Nyékyné Gaizler Judit 2.1. A jelkészlet ffl 29 Az ASCII kód ffl 31 Az EBCDIC kód ffl 31 Az ISO 8859 család ffl 32 A Unicode szabvány ffl 32
|
|
- Mátyás Fekete
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bevezetés ffl 2 1. Programozási nyelvek tervezése ffl 7 Fodor Szabina 1.1. Történeti áttekintés ffl 7 Akorainyelvek ffl 8 A szoftverfejlesztés kialakulása ffl A programozási nyelvek szerepe ffl A programozási nyelvek tervezésének alapelvei ffl 13 A jó programozási nyelv tulajdonságai ffl 13 A nyelvtervezés lépései ffl Programozási nyelvek csoportosítása ffl 18 Imperatív, procedurális nyelvek ffl 18 Applikatív, funkcionális nyelvek ffl 19 Szabály alapú, logikai nyelvek ffl 20 Objektumorientált nyelvek ffl A programozási nyelvek szabványosítása ffl Nemzetközi programozás ffl A programozási környezet nyelvre gyakorolt hatása ffl 25 Önálló fordítási egységek ffl 25 Tesztelésésnyomkövetés ffl Lexikális elemek ffl 29 Nyékyné Gaizler Judit 2.1. A jelkészlet ffl 29 Az ASCII kód ffl 31 Az EBCDIC kód ffl 31 Az ISO 8859 család ffl 32 A Unicode szabvány ffl 32
2 viii ffl Tartalomjegyzék 2.2. A programozási nyelvek jelkészletei ffl Azonosítók ffl 35 A használható karakterek ffl 36 A megengedett szintaxis ffl 36 Akis-ésanagybetűk megkülönböztetése ffl 37 Hosszúsági megkötések ffl 37 A fenntartott szavak ffl Literálok ffl 39 Számliterálok ffl 39 Karakterek és karaktersorozatok ffl Megjegyzések ffl Vezérlési szerkezetek, utasítások ffl 45 Csizmazia Albert, Csizmazia Balázs 3.1. A programozó feladata ffl 45 Mondatszerűleírás ffl 46 Folyamatábrák ffl 47 D-diagramok ffl 48 Blokkdiagramok ffl 49 Struktogramok ffl Az assembly nyelvű megoldás ffl 50 APascalnyelvűprogram ffl 51 A Motorola es család programozása ffl 51 Az MC es assembly kód ffl 56 Az assembly és a Pascal nyelvű kód összevetése ffl Egy elemi megközelítés ffl 58 A while-programok elemei ffl 59 Magasabb szintűműveletek ffl Vezérlési megközelítések ffl 61 Imperatív programozási nyelvek ffl 61 Deklaratív és funkcionális nyelvek ffl 61 Párhuzamos végrehajtás ffl 62 Eseményvezérelt programozás ffl A vizsgált programozási nyelvek ffl 63 Mondatszerű algoritmusleírás: COBOL ffl 63 Strukturált programozás: a Pascal nyelv ffl 65 Hordozható assembly: a C nyelv ffl 66 Minden objektum: a Smalltalk ffl 67 Egyéb vizsgált programnyelvek ffl 67
3 Tartalomjegyzék ffl ix 3.6. Értékadás, aritmetikai utasítások ffl 68 A COBOL eszköztára ffl 68 Egyszerű értékadás: a Pascal nyelv ffl 69 Értékadás a C nyelvben ffl 69 A Smalltalk megoldása ffl 70 A többszörös értékadás és a CLU ffl 70 Az értékadás szerepe a programokban ffl 71 Az üres utasítás ffl Szekvencia és blokk utasítás ffl 71 Blokk utasítás a Pascalban ffl 72 Szakítás a Pascal hagyományaival: az Ada nyelv ffl 73 A C nyelvcsalád jellemzői ffl 74 A Smalltalk blokk utasítása ffl Feltétel nélküli vezérlésátadás ffl 75 A COBOL eszközei ffl 76 Feltétel nélküli vezérlésátadás a Pascalban ffl 76 Modula-3: búcsú a GOTO-tól ffl 77 Különleges vezérlési utasítások a C-ben ffl 77 AJavaújdonságai ffl Elágazási szerkezetek ffl 79 Elágazás a COBOL-ban ffl 80 Feltételes utasítás a Pascalban ffl 81 Többirányú elágazás a Pascalban ffl 82 Biztonságos elágazások: a Modula-3 újításai ffl 82 Biztonságos CASE a Modula-3-ban ffl 84 A C nyelv elágazási szerkezetei ffl 84 Többágú elágazás a C-ben ffl 85 Többágú elágazás a C#-ban ffl 85 Feltételes utasítás a Smalltalkban ffl Ciklusszerkezetek ffl 87 A COBOL ciklusai ffl 87 Ciklusutasítások a Pascalban ffl 88 Modula-3: biztonságos ciklusok ffl 90 loop end exit ciklusok ffl 91 Az Ada nyelv eszközei ffl 91 Ismétlési szerkezetek a C és a Java nyelvben ffl 92 A C# nyelv újdonságai ffl 93 Bejárók (iterátorok) ffl 94 Ciklusutasítás a Smalltalkban ffl Önhívó kód (rekurzió) ffl Összefoglalás ffl 99
