Szállítási trauma, betegmozgatás

Átírás

1 Szállítási trauma, betegmozgatás

2 Miért kell a beteget mozgatni? Tisztálkodás, étkezés, A progresszív ellátás a térben máshol van, A diagnosztika máshol van (UH, RTG,stb.) A terápia máshol van, Osztályok közötti betegáthelyezés.

3 Hogyan? Megfelelő műfogások, Megfelelő jármű (méret, teherbírás, hordágy, fűtés, stb.), Megfelelő felszereltség (eszközök, gyógyszerek), Képzett és gyakorlott személyzet (eszközhasználat, BLS, vezetéstechnika, stb.)

4 Mivel? A jármű (állapota, felszereltsége, milyen beteget szállítunk, hova, mennyi ideig,stb.), Hordágy (komplett), hordszék, Rögzítő eszközök (VM, Kramer, stb.),

5 A szállítás kritikus lépései Beteg küldése (nem a mi döntésünk), Beteg átvétele, a szállíthatóság megítélése (check-lista, kísérő orvos, szakápoló), A beteg áthelyezése a szállító eszközre, A beteg szállítása, A beteg átadása.

6 A szállítási trauma A beteg megmozdítása, szállítása fizikai és pszichés tényezők révén kóros szervezeti reakciókat vált ki. Ezek egy része egészséges emberen is előforduló, ártalmatlan kinetosis, más része súlyosabb, ezt nevezzük szűkebb értelemben szállítási traumának.

7 A szállítási trauma pszichés komponensei A váratlanul súlyos egészségkárosodást szenvedett ember a fizikai fájdalom mellett esendő állapotát is megéli, ennek következményeit próbálja tudatában feldolgozni. A megoldatlan egyéni helyzet érzése, a haláltól, a csökkentértékűségtől való félelem, egyéb külső ingerek (környezet, a segélynyújtók hangulata, reakciója, szirénahang stb.) fokozzák a hatást. Mindezek összhatása latens vegetatív reakciókat produkál, amelyek az alapfolyamat zajlásából adódó vegetatív labilitást fokozzák.

8 A szállítási trauma fizikai okai A beteg megmozdítása a helyszínen: idesorolható a helyszíntől a mentőgépkocsiba helyezésig bármilyen mobilizáció. Rendszerint több szakaszból áll. A hordágyra helyezéskor a helytelen mozgatás nemcsak többletfájdalmat okoz, hanem az alaphelyzetet is súlyosbítja. Különösen ügyelni kell a kooperációképtelen, a gerincsérülést szenvedett, jelentős mennyiségű gyógyszerrel, vegyszerrel történt mérgezést, CPR-t, masszív volumenvesztést megélt betegre.

9 A szállítási trauma A szállítási trauma klasszikus érvényesülési területe a betegszállító autó. A jármű mozgása során számolni kell: pozitív és negatív gyorsulással, süllyedéssel-emelkedéssel (liftező mozgás), bólintó mozgással, ringó mozgással, vibrációval.

10 A szállítási trauma A szállítási trauma minimalizálható: megfelelő előkészítéssel (orvosi beavatkozásokkal), egyenletes haladással, ésszerű sebességmegválasztással, jó minőségű út választásával (akár kerülőút árán is), csak a legszükségesebb és kíméletesen végrehajtott közlekedési manőverekkel, az egyenletes haladás érdekében megkülönböztető jelzés használatával.

11 Betegmozgatási és rögzítő eszközök Hordszék, Hordágy, Gerincágy (lapát hordágy), Board, VM, Mentőponyva, Stiffneck

12 Betegmozgatási technikák A betegmozgatás a páciens fel- és leemelését, levegőben tartását, tolását és húzását foglalja magában. Ágyból történő kiültetés, Ágyról székre, székről ágyra történő áthelyezés,

