%-a növekvő, ami nagyon kedvezőtlen aránynak mondható. A gazdasági környezet kedvezőbbé alakulásával ez várhatóan nőni fog. A műszaki innováció terén való aktivitást adókedvezményekkel ösztönzi a kormány. Elsősorban a lakossági piacokon működnek, rugalmasságuk következtében fontos szerepet töltenek be a választék bővítésében és a fogyasztói igények jobb kielégítésében. A kormány véleménye szerint a kisvállalatok 5 Irodalomjegyzék: (19), (20), (21), (22) 13

14 növekedésének fontos területe a multinacionális cégek beszállítói hálózatának bővítése. Az együttműködés a nagyvállalatok számára előnyös, mivel:! beruházás nélkül bővül termelőkapacitásuk! a kisvállalatok jobban ismerik a helyi piacot és rugalmasabbak! a nagyvállalatok így hozzájuthatnak az általuk nehezebben elérhető piaci résekhez A kisvállalatok pedig a nagyvállalatok segítségével:! könnyebben jutnak információkhoz! könnyebben juthatnak exportpiachoz (ha közvetetten is)! bővíthetik ismereteiket a piacról és a gazdaságról Az exporthoz való hozzájárulásuk alacsony, elsősorban hazai piacra termelnek ban az exportértékesítésben a kisvállalkozások aránya csökkent. Ez alól a fő közötti vállalkozások jelentősen növekvő exportja az egyetlen kivétel. A munka termelékenysége a kisvállalati szektorban alacsonyabb, mint a nagyvállalatoknál, mivel elsősorban magas munkaintenzitású tevékenységet folytatnak. Hozzájárulásuk a GDP-hez kisebb, mint a foglalkoztatásban betöltött szerepük, ám ez pontosan nem mérhető. Az adózás elkerülése miatt ugyanis a tényleges teljesítményénél kevesebbet vallanak be. A kisvállalatok legfontosabb versenyelőnyét az adózás elkerülésének lehetőségei kínálják. A kisvállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepe is egyre jelentősebb lesz ban a kisvállalkozások közel 2 millió főnek, a versenyszférában foglalkoztatottak 51,1%-ának adtak munkát. A nagyvállalatoknál kedvezőbb lehetőségeket nyújtanak autonóm munkára és vállalkozásra, ezért az emberek többsége szeret kisvállalatoknál dolgozni. Azonban a privatizáció hatására megnőtt a kényszervállalkozók száma is, akiket a statisztikák készítésekor 14

15 figyelembe vesznek a kisvállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepének vizsgálata során, ám jelenlétük a gazdaságban nem pozitív jelenség. A kisvállalatok működése nagyobb kockázatot rejt magában, mint a nagyvállalatoké. A nagyvállalatok olyan termékekre koncentrálnak, amelyekre már biztos, előre jelezhető igény van, és a "kisebbekre" hagyják a nehezen eladható, kockázatosabb árucikkeket. Ha egy kisvállalat új terméket vezet be, nem számíthat annak biztos piacára. Tevékenységük ezért a kockázatosság mellett időigényes is. Tevékenységük kockázatosságát az is fokozza, hogy a kisvállalatok általában ún. "egytermékes cégek ", vagyis csupán egy termék előállításával vagy szolgáltatás nyújtásával foglalkoznak. A mikroszféra megerősítése elősegítheti az EU-hoz való sikeres csatlakozásunkat Az egyéni vállalkozás 6 Az egyéni vállalkozás olyan üzlet, amely egy személy tulajdonában és irányítása alatt van. Az egyéni vállalkozások általános szabályairól az évi V. törvény rendelkezik. E törvény célja - figyelembe véve a Magyar Köztársaság Alkotmányának a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságára, a magántulajdon garanciáira és a vállalkozói befektetések védelmére vonatkozó rendelkezéseit- az egyéni vállalkozások szabályozásával, a vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltételek biztosításával elősegítse a magyar gazdaság fejlődését. A vállalkozásnak, azon túl, hogy célja van, valamilyen formát igényel. Egy család mindennapi élete is eléggé meghatározott keretek - le nem írt, de 6 Irodalomjegyzék: (31), (11) 15

16 következetesen betartott- szabályok között zajlik. A szakdolgozatom középpontjában álló autósiskola egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás, mint lehetséges forma értékelése Az egyéni vállalkozást az alábbi jellemzők tükrében célszerű értékelni:! Egyszerű: a többi vállalkozási típushoz képest a legegyszerűbb, felépítése, szervezeti, működési rendje és gazdálkodása szempontjából.! Áttekinthető: fontos lehet, egy kezdő vállalkozó számára az áttekinthetőség, a vállalkozást átfogó teljes ismeret. A kisebb keresztmetszetű működési volumen erre lehetőséget ad.! Kis tőkeigényű: kisebb anyagi háttérrel beindítható, ezáltal könnyebben teljesíthetőek a vállalkozás elindításához szükséges feltételek. Az anyagi háttér korlátai kevésbé akadályozzák a vállalkozóvá válás folyamatát. Ez igen fontos szempont, mert a források hiánya több esetben gátolja a vállalkozások indulását. " a kicsi tőkeigény szükségtelenné teheti a hitelfelvételt, így a kezdeti szakaszban törlesztő terhek nem nehezednek a vállalkozásra. Kisebb összegű hitel felvétele kevésbé rontja a vállalkozás életben maradási esélyeit. " A kicsi tőkeigény hátránya is lehet az adott vállalkozásnak, hiszen sokkal kisebb az esély az életben maradásra. Fejlesztési lehetőségek nélkül a vállalkozás nem tud versenyképesen a piacon maradni.! Túlzó kockázatviseléstől mentes: a kevés befektetésből adódóan a kockázat is csökken. Anyagi invesztálásán felül jórészt munkája, szakmai erkölcsi kockázatát viseli. Ezáltal magabiztosabb, bátrabb indítási szándékra ösztönöz. 16

17 ! Saját kockázatviselés: egyéni kockázat, egyéni döntéshozatal. Az egyéni vállalkozás saját kockázatára végzi tevékenységét, külső függőség nélkül. Jó és rossz döntéseinek hatását egyedül viseli.! Egyénre szabott: olyan működési formát választhat, melyhez szaktudása, kitartása, munkaereje, meglévő és kialakítható lehetőségeinek leginkább megfelel.! Szűk piaci körben is életképes: a vállalkozás méretétől függően csökkent piaci igények esetén is rentábilis működés érhető el.! Kevés humán erőforrás igényű: az egyéni vállalkozás lehetősége, hogy kellő szaktudás és felkészültség esetén egyedül is végezhető.! Rugalmas, alkalmazkodó képes: formájából, helyzetéből adódóan nagyobb mozgástere van a piac elvárásaihoz igazodni. Az egyéni kockázat és döntéshozatal a változásokra gyorsabb reagálást tesz lehetővé.! Önálló: saját tervezés, döntéshozatal, munkavégzés. Az alkalmazotti munkavégzéshez képest a vállalkozás teljes átfogásával, tevőleges cselekedetekkel az egész munkafolyamatot önálló formában végezheti.! Fejlődőképes: egyéni céggé, majd egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá, vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat. Az egyéni vállalkozási formáról felvázolt, összefoglalt előnyök elősegítik és megfelelnek a kezdő vállalkozóvá válás folyamatának. Tartalmazza mindazokat a formákat, lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik az egyszerűbb indítást, a későbbi munkavégzést. 17

18 Egyéni vállalkozás indítása Az egyéni vállalkozást a vállalkozó neve, címe és tevékenységi köre határozza meg. Felelőssége a polgári jog általános szabályai szerint áll fenn. A vállalkozó teljes vagyonával felel vállalkozásáért. A gördülékeny vállalkozás indításához elengedhetetlen, hogy teljesítsük annak dokumentációs irat és szakmai követelményeit. Ezek megléte nélkül nincs vállalkozói igazolvány, nincs szakmai engedély. Az átfutási idők, az utánjárások, hiánypótlások elkerülése végett célszerű ilyen irányú információkat beszereznünk. A vállalkozás indításának egyik alapfeltétele, hogy a vállalkozói igazolvány kiváltásához szükséges feltételeket, tudnivalókat ismerjük meg, ezzel egy időben a szükséges nyomtatványokat szerezzük be.! Vállalkozói igazolvány Okmányiroda! Bankszámlanyitás Bármely pénzintézet! Erkölcsi bizonyítvány Posta Belügyminisztérium! Statisztikai törzsszámkérés KSH! Egészségbiztosítás APEH! Nyugdíjbiztosítás APEH! Könyvvezetési dokumentáció igény! Kamarai tagság igénylése! Érdekképviseleti tagság Az indítás humánerőforrás igénye Egy vállalkozás humánerőforrás igényét a tevékenység összetettsége, a szakképesítést igénylő munkakörök, illetve annak mennyisége határozza meg. 18

19 Mindezt az indításkor számba kell venni, előadódhatnak szakmai problémák (hatáskörből, szaknévsorból felfüggesztés, időszakos törlés, a keresőképtelenség esetei, betegség, hosszabb távú gépkocsi meghibásodás, stb.). Előre kell látnunk, tervezni, számolva az esetleges kiesésekre, melyek egyébként veszélyeztetnék a vállalkozásunk folyamatos működését és megélhetésünket Az Európai Unió és a kisvállalkozások 7 Az EU Tanácsa 1996 decemberében megalkotta az EU re szóló kisvállalkozás-fejlesztési koncepcióját. Ez a határozat ágazattól, jogi formától és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden EU-beli kis-és középvállalkozásra vonatkozik. A határozat intézkedéseinek hármas célja van, ezek a következők:! egy, a kis-és középvállalkozások fejlődése számára kedvező gazdasági környezet kialakítása,! a kis-és középvállalatok szerveződéseinek, egyesüléseinek elősegítése,! az európai kis-és középvállalkozások versenyképességének fejlesztése, nemzetközivé válásuk támogatása, ily módon elősegítve növekedésüket, foglalkoztatásban betöltött szerepüket és gazdasági összetartozásukat az Unióban. A fenti célok elérése érdekében a tagországok határozatba foglalt feladatai:! a szabályozók és az adminisztrációs terhek egyszerűsítése és fejlesztése! a vállalkozások pénzügyi helyzetének fejlesztése, ezen belül is: " a kockázati tőkefinanszírozás bővítése 7 Irodalomjegyzék: (14) 19

20 " a hitelekhez való hozzáférés elősegítése " a tőkepiacok fejlődésének ösztönzése! a kis-és középvállalkozások versenyképességének javítása a kutatásfejlesztésben, valamint az oktatásban való részvételük növelése által! a vállalkozási kedv ösztönzése és a célcsoportok támogatása. Ilyen célcsoportként a határozat kiemeli a kezdő vállalkozókat és a nőket.! a kis-és középvállalati politika eszközeinek fejlesztése A kormány az EU programjának figyelembe vételével határozta meg a kis-és középvállalatok fejlődése érdekében elvégzendő feladatait, amelyek között első helyen szerepel az adminisztrációs terhek csökkentése és az adórendszer stabillá, átláthatóvá tétele. A GDP 45 százalékát előállító kis és középvállalati szektorra az Európai Unióhoz való csatlakozás várhatóan aránytalanul nagyobb terheket ró, mint a nagyvállalati szférára. A jelenleg belföldre termelő vállalkozások úgy gondolják, számukra nem lesz következménye a csatlakozásnak, hiszen ők továbbra is csak a magyar piacot akarják kiszolgálni. Ezeknek a vállalkozásoknak hívják fel figyelmüket a szakértők sem ártana megismerni az EU belső piac szabályait. A helyzetet jól jellemzi, hogy pénz és kapacitás hiányában mindeddig nem készült felmérés arról, hogy valójában mennyire felkészültek a magyar kis- és középvállalkozások az európai uniós tagságra. Az európai uniós csatlakozás egyik legfontosabb következménye, hogy már nem csak egy Magyarországnyi, hanem egy 15 országra kiterjedő, úgynevezett belső piacon kell helyt állniuk a vállalkozásoknak, ahol az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabadon mozoghat. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok között tilos bármiféle behozatali és kiviteli korlátozás, hacsak az például nem a fogyasztó egészségének védelmét szolgálja. A csatlakozó országoknak a belépés időpontjáig fokozatosan lebontva el kell törölniük a más tagországok felé addig érvényben lévő vámjaikat, és át kell vennie a közös külső vámokat. 20

21 Magyarország és az Európai Unió között az ipari termékekre a kiviteli-, és behozatali vámok egyaránt 0 százalékosak, vagyis a vámlebontás már megtörtént. Az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékek esetében azonban belátható időn belül, ha változó mértékben is, de megmaradnak a vámok. Abban az esetben ha egy vállalkozás nem felel meg az EU által diktált, szakmájára vonatkozó előírásnak, bizonyos türelmi idő után bezárhatja vállalkozását A vállalkozás működését meghatározó környezeti tényezők 8 Ebben a részben azokról a tényezőkről lesz szó, amelyek befolyásolják a vállalkozás előrehaladását, és megszabják a cégek kereteit. Ezekhez a tényezőkhöz alkalmazkodni kell, bár vannak olyanok is, amelyek részben kivédhetők, vagy megelőzhetők (pl. a piacon érvényesülő hatások). A vállalkozások élete meghatározott környezetben zajlik. Ez részben társadalmi szervezeti részben pedig természeti környezet. E kettőt nevezhetjük együttesen KÜLSŐ környezeti tényezőknek. A szervezeti környezet alatt tágabb értelemben a társadalmi berendezkedést, jogrendet, az adott gazdaság, ország intézményi rendjét, a politikai gyakorlatot, az iparágira jellemző technológiai megoldásokat értjük. A természeti környezet tartalma a vállalkozás működésével érintett valamennyi nem társadalmi tényezőre vonatkozik, beleértve a technológiát, terméket, üzemeltetést, és az újrafelhasználást. A külső környezet elemzése előnnyel jár a vállalkozás számára mert, 8 Irodalomjegyzék: (29) 21

22 A környezeti változások követése esélyt ad a hosszabb időtávban megjelenő problémák előrejelzésére, felismerhetővé teszi a lehetséges jövőbeni történéseket, azok hatását Rugalmasabbá teszi a stratégiai tervezés folyamatát Javítja a piacok előre jelezhetőségének minőségét, képessé teszi a vállalkozást a változó szükségletek kellő időbeni felismerésére Megnyitja a lehetőséget a megfelelő növekedési út megfelelő termék kiválasztására 2. ábra A vállalkozást befolyásoló környezet Belső Külső tényezők Közvetlen 22

23 Demográfiai környezet A vállalkozónak az első elem amit figyelni szükséges vállalkozásának kialakításánál, ill. annak elemzése során. Mivel minden vállalkozásnak feltétele a piac megléte é a fejlődési lehetőség. E fejlődésnek alapja a piacra kerülő termékek, szolgáltatásokat igénybe vevők (vásárlói szegmensek) körének várható alakulása Gazdasági környezet A piacot a vásárlóerő és az emberek határozzák meg. A vásárlóerő a gazdaság mindenkori helyzetétől, a folyó jövedelmektől, áraktól megtakarításoktól eladósodástól, hitelhez való jutás lehetőségeitől függ Természeti környezet Ökológiai környezet alatt azt a természeti környezetet értjük, amelybe bele kell illeszkednie a vállalkozásnak. A természeti környezet romlása a kilencvenes évek egyik legnagyobb horderejű kihívása. Jelen korban működő vállalkozásoknak a természetet kevésbé romboló eszközök alkalmazására van szüksége. E feladatokat a kormányok is elsődleges célként határozzák meg. Mai korunk másik fő problémáját a nyersanyagok kimerülése jelenti. Cél kell hogy legyen az energiatakarékos programok használata. Természetesen mindez a vállalkozásoknak komoly problémákat és jelen időben többletkiadást jelent. E problémák kiszűrése is állami feladat, melynek során a környezetbarát és energiatakarékos programok finanszírozásával vagy támogatásával elősegíthető a vállalkozások ez irányú tevékenysége. 23

A kis- és középvállalkozások. fejlesztésének

A kis- és középvállalkozások. fejlesztésének A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007 2013 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007 2013 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája (2007 2013)

