A Preklinikai modul tárgyai (kötelező tárgyak)

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK TANREND 2010/2011 A Preklinikai modul tárgyai (kötelező tárgyak)

2 Tartalomjegyzék OOPBPR Belgyógyászat: bevezetés a belgyógyászatba (propedeutika)... 3 OOPKO1 Kórélettan OOPMI1 Mikrobiológia OOPMT5 Magatartástudomány 5. (Orvosi pszichológia) OOPMUA Műtéttani alapismeretek OOPNEP Magatartástudomány 4. (Neuropszichológia) OOPPA1 Pathológia 1. Általános pathológia OOPGT1 Gyógyszertan OOPKO2 Kórélettan OOPMI2 Mikrobiológia OOPNEO Közegészségtan 4. (Népegészségügyi orvostan) OOPPA2 Pathológia 2. Szisztémás szerv pathológia OOPSPR Sebészeti propedeutika... 46

3 OOPBPR Tantárgyfelelős: BELGYÓGYÁSZAT: BEVEZETÉS A BELGYÓGYÁSZATBA (PROPEDEUTIKA) DR. WITTMANN ISTVÁN, egyetemi tanár II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológia 4 kredit vizsga Pre-klinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: 5 fő 150 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! Tematika Bevezetés a belgyógyászatba. A kórelőzmény felvételének és a fizikális betegvizsgálat módszereinek részletes megismertetése, begyakoroltatása. A leggyakoribb belgyógyászati betegségek tünettanának ismertetése.a belgyógyászati fizikális diagnosztika alapvető módszertanának, a vizsgálat szabályainak megismertetése, begyakoroltatása; a kórelőzmény felvétel alapvető szabályainak megismertetése, begyakoroltatása; a gyakoribb belgyógyászati betegségekre vonatkozó kórelőzményi adatok, fizikális eltérések és alapvető diagnosztikai módszerek ismertetése; az orvosi dokumentáció vezetési szabályainak megismertetése, az orvos-beteg kapcsolat hatékonyságát fokozó attitűd, viselkedésmód megismertetése és gyakorlása; más diszciplinák szakembereivel való együttműködő készség fejlesztése. A félév elfogadásának feltételei TVSz szerint. 2 tanórát meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A vizsgaszabályzatban meghatározott lehetséges értéket meghaladó hiányzás pótlása szükséges. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Petrányi Gy.: Belgyógyászati diagnosztika S. A. Schroeder: Korszerű orvosi diagnosztika R. A. Hoper és mtsai.: A belgyógyászat Oxford zsebkönyve Szarvas F., Csanády M.: Belgyógyászati fizikális diagnosztika alapjai. Semmelweis Kiadó, Bickley L. S.: Bates - Guide to Physical examination and history taking. 9th edition. Lippincott Williams and Wilkins Schwartz M. H.: Textbook of physical Diagnosis. History and Examination. 5th Edition. Saunders Elsevier. Előadások 1. Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére. 2. A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása. 3. Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségekben. 4. A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenességei. 5. Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegségek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szívérrendszeri betegségekben. 6. A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vérnyomásmérési technikák. 7. Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségekben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális-digitális vizsgálat. 8. A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa. A máj, lép és az epeutak vizsgálata. 9. A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézise. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata. Dr. Schmelczer Matild 10. Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnosztikája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata. 11. Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és az urogenitális rendszer vizsgálata. 12. A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat. Vesebiopszia. 13. Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat angiológiai kórképekben. Dr. Pécsvárady Zsolt 14. Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immunológiai és reumatológiai betegségekben Gyakorlatok 1. Gyakorlatok tematikája azonos az előadásokéval. Szemináriumok Vizsgakérdések 1) Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére. 2) A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása.

4 3) Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségekben. 4) A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenességei. 5) Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegségek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szív-érrendszeri betegségekben. 6) A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vérnyomásmérési technikák. 7) Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségekben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális-digitális vizsgálat. 8) A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa. A máj, lép és az epeutak vizsgálata. 9) A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézise. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata. 10) Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnosztikája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata. 11) Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és az urogenitális rendszer vizsgálata. 12) A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat. Vesebiopszia. 13) Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat angiológiai kórképekben. 14) Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immunológiai és reumatológiai betegségek

5 OOPKO1 KÓRÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Pre-klinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 8 óra gyakorlat + 20 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: 5 fő 180 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. KOLLER ÁKOS, egyetemi tanár Kórélettani és Gerontológiai Intézet Tematika Híd az alapozó modul funkcionális tárgyai és a klinikum között. A többi preklinikai tárgyhoz is kapcsolódva, a kórélettan 1. a kardiovaszkuláris rendszer, légzés, hematológia, vese és só/víz-ph kóros működéseinek-állapotainak etiológiájával, funkcionális paramétereinek időbeli változásával, klinikai tüneteivel, farmakológiai vagy más intervenciós lehetőségeivel foglalkozik. A félév elfogadásának feltételei A csoportos foglalkozások kevesebb, mint 15%-áról (max.3) való hiányzás. Félévközi teszt megírása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportos foglalkozásról történő hiányzás azonos héten más csoportnál pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Koller Á.: 606 minimum-kérdés. PTE ÁOK jegyzet, Székely M. (Szerk.): Kórélettani alapok, Medicina Kiadó, Budapest, 2010 Székely M. (Szerk.): Kórélettani alapok, PTE ÁOK jegyzet, Szollár L. (Szerk.): Kórélettan, Semmelweis Kiadó, Budapest, S. Silbernagl, F. Lang: Color Atlas of Pathophysiology, Thieme Stuttgart - New York, Előadások 1. Keringési elégtelenségek 2. Szívelégtelenség fogalma, okai 3. Szívelégtelenség megjelenési formái 4. A coronaria keringés kórélettana 5. Mikrocirkuláció (arteriola/capillaris/venula/nyirokér) 6. Szöveti ischaemia, reperfusio. Endothel károsodások 7. A vérnyomás rendellenességei. Hypotensio 8. Hypertensio fogalma, formái 9. Hypertensio okai, következményei 10. Perifériás keringési elégtelenség. Collapsus 11. Keringési shock formái, kórélettanuk, haemodynamikai jellemzőik 12. Keringési shock szervi manifesztációi 13. Az agyi keringés kórélettana 14. A kisvérköri keringés kórélettana 15. A renális és splanchnicus keringés kórélettana 16. A légzés szabályozásának rendellenességei 17. Légzésmechanika kórélettana 18. A légzési munka és eltérései 19. Ventilatio és rendellenességei 20. Diffúziós zavarok 21. Pulmonális perfúzió, V/Q aránytalanság 22. Az oxigén-szállítás rendellenességei 23. Hypoxiák, légzési elégtelenségek 24. Dyspnoe mechanizmusai 25. Keringési/légzési adaptáció munkához I 26. Keringési/légzési adaptáció munkához II 27. Keringési/légzési adaptáció munkához III 28. Anaemiák 29. Polycythaemia/polyglobulia 30. Leukocyta rendellenességek 31. A haemostasis zavarai 32. Thrombosisok. DIC 33. Kiválasztó és nem-kiválasztó veseműködések 34. Glomeruláris funkciók és zavaraik

