Adatbázisok elmélete 9. előadás
|
|
|
- Lajos Fekete
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Adatbázisok elmélete 9. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat 2005
2 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 1/22 A hat alapkulcsszó SELECT, FROM, WHERE, GROUP BY, HAVING, ORDER BY
3 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 1/22 A hat alapkulcsszó SELECT, FROM, WHERE, GROUP BY, HAVING, ORDER BY Ebben a sorrendben jönnek
4 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 1/22 A hat alapkulcsszó SELECT, FROM, WHERE, GROUP BY, HAVING, ORDER BY Ebben a sorrendben jönnek SELECT és FROM kell, a többi opcionális
5 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 1/22 A hat alapkulcsszó SELECT, FROM, WHERE, GROUP BY, HAVING, ORDER BY Ebben a sorrendben jönnek SELECT és FROM kell, a többi opcionális HAVING csak GROUP BY-jal
6 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 2/22 Alkérdések Az alkérdés eredménye mindig egy reláció, szintaxisa pedig a lekérdezés szintaxisával azonos.
7 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 2/22 Alkérdések Az alkérdés eredménye mindig egy reláció, szintaxisa pedig a lekérdezés szintaxisával azonos. Tipikusan WHERE feltételében áll, ezáltal sokkal összetettebb kiválasztási feltételek jönnek létre, mint a relációs algebrában.
8 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 2/22 Alkérdések Az alkérdés eredménye mindig egy reláció, szintaxisa pedig a lekérdezés szintaxisával azonos. Tipikusan WHERE feltételében áll, ezáltal sokkal összetettebb kiválasztási feltételek jönnek létre, mint a relációs algebrában. Alkérdés FROM záradékban
9 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 2/22 Alkérdések Az alkérdés eredménye mindig egy reláció, szintaxisa pedig a lekérdezés szintaxisával azonos. Tipikusan WHERE feltételében áll, ezáltal sokkal összetettebb kiválasztási feltételek jönnek létre, mint a relációs algebrában. Alkérdés FROM záradékban A kiválasztáshoz használt relációk lehetnek alkérdés által származtatott relációk is.
10 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 2/22 Alkérdések Az alkérdés eredménye mindig egy reláció, szintaxisa pedig a lekérdezés szintaxisával azonos. Tipikusan WHERE feltételében áll, ezáltal sokkal összetettebb kiválasztási feltételek jönnek létre, mint a relációs algebrában. Alkérdés FROM záradékban A kiválasztáshoz használt relációk lehetnek alkérdés által származtatott relációk is. Példa 1: A filmek címe, rendezője és a rendező filmjeinek száma
11 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 2/22 Alkérdések Az alkérdés eredménye mindig egy reláció, szintaxisa pedig a lekérdezés szintaxisával azonos. Tipikusan WHERE feltételében áll, ezáltal sokkal összetettebb kiválasztási feltételek jönnek létre, mint a relációs algebrában. Alkérdés FROM záradékban A kiválasztáshoz használt relációk lehetnek alkérdés által származtatott relációk is. Példa 1: A filmek címe, rendezője és a rendező filmjeinek száma SELECT f1.cím, f1.rendező, f2.filmszám FROM film AS f1, (SELECT rendező, COUNT(*) AS filmszám FROM film GROUP BY rendező) AS f2 WHERE f1.rendező = f2.rendező
12 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 2/22 Alkérdések Az alkérdés eredménye mindig egy reláció, szintaxisa pedig a lekérdezés szintaxisával azonos. Tipikusan WHERE feltételében áll, ezáltal sokkal összetettebb kiválasztási feltételek jönnek létre, mint a relációs algebrában. Alkérdés FROM záradékban A kiválasztáshoz használt relációk lehetnek alkérdés által származtatott relációk is. Példa 1: A filmek címe, rendezője és a rendező filmjeinek száma SELECT f1.cím, f1.rendező, f2.filmszám FROM film AS f1, (SELECT rendező, COUNT(*) AS filmszám FROM film GROUP BY rendező) AS f2 WHERE f1.rendező = f2.rendező Vigyázat! Itt nem jött létre f2 nevű reláció, csak annyi történik, hogy az f2 nevű sorváltozó befutja az alkérdés eredményéül kapott reláció sorait. Egyszer kiszámolódik az alkérdés és ennek eredményét használjuk a továbbiakban.
13 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 3/22 Alkérdés WHERE záradékban
14 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 3/22 Alkérdés WHERE záradékban Az alkérdés eredményét valamely attribútumok értékeivel hasonlítjuk össze a kiválasztáshoz.
15 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 3/22 Alkérdés WHERE záradékban Az alkérdés eredményét valamely attribútumok értékeivel hasonlítjuk össze a kiválasztáshoz. Ezeknek az attribútumok számában meg kell egyezniük az alkérdés eredményének oszlopszámával.
16 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 3/22 Alkérdés WHERE záradékban Az alkérdés eredményét valamely attribútumok értékeivel hasonlítjuk össze a kiválasztáshoz. Ezeknek az attribútumok számában meg kell egyezniük az alkérdés eredményének oszlopszámával. Egyenlőség vizsgálata Csak akkor lehetséges, ha az alkérdés egysoros relációt ír le (azaz az eredménye egyetlen érték vagy érték-vektor).
17 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 3/22 Alkérdés WHERE záradékban Az alkérdés eredményét valamely attribútumok értékeivel hasonlítjuk össze a kiválasztáshoz. Ezeknek az attribútumok számában meg kell egyezniük az alkérdés eredményének oszlopszámával. Egyenlőség vizsgálata Csak akkor lehetséges, ha az alkérdés egysoros relációt ír le (azaz az eredménye egyetlen érték vagy érték-vektor). Az egyenlőség fennáll, ha az adott attribútumok értékei megegyeznek az alkérdés által adott reláció megfelelő attribútumainak értékével.
18 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 3/22 Alkérdés WHERE záradékban Az alkérdés eredményét valamely attribútumok értékeivel hasonlítjuk össze a kiválasztáshoz. Ezeknek az attribútumok számában meg kell egyezniük az alkérdés eredményének oszlopszámával. Egyenlőség vizsgálata Csak akkor lehetséges, ha az alkérdés egysoros relációt ír le (azaz az eredménye egyetlen érték vagy érték-vektor). Az egyenlőség fennáll, ha az adott attribútumok értékei megegyeznek az alkérdés által adott reláció megfelelő attribútumainak értékével. Szintaxis: SELECT... FROM... WHERE (<attrib 11 >,..., <attrib 1n >) = (SELECT <attrib 21 >,..., <attrib 2n > FROM... ) A nem egyenlőség vizsgálatára a <> használandó.
19 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 3/22 Alkérdés WHERE záradékban Az alkérdés eredményét valamely attribútumok értékeivel hasonlítjuk össze a kiválasztáshoz. Ezeknek az attribútumok számában meg kell egyezniük az alkérdés eredményének oszlopszámával. Egyenlőség vizsgálata Csak akkor lehetséges, ha az alkérdés egysoros relációt ír le (azaz az eredménye egyetlen érték vagy érték-vektor). Az egyenlőség fennáll, ha az adott attribútumok értékei megegyeznek az alkérdés által adott reláció megfelelő attribútumainak értékével. Szintaxis: SELECT... FROM... WHERE (<attrib 11 >,..., <attrib 1n >) = (SELECT <attrib 21 >,..., <attrib 2n > FROM... ) A nem egyenlőség vizsgálatára a <> használandó. Példa 2: A legnagyobb mozik nevei
20 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 3/22 Alkérdés WHERE záradékban Az alkérdés eredményét valamely attribútumok értékeivel hasonlítjuk össze a kiválasztáshoz. Ezeknek az attribútumok számában meg kell egyezniük az alkérdés eredményének oszlopszámával. Egyenlőség vizsgálata Csak akkor lehetséges, ha az alkérdés egysoros relációt ír le (azaz az eredménye egyetlen érték vagy érték-vektor). Az egyenlőség fennáll, ha az adott attribútumok értékei megegyeznek az alkérdés által adott reláció megfelelő attribútumainak értékével. Szintaxis: SELECT... FROM... WHERE (<attrib 11 >,..., <attrib 1n >) = (SELECT <attrib 21 >,..., <attrib 2n > FROM... ) A nem egyenlőség vizsgálatára a <> használandó. Példa 2: A legnagyobb mozik nevei SELECT név FROM mozi WHERE mozi.székszám = (SELECT MAX(székszám) FROM mozi)
21 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 4/22 Tartalmazás vizsgálata Több sort adó alkérdésre is értelmezett.
22 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 4/22 Tartalmazás vizsgálata Több sort adó alkérdésre is értelmezett. A tartalmazás fennáll, ha a vizsgált attribútumok értéke megegyezik az alkérdés eredményének valamely sorával.
23 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 4/22 Tartalmazás vizsgálata Több sort adó alkérdésre is értelmezett. A tartalmazás fennáll, ha a vizsgált attribútumok értéke megegyezik az alkérdés eredményének valamely sorával. Szintaxis: SELECT... FROM... WHERE (<attrib 11 >,..., <attrib 1n >) IN (SELECT <attrib 21 >,..., <attrib 2n > FROM... )
24 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 4/22 Tartalmazás vizsgálata Több sort adó alkérdésre is értelmezett. A tartalmazás fennáll, ha a vizsgált attribútumok értéke megegyezik az alkérdés eredményének valamely sorával. Szintaxis: SELECT... FROM... WHERE (<attrib 11 >,..., <attrib 1n >) IN (SELECT <attrib 21 >,..., <attrib 2n > FROM... ) A nem tartalmazás vizsgálatára a NOT IN használandó. Példa 3: A nem vetített filmek címe és rendezője
25 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 4/22 Tartalmazás vizsgálata Több sort adó alkérdésre is értelmezett. A tartalmazás fennáll, ha a vizsgált attribútumok értéke megegyezik az alkérdés eredményének valamely sorával. Szintaxis: SELECT... FROM... WHERE (<attrib 11 >,..., <attrib 1n >) IN (SELECT <attrib 21 >,..., <attrib 2n > FROM... ) A nem tartalmazás vizsgálatára a NOT IN használandó. Példa 3: A nem vetített filmek címe és rendezője SELECT cím, rendező FROM film AS f1 WHERE f1.filmid NOT IN (SELECT v1.filmid FROM vetít AS v1)
26 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 5/22 Alkérdések Alkérdés valamely vagy minden sorának vizsgálata Tipikusan több sort szolgáltató alkérdés esetén, valamilyen összehasonlító operátorral együtt használatosak az ANY és az ALL kulcsszavak.
27 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 5/22 Alkérdések Alkérdés valamely vagy minden sorának vizsgálata Tipikusan több sort szolgáltató alkérdés esetén, valamilyen összehasonlító operátorral együtt használatosak az ANY és az ALL kulcsszavak. Az ANY-t (ALL-t) tartalmazó feltétel teljesül, ha a vizsgált attribútumok értéke és az alkérdés valamely (minden) sorára az összehasonlító operátor igaz értéket ad.
