Környezeti kontrolling, mint egy szükséges vállalatirányítási eszköz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezeti kontrolling, mint egy szükséges vállalatirányítási eszköz"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdász-gazdálkodási Szak Környezeti kontrolling, mint egy szükséges vállalatirányítási eszköz Kontrolling a környezettudatosság és a fenntarthatóság jegyében Lőrincz Judit Kontrolling szakirány 2007 Belső konzulens: Rózsa Ildikó Külső konzulens: Dr. Boda György

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Ábrajegyzék Bevezetés Fenntartható fejlődés, vállalati felelősség Környezeti szabályozások Kontrolling fogalma, helye és szerepe Környezeti kontrolling bemutatása Fogalmak tisztázása Környezeti kontrolling Célok és feladatok kitűzése Modul EEP-mátrix Adatkezelés Modul Forgalmi Diagramok Modellje Öko-mérleg Környezeti költségek Hagyományos költségszámítás a környezeti költségek esetében Folyamatköltség-számítás a környezeti költségek kezelésére Áramlásköltség-számítás módszere és a környezeti költségek Teljesítmény Modul Környezetvédelmi fedezet Környezeti megtérülési elemzések Öko-hatékonyság koncepciója Környezeti elemzés és kiértékelés Programok Modul Környezeti tervezés Kommunikáció Modul Környezeti jelentések Fenntarthatósági jelentések Környezeti kontrolling informatikai alapja Gyakorlati kitekintés Umwelt-Technik Kft Trilak Festékgyártó Kft MOL Nyrt Összefoglalás Felhasznált irodalom

3 Ábrajegyzék 1. ábra: Gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek kölcsönhatásai ábra: Reaktív és preventív környezetpolitikák néhány jellemzője ábra: PDCA-kör ábra: Kontrolling feladatok négy alappillére ábra: Kontrolling a vonalbeli szervezeti egység esetén ábra: Lineáris törzskari kontrolling szervezet ábra: Mátrix-szervezetben megjelenő kontrolling ábra: Öko-kontrolling koncepció ábra: A környezeti problémák fontossági rangsorolása ábra: Vállalati környezeti hatás-mérés ábra: EEP-mátrix ábra: Vállalati környezeti költségek három csoportja ábra: Környezeti költségek számviteli csoportosítása ábra: Környezeti költségek számszerűsítése ábra: A hagyományos költségszámítás alrendszerei ábra: A folyamatköltség-számítás lépései ábra: Áramlásköltség-számítás alapelve ábra: Környezeti projektek és megtérülési elemzések ábra: Környezetvédelmi jelentések fejlődése táblázat: Környezeti tényezők és környezeti hatásaik az Umwelt-ben táblázat: Hatás/cél programok meghatározása az Umwelt-ben táblázat: MOL EBK költségeinek csoportosítása egyenlet: Hagyományos fedezet (f) számítása egyenlet: Korrigált fedezet (f ) számítása egyenlet: Környezetvédelmi fedezet (f k ) egyenlete

4 1. Bevezetés Úgy gondolom helytálló a megállapítás, hogy napjainkban egyre nagyobb jelentősége van a környezetvédelem megelőző lépéseinek, hiszen az emberiség már régóta felismerte, hogy nem egyoldalú a kapcsolat az emberi társadalom és a természeti környezet között. Nem csupán a környezet van hatással ránk, hanem tevékenységünkkel mi is nagyban alakíthatjuk, formálhatjuk környezetünket. A természeti környezetbe való beavatkozás nem minden esetben eredményez pozitív változást, s ha nem szeretnénk további vissza nem fordítható, javíthatatlan és komoly sebeket ejteni ökológiai rendszerünkben, akkor az ember és a természeti környezet viszonyára fokozottabban oda kell figyelni. A hangsúly a megelőzésen van, hiszen a természeti környezet megóvása sokkal hatékonyabban tud megvalósulni, ha megpróbáljuk előre elkerülni a környezeti kár bekövetkezését. Köztudott, hogy a környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Mind vállalati szinten, mind az egyes ember szintjén tudatosítani kell azt, hogy az ember a maga tevékenységével szerves részét képezi a szűkebb és tágabb értelemben vett természeti környezetnek. Véleményem szerint nem elegendő csupán a környezetvédelemre odafigyelni, hanem mindinkább a fenntartható fejlődés kontextusában szükséges gondolkodni. Dolgozatomban a vállalatok vonatkozásában vizsgálom meg a vállalati felelősség, a környezettudatosság és a fenntarthatóság kérdéskörét. Mindezt egy hatékony vállalatirányítási eszközrendszer a környezeti kontrolling bemutatásán keresztül teszem meg. Országunk Európai Unióhoz történő csatlakozása óta, illetve a súlyosbodó globális környezeti problémák miatt folyamatosan szigorodnak a környezetvédelmi jogszabályi előírások. Így a vállalatoknak egyre inkább oda kell figyelni ezek betartására. Az EU-s irányelvek szerint történő jogharmonizáció következtében szigorodó jogszabályaink szükségessé tehetik a vállalatok gazdálkodásának és tevékenységének környezetvédelmi szempontból történő átvilágítását és működésének átgondolását. Sok esetben elengedhetetlen lehet egy külön hatékony kontrolling elven felépített rendszer kidolgozása, azaz a környezeti kontrolling alkalmazása. Így dolgozatomban célul tűztem ki a környezeti kontrolling koncepciójának minél teljesebb bemutatását. 4

