TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az SQL története és jellemzői. 2. Az SQL objektumai Katalógus táblázatok Táblázat Szinonima. 2.4.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az SQL története és jellemzői. 2. Az SQL objektumai Katalógus táblázatok Táblázat Szinonima. 2.4."

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az SQL története és jellemzői 2. Az SQL objektumai 2.1. Katalógus táblázatok 2.2. Táblázat 2.3. Szinonima 2.4. Alias név 2.5. VIEW (látvány) 2.6. Index 3. A dbase IV. SQL használata 3.1. Az SQL kezelése 1 / 68

2 3.2. Az SQL parancsok bevitele 4. Adatbázis kezelő műveletek 4.1. A létező AB -ok listázása - SHOW DATABASE 4.2. Új AB létrehozás - CREATE DATABASE 4.3. Létező AB megnyitása - START DATABASE 4.4. Aktív (korábban megnyitott) AB bezárása - STOP DATABASE 4.5. Létező AB törlése - DROP DATABASE 5. Táblázat kezelő műveletek 5.1. Táblázat létrehozás - CREATE TABLE 5.2. Táblázat Import / Export - DBDEFINE 5.3. Táblázat attribútumainak módosítása - ALTER TABLE ADD 5.4. Táblázat törlése - DROP TABLE 2 / 68

3 6. Adatkarbantartó mûveletek 6.1. Feltöltés rekordokkal - INSERT INTO... VALUES 6.2. Adatok (mezők tartalmának) módosítása - UPDATE... SET 6.3. Rekordok (sorok) törlése - DELETE 7. SQL lekérdezések - a SELECT parancs 7.1. A SELECT parancs szerkezete - SELECT FROM 7.2. A WHERE alparancs feltétel listájának szerkezete és elemei 7.3. A WHERE alparancsban használatos állítások - BETVEEN, IN, LIKE 7.4. Csoportképző függvények - COUNT, SUM, MAX, MIN, AVG 7.5. ORDER BY... alparancs 7.6. GROUP BY... alparancs 3 / 68

4 7.7. HAWING... alparancs 7.8. Az UNION alparancs 8. Látvány létrehozása - CREATE VIEW 9. Indexelés - CREATE INDEX ON 1. Az SQL története és jellemzői az IBM kifejlesztette a SEQUEL egységesített lekérdező nyelvet. Ebből alakult ki az SQL név. 4 / 68

5 Az adatbázis ( későbbiekben AB ) kezelő programokat gyártó szoftveres cégek törekszenek a lekérdező nyelv szabványosítására. Az ISO ben, majd ben adott ki SQL 92 szabványt. (A dbase IV - SQL még az es szabvány szerint dolgozik.) Az SQL fejlett, Relációs AB kezelő, lekérdező nyelv. Néhány es nyelv: INFORMIX, INGRES, MS SQL Server, Novell XQL, ORACLE, SYBASE. SQL jellemzők: 5 / 68

6 - az adatkatalógus is az AB része, - az adatdefiníció és az AB kezelés elkülönül, - az adatdefiníció, -kezelés, -biztonság önállóan is programozható, - adatcsere lehetősége, más program nyelven kezelt adatállományokkal. Szakkönyvek: - Novotrade Kiadó: Jack L. és Carolyn J.Hursch - dbase IV SQL, - COMPUTERBOOKS Kiadó: Stolnicki Gyula - SQL kézikönyv - MS Querry - Felhasználói Kézikönyv 6 / 68

7 2. Az SQL objektumai Katalógus táblázatok Táblázatok ( bázistáblák ) Szinonimák Alias táblanevek Látványok ( más néven VIEW -k ) Indexek 2.1. Katalógus táblázatok: az AB paramétereit rögzítő, az adatokat tároló táblázatokkal azonos kiterjesztésű rendszer táblázatok. 7 / 68

8 2.2 Táblázat (más néven Reláció, Egyed típus) : a Relációs AB alapegysége, sorokból (Rekord, Egyed előfordulás) és oszlopokból (Attribútum, Tulajdonság ) áll. A táblázatban adatokat tárolunk, amelyek a sor/oszlop metszetben (Mező, Attribútum előfordulás, Tulajdonság előfordulás) helyezkednek el. TÁBLANÉV Egyed típus Tulajdonság típus Oszlop1 Oszlop2. OszlopN adat adat 8 / 68

9 adat adat adat adat adat adat adat Tulajdonság előfordulás Egyed előfordulás 9 / 68

10 2.3. Szinonima: a táblázat vagy VIEW számára valamilyen okból új nevet kell adni (a régi is érvényben marad) amellyel szintén hivatkozni lehet rá. (pl. túl hosszú az eredeti név és sokszor kell a parancsokban megadni.) 2.4. Alias név: az eredeti névvel együtt adjuk meg parancsokban, amikor az (általában egymásba ágyazott) hivatkozások ezt igénylik. (rekurzív külső kulcs alkalmazása esetén) 2.5. VIEW (látvány). látszólagos (virtuális) táblázat. Azonos módon használható, mint egy valódi táblázat. A program csak a létrehozásához szükséges utasításokat és paramétereket tárolja el és amikor használni kívánjuk újra generálja. 10 / 68

11 A VIEW valódi táblázat(ok) és/vagy másik VIEW (-k) oszlopaiból összeállított Tulajdonság típusokat és szűrőfeltételekkel meghatározott Egyed előfordulásokat tartalmaz. Fontos tudni, hogy a VIEW -ban végrehajtott módosítások, visszahatnak azokra a táblá(k)ra, amely(ek)ből készült. A VIEW -k alkalmazásának célja: - redundancia (adatismétlés) elkerülése, - adat védelem - megakadályozható, hogy az eredeti táblázattal dolgozzon illetéktelen személy. - a VIEW létrehozása mindig kapcsolódik, egy őt követő SELECT (kiválasztó) parancshoz, mert meg kell határozni, hogy milyen adatok szerepeljenek a VIEW -ban és ezek honnan származzanak 11 / 68

12 - a VIEW oszlopnevei lehetnek az eredetiek (ahonnan származnak) de adhatunk teljesen új nevet is nekik, - VIEW létrehozásával, újraszervezhető az AB pl. két tábla összevonható és az eredeti táblák törölhetők, - látvány létrehozható tetszőleges számú táblázatból, - NEM INDEXELHETŐ Index: a táblázat és VIEW sorba rendezése egy vagy több Attribútum szerint. Előre kell létrehozni őket, majd az SQL használata közben már nem kell vele foglalkozni, mert a táblához rendelést a program megteszi. ( Fontos a jó AB tervezés! ) 3. A dbase IV. SQL használata 12 / 68

13 3.1. Az SQL kezelése A dbase -en belül indítható az SQL. A dbase bejelentkezése után, a Parancs sorban ki kell adni a SET SQL ON parancsot, amire megjelenik az SQ L. prompt. Beállítható a C:DBASE CONFIG.DB állományban, hogy azonnal az SQL. prompt jelentkezzen be: ASSIST = OFF -ra állítás és SQL = ON beírás 13 / 68

14 Az SQL -ből kilépni a prompt után kiadott QUIT paranccsal lehet. Az SQL és a dbase között bármikor átválthatunk: dbase SQL dbase prompt után: SET SQL ON SQL dbase SQL prompt után: SET SQL OFF FIGYELEM! Az SQL táblázat dbase -ben közvetlenül olvasható, de módosítani TILOS! 14 / 68

15 Ha használni is akarjuk az SQL táblát a dbase -ben, akkor át kell másolni egy dbase könyvtárba! Fordítva is lehetséges az adatcsere, de csak megfelelő SQL paranccsal importálható a dbase állomány. dbase állomány használatba vétele SQL alatt: Az szükséges dbase állománynak az SQL könyvtárban kell lennie és ki kell adni a következő parancsot: DBDEFINE állomány név; 15 / 68

16 Az SQL HELP: Hasonlóan működik, mint a dbase IV. -ben, hívható az F1 -gyel vagy a HELP beírásával. On-line HELP segít a hibás parancs beírásakor is, a hiba valószínű okának megjelenítésével Az SQL parancsok bevitele SQL parancs bevitelére két mód van: 16 / 68

17 - az SQL. prompt után, egy sorban folyamatosan, max. 254 karakteres lehet, - a CTRL + HOME leütése után, a bejelentkező szerkesztő képernyőn strukturált formában, max karakteres lehet. Minden parancsot ; (pontosvessző) zár le! Parancssoros bevitelkor <Enter> -rel indítjuk a végrehajtást, A szerkesztő képernyős parancsbevitelt esetén, az <Enter> csak a sorváltásra szolgál, a CTRL + END leütéssel történik az érvényesítés. 17 / 68

18 A parancs általános szerkezete: PARANCSSZÓ < paraméterek > ZÁRADÉK < paraméter > < operátor > < feltétel > ; pl. parancssoros üzemmódban a Parancs és indítása: SELECT oszlop1, oszlop2 FROM tábla WHERE adat1 <> 10 ; <Enter> 18 / 68

19 pl. szerkesztő üzemmódban a Parancs és indítása: SELECT oszlop1, oszlop2 <Enter> - új sor kezdése <TAB> FROM tábla <Enter> WHERE adat1 <> 10 ; < CTRL + END > - a parancs indítása a TAB ot csak egyszer kell hazsnálni, ezután a szerkesztő már automatikusan beállítja a következő sorban. 19 / 68

20 4. Adatbázis kezelő műveletek 4.1 A létező AB -ok listázása SHOW DATABASE Minden korábban létrehozott AB listázásra kerül, függetlenül az elérési útvonalától. Ez az információ az AB leíró táblában tárolódik és a kezelőnek nem is kell tudnia. (indokát lásd a 4.2. pontban) 20 / 68