28 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 5/22 Alkérdések Alkérdés valamely vagy minden sorának vizsgálata Tipikusan több sort szolgáltató alkérdés esetén, valamilyen összehasonlító operátorral együtt használatosak az ANY és az ALL kulcsszavak. Az ANY-t (ALL-t) tartalmazó feltétel teljesül, ha a vizsgált attribútumok értéke és az alkérdés valamely (minden) sorára az összehasonlító operátor igaz értéket ad. Szintakszis: SELECT... FROM... WHERE (<attrib 11 >,..., <attrib 1n >) <op> [ ANY ALL ] (SELECT <attrib 21 >,..., <attrib 2n > FROM... )
29 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 5/22 Alkérdések Alkérdés valamely vagy minden sorának vizsgálata Tipikusan több sort szolgáltató alkérdés esetén, valamilyen összehasonlító operátorral együtt használatosak az ANY és az ALL kulcsszavak. Az ANY-t (ALL-t) tartalmazó feltétel teljesül, ha a vizsgált attribútumok értéke és az alkérdés valamely (minden) sorára az összehasonlító operátor igaz értéket ad. Szintakszis: SELECT... FROM... WHERE (<attrib 11 >,..., <attrib 1n >) <op> [ ANY ALL ] (SELECT <attrib 21 >,..., <attrib 2n > FROM... ) A semelyik, illetve a nem mind leírására a NOT ANY, illetve a NOT ALL használatosak.
30 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 5/22 Alkérdések Alkérdés valamely vagy minden sorának vizsgálata Tipikusan több sort szolgáltató alkérdés esetén, valamilyen összehasonlító operátorral együtt használatosak az ANY és az ALL kulcsszavak. Az ANY-t (ALL-t) tartalmazó feltétel teljesül, ha a vizsgált attribútumok értéke és az alkérdés valamely (minden) sorára az összehasonlító operátor igaz értéket ad. Szintakszis: SELECT... FROM... WHERE (<attrib 11 >,..., <attrib 1n >) <op> [ ANY ALL ] (SELECT <attrib 21 >,..., <attrib 2n > FROM... ) A semelyik, illetve a nem mind leírására a NOT ANY, illetve a NOT ALL használatosak. Példa 4: Ismét a legnagyobb mozi(k)
31 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 5/22 Alkérdések Alkérdés valamely vagy minden sorának vizsgálata Tipikusan több sort szolgáltató alkérdés esetén, valamilyen összehasonlító operátorral együtt használatosak az ANY és az ALL kulcsszavak. Az ANY-t (ALL-t) tartalmazó feltétel teljesül, ha a vizsgált attribútumok értéke és az alkérdés valamely (minden) sorára az összehasonlító operátor igaz értéket ad. Szintakszis: SELECT... FROM... WHERE (<attrib 11 >,..., <attrib 1n >) <op> [ ANY ALL ] (SELECT <attrib 21 >,..., <attrib 2n > FROM... ) A semelyik, illetve a nem mind leírására a NOT ANY, illetve a NOT ALL használatosak. Példa 4: Ismét a legnagyobb mozi(k) SELECT m2.város, m2.név, m2.székszám FROM mozi AS m2 WHERE m2.székszám >= ALL (SELECT m1.székszám FROM mozi AS m1)
32 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 6/22 Alkérdés ürességének vizsgálata Az EXISTS kulcsszóval megvizsgálhatjuk, hogy van-e egyáltalán sora az alkérdés által leírt relációnak.
33 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 6/22 Alkérdés ürességének vizsgálata Az EXISTS kulcsszóval megvizsgálhatjuk, hogy van-e egyáltalán sora az alkérdés által leírt relációnak. Az ezt tartalmazó feltétel teljesül, ha van legalább egy sor. Szintakszis: SELECT... FROM... WHERE EXISTS (SELECT <attrib 1 >,..., <attrib n > FROM... )
34 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 6/22 Alkérdés ürességének vizsgálata Az EXISTS kulcsszóval megvizsgálhatjuk, hogy van-e egyáltalán sora az alkérdés által leírt relációnak. Az ezt tartalmazó feltétel teljesül, ha van legalább egy sor. Szintakszis: SELECT... FROM... WHERE EXISTS (SELECT <attrib 1 >,..., <attrib n > FROM... ) A nem létezés vizsgálatára a NOT EXISTS használandó.
35 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 6/22 Alkérdés ürességének vizsgálata Az EXISTS kulcsszóval megvizsgálhatjuk, hogy van-e egyáltalán sora az alkérdés által leírt relációnak. Az ezt tartalmazó feltétel teljesül, ha van legalább egy sor. Szintakszis: SELECT... FROM... WHERE EXISTS (SELECT <attrib 1 >,..., <attrib n > FROM... ) A nem létezés vizsgálatára a NOT EXISTS használandó. Példa 5: Azok a városok, ahol van legalább két mozi
36 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 6/22 Alkérdés ürességének vizsgálata Az EXISTS kulcsszóval megvizsgálhatjuk, hogy van-e egyáltalán sora az alkérdés által leírt relációnak. Az ezt tartalmazó feltétel teljesül, ha van legalább egy sor. Szintakszis: SELECT... FROM... WHERE EXISTS (SELECT <attrib 1 >,..., <attrib n > FROM... ) A nem létezés vizsgálatára a NOT EXISTS használandó. Példa 5: Azok a városok, ahol van legalább két mozi SELECT m1.város FROM mozi AS m1 WHERE EXISTS (SELECT * FROM mozi AS m2 WHERE m1.város =m2.város AND m1.név<>m2.név)
37 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 6/22 Alkérdés ürességének vizsgálata Az EXISTS kulcsszóval megvizsgálhatjuk, hogy van-e egyáltalán sora az alkérdés által leírt relációnak. Az ezt tartalmazó feltétel teljesül, ha van legalább egy sor. Szintakszis: SELECT... FROM... WHERE EXISTS (SELECT <attrib 1 >,..., <attrib n > FROM... ) A nem létezés vizsgálatára a NOT EXISTS használandó. Példa 5: Azok a városok, ahol van legalább két mozi SELECT m1.város FROM mozi AS m1 WHERE EXISTS (SELECT * FROM mozi AS m2 WHERE m1.város =m2.város AND m1.név<>m2.név) Ez úgy nevezett korrelált alkérdés: ennek kiértékelése során minden egyes lehetséges értékére az m1 sorváltozónak lefut az alkérdés és kiírás van, ha az alkérdés eredménye nem üres. A korábbi esetekben csak egyszer kellett kiértékelni az alkérdést, itt annyiszor, ahány sora a mozi-nak van.
38 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 7/22 HAVING megkerülése alkérdéssel Nézzük egy példán, de általában is így megy: HAVING-gel: Azokra a városokra számolunk legkisebb és legnagyobb mozit, ahol van legalább 2 mozi SELECT város, MIN(székszám), MAX(székszám) FROM mozi GROUP BY város HAVING COUNT(*)>1
39 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 7/22 HAVING megkerülése alkérdéssel Nézzük egy példán, de általában is így megy: HAVING-gel: Azokra a városokra számolunk legkisebb és legnagyobb mozit, ahol van legalább 2 mozi SELECT város, MIN(székszám), MAX(székszám) FROM mozi GROUP BY város HAVING COUNT(*)>1 HAVING nélkül, alkérdéssel:
40 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 7/22 HAVING megkerülése alkérdéssel Nézzük egy példán, de általában is így megy: HAVING-gel: Azokra a városokra számolunk legkisebb és legnagyobb mozit, ahol van legalább 2 mozi SELECT város, MIN(székszám), MAX(székszám) FROM mozi GROUP BY város HAVING COUNT(*)>1 HAVING nélkül, alkérdéssel: SELECT város, minszékszám, maxszékszám FROM (SELECT város, MIN(székszám) AS minszékszám, MAX(székszám) AS maxszékszám, COUNT(*) AS darab FROM mozi GROUP BY város) WHERE darab >1
41 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 8/22 NULL érték az SQL-ben Az SQL-ben az ismeretlen vagy nem létező értéket a NULL érték jelképezi. A NULL használatakor ügyelni kell rá, hogy az aritmetikai és összehasonlító operátorok speciálisan értelmezettek rá.
42 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 8/22 NULL érték az SQL-ben Az SQL-ben az ismeretlen vagy nem létező értéket a NULL érték jelképezi. A NULL használatakor ügyelni kell rá, hogy az aritmetikai és összehasonlító operátorok speciálisan értelmezettek rá. Például: NULL * 0 értéke nem 0, hanem NULL.
43 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 8/22 NULL érték az SQL-ben Az SQL-ben az ismeretlen vagy nem létező értéket a NULL érték jelképezi. A NULL használatakor ügyelni kell rá, hogy az aritmetikai és összehasonlító operátorok speciálisan értelmezettek rá. Például: NULL * 0 értéke nem 0, hanem NULL. rendező = NULL értéke nem IGAZ, nem HAMIS, hanem a logikai ISMERETLEN érték = UN.
44 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 9/22 Háromértékű logika I H UN H I UN
45 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 9/22 Háromértékű logika I H UN H I UN I H UN I I I I H I H UN UN I UN UN
46 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 9/22 Háromértékű logika I H UN I H UN I H UN H I UN I I I I H I H UN UN I UN UN I I H UN H H H H UN UN H UN
47 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 9/22 Háromértékű logika I H UN I H UN I H UN H I UN I I I I H I H UN UN I UN UN I I H UN H H H H UN UN H UN Tehát egy állítás nem csak igaz vagy hamis lehet, hanem ismeretlen is és egy WHERE-beli állításnál természetesen csak az számit találatnak, ha igaz az állítás, az ismeretlen nem lesz jó.
48 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 9/22 Háromértékű logika I H UN I H UN I H UN H I UN I I I I H I H UN UN I UN UN I I H UN H H H H UN UN H UN Tehát egy állítás nem csak igaz vagy hamis lehet, hanem ismeretlen is és egy WHERE-beli állításnál természetesen csak az számit találatnak, ha igaz az állítás, az ismeretlen nem lesz jó. Furán viselkedik ez a logika: SELECT moziid, filmid FROM vetít WHERE idő> 12:00 OR idő <= 12:00
49 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 9/22 Háromértékű logika I H UN I H UN I H UN H I UN I I I I H I H UN UN I UN UN I I H UN H H H H UN UN H UN Tehát egy állítás nem csak igaz vagy hamis lehet, hanem ismeretlen is és egy WHERE-beli állításnál természetesen csak az számit találatnak, ha igaz az állítás, az ismeretlen nem lesz jó. Furán viselkedik ez a logika: SELECT moziid, filmid FROM vetít WHERE idő> 12:00 OR idő <= 12:00 Az lenne jó, ha ez minden filmet felsorol, de sajnos aminek nincs ideje, azt nem sorolja fel.