5 Dolgozatom első fejezeteiben a fenntartható fejlődés és a vállalati felelősség összefüggéseit vázolom fel. Ezt követően áttekintést adok a hazai környezeti szabályozásokról, hiszen véleményem szerint a jogszabályok fontos mozgatórugói lehetnek a vállalatok környezettudatos működésének. A fő fejezet tárgyalása előtt a hagyományos kontrolling területét foglalom össze, ezzel mintegy megalapozva a bemutatni kívánt környezeti kontrolling koncepcióját. Dolgozatom fő részében a környezeti kontrollingot öt lépésben tekintem át, amely lépések véleményem szerint teljes körűen összefoglalják a környezeti kontrolling rendszerét. Végül a felsorakoztatott gondolatoknak megfelelően megvizsgálom a lehetséges gyakorlati megvalósulást. A vállalatokra vonatkozó elemzésemben szemügyre veszem három kiválasztott vállalat erre vonatkozó gyakorlatát, s összefoglalom vállalati látogatásaim és az interjúk során tapasztaltakat. Következtetéseimet az összefoglalásban fejtem ki. 5

6 2. Fenntartható fejlődés, vállalati felelősség Köztudott, hogy természeti környezetünk védelme már régóta foglalkoztatja az emberiséget, s az emberi társadalom azon része, amelyik felismerte tevékenységének súlyos hatásait, a környezetvédelmet fontos küldetésének érzi. A környezetvédelem problematikáján túllépve azonban inkább a fenntarthatóság szintjén érdemes gondolkodni, hiszen az igazi környezetvédelem nem más, mint a környezeti szempontból fenntartható növekedés biztosítása. A vállalatok társadalmi felelőssége, hogy a természeti környezetet ne tegyék tönkre, s úgy gazdálkodjanak, hogy a környezet minősége fenntartható módon megmaradjon. A továbbiakban áttekintést adok a fenntartható fejlődés fogalmáról, illetve a vállalatok társadalmi felelősségének jelentőségéről. A fenntartható fejlődés kérdése először a nyolcvanas években merült fel, s 1987-ben került megfogalmazásra a Brundtland Bizottság által elkészített jelentésben. Ez a jelentés, amelynek címe Közös jövőnk, az ENSZ megbízásából készült. A jelentés egy átfogó programnak tekinthető a Földet veszélyeztető környezeti válsággal kapcsolatosan. A program erre vonatkozóan fogalmaz meg elveket. Ezek az elvek a Föld megmentésével foglakoznak, s világszerte a sustainable development (développement durable) néven, azaz fenntartható fejlődés néven váltak híressé [Amat, 2005, illetve Szlávik Kerekes, 2001]. 1 A fenntartható fejlődés fogalmát manapság igen sokszor emlegetik, s tulajdonképpen az emberi társadalom rendelkezésére álló erőforrások fogyasztását és használatát jelenti, azaz szükségleteink kielégítését, úgy, hogy a jövő generációk is hasonló színvonalon elégíthessék ki szükségleteiket. A pontos definíciót a Brundtland Bizottság jelentésében így olvashatjuk: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk hasonló igényeinek kielégítését. 2 A fenntartható fejlődés együttesen magában foglalja: a szociális, a gazdasági és a környezeti fejlődést. Így különböző fejlesztési stratégiák cselekvési programok, konkrét intézkedések, akciótervek megalkotására van szükség, amelyek során mind a szociális, mind a gazdasági, mind a környezeti fejlődést kölcsönhatásaik figyelembevételével szükséges mérlegelni. Az ökoszisztéma komoly károsodás nélkül 1 Prof. Amat (2005): Sorbonne Paris IV., Développement durable (Fenntartható fejlődés) c. egyetemi előadás, október (saját fordításban) 2 A fenntartható fejlődés honlapja, Letöltés dátuma: április 2. 6

7 nem képes eltartani csak egy bizonyos mennyiségű populációt, hiszen korlátlan mennyiségben nem tudja kielégíteni az emberi nyersanyag-szükségleteket, s korlátlan mennyiségű szemét befogadása sem lehetséges. Az embereknek meg kellene érteniük a fenntartható fejlődés lényegét és a különböző tevékenységek környezeti hatásait. Nem elég hangoztatni azt, hogy szeretjük a természetet, hanem nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet a környezettudatos magatartásra és a megelőző környezetvédelemre természeti környezetünk megóvása érdekében. Ez a probléma azonban nem csupán az egyes ember szintjén jelentkezik. A fenntartható fejlődés lényegét, illetve a környezettudatos magatartást minden gazdasági és társadalmi szereplőnek meg kell értenie, s a vállalati szférának is felelősséget kell vállalnia. A következőkben egy ábra (1. ábra) segítségével mutatom be, hogyan lehetnek kapcsolatban ökológiai rendszerünk egyes elemei: a gazdaság, ezen belül az ipar, a társadalom és maga a bioszféra: 1. ábra: Gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek kölcsönhatásai Forrás: Csutora Kerekes, oldal Úgy gondolom, hogy az ábra jól szemlélteti a rendszerek egymásba fonódását és kölcsönhatásaikat, valamint az egyes inputokat az outputokkal együtt. Az ipari alrendszer inputjai a nyersanyagok (R) és az energia (En), amelyeket az ökológiai 7

8 rendszer biztosít. Ezt átalakítva hulladékként (W) esetenként szennyezéssel (Po) társulva juttatja vissza az ökológiai rendszerbe, tehát az ökológiai rendszerre nézve ez lesz az ipari alrendszer outputja. A társadalmi rendszer munkaerőt (L), míg a gazdasági rendszer tőke (K) inputot szolgáltat az ipari alrendszernek. Az inputokat felhasználva együttesen lehetséges a foglalkoztatás (Em) fenntartása, a kedvező kibocsátás (Y) biztosítása és a hozzáadott érték (VA) megteremtése. Az ipari alrendszer és a gazdasági rendszer által történő értékteremtés (pl.: termékek, szolgáltatások) azonban a természet és az ökológiai rendszer szempontjából minőségromlást eredményezhet, hiszen lényegében hulladékot állít elő a felhasznált természeti erőforrásokból [Csutora Kerekes, 2004]. A vállalati szféra igen lényeges szereplője a fent ábrázolt rendszer-együttesnek, hiszen termelő tevékenységével nagyban befolyásolhatja a természeti környezetet, mivel gazdálkodása következtében esetenként nagy mennyiségű természeti erőforrást igényel, s azokat felhasználva és átalakítva jelentős mértékű hulladékot és szennyező anyagot juttathat vissza a környezetbe. A piacgazdaság ezen szereplői, azaz a vállalkozások, elsődlegesen a profit elérésére és maximalizálására törekednek, s ezt próbálják követni saját céljaik és érdekeik magvalósításával. Ezzel összefüggésben felvetődik a versenyképesség kérdése, amely több szinten például nemzetközi, iparági, vagy termékek szintjén jelenhet meg. A versenyképességet külső és belső vállalati tényezők határozzák meg. A fogalom tehát igen összetett, alatta a változó piaci környezettel való lépéstartást, esetleg piacvezető pozíciót, nagy piaci részesedést, folyamatos innovációt, vállalatok versenytársakkal szembeni előnyeit, erősségeit, lojális vevőcsoportot, magas minőségű termékeket és szolgáltatásokat, marketingtevékenység magas színvonalát, de akár a környezetvédelmi követelményeknek, kihívásoknak való magas szintű megfelelést is lehet érteni. A lista azonban itt nem ér véget, hiszen ez a néhány példa nem fedi le a versenyképességet befolyásoló tényezők teljes körét. Általánosságban a termékek szintjén gondolkodva azt mondhatjuk, hogy a vállalati versenyképesség a vállalat azon képessége, hogy a társadalmi felelősség normáinak betartása mellett tartósan tud olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtani a fogyasztóknak, amelyeket azok a versenytársak termékeinél inkább hajlandóak megfizetni. [Németh, oldal] A vállalatok társadalmi felelősségének kérdésköre részét képezi a versenyképességnek, amely betartásra váró feltételként, illetve elvárásként 8

9 fogalmazódik meg. A vállalati felelősség szintén összetett fogalom, s bár sok tényezőt foglalhat magába, dolgozatom szempontjából a környezetvédelmet és a környezettudatos magatartást emelem ki. A vállalatok társadalmi felelőssége körében előkelő helyet foglal el a megelőző környezetvédelem, a természeti értékek megőrzése, s a fenntartható fejlődés érdekében végzett tudatos tevékenységek sora. Úgy gondolom, hogy a környezetvédelmi szempontok tudatos figyelembevétele azaz a környezettudatos gondolkodás- és magatartásmód hozzájárulhat a vállalati versenyképesség javításához és hosszú távú megőrzéséhez. Ha egy vállalat időben felismeri a fenntartható- és a környezettudatos működés fontosságát, akkor komoly előnyt szerezhet a piacon jelenlevő versenytársaival szemben. Előny lehet a vállalatról alkotott pozitív külső megítélés, azaz a jó vállalati image, amely a vevők, a szállítók, valamint a kormányzati oldal részéről is nagy jelentőséggel bírhatnak. A fenntartható vállalati növekedés és a környezettudatos vállalati magatartás ezáltal a hosszú távú működés feltételeinek is tekinthetők. Mindez továbbá előnyt jelenthet, hiszen jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a környezettudatos működés, illetve a környezetterhelés- és a károk megelőzésére való törekvés. Úgy vélem, hogy a kialakult környezeti károk elleni védekezés mindig drágább, mint maga a megelőzés. Ha az adott vállalatnak nem kell bírságot fizetni hiszen a megelőzésre helyezte a hangsúlyt akkor az így megtakarított költségek a hatékony működésen keresztül versenyelőnyhöz is vezethetnek. Azt lehet mondani, hogy globalizálódnak a vállalati tevékenységek, s a jövőben csak azok maradhatnak meg a piacon, amelyek fenntartható növekedést jelentenek a megelőző környezetvédelem mellett. 9

10 3. Környezeti szabályozások A vállalatok által okozott eltérő szennyezési típusok eltérő súlyosságú károkat okozhatnak ökológiai rendszerünkben. Társadalmi jólétünket azonban minden esetben csökkentik, így a környezet védelmére irányuló környezetpolitika kialakításának ezeket a szempontokat is figyelembe kell vennie. A környezetvédelem az emberi társadalom által okozott károsodások mérséklése és elhárítása véleményem szerint napjainkra a társadalmi-gazdasági élet folyamatosan megoldásra váró kérdésévé vált. A környezetszennyezésre és ezáltal a megelőző környezetvédelemre oda kell figyelni, hogy a társadalmi jólét ne csökkenjen. Erre elsősorban makroszinten de mikroszinten is, azaz például a vállalatok szintjén megfelelő stratégiát és taktikai lépéseket kell kialakítani, amit összefoglalóan környezetpolitikának neveznek. Úgy gondolom, hogy nem elegendő csupán a környezetvédelem összefüggéseiben gondolkodni, hanem szükséges a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés szintjén is. Így a probléma sokkal összetettebb és tágabb dimenzióba helyezi a korábban bemutatottakat. Dolgozatom fő témájának kifejtése előtt fontosnak tartom röviden felvázolni a környezetvédelmi szabályozásokat, hiszen ezek igen fontos tényezői és mozgatórugói lehetnek a fő fejezetben tárgyalt környezet(védelm)i kontrollingnak. Így a továbbiakban a legfontosabb környezetpolitikai és környezetszabályozási jellemzőket tekintem át, hiszen a környezetpolitikában megfogalmazott lépések és szabályozások kordában tarthatják a környezetszennyezést és ösztönözhetik a megelőző környezetvédelmet, valamint a környezettudatos vállalati magatartást. Makroszinten a környezetpolitikának két alaptípusát különböztethetjük meg, amelyeket a reaktív (utólagos) és preventív (proaktív, megelőző) környezetpolitikának nevez a szakirodalom [Csutora Kerekes, 2004]. Egy ábra (2. ábra) segítségével kívánom röviden bemutatni a két környezetpolitika néhány jellemzőjét: 10

11 Jellemzők Reaktív környezetpolitika Preventív környezetpolitika Kormányzati irányítás ágazati jellegű környezetvédelmi minisztérium a környezetvédelmi minisztérium integráló, koordináló szerepkörű Problémakezelés A szabályozás eszközei differenciált a szennyezés típusa és közege szerint utasítás és ellenőrzés: bírságok, termékdíjak, környezethasználati díjak, támogatások integrált környezetbarát adórendszer, önkéntes megállapodások, EMAS, korai veszélyjelző és elhárító rendszerek, tudatformálási programok A környezetvédelem érdekében alkalmazott műszaki megoldások csővégi technológiák tisztább termelési és fogyasztási eljárások Eredményesség mérése környezetvédelmi kiadások a GDP százalékában, a szennyezés csökkentés százalékában jóléti, életszínvonal mutatók (ISEW, HDI), biodiverzitási index, ökohatékonyság, életmód változása Érintettek részvétele szűk körű széles körű 2. ábra: Reaktív és preventív környezetpolitikák néhány jellemzője Forrás: Csutora Kerekes, oldal A táblázatban felsorolt néhány jellemző is jól mutatja, hogy a két környezetpolitika mennyire eltérő. A táblázatban szereplő két alaptípust azonban nehéz elkülönítetten felfedezni a létező környezetpolitikákban. A magyar környezetpolitika inkább a kettő keverékének mondható, a hangsúly azonban egyre inkább a megelőzésre helyeződik. Mielőtt nagyvonalakban bemutatom a jelenlegi magyar környezetpolitikai gyakorlatot, fontosnak tartom az Európai Unió közösségi környezetvédelmi politikájának rövid áttekintését. Eltekintek azonban a közösségi környezetvédelmi politika kialakulásának és fejlődésének ismertetésétől, s dolgozatomban inkább az alapelvek és a célkitűzések bemutatására fektetek nagyobb hangsúlyt. A közösségi fellépés fő feladata, hogy keretet biztosítson a tagállamok környezetvédelmi tevékenységének, s egyben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek biztosíthatják a tagállamok összehangolt cselekvését, s amelyek elengedhetetlenek a globális és az európai környezet minőségének javulása érdekében. A közösségi környezetpolitika elfogadott alapelveit a szakirodalmak alapján az alábbiakban foglalom össze [Horváth, 2002]: 11

12 Megelőzés elve és elővigyázatosság elve: a két egymáshoz sok tekintetben hasonló elv kimondja, hogy még a lehetséges kár kialakulása előtt be kell avatkozni, tehát a környezeti károk megelőzése előbbre való, mint a káros környezeti következmény orvoslása. Környezeti károk forrásuknál történő helyreállításának elve. Szubszidiaritás alapelve: szerint a környezetvédelmi döntéseket és a végrehajtást azon a legalacsonyabb kormányzati szinten kell elvégezni, ahol leginkább alkalmas annak kezelése [Kerekes Szlávik, 2001]. Szennyező fizet elve: ez az elv azt jelenti, hogy a szennyezésért felelős, azaz a szennyezés kibocsátója viselje a szennyezés csökkentése és kiküszöbölése során felmerülő költségeket, hogy biztosítani lehessen a környezet elfogadható állapotát [Kerekes Szlávik, 2001]. Integrációs elv: amely szerint minden szakpolitikának integrálni kell a környezeti szempontokat. Közös felelősség elv: lényege, hogy az EU értelmezésének megfelelően a társadalom valamennyi területét egy közös felelősségben szükséges összekapcsolni [Kerekes Szlávik, 2001]. A közösségi környezetpolitika célkitűzései az alábbiak [Horváth, 2002]: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; az emberi egészség védelme; a természeti erőforrások átgondolt és racionális felhasználásának biztosítása; nemzetközi szintű intézkedések ösztönzése a regionális és globális környezeti problémák kezelése érdekében. A környezet minőségének javítása és a közös célok elérése érdekében, valamint a fent felsoroltaknak megfelelően az EU közösségi jogszabályokat és közösségi akcióprogramokat határoz meg, s természetesen finanszírozási eszközöket is biztosít. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban készített interjú alkalmával megtudtam, hogy folyamatosan zajlik az EU irányelveknek megfelelő jogharmonizáció. Jelenleg az EU 2004-ben kiadott irányelvének való megfelelés miatt változtatják a magyar jogszabályokat. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK Irányelve a környezeti károk megelőzéséről és felszámolásáról, valamint a környezeti felelősségről szól. Az irányelvnek való megfelelés során ellenőrizni szükséges, hogy minden 12

13 előírásra van-e megfelelő magyar jogszabály, így a jogharmonizáció négy törvény és kormányrendelet módosítását igényli. A módosító csomag magában foglalja a Vízgazdálkodási-, a Környezetvédelmi-, a Természetvédelmi- és a Hulladékgazdálkodási törvények megváltoztatását. A hatályos és érvényben levő törvények egy része a jogharmonizáció hatására május közepétől várhatóan megváltozik, de a pontos módosításokról nem kaptam bővebb információt [Deseő, 2007]. 3 Úgy gondolom, hogy nehéz eligazodni a folyamatosan változó főként szigorodó törvényi szabályozások rengetegében, de az tájékozódni vágyó számára több lehetőség is kínálkozik. Nagy segítséget nyújthatnak például a CD-ROM formájában kiadott jogszabályi összefoglalók. Ezek a többnyire negyedévente megjelenő segédletek elektronikus formában segítenek a vállalatoknak a környezetvédelmi szempontok sikeres érvényesítéséhez. Az adott CD-ROM segítségével a hatályos jogszabályok között kereshetünk a kibocsátás éve, a jogszabály típusa, vagy akár szakterület szerint is. Az elektronikus segédlet külön felhívja a figyelmet az új jogszabályokra is, így az adott vállalat könnyebben tudja követni a változó törvényi hátteret. Az egyik vállalati interjú alkalmával jutottam hozzá egy ehhez hasonló szoftverhez, amelynek köszönhetően sikerült áttekintenem a hatályos jogszabályokat. A vállalatok szempontjából igen fontos a törvények napra kész és pontos ismerete. Amennyiben például valaki a jogszabályban, illetőleg a hatósági határozatban szereplő előírásokat megszegi, vagy a megállapított határéteket túllépi, környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. A fizetendő bírság mindig a környezetkárosítás mértékétől és ismétlődő jellegétől függ, így igen jelentős pénzfizetési kötelezettséget is jelenthet, nem beszélve az egyéb nem számszerűsíthető veszteségekről, mint például a vállalati image. A következőkben, nagyvonalakban áttekintést adok a magyar környezetvédelmi szabályozás hatályos gyakorlatáról, hiszen az egyre szigorodó szabályozás nagymértékben befolyásolja a vállalatok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait. Az évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény a környezet védelmének alapelvei között a Kt. 6 (1) bekezdésében egyértelműen kimondja, hogy a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; megelőzze a környezetszennyezést; kizárja a környezetkárosítást. 3 Interjú Dr. Deseő Évával, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, április

14 A (2) bekezdés szerint a környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A (3) bekezdés egyértelművé teszi, hogy a megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. A törvény 59. (2) bekezdése értelmében a díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére.. A környezetvédelmi szabályozásban nagy hangsúlyt kapnak az olyan környezetvédelmi díjak, mint például a termékdíj, a betétdíj, valamint a környezetvédelmi bírságok. Ide tartoznak még a környezetterhelési díjak is, amelyek a mérhető felhasznált anyag- és energiafajták, illetve a környezeti elemekbe jutatott szennyező anyagok után fizetendő díjakat jelentik január 1- jétől a levegő, a víz, és július 1-jétől a talaj terhelése után is fizetni szükséges. 4 Véleményem szerint a jogszabályban meghatározott díjak hozzájárulhatnak a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, valamint ösztönözhetik a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységeket. Emellett előteremthetik például termékdíj a környezeti veszélyeztetések és károk megelőzéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, illetve a termékek visszaforgatását betétdíj serkentheti. A magyar környezetvédelmi szabályozásban az általános környezetvédelmi jogszabályok mellett egyéb szabályozási témákat is találhatunk. Az alábbiakban csokorba gyűjtöttem néhány előírást külön témák szerinti felosztásban: A levegőtisztaság-védelem témája számos törvényt és rendeletet foglal magába. Jogszabályok szólnak például: - az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről (2005. évi XV. törvény); - az egyes festékek, lakkok szerves oldószer tartalmára vonatkozóan (25/2006 (II.3.) Korm. Rendelet); 4 Letöltés dátuma: március A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége és a Helion Kft. CD szolgáltatása, HELIXIR CD-ROM segítségével 14

15 - az illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról (21/2005. (VIII.26.) KvVM rendelet); - az ózonréteget lebontó anyagokról; - a hulladékégetésről. 2.- Felszíni- és felszín alatti vizek védelme. 3.- Zaj- és rezgésvédelem. 4.- A hulladékgazdálkodás témáján belül külön jogszabályok vonatkoznak például: - az általános hulladékgazdálkodásra (2000. évi XLIII. törvény); - a termékdíjra és a csomagolásra; - a hulladéklerakásra (20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet); - a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási előírásokra; - a veszélyes hulladékokra. 5.- A veszélyes anyagok témakörében olyan előírások szerepelnek, mint például: - a katasztrófák elleni védekezés; - az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzéke (3/2006. I.26.) EüM rendelet). 6.- Az integrált szennyezés-megelőzés és -csökkentés (IPPC) témaköre az elérhető legjobb technikára (BAT Best Available Technologies) vonatkozóan tartalmaz előírásokat. 15