21 4.2. Új AB létrehozás CREATE DATABASE [< útvonal>] <ABnév> Hatására létrejön egy új alkönyvtár a megadott útvonal könyvtárában <ABnév> -vel, amelyben az új AB működési környezetét leíró paraméter táblázatok is létrejönnek. Az AB adminisztrációs állományba pedig eltárolódik az új AB elérési útvonala és neve. Vigyázni kell, mert ha nem adunk meg útvonalat mindig az indító könyvtárba hozza létre az új AB -t. 21 / 68

22 4.3. Létező AB megnyitása START DATABASE < ABnév > A szabálytalanul törölt - nem az SQL programon belül, hanem DOS alatt - AB -ok is listázásra kerülnek, amelyeket természetesen nem lehet elindítani. (lásd AB adminisztrációs állományt, amelyből csak akkor törlődik az AB ha SQL en belül töröltünk.) 4.4. Aktív (korábban megnyitott) AB bezárása STOP DATABASE [<ABnév>] Az <ABnév> megadása nem kötelező, mert úgyis csak az aktuális (futó) adatbázis az, amelyik lezárható. 22 / 68

23 Másik AB indítása automatikusan leállítja a futót, tehát egyszerre csak egy AB használható! 4.5. Létező AB törlése DROP DATABASE <ABnév> Fontos, hogy előbb be kell zárni az AB -t, majd csak ezután törölhető. A parancs az AB adminisztrációs állományát aktualizálja, de fizikailag nem törli a könyvtárat! Ha törölni is akarjuk, akkor azt fájlkezelő programmal tehetjük meg. 5. Táblázat kezelő műveletek 23 / 68

24 5.1. Táblázat létrehozás CREATE TABLE <táblázatnév> (<oszlopnév1> <adattípus> <oszlopnév2> <adattípus>... <oszlopnévn> <adattípus>) ; Pl. CREATE TABLE mintatabla ( azonosito INTEGER, nev CHAR (25), sz_datum DATE, fizetes DECIMAL (8,2) ) ; Szerkesztő üzemmódban célszerű dolgozni. A művelet végeztével egy üres adattábla jön létre, amelyet majd feltöltünk adatokkal. 24 / 68

25 A Táblázat méretei: max. 255 oszlop, max byte / sor (az egy rekordban tárolható karakterek száma), max. 2 billió byte karakter egy táblában <táblázatnév> max. 8 karakter hosszú, betűvel kezdődik és az _ (alsó vonás) karakter lehet benne. Az SQL parancsok betűkombinációi kizártak. <oszlopnév> max. 10 karakteres lehet, betűvel kell kezdődnie. <adattípusok> -at és megadásuk módját lásd az alábbi összefoglalóban: 25 / 68

26 5.2. Táblázat Import / Export Az import lehetőségek csak meghatározott állomány formátumokra érvényesek (mint a dbase esetében). Más formátumok esetén célszerű az EXCEL - dbase konverzió és dbase -ből már közvetlenül importálható (átvehető) a táblázat. Importálni lehet üres (ekkor csak a szerkezetét) vagy már adatokkal teli táblát is. dbase tábla SQL AB ba történő importálásának menete: 26 / 68

27 - előbb a dbase IV. tábla átmásolása az AB aktuális könyvtárába, - majd a DBDEFINE < táblanév > aktiváló parancs kiadása. Exportálni dbase -be nem is kell, mert közvetlenül használható egy SQL tábla a dbase -ben. A dbase be exportált táblázat ott csak olvasható lesz, tilos módosítani 5.3. Táblázat attribútumainak módosítása - új attribútum (oszlop) hozzáadása: 27 / 68

28 ALTER TABLE <táblanév> ADD (<oszlopnév N+1> <adattípus>, <oszlopnév N+2> <adattípus>... <oszlopnév N+M> <adattípus>) ; Az új attribútumok az eredeti tábla attribútumai után kerülnek felvételre, beszúrás nem lehetséges. (De nem is kell, lásd CODD 3. megállapítása.) Az új attribútumok (mezők) természetesen üresek lesznek, amiket később ki lehet tölteni. 28 / 68

29 Pl. ALTER TABLE mintatabla ADD ( cím CHAR (40), telefon CHAR (10) ) katona LOGICAL ; - attribútum törlés a táblából: NEM LEHETSÉGES - attribútum sorrend és/vagy típus módosítása: NEM LEHETSÉGES Figyelem! Mivel oszlopot törölni, sorrendet vagy típust változtatni nem lehet, de ha erre mégis szükség lenne, akkor ezt csak a tábla újraszerkesztésével tudjuk megoldani. Ekkor az eredeti táblából a leválogatás (SELECT) parancs segítségével létrehozható a kívánt tartalmú új tábla majd a régit töröljük. (lásd később) 29 / 68

30 5.4. Táblázat törlése DROP TABLE <táblanév> A parancs hatására nem csak a tábla, hanem minden hozzá kapcsolódó objektum is automatikusan törlődik! Ez a parancs nem jó a tábla tartalmának törlésére ( teljes adattartalom ürítésére)! Ha törölni kell a tábla tartalmát, lásd a 6.3. pontot. 6. Adatkarbantartó műveletek 30 / 68

31 6.1. Feltöltés rekordokkal - teljes adatsor (egy teljes rekord) felvitele beszúró utasítással: INSERT INTO <táblázatnév> VALUES ( adat1, adat1,..., adatn ) ; 31 / 68

32 A felviendő adatok az eredeti tábla attribútum sorrendjében, vesszővel elválasztva kerülnek felsorolásra. Az adat típusok megadási szabálya: Numerikus adat: a szeparátor karakter tizedes pont Pl. 3.45, 120, 2003, 78 Karakteres: az adat idézőjelek közé illesztendő Pl. abc, FERI, Audi Dátum: dátum formátumban kapcsos zárójelek között, ponttal elválasztva { } vagy szöveges formátumban de karakterről dátum formátumra átalakító függvény argumentumaként CTOD ( '9999/99/99' ) Pl. { }, CTOD ( 2001/02/23 ) Logikai: a logikai értéket pontok közé kell írni IGAZ:.T..t..Y..y. HAMIS:.F..f..N..n. Pl. INSERT INTO mintatabla ( 3412, Kiss Gergő, { }, , Mór Fő u. 12., ,.Y. ) ; 32 / 68

33 - nem teljes adatsor (a rekord nem minden adatának) beszúrása: Ekkor a VALUES előtt fel kell sorolni, hogy melyik attribútumok (oszlopok) adatait kívánjuk felvinni. Az adatlistában a felsorolás sorrendjében kell az adatokat elhelyezni. INSERT INTO <táblázatnév> (<oszlopnév1, oszloptnév4,.) VALUES ( adat1, adat4, ) ; Pl. INSERT INTO mintatabla (azonosíto, nev, katona ) VALUES ( 1231, Körösi Bea,.N. ) ; 33 / 68

34 - beszúrás másik táblázatból: Ebben az esetben egy már létező táblázatból írhatunk át teljes (vagy meghatározott attribútumokat tartalmazó) rekordot sőt egyszerre több rekordot is az aktuális táblába. Az, hogy a forrás táblából melyik rekordokra vonatkozzon az átírás (beillesztés) szűrő feltétellel határozzuk meg, illetve az áthozandó attribútumokat projekcióval választjuk ki. Fontos! Csak azonos típusú és kisebb vagy egyenlő hosszú adat szúrható be másik táblából. INSERT INTO <táblázatnév> SELECT < oszlopnév lista> FROM <forrástáblanév> [ WHERE <feltétel> ] 34 / 68

35 Megjegyzés: a szűrést (ha szükséges) a WHERE záradék (alparancs), a projekciót a SELECT parancs hajtja végre Adatok (mezők tatalmának) módosítása Az adatkarbantartás ilyen módon elég nehézkes. Mindig valamilyen feltételnek megfelelő rekordban történik a mező tartalom módosítás. A feltétel megadása vonatkozhat egy vagy több attribútum értékre, amely feltétel fennállása esetén a kijelölt adat módosításra kerül. Feltételben szerepelhet maga a módosítandó adat is. 35 / 68

36 A feltétel természetesen kijelölhet egy vagy több rekordot is, amely(ek)ben a mező tartalom módosítás végrehajtásra kerül. Figyelem! Ha nem adunk meg feltételt, a tábla minden rekordjában módosul a kijelölt mező tartalma. Erre egyébként a program fel is hívja a kezelő figyelmét egy üzenettel. A mező tartalom módosítása történhet egy konstanssal, amely minden feltételnek megfelelő rekordban felülírja a mezőtartalmat, és történhet egy kifejezésse l, amely egy számítási eljárás eredményét írja be a megfelelő mezőbe. - minden attribútum előfordulás (az egész oszlop) tartalmának módosítása: (nincs WHERE) 36 / 68

37 UPDATE <táblanév> SET <oszlopnév> = <konstans> <kifejezés> ; pl. UPDATE mintatabla SET fizetes = ; - mindenki fizetése 80 ezer forint lesz UPDATE mintatabla SET fizetes = (fizetes * 1.2) ; - mindenki 20 %-os fizetésemelést kapott 37 / 68

38 - adott feltételnek megfelelő tételsorok módosítása: UPDATE <táblanév> SET <oszlopnév> = <konstans> <kifejezés> WHERE <feltétel> ; pl. UPDATE mintatabla SET fizetes = (fizetes * 1.2) WHERE sz_datum < { } ; - csak az január 1. előtt születettek fizetése emelkedik 20 %-kal. 38 / 68