50 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 9/22 Háromértékű logika I H UN I H UN I H UN H I UN I I I I H I H UN UN I UN UN I I H UN H H H H UN UN H UN Tehát egy állítás nem csak igaz vagy hamis lehet, hanem ismeretlen is és egy WHERE-beli állításnál természetesen csak az számit találatnak, ha igaz az állítás, az ismeretlen nem lesz jó. Furán viselkedik ez a logika: SELECT moziid, filmid FROM vetít WHERE idő> 12:00 OR idő <= 12:00 Az lenne jó, ha ez minden filmet felsorol, de sajnos aminek nincs ideje, azt nem sorolja fel. = A A I a háromértékű logikában, azaz nem teljesül az, amit megszoktunk, hogy vagy az állítás vagy a tagadása igaz lesz.
51 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 10/22 Háromértékű logika Hasonlóan: egy mező értéke nem hasonlítható össze a szokásos módon a NULL értékkel (mivel NULL nem egy konstans).
52 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 10/22 Háromértékű logika Hasonlóan: egy mező értéke nem hasonlítható össze a szokásos módon a NULL értékkel (mivel NULL nem egy konstans). Erre az IS NULL, illetve az IS NOT NULL használatosak.
53 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 10/22 Háromértékű logika Hasonlóan: egy mező értéke nem hasonlítható össze a szokásos módon a NULL értékkel (mivel NULL nem egy konstans). Erre az IS NULL, illetve az IS NOT NULL használatosak. Példa 6: Azon filmek címe és rendezője, melyeknek ismerjük a rendezőjét. SELECT cím, rendező FROM film WHERE rendező IS NOT NULL
54 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 11/22 Relációk összekapcsolása (join) SQL2-ben A következőkben ismertetett nyelvi elemek egy része csak szintaktikai édesítőszer, kifejezhető a SELECT <attribútumok> FROM R, S WHERE <feltételek> (*) segítségével.
55 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 11/22 Relációk összekapcsolása (join) SQL2-ben A következőkben ismertetett nyelvi elemek egy része csak szintaktikai édesítőszer, kifejezhető a SELECT <attribútumok> FROM R, S WHERE <feltételek> (*) segítségével. Relációk összekapcsolásakor meg kell adni az összekapcsolás módját (belső vagy külső) és a sorok összekapcsolásának feltételét. Az összekapcsolás módja
56 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 11/22 Relációk összekapcsolása (join) SQL2-ben A következőkben ismertetett nyelvi elemek egy része csak szintaktikai édesítőszer, kifejezhető a SELECT <attribútumok> FROM R, S WHERE <feltételek> (*) segítségével. Relációk összekapcsolásakor meg kell adni az összekapcsolás módját (belső vagy külső) és a sorok összekapcsolásának feltételét. Az összekapcsolás módja Belső összekapcsolás (mint -nél): R INNER JOIN S R-nek és S-nek csak azon sorai kerülnek az eredményrelációba, melyekhez van kapcsolódó sor S-ben, illetve R-ben (azaz a másik relációban). (Az, hogy mikor kapcsolódó két sor, az majd a kapcsolódás feltételeinél derül ki.)
57 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 11/22 Relációk összekapcsolása (join) SQL2-ben A következőkben ismertetett nyelvi elemek egy része csak szintaktikai édesítőszer, kifejezhető a SELECT <attribútumok> FROM R, S WHERE <feltételek> (*) segítségével. Relációk összekapcsolásakor meg kell adni az összekapcsolás módját (belső vagy külső) és a sorok összekapcsolásának feltételét. Az összekapcsolás módja Belső összekapcsolás (mint -nél): R INNER JOIN S R-nek és S-nek csak azon sorai kerülnek az eredményrelációba, melyekhez van kapcsolódó sor S-ben, illetve R-ben (azaz a másik relációban). (Az, hogy mikor kapcsolódó két sor, az majd a kapcsolódás feltételeinél derül ki.) Bal oldali külső összekapcsolás (mint -nél): R LEFT [OUTER] JOIN S R-nek azon sorai is bekerülnek az eredményrelációba, melyekhez nem kapcsolódik S-beli sor. Ezekben a csak S-ben szereplő mezők NULL értéket kapnak.
58 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 11/22 Relációk összekapcsolása (join) SQL2-ben A következőkben ismertetett nyelvi elemek egy része csak szintaktikai édesítőszer, kifejezhető a SELECT <attribútumok> FROM R, S WHERE <feltételek> (*) segítségével. Relációk összekapcsolásakor meg kell adni az összekapcsolás módját (belső vagy külső) és a sorok összekapcsolásának feltételét. Az összekapcsolás módja Belső összekapcsolás (mint -nél): R INNER JOIN S R-nek és S-nek csak azon sorai kerülnek az eredményrelációba, melyekhez van kapcsolódó sor S-ben, illetve R-ben (azaz a másik relációban). (Az, hogy mikor kapcsolódó két sor, az majd a kapcsolódás feltételeinél derül ki.) Bal oldali külső összekapcsolás (mint -nél): R LEFT [OUTER] JOIN S R-nek azon sorai is bekerülnek az eredményrelációba, melyekhez nem kapcsolódik S-beli sor. Ezekben a csak S-ben szereplő mezők NULL értéket kapnak. Jobb oldali külső összekapcsolás (mint -nél): R RIGHT [OUTER] JOIN S Mint a LEFT OUTER JOIN, de R és S szerepe megcserélődik.
59 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 12/22 Teljes külső összekapcsolás (mint -nél): R FULL [OUTER] JOIN S Mind R, mind S azon sorai is bekerülnek az eredményrelációba, melyekhez nem kapcsolódik sor a másik relációból. Az ezáltal üresen maradó mezők itt is NULL értéket kapnak.
60 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 12/22 Teljes külső összekapcsolás (mint -nél): R FULL [OUTER] JOIN S Mind R, mind S azon sorai is bekerülnek az eredményrelációba, melyekhez nem kapcsolódik sor a másik relációból. Az ezáltal üresen maradó mezők itt is NULL értéket kapnak. A direkt szorzat létrehozására az R CROSS JOIN S alak használható, ilyenkor nincs feltétele a sorok összekapcsolásának. Ez az alapértelmezés, (*) használatakor ilyen illesztés történik.
61 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 12/22 Teljes külső összekapcsolás (mint -nél): R FULL [OUTER] JOIN S Mind R, mind S azon sorai is bekerülnek az eredményrelációba, melyekhez nem kapcsolódik sor a másik relációból. Az ezáltal üresen maradó mezők itt is NULL értéket kapnak. A direkt szorzat létrehozására az R CROSS JOIN S alak használható, ilyenkor nincs feltétele a sorok összekapcsolásának. Ez az alapértelmezés, (*) használatakor ilyen illesztés történik. A sorok összekapcsolásának feltételei Természetes illesztés: R NATURAL [INNER LEFT RIGHT FULL] JOIN S R és S azon sorai illesztődnek, ahol az azonos nevű attribútumok értéke is megegyezik. Ez az alapértelmezés.
62 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 12/22 Teljes külső összekapcsolás (mint -nél): R FULL [OUTER] JOIN S Mind R, mind S azon sorai is bekerülnek az eredményrelációba, melyekhez nem kapcsolódik sor a másik relációból. Az ezáltal üresen maradó mezők itt is NULL értéket kapnak. A direkt szorzat létrehozására az R CROSS JOIN S alak használható, ilyenkor nincs feltétele a sorok összekapcsolásának. Ez az alapértelmezés, (*) használatakor ilyen illesztés történik. A sorok összekapcsolásának feltételei Természetes illesztés: R NATURAL [INNER LEFT RIGHT FULL] JOIN S R és S azon sorai illesztődnek, ahol az azonos nevű attribútumok értéke is megegyezik. Ez az alapértelmezés. Illesztés azonos nevű attribútumokkal: R [INNER LEFT RIGHT FULL] JOIN S USING (<attribútumok>) R és S azon sorai illesztődnek, ahol az azonos nevű és <attribútumok>-ban felsorolt attribútumok értéke is megegyezik.
63 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 12/22 Teljes külső összekapcsolás (mint -nél): R FULL [OUTER] JOIN S Mind R, mind S azon sorai is bekerülnek az eredményrelációba, melyekhez nem kapcsolódik sor a másik relációból. Az ezáltal üresen maradó mezők itt is NULL értéket kapnak. A direkt szorzat létrehozására az R CROSS JOIN S alak használható, ilyenkor nincs feltétele a sorok összekapcsolásának. Ez az alapértelmezés, (*) használatakor ilyen illesztés történik. A sorok összekapcsolásának feltételei Természetes illesztés: R NATURAL [INNER LEFT RIGHT FULL] JOIN S R és S azon sorai illesztődnek, ahol az azonos nevű attribútumok értéke is megegyezik. Ez az alapértelmezés. Illesztés azonos nevű attribútumokkal: R [INNER LEFT RIGHT FULL] JOIN S USING (<attribútumok>) R és S azon sorai illesztődnek, ahol az azonos nevű és <attribútumok>-ban felsorolt attribútumok értéke is megegyezik. Illesztés tetszőleges feltétellel (θ-join): R [INNER LEFT RIGHT FULL] JOIN S ON (<feltétel>) R és S azon sorai illesztődnek, melyek attribútumai eleget tesznek a megadott feltételnek.