4 x ffl Tartalomjegyzék 4. Hatókör, élettartam ffl 103 Balázs Iván József, Porkoláb Zoltán 4.1. A memóriaterülek típusai ffl 104 A statikus memóriaterület ffl 104 A dinamikus memóriaterület ffl 104 Az automatikus memóriaterület ffl 105 Egy egyszerűpélda ffl Hatókör ffl 106 Globális hatókör ffl 108 Fordítási egység mint hatókör ffl 108 Függvény és kódblokk mint hatókör ffl 109 Egy típus mint hatókör ffl Élettartam ffl Példák ffl Típusok ffl 119 Pécsy Gábor 5.1. Mi a típus? ffl 119 Típus a fordítóprogram szemszögéből ffl 119 Típus a programozó szemszögéből ffl 120 A programozási nyelvek típusossága ffl 122 Típuskonverzió ffl Típusok osztályozása ffl 127 Típusosztályok ffl 128 Attribútumok az Ada nyelvben ffl Skalár típusosztály ffl 129 Ábrázolás ffl 129 Műveletek ffl 130 Az Ada skalártípusai ffl Diszkrét típusosztály ffl 131 Felsorolási típusok ffl 131 Egész típusok ffl 133 Csellengők ffl Valós típusosztály ffl 140 Típusértékhalmaz ffl 140 Műveletek ffl 141 Programozási nyelvek ffl Mutató típusok ffl 143 Memóriagazdálkodás ffl 144 Típusértékhalmaz ffl 146 Műveletek ffl 148 Alprogramra hivatkozó mutató ffl 151 Nyelvi specialitások ffl 152
5 Tartalomjegyzék ffl xi 5.7. Kifejezések ffl 155 Kifejezések szerkezete ffl 155 Kifejezések kiértékelése ffl Egyéb nyelvi specialitások ffl Összefoglalás ffl Típuskonstrukciók ffl 167 Pécsy Gábor 6.1. Direktszorzat típus ffl 170 Típusértékhalmaz ffl 170 Műveletek ffl 171 A direktszorzat ábrázolása ffl 174 Egyedi nyelvi elemek ffl Unió típus ffl 178 Típusértékhalmaz ffl 178 Műveletek ffl 179 Unió jellegű típuskonstrukciók ffl Iterált típus ffl Vektor ffl 188 Típusértékhalmaz ffl 188 Műveletek ffl 189 Nyelvi specialitások ffl 190 Általánosítás több dimenzióra tömbök ffl Halmaz ffl 195 Típusértékhalmaz ffl 195 Műveletek ffl Egyéb iterált konstrukciók ffl Összefoglalás ffl Alprogramok ffl 203 Kozsik Tamás 7.1. Az alprogramok hatása a szoftverminőségre ffl Eljárások és függvények ffl 205 Nyelvek, ahol nincs különbség ffl 206 Nyelvek, ahol van különbség ffl 208
6 xii ffl Tartalomjegyzék 7.3. Az alprogramok és hívások szerkezete ffl 209 Mi lehet paraméter vagy visszatérési érték? ffl 209 Az alprogramok specifikációja ffl 216 Alprogramok törzse ffl 222 Az alprogramok meghívása ffl 227 Rekurzív alprogramok ffl 232 Az alprogramok deklarációja ffl 233 Makrók és inline alprogramok ffl 235 Alprogram típusok ffl Paraméterátadás ffl 237 Paraméterátadási módok ffl 237 A paraméterátadási módok összehasonlítása ffl 245 A lehetőségek néhány programozási nyelvben ffl Az alprogramok környezete ffl 253 Külön fordíthatóság ffl 254 Beágyazhatóság ffl 255 Statikus és dinamikus hatókör ffl 257 A változók élettartama ffl Az alprogramnevek túlterhelése ffl 261 Operátorok túlterhelése ffl Az alprogramok megvalósítása ffl 264 Paraméterként átadott alprogramok megvalósítása ffl Iterátorok ffl Korutinok ffl Összefoglalás ffl Kivételkezelés ffl 277 Nohl Attila Rajmund 8.1. Bevezetés ffl 277 A kivételkezelés alapfogalmai ffl 277 Miért jó a kivételkezelés? ffl 279 A kivételkezelések összehasonlításának szempontjai ffl A kivételkezelés kezdetei ffl 285 Egy utasítás kivételkezelése: FORTRAN ffl 285 Több utasítás kivételkezelése: COBOL ffl 286 Dinamikus kivételkezelés: PL/I ffl 286
7 Tartalomjegyzék ffl xiii 8.3. Fejlett kivételkezelés ffl 288 Statikus kivételkezelés: CLU ffl 288 Kivételek terjedése: Ada 95 ffl 289 Kivételosztályok megjelenése: C++ ffl 291 Helyességbizonyítás és kivételkezelés: Eiffel ffl 292 A finally blokk: Modula-3 ffl 294 Ellenőrzött kivételek: Java ffl 295 A Delphi kivételkezelése ffl 296 Egymásba ágyazott kivételek: C# ffl 297 Kivételkezelés függvényekkel: Common Lisp ffl 297 Új megoldások: Perl ffl Összefoglaló ffl Példaprogramok kivételkezelésre ffl 302 C++ ffl 302 Java ffl 304 Ada 95 ffl 306 Eiffel ffl Modulok ffl 315 Lakatos Attila 9.1. A moduláris tervezés ffl 315 A moduláris tervezés kritériumai ffl 315 A modularitás alapelvei ffl A modulok nyelvi támogatása ffl 320 Alacsonyszintűprogramnyelvek ffl 320 Procedurális programnyelvek ffl 321 Az Ada nyitott modulok támogatása ffl 323 Objektumorientált programnyelvek ffl 328 Funkcionális programnyelvek ffl Absztrakt adattípusok ffl 333 Pécsy Gábor Típuskonstrukciók és adatabsztrakció ffl Elvárások a programozási nyelvekkel szemben ffl Modulokra bontás ffl Egységbe zárás ffl Az ábrázolás elrejtése ffl 335 Átlátszatlan típus a C-ben ffl 336 Ada private típusok ffl 338 CLU absztrakt adattípusok ffl 338 Láthatósági szintek ffl 339
8 xiv ffl Tartalomjegyzék A specifikáció és implementáció szétválasztása ffl A modulfüggőség kezelése ffl Konzisztens használat ffl Általánosított programsémák ffl A programozási nyelvek értékelése ffl Típussal valóparaméterezés ffl 353 Hegedűs Hajnalka, Marcinkovics Tamás, Nyékyné Gaizler Judit, Kozsik Tamás Polimorfizmus ffl 359 Parametrikus polimorfizmus ffl 360 Altípusos polimorfizmus ffl 364 Túlterheléses polimorfizmus ffl 368 Típuskényszerítéses polimorfizmus ffl 370 A polimorfizmus megvalósítása monomorf nyelvekben ffl A sablon-szerződés modell ffl Sablonparaméterek ffl 376 Típuséstípusosztály ffl 376 Alprogram ffl 378 Objektum ffl 379 Modul ffl Példányosítás ffl 381 Explicit példányosítás ffl 382 Igény szerinti példányosítás ffl 382 Lusta példányosítás ffl 382 Sablonparaméterek megfeleltetése ffl 383 Specializáció ffl Sablonok és öröklődés ffl Összegzés ffl Objektumorientált programozás ffl 391 Kovács D. Lehel István, Sergyán Szabolcs, Nyékyné Gaizler Judit Az osztály és az objektum ffl 391 Az osztályok és objektumok az egyes nyelvekben ffl Jelölési módok, diagramok ffl 400 Osztálydiagram ffl 400 Objektumdiagram ffl 400 A példányosítás ábrázolása ffl Objektumok létrehozása és megszüntetése ffl Egységbezárás ffl Adatrejtés, interfészek ffl 406 Friend metódusok, osztályok ffl 409
9 Tartalomjegyzék ffl xv Osztályadat, osztálymetódusok ffl Öröklődés ffl 415 Adatrejtésés öröklődés ffl 423 Polimorfizmus és dinamikus kötés ffl 426 Absztrakt osztályok ffl 438 A közös ős ffl 441 Többszörösöröklődés ffl 442 Interfészek ffl 451 Beágyazott osztályok, tagosztályok ffl Összefoglalás ffl A programhelyesség-ellen rzés nyelvi elemei ffl 459 Juhász András A helyességi specifikációs nyelv ffl 463 Az Eiffel és az elsőrendűlogika ffl 464 Példa ffl 469 Elő- és utófeltételek ffl 470 Osztályinvariáns ffl 476 Ciklusok ffl 478 A check utasítás ffl 482 Öröklődés ffl A programhelyesség definiálása az Eiffelben ffl 487 Az attribútumok helyessége ffl 487 A metódusok helyessége ffl 487 Az osztályok helyessége ffl 490 A programok helyessége ffl A programhelyesség-ellenőrzés problémái ffl 492 Függőségek ffl 492 Helyességi specifikációs nyelv ffl A VEREM osztály ffl Párhuzamos nyelvi elemek ffl 501 Zsók Viktória (1., 2 3. alfejezet), Tejfel Máté (1., 4 6. alfejezet) A párhuzamos nyelvek általános jellemzése ffl Ada ffl 514 Taszkok ffl 514 A taszk specifikációja és törzse ffl 515 Taszk típusok, taszk objektumok ffl 517 Taszkok elindítása, végrehajtása ffl 518 Taszkok lezárása (terminálása) ffl 519 A taszkok attribútumai ffl 519 Entry, entry-hívás, accept utasítás ffl 520 Belépésipont-családok ffl 521
10 xvi ffl Tartalomjegyzék A select utasítás ffl 522 Szelektív hívásfogadás ffl 522 Feltételes hívásfogadás ffl 523 A terminate alternatíva ffl 524 A delay és az abort utasítás ffl 524 Az else alternatíva ffl 524 A feltételes entry hívás ffl 526 Időhöz kötött entry hívás ffl 526 Kivételkezelés ffl 526 Példák ffl CSP ffl Occam ffl Java ffl C alapú könyvtárak ffl 543 MPI ffl 543 PVM ffl Programkönyvtárak ffl 561 Csontos Péter, Lakatos Attila Követelmények a programkönyvtárakkal szemben ffl 562 Ajókönyvtárfejlesztő tulajdonságai ffl 562 Alapvető minőségi követelmények ffl 563 A programkönyvtárakra vonatkozó egyedi követelmények ffl 566 A követelmények teljesítésének feltételei ffl Objektumorientált programkönyvtár-tervezés ffl 569 Osztályhierarchia ffl 570 Az osztályok mérete ffl 573 A szolgáltatások mérete ffl 576 Az osztályok fajtái ffl Új paradigmák ffl Általános programkönyvtárak ffl 583 Adatszerkezetek ffl 583 I/O ffl 584 Memóriakezelés ffl Programkönyvtárak életciklusa ffl 584 Tervezési fázis ffl 585 Megvalósítási fázis ffl 586 Karbantartási fázis ffl 586
11 Tartalomjegyzék ffl xvii 16. A funkcionális programozási nyelvek elemei ffl 589 Horváth Zoltán alfejezet: Zsók Viktória, Tejfel Máté, Horváth Zoltán Bevezetés ffl 589 A funkcionális programozási stílus ffl 590 Funkcionális program felépítése és kiértékelése ffl 591 A modern funkcionális nyelvek főbb jellemzői ffl 593 A funkcionális nyelvek rövid áttekintése ffl Egyszerű funkcionális programok ffl 597 Egyszerű függvények definíciója ffl 597 Feltételek megadása ffl 597 Mintaillesztés ffl Függvények típusa, magasabbrendű függvények ffl 599 Egyszerű típuskonstrukciók ffl 600 Lokális deklarációk ffl 605 Egy érdekesebb példa: királynők a sakktáblán ffl Típusok és osztályok ffl 609 Polimorfizmus, típusosztályok ffl 609 Algebrai adattípus ffl 612 Típusszinonimák ffl 614 Származtatott típusok ffl 614 Típuskonstrukció osztályok ffl Modulok ffl 615 Absztrakt algebrai adattípus ffl Frissíthető változók, monádok, mellékhatás ffl 619 Egyszeresen hivatkozott változók ffl 619 Monádok ffl 620 Frissíthetőváltozók ffl Interaktív funkcionális programok ffl Kivételkezelés ffl Párhuzamos kiértékelés és elosztott programok ffl 625 Párhuzamos és elosztott programozás Concurrent Cleanben ffl 626 Distributed Haskell with Ports ffl 630 A JoCaml párhuzamos és osztott nyelvi elemei ffl Logikai programozás ffl 637 Ásványi Tibor Logikai programok ffl 638 Tények ffl 639 Szabályok ffl 640 Rekurzív szabályok ffl 644
12 xviii ffl Tartalomjegyzék Bevezetés a Prolog nyelvbe ffl A logikai programok objektumai ffl Listakezelés rekurzív LP módszerekkel ffl 647 A rekurzív keresés ffl 649 Az eredmény fokozatos közelítése ffl 649 Az akkumulátor módszer ffl 650 Az általánosítás módszere ffl A Prolog gép ffl 652 Tiszta Prolog programok végrehajtása ffl 652 Az illesztés algoritmusa ffl 653 NSTO programok ffl 654 Első argumentum indexelés ffl 656 Utolsó hívás optimalizáció ffl Vezérlésmódosítás a Prologban ffl 658 Feltételes célok ffl 658 Tagadás ffl A Prolog metalogikai predikátumai ffl 662 Aritmetika ffl 662 Termek típusa és összehasonlítása ffl 664 Termműveletek ffl Prolog műveleti jelek ffl A Prolog logikán kívüli predikátumai ffl 668 Programbetöltés ffl 669 Bemenet és kimenet ffl 669 Önmódosító programok ffl Prolog célok megoldásainak összegyűjtése ffl Kivételkezelés a Prologban ffl Prolog modulrendszerek ffl 675 A név alapú modulrendszer ffl 675 Az eljárás alapú modulrendszer ffl 675 A forrásmodul megváltoztatása ffl Kitekintés ffl 679 Ajánlott irodalom ffl 679 Klasszikus LP-kiterjesztések ffl 680 Az ötödik generációs számítógépek és programjaik ffl 680 Újabb irányzatok ffl Összefoglalás ffl 682
13 Tartalomjegyzék ffl xix 18. Aspektusorientált programozás ffl 685 Csontos Péter, Kozsik Tamás Az AOP áttekintése ffl 686 Aspektusok és komponensek ffl 687 Aspektusleíró nyelvek ffl 688 Aspektusszövők ffl Az AspectJ bemutatása ffl 689 Az AspectJ elemei és főbb tulajdonságai ffl 689 Egy rövid AspectJ példa ffl 690 Fejlesztőeszközök és rokon nyelvek ffl Az AOP-vel rokon paradigmák és megvalósításaik ffl 691 Vonatkozások többdimenziós szétválasztása (MDSC) ffl 691 Adaptív programozás (AP) ffl 692 Kompozíciós szűrők (CF) ffl 693 Generatív programozás (GP) ffl 693 Intencionális programozás (IP) ffl 694 További ígéretes kezdeményezések ffl Programozási nyelvek rövid leírásai ffl 697 Csontos Péter et al Ada 95 ffl ALGOL 60 ffl ALGOL 68 ffl BASIC ffl BETA ffl C ffl C++ ffl C# ffl Clean ffl CLU ffl COBOL ffl Delphi ffl Eiffel ffl FORTRAN ffl Haskell ffl Java ffl LISP ffl Maple ffl Modula-2 ffl Modula-3 ffl Objective-C ffl Pascal ffl Perl ffl 706
14 xx ffl Tartalomjegyzék PHP ffl PL/I ffl Python ffl SIMULA 67 ffl Smalltalk ffl SML ffl SQL ffl Tcl ffl Függelék ffl 711 Irodalomjegyzék ffl 714 Tárgymutató ffl 732
1. Bevezetés A C++ nem objektumorientált újdonságai 3
Előszó xiii 1. Bevezetés 1 2. A C++ nem objektumorientált újdonságai 3 2.1. A C és a C++ nyelv 3 2.1.1. Függvényparaméterek és visszatérési érték 3 2.1.2. A main függvény 4 2.1.3. A bool típus 4 2.1.4.
RészletesebbenProgramozási technológia 1.
ngleton Sin ELTE-IK + st: boo ol Programozási technológia 1. 2. gyakorlat: Programozási paradigmák, az objektumorientált tált programozás Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto
RészletesebbenProgramozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)
RészletesebbenProgramozás módszertan p.1/46
Programozás módszertan Öröklődés Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS
RészletesebbenMindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott.
Szigorlati témakörök az Informatika (szigorlat) (BMEVIAU0181) c. tantárgyat felváltó Informatika (BMEGERIEEIS) tantárgyból az okleveles energetikai mérnökképzés (2N-0E) hallgatói számára 1. tantárgy: Programozás
RészletesebbenBánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
RészletesebbenFunkcionális és logikai programozás. { Márton Gyöngyvér, 2012} { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem }
Funkcionális és logikai programozás { Márton Gyöngyvér, 2012} { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi ` 1 Jelenlét: Követelmények, osztályozás Az első 4 előadáson
RészletesebbenProgramozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 3. előadás Programozási nyelv felépítése szabályok megadása Lexika Milyen egységek építik fel? Szintaktikus szabályok
RészletesebbenBánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma
RészletesebbenJava programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
RészletesebbenS0-02 Típusmodellek (Programozás elmélet)
S0-02 Típusmodellek (Programozás elmélet) Tartalom 1. Absztrakt adattípus 2. Adattípus specifikációja 3. Adattípus osztály 4. Paraméterátadás 5. Reprezentációs függvény 6. Öröklődés és polimorfizmus 7.
RészletesebbenKinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?
Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii
RészletesebbenA szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii
TARTALOMJEGYZÉK A szerzõrõl...................................................... xi Bevezetés...................................................... xiii I. rész A Visual Basic 2005 környezet 1. óra Irány
RészletesebbenA C programozási nyelv II. Utasítások. A függvény.
A C programozási nyelv II. Utasítások. A függvény. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv II (Utasítások, fuggvények) CBEV2 / 1 Kifejezés utasítás Kifejezés utasítás, blokk
RészletesebbenImperatív és procedurális programozás a Javában
Imperatív és procedurális programozás a Javában Kozsik Tamás kto@elte.hu http://kto.web.elte.hu/ Eötvös Loránd Tudományegyetem Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék 2008. Kozsik Tamás (ELTE)
RészletesebbenAlgoritmusok, adatszerkezetek, objektumok
Algoritmusok, adatszerkezetek, objektumok 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 14. Sergyán (OE NIK) AAO 01 2011.
RészletesebbenA szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok
A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)
RészletesebbenMár megismert fogalmak áttekintése
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak
RészletesebbenA programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai
A programozás alapjai 1 1. előadás Híradástechnikai Tanszék Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A számítógép részegységei, alacsony- és magasszintű programnyelvek, az imperatív programozási
RészletesebbenAlprogramok, paraméterátadás
ELTE Informatikai Kar, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék October 24, 2016 Programozási nyelvek Alprogramok Függvények, eljárások Metódusok Korutinok stb. Alprogramok Alprogram: olyan nyelvi
RészletesebbenFUNKCIONÁLIS PROGRAMOZÁS
FUNKCIONÁLIS PROGRAMOZÁS A funkcionális programozás néhány jellemzője Funkcionális programozás 1-2 Funkcionális, más néven applikatív programozás Funkcionális = függvényalapú, függvényközpontú Applikatív
RészletesebbenProgramozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás
Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig)
RészletesebbenAdatstruktúrák, algoritmusok, objektumok
Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 1. Számítási modellek és programozási paradigmák 1 Modellezési alapelvek A modellezés célja A modellezés célja a világ minél teljesebb körő megértése Elemek, folyamatok,
RészletesebbenA Java és a C++ összehasonlítása
A Java és a C++ összehasonlítása Kozsik Tamás kto@elte.hu http://kto.web.elte.hu/ Eötvös Loránd Tudományegyetem Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék 2008. Kozsik Tamás (ELTE) A Java és a C++
RészletesebbenAdatstruktúrák Algoritmusok Objektumok
Adatstruktúrák Algoritmusok Objektumok A számítógépes problémamegoldás modellezésének módszerei. Programozási elvek és módszerek: imperatív, strukturált, moduláris, objektumorientált programozás. Programozási
RészletesebbenOktatási segédlet 2014
Oktatási segédlet 2014 A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012- 0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése
RészletesebbenAdatszerkezetek és algoritmusok
2009. november 13. Ismétlés El z órai anyagok áttekintése Ismétlés Specikáció Típusok, kifejezések, m veletek, adatok ábrázolása, típusabsztakció Vezérlési szerkezetek Függvények, paraméterátadás, rekurziók
RészletesebbenProgramozási nyelvek 6. előadás
Programozási nyelvek 6. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig) Számítási modell (hogyan
RészletesebbenA C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
RészletesebbenProgramozás alapjai (ANSI C)
Programozás alapjai (ANSI C) 1. Előadás vázlat A számítógép és programozása Dr. Baksáné dr. Varga Erika adjunktus Miskolci Egyetem, Informatikai Intézet Általános Informatikai Intézeti Tanszék www.iit.uni-miskolc.hu
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu
Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:
RészletesebbenProgramozás módszertan p.1/110
Programozás módszertan Alprogramok Pere László ( ) PÉCSI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS AUTOMATIZÁLÁI KUTATÓINTÉZET
RészletesebbenProgramozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás
Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak II. előadás Szintaxis, szemantika BNF szintaxisgráf absztrakt értelmező axiomatikus (elő- és utófeltétel) Pap Gáborné. Szlávi Péter, Zsakó László: Programozási
RészletesebbenProgramozás III. - NGB_IN001_3
Programozás III. - az objektumorientált programozásba Varjasi Norbert Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék Programozás III. - 1. el adás institution-log Tartalom 1 El adások és gyakorlatok Zárthelyi
RészletesebbenProgramfejlesztési Modellek
Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 6. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenTartalomjegyzék. Köszönetnyilvánítás. 1. Az alapok 1
Köszönetnyilvánítás Bevezetés Kinek szól a könyv? Elvárt előismeretek A könyv témája A könyv használata A megközelítés alapelvei Törekedjünk az egyszerűségre! Ne optimalizáljunk előre! Felhasználói interfészek
RészletesebbenC programozás. 1 óra Bevezetés
C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület
RészletesebbenInterfészek. PPT 2007/2008 tavasz.
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése 2 Már megismert fogalmak áttekintése Objektumorientált
RészletesebbenBevezetés a C++ programozási nyelvbe
Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP0 / 1 Története A C++ programozási nyelv a C programozási nyelv objektum orientált kiterjesztése. Az ANSI-C nyelvet
RészletesebbenME 306-2 Szoftverfejlesztés
Programozási nyelvek kialakulása, fejlődése. Eljárás és objektumorientált nyelvek jellemzői, alapfogalmai. Grafikus fejlesztői környezetek kialakulása, eseményorientált programozás. 1. Programozási nyelvek
RészletesebbenObjektum orientált programozás Bevezetés
Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
RészletesebbenAbsztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:
Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban
RészletesebbenKOMPUTER-ALGEBRA RENDSZEREK VERIFIKÁCIÓJA
KOMPUTER-ALGEBRA RENDSZEREK VERIFIKÁCIÓJA Szoftver Verifikáció és Validáció, 2015 Ősz Vaitkus Márton Tartalom Motiváció Maple MiniMaple MiniMaple típusellenőrzése MiniMaple formális specifikációja MiniMaple
RészletesebbenBevezetés, a C++ osztályok. Pere László
Programozás módszertan II. p. Programozás módszertan II. Bevezetés, a C++ osztályok Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK
RészletesebbenBevezetés a programozásba II. 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok
Bevezetés a programozásba II 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok vektor.h #ifndef VEKTOR_H #define VEKTOR_H class Vektor { int meret, *mut; public: Vektor(int meret); int szamlal(int
RészletesebbenProgramozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós október 11. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. október 11. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja
RészletesebbenHaladó DBMS ismeretek 1
Haladó DBMS ismeretek 1 Hasznos információk A tantárgy weboldala: it.inf.unideb.hu/honlap/halado_oracle1 Oracle Junior képzés Gyakorlatok és a neptun Gyakorlat követelmények Ajánlott irodalom Juhász István
Részletesebben4. Programozási nyelvek osztályozása. Amatőr és professzionális
4. Programozási nyelvek osztályozása. Amatőr és professzionális programozási nyelvek. Számítási modellek (Neumann-elvű, automataelvű, funkcionális, logikai). Programozási nyelvekkel kapcsolatos fogalmak
RészletesebbenMemóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás
Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX
RészletesebbenBánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
RészletesebbenProgramozás. Bevezetés. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék
Programozás Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 11. Tantárgy célja, szükséges ismeretek Tantárgy célja,
RészletesebbenProgramozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. március 3. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja Miért
RészletesebbenSzoftver-technológia II. Modulok és OOP. Irodalom
Modulok és OOP Irodalom Steven R. Schach: Object Oriented & Classical Software Engineering, McGRAW-HILL, 6th edition, 2005, chapter 7. 2 Modulok és objektumok Modulok Lexikálisan folytonos utasítás sorozatok,
RészletesebbenObjektumorientált paradigma és a programfejlesztés
Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján Objektumorientált
RészletesebbenProgramozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.
Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
Részletesebben1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?
1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 3. Ismertesse a névtér fogalmát! 4. Mit értünk a "változó hatóköre"
RészletesebbenAdatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán
Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti
RészletesebbenPROGRAMOZÁSI NYELVEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE *
PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE * Nyékyné Gaizler Judit, nyeky@ludens.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Számítástudományi Tanszék Abstract The course Programming Languages 3
RészletesebbenInformációtartalom vázlata
1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos
Részletesebben1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok
II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget
RészletesebbenEseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor.
Eseménykezelés előadás http://nik.uni-obuda.hu/sztf2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Függvénymutatókkal Származtatással Interfészekkel Egyéb
RészletesebbenObjektumelvű programozás
Objektum, osztály Objektumelvű programozás Az elemzés együttműködő objektumok rendszereként fogalmazza meg a feladatot. Objektum-központú elemzés A tervezés a feladat tárgyköreit egy-egy objektum felelősségévé
RészletesebbenMiről lesz ma szó? A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1. Bemutatkozás. Bemutatkozás. Bemutatkozás. Bemutatkozás. 1. előadás. A tárgy címe: A programozás alapjai 1
Miről lesz ma szó? A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1 Ajánlott irodalom A programozás fogalma Vitéz András egyetemi adjunktus BME Híradástechnikai Tanszék vitez@hit.bme.hu 2012. február 7. A tárgy címe: A tárgy adminisztratív
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület
RészletesebbenProgramozás. Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak. Fodor Attila
Programozás Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 18.
RészletesebbenBevezetés a Programozásba II 1. előadás. Szoftverfejlesztés, programozási paradigmák
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Bevezetés a Programozásba II 1. előadás, programozási paradigmák 2014.02.10. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto
RészletesebbenAdatok, műveletek és vezérlés
Adatok, műveletek és vezérlés Számábrázolás, alaptípusok. Típuskonstrukciók. Operátorok, kifejezések kiértékelése. Utasítások, vezérlési szerkezetek, rekurzió, kivételkezelés. Adatabsztrakció. Osztály,
RészletesebbenObjektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető
Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján
RészletesebbenSzoftver-mérés. Szoftver metrikák. Szoftver mérés
Szoftver-mérés Szoftver metrikák Szoftver mérés Szoftver jellemz! megadása numerikus értékkel Technikák, termékek, folyamatok objektív összehasonlítása Mér! szoftverek, programok CASE eszközök Kevés szabványos
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4
RészletesebbenIsmerkedés a Python programnyelvvel. és annak micropython változatával
Ismerkedés a Python programnyelvvel és annak micropython változatával A Python programozási nyelv története Az alapötlet 1980-ban született, 1989 decemberében kezdte el fejleszteni Guido van Rossum a CWI-n
RészletesebbenBevezetés a Programozásba II 5. előadás. Objektumorientált programozás és tervezés
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Bevezetés a Programozásba II 5. előadás Objektumorientált programozás és tervezés 2014.03.10. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu
RészletesebbenDr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2015-2016 Objektumorientált programozás OOP PHP-ben 2 A PHP az 5.0-as verziójától megvalósítja az OO eszközrendszerét OO eszközök:
RészletesebbenOOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
RészletesebbenBevezetés a Programozásba II 2. előadás. Adattípusok megvalósítása egységbe zárással. Adattípusok megvalósítása egységbe zárással
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Bevezetés a Programozásba II 2. előadás Adattípusok megvalósítása egységbe zárással 2014.02.17. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu
RészletesebbenJAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Tömbök, osztályok, objektumok, konstruktorok Tömbök 2 Referencia típusú változó Elemtípus Primitív Referencia: osztály,
RészletesebbenMechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév. Bevezetés a C nyelvbe
Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév Bevezetés a C nyelvbe A C programozási nyelv A C egy általános célú programozási nyelv, melyet Dennis Ritchie fejlesztett ki Ken Thompson segítségével
RészletesebbenImperatív programozás
Imperatív programozás 2. Előadás Python alapok Elérhetőség Tejfel Máté Déli épület, 2.616 matej@elte.hu http://matej.web.elte.hu Python Script nyelv Értelmezett (interpretált) Dinamikus típusrendszer Gyors
Részletesebbensallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula
sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula Az előadás egy kis példaprogramon keresztül mutatja be fordítók belső lelki világát De mit is jelent, az hogy fordítóprogram? Mit csinál egy fordító?
RészletesebbenProgramozási alapismeretek 1. előadás
Programozási alapismeretek 1. előadás Tartalom A problémamegoldás lépései programkészítés folyamata A specifikáció Az algoritmus Algoritmikus nyelvek struktogram A kódolás a fejlesztői környezet 2/33 A
RészletesebbenA félév során előkerülő témakörök
A félév során előkerülő témakörök rekurzív algoritmusok rendező algoritmusok alapvető adattípusok, adatszerkezetek, és kapcsolódó algoritmusok dinamikus programozás mohó algoritmusok gráf algoritmusok
RészletesebbenProgramozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs
Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember 7. Sergyán
RészletesebbenA programozás alapjai
A programozás alapjai Változók A számítógép az adatokat változókban tárolja A változókat alfanumerikus karakterlánc jelöli. A változóhoz tartozó adat tipikusan a számítógép memóriájában tárolódik, szekvenciálisan,
RészletesebbenALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK
ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK 1. ELÁGAZÁSOK ÉS CIKLUSOK SZERVEZÉSE Az adatszerkezetek mellett a programok másik alapvető fontosságú építőkövei az ún. algoritmikus szerkezetek.
RészletesebbenFüggvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2014. november 16. Áttekintés kel kapcsolatos fogalmak deklaráció Több, kompatibilis változat is elképzelhet. Meg kell el znie a fv. hívását. Mindenképp rögzíti
RészletesebbenSZOFTVERFEJLESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK
SZOFTVERFEJLESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Programnyelv fa: A nyilak irányába hatnak egymásra a nyelvek. Az ALGOL 60 előtt is voltak nyelvek (pl.: Fortran). Az aláhúzottak objektumorientált nyelvek (későbbiekben
RészletesebbenFüggvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok
RészletesebbenProgramozási Paradigmák
Programozási Paradigmák Programozási paradigmák, Számítási modellek előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Programozási
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből
RészletesebbenObjektumelvű alkalmazások fejlesztése 6. gyakorlat. Öröklődés, polimorfizmus. Öröklődés Kódismétlődés objektum-orientált szerkezetben
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Objektumelvű alkalmazások fejlesztése 6. gyakorlat, polimorfizmus 2011.10.27. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Kódismétlődés
RészletesebbenKomplex záróvizsga témakörök Gazdaságinformatikus szak Pénzintézeti informatikus szakirány 2018
Komplex záróvizsga témakörök Gazdaságinformatikus szak Pénzintézeti informatikus szakirány 2018 Objektumorientált tervezés és programozás 1. (4 kredit) 1. Osztály, objektum. Az osztály szerkezete. Az objektum
RészletesebbenC programozás. 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és
C programozás 6 óra Függvények, függvényszerű makrók, globális és lokális változók 1.Azonosítók A program bizonyos összetevőire névvel (azonosító) hivatkozunk Első karakter: _ vagy betű (csak ez lehet,
RészletesebbenAdatszerkezetek I. 1. előadás
Adatszerkezetek I. 1. előadás Adatok jellemzői ismétlés 1. Azonosító Az a jelsorozat, amellyel hivatkozhatunk a tartalmára, amely által módosíthatjuk tartalmát. 2. Hozzáférési jog Adatokat módosítani,
RészletesebbenProgramozás II. 2. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c
Részletesebben