Oktatási segédlet 2014

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Oktatási segédlet 2014"

Átírás

1 Oktatási segédlet 2014

2 A kutatás a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

3 Szekvencia, szelekció, iteráció If Switch/case for, while do while foreach

4 Szekvencia, szelekció, rekurzió if switch Rekurzív függvények Tail rekurzív függvények (vég rekurzió)

5 Az imperatív és OO nyelvek a szekvencia elvén működnek Minden programsor végrehajtódik egymás után, ahogy le vannak írva a forrásszövegben Az OO nyelvek osztályai sem képeznek kivételt, a főprogramban (main függvény, stb) a szekvencia elve érvényesül Szükség van bizonyos esetekben a forward deklarációra Az osztályokban a deklaráció sorrendje nem befolyásolja a végrehajthatóságot, és a sorrendet

6 A funkcionális nyelvekben a szekvencia elve a függvényeken belül érvényes Hivatkozási helyfüggetlenség elve érvényesül A futtatáshoz gráf átíró, vagy gráf újraíró rendszereket használnak GRS, FGRS teszi lehetővé a sajátos kiértékelést A magasabb rendű függvények alkalmazhatóak az ilyen rendszerekben

7 Az imperatív és OO nyelvekben a for, while és a do while ciklusokat alkalmazzuk az iteráció megvalósítására for(i = 0; i< 10; i++) { } while (i < 10) {, i++;}

8 A funkcionális nyelvekben a ciklusokat nem használhatjuk Helyettük a rekurzió két formáját alkalmazzuk Az első a hagyományos rekurzió, amely a bázis feltétel hatására megáll. A másik változat a tail-rekurzív, vagy vég rekurzív ismétlés, amely nem áll meg a verem túlcsordulása miatt. Ezt a GRS, és az FGRS kiértékelő rendszer teszi lehetővé. Hiányzik a destruktív értékadás is: i = i + 1

9 factorial(0) -> 1; factorial(n) -> N * factorial(n-1). A függvény önmagát hívja mindaddig, amíg a verem be nem telik, vagy el nem érjük a nulla értéket a kiértékelés során A rekurzió ezen formája nem, vagy csak korlátozott futásszám mellett tudja helyettesíteni az iterációt

10 A vég rekurzió két feltétele: Az első, hogy a rekurzív hívás az utolsó utasítás legyen a függvényben, vagy annak minden ágában, A másik feltétel, hogy a rekurzív hívás ne szerepeljen kifejezésben mint a N * fakt(n - 1) A vég rekurzió alkalmas az iteráció kiváltására Nem használja a vermet, így az nem telik be

11 Erlang: fact(n) -> factr(n, 1). factr(0, X) -> X; factr(n, X) -> factr(n-1, N*X). Clean: fact n = factr n 1 factr 0 x = x factr n x = factr (n-1) (n*x) F#: let rec fakt n = match n with 0 -> 1 n -> n * fakt(n-1) let rec fakt n = if n=0 then 1 else n * fakt (n-1)

12 A foreach a listák és a tömbök bejárására alkalmas A foreach-ben a lista read-only tulajdonságú A foreach automatikus, és a típushelyességre is ügyel foreach (int x in lista) { X; //feldolgozása }

13 A funkcionális nyelvekben halmaz kifejezéseket használunk A halmaz kifejezés a matematikai leírásra hasonlít Nem a halmaz elemeit, hanem a halmazba tartozás feltételét írjuk le segítségével Így elvben végtelen hosszú adatszerkezeteket is tudunk reprezentálni a programokban (csak elvben )

14 A halmaz elemeit definiáljuk matematikai módszerekkel: {x x eleme X, x < 10} A fenti kifejezést leírhatjuk lista ifejezéssel pl. Erlangban: [X X <- XH, X < 10] A kifejezés jelentése ugyanaz, mint a matematikai leírásnak, csak ez a változat futtatható számítógépen Megjegyzés: az X halmazbak mindkét esetben léteznie kell!

15 A foreach és a halmazkifejezés hasonlítanak egymásra Amennyiben a halmazkifejezést listák bejárására használjuk, a működésük megegyezik a foreach működésével A két szerkezet nem ekvivalens, de nagyon hasonlóak

16 Az imperatív nyelveknél a függvényeket modulokba rendezzük A funkcionális nyelvekben ugyanez a helyzet Az OOP nyelvekben a függvényeket osztályokba soroljuk A funkcionális nyelvek (egyes szélsőséges kivételektől eltekintve) nem tartalmazzák az osztály, vagy class konstrukciót.

17 A funkcionális nyelvek moduljai, a bennük szereplő lokális függvények és az exportált függvények a bonyolultság szempontjából nagy hasonlóságot mutatnak az osztályok metódusaival, és azok public, protected és private védelmi szintjeivel. class { private void y(int x){ } -module(a). export([f/1])

18 Halmazkifejezések használata (Lista kifejezések) Lusta vagy mohó kifejezés kiértékelésének lehetősége Végrekurzió Változók egyszeri kötése Destruktív értékadás hiánya Ciklus típusú iterációk hiánya Számos esetben függvények hívási helyfüggetlensége Mintaillesztés Currying Magasabb rendű függvények (λ (lambda) kifejezések használata)

19 Az imperatív nyelveknél megszokott library modulokban, vagy az objektum orien- tált programok névtereibe rendezett funkcionalitás ugyanúgy típus szerint összegyűj- tött függvények (alprogramok, vagy metódusok) halmazát jelenti, mint az Erlang prog- ramok moduljaiba rendezett függvények esetében. Így az objektum orientált nyelvek osztályaiban a metódusokra alkalmazott mértékek némi átdolgozás után alkalmasak a funkcionális nyelvek függvényeinek a jellemzésére.