64 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 13/22 Példák relációk összekapcsolására Példa 7: Kusturica vetített filmjei és vetítési időpontjaik
65 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 13/22 Példák relációk összekapcsolására Példa 7: Kusturica vetített filmjei és vetítési időpontjaik SELECT cím, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid
66 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 13/22 Példák relációk összekapcsolására Példa 7: Kusturica vetített filmjei és vetítési időpontjaik SELECT cím, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 8: Kusturica összes filmje és vetítési időpontjaik (ha van)
67 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 13/22 Példák relációk összekapcsolására Példa 7: Kusturica vetített filmjei és vetítési időpontjaik SELECT cím, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 8: Kusturica összes filmje és vetítési időpontjaik (ha van) SELECT cím, nap, idő FROM film LEFT OUTER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid
68 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 13/22 Példák relációk összekapcsolására Példa 7: Kusturica vetített filmjei és vetítési időpontjaik SELECT cím, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 8: Kusturica összes filmje és vetítési időpontjaik (ha van) SELECT cím, nap, idő FROM film LEFT OUTER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 9: Vetített filmek címe, rendezője és vetítési időpontjaik
69 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 13/22 Példák relációk összekapcsolására Példa 7: Kusturica vetített filmjei és vetítési időpontjaik SELECT cím, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 8: Kusturica összes filmje és vetítési időpontjaik (ha van) SELECT cím, nap, idő FROM film LEFT OUTER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 9: Vetített filmek címe, rendezője és vetítési időpontjaik SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film NATURAL INNER JOIN vetít
70 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 13/22 Példák relációk összekapcsolására Példa 7: Kusturica vetített filmjei és vetítési időpontjaik SELECT cím, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 8: Kusturica összes filmje és vetítési időpontjaik (ha van) SELECT cím, nap, idő FROM film LEFT OUTER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 9: Vetített filmek címe, rendezője és vetítési időpontjaik SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film NATURAL INNER JOIN vetít Példa 10: ugyanez USING használatával
71 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 13/22 Példák relációk összekapcsolására Példa 7: Kusturica vetített filmjei és vetítési időpontjaik SELECT cím, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 8: Kusturica összes filmje és vetítési időpontjaik (ha van) SELECT cím, nap, idő FROM film LEFT OUTER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 9: Vetített filmek címe, rendezője és vetítési időpontjaik SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film NATURAL INNER JOIN vetít Példa 10: ugyanez USING használatával SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít USING (filmid)
72 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 13/22 Példák relációk összekapcsolására Példa 7: Kusturica vetített filmjei és vetítési időpontjaik SELECT cím, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 8: Kusturica összes filmje és vetítési időpontjaik (ha van) SELECT cím, nap, idő FROM film LEFT OUTER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 9: Vetített filmek címe, rendezője és vetítési időpontjaik SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film NATURAL INNER JOIN vetít Példa 10: ugyanez USING használatával SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít USING (filmid) Példa 11: Összes film címe, rendezője és vetítési időpontja (ha van)
73 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 13/22 Példák relációk összekapcsolására Példa 7: Kusturica vetített filmjei és vetítési időpontjaik SELECT cím, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 8: Kusturica összes filmje és vetítési időpontjaik (ha van) SELECT cím, nap, idő FROM film LEFT OUTER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 9: Vetített filmek címe, rendezője és vetítési időpontjaik SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film NATURAL INNER JOIN vetít Példa 10: ugyanez USING használatával SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít USING (filmid) Példa 11: Összes film címe, rendezője és vetítési időpontja (ha van) SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film NATURAL LEFT OUTER JOIN vetít
74 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 13/22 Példák relációk összekapcsolására Példa 7: Kusturica vetített filmjei és vetítési időpontjaik SELECT cím, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 8: Kusturica összes filmje és vetítési időpontjaik (ha van) SELECT cím, nap, idő FROM film LEFT OUTER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 9: Vetített filmek címe, rendezője és vetítési időpontjaik SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film NATURAL INNER JOIN vetít Példa 10: ugyanez USING használatával SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít USING (filmid) Példa 11: Összes film címe, rendezője és vetítési időpontja (ha van) SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film NATURAL LEFT OUTER JOIN vetít Példa 12: Az összes film-mozi pár
75 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 13/22 Példák relációk összekapcsolására Példa 7: Kusturica vetített filmjei és vetítési időpontjaik SELECT cím, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 8: Kusturica összes filmje és vetítési időpontjaik (ha van) SELECT cím, nap, idő FROM film LEFT OUTER JOIN vetít ON rendező= E. Kusturica AND film.filmid=vetít.filmid Példa 9: Vetített filmek címe, rendezője és vetítési időpontjaik SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film NATURAL INNER JOIN vetít Példa 10: ugyanez USING használatával SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film INNER JOIN vetít USING (filmid) Példa 11: Összes film címe, rendezője és vetítési időpontja (ha van) SELECT cím, rendező, nap, idő FROM film NATURAL LEFT OUTER JOIN vetít Példa 12: Az összes film-mozi pár SELECT * FROM film CROSS JOIN mozi
76 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 14/22 DML utasítások INSERT Sorokat a relációba az INSERT utasítással szúrhatunk be. Szintakszis: INSERT INTO <reláció> (<attrib 1 >,..., <attrib n >) VALUES (<érték 1 >,..., <érték n >)
77 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 14/22 DML utasítások INSERT Sorokat a relációba az INSERT utasítással szúrhatunk be. Szintakszis: INSERT INTO <reláció> (<attrib 1 >,..., <attrib n >) VALUES (<érték 1 >,..., <érték n >) Hatása: a <reláció> relációba egy új sor kerül, amiben <attrib 1 > attribútum értéke <érték 1 >, stb. A nem meghatározott értékű attribútumok a reláció létrehozásakor az attribútumhoz rendelt alapértelmezett értéket veszik fel.
78 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 14/22 DML utasítások INSERT Sorokat a relációba az INSERT utasítással szúrhatunk be. Szintakszis: INSERT INTO <reláció> (<attrib 1 >,..., <attrib n >) VALUES (<érték 1 >,..., <érték n >) Hatása: a <reláció> relációba egy új sor kerül, amiben <attrib 1 > attribútum értéke <érték 1 >, stb. A nem meghatározott értékű attribútumok a reláció létrehozásakor az attribútumhoz rendelt alapértelmezett értéket veszik fel. Példa 13: Egy új film felvétele INSERT INTO film (cím, rendező) VALUES ( Egy csodálatos elme, Ron Howard )
79 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 14/22 DML utasítások INSERT Sorokat a relációba az INSERT utasítással szúrhatunk be. Szintakszis: INSERT INTO <reláció> (<attrib 1 >,..., <attrib n >) VALUES (<érték 1 >,..., <érték n >) Hatása: a <reláció> relációba egy új sor kerül, amiben <attrib 1 > attribútum értéke <érték 1 >, stb. A nem meghatározott értékű attribútumok a reláció létrehozásakor az attribútumhoz rendelt alapértelmezett értéket veszik fel. Példa 13: Egy új film felvétele INSERT INTO film (cím, rendező) VALUES ( Egy csodálatos elme, Ron Howard ) Megjegyzés: a filmid mező az alapértelmezett értékét kapja, de egy trigger (később lesz) segítségével akár automatikusan növekvő számozást is létrehozhatunk.
80 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 14/22 DML utasítások INSERT Sorokat a relációba az INSERT utasítással szúrhatunk be. Szintakszis: INSERT INTO <reláció> (<attrib 1 >,..., <attrib n >) VALUES (<érték 1 >,..., <érték n >) Hatása: a <reláció> relációba egy új sor kerül, amiben <attrib 1 > attribútum értéke <érték 1 >, stb. A nem meghatározott értékű attribútumok a reláció létrehozásakor az attribútumhoz rendelt alapértelmezett értéket veszik fel. Példa 13: Egy új film felvétele INSERT INTO film (cím, rendező) VALUES ( Egy csodálatos elme, Ron Howard ) Megjegyzés: a filmid mező az alapértelmezett értékét kapja, de egy trigger (később lesz) segítségével akár automatikusan növekvő számozást is létrehozhatunk. Ha az összes attribútum értékét megadjuk, akkor nem kell őket felsorolni, ebben az esetben a beadott értékek a default attribútumsorrend szerint lesznek hozzárendelve az attribútumokhoz)
81 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 15/22 a beszúrt adatokat egy alkérdésből is vehetjük: Ha van egy filmregi(filmid, cím, rendező) tábla és azokat az adatokat szeretnénk átvinni a film táblába, amik ott nem szerepelnek:
82 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 15/22 a beszúrt adatokat egy alkérdésből is vehetjük: Ha van egy filmregi(filmid, cím, rendező) tábla és azokat az adatokat szeretnénk átvinni a film táblába, amik ott nem szerepelnek: INSERT INTO film SELECT filmregi.filmid, filmregi.cím, filmregi.rendező FROM filmregi WHERE filmregi.filmid NOT IN (SELECT filmid FROM film)
83 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 16/22 DML utasítások UPDATE Sorokat a relációban az UPDATE utasítással módosíthatunk. Szintakszis: UPDATE <reláció> SET <attrib 1 >=<érték 1 >,..., <attrib n >=<érték n > WHERE <feltétel>
84 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 16/22 DML utasítások UPDATE Sorokat a relációban az UPDATE utasítással módosíthatunk. Szintakszis: UPDATE <reláció> SET <attrib 1 >=<érték 1 >,..., <attrib n >=<érték n > WHERE <feltétel> Hatása: a <reláció> reláció minden sorában, amelyik illeszkedik a <feltétel> feltételre <attrib i > értéke <érték i > lesz.
85 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 16/22 DML utasítások UPDATE Sorokat a relációban az UPDATE utasítással módosíthatunk. Szintakszis: UPDATE <reláció> SET <attrib 1 >=<érték 1 >,..., <attrib n >=<érték n > WHERE <feltétel> Hatása: a <reláció> reláció minden sorában, amelyik illeszkedik a <feltétel> feltételre <attrib i > értéke <érték i > lesz. Példa 14: Az előbb beszúrt rendező nevének átírása rövidített alakba
86 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 16/22 DML utasítások UPDATE Sorokat a relációban az UPDATE utasítással módosíthatunk. Szintakszis: UPDATE <reláció> SET <attrib 1 >=<érték 1 >,..., <attrib n >=<érték n > WHERE <feltétel> Hatása: a <reláció> reláció minden sorában, amelyik illeszkedik a <feltétel> feltételre <attrib i > értéke <érték i > lesz. Példa 14: Az előbb beszúrt rendező nevének átírása rövidített alakba UPDATE film SET rendező= R. Howard WHERE rendező= Ron Howard
87 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 17/22 DML utasítások DELETE Sorokat egy relációból a DELETE utasítással törölhetünk. Szintakszis: DELETE FROM <reláció> WHERE <feltétel>
88 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 17/22 DML utasítások DELETE Sorokat egy relációból a DELETE utasítással törölhetünk. Szintakszis: DELETE FROM <reláció> WHERE <feltétel> Hatása: a <reláció> reláció feltételre illeszkedő sorait törli.
89 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 17/22 DML utasítások DELETE Sorokat egy relációból a DELETE utasítással törölhetünk. Szintakszis: DELETE FROM <reláció> WHERE <feltétel> Hatása: a <reláció> reláció feltételre illeszkedő sorait törli. Megjegyzés: a WHERE <feltétel> rész elhagyása esetén a reláció összes sorát törli.
90 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 17/22 DML utasítások DELETE Sorokat egy relációból a DELETE utasítással törölhetünk. Szintakszis: DELETE FROM <reláció> WHERE <feltétel> Hatása: a <reláció> reláció feltételre illeszkedő sorait törli. Megjegyzés: a WHERE <feltétel> rész elhagyása esetén a reláció összes sorát törli. Példa 15: Azon filmek törlése, amiknek a rendezője E. K. monogrammú DELETE FROM film WHERE rendező LIKE E.% K%
91 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 18/22 SQL Data Definition Language Séma létrehozása Séma törlése Séma módosítása
92 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 18/22 SQL Data Definition Language Séma létrehozása Séma törlése Séma módosítása Indexek létrehozása és kezelése (az indexekről később lesz szó részletesen)
93 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 18/22 SQL Data Definition Language Séma létrehozása Séma törlése Séma módosítása Indexek létrehozása és kezelése (az indexekről később lesz szó részletesen) Nézetek létrehozása
94 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 18/22 SQL Data Definition Language Séma létrehozása Séma törlése Séma módosítása Indexek létrehozása és kezelése (az indexekről később lesz szó részletesen) Nézetek létrehozása Kényszerek létrehozása
95 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 18/22 SQL Data Definition Language Séma létrehozása Séma törlése Séma módosítása Indexek létrehozása és kezelése (az indexekről később lesz szó részletesen) Nézetek létrehozása Kényszerek létrehozása Triggerek (kicsit) A triggerek már az SQL3-hoz tartoznak, a triggerek segítségével az adatbázis valamely változásakor egy tárolt eljárást hajthatunk végre. Itt fogunk beszélni a rekurzióról is, mert az is SQL3-as dolog, de az lekérdezés és nem DDL, a segítségével egy reláció tranzitív lezárását lehet kiszámolni rekurzívan.
96 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 19/22 Relációk létrehozása Relációk létrehozására a CREATE TABLE használandó. Minden attribútumnak típust és a reláción belül egyedi nevet kell adni.
97 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 19/22 Relációk létrehozása Relációk létrehozására a CREATE TABLE használandó. Minden attribútumnak típust és a reláción belül egyedi nevet kell adni. Szükség esetén megadható alapértelmezett érték is (DEFAULT kulcsszóval), melyeket az attribútum azon sorokban vesz fel, ahol a beszúráskor nem adtuk meg a konkrét értékét.
98 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 19/22 Relációk létrehozása Relációk létrehozására a CREATE TABLE használandó. Minden attribútumnak típust és a reláción belül egyedi nevet kell adni. Szükség esetén megadható alapértelmezett érték is (DEFAULT kulcsszóval), melyeket az attribútum azon sorokban vesz fel, ahol a beszúráskor nem adtuk meg a konkrét értékét. Lehetőség van arra is, hogy kényszereket definiáljunk az attribútumokra (pl. attribútum nem NULL, elsődleges kulcs, idegen kulcs, stb.), ezekről később lesz szó.
99 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 19/22 Relációk létrehozása Relációk létrehozására a CREATE TABLE használandó. Minden attribútumnak típust és a reláción belül egyedi nevet kell adni. Szükség esetén megadható alapértelmezett érték is (DEFAULT kulcsszóval), melyeket az attribútum azon sorokban vesz fel, ahol a beszúráskor nem adtuk meg a konkrét értékét. Lehetőség van arra is, hogy kényszereket definiáljunk az attribútumokra (pl. attribútum nem NULL, elsődleges kulcs, idegen kulcs, stb.), ezekről később lesz szó. Szintakszis: CREATE TABLE <relációnév> ( <attrib 1 > <adattípus 1 > [DEFAULT <érték>],... <attrib n > <adattípus n > [DEFAULT <érték>] )
100 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 20/22 Példa 16: Film reláció létrehozása CREATE TABLE film( filmid number(5), cím varchar(50), rendező char(30), év number(4), hossz number(3) DEFAULT 90)
101 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 20/22 Példa 16: Film reláció létrehozása CREATE TABLE film( filmid number(5), cím varchar(50), rendező char(30), év number(4), hossz number(3) DEFAULT 90) A lehetséges adattípusok függenek az adatbáziskezelőtől.
102 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 20/22 Példa 16: Film reláció létrehozása CREATE TABLE film( filmid number(5), cím varchar(50), rendező char(30), év number(4), hossz number(3) DEFAULT 90) A lehetséges adattípusok függenek az adatbáziskezelőtől. A főbb típusok: char(n) varchar(n) number(n,m) date n hosszú karaktersorozat maximum n hosszú karaktersorozat n hosszú, m tizedesjegyű szám dátum
103 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 21/22 Relációk törlése, módosítása Relációk törlésére a DROP TABLE használandó. Szintaxis: DROP TABLE <relációnév>
104 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 21/22 Relációk törlése, módosítása Relációk törlésére a DROP TABLE használandó. Szintaxis: DROP TABLE <relációnév> Példa 17: Film reláció törlése :-( DROP TABLE film
105 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 21/22 Relációk törlése, módosítása Relációk törlésére a DROP TABLE használandó. Szintaxis: DROP TABLE <relációnév> Példa 17: Film reláció törlése :-( DROP TABLE film Relációk módosítására az ALTER TABLE használandó.
106 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 21/22 Relációk törlése, módosítása Relációk törlésére a DROP TABLE használandó. Szintaxis: DROP TABLE <relációnév> Példa 17: Film reláció törlése :-( DROP TABLE film Relációk módosítására az ALTER TABLE használandó. Lehetőség van új attribútum definiálására (ADD), attribútum törlésére (DROP), attribútum adattípusának módosítására (MODIFY), kényszerek módosítására, alapértelmezett érték megadására. Mindezek csak a jelenlegi adatokkal konzisztensen végezhetők el. Például nem törölhető olyan attribútum, amire még van hivatkozás.
107 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 21/22 Relációk törlése, módosítása Relációk törlésére a DROP TABLE használandó. Szintaxis: DROP TABLE <relációnév> Példa 17: Film reláció törlése :-( DROP TABLE film Relációk módosítására az ALTER TABLE használandó. Lehetőség van új attribútum definiálására (ADD), attribútum törlésére (DROP), attribútum adattípusának módosítására (MODIFY), kényszerek módosítására, alapértelmezett érték megadására. Mindezek csak a jelenlegi adatokkal konzisztensen végezhetők el. Például nem törölhető olyan attribútum, amire még van hivatkozás. Szintaxis: ALTER TABLE <relációnév> <opciók>
108 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 21/22 Relációk törlése, módosítása Relációk törlésére a DROP TABLE használandó. Szintaxis: DROP TABLE <relációnév> Példa 17: Film reláció törlése :-( DROP TABLE film Relációk módosítására az ALTER TABLE használandó. Lehetőség van új attribútum definiálására (ADD), attribútum törlésére (DROP), attribútum adattípusának módosítására (MODIFY), kényszerek módosítására, alapértelmezett érték megadására. Mindezek csak a jelenlegi adatokkal konzisztensen végezhetők el. Például nem törölhető olyan attribútum, amire még van hivatkozás. Szintaxis: ALTER TABLE <relációnév> <opciók> Példa 18: Vetít relációhoz helyár hozzáadása ALTER TABLE vetít ADD helyár number(4)
109 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 21/22 Relációk törlése, módosítása Relációk törlésére a DROP TABLE használandó. Szintaxis: DROP TABLE <relációnév> Példa 17: Film reláció törlése :-( DROP TABLE film Relációk módosítására az ALTER TABLE használandó. Lehetőség van új attribútum definiálására (ADD), attribútum törlésére (DROP), attribútum adattípusának módosítására (MODIFY), kényszerek módosítására, alapértelmezett érték megadására. Mindezek csak a jelenlegi adatokkal konzisztensen végezhetők el. Például nem törölhető olyan attribútum, amire még van hivatkozás. Szintaxis: ALTER TABLE <relációnév> <opciók> Példa 18: Vetít relációhoz helyár hozzáadása ALTER TABLE vetít ADD helyár number(4) Példa 19: Mozi relációból a város eltávolítása ALTER TABLE mozi DROP város
110 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 21/22 Relációk törlése, módosítása Relációk törlésére a DROP TABLE használandó. Szintaxis: DROP TABLE <relációnév> Példa 17: Film reláció törlése :-( DROP TABLE film Relációk módosítására az ALTER TABLE használandó. Lehetőség van új attribútum definiálására (ADD), attribútum törlésére (DROP), attribútum adattípusának módosítására (MODIFY), kényszerek módosítására, alapértelmezett érték megadására. Mindezek csak a jelenlegi adatokkal konzisztensen végezhetők el. Például nem törölhető olyan attribútum, amire még van hivatkozás. Szintaxis: ALTER TABLE <relációnév> <opciók> Példa 18: Vetít relációhoz helyár hozzáadása ALTER TABLE vetít ADD helyár number(4) Példa 19: Mozi relációból a város eltávolítása ALTER TABLE mozi DROP város Példa 20: Ha a helyárakat ezentúl dollárban számoljuk... ALTER TABLE vetít MODIFY helyár number(4,2)
111 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 22/22 Indexek Egy reláció bizonyos attribútumaira indexet készíttethetünk: ez egy adatszerkezetet jelent, ami olyan sorok gyors keresését teszi lehetővé amelyek az adott attribútumokon valami adott értékeket vesznek fel.
112 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 22/22 Indexek Egy reláció bizonyos attribútumaira indexet készíttethetünk: ez egy adatszerkezetet jelent, ami olyan sorok gyors keresését teszi lehetővé amelyek az adott attribútumokon valami adott értékeket vesznek fel. SQL2-nek sem része, de gyakori, ezért tanuljuk. Szintaxis: CREATE INDEX <indexnév> ON <relációnév>(attribútumok listája)
113 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 22/22 Indexek Egy reláció bizonyos attribútumaira indexet készíttethetünk: ez egy adatszerkezetet jelent, ami olyan sorok gyors keresését teszi lehetővé amelyek az adott attribútumokon valami adott értékeket vesznek fel. SQL2-nek sem része, de gyakori, ezért tanuljuk. Szintaxis: CREATE INDEX <indexnév> ON <relációnév>(attribútumok listája) Példa 21: index a filmcím, rendező párra CREATE INDEX cím-rend ON film(cím, rendező)
114 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 22/22 Indexek Egy reláció bizonyos attribútumaira indexet készíttethetünk: ez egy adatszerkezetet jelent, ami olyan sorok gyors keresését teszi lehetővé amelyek az adott attribútumokon valami adott értékeket vesznek fel. SQL2-nek sem része, de gyakori, ezért tanuljuk. Szintaxis: CREATE INDEX <indexnév> ON <relációnév>(attribútumok listája) Példa 21: index a filmcím, rendező párra CREATE INDEX cím-rend ON film(cím, rendező) Ha meguntuk, el lehet dobni: DROP INDEX cím-rend
115 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 22/22 Indexek Egy reláció bizonyos attribútumaira indexet készíttethetünk: ez egy adatszerkezetet jelent, ami olyan sorok gyors keresését teszi lehetővé amelyek az adott attribútumokon valami adott értékeket vesznek fel. SQL2-nek sem része, de gyakori, ezért tanuljuk. Szintaxis: CREATE INDEX <indexnév> ON <relációnév>(attribútumok listája) Példa 21: index a filmcím, rendező párra CREATE INDEX cím-rend ON film(cím, rendező) Ha meguntuk, el lehet dobni: DROP INDEX cím-rend előny: gyors keresés lehetséges az index segítségével
116 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 22/22 Indexek Egy reláció bizonyos attribútumaira indexet készíttethetünk: ez egy adatszerkezetet jelent, ami olyan sorok gyors keresését teszi lehetővé amelyek az adott attribútumokon valami adott értékeket vesznek fel. SQL2-nek sem része, de gyakori, ezért tanuljuk. Szintaxis: CREATE INDEX <indexnév> ON <relációnév>(attribútumok listája) Példa 21: index a filmcím, rendező párra CREATE INDEX cím-rend ON film(cím, rendező) Ha meguntuk, el lehet dobni: DROP INDEX cím-rend előny: gyors keresés lehetséges az index segítségével hátrány: az adatszerkezetet karban kell tartani, így lassítja a beszúrást, törlést, módosítást
117 ADATBÁZISOK ELMÉLETE 9. ELŐADÁS 22/22 Indexek Egy reláció bizonyos attribútumaira indexet készíttethetünk: ez egy adatszerkezetet jelent, ami olyan sorok gyors keresését teszi lehetővé amelyek az adott attribútumokon valami adott értékeket vesznek fel. SQL2-nek sem része, de gyakori, ezért tanuljuk. Szintaxis: CREATE INDEX <indexnév> ON <relációnév>(attribútumok listája) Példa 21: index a filmcím, rendező párra CREATE INDEX cím-rend ON film(cím, rendező) Ha meguntuk, el lehet dobni: DROP INDEX cím-rend előny: gyors keresés lehetséges az index segítségével hátrány: az adatszerkezetet karban kell tartani, így lassítja a beszúrást, törlést, módosítást az a fontos, hogy miből van több, módosításból vagy lekérdezésből?
Adatbázisok elmélete 9. előadás
Adatbázisok elmélete 9. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
Adatbázisok elmélete 10. előadás
Adatbázisok elmélete 10. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2004 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
Adatbázisok elmélete 9. előadás
Adatbázisok elmélete 9. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2004 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
Adatbázisok elmélete
Adatbázisok elmélete SQL Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Katona Gyula Y. (BME SZIT) Adatbázisok elmélete 1 / 58 Az SQL nyelv
Adatbázisok elmélete 12. előadás
Adatbázisok elmélete 12 előadás A példákban használt relációs séma Csima Judit Katona Gyula Y Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz I B 137/b {csima,kiskat}@csbmehu nap ido
Adatbázisok elmélete 8. előadás
Adatbázisok elmélete 8. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
Lekérdez nyelvek típusai, általános jellemz ik. Adatbázisok Az SQL nyelv. Példák relációs adatbáziskezel nyelvekre. A példákban használt relációs séma
Lekérdez nyelvek típusai, általános jellemz ik Adatbázisok Az SQL nyelv Salamon Gábor gsala@cs.bme.hu fóliák by Katona Gyula Y. 2006. október 4. Lehetnek algebrai alapúak: relációs algebrán alapuló lekérdezés,
SQL haladó. Külső összekapcsolások, Csoportosítás/Összesítés, Beszúrás/Törlés/Módosítás, Táblák létrehozása/kulcs megszorítások
SQL haladó Külső összekapcsolások, Csoportosítás/Összesítés, Beszúrás/Törlés/Módosítás, Táblák létrehozása/kulcs megszorítások 1 Külső összekapcsolás Összekapcsoljuk R és S relációkat: R C S. R azon sorait,
Adatbázisok-1 előadás Előadó: dr. Hajas Csilla
Adatbázisok-1 előadás Előadó: dr. Hajas Csilla Áttekintés az I.zh-ig Áttekintés az 1ZH-ig // Adatbázisok-1 elıadás // Ullman (Stanford) tananyaga alapján // Hajas Csilla (ELTE IK) 1 Hol tartunk? Mit tanultunk
Adatbázisok. 8. gyakorlat. SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE), SELECT október október 26. Adatbázisok 1 / 17
Adatbázisok 8. gyakorlat SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE), SELECT 2015. október 26. 2015. október 26. Adatbázisok 1 / 17 SQL nyelv Structured Query Language Struktúrált lekérdez
8. Gyakorlat SQL. DDL (Data Definition Language) adatdefiníciós nyelv utasításai:
8. Gyakorlat SQL SQL: Structured Query Language; a relációs adatbáziskezelők szabványos, strukturált lekérdező nyelve SQL szabványok: SQL86, SQL89, SQL92, SQL99, SQL3 Az SQL utasításokat mindig pontosvessző
SQL ALAPOK. Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai
SQL ALAPOK Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai BEVEZETÉS SQL: Structured Query Language Strukturált Lekérdező Nyelv Szabvány határozza meg, azonban számos nyelvjárása létezik
Adatbázisok* tulajdonságai
Gazdasági folyamatok térbeli elemzése 4. előadás 2010. 10. 05. Adatbázisok* tulajdonságai Rendezett, logikailag összefüggő és meghatározott szempont szerint tárolt adatok és/vagy információk halmaza Az
ADATBÁZISOK gyakorlat: SQL 2. rész SELECT
ADATBÁZISOK 9-10. gyakorlat: SQL 2. rész SELECT SELECT utasítás általános alakja SELECT [DISTINCT] oszloplista FROM táblanévlista [WHERE feltétel] [GROUP BY oszloplista [HAVING feltétel] ] [ORDER BY oszloplista];
Adattípusok. Max. 2GByte
Adattípusok Típus Méret Megjegyzés Konstans BIT 1 bit TRUE/FALSE SMALLINT 2 byte -123 INTEGER 4 byte -123 COUNTER 4 byte Automatikus 123 REAL 4 byte -12.34E-2 FLOAT 8 byte -12.34E-2 CURRENCY / MONEY 8
Adattípusok. Max. 2GByte
Adattípusok Típus Méret Megjegyzés Konstans BIT 1 bit TRUE/FALSE TINIINT 1 byte 12 SMALLINT 2 byte -123 INTEGER 4 byte -123 COUNTER 4 byte Automatikus 123 REAL 4 byte -12.34E-2 FLOAT 8 byte -12.34E-2 CURRENCY
Adatbázisok I. Definíció: DDL: - objektum létrehozás CREATE - objektum megszüntetés DROP - objektum módosítás ALTER
Adatbázisok I 1 SQL- Utasítások csoportosítása Definíció: DDL: - objektum létrehozás CREATE - objektum megszüntetés DROP - objektum módosítás ALTER Módosítás: DML: - rekord felvitel INSERT - rekord törlés
Adatbázisok. 8. gyakorlat. SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE) október október 22. Adatbázisok 1 / 14
Adatbázisok 8. gyakorlat SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE) 2014. október 22. 2014. október 22. Adatbázisok 1 / 14 SQL nyelv Structured Query Language Struktúrált lekérdez nyelv A
Az SQL adatbázisnyelv: DML
Az SQL adatbázisnyelv: DML Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 6.5. Az adatbázis tartalmának módosítása (DML utasítások) INSERT, DELETE, UPDATE
Adatbázis használat I. 5. gyakorlat
Adatbázis használat I. 5. gyakorlat Tudnivalók Jövő hétre a normalizálást hozni vagy e- mailben beküldeni! 7. héten (= két hét múlva!) nagyzh + FF checkpoint: adattáblák feltöltése, megszorítások 2010.
Adatbázisok. 2. gyakorlat SQL november november 12. Adatbázisok 1 / 31
Adatbázisok 2. gyakorlat SQL 2016. november 12. 2016. november 12. Adatbázisok 1 / 31 SQL nyelv Structured Query Language Struktúrált lekérdez nyelv A relációs adatbáziskezelés szabványos nyelve Két f
Az SQL nyelv Structured Query Language (Struktúrált lekérdező nyelv)
Az SQL nyelv Structured Query Language (Struktúrált lekérdező nyelv) Az SQL a relációs adatbázis-kezelő rendszerek ma legelterjedtebb szabványosított adatbáziskezelő nyelve. Az IBM dolgozta ki 1983-ban,
Adatbázis-kezelés, információs-rendszerek
Adatbázis-kezelés, információs-rendszerek 3. Ea: Eskúel (2011) Structured Query Language v: 2011.09.05 Szűcs Miklós - ME, ÁIT. 1.o Témakörök SQL alapok DDL utasítások DML utasítások DQL utasítás DCL utasítások
Bevezetés: az SQL-be
Bevezetés: az SQL-be Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 2.3. Relációsémák definiálása SQL-ben, adattípusok, kulcsok megadása 02B_BevSQLsemak
Adatbázis tartalmának módosítása
Adatbázis tartalmának módosítása Tankönyv 6.5. Változtatások az adatbázisban A módosító utasítások nem adnak vissza eredményt, mint a lekérdezések, hanem az adatbázis tartalmát változtatják meg. 3-féle
Gyakorlás: Hozzunk létre egy Alkalmazottak táblát AZO szám, Részleg szöveg, Munkakör szöveg és BelépésDátuma dátum típussal.