39 6.3. Rekordok (sorok) törlése DELETE FROM <táblanév> WHERE <feltétel> Figyelem! A WHERE nélkül kiüríti az egész táblázatot. Pl. DELETE FROM mintatabla WHERE nev = Kovács Béla ; - minden Kovács Béla nevűt töröl az állományból. 39 / 68

40 7. SQL lekérdezések - a SELECT parancs Előbb, mindig szövegesen (köznyelvi formában) kell megfogalmazni, hogy mit kívánunk végrehajtani. Válasszunk ki a következő attribútumokat (oszlopokat), és/vagy használjunk csoportosító függvény(eke)t A kiválasztás történjen a következő táblázat(ok)ból és/vagy WIEW -(k)ból... [egyesítse a táblákat] A kiválasztás feltételei a következők... Az eredményt rendezze a következő feltétel(ek) szerint 40 / 68

41 Az eredményt csoportosítsa a következő feltétel(ek) szerint A csoportokból válasszon ki egy feltétel szerinti csoportot Tegye a következőt, a kiválasztott adatokkal ; 7.1. A SELECT parancs szerkezete SELECT [ DISTINCT ] <attribútum lista>, <csoportképző függvény> FROM <tábla lista> [ UNION ] WHERE <attribútum érték(ek)re vonatkozó feltétel> ORDER BY <attribútum lista> 41 / 68

42 GROUP BY <attribútum lista > HAVING <a csoportra érvényes feltétel> SAVE TO TEMP <újtábla neve> [ <attribútum lista> ] [ KEEP ] ; A SELECT SQL parancs, a többi ALPARANCS. (más néven ZÁRADÉK vagy KLAUZA ) [ DISTINCT ] - kiegészítő parancs, azt jelenti, hogy a feltétel alapján kiválasztott, esetlegesen azonos tartalmú rekordok közül a kiírás csak az egyiket jelenítse meg. <attribútum lista> - azon attribútum nevek felsorolása vesszővel elválasztva, amelyeket a lekérdezésben meg akarunk jeleníteni (ez egy projekció). Az attribútumok ebben a sorrendben fognak majd kiírásra kerülni. Fontos: ha több táblából akarunk attribútumokat megjeleníteni a lekérdezésben, és a táblákban esetleg egyes attribútumoknak azonos a nevük, akkor a hivatkozás a táblanév. attribútumnév formájában történhet (azaz meg kell adni a forrástábla nevét majd kell egy. (pont) és ezt követi az attribútum neve) <csoportképző függvény> - az SQL speciális csoport képző függvényei (lásd 7.4. pontban) 42 / 68

43 FROM <tábla lista> - azoknak a tábláknak a nevei, amelyek attribútumait felsoroltuk az attribútum listában [ UNION ] - két (vagy több) táblázat azonos típusú és hosszú adataira vonatkozóan, adat duplikálás mentes egyesítési parancs WHERE <attribútum érték(ek)re vonatkozó feltétel vagy állítás > - egy (vagy több) attribútumra vonatkozó konkrét feltétel (a feltétel megadás módját lásd 7.2. az állításokat lásd a 7.3. pontban) ORDER BY <attribútum lista> - egy (vagy több) attribútum név, amely(ek) sorrendjében látni kívánjuk az eredményt (a rendezés több attribútum esetén egymásba ágyazott ) 43 / 68

44 GROUP BY <attribútum lista > - egy (vagy több) attribútum név, amelyek szerint csoportosítani kívánjuk a megjelenő eredményt (ez is egymásba ágyazott eredményt ad) HAVING <a csoportra érvényes feltétel> - a GROUP BY után alkalmazható alparancs, ezzel megadható, hogy csak azok a csoport eredmények jelenjenek meg, amelyek a feltételnek eleget tesznek SAVE TO TEMP <újtábla neve> [ <attribútum lista> ] [ KEEP ] - ha a lekérdezés eredményét később használni akarjuk (nem csak megtekinteni), akkor alkalmazandó a SAVE TO TEMP alparancs SAVE TO TEMP <újtábla neve> - annak az új táblának a neve, amelybe el akarjuk menteni a lekérdezés eredményét 44 / 68

45 [ <attribútum lista> ] - ha az új táblában nem akarjuk a lekérdezésben szereplő minden attribútumot szerepeltetni, akkor itt külön felsorolhatjuk azokat, amelyekre szükség van, ha minden adatot el akarunk menteni, nem kell megadni semmit. [ KEEP ] - ha megadjuk, akkor a tábla az AB bezárása után is megmarad, egyébként csak addig él amíg be nem zárjuk az aktuális AB t. Figyelem! A KEEP elt táblát a program az indító könyvtárban helyezi el és nem az AB saját könyvtárában. Pl. SELECT oszlop2, oszlop8, tabla1.oszlop1, tabla23.oszlop1, view4.oszlop5 FROM tabla1, tabla23, view4 WHERE oszlop2 <> 2 * oszlop8 AND tabla1.oszlop1 = 100 OR view4.oszlop5!< 500 ORDER BY oszlop8 45 / 68

46 GROUP BY tabla23. oszlop1, oszlop2 HAVING SUM (oszlop2) < 50 SAVE TO TEMP ujtabla KEEP ; Fontos megjegyzés! A SELECT paranccsal elsősorban szűrés (leválogatás) történik bár a SAVE TO TEMP paranccsal az említett megszorítássokkal létrehozható új tábla is, de nem jöhet létre VIEW. Ha a SELECT -tel AB táblát vagy VIEW -t akarunk létrehozni, meg kell előzze a CREATE TABLE illetve a CREATE VIEW utasítás. A létrehozó ( CREATE ) utasítást közvetlenül követi a lekérdezés, a fenti szerkezetben, az AS előtét paranccsal. CREATE TABLE <táblanév> <oszlopnevek> 46 / 68

47 AS SELECT... a lekérdezés folytatása Figyelem! A SELECT <attribútum lista> sorrendje szigorúan azonos, a megelőző CREATE... utasítás <oszlopnevek> listájának sorrendjével A WHERE alparancs feltétel listájának szerkezete és elemei A feltétel egy vagy több relációból állhat. Az összetett feltétel zárójelezhető, relációk és logikai műveletek szerepelnek benne. 47 / 68

48 A feltétel bal oldala: a vizsgált attribútum neve A feltétel jobb oldala: a feltétel értéke, amely lehet konstans vagy kifejezés (számított érték) Közöttük a reláció jel van: =, <, >, <=, >=, <> vagy!= (mindkettő nem egyenlőt jelent),!<,!> a nem kisebb illetve nem nagyobb jele. A feltétel logikai operátorral összekötve több relációt is tartalmazhat, az operátorok: NOT, AND, OR A két összehasonlítandó adatnak azonos típusúnak kell lennie, a numerikus típusok azonban típustól függetlenül hasonlíthatók. A karakteres adatok hasonlításánál a kis és NAGY betű eltérőnek számít, mert a hasonlítás az ASCII kódok alapján történik. Ha több azonos nevű oszlop is van, itt is együtt kell szerepelnie a táblanévnek az oszlopnévvel. (ugyanúgy mint a SELECT -nél) 7.3. A WHERE alparancsban használatos állítások 48 / 68

49 Az állítások szerkezete: WHERE <oszlopnév> ÁLLÍTÁS - a BETVEEN állítás WHERE <oszlopnév> [ NOT ] BETWEEN <alsó határérték> AND <felső határérték> A mező tartalma beleesik az értékhatárokba, illetve kívül esik [ NOT ] a megjelölt értékhatárokon. 49 / 68

50 Csak BETWEEN esetén a határok is elfogadott értékek, NOT BETWEEN esetén a határok nem elfogadott értékek. A határértékek numerikus, karakter és dátum típusúak lehetnek. Pl. WHERE fizetes BETWEEN AND WHERE sz_dat NOT BETWEEN { } AND { } - az IN állítás WHERE <oszlopnév> [ NOT ] IN ( érték1, érték2,..., értékn ) 50 / 68

51 A mező tartalma, IN esetén a zárójelek közt felsorolt értékek valamelyike, NOT IN esetén egyik felsorolt értékkel sem egyező. A lista tartalmazhat numerikus, karakter és dátum típusú konstansokat. Pl. WHERE azonosito IN ( 2312, 3521, 4581, 3499 ) feldolgozásban - csak ezek vesznek részt a WHERE azonosito NOT IN ( 2312, 3521, 4581, 3499 ) feldolgozunk - ezeken kívül mindenkit - a LIKE állítás 51 / 68

52 WHERE <oszlopnév> [ NOT ] LIKE karaktersorozat A LIKE után megadott karaktersorozatot tartalmazza a mező, illetve NOT LIKE esetén nem tartalmazza. Ez az állítás csak karakteres adattípusú adatokra vonatkozhat A hasonlító karaktersorozatban használhatók JOKER karakterek. A % jel karakter sorozatot helyettesít, az alsó vonás _ egyetlen karaktert helyettesít. Itt is lényeges a kis és a NAGY betű különbözősége! Pl. WHERE nev LIKE Kovács% - a Kovács vezetéknevűeket választja ki WHERE nev LIKE %Piroska - a Piroska keresztnevűeket választja ki 52 / 68

53 WHERE cím NOT LIKE MÓR% - csak azokat nem választja ki akiknek a lakcíme MÓR ral kezdődik, DE a Mór vagy mór kezdetűt már ki fogja választani Csoportképző függvények A függvények szerkezete: FÜGGVÉNYNÉV ( argumentum ) ( argumentum ) - annak az attribútumnak a neve, amelyre a függvény vonatkozik, vagy lehet egy attribútumot tartalmazó kifejezés is. A COUNT esetén az argumentum lehet a * (csillag) is, amikor a tábla rekordjainak 53 / 68

54 darabszámát akarjuk lekérdezni. COUNT ( ) - tétel (rekord) számláló, SUM ( ) - oszlop összegét számítja ki, MIN ( ) - az oszlopban szereplő minimum. értéket adja vissza, MAX ( ) - az oszlopban szereplő maximum. értéket adja vissza, AVG ( ) - az oszlop értékeinek átlagát számítja ki A függvényeket általában a SELECT után alkalmazzuk. A COUNT kivételével mindegyik csak numerikus típusú mezőre alkalmazható. pl. SELECT COUNT ( * ) FROM dolgozo ; - a dolgozo állomány tételszámát adja 54 / 68

55 SELECT COUNT ( * ) FROM nevsor WHERE V_NEV ="Kovács"; - a névsorban található Kovács vezetéknevűek száma SELECT MAX(fizetes), MIN(fizetes), AVG(fizetes) FROM dolgozo; - a dolgozói fizetések maximumát, minimumát és átlagát adja meg 7.5. ORDER BY... alparancs ORDER BY <oszlopnév lista sorszám> [ ASC DESC ] 55 / 68

56 <oszlopnév lista> - vesszővel elválasztott oszlopnév (attribútum) felsorolás vagy <sorszám> - a SELECT ben felsorolt oszlopnév lista elemeinek sorszáma, vesszővel elválasztva [ ASC ] - a rendezési sorrend emelkedő sorrendű legyen, nem szükséges kiírni mert ez az alapértelmezés [ DESC ] - a rendezési sorrend csökkenő sorrendű legyen, ezt ha szükséges meg kell adni Ha a rendezés 2 vagy több elem (attribútum) szerint történik a rendezés egymásba ágyazó jellegű. Ez azt jelenti, hogy az első helyen szereplő attribútum egyezősége esetén veszi figyelembe a második helyen szereplő, a második egyezősége esetén a harmadik (és így tovább) helyen szereplő attribútumok értékét a végső sorrend kialakításában. Pl. SELECT név, cím, telefon FROM mintatábla ORDER BY cím ; SELECT név, cím, telefon FROM mintatábla ORDER BY cím DESC, név ; SELECT név, cím, telefon FROM mintatábla ORDER BY 2 DESC, 1 ; 56 / 68

57 7.6. GROUP BY... alparancs GROUP BY <oszlop lista> Csoport műveletek (összegzés, min / max érték, darabszám vagy átlagérték csoportonkénti kiíratásra szolgáló alparancs. Az oszlop tartalma alapján (az azonos mező értékekből) csoportot képez, majd a csoportból csak egyetlen sort jelenít meg. A csoportképző függvényt a SELECT -ben kell definiálni. (lásd a 7.1. pontot) Előírás, hogy az előtte levő SELECT utasítás <oszloplistájának> tökéletesen meg kell egyeznie a GROUP BY <oszloplistával>. Pl. SELECT cím, név, MAX (fizetes) FROM mintatábla GROUP BY cím ; 57 / 68

58 - a parancs kiírja annak az azonos címen lakó személynek a címét, nevét és keresetét, aki az adott címen a legnagyobb fizetéssel rendelkezik HAWING... alparancs HAWING <feltétel> A GROUP BY után használva, egy csoport értékre ( összegre, minimumra, stb.) vonatkozó 58 / 68

59 feltétel. Figyelem! Ha nem GROUP BY után használjuk, az egész táblát egyetlen csoportnak tekinti. Pl. SELECT cím, név, MAX (fizetes) FROM mintatábla GROUP BY cím HAWING MAX (fizetes) > ; Az előző kiíratásból csak a 100 ezer forintnál magasabb fizetésűeket választja ki eredményül. 59 / 68

60 7.8. UNION alparancs Abban az esetben használjuk, ha két (vagy több) állományból ki szeretnénk íratni azonos jellegű (például cím) adatot. Ilyenkor a forrás állományok adatait egymás után írja úgy, hogy a többszörösen előforduló adatokból csak egyet visz át az eredmény táblába. A forrásadatokra azonban szigorú előírások vonatkoznak. Teljesen azonos típusúnak (még a numerikus típusnak is) és azonos hosszúnak kell lennie a forrás adatoknak. Az attribútum neveknek ( mezőneveknek) azonban nem kell azonosaknak lenni. Az összevonás több, a feltételnek megfelelő adatot is érinthet! pl. SELECT helyseg FROM lakohely - A helyseg, cim és lakas nevű adatokat emeli ki UNION és vonja össze a cimke nevű, véglegesen SELECT cim FROM cimlista elmentett táblába úgy, hogy az esetleg kettő UNION vagy mindhárom állományba szereplő azonos SELECT lakas FROM nevsor cím adatokból csak egyet tart meg címke 60 / 68

61 SAVE TO TEMP cimke KEEP ; táblában. 8. Látvány VIEW létrehozása A VIEW tehát egy látszólagos táblázat. Fizikailag nem létezik, csak a létrehozásához szükséges utasítások tárolódnak el és ha a feldolgozás során hivatkozunk rá ezen utasítások alapján létrejön a memóriában egy virtuális tábla. A VIEW táblaként viselkedik, azaz módosítható az adata, ami visszahat az eredeti táblára is. De még újabb látvány is készíthető belőle. A VIEW egy vagy több, létező tábla adataiból áll össze, szűrés (szelekció) illetve attribútum kiválogatás (projekció) útján. Ebből következik, hogy létrehozása (CREATE VIEW) során meg kell adni a létrehozandó VIEW nevét, attribútumainak neveit, valamint a forrás attribútum neveket és azt, hogy ezek melyik táblában vannak. CREATE VIEW <látványnév> [ ( <látvány oszloplista> ) ] AS SELECT <forrás oszlopnevek> ( <forrás táblanevek> ) [ WITH CHECK OPTION ] ; 61 / 68

62 <látványnév> - az új látvány neve, amellyel később hivatkozunk rá [ ( <látvány oszloplista> ) ] - az új látvány attribútumainak felsorolása. Ha nem adjuk meg a <látvány oszloplista> -t, a forrás tábla vagy táblák (lásd <forrás oszlopnevek> ) mindegyike az eredeti nevével és a felsorolás sorrendjében átkerül a VIEW ba. Ha az attribútum neveket vagy akár csak a sorrendet meg akarjuk változtatni, már meg kell adni a <látvány oszloplista> -t. <forrás oszlopnevek> - azoknak az attribútumoknak a nevei, amelyek átkerülnek majd a VIEW ba ( <forrás táblanevek> ) - annak a táblának (azoknak a tábláknak) a neve(i), amelyekből származnak az attribútumok 62 / 68

63 [ WITH CHECK OPTION ] - ha a látványt adat módosításra is használjuk, akkor célszerű megadni, a nem megengedett módosítás letiltása érdekében. Pl. CREATE VIEW telefonok ( név, tel_szam, lakcím ) AS SELECT mintatábla ( név, telefon, cím ) ; Minden mintatábla rekordból kiíratjuk a telefonok nevű látványba a név, telefon és cím adatot. A látványban új nevet kapott a telefon és a cím. CREATE VIEW mortelefon AS SELECT mintatábla ( név, telefon, cím ) WHERE cím LIKE Mór% 63 / 68

64 GOUP BY név ; A mortelefon nevű látványban az eredeti névvel szerepelnek az attribútumok, viszont csak a Móron lakók adatait soroljuk fel névsorban. 9. Indexelés Az adatfeldolgozási feladatok gyorsabb elvégzését a jól megtervezett INDEX állományok létrehozása biztosítja. Az index tulajdonképpen egy előre definiált álladó sorrend. Az adattáblák módosításával együtt az index állományok is azonnal módosulnak. Az AB összes indexét a SYSIDXS.DBF rendszertábla tartalmazza. Egy táblázathoz, egy indexállományban max.47 indexelési sorrendet adhatunk meg. 64 / 68

65 - Index létrehozása: CREATE [ UNIQUE ] INDEX [ <indexnév> ] ON <táblanév> < ( oszlopnév lista ) > [DESC] ; [ UNIQUE ] - ha azt akarjuk, hogy az index egyben annak a táblának amelyre vonatkozik az indexelés egyedi azonosítója is legyen (csak egyszer fordulhasson elő a táblázatban), akkor egyedi UNIQUE indexet kell definiálni [ <indexnév> ] - külön index név megadása nélkül, <táblanév>. MDX jön létre. 65 / 68

66 <táblanév> - annak a táblának a neve, amelyre az indexelés vonatkozik < ( oszlopnév lista ) > - a tábla azon attribútumainak a felsorolása, amelyek szerint a rendezettségnek érvényesülnie kell. Itt is érvényesül az egymásba ágyazott rendezettség. (lásd az ORDER BY parancsnál) [DESC] - a rendezettség csökkenő sorrendiségét állítja be, a növekvő sorrend az alapértelmezett Pl. CREATE UNIQUE INDEX alapsor ON mintatábla (azonosító) ; 66 / 68

67 A mintatáblához létrehoztunk egy alapsor nevű indexet, amely azonosító növekvő sorrendben rendez és egyúttal az azonosító attribútumot kineveztük egyedi azonosítónak is. CREATE INDEX nevsor ON mintatábla (cím, név) ; Az index nevsor néven egy lakcím ezen belül névsoros rendezettséget hozott létre. - Index megszüntetése: Ha nincs szűkség egy rendezettségre, akkor az index meg is szüntethető. 67 / 68

68 DROP INDEX <indexnév> ; 68 / 68

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 1. Az SQL nyelv 1 Az SQL DDL alapjai 2

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 1. Az SQL nyelv 1 Az SQL DDL alapjai 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Az SQL nyelv 1 Az SQL DDL alapjai 2 Adatbázis parancsok 2 Táblaparancsok 2 A táblázat létrehozása 2 A táblázat módosítása 3 A tábla törlése 3 Indextábla létrehozása 3

Részletesebben

Az SQL nyelv Structured Query Language (Struktúrált lekérdező nyelv)

Az SQL nyelv Structured Query Language (Struktúrált lekérdező nyelv) Az SQL nyelv Structured Query Language (Struktúrált lekérdező nyelv) Az SQL a relációs adatbázis-kezelő rendszerek ma legelterjedtebb szabványosított adatbáziskezelő nyelve. Az IBM dolgozta ki 1983-ban,

Részletesebben

Adatbázisok. 9. gyakorlat SQL: SELECT október október 26. Adatbázisok 1 / 14

Adatbázisok. 9. gyakorlat SQL: SELECT október október 26. Adatbázisok 1 / 14 Adatbázisok 9. gyakorlat SQL: SELECT 2015. október 26. 2015. október 26. Adatbázisok 1 / 14 SQL SELECT Lekérdezésre a SELECT utasítás szolgál, mely egy vagy több adattáblából egy eredménytáblát állít el

Részletesebben

A relációs adatbáziskezelés szabványos nyelve Két fő csoportba sorolhatók az utasításai

A relációs adatbáziskezelés szabványos nyelve Két fő csoportba sorolhatók az utasításai 8. gyakorlat Structured Query Language Struktúrált lekérdező nyelv A relációs adatbáziskezelés szabványos nyelve Két fő csoportba sorolhatók az utasításai DDL (Data Definition Language) adatstruktúra definiáló

Részletesebben

8. Gyakorlat SQL. DDL (Data Definition Language) adatdefiníciós nyelv utasításai:

8. Gyakorlat SQL. DDL (Data Definition Language) adatdefiníciós nyelv utasításai: 8. Gyakorlat SQL SQL: Structured Query Language; a relációs adatbáziskezelők szabványos, strukturált lekérdező nyelve SQL szabványok: SQL86, SQL89, SQL92, SQL99, SQL3 Az SQL utasításokat mindig pontosvessző

Részletesebben

SQL ALAPOK. Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai

SQL ALAPOK. Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai SQL ALAPOK Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai BEVEZETÉS SQL: Structured Query Language Strukturált Lekérdező Nyelv Szabvány határozza meg, azonban számos nyelvjárása létezik

Részletesebben

Adatbázisok* tulajdonságai

Adatbázisok* tulajdonságai Gazdasági folyamatok térbeli elemzése 4. előadás 2010. 10. 05. Adatbázisok* tulajdonságai Rendezett, logikailag összefüggő és meghatározott szempont szerint tárolt adatok és/vagy információk halmaza Az

Részletesebben

SQL. Táblák összekapcsolása lekérdezéskor Aliasok Allekérdezések Nézettáblák

SQL. Táblák összekapcsolása lekérdezéskor Aliasok Allekérdezések Nézettáblák SQL Táblák összekapcsolása lekérdezéskor Aliasok Allekérdezések Nézettáblák A SELECT UTASÍTÁS ÁLTALÁNOS ALAKJA (ISM.) SELECT [DISTINCT] megjelenítendő oszlopok FROM táblá(k direkt szorzata) [WHERE feltétel]

Részletesebben

Választó lekérdezés létrehozása

Választó lekérdezés létrehozása Választó lekérdezés létrehozása A választó lekérdezés egy vagy több rekordforrásból származó adatokat jelenít meg. A választó lekérdezések a táblák, illetve az adatbázis tartalmát nem változtatják meg,

Részletesebben

Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések

Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések Structured Query Language adatbázisok kezelésére szolgáló lekérdező nyelv Szabályok: Utasítások tetszés szerint tördelhetők Utasítások végét pontosvessző zárja

Részletesebben

Adatbázis-kezelés. Harmadik előadás

Adatbázis-kezelés. Harmadik előadás Adatbázis-kezelés Harmadik előadás 39 Műveletek csoportosítása DDL adat definiálás Objektum létrehozás CREATE Objektum törlés DROP Objektum módosítás ALTER DML adat módosítás Rekord felvitel INSERT Rekord

Részletesebben

STRUCTURED QUERY LANGUAGE(SQL) - ALAPOK

STRUCTURED QUERY LANGUAGE(SQL) - ALAPOK STRUCTURED QUERY LANGUAGE(SQL) - ALAPOK Az adatbázis-kezelők elvárásai közé tartozik az, hogy legyen egy olyan adatbázis-kezelőktől független nyelv, amely az adatdefiníciós, az adatmanipulációs és a lekérdező

Részletesebben

Adattípusok. Max. 2GByte

Adattípusok. Max. 2GByte Adattípusok Típus Méret Megjegyzés Konstans BIT 1 bit TRUE/FALSE SMALLINT 2 byte -123 INTEGER 4 byte -123 COUNTER 4 byte Automatikus 123 REAL 4 byte -12.34E-2 FLOAT 8 byte -12.34E-2 CURRENCY / MONEY 8

Részletesebben

Adattípusok. Max. 2GByte

Adattípusok. Max. 2GByte Adattípusok Típus Méret Megjegyzés Konstans BIT 1 bit TRUE/FALSE TINIINT 1 byte 12 SMALLINT 2 byte -123 INTEGER 4 byte -123 COUNTER 4 byte Automatikus 123 REAL 4 byte -12.34E-2 FLOAT 8 byte -12.34E-2 CURRENCY

Részletesebben

Adatbázisok I. Definíció: DDL: - objektum létrehozás CREATE - objektum megszüntetés DROP - objektum módosítás ALTER

Adatbázisok I. Definíció: DDL: - objektum létrehozás CREATE - objektum megszüntetés DROP - objektum módosítás ALTER Adatbázisok I 1 SQL- Utasítások csoportosítása Definíció: DDL: - objektum létrehozás CREATE - objektum megszüntetés DROP - objektum módosítás ALTER Módosítás: DML: - rekord felvitel INSERT - rekord törlés

Részletesebben

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) "közönséges" felhasználók

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) közönséges felhasználók SQL*Plus Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP dolgozó), DEPT osztály) "közönséges" felhasználók Adatszótár: metaadatokat tartalmazó, csak olvasható táblák táblanév-prefixek:

Részletesebben

Gyakorlás: Hozzunk létre egy Alkalmazottak táblát AZO szám, Részleg szöveg, Munkakör szöveg és BelépésDátuma dátum típussal.

Gyakorlás: Hozzunk létre egy Alkalmazottak táblát AZO szám, Részleg szöveg, Munkakör szöveg és BelépésDátuma dátum típussal. Adatbázis létrehozása Adatleíró műveletek CREATE DATABASE "tan1" WITH ENCODING= LATIN2 ; vagy parancssorból a terminál alatt $ createdb tan1 E=latin2 Kapcsolódás az adatbázishoz $ psql tan1 Adattábla létrehozása

Részletesebben

SQL parancsok feldolgozása

SQL parancsok feldolgozása Az SQL nyelv SQL nyelv szerepe Sequental Query Language, deklaratív nyelv Halmaz orientált megközelítés, a relációs algebra műveleteinek megvalósítására Előzménye a SEQUEL (IBM) Algoritmus szerkezeteket

Részletesebben

Adatbázis, adatbázis-kezelő

Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázisok I. rész Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázis: Nagy adathalmaz Közvetlenül elérhető háttértárolón (pl. merevlemez) Jól szervezett Osztott Adatbázis-kezelő szoftver hozzáadás, lekérdezés, módosítás,

Részletesebben

A legfontosabb DOS parancsok

A legfontosabb DOS parancsok A legfontosabb DOS parancsok A DOS parancsok általános formája: KULCSSZÓ paraméterek Az utasítások akár kis-, akár nagybetűkkel is írhatók, a DOS nem tesz köztük különbséget. A kulcsszó és az első paraméter

Részletesebben

Access gyakorlati feladatok lépésről lépésre

Access gyakorlati feladatok lépésről lépésre Access gyakorlati feladatok lépésről lépésre 1. feladat: Hajómenetrend A balatoni hajómenetrend rendelkezésünkre áll a menetrend.txt állományban. Készítsen új adatbázist HAJO néven! A mellékelt adatállományt

Részletesebben

BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei

BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei 1. Mi az elsődleges következménye a gyenge logikai redundanciának? inkonzisztencia veszélye felesleges tárfoglalás feltételes függés 2. Az olyan tulajdonság az egyeden belül, amelynek bármely előfordulása

Részletesebben

Az SQL nyelv. SQL (Structured Query Language = Strukturált Lekérdező Nyelv).

Az SQL nyelv. SQL (Structured Query Language = Strukturált Lekérdező Nyelv). Az SQL nyelv SQL (Structured Query Language = Strukturált Lekérdező Nyelv). A lekérdezési funkciók mellett a nyelv több olyan elemmel is rendelkezik, amelyek más adatkezelési funkciók végrehajtására is

Részletesebben

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni:

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: 1 Adatbázis kezelés 2. gyakorlat A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: Táblák létrehozása,

Részletesebben

Lekérdezések I. Egyszerű választó lekérdezések

Lekérdezések I. Egyszerű választó lekérdezések Lekérdezés létrehozása: A Varázslóval: Lekérdezések I. Egyszerű választó lekérdezések 1. Lekérdezés sáv Lekérdezés varázsló 2. Tábla (vagy lekérdezés) kiválasztása. 3. Szükséges mezők átvitele a kijelölt

Részletesebben

BEVEZETÉS Az objektum fogalma

BEVEZETÉS Az objektum fogalma BEVEZETÉS Az objektum fogalma Program (1) Adat (2) Objektum Kiadványszerkesztés Word Táblázatkezelés Excel CAD AutoCad Adatbáziskezelés Access 1 Program (1) Adat (2) Objektum Adatmodell (2) A valós világ

Részletesebben

ADATBÁZISKEZELÉS ADATBÁZIS

ADATBÁZISKEZELÉS ADATBÁZIS ADATBÁZISKEZELÉS 1 ADATBÁZIS Az adatbázis adott (meghatározott) témakörre vagy célra vonatkozó adatok gyűjteménye. - Pl. A megrendelések nyomon követése kereskedelemben. Könyvek nyilvántartása egy könyvtárban.

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT

ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai Kar Nappali Tagozat ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT NÉV: MÁK VIRÁG NEPTUN KÓD: A DOLGOZAT CÍME: Jani bácsi székadatbázisa Beadási határidő: 14. oktatási hét

Részletesebben

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési Utasítás Linux/Unix jogosultságok és fájlok kezelése Linux fájlrendszerek és jogosultságok Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések szabályozása érdekében a fájlokhoz tulajdonost, csoportot

Részletesebben

Adatbázis-kezelés, információs-rendszerek

Adatbázis-kezelés, információs-rendszerek Adatbázis-kezelés, információs-rendszerek 3. Ea: Eskúel (2011) Structured Query Language v: 2011.09.05 Szűcs Miklós - ME, ÁIT. 1.o Témakörök SQL alapok DDL utasítások DML utasítások DQL utasítás DCL utasítások

Részletesebben

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni:

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: 1 Adatbázis kezelés 3. gyakorlat A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: Tábla kapcsolatok létrehozása,

Részletesebben

B I T M A N B I v: T 2015.03.01 M A N

B I T M A N B I v: T 2015.03.01 M A N Adatbázis Rendszerek MSc 2. Gy: MySQL Táblák, adatok B I v: T 2015.03.01 M A N 1/41 Témakörök SQL alapok DDL utasítások DML utasítások DQL utasítások DCL utasítások 2/41 Az SQL jellemzése Az SQL a relációs

Részletesebben

w w w. h a n s a g i i s k. h u 1

w w w. h a n s a g i i s k. h u 1 w w w. h a n s a g i i s k. h u Adatbázis-kezelés Adatbázisok Az adatbázisok rendezett adatok halmaza. Rendezett adatok közt sokkal gyorsabban lehet keresni! Napjainkban a relációs típusú adatbázis terjedt

Részletesebben

Adatbáziskezelés alapjai. jegyzet

Adatbáziskezelés alapjai. jegyzet Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 1 Adatbáziskezelés alapjai jegyzet Készítette: Juhász Adrienn Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 2 Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggı információ vagy

Részletesebben

LBRA6i integrált rendszer

LBRA6i integrált rendszer LBRA6i integrált rendszer LIBRA 6i logolás és a log megtekintése Készítette: Libra Szoftver Zrt. Létrehozás dátuma: 2005.12.15. Utolsó módosítás: 2014.10.30. Referencia szám: LIBRA6i_UZEM_V_1.5 Verzió:

Részletesebben

Bevezetés az SQL-be. Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009

Bevezetés az SQL-be. Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 Bevezetés az SQL-be Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 2.3. Relációsémák definiálása SQL-ben Kulcsok megadása (folyt.köv.7.fej.) -- még: Relációs

Részletesebben

Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban

Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban Molnár Mátyás Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban Magyar nyelvi verzió Csak a lényeg érthetően! www.csakalenyeg.hu Csak a lényeg érthetően! Microsoft Excel 2013 Kimutatás készítés relációs adatmodell alapján

Részletesebben

Készítsen egy adatbázist (egytáblásat) egy számítástechnikai tanfolyam résztvevőiről. Az adattábla rögzítse a következőket:

Készítsen egy adatbázist (egytáblásat) egy számítástechnikai tanfolyam résztvevőiről. Az adattábla rögzítse a következőket: 1. feladat A. Készítsen egy adatbázist (egytáblásat) egy számítástechnikai tanfolyam résztvevőiről. Az adattábla rögzítse a következőket: Tanuló neve - szöveges mező Csoport azonosítója - szöveges mező

Részletesebben

Adatok szűrése, rendezése

Adatok szűrése, rendezése Adatok szűrése, rendezése Célkitűzések Szűrést kifejező lekérdezések végrehajtása A lekérdezés eredményének rendezése &változó használata isql*plus-ban futási időben megadható feltételek céljából A lista

Részletesebben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 4.ELŐADÁS. Adatbázis alapú alkalmazások készítése PHP-ben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 4.ELŐADÁS. Adatbázis alapú alkalmazások készítése PHP-ben Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 4.ELŐADÁS 2015-2016 Adatbázis alapú alkalmazások készítése PHP-ben Adatbázis alapú alkalmazás 2 A leggyakrabban használt dinamikus alkalmazások

Részletesebben

3. Ezután a jobb oldali képernyő részen megjelenik az adatbázistábla, melynek először a rövid nevét adjuk meg, pl.: demo_tabla

3. Ezután a jobb oldali képernyő részen megjelenik az adatbázistábla, melynek először a rövid nevét adjuk meg, pl.: demo_tabla 1. Az adatbázistábla létrehozása a, Ha még nem hoztunk létre egy adatbázistáblát sem, akkor a jobb egérrel a DDIC-objekt. könyvtárra kattintva, majd a Létrehozás és az Adatbázistábla menüpontokat választva

Részletesebben

Készlet nyilvántartó

Készlet nyilvántartó Készlet nyilvántartó Szécsy Számítáatechnika 4080 Hajdúnánás, Ady krt. 21. 06 30 34 54 101 06 52 381 163 info@szecsy.hu www.szecsy.hu Belépés A lista lenyítása. A lenyíló listából az adatrögzítést végző

Részletesebben

Alapok (a K2D rendszer alapjai)

Alapok (a K2D rendszer alapjai) Alapok (a K2D rendszer alapjai) 1 1. Bevezetés... 3 2. Fastruktúra... 3 2.1. Nyitása, zárása... 3 2.2. Fülek... 5 2.3. Licence kulcs érvényesítése... 9 2.4. Új elem felvitele... 10 2.5. Elem törlése...

Részletesebben

Adatbázis-kezelés Access XP-vel. Tanmenet

Adatbázis-kezelés Access XP-vel. Tanmenet Adatbázis-kezelés Access XP-vel Tanmenet Adatbázis-kezelés Access XP-vel TANMENET- Adatbázis-kezelés Access XP-vel Témakörök Javasolt óraszám 1. Bevezetés az Access XP használatába 2 tanóra (90 perc)

Részletesebben

Angol szótár V2.0.0.0

Angol szótár V2.0.0.0 Angol szótár V2.0.0.0 Bemutató Verzió Felhasználói Kézikönyv Készítette: Szűcs Zoltán. 2536 Nyergesújfalu, Pala u. 7. Tel \ Fax: 33-355 - 712. Mobil: 30-529-12-87. E-mail: info@szis.hu. Internet: www.szis.hu.

Részletesebben

Adatbázisok I. Az SQL nyelv

Adatbázisok I. Az SQL nyelv Adatbázisok I Az SQL nyelv SQL (Structured Query Language) Deklaratív nyelv, 1974-ben publikálták Halmaz orientált megközelítés, a relációs algebra műveleteinek megvalósítására Előzménye a SEQUEL (IBM)(Structured

Részletesebben

Keskeny Zoltán 2007/08 SQL. Structured Query Language. (gyakorlat az SQL2 szabvány alapján) Keskeny Zoltán tanév

Keskeny Zoltán 2007/08 SQL. Structured Query Language. (gyakorlat az SQL2 szabvány alapján) Keskeny Zoltán tanév SQL Structured Query Language (gyakorlat az SQL2 szabvány alapján) Keskeny Zoltán 2007-2008 tanév Az SQL nyelv SQL = Structured Query Language (struktúrált lekérdező nyelv). A relációs adatbázis-kezelés

Részletesebben

Vizuális programozás gyakorlat

Vizuális programozás gyakorlat Vizuális programozás gyakorlat A gyakorlat célja az entitás modell készítésének és az MS SQLEXPRESS használatának gyakorlása. A gyakorlat során egy könyvtári szoftver adatmodelljét tervezzük meg, valamint

Részletesebben

Relációs algebra áttekintés és egy táblára vonatkozó lekérdezések

Relációs algebra áttekintés és egy táblára vonatkozó lekérdezések Relációs algebra áttekintés és egy táblára vonatkozó lekérdezések Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 2.4. Relációs algebra (áttekintés) 5.1.

Részletesebben

Tábla létrehozása: CREATE TABLE alma( ID INT( 3 ) NOT NULL PRIMARY KEY, Leiras VARCHAR( 100 ) );

Tábla létrehozása: CREATE TABLE alma( ID INT( 3 ) NOT NULL PRIMARY KEY, Leiras VARCHAR( 100 ) ); Tábla létrehozása: CREATE TABLE alma( ID INT( 3 ) NOT NULL PRIMARY KEY, Leiras VARCHAR( 100 ) ); CREATE TABLE `dihunor`.`csapat` ( `ID` INT( 4 ) NOT NULL AUTO_INCREMENT PRIMARY KEY COMMENT 'A csapat azonositoja',

Részletesebben

4. Előadás Az SQL adatbázisnyelv

4. Előadás Az SQL adatbázisnyelv 4. Előadás Az SQL adatbázisnyelv Sorváltozók Alkérdések Ismétlődő sorok Összesítések 1 Sorváltozók Sapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Olyan lekérdezéseknél, amelyik UGYANAZON reláció két

Részletesebben

PÉNZTÁRKÖNYV PROGRAM

PÉNZTÁRKÖNYV PROGRAM PÉNZTÁRKÖNYV PROGRAM FELHASZNÁLÓI LEÍRÁS Simon István & Bauer Mihály Tel. : ( 99) / 317 327 (30) / 297-4900 - 1 - TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS PROMRAMKEZELÉSI LEÍRÁS ----------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 12. ELŐADÁS Adatbázis-kezelés Delphiben 2 Adatmegjelenítés lekérdezés segítségével A táblákhoz hasonlóan a lekérdezések is az adatbázis

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. Molnár Bence. Szerkesztette: Koppányi Zoltán

Adatbázis rendszerek. Molnár Bence. Szerkesztette: Koppányi Zoltán Adatbázis rendszerek Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán A mai órán A mai órán Házi tapasztalatok SQL (és ami mögötte van) Házi tapasztalatok Házi tapasztalatok Házik besorolása megtörtént Oktatói

Részletesebben

Kilencedik témakör: Lazarus-Firebird. Készítette: Dr. Kotsis Domokos

Kilencedik témakör: Lazarus-Firebird. Készítette: Dr. Kotsis Domokos PASzSz Kilencedik témakör: Lazarus-Firebird Készítette: Dr. Kotsis Domokos Az SQLdb fülön IBConnection Kapcsolat A Data Access fülön Az SQLdb fülön... Select 1. Az SQLQuery lezárása. (Active := false,

Részletesebben

Lekérdezések az SQL-ben 1.rész

Lekérdezések az SQL-ben 1.rész Lekérdezések az SQL-ben 1.rész Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 6.1. Egyszerű (egy-relációs) lekérdezések az SQL-ben - Select-From-Where utasítás

Részletesebben

2 Access 2016 zsebkönyv

2 Access 2016 zsebkönyv 2 Access 2016 zsebkönyv BBS-INFO Kiadó, 2016. 4 Access 2016 zsebkönyv Bártfai Barnabás, 2016. Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak másolása, sokszorosítása csak a szerző írásbeli hozzájárulásával

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 2. Adatbáziskezelés eszközei Adatbáziskezelés feladata Adatmodell típusai Relációs adatmodell

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 2. előadás. Relációs algebra

Adatbázis rendszerek 2. előadás. Relációs algebra Adatbázis rendszerek. előadás Relációs algebra Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán Bevezetés Relációs algebra általában A relációs algebra néhány tulajdonsága: Matematikailag jól definiált Halmazelméletből

Részletesebben

Adatbázis tartalmának módosítása

Adatbázis tartalmának módosítása Adatbázis tartalmának módosítása Tankönyv 6.5. Változtatások az adatbázisban A módosító utasítások nem adnak vissza eredményt, mint a lekérdezések, hanem az adatbázis tartalmát változtatják meg. 3-féle

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.

Részletesebben

ABR ( Adatbázisrendszerek) 2. Előadás : Műveletek a relációs modellben

ABR ( Adatbázisrendszerek) 2. Előadás : Műveletek a relációs modellben ABR ( Adatbázisrendszerek) 2. Előadás : Műveletek a relációs modellben 2.2 Műveletek a relációs modellben 2.2.1 Relációra vonatkozó megszorítások 2.2.2 Multihalmazon értelmezett műveletek 2.2.3 A relációs

Részletesebben

Iktatás modul. Kezelői leírás

Iktatás modul. Kezelői leírás Iktatás modul Kezelői leírás 1 C.) Iktatás modul A modul kezelése történhet a menürendszerből, illetve az Iktatás modul fülén lévő ikonok segítségével. Az Iktatás modul önállóan vagy más modulok törzsadatait

Részletesebben

Belföldi Termékosztályozás V2.0.0.0

Belföldi Termékosztályozás V2.0.0.0 Belföldi Termékosztályozás V2.0.0.0 Bemutató Verzió Felhasználói Kézikönyv Készítette: Szűcs Zoltán. 2536 Nyergesújfalu, Pala u. 7. Tel \ Fax: 33-355 - 712. Mobil: 30-529-12-87. E-mail: info@szis.hu Internet:

Részletesebben

Táblázatos adatok használata

Táblázatos adatok használata Táblázatos adatok használata Tartalomjegyzék 1. Az adatok rendezése...2 2. Keresés a táblázatban...2 3. A megjelenő oszlopok kiválasztása...3 4. Az oszlopok sorrendjének meghatározása...4 5. Az oszlopok

Részletesebben

Az SQL adatbázisnyelv: DML

Az SQL adatbázisnyelv: DML Az SQL adatbázisnyelv: DML Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 6.5. Az adatbázis tartalmának módosítása (DML utasítások) INSERT, DELETE, UPDATE

Részletesebben

2012.05.11. Adatbázisok I A relációs algebra

2012.05.11. Adatbázisok I A relációs algebra Adatbázisok I A relációs algebra 2 3 4 1 Feladatok Tantárgy tkód cím kredit oktató Oktató oktkód név tanszék fizetés Feladatok 1. Az átlagos kreditpontszám: Γ avg(kredit) (Tantárgy) 2. A Matematika tanszéken

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

A könyv tartalomjegyzéke

A könyv tartalomjegyzéke A könyv tartalomjegyzéke Elıszó Bevezetés Adatbázis-kezelı rendszerek Adatmodellezés Alapfogalmak Egyedhalmaz, egyed Kapcsolat, kapcsolat-elıfordulás, kapcsolat típusa Tulajdonság, tulajdonságérték, értékhalmaz

Részletesebben

1. Az Access 2000 indítása után válasszuk az Üres adatbázis létrehozása pontot,

1. Az Access 2000 indítása után válasszuk az Üres adatbázis létrehozása pontot, 2. feladat A. Készítsen egy adatbázist(egytáblás), egy atlétika világbajnokság 100m-es gyorsfutásának eredményeiről. Az adattábla legyen képes a következők rögzítésére: Verseny helyszíne(ország) - szöveges

Részletesebben

Tartalomjegyzék 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3

Tartalomjegyzék 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 2 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3 2.1. FELÜLET... 3 2.2. FELHASZNÁLÓI FUNKCIÓK... 4 2.2.1. Modulok... 4 2.2.2. Előzmények... 4 2.2.3. Lekérdezés működése, beállítások... 5 2.2.4.

Részletesebben

A számok kiíratásának formátuma

A számok kiíratásának formátuma A számok kiíratásának formátuma Alapértelmezésben a Matlab négy tizedesjegy pontossággal írja ki az eredményeket, pl.» x=2/3 x = 0.6667 A format paranccsal átállíthatjuk a kiíratás formátumát. Ha több

Részletesebben

Lekérdezések az SQL-ben 1.rész

Lekérdezések az SQL-ben 1.rész Lekérdezések az SQL-ben 1.rész Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 6.1. Egyszerű (egy-relációs) lekérdezések az SQL-ben - Select-From-Where utasítás

Részletesebben

Táblázatkezelés Excel XP-vel. Tanmenet

Táblázatkezelés Excel XP-vel. Tanmenet Táblázatkezelés Excel XP-vel Tanmenet Táblázatkezelés Excel XP-vel TANMENET- Táblázatkezelés Excel XP-vel Témakörök Javasolt óraszám 1. Bevezetés az Excel XP használatába 4 tanóra (180 perc) 2. Munkafüzetek

Részletesebben

Microsoft Excel 2010

Microsoft Excel 2010 Microsoft Excel 2010 Milyen feladatok végrehajtására használatosak a táblázatkezelők? Táblázatok létrehozására, és azok formai kialakítására A táblázat adatainak kiértékelésére Diagramok készítésére Adatbázisok,

Részletesebben

Ezek után már csak a Mentés és a Lekérdezés Futtatása (az ellenőrzés miatt) van hátra. Ügyeljünk, hogy a mentésnél a megadott (Kezd) nevet adjuk meg.

Ezek után már csak a Mentés és a Lekérdezés Futtatása (az ellenőrzés miatt) van hátra. Ügyeljünk, hogy a mentésnél a megadott (Kezd) nevet adjuk meg. 1. A feladat szövegéből kiderül, hogy a teljes adatbázisból a feltétel szerint szűkíteni akarunk, vagyis az alapértelmezett Választó lekérdezést kell használni. Szintén a feladat szövegéből látszik, hogy

Részletesebben

Haladó irodai számítógépes képzés tematika

Haladó irodai számítógépes képzés tematika Haladó irodai számítógépes képzés tematika Word haladó Haladó szövegszerkesztés Szöveg effektusok alkalmazása Az automatikus javítási beállítások használata Szöveg körbefuttatása, szövegtörés A szövegirány

Részletesebben

WHERE záradék (további lehetıségek) SQL specialitások, nem írhatók át relációs algebrába: LIKE. NULL értékek. Az ismeretlen (unknown) igazságérték

WHERE záradék (további lehetıségek) SQL specialitások, nem írhatók át relációs algebrába: LIKE. NULL értékek. Az ismeretlen (unknown) igazságérték WHERE záradék (további lehetıségek) SQL specialitások, amelyek könnyen átírhatóak relációs algebrai kifejezésre (összetett kiválasztási feltételre) BETWEEN.. AND.. intervallumba tartozás IN (értékhalmaz)

Részletesebben

Ügyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve. Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba

Ügyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve. Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba Ügyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba Programozás alapjai Ha egy adott adattáblára Ctrl + G t nyomunk,

Részletesebben

Bizonylatok felvitele mindig a gazdasági eseménnyel kezdődik, majd ezután attól függően jelennek meg dinamikusan a további adatmezők.

Bizonylatok felvitele mindig a gazdasági eseménnyel kezdődik, majd ezután attól függően jelennek meg dinamikusan a további adatmezők. Bizonylatok felvitele Bizonylatok felvitele mindig a gazdasági eseménnyel kezdődik, majd ezután attól függően jelennek meg dinamikusan a további adatmezők. Fej Gazdasági esemény Kezdjük el begépelni a

Részletesebben

Lekérdezések az SQL SELECT utasítással. Copyright 2004, Oracle. All rights reserved.

Lekérdezések az SQL SELECT utasítással. Copyright 2004, Oracle. All rights reserved. Lekérdezések az SQL SELECT utasítással Copyright 2004, Oracle. All rights reserved. Az SQL SELECT utasítás lehetıségei Vetítés Kiválasztás 1. tábla 1. tábla Összekapcsolás 1. tábla 2. tábla 1-2 Copyright

Részletesebben

Gyári alkatrészek rendelése modul

Gyári alkatrészek rendelése modul Gyári alkatrészek rendelése modul 1. Bevezetés... 2 2. Menüpontok... 3 2.1. Törölhető tételek... 3 2.2. Szűrések... 4 3. Új megrendelés felvitele... 5 3.1. Rendelés készletfoglalásból... 6 3.2. Készletfeltöltő

Részletesebben

Importálás. más típusú (pl:.imp,.xml,.xkr,.xcz) állomány beimportálása a nyomtatványkitöltő programba

Importálás. más típusú (pl:.imp,.xml,.xkr,.xcz) állomány beimportálása a nyomtatványkitöltő programba Importálás Külső programok által generált imp és.xml állományokat be lehet tölteni a program import funkcióival. Az ABEV2006 az xml állományok importálását nem tudta. Ez újdonság a nyomtatványkitöltő programban.

Részletesebben

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Programozás Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 22. Bevezetés Adatbáziskezelés

Részletesebben

Gazdasági folyamatok térbeli elemzése. 5. elıadás

Gazdasági folyamatok térbeli elemzése. 5. elıadás Gazdasági folyamatok térbeli elemzése 5. elıadás Adatbázisok* tulajdonságai Rendezett, logikailag összefüggı és meghatározott szempont szerint tárolt adatok és/vagy információk halmaza Az adatok között

Részletesebben

Microsoft Excel. Táblázatkezelés. Dr. Dienes Beatrix

Microsoft Excel. Táblázatkezelés. Dr. Dienes Beatrix Microsoft Excel Táblázatkezelés Dr. Dienes Beatrix A táblázatkezelı feladata: Táblázatosan elrendezett adatok hatékony és látványos kezelése. Nagy adathalmazok adatbázis-kezelı Legfontosabb szolgáltatások:

Részletesebben

LEKÉRDEZÉSEK SQL-BEN. A relációs algebra A SELECT utasítás Összesítés és csoportosítás Speciális feltételek

LEKÉRDEZÉSEK SQL-BEN. A relációs algebra A SELECT utasítás Összesítés és csoportosítás Speciális feltételek LEKÉRDEZÉSEK SQL-BEN A relációs algebra A SELECT utasítás Összesítés és csoportosítás Speciális feltételek RELÁCIÓS ALGEBRA A relációs adatbázisokon végzett műveletek matematikai alapjai Halmazműveletek:

Részletesebben

Adatbázis Rendszerek II. 3. SQL alapok

Adatbázis Rendszerek II. 3. SQL alapok Adatbázis Rendszerek II. 3. SQL alapok 22/1 B IT v: 2016.10.20 MAN Oracle adattípusok Szöveges adattípusok CHAR (1-2000) VARCHAR (1-4000) VARCHAR2 (1-4000, nemzeti karakterekhez) CLOB (max. 8 TB) NCLOB

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T

N Y I L A T K O Z A T N Y I L A T K O Z A T A COM for Web internetes számlázó alkalmazás (https://konyveles.multienergie.hu) számlázási rendjéről. 1. A számlák iktatószámainak felépítése: 1.1. Az iktatószám felépítése kimenő

Részletesebben

DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció

DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció H - 1161 Budapest Rákóczi út 76. Tel./Fax.: +36-1-4010159 http://www.pageos.hu toni@pageos.hu DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció A program használható a TOPOBASE

Részletesebben

Fatömegbecslési jegyzőkönyvek

Fatömegbecslési jegyzőkönyvek Fatömegbecslési jegyzőkönyvek ERDŐGAZDÁLKODÁS/FAHASZNÁLAT/FATÖMEGBECSLÉSI JEGYZŐKÖNYVEK A fatömegbecslési jegyzőkönyvek erdőrészlethez kapcsolódnak. Egy erdőrészlethez több jegyzőkönyv készíthető. Egy

Részletesebben

ElektrO-ParT elektronikai alkatrész nyilvántartó program leírás.

ElektrO-ParT elektronikai alkatrész nyilvántartó program leírás. ElektrO-ParT elektronikai alkatrész nyilvántartó program leírás. 1. ábra A program, indítás után az 1. ábra szerint fog megjelenni. Ebben az ablakban tudunk új alkatrészt felvinni vagy meglévőt módosítani.

Részletesebben

Access XP alapokon Tartalomjegyzék

Access XP alapokon Tartalomjegyzék Access XP alapokon Tartalomjegyzék Kapcsolódhat a fejezetben elkészítendő raktárrendszerhez egy számlázó program?...4 1. Az Access eszközigénye, telepítése...4 Az én Office programom nem tartalmazza az

Részletesebben

Aromo Szöveges értékelés normál tantárggyal

Aromo Szöveges értékelés normál tantárggyal Aromo Szöveges értékelés normál tantárggyal Aromo Iskolaadminisztrációs Szoftver Felhasználói kézikönyv -- Szöveges értékelés 1 Tartalomjegyzék Aromo Szöveges értékelés normál tantárggyal 1 Bevezetés 3

Részletesebben

Adatbáziskezelı-szerver SQL. Relációs adatbázis-kezelık. Relációs adatszerkezet. Házi feladat 2012.03.05.

Adatbáziskezelı-szerver SQL. Relációs adatbázis-kezelık. Relációs adatszerkezet. Házi feladat 2012.03.05. 1 2 Adatbáziskezelı-szerver Általában dedikált szerver Optimalizált háttértár konfiguráció Csak OS + adatbázis-kezelő szoftver Teljes memória az adatbázisoké Fő funkciók: Adatok rendezett tárolása a háttértárolón

Részletesebben

Relációsémák létrehozása SQL nyelvben

Relációsémák létrehozása SQL nyelvben Relációsémák létrehozása SQL nyelvben SQL (Structured Query Language) lekérdezés módosítás relációséma leírására alkalmas utasítások: attribútumnevek, attribútumok adattípusa megszorításokat is megadhatunk,

Részletesebben

Óravázlat. az ECDL oktatócsomaghoz. 5. modul. Adatbáziskezelés. Krea Kft. 1034 Budapest, Szőlő u 21. Tel/fax: 250-5570 / 387-2557 E-mail: krea@krea.

Óravázlat. az ECDL oktatócsomaghoz. 5. modul. Adatbáziskezelés. Krea Kft. 1034 Budapest, Szőlő u 21. Tel/fax: 250-5570 / 387-2557 E-mail: krea@krea. Óravázlat az ECDL oktatócsomaghoz 5. modul Adatbáziskezelés Krea Kft. 1034 Budapest, Szőlő u 21. Tel/fax: 250-5570 / 387-2557 E-mail: krea@krea.hu A vázlatot összeállította: Pintyőke László Lektorálta:

Részletesebben

Fatömegbecslési jegyzőkönyvek

Fatömegbecslési jegyzőkönyvek Fatömegbecslési jegyzőkönyvek ERDŐGAZDÁLKODÁS/FAHASZNÁLAT/FATÖMEGBECSLÉSI JEGYZŐKÖNYVEK A fatömegbecslési jegyzőkönyvek erdőrészlethez kapcsolódnak. Egy erdőrészlethez több jegyzőkönyv készíthető. Egy

Részletesebben

Humor Parádé Vicc Gyűjtemény Program V

Humor Parádé Vicc Gyűjtemény Program V Humor Parádé Vicc Gyűjtemény Program V2.0.0.0 Szabadon felhasználható, FREEWARE program. Felhasználói Kézikönyv Készítette: Szűcs Zoltán. 2536 Nyergesújfalu, Pala u. 7. Fax: 33-355-712. Mobil: 30-529-12-87.

Részletesebben

Kifizetések kezelése. 1 Kifizetési dátumok megadása pénzügyi kódokhoz

Kifizetések kezelése. 1 Kifizetési dátumok megadása pénzügyi kódokhoz Kifizetések kezelése 1 Kifizetési dátumok megadása pénzügyi kódokhoz 1.1 Pénzügyi kódok menüponttól indulva Pénzügyek (kék menüpont, csak lenyitni + jelnél)(78600)/kifizetési jogcímek (jogcím kiválasztása)

Részletesebben