Környezeti kontrolling, mint egy szükséges vállalatirányítási eszköz

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdász-gazdálkodási Szak Környezeti kontrolling, mint egy szükséges vállalatirányítási eszköz Kontrolling a környezettudatosság és a fenntarthatóság jegyében Lőrincz Judit Kontrolling szakirány 2007 Belső konzulens: Rózsa Ildikó Külső konzulens: Dr. Boda György

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Ábrajegyzék Bevezetés Fenntartható fejlődés, vállalati felelősség Környezeti szabályozások Kontrolling fogalma, helye és szerepe Környezeti kontrolling bemutatása Fogalmak tisztázása Környezeti kontrolling Célok és feladatok kitűzése Modul EEP-mátrix Adatkezelés Modul Forgalmi Diagramok Modellje Öko-mérleg Környezeti költségek Hagyományos költségszámítás a környezeti költségek esetében Folyamatköltség-számítás a környezeti költségek kezelésére Áramlásköltség-számítás módszere és a környezeti költségek Teljesítmény Modul Környezetvédelmi fedezet Környezeti megtérülési elemzések Öko-hatékonyság koncepciója Környezeti elemzés és kiértékelés Programok Modul Környezeti tervezés Kommunikáció Modul Környezeti jelentések Fenntarthatósági jelentések Környezeti kontrolling informatikai alapja Gyakorlati kitekintés Umwelt-Technik Kft Trilak Festékgyártó Kft MOL Nyrt Összefoglalás Felhasznált irodalom

3 Ábrajegyzék 1. ábra: Gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek kölcsönhatásai ábra: Reaktív és preventív környezetpolitikák néhány jellemzője ábra: PDCA-kör ábra: Kontrolling feladatok négy alappillére ábra: Kontrolling a vonalbeli szervezeti egység esetén ábra: Lineáris törzskari kontrolling szervezet ábra: Mátrix-szervezetben megjelenő kontrolling ábra: Öko-kontrolling koncepció ábra: A környezeti problémák fontossági rangsorolása ábra: Vállalati környezeti hatás-mérés ábra: EEP-mátrix ábra: Vállalati környezeti költségek három csoportja ábra: Környezeti költségek számviteli csoportosítása ábra: Környezeti költségek számszerűsítése ábra: A hagyományos költségszámítás alrendszerei ábra: A folyamatköltség-számítás lépései ábra: Áramlásköltség-számítás alapelve ábra: Környezeti projektek és megtérülési elemzések ábra: Környezetvédelmi jelentések fejlődése táblázat: Környezeti tényezők és környezeti hatásaik az Umwelt-ben táblázat: Hatás/cél programok meghatározása az Umwelt-ben táblázat: MOL EBK költségeinek csoportosítása egyenlet: Hagyományos fedezet (f) számítása egyenlet: Korrigált fedezet (f ) számítása egyenlet: Környezetvédelmi fedezet (f k ) egyenlete

4 1. Bevezetés Úgy gondolom helytálló a megállapítás, hogy napjainkban egyre nagyobb jelentősége van a környezetvédelem megelőző lépéseinek, hiszen az emberiség már régóta felismerte, hogy nem egyoldalú a kapcsolat az emberi társadalom és a természeti környezet között. Nem csupán a környezet van hatással ránk, hanem tevékenységünkkel mi is nagyban alakíthatjuk, formálhatjuk környezetünket. A természeti környezetbe való beavatkozás nem minden esetben eredményez pozitív változást, s ha nem szeretnénk további vissza nem fordítható, javíthatatlan és komoly sebeket ejteni ökológiai rendszerünkben, akkor az ember és a természeti környezet viszonyára fokozottabban oda kell figyelni. A hangsúly a megelőzésen van, hiszen a természeti környezet megóvása sokkal hatékonyabban tud megvalósulni, ha megpróbáljuk előre elkerülni a környezeti kár bekövetkezését. Köztudott, hogy a környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Mind vállalati szinten, mind az egyes ember szintjén tudatosítani kell azt, hogy az ember a maga tevékenységével szerves részét képezi a szűkebb és tágabb értelemben vett természeti környezetnek. Véleményem szerint nem elegendő csupán a környezetvédelemre odafigyelni, hanem mindinkább a fenntartható fejlődés kontextusában szükséges gondolkodni. Dolgozatomban a vállalatok vonatkozásában vizsgálom meg a vállalati felelősség, a környezettudatosság és a fenntarthatóság kérdéskörét. Mindezt egy hatékony vállalatirányítási eszközrendszer a környezeti kontrolling bemutatásán keresztül teszem meg. Országunk Európai Unióhoz történő csatlakozása óta, illetve a súlyosbodó globális környezeti problémák miatt folyamatosan szigorodnak a környezetvédelmi jogszabályi előírások. Így a vállalatoknak egyre inkább oda kell figyelni ezek betartására. Az EU-s irányelvek szerint történő jogharmonizáció következtében szigorodó jogszabályaink szükségessé tehetik a vállalatok gazdálkodásának és tevékenységének környezetvédelmi szempontból történő átvilágítását és működésének átgondolását. Sok esetben elengedhetetlen lehet egy külön hatékony kontrolling elven felépített rendszer kidolgozása, azaz a környezeti kontrolling alkalmazása. Így dolgozatomban célul tűztem ki a környezeti kontrolling koncepciójának minél teljesebb bemutatását. 4

5 Dolgozatom első fejezeteiben a fenntartható fejlődés és a vállalati felelősség összefüggéseit vázolom fel. Ezt követően áttekintést adok a hazai környezeti szabályozásokról, hiszen véleményem szerint a jogszabályok fontos mozgatórugói lehetnek a vállalatok környezettudatos működésének. A fő fejezet tárgyalása előtt a hagyományos kontrolling területét foglalom össze, ezzel mintegy megalapozva a bemutatni kívánt környezeti kontrolling koncepcióját. Dolgozatom fő részében a környezeti kontrollingot öt lépésben tekintem át, amely lépések véleményem szerint teljes körűen összefoglalják a környezeti kontrolling rendszerét. Végül a felsorakoztatott gondolatoknak megfelelően megvizsgálom a lehetséges gyakorlati megvalósulást. A vállalatokra vonatkozó elemzésemben szemügyre veszem három kiválasztott vállalat erre vonatkozó gyakorlatát, s összefoglalom vállalati látogatásaim és az interjúk során tapasztaltakat. Következtetéseimet az összefoglalásban fejtem ki. 5

6 2. Fenntartható fejlődés, vállalati felelősség Köztudott, hogy természeti környezetünk védelme már régóta foglalkoztatja az emberiséget, s az emberi társadalom azon része, amelyik felismerte tevékenységének súlyos hatásait, a környezetvédelmet fontos küldetésének érzi. A környezetvédelem problematikáján túllépve azonban inkább a fenntarthatóság szintjén érdemes gondolkodni, hiszen az igazi környezetvédelem nem más, mint a környezeti szempontból fenntartható növekedés biztosítása. A vállalatok társadalmi felelőssége, hogy a természeti környezetet ne tegyék tönkre, s úgy gazdálkodjanak, hogy a környezet minősége fenntartható módon megmaradjon. A továbbiakban áttekintést adok a fenntartható fejlődés fogalmáról, illetve a vállalatok társadalmi felelősségének jelentőségéről. A fenntartható fejlődés kérdése először a nyolcvanas években merült fel, s 1987-ben került megfogalmazásra a Brundtland Bizottság által elkészített jelentésben. Ez a jelentés, amelynek címe Közös jövőnk, az ENSZ megbízásából készült. A jelentés egy átfogó programnak tekinthető a Földet veszélyeztető környezeti válsággal kapcsolatosan. A program erre vonatkozóan fogalmaz meg elveket. Ezek az elvek a Föld megmentésével foglakoznak, s világszerte a sustainable development (développement durable) néven, azaz fenntartható fejlődés néven váltak híressé [Amat, 2005, illetve Szlávik Kerekes, 2001]. 1 A fenntartható fejlődés fogalmát manapság igen sokszor emlegetik, s tulajdonképpen az emberi társadalom rendelkezésére álló erőforrások fogyasztását és használatát jelenti, azaz szükségleteink kielégítését, úgy, hogy a jövő generációk is hasonló színvonalon elégíthessék ki szükségleteiket. A pontos definíciót a Brundtland Bizottság jelentésében így olvashatjuk: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk hasonló igényeinek kielégítését. 2 A fenntartható fejlődés együttesen magában foglalja: a szociális, a gazdasági és a környezeti fejlődést. Így különböző fejlesztési stratégiák cselekvési programok, konkrét intézkedések, akciótervek megalkotására van szükség, amelyek során mind a szociális, mind a gazdasági, mind a környezeti fejlődést kölcsönhatásaik figyelembevételével szükséges mérlegelni. Az ökoszisztéma komoly károsodás nélkül 1 Prof. Amat (2005): Sorbonne Paris IV., Développement durable (Fenntartható fejlődés) c. egyetemi előadás, október (saját fordításban) 2 A fenntartható fejlődés honlapja, Letöltés dátuma: április 2. 6