Adatbázis létrehozása Adatleíró műveletek CREATE DATABASE "tan1" WITH ENCODING= LATIN2 ; vagy parancssorból a terminál alatt $ createdb tan1 E=latin2 Kapcsolódás az adatbázishoz $ psql tan1 Adattábla létrehozása
WHERE záradék (további lehetıségek) SQL specialitások, nem írhatók át relációs algebrába: LIKE. NULL értékek. Az ismeretlen (unknown) igazságérték
WHERE záradék (további lehetıségek) SQL specialitások, amelyek könnyen átírhatóak relációs algebrai kifejezésre (összetett kiválasztási feltételre) BETWEEN.. AND.. intervallumba tartozás IN (értékhalmaz)
Adatbázis rendszerek SQL nyomkövetés
Adatbázis rendszerek 1. 12. SQL nyomkövetés 1/32 B ITv: MAN 2017.10.26 Nyomkövetési feladat 2/32 Gyakorló feladatok Termék-Vásárlás-Vásárló Oktató-Tantárgy-Hallgató 3/32 Gyakorló feladat: Termék-Vásárlás-Vásárló
Adatbázis-lekérdezés. Az SQL nyelv. Makány György
Adatbázis-lekérdezés Az SQL nyelv Makány György SQL (Structured Query Language=struktúrált lekérdező nyelv): relációs adatbázisok adatainak visszakeresésére, frissítésére, kezelésére szolgáló nyelv. Születési
SQL PÉLDATÁR. készült a PTE TTK Iskolai informatika III. kurzus teljesítésére
SQL PÉLDATÁR készült a PTE TTK Iskolai informatika III. kurzus teljesítésére PTE TTK Czimmermann Gergely MA matematika informatika tanár szakos hallgató 2017 Tartalomjegyzék 1. Adatleíró műveletek... 3
A relációs adatbáziskezelés szabványos nyelve Két fő csoportba sorolhatók az utasításai
8. gyakorlat Structured Query Language Struktúrált lekérdező nyelv A relációs adatbáziskezelés szabványos nyelve Két fő csoportba sorolhatók az utasításai DDL (Data Definition Language) adatstruktúra definiáló
Adatbázis-kezelés. Harmadik előadás
Adatbázis-kezelés Harmadik előadás 39 Műveletek csoportosítása DDL adat definiálás Objektum létrehozás CREATE Objektum törlés DROP Objektum módosítás ALTER DML adat módosítás Rekord felvitel INSERT Rekord
Adatbázisok elmélete 11. előadás
Adatbázisok elmélete 11. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2004 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
SQL DDL-1: táblák és megszorítások
SQL DDL-1: táblák és megszorítások Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 2.3. Relációsémák definiálása 7.1. Kulcsok és idegen kulcsok 7.2. Értékekre
ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT
ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai Kar Nappali Tagozat ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT NÉV: MÁK VIRÁG NEPTUN KÓD: A DOLGOZAT CÍME: Jani bácsi székadatbázisa Beadási határidő: 14. oktatási hét
SQL. Táblák összekapcsolása lekérdezéskor Aliasok Allekérdezések Nézettáblák
SQL Táblák összekapcsolása lekérdezéskor Aliasok Allekérdezések Nézettáblák A SELECT UTASÍTÁS ÁLTALÁNOS ALAKJA (ISM.) SELECT [DISTINCT] megjelenítendő oszlopok FROM táblá(k direkt szorzata) [WHERE feltétel]
B I T M A N B I v: T 2015.03.01 M A N
Adatbázis Rendszerek MSc 2. Gy: MySQL Táblák, adatok B I v: T 2015.03.01 M A N 1/41 Témakörök SQL alapok DDL utasítások DML utasítások DQL utasítások DCL utasítások 2/41 Az SQL jellemzése Az SQL a relációs
Adatbázisok. 9. gyakorlat SQL: SELECT október október 26. Adatbázisok 1 / 14
Adatbázisok 9. gyakorlat SQL: SELECT 2015. október 26. 2015. október 26. Adatbázisok 1 / 14 SQL SELECT Lekérdezésre a SELECT utasítás szolgál, mely egy vagy több adattáblából egy eredménytáblát állít el
Relációs algebra áttekintés és egy táblára vonatkozó lekérdezések
Relációs algebra áttekintés és egy táblára vonatkozó lekérdezések Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 2.4. Relációs algebra (áttekintés) 5.1.
Informatikai képzés Információs rendszerek dr. Hajas Csilla (ELTE IK)
Informatikai képzés Információs rendszerek dr. Hajas Csilla (ELTE IK) http://sila.hajas.elte.hu/ 5.hét: SQL áttekintés, táblák létrehozása és adatok felvitele Az előadások Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek
Adatbázisok 1 2013-14 tavaszi félév Vizsgatételsor
Adatbázisok 1 2013-14 tavaszi félév Vizsgatételsor 1. Relációs adatmodell alapjai Adatmodell: Az adatmodell egy jelölésmód egy adatbázis adatszerkezetének a leírására, beleértve az adatra vonatkozó megszorításokat
SQL parancsok feldolgozása
Az SQL nyelv SQL nyelv szerepe Sequental Query Language, deklaratív nyelv Halmaz orientált megközelítés, a relációs algebra műveleteinek megvalósítására Előzménye a SEQUEL (IBM) Algoritmus szerkezeteket
SQL DDL-2 (aktív elemek) triggerek
SQL DDL-2 (aktív elemek) triggerek Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 7.fej.: Megszorítások és triggerek 7.4. Önálló megszorítások 7.5. Triggerek
Több tábla összekapcsolásán alapuló lekérdezések
Több tábla összekapcsolásán alapuló lekérdezések Több táblás lekérdezés EMPLOYEES DEPARTMENTS Az összekapcsolások fajtái Direktszorzat (kereszt-összekapcsolás) Természetes összekapcsolás USING utasítással
SQL. 1.rész. 1.elıadás // Adatbázisok-1 elıadás // Ullman-Widom (Stanford) tananyaga alapján // Hajas Csilla (ELTE IK) 1
SQL 1.rész 1.elıadás // Adatbázisok-1 elıadás // Ullman-Widom (Stanford) tananyaga alapján // Hajas Csilla (ELTE IK) 1 SQL története, szabványok Szabvány adatbázis-kezelő nyelv: SQL SQL (angol kiejtésben
Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések
Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések Structured Query Language adatbázisok kezelésére szolgáló lekérdező nyelv Szabályok: Utasítások tetszés szerint tördelhetők Utasítások végét pontosvessző zárja
Adatbázis I. 11. előadás. Kulcsok az SQL ben. Hivatkozásépségi megszorítások és idegen kulcsok.
Adatbázis I. 11. előadás Kulcsok az SQL ben. Hivatkozásépségi megszorítások és idegen kulcsok. 1 1. Kulcsok az SQL-ben 2. Hivatkozási épség és idegen kulcsok 3. Attribútum értékre vonatk. megszorítások
BEVEZETÉS Az objektum fogalma
BEVEZETÉS Az objektum fogalma Program (1) Adat (2) Objektum Kiadványszerkesztés Word Táblázatkezelés Excel CAD AutoCad Adatbáziskezelés Access 1 Program (1) Adat (2) Objektum Adatmodell (2) A valós világ
SQL jogosultság-kezelés. Privilégiumok Grant és Revoke Grant Diagrammok
SQL jogosultság-kezelés Privilégiumok Grant és Revoke Grant Diagrammok 1 Jogosultság-kezelés Egy fájlrendszer általában jogosultságokat rendel az általa kezelt objektumokhoz. Tipikusan olvasható, írható,
Lekérdezések az SQL-ben 1.rész
Lekérdezések az SQL-ben 1.rész Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 6.1. Egyszerű (egy-relációs) lekérdezések az SQL-ben - Select-From-Where utasítás
Tábla létrehozása: CREATE TABLE alma( ID INT( 3 ) NOT NULL PRIMARY KEY, Leiras VARCHAR( 100 ) );
Tábla létrehozása: CREATE TABLE alma( ID INT( 3 ) NOT NULL PRIMARY KEY, Leiras VARCHAR( 100 ) ); CREATE TABLE `dihunor`.`csapat` ( `ID` INT( 4 ) NOT NULL AUTO_INCREMENT PRIMARY KEY COMMENT 'A csapat azonositoja',
Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 1. Az SQL nyelv 1 Az SQL DDL alapjai 2
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Az SQL nyelv 1 Az SQL DDL alapjai 2 Adatbázis parancsok 2 Táblaparancsok 2 A táblázat létrehozása 2 A táblázat módosítása 3 A tábla törlése 3 Indextábla létrehozása 3
3.előadás: Adatbázisok-I. dr. Hajas Csilla (ELTE IK)
3.előadás: Adatbázisok-I. dr. Hajas Csilla (ELTE IK) http://sila.hajas.elte.hu/ SQL SELECT - FROM WHERE Alkérdések - Összekapcsolások Tankönyv: 6.3. Alkérdések WHERE záradékban Alkérdések FROM záradékban
Több tábla összekapcsolásán alapuló lekérdezések. Copyright 2004, Oracle. All rights reserved.
Több tábla összekapcsolásán alapuló lekérdezések Copyright 2004, Oracle. All rights reserved. Célkitűzés Egynél több táblának egyenlőségen vagy nem-egyenlőségen alapuló összekapcsolást végző SELECT utasítások
Megszorítások. AB1_06A_Megszorítások - Adatbázisok-1 EA (Hajas Csilla, ELTE IK) - J.D. Ullman elıadásai alapján
Megszorítások Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 7.1. Kulcsok és idegen kulcsok 7.2. Attribútumra vonatkozó megszorítások 7.3. Megszorítások módosítása
Lekérdezések az SQL-ben 1.rész
Lekérdezések az SQL-ben 1.rész Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 6.1. Egyszerű (egy-relációs) lekérdezések az SQL-ben - Select-From-Where utasítás
STRUCTURED QUERY LANGUAGE(SQL) - ALAPOK
STRUCTURED QUERY LANGUAGE(SQL) - ALAPOK Az adatbázis-kezelők elvárásai közé tartozik az, hogy legyen egy olyan adatbázis-kezelőktől független nyelv, amely az adatdefiníciós, az adatmanipulációs és a lekérdező
BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei
1. Mi az elsődleges következménye a gyenge logikai redundanciának? inkonzisztencia veszélye felesleges tárfoglalás feltételes függés 2. Az olyan tulajdonság az egyeden belül, amelynek bármely előfordulása
A relációs algebra egy speciális algebra, amely néhány egyszerű, de hathatós. operandusok. Egy reláció megadható a nevével vagy közvetlenül, sorainak
Informatika szigorlat 11-es tétel: Lekérdező nyelvek 1. Relációs algebra A relációs algebra egy speciális algebra, amely néhány egyszerű, de hathatós módszert ad arra nézve, hogy miként építhetünk új relációkat
Bevezetés az SQL-be. Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009
Bevezetés az SQL-be Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 2.3. Relációsémák definiálása SQL-ben Kulcsok megadása (folyt.köv.7.fej.) -- még: Relációs
SQL- Utasítások csoportosítása Definíció: DDL: - objektum létrehozás CREATE - objektum megszüntetés DROP - objektum módosítás ALTER
Adatbázisok I SQL- Utasítások csoportosítása Definíció: DDL: - objektum létrehozás CREATE - objektum megszüntetés DROP - objektum módosítás ALTER Módosítás: DML: - rekord felvitel INSERT - rekord törlés
Adatbázis Rendszerek I. 10. SQL alapok (DML esettanulmány)
Adatbázis Rendszerek I. 10. SQL alapok (DML esettanulmány) 23/1 B IT v: 2018.10.31 MAN DML adatokon műveletet végző utasítások DML Data Manipulation Language Rekordok (sorok) beszúrása (felvitele) Mezők
Tankönyv példák kidolgozása
Tankönyv példák kidolgozása Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 Áttekintés: Rel.algebra és SQL Példák: Tk.2.4.14.Feladatok Tk.54-57.o. 2.4.1.feladat
SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) "közönséges" felhasználók
SQL*Plus Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP dolgozó), DEPT osztály) "közönséges" felhasználók Adatszótár: metaadatokat tartalmazó, csak olvasható táblák táblanév-prefixek:
Relációsémák létrehozása SQL nyelvben
Relációsémák létrehozása SQL nyelvben SQL (Structured Query Language) lekérdezés módosítás relációséma leírására alkalmas utasítások: attribútumnevek, attribútumok adattípusa megszorításokat is megadhatunk,
Adatbázisok-I. előadás dr. Hajas Csilla (ELTE IK)
Adatbázisok-I. előadás dr. Hajas Csilla (ELTE IK) http://sila.hajas.elte.hu/ 5.ea: SQL áttekintés SQL DML, DDL Az előadások Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés alapján készültek, forrás: http://infolab.stanford.edu/~ullman/dscb.html
Webfejlesztés 4. alkalom
Webfejlesztés 4. alkalom Adatbázis kezelés, SQL alapismeretek, MySQL és a PHPMyAdmin használata Adatbázis kezelési alapok Az adatbázisok alapvetően adatkiszolgálást, illetve különböző szűréi, szeparálási
ADATBÁZISOK ELMÉLETE 5. ELŐADÁS 3/22. Az F formula: ahol A, B attribútumok, c érték (konstans), θ {<, >, =,,, } Példa:
Adatbázisok elmélete 5. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
Java és web programozás
Budapesti M szaki Egyetem 2013. november 20. 10. El adás SQLite SQLite: Adatbázis kezel rendszer SQL standardokat nagyrészt követi Nagyon elterjedt, pl böngész kben is használt Nehéz olyan programnyelvet
LEKÉRDEZÉSEK SQL-BEN. A relációs algebra A SELECT utasítás Összesítés és csoportosítás Speciális feltételek
LEKÉRDEZÉSEK SQL-BEN A relációs algebra A SELECT utasítás Összesítés és csoportosítás Speciális feltételek RELÁCIÓS ALGEBRA A relációs adatbázisokon végzett műveletek matematikai alapjai Halmazműveletek:
5.előadás: Adatbázisok-I. dr. Hajas Csilla (ELTE IK)
5.előadás: Adatbázisok-I. dr. Hajas Csilla (ELTE IK) http://sila.hajas.elte.hu/ SQL gyakorlatban: SELECT záradékai és a kiterjesztett relációs algebra Tankönyv: 5.1.- 5.2. Kiterjesztett relációs algebra
Adatbázis Rendszerek I. 9. SQL alapok (DDL esettanulmány)
Adatbázis Rendszerek I. 9. SQL alapok (DDL esettanulmány) 41/1 B IT v: 2017.10.30 MAN DDL Adatstruktúra definiáló utasítások DDL Data Definition Language Adatszerkezetek (elsősorban táblák) létrehozása,
Adatbázis rendszerek. Molnár Bence. Szerkesztette: Koppányi Zoltán
Adatbázis rendszerek Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán A mai órán A mai órán SQL (és ami mögötte van) Mi lesz a ZH-ban? SQL Történet 1970-es évek eleje IBM SEQUEL (Structured English QUery Languge)
Az SQL nyelv. SQL (Structured Query Language = Strukturált Lekérdező Nyelv).