6 35. Tubuláris funkciók és zavaraik 36. A vizelet mennyiségének és összetételének zavarai 37. A kiválasztóműködés elégtelensége, uraemia 38. Krónikus veseelégtelenség, ESRF 39. Akut veseelégtelenségek 40. Szöveti sérülés, válaszreakciók 41. Trauma, sepsis fogalma, okai 42. Trauma, sepsis kórélettana Gyakorlatok 1. Az EKG regisztrálás módszere, EKG-analysis II 2. Az EKG regisztrálás módszere, EKG-analysis I 3. Doppler véráramlásmérő. Izolált ér-myograph. 4. A ph egyensúly paraméterei 5. Spiroergometria (demonstráció) I 6. Spiroergometria (demonstráció) II 7. Légzésfunkciós tesztek 8. Légzésfunkciós tesztek értékelése Szemináriumok 1. A kórélettan alapfogalmai 2. A kóros EKG kórélettani alapjai, az elemzés módszerei I 3. A tengelyállás, ritmus és frekvencia zavarai I 4. A tengelyállás, ritmus és frekvencia zavarai II 5. Ingerképzési zavarok I 6. Ingerképzési zavarok II 7. Ingervezetési zavarok I 8. Ingervezetési zavarok II 9. A myocardialis oxigénellátás zavarai I 10. A myocardialis oxigénellátás zavarai II 11. Hypertrophiák, komplex EKG rendellenességek 12. Ioneltérések EKG jelei 13. A cardiovascularis rendszer zavarával kapcsolatos kórélettani esetelemzés 14. A légzőrendszer zavarával kapcsolatos kórélettani esetelemzés 15. Metabolicus/respiratoricus acidosis/alkalosis I 16. Metabolicus/respiratoricus acidosis/alkalosis II 17. A só/víz-háztartás kórélettana I 18. A só/víz-háztartás kórélettana II 19. A volumenreguláció zavarai 20. Az ozmoreguláció zavarai Vizsgakérdések 1. Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű emberben. 2. A cardiorespiratoricus rendszer teljesítőképességének vizsgálata (spiroergometria). Anaerob küszöb és maximális oxigénfogyasztás izommunkában. 3. A perctérfogat megoszlása, kóros eltérései és ezek következményei fiatalban és idősben. 4. Szívelégtelenség okai, formái. 5. A krónikus szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) előrefelé mutató jelei. 6. A krónikus szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) hátrafelé mutató jelei. 7. Magas perctérfogattal járó szívelégtelenség. 8. Cardiomyopathiák. 9. Akut szívelégtelenség. 10. Vaszkuláris funkciók és az endothel. Endothelialis faktorok, mediatorok, enzimek. Endothel diszfunkció. 11. A mikrocirkuláció jellegzetességei, funkciója és szerepe. 12. A nyirokkeringés jellegzetességei és diszfunkciója. 13. Vasovagalis syncope.

7 14. A keringési shock fogalma, osztályozása. A kialakulás kórélettana, fázisai és a mikrocirkuláció jellegzetességei. 15. Szöveti hypoxia, ischaemia, reperfusio és szöveti anyagcsere keringési shockban. 16. Hypovolaemiás shock okai, haemodynamikája. 17. Cardiogen shock okai, haemodynamikai jellemzői. 18. Megoszlási shock okai, haemodynamikai jellemzői. 19. A shock szervi manifesztációi. 20. Coronaria keringés és elégtelensége. Kockázati tényezők. 21. Acut myocardialis infarctus pathomechanizmusa és következményei. 22. Krónikus ischaemiás szívbetegség mechanizmusai, megjelenése és következményei. 23. Az agyi keringés szabályozása és kóros eltérései. 24. Agyi hypoxia, ischaemia, stroke. 25. A splanchnicus keringés jellegzetességei és kóros eltérései. 26. Kisvérköri keringés jellegzetességei. Kisvérköri hypertonia. 27. Hypertonia betegség fogalma, osztályozása, általános kórélettana. Az életkor és a vérnyomás. 28. A vese szerepe hypertonia kialakulásában. Hypertonia hatása a vesére. 29. Hypertonia és a mellékvese. 30. Essentialis hypertonia betegség etiológiai tényezői és jellemzői. 31. A hypertonia betegség következményei. 32. Orthostaticus hypotensióval járó állapotok fiatalban és idősben. 33. Aktív heterotop ingerképzési zavarok. 34. A passzív heterotopia okai, formái, következményei. 35. A supraventricularis és atrioventricularis ingervezetés blokkjai. 36. Intraventricularis vezetési zavarok formái és jelentősége. 37. Pre-excitációs syndromák. 38. Paroxysmalis tachycardiák. 39. A szív krónikus és akut terhelésének EKG-jelei (hypertrophia, strain). 40. Primer és szekunder repolarizációs zavarok az EKG-ban. 41. Acut myocardialis infarctus EKG-jellegzetességei. 42. Pitvar- és kamra-lebegés, pitvar- és kamra-fibrilláció. 43. A légzésfunkciós próbák értékelése. Kóros légzésmechanika: jellegzetességei és paraméterei. 44. A légzés szabályozásának zavarai. Időskori változások. Alvási apnoe syndroma. 45. A légzés munkája. A rugalmas ellenállás eltérései, restrictiv légzészavarok. 46. Alveolaris hipoventiláció okai és következményei. 47. Akut és krónikus alveolaris hiperventiláció. 48. Eloszlási zavarok a tüdőben (V/Q): okok, következmények. 49. Az alveolo-capillaris diffusio zavarai. Hepatopulmonalis syndroma. 50. Oxygen-transport a vérben és ennek zavarai (Hb-pathiák, CO-mérgezés, met-hb). 51. Hypoxiák formái, mechanizmusa, kompenzálási lehetőségek - cyanosis.

8 52. A légúti ellenállás eltérései és ezek következményei. A chronicus obstructiv tüdőbetegség (COPD) okai, következményei. Emphysema. 53. Teljes és részleges légzési elégtelenség. 54. Dyspnoe. 55. Az anaemiák formái, általános kórélettana és következményei. 56. Aplasticus anaemia és betegségekhez társuló komplex etiológiájú anaemiák. 57. Hiányanaemiák. 58. Haemolyticus anaemiák. 59. Polycythaemiák. 60. Thrombocyta és vascularis eredetű vérzékenységek. 61. Congenitalis és szerzett coagulopathiák. 62. Thrombosisok: okok, következmények. 63. Disseminalt intravascularis coagulatio (DIC). 64. Granulocyták szerepe gyulladásos folyamatokban. 65. A glomerularis filtratio pathophysiologiája. 66. Tubularis funkciók kóros változásai. 67. Proteinuriák. 68. Hyposthenuria, asthenuria, osmoticus diuresis. 69. Oliguria, poyuria. A veseműködés időskori zavarai. 70. Nem-kiválasztó veseműködések és zavaraik. 71. Chronicus veseelégtelenség okai, kórélettani jellemzői, progressziója. 72. Uraemiás anyagcserezavar, szervi működések zavarai uraemiában. 73. Uraemiás coma. 74. Acut veseelégtelenségek előfordulása, általános jellemzői -extrarenalis uraemia. 75. A vese keringésének jellemzői. Cardiorenalis syndroma. 76. Prerenalis azotaemia. Post-renalis veseelégtelenség. 77. Acut tubularis nephropathiák. 78. Acut diffus glomerulonephritis. 79. A ph-zavarok kompenzálása (plazma és intracellularis pufferek, légzés, vese) és zavarai. 80. Metabolicus acidosisok okai, kompenzálása és következményei. 81. Metabolicus alkalosisok okai, kompenzálása és következményei. 82. Respiratoricus acidosis és alkalosis: okok, kompenzálás, következmények. 83. A kálium-anyagcsere zavarai. Hypokalaemia és hyperkalaemia. 84. Az extracelluláris tér csökkenésével járó állapotok és következményeik. 85. Az extracelluláris tér növekedésével járó állapotok okai, mechanizmusai és következményei. 86. Hyperosmolaritas, hypertonicitas. Formák, okok, következmények. 87. Hypotonicitas: pathogenesis és következmények.

9 Megjegyzés: A szóbeli vizsgán csak az vehet részt, aki a vizsga napján 8 órakor a minimum-kérdések tesztjét legalább 90%-os eredménnyel megoldja. A szóbeli vizsga tételei 3 kérdésből állnak, amihez egy EKG-görbe elemzése társul.

10 OOPMI1 MIKROBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Pre-klinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: 4 fő 200 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. SZEKERES JÚLIA, egyetemi tanár Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet Tematika A tematika rövid leírása: bemutatjuk az orvosi mikrobiológia tárgyát, történetét, helyét a gyakorló orvostudományban. Az általános mikrobiológia keretében foglalkozunk a baktériumok alaktanával, élettani tulajdonságaival, genetikájával, a sterilezés és dezinficiálás módszereivel, az antimikrobás szerekkel, valamint a kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ismertetjük a pathológiás folyamatokban szerepet játszó gazda-kórokozó kölcsönhatásokat, az azokban szerepet játszó virulencia faktorokat. Az infekciós immunológia keretében tárgyaljuk az egyes kórokozó csoportokkal szembeni védekezés mechanizmusait, az immunprofilaxis lehetőségeit, a túlérzékenység, tolerancia, autoimmunitás kérdéseit. Megismertetjük a hallgatókat a terhességi immunológia és a neuroimmunológia alapjaival. E szemeszter anyagát képezi továbbá az általános és részletes virológia. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk az orvostanhallgatóknak egy olyan ismeretanyag és szemlélet adása, amelyre a részletes mikrobiológia anyagát és a későbbiekben a klinikai tárgyak elsajátításához szükséges mikrobiológiai képzettségüket alapozhatják. A félév elfogadásának feltételei A mikrobiológia oktatása előadások és gyakorlatok keretében történik. Az Intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el. Ennek megfelelően az Index aláírásának - a szemeszter elismerésének - feltétele, hogy a gyakorlatot mulasztott hallgató gondoskodjon arról, hogy elmaradt gyakorlatát más csoportnál bepótolhassa. Távolmaradás pótlásának lehetőségei gyakorlat pótlása más csoportnál. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely L: Orvosi Mikorbiológia, Alliter Kiadó 2003 ISBN: Murray PR, Rosenthal KS, Pfaller MA: Medical Microbiology, Elsevier Mosby 2005 ISBN: Nagy E: Klinikai mikrobiológiai esetismertetések Medicina 2001 ISBN: Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt.,2004 ISBN: Ternák G. (szerk): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK Falus A., Buzás E, Rajnavölgyi É.:Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007 ISBN: Gergely J, Erdei A (szerk):immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2000 ISBN: X Előadások 1. Bevezetés: a mikrobiológia tárgya és története, rendszertan 2. Morfológia, esszenciális sejtalkotórészek 3. Akcesszórikus sejtalkotórészek 4. A baktériumok fiziológiája, táplálkozási típusai és növekedésük 5. Mikrobiológiai genetika I. 6. Mikrobiológiai genetika II. 7. Patogenitás és virulencia 8. Endo- és exotoxinok 9. Sterilizálás 10. Dezinficiálás 11. Az antimikrobás gyógykezelés problémái - általános bevezetés 12. Kemotherápia: szulfonamidok, (antimycobakteriális szerek), quinolonok, nitrofuránok 13. A sejtfal bioszintézisének gátlószerei: penicillinek, cephalosporinok,

11 14., carbapenemek, glykopeptid antibiotikumok Fehérje szintézis gátlók: aminoglycosidok, chloramphenicol, tetracyclinek, 15...macrolidok, Lincomycin, Clindamycin; egyebek: polymyxinek, metronidazol 16. Az antibiotikum rezisztencia molekuláris mechanizmusai II. 17. A vírusok jellemzése (alapfogalmak, struktúra, kémiai összetétel, osztályozás), és a vírusok szaporodása (replikációs módok, mutánsok, vírusok közötti kölcsönhatások) 18. A vírusfertőzések patogenezise (fertőzési módok, fertőzési típusok, immunitás) 19. A vírusfertőzések profilaxisa, kemoterápiás lehetőségek (konvencionális és új típusú vakcinák, antivirális vegyületek, interferon) 20. Adenovírusok (felépites, szerotípusok, kórképek). Parvovírusok (B19 vírus) 21. Herpesvírusok I. (HSV-1, HSV-2; HHV-6, HHV-7, HHV-8) 22. Herpesvírusok II. (VZV, CMV, EBV) 23. PHepatitis vírusok (HAV, HBV, HCV, HDV, HEV, HGV) 24. icornavírusok (Polio-, Coxsackie-, Echovirusok). Rhinovirusok 25. Orthomyxovirusok (Influenza A, B, C) 26. Paramyxovírusok (Parainfluenza, mumps, kanyaró vírusok). Pneumovírus (RS vírus) Rubeola (kongenitális rubeola szindróma) 27. Rota-, astro- es calicivírusok 28. Papovavírusok (Papillomavirusok /HPV/; Poliomavirusok /JC, BK/) 29. Arenavírusok (LCM, Lassa). Bunyavírusok (Hantavirusok). Filovírusok (Marburg, Ebola). Flavivírusok (Kullancsencephalitis, sárgaláz, Dengue). Rhabdovirusok (Rabies). 30. Retrovírusok (HTLV-I, HTLV-II., HIV és AIDS) 31. Védekező mechanizmusok a testfelszínen, bőr és mukózális immunitás, 32. Védekező reakciók, Ag-At kölcsönhatások, agglutináció, fagocitózis, T és B sejt válasz 33. Védekezés a vírusok ellen 34. Védekezés a baktériumok ellen 35. Védekezés a paraziták ellen 36. Immunoprophylaxis, aktív és passzív immunizálás 37. Túlérzékenység 38. Immunológiai tolerancia 39. Autoimmunitás 40. IAkut-fázis reakciók 41. mmunológiai kapcsolat az anya és magzat között 42. Neuroimmunológia Gyakorlatok 1. Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 2. Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 3. Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 4. Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 5. A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 6. A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 7. A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 8. A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 9. Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 10. Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 11. Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 12. Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 13. Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC leghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben 14. Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC leghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben 15. Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC leghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben 16. Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC leghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben 17. Szerológiai diagnosztika I. 18. Szerológiai diagnosztika I. 19. Szerológiai diagnosztika I. 20. Szerológiai diagnosztika I. 21. Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 22. Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 23. Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika

12 24. Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 25. Vírusdiagnosztika 26. Vírusdiagnosztika 27. Vírusdiagnosztika 28. Vírusdiagnosztika Szemináriumok Vizsgakérdések Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek. Az Intézet a vizsgára és utóvizsgákra összesen három időpontot biztosít. A kollokvium anyaga az előadások és gyakorlatok anyaga. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll.

13 OOPMT5 Tantárgyfelelős: MAGATARTÁSTUDOMÁNY 5. (ORVOSI PSZICHOLÓGIA) 2 kredit szigorlat Pre-klinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: 1 fő 250 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. KÁLLAI JÁNOS, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet Tematika Alapvető ismereteket ad a gyógyítás pszichológiai tartalmáról, az orvos és a beteg személyiségének hatásáról a betegségekre és a gyógyító munkára, továbbá a lélektani tényezők tudatos és hatékony kezeléséről az általános gyakorlatban. Rövid tematika: az orvosi pszichológia tárgya, helye a tudományok rendszerében és az orvoslásban. A személyiség és fejlődésének elméletei, lelki egészség. Személyiségdinamika, stressz, szorongás, alkalmazkodás. Kommunikáció és zavarai az orvos-beteg kapcsolatban, empátia, interjú. Az orvos-beteg kapcsolat lélektana. A betegségre adott reakciók, betegségfeldolgozás, rizikófaktorok, pszichoszomatika. A pszichológiai befolyásolás, gyógyítás lehetőségei. Lélektani krízis, haldoklás, halál, gyász. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Részvétel gyakorlatpótláson és otthoni feladatteljesítés. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kállai J., Varga J., Oláh A.: Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina, Csabai Márta - Molnár Péter: Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina, Bp., Kopp M., Berghammer R.: Orvosi pszichológia. Medicina, Csabai M., Molnár P.: Egészség, betegség, gyógyítás. Az orvosi pszichológia tankönyve. Springer, Budapest, Buda B., Kopp M. (Szerk.): Magatartástudományok. Medicina, Pilling J.(Szerk.): Orvosi kommunikáció. 2.kiad. Medicina, Bálint M.: Az orvos, a betege és a betegség. Animula, Előadások 1. Az orvosi pszichológia meghatározása és helye a tudományok rendszerében 2. Az orvos-beteg kommunikáció alapkérdései 3. Az orvosi interjú felépítése és tartalma 4. A pszichoanalízis alapfogalmai 5. Krónikus betegségek és betegviselkedés 6. Az orvos-beteg kapcsolat kritikus helyzetei 7. Stressz és stresszkezelés 8. Bálint Mihály munkássága: a pszichoszomatikus betegség és az orvos-beteg kapcsolat 9. Kardiovaszkuláris betegségek pszichoszociális vonatkozásai 10. Légzőszervi betegségek pszichoszomatikája 11. A fájdalom pszichológiája 12. Pszichoonkológia 13. A halál és haldoklás orvosi pszichológiai kérdései 14. A gyógyítók egészsége Gyakorlatok 1. A személyiség megközelítésmódjai, funkciói. A szocializáció folyamata és zavarai. A lelki egészség. 2. A személyiség megközelítésmódjai, funkciói. A szocializáció folyamata és zavarai. A lelki egészség. 3. A személyiség affektív és kognitív működése. Stressz és következményei, alkalmazkodás 4. A személyiség affektív és kognitív működése. Stressz és következményei, alkalmazkodás 5. A kommunikáció zavarai. Interjú, támogató beszélgetés, empátia 6. A kommunikáció zavarai. Interjú, támogató beszélgetés, empátia 7. Kommunikáció az orvos beteg kapcsolatban, első találkozás, anamnézisfelvétel 8. Kommunikáció az orvos beteg kapcsolatban, első találkozás, anamnézisfelvétel 9. A szorongás tünetei, kialakulásuk mechanizmusai. Pszichológiai tényezők testi betegségekben, pszichoszomatikus betegségek 10. A szorongás tünetei, kialakulásuk mechanizmusai. Pszichológiai tényezők testi betegségekben, pszichoszomatikus betegségek

14 11. A betegségre adott pszichés reakciók, betegségfeldolgozás, pszichológiai betegvezetés. Kognitív és szupportív technikák a viselkedés megváltoztatásában. 12. A betegségre adott pszichés reakciók, betegségfeldolgozás, pszichológiai betegvezetés. Kognitív és szupportív technikák a viselkedés megváltoztatásában. 13. Fatális betegségek pszichológiai vonatkozásai, gyász, patológiás gyászreakciók. 14. Fatális betegségek pszichológiai vonatkozásai, gyász, patológiás gyászreakciók. Szemináriumok Vizsgakérdések A szigorlati jegyet a következő elemekből alakítjuk ki: 1)gyakorlatos feladatok, 2)írásbeli teszt, 3) szóbeli vizsga eredménye. A szóbeli vizsgán orvos-beteg kapcsolati eseteket, rövid leírásokat kell elemeznie a hallgatónak, a releváns elméleti ismereteknek megfelelően. A szigorlat szóbeli részéhez szükséges elméleti és gyakorlati témajegyzék az intézet honlapján található meg: A szigorlatos jegy kialakításának részleteiről és a gyakorlatos feladatokról ugyancsak az intézeti honlapon olvasható bővebb tájékoztató.

15 OOPMUA Tantárgyfelelős: MŰTÉTTANI ALAPISMERETEK 2 kredit félévközi jegy Pre-klinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 6 óra előadás + 22 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: 5 fő 200 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. WÉBER GYÖRGY, egyetemi tanár Sebészeti Oktató és Kutató Intézet Tematika A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék azokat az alapvető műtéttechnikai fogalmakat, eszközöket, viselkedési szabályokat, melyek nélkülözhetetlenek a klinikumban. A műtőtermi gyakorlatok feladata továbbá, hogy preparátumokon és élő szöveteken történő, a manuális képességek fejlesztésére kidolgozott feladatok elvégzésével fokozza a hallgatók manualitását, mellyel alapvető orvosi beavatkozások elvégzésére válnak alkalmassá. A tantárgy gyakorlati vizsgával és írásbeli tesztvizsgával zárul. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokon való részvétel kötelező. A korlátozott műtői kapacitás miatt hiányzás esetén a gyakorlat nem pótolható más csoporthoz való csatlakozással. 1 gyakorlat pótlására a szemeszter 11. hetében biztosítunk lehetőséget a honlapon megadott időpontokban. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1. Az intézet és a curriculum bemutatása, sebészet története. 2. A műtő felépítése és berendezése; technikai háttér, sterilizálás, dezinficiálás, a sebfertőzés megelőzésének lehetőségei. 3. Alapvető sebészeti műszerek, varróanyagok, varrattípusok. 4. Sebek és a sebellátás alapelvei, vérzések és vérzéscsillapítás, a sérülés általános és helyi következményei. 5. A műtét (akut, elektív, a beteg előkészítése, műtéti feltárások). 6. A laparoszkópos sebészet alapjai. Gyakorlatok 1. Ismerkedés a műtővel, műtőtermi viselkedés szabályai, bemosakodás, műtéti terület előkészítése (lemosás, izolálás). 2. Ismerkedés a műtővel, műtőtermi viselkedés szabályai, bemosakodás, műtéti terület előkészítése (lemosás, izolálás). 3. Alapvető sebészeti műszerek bemutatása, használatuk gyakorlása. 4. Alapvető sebészeti műszerek bemutatása, használatuk gyakorlása. 5. Csomózás technikája, alapvető csomófajták. 6. Csomózás technikája, alapvető csomófajták. 7. Varróanyagok, varrattípusok, varratszedés technikája. 8. Varróanyagok, varrattípusok, varratszedés technikája. 9. Alapvető varrat technikák gyakorlása sertésszöveten. 10. Alapvető varrat technikák gyakorlása sertésszöveten. 11. Alapvető varrat technikák gyakorlása sertésszöveten. 12. Alapvető varrat technikák gyakorlása sertésszöveten. 13. Szövetek szétválasztásának és egyesítésének gyakorlása altatott állaton, vérzéscsillapítás. 14. Szövetek szétválasztásának és egyesítésének gyakorlása altatott állaton, vérzéscsillapítás. 15. Sebellátás gyakorlása altatott állaton. 16. Sebellátás gyakorlása altatott állaton. 17. Laparoszkópos műszerismeret, kéz-szem koordináció gyakorlása pelvitraineren. 18. Laparoszkópos műszerismeret, kéz-szem koordináció gyakorlása pelvitraineren. 19. Laparoszkópos mozdulatok gyakorlása pelvitraineren. 20. Laparoszkópos mozdulatok gyakorlása pelvitraineren. 21. Gyakorlati vizsga, készségfelmérés. 22. Gyakorlati vizsga, készségfelmérés. Szemináriumok Vizsgakérdések

16 OOPNEP Tantárgyfelelős: MAGATARTÁSTUDOMÁNY 4. (NEUROPSZICHOLÓGIA) 2 kredit vizsga Pre-klinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: 1 fő 300 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. KÁLLAI JÁNOS, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet Tematika A neuropszichológia tantárgy célja annak bemutatása, hogy az egyes kérgi lebenyek kiesése milyen megváltozott emberi viselkedést valamint kognitív funkciózavart váltanak ki. A képzés során bemutatásra kerül a percepció, figyelem, nyelv, memória, döntéshozatal, szociális viselkedés idegrendszeri lokalizációja. Esetbemutatásokon keresztül megismerhető ezen területek kiesése által okozott magatartásbeli és kognitív változás. Bemutatásra kerülnek a legmodernebb agyi képalkotó eljárások és neuropszichológiai tesztek. Mind a hazai, mind a külföldi gyakorlatban az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe a neuropszichológia, így általános orvosi gyakorlatban elengedhetetlen fontosságú annak ismerete, hogy az idegrendszer egyes területeinek kiesése milyen kognitív kieséssel jár, hogyan lehet ezt vizsgálni és gyógyítani. A tantárgy fontos, alapvető ismereteket nyújt a későbbi neurológiai, idegsebészeti, pszichiátriai tanulmányokhoz és a pszichoszomatikus medicina minden területéhez. A félév elfogadásának feltételei TVSz szerint, továbbá a szemináriumokon aktív részvételt kérünk a hallgatóktól (rendszeres számonkérés az előre kiadott és ajánlott témák alapján). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az órai megjelenés igazolása és a pótlandó anyag szóban történő referálása. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szabó I.: Klinikai neuropszichológia, Jegyzet, Kállai J., Bende I., Karádi K., Racsmány M.: Bevezetés a neuropszichológiába. Medicina, Előadások 1. Bevezetés a neuropszichológiába, a neuropszichológia tárgya, fogalma és részterületei. 2. A neuropszichológiai zavarok klinikai kontextusa 3. Vizuális és akusztikus perceptuális jelenségek és neuropszichológiájuk 4. Az egészséges és kóros figyelem neuropszichológiája 5. A fejlődő agy neuropszichológiája 6. Az emlékezés neuropszichológiája 7. Kognitív érzelemelméletek 8. Fiziológiai érzelemelméletek 9. A motiváció és az addiktív viselkedés, neuropszichológiai jelenségek és viselkedéses zavarok 10. Demencia neuropszichológiája 11. Az egészséges és kóros nyelvi funkciók neuropszichológiája 12. A tudat neuropszichológiája 13. A szociális magatartás neuropszichológiája és zavarai. 14. Tudásfelmérő Gyakorlatok Szemináriumok 1. A neuropszichológia fogalma. A pszichológia kutatási és gyakorlati módszerei: különböző pszichológiai irányzatok 2. A neuropszichológia fogalma. A pszichológia kutatási és gyakorlati módszerei: különböző pszichológiai irányzatok 3. A normális és patológiás észlelés jelenségei. A fájdalompercepció. Agnóziák. 4. A normális és patológiás észlelés jelenségei. A fájdalompercepció. Agnóziák. 5. A beszéd és olvasás: Dyslexia és az írás zavarai. 6. A beszéd és olvasás: Dyslexia és az írás zavarai. 7. Az emlékezés és zavarainak neuropszichológiája. 8. Az emlékezés és zavarainak neuropszichológiája. 9. A normális újszülött, csecsemő fejlődésének neuropszichológiai vonatkozásai. A korai szociális depriváció hatása az érzelmi fejlődésre. A tanulási folyamatok jelentősége egyes pszichopathológiai tünetek kialakulásában és terápiájában 10. A normális újszülött, csecsemő fejlődésének neuropszichológiai vonatkozásai. A korai szociális depriváció hatása az érzelmi fejlődésre. A tanulási folyamatok jelentősége egyes pszichopathológiai tünetek kialakulásában és terápiájában 11. Hangulatbetegségek és az érzelmi zavarok neurobiológiai és neurokémiai alapjai. 12. Hangulatbetegségek és az érzelmi zavarok neurobiológiai és neurokémiai alapjai.

17 13. Szabadon választott téma, konzultáció. 14. Szabadon választott téma, konzultáció. Vizsgakérdések 1. A lelki betegségek diagnosztizálásában és terápiájában közreműködő szakemberek és képzésük, a neuropszichológia tárgya és szubdiszciplinái, a neuropszichológia vizsgáló módszerei. 2. A pszichológia tárgya, célja és kutatási módszerei: strukturalizmus, funkcionalizmus, behaviorizmus, alaklélektan, pszichoanalitikus iskolák, humanisztikus pszichológia, kognitív pszichológiai irányzatok. 3. Figura és háttér organizációja a percepcióban, perceptuális tanulás, kognitív beállítódás, projektív tesztek, konstancia és fiziológiás illúziók, kóros illúziók, hallucinációk, álomképek. 4. A percepció gátlása és szabályozása. 5. A vizuális percepció szerveződésében résztvevő agyi mechanizmusok, blindsight, látótér, szkotómák. 6. Színpercepció. 7. Tárgyfelismerés, apperceptív visualis zavarok, asszociatív vizuális agnóziák. 8. A térpercepció retinotectalis és parietalis mechanizmusai, neglect. 9. Audioperceptuális deficitek, hangagnóziák. 10. Beszédfelismerési és megértési deficitek: szósüketség és transzkortikális afáziák. 11. Vezetéses és anómiás afázia. 12. Wernicke- és Broca-féle afázia. 13. Fejlődési és szerzett dyslexiák. 14. Plaszticitás;-- visualis és somatosensoros rendszer. 15. Plaszticitás; -- szinaptikus mechanizmusok. 16. Fiziológiai érzelemelméletek. 17. Kognitív érzelemelméletek. 18. A kóros és egészséges figyelem neuropszichológiája. 19. Az értelmi fogyatékosság és a dementiák, amnézia Korsakoff- és Alzheimer-betegségben. 20. Az agresszív viselkedés neuropszichológiája. 21. Az addikció neuropszichológiája. 22. Arcfelismerési zavarok. 23. Tiszta alexia, írás- és írászavarok. 24. A memória osztályozása: szenzoros, rövid távú és hosszú távú memória. 25. Kétoldali mediotemporális lebenyeltávolítás hatása az emlékezésre. 26. Eszméletvesztéses agyrázkódást és elektrokonvulzív sokkolást követő amnézia. 27. Deklaratív és nem-deklaratív memóriák, a memória és az amnéziák vizsgálati módszerei.

18 OOPPA1 Tantárgyfelelős: PATHOLÓGIA 1. ÁLTALÁNOS PATHOLÓGIA 8 kredit vizsga Pre-klinikai modul ősszel ajánlott félév: 5. Foglalkozás/félév: 56 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 28 óra szeminárium = összesen 112 óra Létszámkorlát: 5 fő 0 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. PAJOR LÁSZLÓ, egyetemi tanár Pathológiai Intézet Tematika A tantárgy keretében azokat a kóros celluláris válaszreakciókat tanitjuk, melyek a betegségek alapját képezik. Ezek necrosis (halál - sejthalál), degenerációk, i.c. és e.c. akkumulációk, növekedés zavarai, acut és chronicus gyulladások, keringési zavarok, immunpathologia, genetikai betegségek és általános oncologia fejezetekre oszlanak. Az egyes fejezetekbe tartozó legfontosabb - leggyakoribb betegségeket részletesen is oktatjuk, annak érdekében, hogy a bonctermi gyakorlatokon mielőbb a legtöbbet értsék a hallgatók. A tantárgy oktatásának vezérlő elve a betegségek etiologia, pathogenesis, mikroszkópia - makroszkópia, tünetek - laborleletek egységében történő szemléletének elsajátitása. A félév elfogadásának feltételei A histopathologia és az autopsia gyakorlatok külön-külön több mint 10%-os igazolatlan mulasztása esetén az index nem kerül aláírásra. A kollokvium során 1 makroszkópos, 1 mikroszkópos preparátumot és 1 elméleti kérdést (tételt) kap a hallgható. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótgyakorlat elvégzése A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Robbins-Kumar: Pathologia Kelényi: Általános Pathologia Kopper, Schaff: Pathologia Robbins: A pathologia alapjai Előadások I. BEVEZETÉS, HULLAJELENSÉGEK, NECROSISOK (5 ÓRA) 1. Bevezetés a pathologiába, történeti áttekintés, a pathologia helye a tudományok között. 2. A diagnosztikus pathologia helye a klinikai diszciplinák között, a pathologia módszertana. 3. A halál fogalma, kritériumai, hullajelenségek, a necrosis és az apoptosis fogalma, subcellularis mechanizmusai. 4. A necrosisok főbb típusai, macroscopiája, microscopiája. 5. A myocardialis infarctus pathológiája. II. DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK, CALCIFICATIO (10 ÓRA) 1. A degeneratiok típusai, necrosishoz való viszonyuk, degeneratio parenchymatosa és adiposa. 2. Lipid accumulatio. Arteriosclerosis. 3. Exogen pigmentek. 4. Endogen, haemoglobinogen pigmentek. 5. Endogen, nem haemoglobinogen pigmentek. 6. Fehérje accumulatio. Amyloidosis. 7. Calcificatio. 8. Lithiasis. III. A NÖVEKEDÉS ZAVARAI (5 ÓRA) 1. Regresszív elváltozások, atrophia, szervi példák, 2. Progresszív elváltozások: hyperplasia. Hyperplasia prostatae. Hyperplasia glandularis cystica endometrii. 3. Progresszív elváltozások: hypertrophia. Bal- és jobbkamra hypertrophia formái és haemodinamikai jelentőségük. 4. Regeneratio, sebgyógyulás. IV. KERINGÉS PATHOLÓGIÁJA. (6 ÓRA) 1. Oedema, hyperaemia. Congestio. 2. Vérzések típusai pathomechanizmus. 3. Haemorrhagia, szervi manifesztációk. 4. Véralvadás, thrombosis. 5. Embolisatio. 6. Shock, hypertonia V. GYULLADÁSOK PATHOLÓGIÁJA (10 ÓRA) 1. A gyulladás definíciója, történelmi áttekintés. 2. Az akut gyulladást kísérő vascularis reakciók, permeabilitás-exsudáció. 3. Az akut gyulladás klinikopathologiai klasszifikációja. I. Serosus és fibrines gyulladás, szervi példák.

19 4. Az akut gyulladás klinikopathologiai klasszifikációja. II. Purulens, haemorrhagiás és gangraenás gyulladás, szervi példák. 5. A krónikus gyulladás definíciója, cellularis, humorális mechanizmusai és klasszifikációja. 6. Granulomatosus gyulladás (Boeck sarcoidosis, idegentest típusú reakció). Szervi példák. 7. A tuberculosis pathogenesise és pathomorphologiája. 8. A tuberculosis klinikopathologiai formái. 9. Autoimmun chronicus gyulladás. Rheumatoid arthritis. VI. IMMUNPATHOLÓGIA (5 ÓRA) 1. I. és II. típusú hypersensitivitás és kapcsolt kórképek 2. III. és IV. hypersensitív reakciók és az általuk előidézett betegségek. 3. Transplantatios immunitás. 4. Autoimmun betegségek pathogenesise 5. Systemás lupus erythematodes (SLE). 6. Congenitalis immundeficienciák. 7. Szerzett immundeficiencia syndroma (AIDS). VII. GENETIKA (5 ÓRA) 1. Genetikai betegségek gyakorisága, a mutációk alaptípusai, genetikai betegségek 4 alaptípusa. 2. Mendeli-betegségek jellegzetességei: autosomalis dominánsan öröklődő betegségek. 3. Mendeli-betegségek jellegzetességei: autosomalis recesszíven öröklődő betegségek. 4. X-kötött öröklődés menet, poligénes öröklődés menetet mutató betegségek és jellegzetességeik. 5. Nem klasszikus öröklődés menetet mutató egy génes betegségek. VIII. ONCOLOGIA (10 ÓRA) 1. Benignus és malignus tumorok általános jellemzése. 2. A tumorok osztályozása histogenezisük alapján. Az immunhisztokémiai differenciál diagnosztika alapjai. 3. Tumor epidemiologia. 4. Kémiai, irradiatios carcinogenezis. 5. Oncogenek szerepe a tumorgenesisben. 6. A tumor supressor gének szerepe a tumorgenesisben. 7. A tumoros növekedés értelmezése a sejtciklus reguláció szintjén. 8. A tumorsejt növekedési sajátosságai, a metasztázisképződés mechanizmusa, terjedési sajátosságok. 9. A daganatok pathologiai diagnosztikája. 10. A daganatok kiterjedtségének és differenciáltságának meghatározása (stádium és grádus; staging és grading ) Gyakorlatok A bonctermi gyakorlatok során az aktuális szervi elváltozások és ezek klinikopathologiai összefüggései kerülnek bemutatásra. A pathologia oktatása során különös hangsúlyt helyezünk a klinikopathologiai szemléletre, azaz a klinikai tünetek, labor adatok, valamint a makroszkópos és mikroszkópos elváltozások közötti összefüggések tanítására. A pathologia oktatása során különös hangsúlyt helyezünk a klinikopathologiai szemléletre, azaz a klinikai tünetek, labor adatok, valamint a makroszkópos és mikroszkópos elváltozások közötti összefüggések tanítására. Szemináriumok HULLAJELENSÉGEK, NECROSISOK: 1. Postmortalis elváltozások: Adipocera (K), Emphysema postmortale hepatis (K), 2. Necrosis-apoptosis: Karyorrhexis helytelenül tárolt punctatumban /HE/(M), Necrosis és altípusai /oncosis, apoptosis/ (foto) 3-4. Coagulatios necrosis: Infarctus anaemicus cordis(k), Infarctus anaemicus lienis, Splenomegalia (K), Pylethrombosis (K),Enteritis mycotica (K),Phthisis renalis /caseatio/(k), Decubitus sacralis (K),Gangraena sicca digiti pedis (K), 5. Colliquatios necrosis: Cysta post encephalomalaciam - chr. endocarditis (K), Abscessus cerebri (K), Pancreas zsírnecrosis - pancreatitis acuta (K), DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK 6. Degeneratio: Degeneratio adiposa insularis myocardii (K), Steatosis hepatis (K), Hepar moschatum adiposum (K), 7. Kóros accumulatio: Infiltratio adiposa myocardii (K), Atherosclerosis aortae - komplikált plakkok hasi aortában (K), 8. Pigment accumulatio - Endogén pigmentek: Haemochromatosis universalis (Berlini kék)(k), Induratio brunea pulmonis(k), Atrophia brunea cordis(k), Melanoma malignum(k), Ochronosis(K), 9. Pigment accumulatio - Exogen pigmentek:silicosis miliaris et tumorosus pulmonis(k), Silicosis miliaris pulmonis /HE/(M), Anthracosis lymphoglandulae /HE/(M) 10. Calcificatio, lithiasis: Cholelithiasis empyema(k), Kőtáblázat, Myoma petrificatum uteri(k), Stenosis nodularis calcificata seu petrificata aortae(k), A NÖVEKEDÉS ZAVARAI 11. Növekedés zavarai: Atrophia brunea cordis (K), Hypertrophia concentrica ventriculi sinistri cordis(k), Hypertrophia dilatativa ventriculi sinistri cordis(k),cor pulmonale chronicum(k), Atrophia cerebri(k),atrophia renis, nephrosclerosis(k), 12. Növekedés zavarai: Hyperplasia prostatae(k), Hyperplasia prostatae /HE/(M),Hyperplasia glandularis cystica endometrii /HE/(M), Follicularis hyperplasia /nycs./ /HE/(M), Paracorticalis hyperplasia /nycs./ /HE/(M) KERINGÉS PATHOLÓGIÁJA

20 13. Keringés pathológiája I. Haemorrhagia: Haemorrhagia epidurale(k), Haemorrhagia subdurale chronicum(k), Haemorrhagia subarachnoideale(k), Apoplexia cerebri (K), Purpura cerebri (K) 14. Oedema, congestio: Oedema cerebri, incarceratio tonsillarum cerebelli (K), Hepar moschatum simplex(k), Induratio brunea pulmonis /ism./(k), 15. Thrombosis: Aneurysma aortae abdominalis - thrombosis parietalis(k), Bal pitvari golyóthrombus(k), Endocarditis septica(k),infarctus pulmonis (K), 16. Embolia: Embolia partialis pulmonis - infarctus pulmonis /HE/ism/(M), Zsírembolia vesében /zsírfestés/(m) GYULLADÁSOK PATHOLÓGIÁJA 17.Fibrines-fibrinopurulens gyulladás: Pericarditis fibrinosa - cor villosum (K), Pneumonia lobaris (K), Bronchopneumonia(K), Páncélsziv (K) 18.Ichorosus - gangraenás gyulladás:corpus alienum bronchi (K), Appendicitis acuta /HE/(M), Chronikus nem specifikus gyulladás: Cholecystitis chronica(k),pyelonephritis chronica(k), Endocarditis chronica et cysta post encephalomalaciam(k), 19. Specifikus granulomatosus gyulladás: Tuberculosis miliaris pulmoum(k), Tuberculosis generalisata(k), Phthisis cavernosa (2 készitmény) Phthisis renalis(k), 20. Specifikus granulomatosus gyulladás: Sarcoidosis pulmonum BHL (K), Sarcoidosis lymphoglandulae /HE/(M), Idegentest granuloma /HE/(M), Lipogranuloma mammae /HE/(M), Reparatio:Callus pleurae(k) IMMUNPATHOLÓGIA 21. Immunológia: Follicularis hyperplasia nycs. /HE/(M), Paracorticalis hyperplasia nycs. /HE/(M), Eosinophil sejtes reakció orrpolypban /HE/(M),Hashimoto thyreoiditis /HE/(M),Asthma bronchiale /PAS, HE/(M) 22. Immunológia: Acut rejectio vesében (K), Systemas sclerosis (lépesméztüdő)(k), Plasmasejtes dyscrasiahoz társuló amyloidosis (K), CMV tüdő /HE/(M), Acut rejectio vesében /HE/(M), Amyloidosis renis /Congo/(metszet bemutatás) GENETIKA 23. Mendeli öröklésmenet: Mucoviscidosis (K),(M), Thesaurismosis / Gaucher-kór /HE/(M) 24. Multifaktoriális öröklésmenet: Anencephalia (K), Spina bifida - meningomyelokele (K) ONCOLOGIA 25. Metaplasia - dysplasia:lekoplakia portionis (K),Cervixcarcinoma miatt eltávolított terhes uterus(k), Cervicalis intraepithelialis neoplasia CIN III (PAS)(M) Morbiditás szerint leggyakoribb tumorok: Fibroadenoma mammae (K),Carcinoma mammae(k), Bronchialis laphám carcinoma(k), Polypus recti (K),Adenocarcinoma recti (K) 26. Egyéb tumorok: Leiomyoma uteri (K), Cysta dermoides(k), Meningeoma(K), Carcinoma planocellulare labii inferioris oris /HE/(M) 27. Ivazívitás, metastasis: Metastases ad pulmonum(k), Lymphangitis carcinomatosa(k), Linitis plastica és Krukenberg tumor(k) Carcinoma ventriculi nyirokcsomó metastasisa /HE/(M) 28. Clonalitas, prognosis, histogenesis pathomorphológiai vizsgálata:myeloma multiplex /kappa, lambda IPO/(M),Emlő invazív cc. nyirokcsomó metastasisa /PR + HE/(M),Polypus adenomatosus coli /p53/(m) Vizsgakérdések I. BEVEZETÉS - HULLAJELENSÉGEK - NECROSIS 1. A pathológia tárgya és helye az orvostudományok között. A biopsia és az autopsia jelentősége az orvosi gyakorlatban. A pathológia története (humoralpathológia, solidarpathológia, Morgagni és Virchow). 2. A pathológia módszertana (fénymikroszkópia, polarizaciós mikroszkópia, histo és cytokémia, elektronmikroszkópia, molekularis biológiai módszerek, áramlási cytometria; gyakorlati példák az I. félév anyaga alapján). 3. A halál fogalma és kritériumai. Supravitalis jelenségek. Korai és késői postmortalis jelenségek. Hirtelen csecsemőhalál (SIDS). 4. Sejtkárosodásra adott válasz. A sejtnecrosis okai, mechanizmusa, ultrastrukturális és fénymikroszkópos jellemzése. Apoptosis. 5. Coagulatios necrosis, szervi manifestatiok. 6. Acut myocardialis infarctus klinikopathológiája. 7. Colliquatios necrosis, szervi manifestatiok. II. DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK 8. A degeneratiok definíciója és típusai. Degeneratio parenchymatosa et adiposa. Szervi pédák 9. Az atherosclerosis pathogenesise, pathomorphológiája, szövődményei. 10. Exogen és endogen pigmentek. A különböző pigmentek hisztokémiai jellegzetességei. 11. Anthracosis és silicosis. 12. Haemoglobinogen pigmentek I. Porphyrin és haematoidin. 13. Haemoglobinogen pigmentek II. A bilirubin felhalmozódás okai, formái. A cholostasis morphologiai jelei. A különböző bilirubinaemiák legfontosabb laboratóriumi és klinikai jellegzetességei. 14. Haemoglobinogen pigmentek III. Kóros vastárolás (típusok, klinikopathológiai jellemzés).

21 15. Endogen, nem haemoglobinogen pigmentek: lipofuscin, melanin, alkaptonuria (ochronosis). 16. Dystrophiás meszesedés, szervi példák. 17. Metastaticus meszesedés, fő kiváltó okok, szervi manifestatio. 18. A kőképződés pathomechanismusa és klinikopathologiai formái. 19. Az amyloidosis definitioja, általános jellemzői. Az amyloid depozitumok fizikokémiai, ultrastrukturalis és hisztokémiai jellegzetességei, amyloid fibrillumok típusai. 20. Az amyloidosis klinikopathológiai kórformái, szervi manifestatiok (makro- és mikroszkópia). III. NÖVEKEDÉS ZAVARAI 21. Atrophiához vezető okok. Makro- és mikroszkopos jellegzetességek. Az atrophia pathomechanizmusa. 22. Atrophia, hypoplasia, aplasia, agenesia definíciója. Osteoporosis. 23. Agyi atrophia - Alzheimer-kór. 24. Progresszív elváltozások: hyperplasia fogalma, típusai és szervi példái. 25. Hyperplasia glandularis cystica endometrii. Csontvelő hyperplasia. 26. Hyperplasia prostatae. Nyirokszöveti hyperplasia típusai, a celluláris komponensek jellemzése. 27. A hypertrophia definíciója, értelmezése sejtciklus szinten. 28. Bal kamra hypertrophia, okok, szekvenciális kompenzatorikus válaszok és ezek funkcionális következményei. 29. Cor pulmonale chronicum. 30. Sanatio per primam et per secundam intentionem. IV. THROMBOSIS, EMBOLIA, OEDEMA, VÉRZÉSEK 31. Az oedema definitiója, kialakulási mechanizmusa (Starling törvény), klinikai formái. 32. Vérzések osztályozása patomechanizmus szerint, klinikai kórformák. 33. A thrombosis fogalma, okai, formái, klinikai következmények Disseminalt intravascularis coagulatio (DIC): definició,pathogenesis, szövődmények 35. Az embolia definitiója, formái. 36. Shock okai, formái, pathomechanizmusa 37. A hypertonia klinikopathologiai formái és szövődményei V. GYULLADÁS 38. Az acut gyulladás vascularis és humoralis mechanizmusai. 39. Az acut gyulladás celluláris mechanismusai 40. Az acut gyulladások kliniko-pathológiai osztályozása. I. Inflammatio serosa et fibrinosa. Szervi példák. 41. Az acut gyulladások kliniko-pathológiai osztályozása. II. Inflammatio purulenta, haemorrhagica et gangraenosa.. Szervi példák. 42. A chr. gyulladások definitioja, okai, sejtes és humoralis mechanizmusai, osztályozása 43. A tuberculosis pathogenesise és pathomorphologiája. 44. A tuberculosis klinikopathologiai kórformái. 45. Az idegentest típusú gyulladásos reakció jellegzetességei és példái 46. Autoimmun chronicus gyulladás. Rheumatoid arthritis. VI. IMMUNPATHOLOGIA