7 nem képes eltartani csak egy bizonyos mennyiségű populációt, hiszen korlátlan mennyiségben nem tudja kielégíteni az emberi nyersanyag-szükségleteket, s korlátlan mennyiségű szemét befogadása sem lehetséges. Az embereknek meg kellene érteniük a fenntartható fejlődés lényegét és a különböző tevékenységek környezeti hatásait. Nem elég hangoztatni azt, hogy szeretjük a természetet, hanem nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet a környezettudatos magatartásra és a megelőző környezetvédelemre természeti környezetünk megóvása érdekében. Ez a probléma azonban nem csupán az egyes ember szintjén jelentkezik. A fenntartható fejlődés lényegét, illetve a környezettudatos magatartást minden gazdasági és társadalmi szereplőnek meg kell értenie, s a vállalati szférának is felelősséget kell vállalnia. A következőkben egy ábra (1. ábra) segítségével mutatom be, hogyan lehetnek kapcsolatban ökológiai rendszerünk egyes elemei: a gazdaság, ezen belül az ipar, a társadalom és maga a bioszféra: 1. ábra: Gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek kölcsönhatásai Forrás: Csutora Kerekes, oldal Úgy gondolom, hogy az ábra jól szemlélteti a rendszerek egymásba fonódását és kölcsönhatásaikat, valamint az egyes inputokat az outputokkal együtt. Az ipari alrendszer inputjai a nyersanyagok (R) és az energia (En), amelyeket az ökológiai 7

8 rendszer biztosít. Ezt átalakítva hulladékként (W) esetenként szennyezéssel (Po) társulva juttatja vissza az ökológiai rendszerbe, tehát az ökológiai rendszerre nézve ez lesz az ipari alrendszer outputja. A társadalmi rendszer munkaerőt (L), míg a gazdasági rendszer tőke (K) inputot szolgáltat az ipari alrendszernek. Az inputokat felhasználva együttesen lehetséges a foglalkoztatás (Em) fenntartása, a kedvező kibocsátás (Y) biztosítása és a hozzáadott érték (VA) megteremtése. Az ipari alrendszer és a gazdasági rendszer által történő értékteremtés (pl.: termékek, szolgáltatások) azonban a természet és az ökológiai rendszer szempontjából minőségromlást eredményezhet, hiszen lényegében hulladékot állít elő a felhasznált természeti erőforrásokból [Csutora Kerekes, 2004]. A vállalati szféra igen lényeges szereplője a fent ábrázolt rendszer-együttesnek, hiszen termelő tevékenységével nagyban befolyásolhatja a természeti környezetet, mivel gazdálkodása következtében esetenként nagy mennyiségű természeti erőforrást igényel, s azokat felhasználva és átalakítva jelentős mértékű hulladékot és szennyező anyagot juttathat vissza a környezetbe. A piacgazdaság ezen szereplői, azaz a vállalkozások, elsődlegesen a profit elérésére és maximalizálására törekednek, s ezt próbálják követni saját céljaik és érdekeik magvalósításával. Ezzel összefüggésben felvetődik a versenyképesség kérdése, amely több szinten például nemzetközi, iparági, vagy termékek szintjén jelenhet meg. A versenyképességet külső és belső vállalati tényezők határozzák meg. A fogalom tehát igen összetett, alatta a változó piaci környezettel való lépéstartást, esetleg piacvezető pozíciót, nagy piaci részesedést, folyamatos innovációt, vállalatok versenytársakkal szembeni előnyeit, erősségeit, lojális vevőcsoportot, magas minőségű termékeket és szolgáltatásokat, marketingtevékenység magas színvonalát, de akár a környezetvédelmi követelményeknek, kihívásoknak való magas szintű megfelelést is lehet érteni. A lista azonban itt nem ér véget, hiszen ez a néhány példa nem fedi le a versenyképességet befolyásoló tényezők teljes körét. Általánosságban a termékek szintjén gondolkodva azt mondhatjuk, hogy a vállalati versenyképesség a vállalat azon képessége, hogy a társadalmi felelősség normáinak betartása mellett tartósan tud olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtani a fogyasztóknak, amelyeket azok a versenytársak termékeinél inkább hajlandóak megfizetni. [Németh, oldal] A vállalatok társadalmi felelősségének kérdésköre részét képezi a versenyképességnek, amely betartásra váró feltételként, illetve elvárásként 8

9 fogalmazódik meg. A vállalati felelősség szintén összetett fogalom, s bár sok tényezőt foglalhat magába, dolgozatom szempontjából a környezetvédelmet és a környezettudatos magatartást emelem ki. A vállalatok társadalmi felelőssége körében előkelő helyet foglal el a megelőző környezetvédelem, a természeti értékek megőrzése, s a fenntartható fejlődés érdekében végzett tudatos tevékenységek sora. Úgy gondolom, hogy a környezetvédelmi szempontok tudatos figyelembevétele azaz a környezettudatos gondolkodás- és magatartásmód hozzájárulhat a vállalati versenyképesség javításához és hosszú távú megőrzéséhez. Ha egy vállalat időben felismeri a fenntartható- és a környezettudatos működés fontosságát, akkor komoly előnyt szerezhet a piacon jelenlevő versenytársaival szemben. Előny lehet a vállalatról alkotott pozitív külső megítélés, azaz a jó vállalati image, amely a vevők, a szállítók, valamint a kormányzati oldal részéről is nagy jelentőséggel bírhatnak. A fenntartható vállalati növekedés és a környezettudatos vállalati magatartás ezáltal a hosszú távú működés feltételeinek is tekinthetők. Mindez továbbá előnyt jelenthet, hiszen jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a környezettudatos működés, illetve a környezetterhelés- és a károk megelőzésére való törekvés. Úgy vélem, hogy a kialakult környezeti károk elleni védekezés mindig drágább, mint maga a megelőzés. Ha az adott vállalatnak nem kell bírságot fizetni hiszen a megelőzésre helyezte a hangsúlyt akkor az így megtakarított költségek a hatékony működésen keresztül versenyelőnyhöz is vezethetnek. Azt lehet mondani, hogy globalizálódnak a vállalati tevékenységek, s a jövőben csak azok maradhatnak meg a piacon, amelyek fenntartható növekedést jelentenek a megelőző környezetvédelem mellett. 9

10 3. Környezeti szabályozások A vállalatok által okozott eltérő szennyezési típusok eltérő súlyosságú károkat okozhatnak ökológiai rendszerünkben. Társadalmi jólétünket azonban minden esetben csökkentik, így a környezet védelmére irányuló környezetpolitika kialakításának ezeket a szempontokat is figyelembe kell vennie. A környezetvédelem az emberi társadalom által okozott károsodások mérséklése és elhárítása véleményem szerint napjainkra a társadalmi-gazdasági élet folyamatosan megoldásra váró kérdésévé vált. A környezetszennyezésre és ezáltal a megelőző környezetvédelemre oda kell figyelni, hogy a társadalmi jólét ne csökkenjen. Erre elsősorban makroszinten de mikroszinten is, azaz például a vállalatok szintjén megfelelő stratégiát és taktikai lépéseket kell kialakítani, amit összefoglalóan környezetpolitikának neveznek. Úgy gondolom, hogy nem elegendő csupán a környezetvédelem összefüggéseiben gondolkodni, hanem szükséges a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés szintjén is. Így a probléma sokkal összetettebb és tágabb dimenzióba helyezi a korábban bemutatottakat. Dolgozatom fő témájának kifejtése előtt fontosnak tartom röviden felvázolni a környezetvédelmi szabályozásokat, hiszen ezek igen fontos tényezői és mozgatórugói lehetnek a fő fejezetben tárgyalt környezet(védelm)i kontrollingnak. Így a továbbiakban a legfontosabb környezetpolitikai és környezetszabályozási jellemzőket tekintem át, hiszen a környezetpolitikában megfogalmazott lépések és szabályozások kordában tarthatják a környezetszennyezést és ösztönözhetik a megelőző környezetvédelmet, valamint a környezettudatos vállalati magatartást. Makroszinten a környezetpolitikának két alaptípusát különböztethetjük meg, amelyeket a reaktív (utólagos) és preventív (proaktív, megelőző) környezetpolitikának nevez a szakirodalom [Csutora Kerekes, 2004]. Egy ábra (2. ábra) segítségével kívánom röviden bemutatni a két környezetpolitika néhány jellemzőjét: 10

11 Jellemzők Reaktív környezetpolitika Preventív környezetpolitika Kormányzati irányítás ágazati jellegű környezetvédelmi minisztérium a környezetvédelmi minisztérium integráló, koordináló szerepkörű Problémakezelés A szabályozás eszközei differenciált a szennyezés típusa és közege szerint utasítás és ellenőrzés: bírságok, termékdíjak, környezethasználati díjak, támogatások integrált környezetbarát adórendszer, önkéntes megállapodások, EMAS, korai veszélyjelző és elhárító rendszerek, tudatformálási programok A környezetvédelem érdekében alkalmazott műszaki megoldások csővégi technológiák tisztább termelési és fogyasztási eljárások Eredményesség mérése környezetvédelmi kiadások a GDP százalékában, a szennyezés csökkentés százalékában jóléti, életszínvonal mutatók (ISEW, HDI), biodiverzitási index, ökohatékonyság, életmód változása Érintettek részvétele szűk körű széles körű 2. ábra: Reaktív és preventív környezetpolitikák néhány jellemzője Forrás: Csutora Kerekes, oldal A táblázatban felsorolt néhány jellemző is jól mutatja, hogy a két környezetpolitika mennyire eltérő. A táblázatban szereplő két alaptípust azonban nehéz elkülönítetten felfedezni a létező környezetpolitikákban. A magyar környezetpolitika inkább a kettő keverékének mondható, a hangsúly azonban egyre inkább a megelőzésre helyeződik. Mielőtt nagyvonalakban bemutatom a jelenlegi magyar környezetpolitikai gyakorlatot, fontosnak tartom az Európai Unió közösségi környezetvédelmi politikájának rövid áttekintését. Eltekintek azonban a közösségi környezetvédelmi politika kialakulásának és fejlődésének ismertetésétől, s dolgozatomban inkább az alapelvek és a célkitűzések bemutatására fektetek nagyobb hangsúlyt. A közösségi fellépés fő feladata, hogy keretet biztosítson a tagállamok környezetvédelmi tevékenységének, s egyben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek biztosíthatják a tagállamok összehangolt cselekvését, s amelyek elengedhetetlenek a globális és az európai környezet minőségének javulása érdekében. A közösségi környezetpolitika elfogadott alapelveit a szakirodalmak alapján az alábbiakban foglalom össze [Horváth, 2002]: 11

12 Megelőzés elve és elővigyázatosság elve: a két egymáshoz sok tekintetben hasonló elv kimondja, hogy még a lehetséges kár kialakulása előtt be kell avatkozni, tehát a környezeti károk megelőzése előbbre való, mint a káros környezeti következmény orvoslása. Környezeti károk forrásuknál történő helyreállításának elve. Szubszidiaritás alapelve: szerint a környezetvédelmi döntéseket és a végrehajtást azon a legalacsonyabb kormányzati szinten kell elvégezni, ahol leginkább alkalmas annak kezelése [Kerekes Szlávik, 2001]. Szennyező fizet elve: ez az elv azt jelenti, hogy a szennyezésért felelős, azaz a szennyezés kibocsátója viselje a szennyezés csökkentése és kiküszöbölése során felmerülő költségeket, hogy biztosítani lehessen a környezet elfogadható állapotát [Kerekes Szlávik, 2001]. Integrációs elv: amely szerint minden szakpolitikának integrálni kell a környezeti szempontokat. Közös felelősség elv: lényege, hogy az EU értelmezésének megfelelően a társadalom valamennyi területét egy közös felelősségben szükséges összekapcsolni [Kerekes Szlávik, 2001]. A közösségi környezetpolitika célkitűzései az alábbiak [Horváth, 2002]: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; az emberi egészség védelme; a természeti erőforrások átgondolt és racionális felhasználásának biztosítása; nemzetközi szintű intézkedések ösztönzése a regionális és globális környezeti problémák kezelése érdekében. A környezet minőségének javítása és a közös célok elérése érdekében, valamint a fent felsoroltaknak megfelelően az EU közösségi jogszabályokat és közösségi akcióprogramokat határoz meg, s természetesen finanszírozási eszközöket is biztosít. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban készített interjú alkalmával megtudtam, hogy folyamatosan zajlik az EU irányelveknek megfelelő jogharmonizáció. Jelenleg az EU 2004-ben kiadott irányelvének való megfelelés miatt változtatják a magyar jogszabályokat. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK Irányelve a környezeti károk megelőzéséről és felszámolásáról, valamint a környezeti felelősségről szól. Az irányelvnek való megfelelés során ellenőrizni szükséges, hogy minden 12

13 előírásra van-e megfelelő magyar jogszabály, így a jogharmonizáció négy törvény és kormányrendelet módosítását igényli. A módosító csomag magában foglalja a Vízgazdálkodási-, a Környezetvédelmi-, a Természetvédelmi- és a Hulladékgazdálkodási törvények megváltoztatását. A hatályos és érvényben levő törvények egy része a jogharmonizáció hatására május közepétől várhatóan megváltozik, de a pontos módosításokról nem kaptam bővebb információt [Deseő, 2007]. 3 Úgy gondolom, hogy nehéz eligazodni a folyamatosan változó főként szigorodó törvényi szabályozások rengetegében, de az tájékozódni vágyó számára több lehetőség is kínálkozik. Nagy segítséget nyújthatnak például a CD-ROM formájában kiadott jogszabályi összefoglalók. Ezek a többnyire negyedévente megjelenő segédletek elektronikus formában segítenek a vállalatoknak a környezetvédelmi szempontok sikeres érvényesítéséhez. Az adott CD-ROM segítségével a hatályos jogszabályok között kereshetünk a kibocsátás éve, a jogszabály típusa, vagy akár szakterület szerint is. Az elektronikus segédlet külön felhívja a figyelmet az új jogszabályokra is, így az adott vállalat könnyebben tudja követni a változó törvényi hátteret. Az egyik vállalati interjú alkalmával jutottam hozzá egy ehhez hasonló szoftverhez, amelynek köszönhetően sikerült áttekintenem a hatályos jogszabályokat. A vállalatok szempontjából igen fontos a törvények napra kész és pontos ismerete. Amennyiben például valaki a jogszabályban, illetőleg a hatósági határozatban szereplő előírásokat megszegi, vagy a megállapított határéteket túllépi, környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. A fizetendő bírság mindig a környezetkárosítás mértékétől és ismétlődő jellegétől függ, így igen jelentős pénzfizetési kötelezettséget is jelenthet, nem beszélve az egyéb nem számszerűsíthető veszteségekről, mint például a vállalati image. A következőkben, nagyvonalakban áttekintést adok a magyar környezetvédelmi szabályozás hatályos gyakorlatáról, hiszen az egyre szigorodó szabályozás nagymértékben befolyásolja a vállalatok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait. Az évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény a környezet védelmének alapelvei között a Kt. 6 (1) bekezdésében egyértelműen kimondja, hogy a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; megelőzze a környezetszennyezést; kizárja a környezetkárosítást. 3 Interjú Dr. Deseő Évával, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, április

14 A (2) bekezdés szerint a környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A (3) bekezdés egyértelművé teszi, hogy a megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. A törvény 59. (2) bekezdése értelmében a díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére.. A környezetvédelmi szabályozásban nagy hangsúlyt kapnak az olyan környezetvédelmi díjak, mint például a termékdíj, a betétdíj, valamint a környezetvédelmi bírságok. Ide tartoznak még a környezetterhelési díjak is, amelyek a mérhető felhasznált anyag- és energiafajták, illetve a környezeti elemekbe jutatott szennyező anyagok után fizetendő díjakat jelentik január 1- jétől a levegő, a víz, és július 1-jétől a talaj terhelése után is fizetni szükséges. 4 Véleményem szerint a jogszabályban meghatározott díjak hozzájárulhatnak a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, valamint ösztönözhetik a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységeket. Emellett előteremthetik például termékdíj a környezeti veszélyeztetések és károk megelőzéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, illetve a termékek visszaforgatását betétdíj serkentheti. A magyar környezetvédelmi szabályozásban az általános környezetvédelmi jogszabályok mellett egyéb szabályozási témákat is találhatunk. Az alábbiakban csokorba gyűjtöttem néhány előírást külön témák szerinti felosztásban: A levegőtisztaság-védelem témája számos törvényt és rendeletet foglal magába. Jogszabályok szólnak például: - az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről (2005. évi XV. törvény); - az egyes festékek, lakkok szerves oldószer tartalmára vonatkozóan (25/2006 (II.3.) Korm. Rendelet); 4 Letöltés dátuma: március A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége és a Helion Kft. CD szolgáltatása, HELIXIR CD-ROM segítségével 14

15 - az illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról (21/2005. (VIII.26.) KvVM rendelet); - az ózonréteget lebontó anyagokról; - a hulladékégetésről. 2.- Felszíni- és felszín alatti vizek védelme. 3.- Zaj- és rezgésvédelem. 4.- A hulladékgazdálkodás témáján belül külön jogszabályok vonatkoznak például: - az általános hulladékgazdálkodásra (2000. évi XLIII. törvény); - a termékdíjra és a csomagolásra; - a hulladéklerakásra (20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet); - a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási előírásokra; - a veszélyes hulladékokra. 5.- A veszélyes anyagok témakörében olyan előírások szerepelnek, mint például: - a katasztrófák elleni védekezés; - az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzéke (3/2006. I.26.) EüM rendelet). 6.- Az integrált szennyezés-megelőzés és -csökkentés (IPPC) témaköre az elérhető legjobb technikára (BAT Best Available Technologies) vonatkozóan tartalmaz előírásokat. 15

16 4. Kontrolling fogalma, helye és szerepe A fenntartható fejlődés és a környezettudatosság, mint az eddigiekben is jeleztem önmagától nem valósul meg. Ha a vállalatok nem fordítanak kellő figyelmet a környezetvédelmi megelőzésre, akkor az utólagos tűzoltás nagyon sokba is kerülhet. A folyamatot éppen ezért kontroláltan kell kézben tartani, s a hatékony működés érdekében megfelelő rendszerbe kell foglalni. A továbbiakban ennek mikéntjére koncentrálok, így dolgozatom alábbi részében fontosnak tartom tisztázni a hagyományos kontrolling fogalomkör jelentését, ezzel mintegy megalapozva a fő részben tárgyalt funkcionális kontrolling terület bemutatását. A kontrolling kifejezést a hétköznapi életben, valamint a vállalatok körében sokan helytelenül értelmezik, s az egyetemi éveim során ezt sajnos többször is tapasztalhattam. Mivel kontrolling szakirányos vagyok, szembesülhettem azzal, hogy a kontrolling kifejezés hallatán a legtöbb ember csupán az ellenőrzés szóra asszociál. A kontrolling fogalma azonban ennél sokkal többet foglal magába, s semmiképp sem csak ellenőrzést jelent. A kontrollingnak vannak ugyan sajátos, úgynevezett kontrolling szemléletű ellenőrzési funkciói, amelyek inkább eltéréselemzést jelentenek, de hagyományos (belső) ellenőrzési feladatokkal nem szabad összekeverni [Maczó, 2003]. A kontrolling nem egyszerűen ellenőrzés, adatgyűjtés, vagy információszolgáltatás, hanem olyan eszközök összessége, amelyek egy szervezet irányítását, s a menedzsment munkáját teszik hatékonyabbá. Lényegében egy szervezet vezetését és a döntések meghozatalát segíti, vagyis a vezetés eszközeként tarthatjuk számon, mégpedig olyan eszközként, amely elősegíti azt, hogy a vezetés alkalmazkodni tudjon a környezet dinamikus változásaihoz. A kontrollingot a tudatosság eleme teszi igazán kontrollinggá, így nem egyszerűen alkalmazkodásról van szó, hanem tudatos tervezésről, célok kitűzéséről, előrelátásról, illetve adatok gyűjtésével és rendszerezésével a menedzsment döntések meghozatalának a segítéséről. A kontrolling jelentését véleményem szerint a PDCA-kör segítségével (2. ábra) lehet a legjobban megérteni: 16

17 3. ábra: PDCA-kör Forrás: Boda Szlávik, oldal PDCA-körben az egyes betűk angol kifejezéseket jelölnek, ezek rendre a következők: P, mint plan, vagyis tervezni, D do, jelentése: csinálni, működtetni, C control, azaz ellenőrizni és végül az A act: cselekedni és beavatkozni, tehát ha a rövidítést magyarra fordítjuk TMEB-körnek is elnevezhetnénk. Ha bármilyen rendszert hatékonyan szeretnénk irányítani, akkor előbb az egyes elemeit, összetevőit és a paramétereket szükséges megtervezni, majd az előzetes tervek alapján működésbe kell hozni. A működés során elengedhetetlen a működés és a paraméterek alakulásának a tervezetthez mért összehasonlítása, ellenőrzése. Ha eltérést találunk a tervezett- és az ellenőrzés során mért tényadatokban, akkor szükséges lehet a beavatkozás, esetleg a tervek módosítása, így egyfajta körforgás alakul ki. Ezek alapján már könnyen átgondolhatók a kontrolling alapfolyamatai, amelyek a következők: teljesítmény cél kitűzése; teljesítmény mérése; mért teljesítmény célkitűzéssel való összehasonlítása; tervezett és a mért teljesítmény közti eltérés okainak feltárása; válaszlépés (akció) kidolgozása ha szükséges az eltérés felszámolása érdekében. Egy szervezetben a kontrolling és a kontrollerek feladata a vezetőknek való hatékony segítségnyújtás az üzleti folyamatok elemzésében, leírásában, megtervezésében és működtetésében. A kontrolling és a menedzsment kapcsolata igen lényeges és meghatározó jelentőségű a hatékony együttműködés szempontjából. A kontroller a vállalatvezető segítőtársa, szerepe olyan, mint a Rally-ban a versenyautót 17