Az SQL nyelv SQL (Structured Query Language = Strukturált Lekérdező Nyelv). A lekérdezési funkciók mellett a nyelv több olyan elemmel is rendelkezik, amelyek más adatkezelési funkciók végrehajtására is
Adatbázis rendszerek. Molnár Bence. Szerkesztette: Koppányi Zoltán
Adatbázis rendszerek Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán A mai órán A mai órán Házi tapasztalatok SQL (és ami mögötte van) Házi tapasztalatok Házi tapasztalatok Házik besorolása megtörtént Oktatói
Készítette: Szabóné Nacsa Rozália
Készítette: Szabóné Nacsa Rozália nacsa@inf.elte.hu 1 Structured Query Language (Struktúrált lekérdező nyelv) Relációs adatbázisok kezelésére kifejlesztett szabvány 2 DIAKOK dkód vnév knév 1001 Kiss János
Adatbázis Rendszerek II. 8. Gyakorló környezet
Adatbázis Rendszerek II. 8. Gyakorló környezet 1/24 B IT v: 2017.10.26 MAN Gyakorló környezet Géptermek 193.6.5.58:8080/apex H16_neptunkód ADMIN neptunkód 2/24 Jelszó váltás 1 2 3 4 3/24 Gyakorló környezet
SQL bevezetés. Select-From-Where záradékok Több relációt tartalmazó lekérdezések Alkérdések
SQL bevezetés Select-From-Where záradékok Több relációt tartalmazó lekérdezések Alkérdések 1 Miért az SQL? Az SQL magas szintű programozási nyelv. A hogyan helyett azt mondjuk meg, hogy mit szeretnénk.
Gazdasági folyamatok térbeli elemzése. 5. elıadás
Gazdasági folyamatok térbeli elemzése 5. elıadás Adatbázisok* tulajdonságai Rendezett, logikailag összefüggı és meghatározott szempont szerint tárolt adatok és/vagy információk halmaza Az adatok között
Többtáblás lekérdezések megjelenítése
Többtáblás lekérdezések megjelenítése Célkitűzés Egynél több táblának egyenlőségen vagy nem-egyenlőségen alapuló összekapcsolást végző SELECT utasítások írása. Egy táblának önmagával történő összekapcsolása.
Fájlszervezés. Adatbázisok tervezése, megvalósítása és menedzselése
Fájlszervezés Adatbázisok tervezése, megvalósítása és menedzselése Célok: gyors lekérdezés, gyors adatmódosítás, minél kisebb tárolási terület. Kezdetek Nincs általánosan legjobb optimalizáció. Az egyik
Az SQL lekérdeznyelv
Az SQL lekérdeznyelv A legtöbb relációs ABKR az adatbázist az SQL-nek (Structured Query Language) nevezett lekérdeznyelv segítségével kérdezi le és módosítja. Az SQL központi magja ekvivalens a relációs
AB1 ZH mintafeladatok. 6. Minősítse az állításokat! I-igaz, H-hamis
AB1 ZH mintafeladatok 1. Töltse ki, és egészítse ki! Matematikai formalizmus arra, hogy hogyan építhetünk új relációkat a régi relációkból. Az adatoknak egy jól strukturált halmaza, amelyből információ
A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni:
1 Adatbázis kezelés 2. gyakorlat A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: Táblák létrehozása,
ADATBÁZIS RENDSZEREK I BEADANDÓ
ADATBÁZIS RENDSZEREK I BEADANDÓ n é v : H u zynets Erik n e p t un: BJ8BDJ t a n k ö r: G2-BGI G y a k. v ezető: Smid László G y a k. időpontja: Szerda 16-18 Feladat megfogalmazása Beadandóm főként számítógépes
SQL DDL: Táblák, megszorítások (constraints), triggerek, nézettáblák
SQL DDL: Táblák, megszorítások (constraints), triggerek, nézettáblák Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 7.1.-7.4. Megszorítások 7.5.-7.6. Triggerek
LOGISZTIKAI ADATBÁZIS RENDSZEREK JOIN, AGGREGÁCIÓ
LOGISZTIKAI ADATBÁZIS RENDSZEREK JOIN, AGGREGÁCIÓ Lénárt Balázs tanársegéd TANTERV Hét Dátum Előadó Előadások Időpont: szerda 8:30-10:00, helye: LFSZÁMG Dátum Gyakvezető 1. 9. 11. Tokodi Adatbázis kezelés
Az indexelés újdonságai Oracle Database 12c R1 és 12c R2
Az indexelés újdonságai Oracle Database 12c R1 és 12c R2 Szabó Rozalinda Oracle adattárház szakértő, oktató szabo.rozalinda@gmail.com Index tömörítés fejlődése 8.1.3-as verziótól: Basic (Prefixes) index
Elemi alkalmazások fejlesztése IV.
Structured Query Language (Struktúrált lekérdez ı nyelv) Relációs adatbázisok kezelésére kifejlesztett szabvány né Nacsa Rozália nacsa@inf.elte.hu Fejlesztı : MySQLAB weboldal: www.mysql.com MySQL installálása.
Access alapok. Megnevezés Művelet Minta. Új adatbázis létrehozása. Új / Üres adatbázis.. Tábla létrehozása tervező nézetben.
Access alapok Megnevezés Művelet Minta Új adatbázis Új / Üres adatbázis.. A tábla mezőinek beállítása tervező nézetben Mezőnév = az adott oszlop neve, Adattípus = az oszlopban szereplő adatok mintája (szöveg,
Adatbázisok elmélete 12. előadás
Adatbázisok elmélete 12. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
Adatbázis tartalmának módosítása. SQL DML utasítások
Adatbázis tartalmának módosítása Tankönyv: Ullman-Widom: SQL DML utasítások Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 6.3. Alkérdések a záradékokban (folyt) (where, having
Nézetek és indexek. 8. fejezet Nézettáblák
1 ~... lk 8. fejezet Nézetek és indexek Ezt a fejezetet a nézettáblák ismertetésével kezdjük. A nézettábla olyan reláció, melyet más relációkra vonatkozó lekérdezésekkel definiálunk. A nézettáblák az adatbázisban
Java és web programozás
Budapesti Műszaki Egyetem 2015. 04. 08. 10. Előadás Ami kimearad múlthéten Ha már megvan a KeyListener vagy MouseListener osztályunk a következõ módon tudjuk hozzárendelni egy JFrame vagy JPanel-hez: Ami
Adatbázis rendszerek Ea: Esqúel. Structured Query Language
Adatbázis rendszerek 1. 4. Ea: Esqúel Structured Query Language 64/1 B ITv: MAN 2015.09.17 Témakörök SQL alapok DDL utasítások DML utasítások DQL utasítás DCL utasítások Gyakorló feladatok Ellenőrző kérdések
BEVEZETÉS Az objektum fogalma
BEVEZETÉS Az objektum fogalma Program (1) Adat (2) Objektum Kiadványszerkesztés Word Táblázatkezelés Excel CAD AutoCad Adatbáziskezelés Access 1 Program (2) Adat (1) Objektum 1. Adatmodell A valós világ
A könyv tartalomjegyzéke
A könyv tartalomjegyzéke Elıszó Bevezetés Adatbázis-kezelı rendszerek Adatmodellezés Alapfogalmak Egyedhalmaz, egyed Kapcsolat, kapcsolat-elıfordulás, kapcsolat típusa Tulajdonság, tulajdonságérték, értékhalmaz
Adatbáziskezelő-szerver. Relációs adatbázis-kezelők SQL. Házi feladat. Relációs adatszerkezet
1 2 Adatbáziskezelő-szerver Általában dedikált szerver Optimalizált háttértár konfiguráció Csak OS + adatbázis-kezelő szoftver Teljes memória az adatbázisoké Fő funkciók: Adatok rendezett tárolása a háttértárolón
Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila
Programozás Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 22. Bevezetés Adatbáziskezelés
3. Előadás. Az SQL adatbázisnyelv (Tartalom) Az SQL története. Az SQL felépítése. Adattípúsok. SQL utasítások
Sapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda 3. Előadás Az SQL adatbázisnyelv (Tartalom) Az SQL története Az SQL felépítése Adattípúsok SQL utasítások 1 Sapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem