Tartalomjegyzék Belgyógyászat: Bevezetés a belgyógyászatba (Propedeutika)...OOPBPR...3 Gyógyszertan 1...OOPGT1...6 Kórélettan 1....OOPKO Kórélet

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK TANREND 2009/2010 A Prelinikai modul tárgyai (kötelező tárgyak) 1

2 Tartalomjegyzék Belgyógyászat: Bevezetés a belgyógyászatba (Propedeutika)...OOPBPR...3 Gyógyszertan 1...OOPGT1...6 Kórélettan 1....OOPKO Kórélettan 2....OOPKO Közegészségtan 1....OOPME Mikrobiológia 1....OOPMI Mikrobiológia 2....OOPMI Magatartástudomány 5. (Orvosi pszichológia)...oopmt Műtéttani alapismeretek...oopmua...37 Közegészségtan 4. (Népegészségügyi orvostan)...oopneo...39 Magatartástudomány 4. (Neuropszichológia)...OOPNEP...41 Pathológia 1. Általános Pathologia...OOPPA Pathológia 2. Szisztémás - szerv pathologia...ooppa Sebészeti propedeutika...oopspr

3 BELGYÓGYÁSZAT: BEVEZETÉS A BELGYÓGYÁSZATBA (PROPEDEUTIKA) Tantárgyfelelős: 4 kredit Preklinikai ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 56 Előfeltétel: OOAEL2 - teljesített OOANEA - teljesített OORAPG - teljesített OOPBPR DR. WITTMANN ISTVÁN, egyetemi tanár II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum Tematika Bevezetés a belgyógyászatba. A kórelőzmény felvételének és a fizikális betegvizsgálat módszereinek részletes megismertetése, begyakoroltatása. A leggyakoribb belgyógyászati betegségek tünettanának ismertetése. A belgyógyászati fizikális diagnosztika alapvető módszertanának, a vizsgálat szabályainak megismertetése, begyakoroltatása; a kórelőzmény felvétel alapvető szabályainak megismertetése, begyakoroltatása; a gyakoribb belgyógyászati betegségekre vonatkozó kórelőzményi adatok, fizikális eltérések és alapvető diagnosztikai módszerek ismertetése; az orvosi dokumentáció vezetési szabályainak megismertetése, az orvosbeteg kapcsolat hatékonyságát fokozó attitűd, viselkedésmód megismertetése és gyakorlása; más diszciplinák szakembereivel való együttműködő készség fejlesztése. A félév elfogadásának feltételei TVSz szerint. 2 tanórát meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A vizsgaszabályzatban meghatározott lehetséges értéket meghaladó hiányzás pótlása szükséges. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Petrányi Gy.: Belgyógyászati diagnosztika S. A. Schroeder: Korszerű orvosi diagnosztika R. A. Hoper és mtsai.: A belgyógyászat Oxford zsebkönyve Szarvas F., Csanády M.: Belgyógyászati fizikális diagnosztika alapjai. Semmelweis Kiadó, Bickley L. S.: Bates - Guide to Physical Examination and History Taking. 9 th edition. Lippincott Williams and Wilkins Schwartz M. H.: Textbook of Physical Diagnosis. History and Examination. 5 th edition. Saunders Elsevier. 3

4 Előadások 1. Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére. 2. A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása. 3. Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségekben. 4. A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenességei. 5. Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegségek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szív-érrendszeri betegségekben. 6. A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vérnyomásmérési technikák. 7. Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségekben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális-digitális vizsgálat. 8. A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa. A máj, lép és az epeutak vizsgálata. 9. A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézise. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata. Dr. Schmelczer Matild 10. Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnosztikája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata. 11. Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és az urogenitális rendszer vizsgálata. 12. A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat. Vesebiopszia. 13. Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat angiológiai kórképekben. Dr. Pécsvárady Zsolt 14. Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immunológiai és reumatológiai betegségekben. Gyakorlatok Gyakorlatok tematikája azonos az előadásokéval. Szemináriumok 4

5 Vizsgakérdések 1) Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére. 2) A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása. 3) Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségekben. 4) A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenességei. 5) Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegségek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szív-érrendszeri betegségekben. 6) A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vérnyomásmérési technikák. 7) Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségekben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális-digitális vizsgálat. 8) A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa. A máj, lép és az epeutak vizsgálata. 9) A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézise. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata. 10) Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnosztikája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata. 11) Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és az urogenitális rendszer vizsgálata. 12) A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat. Vesebiopszia. 13) Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat angiológiai kórképekben. 14) Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immunológiai és reumatológiai betegségek 5

6 GYÓGYSZERTAN 1. Tantárgyfelelős: 3 kredit Preklinikai tavasszal vizsga Foglalkozás/félév: = 42 Előfeltétel: OOAEL2 - teljesített OOABK2 - teljesített OOANEA - teljesített OOPGT1 DR. BARTHÓ LORÁND, egyetemi tanár Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Tematika A tantárgy célja a gyógyszeres terápiát megalapozó tudásanyag elsajátítása a gyógyszerek hatásmechanizmuson alapuló csoportosítása alapján, általános farmakológiai, toxikológiai és receptírási ismeretek megismerését követően. A részletes farmakológia tárgyalásához szükséges alapok ismertetése és megtanulása. A fontosabb témakörök a következők. A gyógyszerek hatásmechanizmusának, a szervezetbe történő felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének általános jellemzői. A vegetatív idegrendszerre és neurotranszmissziós folyamatokra ható gyógyszerek. A gyógyszerrendelés szabályai. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerésének feltétele az órarendben szereplő előadásokon és szemináriumokon való részvétel. Az órák 25%-át elérő hiányzás a félév el nem ismerését vonja maga után. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok A vizsgákra való felkészüléshez az előadások és szemináriumok anyagának, valamint az alábbi könyveknek és segédanyagoknak a tanulmányozása szükséges. Hivatalos tankönyvek és segédletek: Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna: Farmakológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, Általános farmakológia és gyógyszerrendelés-tan (intézeti jegyzet) Pécs, Ajánlott könyvek és segédletek: Gyógyszerkompendium legújabb kiadása, CMP Medica Információs Kft., Budapest. Rang and Dale: Pharmacology, 6. kiadás, Churchill Livingstone 2007, ISBN B. G. Katzung (ed.): Basic and Clinical Pharmacology, 10. kiadás, Lange Medical Books/McGraw-Hill, 2007, ISBN Formulae Normales (Editio VII.) Melania Könyvkiadó, Budapest,

7 Előadások 1. Bevezetés a neurofarmakológiába 2. Kolinerg agonisták 3. Kolinészteráz-gátlók 4. Muszkarinreceptor-antagonisták I. 5. Muszkarinreceptor-antagonisták II. 6. Neuromuszkuláris blokkolók 7. A katekolaminok szintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek I. 8. A katekolaminok szintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek II. 9. Adrenergreceptor-agonisták I. 10. Adrenergreceptor-agonisták II. 11. Adrenergreceptor-antagonisták I. 12. Adrenergreceptor-antagonisták II. 13. Gyógyszertári ismertető I. 14. Gyógyszertári ismertető II. Gyakorlatok Szemináriumok 1. Bevezetés a farmakológiába I. 2. Bevezetés a farmakológiába II. 3. A farmakodinámia alapfogalmai I. 4. A farmakodinámia alapfogalmai II. 5. A farmakodinámia alapfogalmai III. 6. A farmakodinámia alapfogalmai IV. 7. A farmakodinámia alapfogalmai V. 8. A farmakokinetika alapfogalmai I. 9. A farmakokinetika alapfogalmai II. 10. A farmakokinetika alapfogalmai III. 11. A farmakokinetika alapfogalmai IV. 12. A farmakokinetika alapfogalmai V. 13. Receptformulák I. 14. Receptformulák II. 15. Szilárd gyógyszerformák magisztrális felírása I. 16. Szilárd gyógyszerformák magisztrális felírása II. 17. Folyékony gyógyszerformák magisztrális felírása I. 18. Folyékony gyógyszerformák magisztrális felírása II. 19. Lágy gyógyszerformák magisztrális felírása I. 7

8 20. Lágy gyógyszerformák magisztrális felírása II. 21. A kolinerg rendszer farmakológiájának megbeszélése I. 22. A kolinerg rendszer farmakológiájának megbeszélése II. 23. Az adrenerg rendszer farmakológiájának megbeszélése I. 24. Az adrenerg rendszer farmakológiájának megbeszélése II. 25. A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes program segítségével I. 26. A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes program segítségével II. 27. Receptírás gyakorlása I. 28. Receptírás gyakorlása II. Vizsgakérdések Az írásbeli vizsga az alábbi témaköröket foglalja magába: 1. Kolinerg agonisták. Kolinészteráz-gátlók 2. Muszkarinreceptor-antagonisták 3. Neuromuszkuláris blokkolók 4. A katekolaminok bioszintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek 5. Adrenergreceptor-agonisták 6. Adrenergreceptor-antagonisták 7. A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 8. Az agonista-receptor interakció jellemzése: koncentráció-okkupancia görbe, affinitás, dózis-hatás görbe, hatáserősség, hatékonyság 9. A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége 10. Kombinatív gyógyszerhatások. Tachyphylaxia és tolerancia 11. A gyógyszerek transzportmechanizmusai 12. A gyógyszerek felszívódása, biológiai hozzáférhetősége, preszisztémás eliminációja 13. A gyógyszerek kötődése plazmafehérjékhez, szöveti eloszlása 14. A gyógyszerek átalakulása 15. A gyógyszerek kiürülése 16. A farmakokinetika alapelvei (zéró- és elsőrendű kinetika, megoszlási térfogat, clearance, plazma felezési idő, orális biológiai hasznosíthatóság értelmezése és számítása, a telítő és fenntartó adag kiszámítása) 17. A gyógyszerek felosztása eredetük és hatáserősségük alapján 18. Gyógyszerkönyv, gyógyszertár, gyógyszerészi nevezéktan 19. A recept részei, receptformulák 20. Külső és belső használatra szánt porok 8

9 21. Tabletták, végbélkúpok, hüvelygolyók 22. Lágy gyógyszerformák 23. Külsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerformák 24. Belsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerformák 25. Injekciók, infúziók, kivonatfélék (teakeverékek is) 26. Receptírás a gyakorlatban Felhívjuk a hallgatók figyelmét, hogy a B, illetve C vizsgák a megadott témakörökből szóban történnek. 9

10 KÓRÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit Preklinikai ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 70 Előfeltétel: OOAEL2 - teljesített OOABK2 - teljesített OOPPA1 - egyidejű felvétel 10 OOPKO1 DR. KOLLER ÁKOS, egyetemi tanár Kórélettani és Gerontológiai Intézet Tematika Híd az alapozó modul funkcionális tárgyai és a klinikum között. A többi preklinikai tárgyhoz is kapcsolódva, a kórélettan 1. a kardiovaszkuláris rendszer, légzés, hematológia, vese és só/víz-ph kóros működéseinek-állapotainak etiológiájával, funkcionális paramétereinek időbeli változásával, klinikai tüneteivel, farmakológiai vagy más intervenciós lehetőségeivel foglalkozik. A félév elfogadásának feltételei A csoportos foglalkozások kevesebb, mint 15%-áról (max. 3) való hiányzás. Félévközi teszt megírása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportos foglalkozásról történő hiányzás azonos héten más csoportnál pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Székely M. (Szerk.:) Kórélettani alapok, PTE ÁOK jegyzet, Szollár L. (Szerk.:) Kórélettan, Semmelweis Kiadó, Budapest, S. Silbernagl, F. Lang: Color Atlas of Pathophysiology, Thieme Stuttgart - New York, Előadások 1. Keringési elégtelenségek 2. Szívelégtelenség fogalma, okai 3. Szívelégtelenség megjelenési formái 4. A coronaria keringés kórélettana 5. Szöveti ischaemia, reperfusio. Endothel károsodások 6. Mikrocirkuláció (arteriola/capillaris/venula/nyirokér) 7. A vérnyomás rendellenességei. Hypotensio 8. Hypertensio fogalma, formái 9. Hypertensio okai, következményei 10. Perifériás keringési elégtelenség. Collapsus 11. Keringési shock formái, kórélettanuk, haemodynamikai jellemzőik 12. Keringési shock szervi manifesztációi 13. Az agyi keringés kórélettana

11 14. A kisvérköri keringés kórélettana 15. A renális és splanchnicus keringés kórélettana 16. A légzés szabályozásának rendellenességei 17. Légzésmechanika kórélettana 18. A légzési munka és eltérései 19. Ventilatio és rendellenességei 20. Diffúziós zavarok 21. Pulmonális perfúzió, V/Q aránytalanság 22. Az oxigén-szállítás rendellenességei 23. Hypoxiák, légzési elégtelenségek 24. Dyspnoe mechanizmusai 25. Keringési/légzési adaptáció munkához I 26. Keringési/légzési adaptáció munkához II 27. Keringési/légzési adaptáció munkához III 28. Anaemiák 29. Polycythaemia/polyglobulia 30. Leukocyta rendellenességek 31. A haemostasis zavarai 32. Thrombosisok. DIC 33. Kiválasztó és nem-kiválasztó veseműködések 34. Glomeruláris funkciók és zavaraik 35. Tubuláris funkciók és zavaraik 36. A vizelet mennyiségének és összetételének zavarai 37. Krónikus veseelégtelenség 38. Uraemia 39. Akut veseelégtelenségek 40. Gyulladás, szöveti sérülés 41. Trauma, sepsis kórélettana 42. Trauma, sepsis kórélettana Gyakorlatok 1. Az EKG regisztrálás módszere, EKG-analysis II 2. Az EKG regisztrálás módszere, EKG-analysis I 3. Doppler véráramlás-mérő. Izolált ér-myograph. 4. A ph egyensúly paraméterei 5. Spiroergometria (demonstráció) II 6. Spiroergometria (demonstráció) I 7. Légzésfunkciós tesztek értékelése 8. Légzésfunkciós tesztek 11

12 Szemináriumok 1. A kórélettan alapfogalmai 2. A kóros EKG kórélettani alapjai, az elemzés módszerei I 3. A tengelyállás, ritmus és frekvencia zavarai I 4. A tengelyállás, ritmus és frekvencia zavarai II 5. Ingerképzési zavarok I 6. Ingerképzési zavarok II 7. Ingervezetési zavarok I 8. Ingervezetési zavarok II 9. A myocardialis oxigénellátás zavarai I 10. A myocardialis oxigénellátás zavarai II 11. Hypertrophiák, komplex EKG rendellenességek 12. Ioneltérések EKG jelei 13. A cardiovascularis rendszer zavarával kapcsolatos kórélettani esetelemzés 14. A légzőrendszer zavarával kapcsolatos kórélettani esetelemzés 15. Metabolicus/respiratoricus acidosis/alkalosis I 16. Metabolicus/respiratoricus acidosis/alkalosis II 17. A só/víz-háztartás kórélettana I 18. A só/víz-háztartás kórélettana II 19. A volumenreguláció zavarai 20. Az ozmoreguláció zavarai Vizsgakérdések - Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű emberben. - A cardiorespiratoricus rendszer teljesítőképességének vizsgálata (spiroergometria). Anaerob küszöb és maximális oxigénfogyasztás izommunkában. - A perctérfogat megoszlása és kóros eltérései fiatalban és idősben. - Szívelégtelenség okai, formái. - A szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) előrefelé mutató jelei. - A szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) hátrafelé mutató jelei. - Magas perctérfogattal járó szívelégtelenség. - Cardiomyopathiák. - Az ischaemia/reperfusio klinikai megjelenése, haemodynamikai, szöveti és molekuláris mechanizmusai. The-rápiás beavatkozási lehetőségek. - Az endothel vaszkuláris funkciókat szabályozó szerepe. En-dothelialis faktorok, mediatorok, enzimek. Az endothel diszfunkció szerepe keringési betegségek kialakulásában. - A mikrocirkuláció anatómiai jellegzetességei, haemodynamikai paraméterek rendszeren belüli változása, egyes részeinek funkciója és szerepük a különböző betegségek kialakulásában. 12

13 - A nyirokkeringés jellegzetességei, működését szolgáló mechanizmusok. A nyirokkeringés diszfunkciója, kórélettani mechanizmusok. - Vasovagalis syncope. - A keringési shock fogalma, osztályozása. A kialakulás kórélettana, fázisai és a mikrocirkuláció jellegzetességei. - Hypovolaemiás shock okai, haemodynamikája. - Cardiogen shock okai, haemodynamikai jellemzői. - Megoszlási shock okai, haemodynamikai jellemzői. - Szöveti hypoxia, ischaemia, reperfusio és szöveti anyagcsere keringési shockban. - A shock szervi manifesztációi. - Coronaria keringés és elégtelensége. Kockázati tényezők. - Acut myocardialis infarctus pathomechanizmusa és következményei. - Krónikus ischaemiás szívbetegség mechanizmusai, megjelenése és következményei. - Az agyi keringés szabályozása és kóros eltérései. - Agyi hypoxia, ischaemia, stroke. - A splanchnicus keringés jellegzetességei és kóros eltérései. - Kisvérköri keringés jellegzetességei. Kisvérköri hypertonia. - Hypertonia betegség fogalma, osztályozása, általános kórélettana. Életkor és vérnyomás. - Hypertonia és a vese (kétoldalú kapcsolat). - Hypertonia és a mellékvese. - Essentialis hypertonia etiológiai tényezői és jellemzői. - A hypertonia betegség következményei. - Orthostaticus hypotensióval járó állapotok fiatalban és idősben. - Aktív heterotop ingerképzési zavarok. - A passzív heterotopia okai, formái, következményei. - A supraventricularis és atrioventricularis ingervezetés blokkjai. - Intraventricularis vezetési zavarok formái és jelentősége. - Pre-excitációs syndromák. - Paroxysmalis tachycardiák. - A szív krónikus és akut terhelésének EKG-jelei (hypertrophia, strain). - Primer repolarizációs zavarok az EKG-ban. - Acut myocardialis infarctus EKG-jellegzetességei. - Pitvar- és kamra-lebegés, pitvar- és kamra-fibrilláció. - A légzésfunkciós próbák értékelése. Kóros légzésmechanika: jellegzetességei és paraméterei. - A légzés szabályozásának zavarai. Időskori változások. Alvási apnoe syndroma. - A légzés munkája. A rugalmas ellenállás eltérései, restrictiv légzészavarok. - Alveolaris hipoventiláció okai és következményei. 13

14 - Akut és krónikus alveolaris hiperventiláció. - Eloszlási zavarok a tüdőben (V/Q): okok, következmények. - Az alveolo-capillaris diffusio zavarai. - Oxygen-transport a vérben és ennek zavarai (Hb-pathiák, CO-mérgezés, met-hb). - Hypoxiák formái, mechanizmusa, kompenzálási lehetőségek - cyanosis. - A légúti ellenállás eltérései és ezek következményei. A chronicus obstructiv tüdőbetegség (COPD) okai, következményei. Emphysema. - Teljes és részleges légzési elégtelenség. - Dyspnoe. - Az anaemiák formái, általános kórélettana és következményei. - Aplasticus anaemia és betegségekhez társuló komplex etiológiájú anaemiák. - Hiányanaemiák. - Haemolyticus anaemiák. - Polycythaemiák. - Thrombocyta és vascularis eredetű vérzékenységek. - Congenitalis és szerzett coagulopathiák. - Thrombosisok: okok, következmények. - Disseminalt intravascularis coagulatio (DIC). - Granulocyták szerepe gyulladásos folyamatokban. - A glomerularis filtratio pathophysiologiája. - Tubularis funkciók kóros változásai. - Proteinuriák. - Hyposthenuria, asthenuria, osmoticus diuresis. - A vizelet mennyiségének rendellenességei. A víz visszatartásának és kiürítésének képessége. - Nem-kiválasztó veseműködések és zavaraik. - Chronicus veseelégtelenség okai, kórélettani jellemzői, progressziója. - Uraemiás anyagcserezavar, szervi működések zavarai uraemiában. - Uraemiás coma. - Acut veseelégtelenségek előfordulása, általános jellemzői -extrarenalis uraemia. - A vese keringésének jellemzői. Prerenalis azotaemia. Post-renalis veseelégtelenség. - Acut tubularis nephropathiák. - Acut diffus glomerulonephritis. - A ph-zavarok kompenzálása (plazma és intracellularis pufferek, légzés, vese) és zavarai. - Metabolicus acidosisok okai, kompenzálása és következményei. - Metabolicus alkalosisok okai, kompenzálása és következményei. - Respiratoricus acidosis és alkalosis: okok, kompenzálás, következmények. - A kálium-anyagcsere zavarai. Hypokalaemia és hyperkalaemia. 14