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK. Nappali tagozat. Marketingkommunikáció szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK. Nappali tagozat. Marketingkommunikáció szakirány BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Marketingkommunikáció szakirány A KVINT-R KFT. NYOMTATÓPIACI MARKETINGSTRATÉGIÁJÁNAK, - AKTIVITÁSÁNAK ELEMZÉSE,

Részletesebben

INDULJ EL! Irányjelző vállalkozni szándékozó fiataloknak

INDULJ EL! Irányjelző vállalkozni szándékozó fiataloknak INDULJ EL! Irányjelző vállalkozni szándékozó fiataloknak Indulj el! Irányjelző vállalkozni szándékozó fiataloknak Köszöntő Mindenkinek van egy álma vagy legalábbis ötlete, elképzelése arra vonatkozóan,

Részletesebben

Van más út! Javaslatok a magyar baloldal új gazdaságpolitikájának alapvonalaira

Van más út! Javaslatok a magyar baloldal új gazdaságpolitikájának alapvonalaira Van más út! Javaslatok a magyar baloldal új gazdaságpolitikájának alapvonalaira Ma Magyarország meghatározó élménye a bizonytalanság. A napról-napra: átalakuló világgazdasági feltételek mellett ezt erősítik

Részletesebben

Pályázatírás Közbeszerzési alapismeretek

Pályázatírás Közbeszerzési alapismeretek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 keretében megvalósult INTERREG III/A Az egyetemi innovációs transzfer potenciál elősegítése a határmenti régiók KKV-i felé Baranya Megyei

Részletesebben

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM www.ujnemzedek.hu www.facebook.com/ujnemzedek

Részletesebben

Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében

Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. 1117 Budapest, Dombóvári út 17-19. Tel.: (36 1) 204-2951 (36 1) 204-2970 Fax: (36 1) 204-2953 E-mail:ipargazd@t-online.h Internet:http://www.ikt.hu Az innovációs

Részletesebben

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalom 1 Köszöntő... 4 2 Bevezetés... 6 3 Tervezési és végrehajtási alapelvek... 8 3.1 A tématerület pontos definiálása a tervezés során...

Részletesebben

Az Új Széchenyi Terv vitairata. Vélemény és javaslatok

Az Új Széchenyi Terv vitairata. Vélemény és javaslatok GKI Gazdaságkutató Zrt. Az Új Széchenyi Terv vitairata Vélemény és javaslatok Az Új Széchenyi Terv hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiát előkészítő dokumentumként igyekszik elszakadni a választási

Részletesebben

AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE

AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE ETENIM KFT 2006 TARTALOMJEGYZÉK AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Terület-és településfejlesztési ismeretek

Terület-és településfejlesztési ismeretek Terület-és településfejlesztési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: Dr. Szigeti Ernő Budapest 006. szeptember A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI

Részletesebben

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY h a t á r o z a t a a Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés eleget téve a Magyar Köztársaság kötelezettségvállalásainak, a nemzetközi

Részletesebben

Üzleti tanácsok. részére

Üzleti tanácsok. részére Üzleti tanácsok fejlõdõ vállalkozások részére 2015 NEKÜNK FONTOS A FEJLŐDÉS, FŐLEG HA AZ ÖNÉ. KISVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSA Szeretné zökkenőmentessé tenni vállalkozása mindennapi pénzügyeit és biztosítani

Részletesebben

MINDENRE VAN KÉSZ ÖTLETE?!

MINDENRE VAN KÉSZ ÖTLETE?! Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MINDENRE VAN KÉSZ ÖTLETE?! AVAGY A PRAKTIKER LEHETSÉGES MARKETING

Részletesebben

Együttműködés és partnerség

Együttműködés és partnerség Együttműködés és partnerség tanulmány Budapest, 2010. június Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 4 2. A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A HAZAI KÖZÉLETBEN... 5 3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Részletesebben

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója 1. melléklet a /2012. (..) OGY határozathoz A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Elfogadta és az Országgyűlés elé terjesztését

Részletesebben

A magyar állammûködés fõbb jellemzõi és szükséges változtatásának irányai

A magyar állammûködés fõbb jellemzõi és szükséges változtatásának irányai Báger Gusztáv Pulay Gyula Vigvári András A magyar állammûködés fõbb jellemzõi és szükséges változtatásának irányai AAz Állami Számvevõszék (ÁSZ) 2007 áprilisában nyújtotta be az Országgyûlés részére a

Részletesebben

Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól?

Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól? Hetesi E. Majó Z. Lukovics M. (szerk.) 2009: A szolgáltatások világa. JATEPress, Szeged, 53-73. o. Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól? Somosi Sarolta 1 Az Európai Unió

Részletesebben

Az innováció. Baranya Megyei Vállalkozói Központ. Vállalkozásfejlesztési oktatási jegyzet Pécs, 2007.

Az innováció. Baranya Megyei Vállalkozói Központ. Vállalkozásfejlesztési oktatási jegyzet Pécs, 2007. Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 keretében megvalósult INTERREG III/A Az egyetemi innovációs transzfer potenciál elősegítése a határmenti régiók KKV-i felé Baranya Megyei

Részletesebben

Lengyel György Blaskó Zsuzsa Martin József Péter: Vállalkozói félelmek és várakozások az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán

Lengyel György Blaskó Zsuzsa Martin József Péter: Vállalkozói félelmek és várakozások az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán Lengyel György Blaskó Zsuzsa Martin József Péter: Vállalkozói félelmek és várakozások az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban

Részletesebben

A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban

A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban Szlávik János A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban 17. szám Budapest, 2002. december ISBN 963 503 294 3 ISSN 1587-6586 A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

ORSZÁGOS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓ I. RÉSZ A JÖVŐÉPÍTÉS ALAPJAI

ORSZÁGOS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓ I. RÉSZ A JÖVŐÉPÍTÉS ALAPJAI Melléklet: az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról szóló /2005. ( ) OGY határozathoz ORSZÁGOS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓ I. RÉSZ A JÖVŐÉPÍTÉS ALAPJAI KIINDULÓPONTOK MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSPOLITIKÁJÁHOZ

Részletesebben

Környezeti kontrolling, mint egy szükséges vállalatirányítási eszköz

Környezeti kontrolling, mint egy szükséges vállalatirányítási eszköz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdász-gazdálkodási Szak Környezeti kontrolling, mint egy szükséges vállalatirányítási eszköz Kontrolling a környezettudatosság

Részletesebben

Közvélemény-kutatások az életen át tartó tanulásról. Kutatási zárótanulmány

Közvélemény-kutatások az életen át tartó tanulásról. Kutatási zárótanulmány Közvélemény-kutatások az életen át tartó tanulásról Kutatási zárótanulmány Budapest, 2006 Sorozatszerkesztő: Lada László Összeállította: Lada László Kiadja: Nemzeti Felnőttképzési Intézet Felelős kiadó:

Részletesebben

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS IRÁNYAI

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS IRÁNYAI ZACHÁR LÁSZLÓ AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS IRÁNYAI Az elmúlt tíz évben az emberi erőforrás-fejlesztés a magyar társadalomfejlődés egyik központi problémakörévé vált, különösen a felnőttek oktatása

Részletesebben

Idősödő munkaerő mint lehetőség a vállalatok számára

Idősödő munkaerő mint lehetőség a vállalatok számára Idősödő munkaerő mint lehetőség a vállalatok számára A tagszövetségei Idősödő munkaerő mint lehetőség a vállalatok számára 1 Készült Magyarországon, 2010 júniusában. A kiadvány az Ageing Workforce 2 Ensuring

Részletesebben

AZ ISPA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON

AZ ISPA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány AZ ISPA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON Készítette: Meliorisz Katalin

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra 1 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra 2 3 Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 2. BEVEZETÉS... 6 2.1. A KERETSTRATÉGIA SZÜKSÉGESSÉGE... 6

Részletesebben

Forrai Szilvia. Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014.

Forrai Szilvia. Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014. 1 Forrai Szilvia Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014. 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 I. A LIFELONG LEARNING, MINT SZAKPOLITIKAI

Részletesebben

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007 2013 Foglalkoztatás és növekedés Az Európai Bizottság döntésének dátuma: 2007. május

Részletesebben