20 A funkcionális nyelvekben a függvényeket modulokba rendezzük. A függvények moduljait exportáljuk, hogy azok a modulon kívül is elérhetőek legyenek. Ez a módszer hasonlít az objektum orientált nyelvekben megismert osztályokra és láthatósági (visibility) szintjeire, mint a private, public, protected.

21 A funkcionális nyelvek némelyikében nyelvben a nem exportált függvények és az adatok lokálisak a modulra nézve, és a függvényekben definiált változók a függvényre. Ha globális adatokat szeretnénk definiálni, akkor rekordokat készítünk, amelyeket fejléc fájlokban, vagy adatbázisokban helyezünk el.

22 Ez a struktúra, vagyis a modul és a benne definiált függvények tehát hasonlóak az osztályhoz és metódusaihoz. A globális változók a publikus mezőkhöz és az export lista hatása az osztály publikus védelmi szintjeinek a hatásához. A sok egyezés ellenére a paradigmák különböznek, de a bonyolultság elemzéséhez fontos feltárni ezeket a hasonlóságokat

23 Összefoglalva, a nem funkcionális nyelvekre alkalmazott mértékek közül azok használhatóak funkcionális programok mérésére, amelyek az alprogramok tulajdonságait mérik, vagy az azok törzsében található vezérlő szerkezeteket és adatokat, esetleg az alprogramok közti kapcsolatokat tárják fel, mint a függvény hívás, vagy az adatfolyam.

24 Hasonlítsuk össze a vezérlő szerkezeteket a McCabe bonyolultság alapján! Keressünk olyan bonyolultági mértékeket, amelyeket egyaránt alkalmazhatunk imperatív, OOP, és funkcionális nyelvek mérésére is! Készítsünk egyszerű OOP osztályokat, és számoljuk ki az McCabe ciklomatikus számukat! Végezzük el ugyanezt funkcionális programokon is!

25 Készítsünk olyan Erlang modult, amely tartalmaz szekvenciát, szelekciót, és rkurzv függvényhívásokat! Mérjük meg a modul McCabe számát! Mérjük meg a beágyazottsági mértékek maximumát a modulra! Mérjük meg ugyanezt a függvényekre egyenként!

26 Hogyan tudnánk csökkenteni az McCabe számot, ha a modulban mélyen beágyazott case, vagy if kifejezéseket írtunk? Mérjük meg a beágyazott kifejezéseket jellemző ciklomatikus számot! Emeljünk ki legalább kettő mélységben beágyazott case kifejezéseket! Hogyan befolyásolja a kiemelés a ciklomatikus számot?

27 Hogyan befolyásolja a ciklomatikus számot kivételkezelő rutinok alkalmazása? Mi a bonyolultabb: egy 12-es McCabe számmal rendelkező függvény, vagy 12 db 1es ciklomatikus számmal rendelkező függvény? Melyik a bonyolultabb: egy 10 mélységben beágyazott case kifejezés, vagy 10 db egy mélységben beágyazott?

28 optimize extract_fun (expr_type, case_expr) where max_depth_of_cases > 3... optimize extract_fun where max_depth_of_cases > 3

29 optimiz extract_function where max_depth_of_cases > 1 and number_of_function < 10 limit 2

30 f({a, B})-> case A of send -> case B of {Pid, Data} -> case Pid of {pid, P} -> P! Data; _ -> Pid! B end; _ -> null! B end}; _ -> mod:wait() end.

31 f({a, B})-> case A of send -> f0(b); _ -> mod:wait() end. f0(b) -> case B of {Pid, Data} -> f1(b, Data, Pid); _ -> {null! B} end. f1(b, Data, Pid) -> case Pid of {pid, P} -> P! Data; _ -> Pid! B end.

32 optimize extract_function (exprtype, case_expr) where f_mccabe > 6 and f_max_depth_of_structures > 2 and f_max_depth_of_cases > 1 limit 7;

33 optimize move_fun (targetmod, storage) where f_name like opt limit 1;

34 optimize extract_fun where max_depth_of_cases > 1 and number_of_function < 10 limit 2;

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >> I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >

Részletesebben

Generikus Típusok, Kollekciók

Generikus Típusok, Kollekciók Generikus Típusok, Kollekciók Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Generikus Típusok, Kollekciók 2013 1 / 26 Tartalomjegyzék 1 Enumeráció 2 Generikus Típusok 3 Kollekciók System.Collections

Részletesebben

WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK

WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK Horváth Győző Egyetemi adjunktus 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.420 Tel: (1) 372-2500/1816 2 Ismétlés Ismétlés 3 Fájl/Adatbázis 3 4 Szerver 2 CGI

Részletesebben

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus Programozás II gyakorlat 6. Polimorfizmus Típuskonverziók C-ben: void * ptr; int * ptr_i = (int*)ptr; Ez működik C++-ban is. Használjuk inkább ezt: int * ptr_i = static_cast(ptr); Csak egymással

Részletesebben

12-13. Informatika E FAKT 2013-12-05 , = ±

12-13. Informatika E FAKT 2013-12-05 , = ± 2-3. Informatika E FAKT 203-2-05 if (feltétel) then todo todo if ( == ) //elágazás case (érték) todo case (érték2) todo2 todo switch () case : Console.WriteLine("nem, nem 2");. Írjuk meg a fenti folyamatábrán

Részletesebben

OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj.

OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_01-1 - E jegyzet másolata

Részletesebben

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag C# osztálydeníció Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem.net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag Tartalom 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció

Részletesebben

Funkcionális Nyelvek 2 (MSc)

Funkcionális Nyelvek 2 (MSc) Funkcionális Nyelvek 2 (MSc) Páli Gábor János pgj@elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Tematika A (tervezett) tematika rövid összefoglalása

Részletesebben

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott.

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott. Szigorlati témakörök az Informatika (szigorlat) (BMEVIAU0181) c. tantárgyat felváltó Informatika (BMEGERIEEIS) tantárgyból az okleveles energetikai mérnökképzés (2N-0E) hallgatói számára 1. tantárgy: Programozás

Részletesebben

Objektum-orientált programozás

Objektum-orientált programozás Objektum-orientált programozás A programozás történetének során folyamatosan alakultak ki szabályok, amelyek célja a programkód átláthatósága, hibalehetőségek kizárása, alkalmazások közös fejlesztésének

Részletesebben

III. OOP (objektumok, osztályok)

III. OOP (objektumok, osztályok) III. OOP (objektumok, osztályok) 1. Természetes emberi gondolkozás Az Objektumorientált paradigma alapelvei nagyon hasonlítanak az emberi gondolkozásra. Érdemes ezért elsőként az emberi gondolkozás elveit

Részletesebben

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot

Részletesebben

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés.

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely tartalmaz adattagokat

Részletesebben

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! 1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.

Részletesebben

Programozás I. 5. Előadás: Függvények

Programozás I. 5. Előadás: Függvények Programozás I 5. Előadás: Függvények Függvény Egy alprogram Egy C program általában több kisméretű, könnyen értelmezhető függvényből áll Egy függvény megtalálható minden C programban: ez a main függvény

Részletesebben

Szelekció. Döntéshozatal

Szelekció. Döntéshozatal Szelekció Döntéshozatal Elágazásos algoritmus-szerkezet Eddig az ún. szekvenciális (lineáris) algoritmust alkalmaztunk a parancsok egyenként egymás után hajtüdnak végre. Bizonyos esetekben egy adott feltételtől

Részletesebben

A PhysioBank adatmegjelenítő szoftvereinek hatékonysága

A PhysioBank adatmegjelenítő szoftvereinek hatékonysága A PhysioBank adatmegjelenítő szoftvereinek hatékonysága Kaczur Sándor kaczur@gdf.hu GDF Informatikai Intézet 2012. november 14. Célok, kutatási terv Szabályos EKG-felvétel: P, Q, R, S, T csúcs Anatómiai

Részletesebben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/37 Bevezetés A

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Programozás I. Első ZH segédlet

Programozás I. Első ZH segédlet Programozás I. Első ZH segédlet Ezen az oldalon: kiírás az alapértelmezett (hiba) kimenetre, sztring konkatenáció, primitív típusok, osztály létrehozás, példányosítás, adattagok, metódusok Kiíratás alapértelmezett

Részletesebben

félstatikus adatszerkezetek: verem, várakozási sor, hasítótábla dinamikus adatszerkezetek: lineáris lista, fa, hálózat

félstatikus adatszerkezetek: verem, várakozási sor, hasítótábla dinamikus adatszerkezetek: lineáris lista, fa, hálózat Listák félstatikus adatszerkezetek: verem, várakozási sor, hasítótábla dinamikus adatszerkezetek: lineáris lista, fa, hálózat A verem LIFO lista (Last In First Out) angolul stack, románul stivă bevitel

Részletesebben

Szoftvertechnolo gia gyakorlat

Szoftvertechnolo gia gyakorlat Szoftvertechnolo gia gyakorlat Dr. Johanyák Zsolt Csaba http://johanyak.hu 1. Dependency Injection (függőség befecskendezés) tervezési minta A tervezési minta alapgondolata az, hogy egy konkrét feladatot

Részletesebben

Java. Perzisztencia. ANTAL Margit. Java Persistence API. Object Relational Mapping. Perzisztencia. Entity components. ANTAL Margit.

Java. Perzisztencia. ANTAL Margit. Java Persistence API. Object Relational Mapping. Perzisztencia. Entity components. ANTAL Margit. Sapientia - EMTE 2008 Az előadás célja JPA - - perzisztencia ORM - - Objektumrelációs leképzés - Entitásbabok Állandóság Mechanizmus amely során az alkalmazás adatai megőrzésre kerülnek valamely perzisztens

Részletesebben

Á Á Ó É ö ó ó É í ó ü ó ö ö í ó ö ó í ó í ú Í í ó í ö í ó ű ű ü ó ó ú í ö í ö ü ú í í ü ü ó ó ó ó ó ú í ü í ű ó í í ö ü ü í ű ó í ó ü ö ü í í ü ó ű ó í ü ü ó í ó ó í ó í ú í ó ó í ö ó ö Á óö ö í í ó ó

Részletesebben

ó ü ú ü ú ó ó ú ü ú ü ú ö ö ű ü ö ö ö ú ó ü ö ö ö ü ö ö ö óó ü ö ö ó ó ö ó ö ú ó ó ó ó ű ö ö ó ö ó ó ú ű ü ö ö óó ú ó ö ö ü ó ó ó ó ó ó ó ü ó ú ű ü ó ö ú ű ó ü ö ö ó ó ü Á ó ű ó ü ó ó ú ó ú ó ó ö ö ü ú

Részletesebben

ö ö ö ó ö ö ú ö ö ö ö ö ú ő ő ö ő ö ó ó ő ű ó ö őö ő ü ő ő ú ó Á Á Á Á ó ü ó ó ú Á Á Á ő ő ö ő ö ü É Á Á ú ö Á Á É É ö ü ö ö ő Í Á Ő É Ő ú Á É É ö ű ü ő ő ö ü ó ö Á É É ő ó ó ö ő ó Ö ő ó Ő ő ü ö ö ó ö

Részletesebben

Ö Í Ő Ó ó ö ó ó ő ö ú ö ú ö ö ú Í ó ö őö ő ü É É ő ő ö ö ó ó ö ő ő ő Ü É ü ú Ö Ö É É ő Ü Ö Í É Ó Ö Ó Ü É Ö ú Ó É Ő É É ö ö ü ö Ü ö ö ő ö ő ő Ö Ú Ő É Ő Ú É É ö ű ő ő ö ó ö Ú É É Ő Ó Ó ö Ó ö ó ő ó ő ó ű

Részletesebben

Ó Ó ö ő ő Ü ö Ü ő ö ö Ü Ó ö Ó Ó Ü ö Ó Ó Ü Ó Ü ö ö ő Ü ő ö Ü ő Ó Ü ő ö Ó Ó Ü ö ő Ü Ü Ü Ó ö ö ő Ü Ó Ö ö Ó Ü Ó Ü Ó ő ö ö Ü Ü ő ö Ó Ü Ó ö Ó Ó ö Ü ö ő ö Ó ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ő ű ű ö Ó ű ő Ó Ó Ü Ó Ü ő Ü Ó

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Köszönetnyilvánítás. 1. Az alapok 1

Tartalomjegyzék. Köszönetnyilvánítás. 1. Az alapok 1 Köszönetnyilvánítás Bevezetés Kinek szól a könyv? Elvárt előismeretek A könyv témája A könyv használata A megközelítés alapelvei Törekedjünk az egyszerűségre! Ne optimalizáljunk előre! Felhasználói interfészek

Részletesebben

Adatszerkezetek és algoritmusok

Adatszerkezetek és algoritmusok 2012. október 18. Ismétlés El z órai anyagok áttekintése Ismétlés Specikáció Típusok, kifejezések, m veletek Adatok ábrázolása a memóriában Vezérlési szerkezetek Függvények Osztályok, objektumok Paraméterátadás

Részletesebben

/* Az iter függvény meghívása és a visszatérő érték átadása a gyok változóba */ gyok = iter( n, a, e ) ;

/* Az iter függvény meghívása és a visszatérő érték átadása a gyok változóba */ gyok = iter( n, a, e ) ; 1. Írjunk programot, amely függvény alkalmazásával meghatározza n a értékét, (a az n-edik gyök alatt), az általunk megadott pontossággal, iterációval. Az iteráció képlete a következő: ahol : n-1 x uj =

Részletesebben

PASzSz. Dr. Kotsis Domokos

PASzSz. Dr. Kotsis Domokos PASzSz Készítette: Dr. Kotsis Domokos Első témakör: Lazarus terminál alkalmazás készítése. Lazarus terminál alkalmazás készítése. Egyszerű algoritmusok leírása, megvalósítása. Free Pascal A Turbo Pascal

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke

Részletesebben

CitiDirect BE SM Felhasználói útmutató

CitiDirect BE SM Felhasználói útmutató CitiDirect BE SM Felhasználói útmutató Bejelentkezés A CitiDirect BE SM futtatásának minimális rendszerkövetelményei megegyeznek a CitiDirect Online Banking rendszer követelményeivel. Kérjük, kattintson

Részletesebben

Programozási segédlet

Programozási segédlet Programozási segédlet Programozási tételek Az alábbiakban leírtam néhány alap algoritmust, amit ismernie kell annak, aki programozásra adja a fejét. A lista korántsem teljes, ám ennyi elég kell legyen

Részletesebben

Mi a különbség az extends és az implements között. Mikor melyiket kell használni? Comperable-t megvalósító oasztályokban össze lehet hasonlitani

Mi a különbség az extends és az implements között. Mikor melyiket kell használni? Comperable-t megvalósító oasztályokban össze lehet hasonlitani Mi a legabsztraktabb típus a JAVA-ban? Object Mikor preferált interface-ek használata a konkrét típusok helyett? Ha egy osztály több interfacet is használhasson, vagy ha fvek implementálását a az osztályra

Részletesebben

8.4 Többszálú alkalmazások készítése

8.4 Többszálú alkalmazások készítése 8.4 Többszálú alkalmazások készítése 1. Egyszerű többszálú alkalmazás Szalak 2. Prímszámok előállítása programszálban Primszalp 3. Grafika készítése programszálakban SzalGrafika 1 Készítsünk programot,

Részletesebben

Amortizációs költségelemzés

Amortizációs költségelemzés Amortizációs költségelemzés Amennyiben műveleteknek egy M 1,...,M m sorozatának a futási idejét akarjuk meghatározni, akkor egy lehetőség, hogy külön-külön minden egyes művelet futási idejét kifejezzük

Részletesebben

OO rendszerek jellemzői

OO rendszerek jellemzői OO rendszerek jellemzői Problémák forrása lehet teszteléskor: Problémák feldarabolása. Adatrejtés. Az OO rendszerek nagyszámú, egymással aktívan kapcsolatban levő, együttműködő komponensekből állnak. A

Részletesebben

Programozás I. zárthelyi dolgozat

Programozás I. zárthelyi dolgozat Programozás I. zárthelyi dolgozat 2013. november 11. 2-es szint: Laptopot szeretnénk vásárolni, ezért írunk egy programot, amelynek megadjuk a lehetséges laptopok adatait. A laptopok árát, memória méretét

Részletesebben

Operációs rendszerek MINB240/PMTRTNB230H

Operációs rendszerek MINB240/PMTRTNB230H Biztonsági környezet Operációs rendszerek MINB240/PMTRTNB230H 12. Előadás Biztonság Biztonság és védelemi mechanizmusok Biztonság kérdése probléma természete Védelmi mechanizmusok biztonság elérését lehetővé

Részletesebben

OOP alapok Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. egységbezárás ( encapsulation objektumoknak öröklés ( inheritance

OOP alapok Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. egységbezárás ( encapsulation objektumoknak öröklés ( inheritance Az objektum-orientált programozás (röviden OOP) a természetes gondolkodást, cselekvést közelítő programozási mód, amely a programozási nyelvek tervezésének természetes fejlődése következtében alakult ki.

Részletesebben

Szövegek C++ -ban, a string osztály

Szövegek C++ -ban, a string osztály Szövegek C++ -ban, a string osztály A string osztály a Szabványos C++ könyvtár (Standard Template Library) része és bár az objektum-orientált programozásról, az osztályokról, csak később esik szó, a string

Részletesebben

Partíció probléma rekurzíómemorizálással

Partíció probléma rekurzíómemorizálással Partíció probléma rekurzíómemorizálással A partíciószám rekurzív algoritmusa Ω(2 n ) műveletet végez, pedig a megoldandó részfeladatatok száma sokkal kisebb O(n 2 ). A probléma, hogy bizonyos már megoldott

Részletesebben

Programozás III A JAVA TECHNOLÓGIA LÉNYEGE. Többlépcsős fordítás JAVA PLATFORM. Platformfüggetlenség

Programozás III A JAVA TECHNOLÓGIA LÉNYEGE. Többlépcsős fordítás JAVA PLATFORM. Platformfüggetlenség A JAVA TECHNOLÓGIA LÉNYEGE Programozás III Többlépcsős fordítás JAVA ALAPOK Platformfüggetlenség A JAVA TECHNOLÓGIA LÉNYEGE JAVA PLATFORM Két komponense: Java Virtual Machine (JVM) Java Application Programming

Részletesebben

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein. Programozás C++ osztályok Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 8. Csak bázisosztályként használt/értelmezhető

Részletesebben

Gráfelméleti feladatok. c f

Gráfelméleti feladatok. c f Gráfelméleti feladatok d e c f a b gráf, csúcsok, élek séta: a, b, c, d, e, c, a, b, f vonal: c, d, e, c, b, a út: f, b, a, e, d (walk, lanţ) (trail, lanţ simplu) (path, lanţ elementar) 1 irányított gráf,

Részletesebben

Büki András UNIX/Linux héjprogramozás Büki András: UNIX/Linux héjprogramozás Büki András Felelõs kiadó a Kiskapu Kft. ügyvezetõ igazgatója 2002 Kiskapu Kft. 1081 Budapest Népszínház u. 29. Tel: (+36-1)

Részletesebben

Szoftverminőségbiztosítás

Szoftverminőségbiztosítás NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (10) Szoftverminőségbiztosítás Struktúra alapú (white-box) technikák A struktúrális tesztelés Implementációs részletek figyelembevétele Tesztelési célok -> lefedettség Implicit

Részletesebben

Kézikönyv. Különbözet lista nyomtatása, leltár zárás

Kézikönyv. Különbözet lista nyomtatása, leltár zárás Kézikönyv Különbözet lista nyomtatása, leltár zárás Összefoglalás Verzió: 2011r2n08 A tanulás célja Ön képes a könyv szerinti készlet, és a számolt mennyiség közötti eltérés kimutatására, és a leltár folyamatok

Részletesebben

A dokumentáció felépítése

A dokumentáció felépítése A dokumentáció felépítése Készítette: Keszthelyi Zsolt, 2010. szeptember A szoftver dokumentációját az itt megadott szakaszok szerint kell elkészíteni. A szoftvert az Egységesített Eljárás (Unified Process)

Részletesebben

GTL Graphical Template Library

GTL Graphical Template Library Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék GTL Graphical Template Library Vatai Emil V. éves Programtervező Matematikus hallgató Témavezető: Dr. Porkoláb

Részletesebben

értékel függvény: rátermettségi függvény (tness function)

értékel függvény: rátermettségi függvény (tness function) Genetikus algoritmusok globális optimalizálás sok lehetséges megoldás közül keressük a legjobbat értékel függvény: rátermettségi függvény (tness function) populáció kiválasztjuk a legrátermettebb egyedeket

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Tartalomjegyzék Elsõ hét Alapok 1. nap Bevezetés a Perlbe A Perl lényege és eredete...................................... 4 Miért érdemes ismerni a Perlt?.................................. 5 A Perl hasznos............................................

Részletesebben

Iman 3.0 szoftverdokumentáció

Iman 3.0 szoftverdokumentáció Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3

Részletesebben

Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok

Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik. Ismeretük szükséges,

Részletesebben

JAVA SE/ME tanfolyam tematika

JAVA SE/ME tanfolyam tematika JAVA SE/ME tanfolyam tematika TANFOLYAM TEMATIKA: A JAVA MEGISMERÉSE Java története, miért készült, miért népszerű NETBEANS környezet telepítése, megismerése Programozási alapok java nyelven Változók,primitív

Részletesebben

JavaServer Pages (JSP) (folytatás)

JavaServer Pages (JSP) (folytatás) JavaServer Pages (JSP) (folytatás) MVC architektúra a Java kiszolgálón Ügyfél (Böngésző) 5 View elküldi az oldal az ügyfélez View (JSP) Ügyfél üzenet küldése a vezérlőnek 1 3 4 Kérelem továbbítása a megjelenítőnek

Részletesebben

Egyirányban láncolt lista

Egyirányban láncolt lista Egyirányban láncolt lista A tárhely (listaelem) az adatelem értékén kívül egy mutatót tartalmaz, amely a következő listaelem címét tartalmazza. A láncolt lista első elemének címét egy, a láncszerkezeten

Részletesebben

Perzisztencia. ANTAL Margit. Sapientia - EMTE. ANTAL Margit Java technológiák 11. előadás Perzisztencia

Perzisztencia. ANTAL Margit. Sapientia - EMTE. ANTAL Margit Java technológiák 11. előadás Perzisztencia Java technológiák 11. előadás Perzisztencia ANTAL Margit Sapientia - EMTE 2010 Az előadás célja JPA Java Persistence API ORM Object Relational Mapping Entitások közötti asszociációk megvalósítása Fontosabb

Részletesebben

1. Feladat: beolvas két számot úgy, hogy a-ba kerüljön a nagyobb

1. Feladat: beolvas két számot úgy, hogy a-ba kerüljön a nagyobb 1. Feladat: beolvas két számot úgy, hogy a-ba kerüljön a nagyobb #include main() { int a, b; printf( "a=" ); scanf( "%d", &a ); printf( "b=" ); scanf( "%d", &b ); if( a< b ) { inttmp = a; a =

Részletesebben

Információs Technológia

Információs Technológia Információs Technológia Sor és verem adatszerkezet Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2009. november 19. Alapötlet

Részletesebben

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is

tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel (record) tétel: különböző típusú adatokat csoportosít, ezeket egyetlen adatként kezeli, de hozzáférhetünk az elemeihez is A tétel elemei mezők. Például tétel: személy elemei: név, lakcím, születési

Részletesebben

Komponensek együttműködése web-alkalmazás környezetben. Jónás Richárd Debreceni Egyetem T-Soft Mérnökiroda KFT richard.jonas@tsoft.

Komponensek együttműködése web-alkalmazás környezetben. Jónás Richárd Debreceni Egyetem T-Soft Mérnökiroda KFT richard.jonas@tsoft. Komponensek együttműködése web-alkalmazás környezetben Jónás Richárd Debreceni Egyetem T-Soft Mérnökiroda KFT Komponensek a gyakorlatban A szoftverkomponenseket fejlesztő csoportoknak szüksége van olyan

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 5. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.05. C++ A C++ egy magas szint programozási nyelv. A legels változatot Bjarne Stroutstrup dolgozta ki 1973 és 1985 között, a C nyelvb

Részletesebben

Tartalomjegyzék 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3

Tartalomjegyzék 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 2 2. RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 3 2.1. FELÜLET... 3 2.2. FELHASZNÁLÓI FUNKCIÓK... 4 2.2.1. Modulok... 4 2.2.2. Előzmények... 4 2.2.3. Lekérdezés működése, beállítások... 5 2.2.4.

Részletesebben

Objektum orientált programozás (Object Oriented Programming = OOP)

Objektum orientált programozás (Object Oriented Programming = OOP) Objektum orientált programozás (Object Oriented Programming = OOP) Ajánlott irodalom: Angster Erzsébet: Az objektumorientált tervezés és programozás alapjai Dr. Kondorosi Károly, Dr. László Zoltán, Dr.

Részletesebben

Programozási Paradigmák. és Technikák

Programozási Paradigmák. és Technikák Programozási Paradigmák Láncolt Lista Generikus osztályok Láncolt Lista megvalósítása Bináris keresőfa (BST) BST megvalósítása Gráfok Dijkstra algoritmus Kruskal algoritmus és Technikák szabo.zsolt@nik.uni-obuda.hu

Részletesebben

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1 ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1 ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 2 ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 3 A felhasználók három különböző képernyővel találkoznak Listák az adatmegjelenítéshez

Részletesebben

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG Gyakorlatvezető

Részletesebben

Kézikönyv. Szelekciós jegyzék 2.

Kézikönyv. Szelekciós jegyzék 2. Kézikönyv Szelekciós jegyzék 2. Tartalomjegyzék 1 SZÁMLA (ÉRTÉKESÍTÉS) - ÜRES... 4 2 ABAS-ERP MASZKINFÓ... 6 3 SZÁMLA (ÉRTÉKESÍTÉS) - ÜRES... 7 4 ABAS-ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 8 5 PARANCS KERESÉSE...

Részletesebben

Java. Java Message Service. ANTAL Margit. JMS API technológia. ANTAL Margit. Sapientia - EMTE

Java. Java Message Service. ANTAL Margit. JMS API technológia. ANTAL Margit. Sapientia - EMTE Sapientia - EMTE 2008 Az előadás célja Üzenetkommunikációs architektúrák JMS Példák Üzenet gyártó Szinkron üzenetfogyasztó Aszinkron üzenetfogyasztó Üzenetbab (message-driven bean) point-to-point modell:

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 1. Az SQL nyelv 1 Az SQL DDL alapjai 2

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 1. Az SQL nyelv 1 Az SQL DDL alapjai 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Az SQL nyelv 1 Az SQL DDL alapjai 2 Adatbázis parancsok 2 Táblaparancsok 2 A táblázat létrehozása 2 A táblázat módosítása 3 A tábla törlése 3 Indextábla létrehozása 3

Részletesebben

Delphi programozás III.

Delphi programozás III. Delphi programozás III. A Delphi for ciklusa II. A Delphi újabb verziói egy olyan for ciklust vezettek be, amely a régebbi Delphi-verziókban vagy pl. a Turbo Pascalban még nem voltak ismertek. A for-element-in-collection

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 4 (2012.03.26) Bevezető Mi is az a programozási nyelv, mit láttunk eddig (HTML+CSS)? Az eddig tanult két nyelven is mondhatni programoztunk, de ez nem a klasszikus értelemben

Részletesebben

OE.Prog2.Jatek.Jatekter névtéren belül készítsük el az alábbiakat: Új osztály: JatekElem. A JatekElem osztályt egészítsük ki az alábbiakkal:

OE.Prog2.Jatek.Jatekter névtéren belül készítsük el az alábbiakat: Új osztály: JatekElem. A JatekElem osztályt egészítsük ki az alábbiakkal: 1. Óra Egyszerű osztályok készítése (játéktér) Készítsük el az alapvető osztályokat, amelyekre majd a játék építkezni fog. A játék minden résztvevője a JatekElem osztály leszármazottja lesz, és mindezeket

Részletesebben

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül A Borel Cantelli lemma és annak általánosítása. A valószínűségszámítás egyik fontos eredménye a Borel Cantelli lemma. Először informálisan ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Csináljunk az adatból információt! A Lone-Soft listázó keretrendszerrel

Csináljunk az adatból információt! A Lone-Soft listázó keretrendszerrel Csináljunk az adatból információt! A Lone-Soft listázó keretrendszerrel A piacon lévő ügyviteli szoftverek jó részének legnagyobb hibája, hogy a letárolt adatokat nem képesek a felhasználó által hasznosítható

Részletesebben

JNDI - alapok. Java Naming and Directory Interface

JNDI - alapok. Java Naming and Directory Interface JNDI - alapok Java Naming and Directory Interface Naming Service Naming service: nevek hozzárendelése objektumokhoz, elérési lehetőség (objektumok/szolgáltatások lokalizálása), információk központosított

Részletesebben

Az [OIII] vonal hullámhossza = 3047,50 Ångström Maximális normált fluxus = 7,91E-12 Szigma = 0,18 Normálási tényező = 3,5E-12 A Gauss-görbe magassága

Az [OIII] vonal hullámhossza = 3047,50 Ångström Maximális normált fluxus = 7,91E-12 Szigma = 0,18 Normálási tényező = 3,5E-12 A Gauss-görbe magassága PÁPICS PÉTER ISTVÁN CSILLAGÁSZATI SPEKTROSZKÓPIA 2. 6. HF FELADAT: egy az IUE adatbázisából (http://archive.stsci.edu/iue/) tetszőlegesen választott objektum ultraibolya spektrumának IDL-ben való feldolgozása,

Részletesebben

Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása 2003. õsz

Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása 2003. õsz Zárthelyi dolgozat feladatainak megoldása 2003. õsz 1. Feladat 1. Milyen egységeket rendelhetünk az egyedi információhoz? Mekkora az átváltás közöttük? Ha 10-es alapú logaritmussal számolunk, a mértékegység

Részletesebben

Automaták és formális nyelvek

Automaták és formális nyelvek Automaták és formális nyelvek Bevezetés a számítástudomány alapjaiba 1. Formális nyelvek 2006.11.13. 1 Automaták és formális nyelvek - bevezetés Automaták elmélete: információs gépek általános absztrakt

Részletesebben

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés

Részletesebben

I. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis

I. ALAPALGORITMUSOK. I. Pszeudokódban beolvas n prim igaz minden i 2,gyök(n) végezd el ha n % i = 0 akkor prim hamis I. ALAPALGORITMUSOK 1. Prímszámvizsgálat Adott egy n természetes szám. Írjunk algoritmust, amely eldönti, hogy prímszám-e vagy sem! Egy számról úgy fogjuk eldönteni, hogy prímszám-e, hogy megvizsgáljuk,

Részletesebben

FUNKCIONÁLIS PROGRAMNYELVEK IMPLEMENTÁCIÓJA

FUNKCIONÁLIS PROGRAMNYELVEK IMPLEMENTÁCIÓJA FUNKCIONÁLIS PROGRAMNYELVEK IMPLEMENTÁCIÓJA Csörnyei Zoltán, csz@maxi.elte.hu Nagy Sára, saci@ludens.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Számítástudományi Tanszék. Abstract Functional languages

Részletesebben

Excel ODBC-ADO API. Tevékenységpontok: - DBMS telepítés. - ODBC driver telepítése. - DSN létrehozatala. -Excel-ben ADO bevonása

Excel ODBC-ADO API. Tevékenységpontok: - DBMS telepítés. - ODBC driver telepítése. - DSN létrehozatala. -Excel-ben ADO bevonása DBMS spektrum Excel ODBC-ADO API Tevékenységpontok: - DBMS telepítés - ODBC driver telepítése - DSN létrehozatala -Excel-ben ADO bevonása - ADOConnection objektum létrehozatala - Open: kapcsolat felvétel

Részletesebben

Programozás II. ATM példa Dr. Iványi Péter

Programozás II. ATM példa Dr. Iványi Péter Programozás II. ATM példa Dr. Iványi Péter 1 ATM gép ATM=Automated Teller Machine Pénzkiadó automata Kezelő szoftvert szeretnénk írni Objektum-orientált módon 2 Követelmények Egyszerre csak egy embert

Részletesebben

Objektumorientált paradigma

Objektumorientált paradigma Objektumorientált paradigma Bevezető Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Objektumorientált paradigma BEVEZETŐ FOGALMAK 2/77 Bevezetés - Fogalom

Részletesebben

Függvények II. Indítsuk el az Excel programot! A minta alapján vigyük be a Munka1 munkalapra a táblázat adatait! 1. ábra Minta az adatbevitelhez

Függvények II. Indítsuk el az Excel programot! A minta alapján vigyük be a Munka1 munkalapra a táblázat adatait! 1. ábra Minta az adatbevitelhez Bevezetés Ebben a fejezetben megismerkedünk a Logikai függvények típusaival és elsajátítjuk alkalmazásukat. Jártasságot szerzünk bonyolultabb feladatok megoldásában, valamint képesek leszünk a függvények

Részletesebben

Kézikönyv. Beszerzési bizonylat könyvelése

Kézikönyv. Beszerzési bizonylat könyvelése Kézikönyv Beszerzési bizonylat könyvelése Tartalomjegyzék 1 ABAS-ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 4 2 ABAS-ERP... 5 3 SZÁMLA (BESZERZÉS)... 6 4 MEGJEGYZÉS... 8 5 SZÁMLA (BESZERZÉS) - ÜRES... 9 6 ABAS-ERP UTASÍTÁS

Részletesebben

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport TANMENET Informatika szakmacsoport Programozási gyakorlatok III. tantárgy 12. évfolyam A osztály 2013/2014 tanév Heti óraszám: Éves óraszám: 3 óra 96 óra Készítette: Szikszai Gusztáv tanár Ellenőrizte:.

Részletesebben

Feldspar: Nyelv digitális jelfeldolgozáshoz

Feldspar: Nyelv digitális jelfeldolgozáshoz Feldspar: Nyelv digitális jelfeldolgozáshoz Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Támogatja: Ericsson, KMOP-1.1.2-08 Feldspar funkcionális beágyazott nyelv Feldspar digitális jelfeldolgozáshoz párhuzamossághoz

Részletesebben

Programozási Módszertan definíciók, stb.

Programozási Módszertan definíciók, stb. Programozási Módszertan definíciók, stb. 1. Bevezetés Egy adat típusát az adat által felvehető lehetséges értékek halmaza (típusérték halmaz, TÉH), és az ezen értelmezett műveletek (típusműveletek) együttesen

Részletesebben

Egyéni párbeszédpanel Excelben

Egyéni párbeszédpanel Excelben Egyéni párbeszédpanel Excelben Készítsünk olyan, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjszámítására szolgáló párbeszédpanelt, amely a munkafüzet betöltésekor megjelenik. A jármű kategóriájától (hengerűrtartalomtól)

Részletesebben

Közösség, projektek, IDE

Közösség, projektek, IDE Eclipse Közösség, projektek, IDE Eclipse egy nyílt forráskódú (open source) projekteken dolgozó közösség, céljuk egy kiterjeszthető fejlesztői platform és keretrendszer fejlesztése, amely megoldásokkal

Részletesebben

A Java nyelv. Bevezetés, alapok Elek Tibor

A Java nyelv. Bevezetés, alapok Elek Tibor A Java nyelv Bevezetés, alapok Elek Tibor A Java nyelv jellemzıi Interpreteres Forrás file fordítás Bytekódú file-ok (class fileok, nem gépikód, nem futtatható, egy új forrásnyelv) Interpreter: betölti,

Részletesebben