15 - A volumen-reguláció mechanizmusai és zavarai. Az extracelluláris tér megoszlását befolyásoló tényezők és a megoszlás eltérései. - Az extracelluláris tér csökkenésével járó állapotok és következményeik. - Az extracelluláris tér növekedésével járó állapotok okai, mechanizmusai és következményei. - Az ozmoreguláció mechanizmusai és zavarai. - Hyperosmolaritas, hypertonicitas. Formák, okok, következmények. - Hypotonicitas: pathogenesis és következmények. Megjegyzés: A szóbeli vizsgán csak az vehet részt, aki a vizsga napján 8 órakor a minimum-kérdések tesztjét legalább 90%-os eredménnyel megoldja. A szóbeli vizsga tételei 3 kérdésből állnak, amihez egy EKG-görbe elemzése társul. 15

16 KÓRÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős: 5 kredit Preklinikai tavasszal szigorlat Foglalkozás/félév: = 70 Előfeltétel: OOPKO1 - teljesített OOPPA2 - egyidejű felvétel - 16 OOPKO2 DR. KOLLER ÁKOS, egyetemi tanár Kórélettani és Gerontológiai Intézet Tematika A kórélettan 2. a gastrointestinalis rendszer, energetika, intermediaer anyagcsere és az endocrin rendszerek kóros működéseinek-állapotainak etiológiájával, funkcionális paramétereinek időbeli változásával, klinikai tüneteivel, farmakológiai és más intervenciós lehetőségeivel foglalkozik. A félév elfogadásának feltételei A csoportos foglalkozások kevesebb, mint 15%-áról (max. 3) való hiányzás. Félévközi teszt megírása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportos foglalkozásról történő hiányzás azonos héten másik csoportnál pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Székely M. (Szerk.:) Kórélettani alapok, PTE ÁOK jegyzet, Szollár L. (Szerk.:) Kórélettan, Semmelweis Kiadó, Budapest, S. Silbernagl, F. Lang: Color Atlas of Pathophysiology, Thieme Stuttgart - New York, Előadások 1. Neuron- és gliasejt diszfunkciók és neurológiai betegségek 2. Neuroimmunológiai betegségek pathomechanizmusáról 3. Életkorfüggő kórélettani változások 4. A nyelés és az oesophagus diszfunkciói 5. Gyomortelődés és -ürülés zavarok. Hányás 6. Ulcus betegség 7. Motilitási zavarok. Ileus 8. Maldigestio, malabsorptio. Hasmenések 9. Pancreatitisek (akut, krónikus) 10. A máj anyagcsere- és detoxikáló funkciói. Icterusok 11. Portalis hypertensio, ascites, cirrhosis 12. Coma hepaticum 13. Az energiaforgalom tényezői, változásai. Testtömeg 14. Teljes éhezés

17 15. Részleges éhezések 16. Energetikai elégtelenségek, sarcopenia. A test-összetétel változásai 17. Túltáplálás, elhízások 18. A hideg elleni védekezés zavarai 19. A meleg elleni védekezés zavarai 20. Láz és betegség-magatartás 21. Szénhidrát-anyagcsere zavarok 22. Diabetes mellitus (DM) syndroma és formái típusú DM: etiológia, pathogenesis, pathomechanizmus típusú DM: etiológia, pathogenesis, pathomechanizmus 25. A DM akut komplikációi, diabeteses coma 26. Érelváltozások DM-ben 27. Egyéb késői diabeteses szövődmények 28. Hypoglykaemiák 29. Fehérje/aminosav-anyagcsere rendellenességek 30. Nucleinsav-anyagcsere zavarok 31. A lipid-anyagcsere rendellenességei 32. Dyslipidaemiák 33. Atherosclerosis 34. A hypothalamo-hypophysealis rendszer zavarai 35. Hyperprolactinaemia. A növekedés zavarai 36. Pajzsmirigy hiperfunkciók 37. Pajzsmirigy hipofunkciók 38. Mellékvese-velö zavarok. Komplex endocrinopathiák 39. Mellékvese-kéreg hipofunkciók 40. Mellékvese-kéreg hiperfunkciók. Glucocorticoid therapia 41. Gonádhormon rendellenességek. Adrenogenitalis syndroma 42. Parathyreoidea, Ca, csont rendellenességek Gyakorlatok 1. Az energetikai egyensúly komplex vizsgálata (demonstráció) II 2. A metabolicus syndroma elemeinek vizsgálata II 3. Az energetikai egyensúly komplex vizsgálata (demonstráció) I 4. A metabolicus syndroma elemeinek vizsgálata I 17

18 Szemináriumok 1. Ajánlások a humán táplálkozásban. 2. Diéta. Az enterális és parenterális táplálás alapelvei. 3. A táplálékok makro-és mikro-összetevői. 4. Vitaminok. 5. A só/víz egyensúly korfüggő vonatkozásai. 6. A sav/bázis egyensúly korfüggő vonatkozásai. 7. Fizikai aktivitás, inaktivitás. Életmódi/életkori tényezők. 8. Immobilizációs syndroma. 9. Tudatzavarok, coma. 10. Acut eszméletvesztések. 11. Esetelemzések (etilénglikol-, gomba-mérgezéskórélettana) 12. Esetelemzések (septicus shock, traumás shock) 13. Esetelemzések (coma 1DM-ben) 14. Esetelemzések (coma 2DM-ben) 15. Esetelemzések (késői DM következmények, terápiás aspektusok) 16. Esetelemzések (hypoglykaemiás coma) 17. Esetelemzések (hőguta) 18. Esetelemzések (acut stressz-fekély) 19. Esetelemzések (pericarditis, anaemia) 20. Esetelemzések (pathologiás változások terhességben) 21. Esetelemzések (cirrhosis) 22. Esetelemzések (pancreatitis) 23. Esetelemzések (az osteoporosis és komplikációi) 24. Esetelemzések (időskori hyperthyreosis) 18

19 Vizsgakérdések Vizsgakérdések: (a Kórélettan-1 /OOPKO1/ kérdései mellett) - A rágás, nyelés és az oesophagus-működés zavarai. Gastro-oesophagealis reflux betegség. - A gyomor telődésének és ürülésének zavarai. - Hányás (akut, krónikus). - A GIT-peptidek szerepe és kórélettana. - Peptikus fekély. Időskori stressz-fekély. - Nutriensek hasznosítása és ennek rendellenességei. Maldigestiók. Időskori jellemzők. - Specifikus malabsorptiós syndromák (a zavar szintje, vagy szubsztrát szerint). - Komplex malabsorptiós syndromák. - Diarrhoea: okok, kórélettani formák, következmények. - Ileusok. - Székrekedés, subileus, diverticulosis. GIT motilitási rendellenességek. - Acut pancreatitis kórélettana és következményei. - A chronicus pancreatitis kórélettana. - Az intermediaer anyagcsere zavarai általános májkárosodásban. - Icterusok. - Cirrhosis: okok, mechanizmus, következmények. Hepaticus cachexia. - Portalis hypertensio. - Ascites és hepatorenalis syndroma. - Coma hepaticum. - Az alkoholhatás kórélettana. - Időskori gastroenterologiai változások. - Az energiaforgalom vizsgálata: befolyásoló tényezők, kóros változások. - Energiaigény, testtömeg és értékelésük. Testösszetétel-változások. - Ajánlások a humán táplálkozásban. Tápanyagigény, fehérjeigény. Diéta. Enterális és parenterális táplálás. - Fizikai aktivitás, inaktivitás, immobilizációs syndroma. Életmódi/életkori tényezők. - Hypo- és hypervitaminosisok és nyomelemek. - Vízoldékony vitaminok. - Zsíroldékony vitaminok. 19

20 - Teljes éhezés előfordulása, folyamata. - Részleges éhezés, akcelerált energetikai elégtelenségek. Anorexia nervosa. - Fehérjehiány. Protein-caloria malnutritio. Időskori sarcopenia. - A táplálékfelvétel- és testsúly-szabályozás centrális és perifériás tényezői, ezek zavarai. - Az elhízás kritériumai, osztályozása, epidemiológiája. - Az elhízás etiológiája és pathogenesise. - Az elhízás következményei. Terápiás lehetőségek. - Metabolicus syndroma. - Hideghatással szembeni védekezés és zavarai. - Meleghatással szembeni védekezés és zavarai. - Hőguta és malignus hyperthermia. Életkori aspektusok. - A láz kialakulásának kórélettana. - Láz és betegség-magatartás. A láz biológiai értéke. - Hyperglykaemia és glucose-tolerancia tesztek. A diabetes mellitus diagnosisa. - A diabetes mellitus syndromák alapvető jellegzetességei és formái. - A DM syndroma általános pathobiochemiája. - A DM1 etiológiája és pathogenesise. - A DM2 etiológiája és pathogenesise. - Diabeteses ketoacidosis (DKA) és ketoacidoticus coma. - Diabeteses hyperglykaemiás hyperosmolaris syndroma (HHS) és coma. - Diabeteses micro- és macro-vascularis rendellenességek. - A DM syndroma késői szövődményei. - A DM késői szövődményeinek pathobiochemiája. - Hypoglykaemiák. - Hypo-, hyper- és dysproteinaemiák. - Az aminosav-anyagcsere zavarai. - A nucleinsav-anyagcsere zavarai. Köszvény. - Az LDL-anyagcsere pathobiochemiája. Primaer hyperlipoproteinaemiák. - Secundaer hyperlipoproteinaemiák. - Az atherosclerosis celluláris és molekuláris kórélettana. - A hypothalamus-hypophysis rendszer zavarai. HEL-elégtelenség. - Hyperprolactinaemiák. 20

21 - A növekedés kórélettana. - A pajzsmirigy hiperfunkciói. Időskori jellemzők. - A pajzsmirigy hipofunkciói. Időskori jellemzők. - Golyva. - A mellékvesevelő és a sympathicus funkció zavarai. Phaeochromocytoma. - Adrenogenitalis syndroma. - Mellékvesekéreg-elégtelenség. - Primaer hyperaldosteronismus. - Secundaer hyperaldosteronismusok. - Glucocorticoid hiperfunkciós állapotok. - A glucocorticoid-kezelés kórélettani aspektusai. - A gonádhormonok rendellenességei. - A mellékpajzsmirigy rendellenességei. - Hypocalcaemia, hypercalcaemia. - A csontátépülés mechanizmusai és zavarai. - Osteoporosis, osteomalacia. - Tudatzavarok, coma, acut eszméletvesztések. - Transzmitter-zavarok a Parkinson kór kialakulásában. - Prion és a kapcsolódó idegrendszeri betegség. - Demyelinisatio és vizsgálata. - A myasthenia gravis klinikai tüneteinek pathomechanizmusa. Megjegyzés: A szóbeli vizsgán csak az vehet részt, aki a vizsga napján 8 órakor a minimum-kérdések tesztjét legalább 90%-os eredménnyel megoldja. A szigorlat tételei 3 szóbeli kérdésből állnak. A tételhez minden esetben egy EKG-görbe elemzése, valamint egy (a szemináriumokról ismert típusú) esettanulmány elemzése is társul. 21

22 KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit Preklinikai tavasszal félévközi jegy Foglalkozás/félév: = 56 Előfeltétel: OOPKO1 - teljesített OOPMI1 - teljesített - OOPME1 DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet Tematika Az orvostudományon belül a preventív medicina oldalát a Közegészségtan képviseli. A tárgy a legnagyobb populációs kihívásokat jelentő betegségek primer, szekunder és tercier prevenciójával foglalkozik a hagyományos, illetve a molekuláris/genomikai epidemiológiai módszerek segítségével. A tárgy célja az egészségtől a betegségekig tartó folyamat állomásainak feltárása, a populációs szintű megelőzés lehetőségeinek bemutatása. A félév elfogadásának feltételei Az gyakorlatokon való részvétel kötelező, melyet katalógussal ellenőrzünk. 2x2 óra hiányzás megengedett, e felett a tárgy aláírását megtagadhatjuk. A féléves anyag elsajátítását az utolsó héten (a kijelölt időpontban, helyen) megírt teszttel ellenőrizzük. (Ha ennek érdemjegye elégtelen, a félév elégtelen.) A 7. héten a gyakorlat során a hallgatók az epidemiológiai-statisztikai számítógépes program ismeretéről beszámolót adnak. Ha ez nem sikerül, a félév elégtelen gyakorlati jeggyel zárul. Ha a vizsgaidőszak során a program ismerete megfelelő, abban az esetben a félévben megszerzett jegyet kapja a hallgató. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantárgyfelelőssel történő egyeztetés szerint A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember I. (Szerk.): Népegészségügyi orvostan Ajánlott irodalom: Ember I. (szerk.): Környezet-egészségtan Ember-Kiss-Sándor: A daganatok epidemiológiája és prevenciója Ember I.: Környezetünk és a rák Ember-Kiss-Agócs: A táplálkozás és a rák Kiss-Ember: Molekuláris epidemiológia Kertai P.: Megelőző orvostan Kienle-Szűcs-Kiss-Ember: A fertőző betegségek epidemiológiája 22

23 Előadások 1. Magyarország népegészségügyi állapota 2. Magyarország demográfiai helyzete 3. A közegészségtan története, a Megelőző orvostan és Népegészségtan 4. Prevenció (primer, szekunder, tercier) 5. Epidemiológiai bevezető 6. Általános és részletes epidemiológia 7. Táplálkozás és élelmezés-egészségtan: a hagyományos és a reform magyar konyha egészségügyi hatásai 8. Táplálkozás és élelmezés-egészségtan: a táplálkozás és a 9. Táplálkozás és élelmezés-egészségtan: helyes táplálkozás, makro- és mikronutriensek 10. Táplálkozás és élelmezés-egészségtan: élelmiszer okozta nem fertőző megbetegedések 11. Táplálkozás és élelmezés-egészségtan: élelmiszer okozta fertőző betegségek 12. Táplálkozás és élelmezés-egészségtan: mikrobiológiai- és kémiai élelmiszerbiztonság 13. Bevezetés a humán ökológiába, környezetszennyezés, környezetvédelem, környezeti jog. Környezet-egészségtan 14. Környezeti katasztrófák egészségügyi hatásai és következményei 15. Kémiai kóroki tényezők 16. A vízszennyezés hatása az egészségre 17. Talajszennyezés hatása az egészségre 18. Levegőszennyezés hatása az egészségre 19. Fizikai kóroki tényezők 20. Belső terek és zaj 21. Ionizáló sugárzások hatása az egészségre 22. Nem ionizáló sugárzások, elektromágneses terek hatása az egészségre 23. A közlekedés és a turizmus hatása az egészségre 24. WHO népegészségügyi célkitűzései. Hazai, nemzetközi 25. Gyermek és ifjúság egészségügy problémái 26. Geriátria a népegészségügyben 27. Egészségügyi ellátó rendszerek (Minőségbiztosítás az egészségügyben) 28. Finanszírozás az egészségügyben (Egészségügyi management) 23

24 Gyakorlatok 1. Vízkémiai gyakorlatok 2. Víz- és élelmiszer mikrobiológiai laborgyakorlat 3. Fizikai környezet szennyező hatásának vizsgálata 4. Epi Info I. 5. Epi Info II. 6. Epi Info III. 7. Epi Info számonkérés Szemináriumok 1. A magyar egészségügy és az ÁNTSZ. Az ÁNTSZ felépítése, működése, feladatai 2. Molekuláris biológiai módszerek az epidemiológiában 3. Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok, táplálkozási esettanulmány készítésének szempontjai 4. Szennyvíztisztítás, hulladékok kezelése 5. Aerobiológiai vizsgálatok. Település-egészségügy 6. Epidemiológiai vizsgálatok tervezése, szervezése, demográfiai adatok értékelése I. 7. Epidemiológiai vizsgálatok tervezése, szervezése, demográfiai adatok értékelése II. Vizsgakérdések 1. Népegészségügyi ciklusok 2. Magyarország demográfiai helyzete 3. Magyarország egészségügyi helyzete 4. Epidemiológiai krízis 5. Magyarország történeti demográfiája 6. Történelem-egészségtan: Trianon szindróma 7. Történelem-egészségtan: Környezeti igazságtalanságok 8. Magyarország populációgenetikája 9. Epidemiológiai vizsgálatok tervezése. Mintavétel, reprezentativitás, validitás 10. Az epidemiológiai vizsgálatok felosztása, zavaró tényezők, hibák 11. Analitikus epidemiológiai vizsgálatok 12. Demográfiai módszerek, korfaelemzés. A népességszám változásai: natalitás, fertilitás, reprodukció, magzati veszteségek, 13. Haláloki statisztika, (születéskor és adott korban) várható átlagos élettartam, elkerülhető halálozás, csecsemőhalálozás, anyai halálozás, elveszített potenciális életévek 14. Morbiditási adatok, incidencia, prevalencia, rejtett morbiditás 15. A tápláltsági állapot vizsgálata 24

25 16. Túltápláltság, arányaiban helytelen táplálkozás. Malnutríciók 17. Táplálékintolerancia, táplálékallergia, táplálékaverzió 18. Az egészséges táplálkozás. A magyar néptáplálkozás jellemzői 19. A táplálkozás és a daganatok 20. Az élelmiszerek által közvetített kémiai ártalmak. Ételmérgezés. Élelmiszerbiztonság 21. Az élelmiszerek által közvetített biológiai ártalmak. Ételfertőzés. Toxikoinfekciók járványtana (B. cereus, S. aureus, Clostridiumok) 22. Ökológiai és humánökológiai alapfogalmak 23. A környezetszennyezés egészségügyi következményei 24. Hidrogeológiai ciklusok egészségügyi következményei 25. Az ivóvíz jellemzői (fluorid, jodid, keménység). Indikátorok. Higiénés vízvizsgálatok 26. Vízbeszerzési formák. Az ivóvíztisztítás és a vízellátás formái 27. A vízszennyezés hatása az egészségre (higany, arzén, azbesztrost, cianid). Vízjárványok 28. A szennyvizek jellemzői, szennyvíztisztítás 29. A talajszennyezés egészségügyi hatásai. Talajerózió 30. Levegőszennyezés, levegőszennyeződés, levegőszennyezettség. Szmog 31. Az allergiás megbetegedések prevenciója. Aerobiológiai vizsgálatok 32. Az ionizáló sugárzások biológiai hatásai 33. Sztochasztikus és determinisztikus hatás jellemzői 34. A nem ionizáló sugárzások biológiai hatásai 35. Az elektromágneses terek egészségre kifejtett hatása 36. Település-egészségtan, épületek, lakások elégtelen szerkezete és funkciója, beltéri légszennyező anyagok hatása, sick building syndrome 37. Egészségföldrajz, térinformatika 38. Bioklimatológia 39. Egészségügyi ellátó rendszerek. Minőségbiztosítás 40. Egészségügyi finanszírozás, menedzsment 41. A gyermek- és serdülőkor egészségtana 42. Egészségfejlesztés, egészségnevelés 43. Az öregedés egészségtana, öregkori morbiditás és mortalitás, megelőző tevékenységek 25

26 MIKROBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit Preklinikai ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 70 Előfeltétel: OOABK2 - teljesített OOPPA1 - egyidejű felvétel OOAIMM - teljesített OOPMI1 DR. SZEKERES JÚLIA, egyetemi tanár Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet Tematika Bemutatjuk az orvosi mikrobiológia tárgyát, történetét, helyét a gyakorló orvostudományban. Az általános mikrobiológia keretében foglalkozunk a baktériumok alaktanával, élettani tulajdonságaival, genetikájával, a sterilezés és dezinficiálás módszereivel, az antimikrobás szerekkel, valamint a kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ismertetjük a pathológiás folyamatokban szerepet játszó gazda-kórokozó kölcsönhatásokat, az azokban szerepet játszó virulencia faktorokat. Az infekciós immunológia keretében tárgyaljuk az egyes kórokozó csoportokkal szembeni védekezés mechanizmusait, az immunprofilaxis lehetőségeit, a túlérzékenység, tolerancia, autoimmunitás kérdéseit. Megismertetjük a hallgatókat a terhességi immunológia és a neuroimmunológia alapjaival. E szemeszter anyagát képezi továbbá az általános és részletes virológia. Célunk az orvostanhallgatóknak egy olyan ismeretanyag és szemlélet adása, amelyre a részletes mikrobiológia anyagát és a későbbiekben a klinikai tárgyak elsajátításához szükséges mikrobiológiai képzettségüket alapozhatják. A félév elfogadásának feltételei A mikrobiológia oktatása előadások és gyakorlatok keretében történik. Az Intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el. Ennek megfelelően az index aláírásának - a szemeszter elismerésének - feltétele, hogy a gyakorlatot mulasztott hallgató gondoskodjon arról, hogy elmaradt gyakorlatát más csoportnál bepótolhassa. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Gyakorlat pótlása más csoportnál. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely L: Orvosi Mikrobiológia, Alliter Kiadó 2003, ISBN: Murray PR, Rosenthal KS, Pfaller MA: Medical Microbiology, Elsevier Mosby, 2005 ISBN Nagy E: Klinikai mikrobiológiai esetismertetések Medicina 2001, ISBN Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt., 2004, ISBN Ternák G. (szerk.): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK 26

27 Falus A., Buzás E, Rajnavölgyi É.: Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007, ISBN Gergely J, Erdei A (szerk.): Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2000, ISBN X Előadások 1. Bevezetés: a mikrobiológia tárgya és története, rendszertan 2. Morfológia, esszenciális sejtalkotórészek 3. Akcesszórikus sejtalkotórészek 4. A baktériumok fiziológiája, táplálkozási típusai és növekedésük 5. Mikrobiológiai genetika I. 6. Mikrobiológiai genetika II. 7. Patogenitás és virulencia 8. Endo- és exotoxinok 9. Sterilizálás 10. Dezinficiálás 11. Az antimikrobás gyógykezelés problémái - általános bevezetés 12. Kemotherápia: szulfonamidok, (antimycobakteriális szerek), quinolonok, nitrofuránok 13. A sejtfal bioszintézisének gátlószerei: penicillinek, cephalosporinok, 14. carbapenemek, glykopeptid antibiotikumok Fehérje szintézis gátlók: aminoglycosidok, chloramphenicol, tetracyclinek, macrolidok, Lincomycin, Clindamycin; egyebek: polymyxinek, metronidazol 16. Az antibiotikum rezisztencia molekuláris mechanizmusai II. 17. A vírusok jellemzése (alapfogalmak, struktúra, kémiai összetétel, osztályozás), és a vírusok szaporodása (replikációs módok, mutánsok, vírusok közötti kölcsönhatások) 18. A vírusfertőzések patogenezise (fertőzési módok, fertőzési típusok, immunitás) 19. A vírusfertőzések profilaxisa, kemoterápiás lehetőségek (konvencionális és új típusú vakcinák, antivirális vegyületek, interferon) 20. Adenovírusok (felépites, szerotípusok, kórképek). Parvovírusok (B19 vírus) 21. Herpesvírusok I. (HSV-1, HSV-2; HHV-6, HHV-7, HHV-8) 22. Herpesvírusok II. (VZV, CMV, EBV) 23. PHepatitis vírusok (HAV, HBV, HCV, HDV, HEV, HGV) 24. icornavírusok (Polio-, Coxsackie-, Echovirusok). Rhinovirusok 25. Orthomyxovirusok (Influenza A, B, C) 26. Paramyxovírusok (Parainfluenza, mumps, kanyaró vírusok). Pneumovírus (RS vírus) Rubeola (kongenitális rubeola szindróma) 27. Rota-, astro- es calicivírusok 28. Papovavírusok (Papillomavirusok /HPV/; Poliomavirusok /JC, BK/) 27

28 29. Arenavírusok (LCM, Lassa). Bunyavírusok (Hantavirusok). Filovírusok (Marburg, Ebola). Flavivírusok (Kullancsencephalitis, sárgaláz, Dengue). Rhabdovirusok (Rabies). 30. Retrovírusok (HTLV-I, HTLV-II., HIV és AIDS) 31. Védekező mechanizmusok a testfelszínen, bőr és mukózális immunitás, 32. Védekező reakciók, Ag-At kölcsönhatások, agglutináció, fagocitózis, T és B sejt válasz 33. Védekezés a vírusok ellen 34. Védekezés a baktériumok ellen 35. Védekezés a paraziták ellen 36. Immunoprophylaxis, aktív és passzív immunizálás 37. Túlérzékenység 38. Immunológiai tolerancia 39. Autoimmunitás 40. IAkut-fázis reakciók 41. mmunológiai kapcsolat az anya és magzat között 42. Neuroimmunológia Gyakorlatok 1. Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 2. Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 3. Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 4. Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 5. A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 6. A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 7. A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 8. A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 9. Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 10. Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 11. Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 12. Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 13. Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC meghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben 14. Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC meghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben 28

29 15. Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC meghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben 16. Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC meghatározás csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben 17. Szerológiai diagnosztika I. 18. Szerológiai diagnosztika I. 19. Szerológiai diagnosztika I. 20. Szerológiai diagnosztika I. 21. Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 22. Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 23. Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 24. Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 25. Vírusdiagnosztika 26. Vírusdiagnosztika 27. Vírusdiagnosztika 28. Vírusdiagnosztika Szemináriumok Vizsgakérdések Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek. Az Intézet a vizsgára és utóvizsgákra összesen három időpontot biztosít. A kollokvium anyaga az előadások és gyakorlatok anyaga. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll. 29

30 MIKROBIOLÓGIA 2. Tantárgyfelelős: 5 kredit Preklinikai tavasszal szigorlat Foglalkozás/félév: = 70 Előfeltétel: OOPMI1 - teljesített - - OOPMI2 DR. SZEKERES JÚLIA, egyetemi tanár Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet Tematika A tematika rövid leírása: megismertetjük a hallgatókat a részletes orvosi bakteriológia, az általános és részletes orvosi mikológia, valamint az általános és részletes orvosi parazitológia anyagával. Az első félévben tanult általános ismereteket adaptáljuk az egyes kórokozó csoportokra. Az utolsó előadásblokkban az egyes szervrendszerek fertőzéseinek és az azokhoz kapcsolódó vizsgálati mintáknak a mikrobiológiai diagnosztikai vonatkozásait tárgyaljuk. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk az első félév tananyagára alapozva megismertetni a hallgatókkal az egyes kórokozók által okozott megbetegedéseket, azok terjedési módjait, kórfejlődését, diagnosztikáját, kezelési és megelőzési lehetőségeit. A szervrendszerek fertőzései és a vizsgálati minták alapján történő tárgyalás célja a klinikai mikrobiológiai megközelítési mód kialakítása. A félév elfogadásának feltételei Az Intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el. Ennek megfelelően az Index aláírásának - a szemeszter elismerésének - feltétele, hogy a gyakorlatot mulasztott hallgató gondoskodjon arról, hogy elmaradt gyakorlatát más csoportnál bepótolhassa. Távolmaradás pótlásának lehetőségei gyakorlat pótlása más csoportnál. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely L: Orvosi Mikorbiológia, Alliter Kiadó 2003, ISBN: Murray PR, Rosenthal KS, Pfaller MA: Medical Microbiology, Elsevier Mosby, 2005, ISBN: Nagy E: Klinikai mikrobiológiai esetismertetések Medicina, 2001, ISBN: Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt., 2004, ISBN: Ternák G. (szerk): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK Falus A., Buzás E, Rajnavölgyi É.: Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007, ISBN: Gergely J, Erdei A (szerk): Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2000, ISBN: X 30

31 Előadások 1. Staphylococcus, pyogen fertőzések, Toxikus Shock Syndroma, ételmérgezés 2. Streptococcus betegségek, Enterococcus 3. Peptococcus, Peptostreptococcus, Neisseria 4. Az Enterobacteriaceae csoport jellemzése, Escherichia coli és Shigella 5. Az Enterobacteriaceae extraintestinális fertőzéseket okozó tagjai (E. coli, Proteus, Citrobacter, Klebsiella, Enterobacter) 6. Salmonella, Yersinia 7. Campylobacter, Helicobacter 8. Vibrio, Aeromonas, Pseudomonas, Acinetobacter 9. Brucella, Francisella, Haemophilus Mestyán Gyula Dr. 10. Bordatella, Legionella Mestyán Gyula Dr. 11. Corynebacterium, Listeria, Erysipelothrix 12. Bacillus genus, hisztolitkus Clostridiumok 13. Neureotoxikus Clostridiumok, C. difficile 14. Anaerob fertőzések, Bacteroides, Fusobacterium, Veillonella 15. Mycobacteriumok I. 16. Mycobacteriumok II. 17. Treponemák, Spirillum, Streptobacillus 18. Borrelia, Leptospira 19. Chlamydia, Mycoplasma, Ureaplasma, 20. Rickettsiales, Coxiella, Bartonella 21. Általános mikológia Dermatomycosisok. Mestyán Gyula Dr. 22. Szisztémás mikósisok Mestyán Gyula Dr. 23. Opportunista gomba fertőzések Mestyán Gyula Dr. 24. Protozoologia: bél és testüregi protozoonok 25. Protozoologia: szöveti és vér protozoonok 26. Helminthologia: bélférgek Mestyán Gyula Dr. 27. Helminthologia: szöveti férgek Mestyán Gyula Dr. 28. Gomba és parazita ellenes szerek Mestyán Gyula Dr. 29. A mikrobiális fertőzések laboratóriumi és járványtani diagnosztikája Mestyán Gyula Dr. 30. A húgyutak fertőzéseinek mikrobiológiája 31. Enterális fertőzések, ételmérgezések 32. Az idegrendszer fertőzéseinek mikrobiológiája 33. A légúti infekciók mikrobiológiája Mestyán Gyula Dr. 34. A bőr, kötőszövet és izmok fertőzései 35. A sexuális úton terjedő betegségek mikrobiológiája 36. la DrBacteriaemia, sepsis, haemokultura, ismeretlen eredetű láz 31

32 37. Nosocomiális és iatrogén fertőzések Mestyán Gyula Dr. 38. Az immunhiányos beteg fertőzései 39. Anaerob fertőzések 40. Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia főbb mechanizmusai Mestyán Gyula Dr. 41. Az antibiotikus therapia gyakorlati problémai Mestyán Gyula Dr. 42. Új és újra támadó fertőző betegségek Gyakorlatok 1. Sebváladékok bakteriológiai diagnosztikája, anaerob fertőzések, hemokultúra 2. Sebváladékok bakteriológiai diagnosztikája, anaerob fertőzések, hemokultúra 3. Sebváladékok bakteriológiai diagnosztikája, anaerob fertőzések, hemokultúra 4. Sebváladékok bakteriológiai diagnosztikája, anaerob fertőzések, hemokultúra 5. Húgyúti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 6. Húgyúti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 7. Húgyúti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 8. Húgyúti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 9. A gasztrointesztinális fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 10. A gasztrointesztinális fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 11. A gasztrointesztinális fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 12. A gasztrointesztinális fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 13. Léguti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája, a tuberkulózis 14. Léguti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája, a tuberkulózis 15. Léguti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája, a tuberkulózis 16. Léguti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája, a tuberkulózis 17. Anaerob diagnosztika 18. Anaerob diagnosztika 19. Anaerob diagnosztika 20. Anaerob diagnosztika 21. Mikológiai és parazitológiai diagnosztika 22. Mikológiai és parazitológiai diagnosztika 23. Mikológiai és parazitológiai diagnosztika 24. Mikológiai és parazitológiai diagnosztika 25. Konzultációk 26. Konzultációk 27. Konzultáció és gyakorlati vizsga 28. Konzultáció és gyakorlati vizsga 32

33 Szemináriumok Vizsgakérdések A második szemeszter végén a hallgatók írásbeli szigorlatot tesznek. Az írábeli vizsgára való bocsátás feltétele az utolsó gyakorlaton letett sikeres gyakorlati vizsga. Az év végi szigorlatra az Intézet a vizsgaidőszakban a vizsgára és utóvizsgákra négy alkalmat biztosít. A szigorlat kérdései mindkét szemeszter anyagát magukba foglalják. A szigorlat anyaga az előadások és gyakorlatok anyaga. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. A szigorlati kérdések az 1. és 2. félév anyagából egyaránt készültek. Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll. 33