16 4. Kontrolling fogalma, helye és szerepe A fenntartható fejlődés és a környezettudatosság, mint az eddigiekben is jeleztem önmagától nem valósul meg. Ha a vállalatok nem fordítanak kellő figyelmet a környezetvédelmi megelőzésre, akkor az utólagos tűzoltás nagyon sokba is kerülhet. A folyamatot éppen ezért kontroláltan kell kézben tartani, s a hatékony működés érdekében megfelelő rendszerbe kell foglalni. A továbbiakban ennek mikéntjére koncentrálok, így dolgozatom alábbi részében fontosnak tartom tisztázni a hagyományos kontrolling fogalomkör jelentését, ezzel mintegy megalapozva a fő részben tárgyalt funkcionális kontrolling terület bemutatását. A kontrolling kifejezést a hétköznapi életben, valamint a vállalatok körében sokan helytelenül értelmezik, s az egyetemi éveim során ezt sajnos többször is tapasztalhattam. Mivel kontrolling szakirányos vagyok, szembesülhettem azzal, hogy a kontrolling kifejezés hallatán a legtöbb ember csupán az ellenőrzés szóra asszociál. A kontrolling fogalma azonban ennél sokkal többet foglal magába, s semmiképp sem csak ellenőrzést jelent. A kontrollingnak vannak ugyan sajátos, úgynevezett kontrolling szemléletű ellenőrzési funkciói, amelyek inkább eltéréselemzést jelentenek, de hagyományos (belső) ellenőrzési feladatokkal nem szabad összekeverni [Maczó, 2003]. A kontrolling nem egyszerűen ellenőrzés, adatgyűjtés, vagy információszolgáltatás, hanem olyan eszközök összessége, amelyek egy szervezet irányítását, s a menedzsment munkáját teszik hatékonyabbá. Lényegében egy szervezet vezetését és a döntések meghozatalát segíti, vagyis a vezetés eszközeként tarthatjuk számon, mégpedig olyan eszközként, amely elősegíti azt, hogy a vezetés alkalmazkodni tudjon a környezet dinamikus változásaihoz. A kontrollingot a tudatosság eleme teszi igazán kontrollinggá, így nem egyszerűen alkalmazkodásról van szó, hanem tudatos tervezésről, célok kitűzéséről, előrelátásról, illetve adatok gyűjtésével és rendszerezésével a menedzsment döntések meghozatalának a segítéséről. A kontrolling jelentését véleményem szerint a PDCA-kör segítségével (2. ábra) lehet a legjobban megérteni: 16

17 3. ábra: PDCA-kör Forrás: Boda Szlávik, oldal PDCA-körben az egyes betűk angol kifejezéseket jelölnek, ezek rendre a következők: P, mint plan, vagyis tervezni, D do, jelentése: csinálni, működtetni, C control, azaz ellenőrizni és végül az A act: cselekedni és beavatkozni, tehát ha a rövidítést magyarra fordítjuk TMEB-körnek is elnevezhetnénk. Ha bármilyen rendszert hatékonyan szeretnénk irányítani, akkor előbb az egyes elemeit, összetevőit és a paramétereket szükséges megtervezni, majd az előzetes tervek alapján működésbe kell hozni. A működés során elengedhetetlen a működés és a paraméterek alakulásának a tervezetthez mért összehasonlítása, ellenőrzése. Ha eltérést találunk a tervezett- és az ellenőrzés során mért tényadatokban, akkor szükséges lehet a beavatkozás, esetleg a tervek módosítása, így egyfajta körforgás alakul ki. Ezek alapján már könnyen átgondolhatók a kontrolling alapfolyamatai, amelyek a következők: teljesítmény cél kitűzése; teljesítmény mérése; mért teljesítmény célkitűzéssel való összehasonlítása; tervezett és a mért teljesítmény közti eltérés okainak feltárása; válaszlépés (akció) kidolgozása ha szükséges az eltérés felszámolása érdekében. Egy szervezetben a kontrolling és a kontrollerek feladata a vezetőknek való hatékony segítségnyújtás az üzleti folyamatok elemzésében, leírásában, megtervezésében és működtetésében. A kontrolling és a menedzsment kapcsolata igen lényeges és meghatározó jelentőségű a hatékony együttműködés szempontjából. A kontroller a vállalatvezető segítőtársa, szerepe olyan, mint a Rally-ban a versenyautót 17

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SAVARIA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK DIPLOMADOLGOZATOK TÉMAKÖREI Dr. Hollósy Zsolt 1. Érdekeltségi, ösztönzési rendszer kialakítása

Részletesebben

Környezettechnológia

Környezettechnológia Tantárgy neve Környezettechnológia Tantárgy kódja KVB1303, KVB1304, KVB1305 Meghirdetés féléve 2., 4., 6. Kreditpont 3+1+2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 1+0, 0+3 Számonkérés módja koll, koll, gy.j. Előfeltétel

Részletesebben

A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL

A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL Controlling, vezetői számvitel 1.előadás 2013. Február 14. BGF KKK Dr. Forgács Anna Előadás vázlata I. A controlling fogalma II. A controlling rendszer

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként

Részletesebben

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16.