13 Betegmozgatási technikák Ágyról ágyra történő áthelyezés, Földről ágyra, székbe történő áthelyezés,

14 Betegmozgatási technikák Rautec féle műfogás,

15 Betegmozgatási technikák Túlsúlyos beteg mozgatása, Tálca fogás - három személy, - két személy,

16 Betegmozgatási technikák az egészségügyi dolgozók váz- és izomrendszeri megbetegedéseinek megelőzésére A munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri zavarok komoly problémát jelentenek a betegellátásban közvetlenül résztvevő személyzet, különösen az ápolószemélyzet körében. Ezek között elsődleges figyelmet érdemelnek a hát- és izületi panaszok, amelyek súlyos károsodást okozhatnak. Az egészségügyi szakdolgozók a derékfájás által leginkább veszélyeztetett szakmai csoportok közé tartoznak. A váz- és izomrendszeri megbetegedések legfőbb okát az olyan betegmozgatási feladatok jelentik, mint az emelés, az áthelyezés és a pozicionálás.

17 A művelettel kapcsolatos kockázatok Erő: egy feladat elvégzéséhez (pl. nagy súlyok emelése, felhúzás, tolás), ill. a felszerelések és munkaeszközök biztonságos használatához szükséges fizikai erő mennyisége. Ismétlődés: ugyanannak a mozdulatnak vagy mozdulatsornak egy munkanap alatt történő folyamatos vagy gyakori végrehajtása. Szokatlan testtartás: olyan testhelyzetek, amelyek megterhelést okoznak a testnek, (ágy fölé hajlás, térdepelés, a törzs elfordítása emelés közben.)

18 A betegekkel kapcsolatos kockázatok A betegek nem emelhetők fel úgy, mint a tárgyak, ezért esetükben nem mindig alkalmazhatóak a biztonságos emelés szabályai. - Emelés közben a beteg nem tartható szorosan a testhez. - A beteg emelésénél nem állnak rendelkezésre fogantyúk. - Nem jelezhető előre, mi fog történni a betegmozgatás közben. - A beteg fizikai és pszichés terhe az ápolóra.

19 A környezettel kapcsolatos kockázatok Megcsúszást, botlást vagy esést okozó kockázati tényezők: Egyenetlen munkafelületek, Térbeli korlátozottság (kis helyen nagy mennyiségű felszerelés)

20 Egyéb kockázatok Nem áll rendelkezésre segítség, Nincs megfelelő felszerelés, A lábbeli és az öltözék nem megfelelő, Hiányzik a szükséges tudás vagy gyakorlat.

21 Hibás testtartás

22 Helyes testtartás

23 Betegmozgatási technikák A betegmozgatási műveletek megkezdése előtt magyarázza el a betegnek az eljárást, és egyúttal ösztönözze őt a betegmozgatás során történő, lehető legnagyobb mértékű együttműködésre, egyszerűen irányítsa a beteg mozdulatait. A betegmozgatási műveletek megkezdése előtt az ápoló helyezkedjen el minél közelebb a beteghez, szükség esetén akár a beteg ágyára is rátérdepelve/rálépve. Ezáltal az ápolónak a beteg felemelése és áthelyezése közben nem kell majd az ágy fölé hajolnia vagy nyújtózkodnia, és nem kell a hátát meggörbítve vagy oldalra fordítva fizikai erőt kifejtenie.

24 Betegmozgatási technikák Vegyen fel helyes testtartást a betegmozgatási műveletek közben. A beteg felemelése vagy áthelyezése előtt az ápoló álljon kisterpeszbe, egyik lábát helyezze valamivel előrébb a másiknál annak érdekében, hogy így nagyobb stabilitást érjen el. A beteg felemelésekor az ápoló ne felsőteste izmait, hanem láb- és csípőizmait vegye igénybe, először behajlítva, majd a beteg emelése közben lassan kiegyenesítve a térdét. A gerincoszlopot a természetes görbületet követő pozícióban kell tartani;

25 Betegmozgatási technikák Nyújtózkodás vagy hajolás közben az ápoló kerülje a gerincoszlopának túlterhelését. Ezenkívül mindig ügyeljen arra, hogy súlypontját az általa végrehajtott mozdulat irányába áthelyezze. (CT)

26 Betegmozgatási technikák Fogja meg jól a beteget a mozgatási műveletek közben! A beteget soha ne fogja meg csak az ujjaival, hanem mindig használja a kéz teljes felületét, és próbálja megtalálni a test biztos fogást nyújtó részeit. A beteget a medence, a derék, a lapockák környékén fogja meg; Ne tartsa a karjánál vagy lábánál fogva! A jobb fogás érdekében, adott esetben az ápoló a nadrágjánál fogva is megtarthatja a beteget, vagy akár speciális segédeszközöket is igénybe vehet (öv, hevederek, stb.),

27 Betegmozgatási technikák Viseljen megfelelő lábbelit és öltözéket! Fontos, hogy az ápoló stabil lábbelit viseljen, ezért nem ajánlott a magas sarkú cipők, fapapucsok vagy egyéb papucsok viselete. Az öltözék nem akadályozhatja az ápoló mozdulatait.

28 Testhelyzetek a szállítás alatt A beteg szállítás alatti testhelyzetének elő kell segítenie a kórfolyamat rendezését vagy legalább progressziójának lassítását, emellett hozzá kell járulnia a szállítás szubjektív elviseléséhez. A testhelyzetet meghatározása: az alapbetegség (sérülés) jellege, a beteg aktuális állapota, a szállítás közben várható (vagy észlelt) szövődmény, a beteg kívánsága alapján (előbbiek által korlátozottan figyelembe vehető), illetve az általa spontán elfoglalt testhelyzet. A testhelyzetet nagymértékben befolyásolja a szállítóeszközök technikai feltételrendszere.

29 Testhelyzetek a szállítás alatt Ülő helyzet Szokásos szállítási mód, ha nem indokolt a fekvés, vagy ha azt a beteg szubjektíve rosszul tűri, és az ülő helyzet objektíve megengedhető. Kompromisszumként használható a beteg mentőgépkocsihoz szállításakor. Ügyelni kell azonban arra, hogy a beteg biztonságosan tudjon menetközben támaszkodni, kapaszkodni. Használjunk biztonsági övet!

30 Testhelyzetek a szállítás alatt Fekvő helyzet Abszolút indikált, ha a beteg perifériás keringési zavar (collapsus, shock), a testtartási reguláció elégtelensége (eszméletlenség) vagy nagyfokú gyengeség miatt nem képes ülni. Tanácsos fekve szállítani, akinél állapotrosszabbodásra számítunk vagy aki tudatzavar, nyugtalanság, agresszivitás miatt kiszámíthatatlan magatartású. Ilyenkor a beteg fejénél, támadástól védve, ugyanakkor beavatkozásra készen lehetünk.

31 Testhelyzetek a szállítás alatt Hanyatt fekvés Az alább említett speciális oldalt fekvő helyzetektől eltekintve a fekvő beteget mindig hanyatt fekvésben szállítsuk, mert a hordágyról való lecsúszás, legurulás veszélye így a legkisebb. (Erre minden szállítási módnál figyelni kell.) A hordágyon a beteget biztonsági övvel rögzíteni kell. A szokványos hanyatt fekvő helyzetben a hordágy fejvégét - ha speciális szempont mást nem indokol - a beteg kényelmének, kívánságának megfelelően állítjuk be.

32 Speciális testhelyzetek a szállítás alatt A koponyasérültet ra megemelt felsőtesttel fektetjük. (Elvileg elegendő volna csupán a fej megemelése, ez azonban technikai nehézség mellett a nyaki vénák megtöretésének, illetve kompressziójának veszélyével jár, ami az intracranialis nyomást emelheti, csakúgy, mint a fej oldalra fordulása. Hasonló felsőtest megemelést alkalmazunk cardiogen shock esetén is. A nehézlégzéstől, mellkasi fájdalomtól szenvedő, illetve mellkassérült beteget 45-6O -ra megemelt felsőtesttel fekve (ún. félülő helyzetben) szállítjuk.

33 Speciális testhelyzetek a szállítás alatt Ájult vagy shockos beteg szállításakor az alábbiak lehetnek a fektetési módok: lapos hanyatt fekvés 15 -ra megemelt felsőtesttel (kifejezett balszívfél elégtelenség tüneteivel járó cardiogen-shockban), lapos hanyatt fekvés 30 -ra megemelt alsó végtagokkal, felpolcolt felsőtesttel és felhúzott helyzetben alátámasztott térdekkel szállítunk akut hasi katasztrófa esetén.

34 Speciális testhelyzetek a szállítás Oldalt fekvő helyzet alatt Az alábbi három eset kivételével általában kerülendő, stabilitási okokból: stabil oldalfekvés: jól légző, kielégítő keringésű, eszméletlen beteget az aspiratio ellen viszonylagos biztonsággal védendő alkalmazzuk. kissé felemelt felsőtesttel, a sérült oldalra célszerű fektetni mellkassérültet (ha más szempont nem érvényesül). bal oldalára fektetjük a terhesség kapcsán a vena cava kompressziójától fenyegetett beteget.

35 Speciális testhelyzetek a szállítás alatt Hason fekvés Hasra ritkán fektetünk beteget. Arckoponyasérülteknél válhat szükségessé. A beteg homlokát és állát alátámasztjuk. Így a sérült részek felszabadulnak a nyomás alól, a vér, váladék akadálytalanul ürül, a légzőnyílások pedig szabadon maradnak.

36 Speciális testhelyzetek a szállítás alatt Sérült vagy gyulladásos végtagot mindig fel kell polcolni a vénás keringés javítása, a pangás elkerülése és a szállítás szubjektív tűrhetőségének elősegítése érdekében. Kombinációs lehetőség: csaknem valamennyi fektetési módot lehet vákuummatracban is alkalmazni, ha rögzítés is szükséges.

37 A beteg megfigyelése a szállítás alatt A legjobb monitor az ápoló! A vitális funkciók kontrollja (minél veszélyeztetettebb, annál szorosabb kontrollt igényel), a változás rendszerint beavatkozásra kényszerít, Az általános állapot változásának regisztrálása, a változás ritkán kényszerít beavatkozásra. A beteg szállítás alatti megfigyelése a szállítás megkezdésétől a beteg (érdemi!) átadásával fejeződik be.

38 Kérdés?

39 Köszönöm a figyelmet!

40

41 Jegyzet A felsoroltak közül a súlyos betegek állapotát elsősorban a lineáris és a szöggyorsulások, valamint a vibráció és a liftező mozgás fokozza. A mentőjárműben hossztengelyével menetirányban, fejjel előre elhelyezkedő embernél a lineáris gyorsulás lábfej (fékezéskor), illetve fejláb irányú (gyorsításkor) lehet. Gyorsításkor agyi vérszegénységgel, lassításkor agyi vérbőséggel számolhatunk (fékezéskor a szervezetre megközelítőleg négyszer akkora erő hat, mint gyorsításkor). A véroszlop megingása ingert jelent az aorta és a szív falában elhelyezkedő receptorok számára. A jármű haladása során a mozgásváltozások váltakozva és kombináltan jelentkeznek. A liftező mozgás hanyatt vagy hason fekvő betegen sagittalisan hat. Az ártalom nagy lengésszám esetén jelentősebb. Intenzitását a jármű tulajdonságai és az útviszonyok, továbbá a jármű haladási sebessége határozza meg. A lengésterhelést csökkenti a jármű, illetve a hordágy rugózásának megfelelő méretezése.

42 Jegyzet A mozgásváltozások biológiai hatása (a sérült régió direkt mozgásától eltekintve) általában nem közvetlenül észlelhető. Fontosabb tényező a szervezeti kompenzációs reakciók aktiválódása, kóros reflexsorozatok kiváltása. A folyamatos, változó kilengésű szabályozó reakciósor vegetatív labilitást okoz. Ez megviseli az egészséges embert is (fáradtság, esetleg kinetosis). kritikus állapotú betegnél a szállítási trauma beavatkozás nélkül katasztrofális állapotromlást okozhat. A súlyos beteg szállítási többletterhelését egészségügyi és közlekedéstaktikai módszerekkel lehet csökkenteni. A szállítási trauma minimalizálható: megfelelő előkészítéssel (orvosi beavatkozásokkal); egyenletes haladással, ésszerű sebességmegválasztással; jó minőségű út választásával (esetleg kerülőút árán is); csak a legszükségesebb és kíméletesen végrehajtott közlekedési manőverekkel; az egyenletes haladás érdekében megkülönböztető jelzés használatával.