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16. Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI

Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI Budapest, 2016 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal Lektor: Dr. habil. Zéman Zoltán egyetemi tanár 2016 október Második, átdolgozott kiadás

Részletesebben

Üzleti tervezés II. Kis- és középvállalkozások. Üzleti terv főbb szerepe Ügyvezetés I. és II.

Üzleti tervezés II. Kis- és középvállalkozások. Üzleti terv főbb szerepe Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Üzleti tervezés II. Kis- és középvállalkozások I-II. 2 Üzleti terv főbb szerepe Főbb célok, tennivalók kijelölése (sikeresség) Főbb területek feltárása

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum 1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling IV. előadás. Gazdasági tervezés (folytatás)

Vezetői számvitel / Controlling IV. előadás. Gazdasági tervezés (folytatás) Vezetői számvitel / Controlling IV. előadás Gazdasági tervezés (folytatás) A kommunikációs folyamat állomásai Előnyök a célok gyorsabban és hatékonyabban válnak ismertté a közös értelmezések biztosítják

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN (AV_GNF1106-K4) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

OPERATÍV PROGRAMOK

OPERATÍV PROGRAMOK OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

VINÇOTTE HUNGARY. ISO Üzleti kockázatok kezelése és csökkentése Péter Lajos, vezető auditor,

VINÇOTTE HUNGARY. ISO Üzleti kockázatok kezelése és csökkentése Péter Lajos, vezető auditor, VINÇOTTE HUNGARY ISO 31000 2015 Üzleti kockázatok kezelése és csökkentése Péter Lajos, vezető auditor, peter.lajos@vincotte.hu Safety, quality & environmental services Ha valamit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni,

Részletesebben

Költség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak. dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia március 05.

Költség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak. dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia március 05. Költség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia 2019. március 05. Tartalom Versenyképességi tényezők - közigazgatás Globális versenyképességi index 10+1 speciális közigazgatási

Részletesebben

XXVII. Magyar Minőség Hét Konferencia

XXVII. Magyar Minőség Hét Konferencia XXVII. Magyar Minőség Hét Konferencia 2018. november 6. Dr. Fekete István Ügyvezető SzigmaSzervíz Üzleti Kockázatelemző Kft. TARTALOM Kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos alapfogalmak Kockázatmenedzsment

Részletesebben

Jogszabályok listája

Jogszabályok listája Kiadás száma 03 Kiadás dátuma: 2018.07.10. Oldal 1/8. KÖRNYEZETVÉDELEM 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 83/1997. (IX.26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Üzleti és projekt kockázatelemzés: a Szigma Integrisk integrált kockázatmenezdsment módszertan és szoftver

Üzleti és projekt kockázatelemzés: a Szigma Integrisk integrált kockázatmenezdsment módszertan és szoftver Üzleti és projekt kockázatelemzés: a Szigma Integrisk integrált kockázatmenezdsment módszertan és szoftver Kassai Eszter kockázatelemzési tanácsadó MÉTP konferencia, 2010. június 10. A kockázat fogalma

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI

Részletesebben

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata Laskai Ede A Legfőbb Ügyészség Környezeti Fenntarthatósági a A fenntartható fejlődés és az átláthatóság parancsa A fenntartható fejlődés célja: olyan fejlődés, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett

Részletesebben

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3 I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3 TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0019 A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztése Számvitel az államháztartásban

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás átláthatóbbá tétele környezeti kontrollinggal

A hulladékgazdálkodás átláthatóbbá tétele környezeti kontrollinggal A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.2 A hulladékgazdálkodás átláthatóbbá tétele környezeti kontrollinggal Tárgyszavak: benchmarking, elemzés; hulladékgazdálkodás; kontrolling; környezetvédelem.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2016/2017. tanév

MSC szakdolgozati témák 2016/2017. tanév MSC szakdolgozati témák 2016/2017. tanév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási kérdések,

Részletesebben

Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere

Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere Zöldi Irma Menedzsment Döntési helyzetek, döntésmechanizmus Jogszabályok, jogszabályi lehetőségek KÖRINFO konferencia, 2 Mi a menedzsment? Menedzsment

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben