L E PRINT T FOUNDED L É. Hungary PUBLISHING CMY. Müller Martini Kft. H-1106 Budapest, Fátyolka utca 2. Telefon: , fax:

Átírás

1 136/ ÉVF. ÁRA: 500 Ft, DIÁKOK: 200 Ft ISSN T E L PRINT PUBLISHING T FOUNDED M E L L É K L E 1990 C M Y CM MY & t ir n CY CMY K P Müller Martini Kft. H-1106 Budapest, Fátyolka utca 2. Telefon: , fax: & Hungary g n i h s i l b u P

2 HÖLGYEIM ÉS URAIM! A FESPA 2013-AS JÁRAT MEGKEZDTE A BESZÁLLÍTÁST. A TERVEZETT ÉRKEZÉSI IDŐPONT JÚNIUS ; A CÉLÁLLOMÁS AZ EXCEL KIÁLLÍTÁSI KÖZPONT, LONDON. A HATÁROK NÉLKÜLI ÖSSZEKÖTŐ JÁRATOK INNEN A KÖVETKEZŐK: NAGY FORMÁTUMÚ NYOMTATÁS, KÉPERNYŐ-, DIGITÁLIS ÉS TEXTILNYOMTATÁS. UTOLSÓ FELHÍVÁS A GLOBÁLIS NYOMDAIPAR SZÁMÁRA: A CSILLAGOS ÉG TÖBBÉ MÁR NEM JELENT HATÁRT! YOUR DESTINATION LONDON, JÚNIUS REGISZTRÁLJON ITT: Corporate Sponsor Platinum Sponsor Platinum Sponsor Platinum Sponsor Digital Textile Sponsor Global Technology Partner

3 IN BEKÖSZÖNTÕ Kedves Olvasó! Tévhiteink áldozatai lehetünk. Elõre szeretném bocsátani, hogy hiszünk a fejlõdésben. Az elektronika, a digitalizáló és az online kommunikáció megjelenése mindenki számára új lehetõséget ad. Azonban az online biztosan nem fogja nagyon sokáig teljesen kiváltani és helyettesíteni a nyomtatott kommunikációt. Mint életünk minden területén, itt is folyamatos változás van, napjainkban még mindkét kommunikációs forma megkerülhetetlen. USA fõszabály OUT Az Egyesült Államok 50 államából 42-ben már nem tanítják a folyóírást, helyette a gépelési készségeket helyezik a középpontba. Az amerikai iskolák számára felállított fõszabály szerint nem kell tanítani kézzel írni a gyerekeket, helyette a tízujjas gépelés a követelmény. Magyarázzák mindezt a számítógépek mindennapos használatával, ami feleslegessé tesz minden más alternatívát. Eddigi ismereteink szerint szoros összefüggés van a kézírás, az olvasás, a gondolkodás, a kézügyesség, a szépérzék, a szellemi kreativitás fejlõdése között. Északamerikai értelmezés szerint valószínûleg ez már enyhén szólva idejétmúlt, és a billentyûk megfelelõ kiválasztása és lenyomása ugyanúgy fogja fejleszteni a rajzkészséget, a mûvészetek iránt hajlamot és igényt, mint tette azt évezredeken át az írás. Hazai helyzet Mostanában nem beszélünk a látens analfabetizmusról. Ugyanakkor elismerjük, hogy a magyar diákok szövegértelmezése nem tartozik a világ élvonalába. A számítógépes szolgáltatások elterjedése valóban sok elõnyt jelent. Az átmenetre azonban fel kell készülni. Nagyon helyesen például személyes ügyfélirodát mûködtetett a FELVI azon diákok részére, akik felvételi jelentkezésüket elektronikusan töltötték ki, de biztosra akartak menni.voltak olyan pedagógusok is, akik tanórájuk alatt segítettek a diákoknak az online jelentkezésben. A közszolgálati média csillogó szemû fiatalt mutatott, aki szerint nem volt túl bonyolult az online jelentkezés, hiszen azt egy óra alatt ki tudta tölteni. Mégis, talán túl gyorsan akarjuk a nyomtatott kommunikációt megszüntetni. L. Simon László, az Emberi Erõforrások Minisztériuma kultúráért felelõs államtitkára szerint például nem célszerû a nyomtatott lapok támogatása, hiszen azok elavultak. Dr. Marusa Zoltán felsõoktatásért és tudománypolitikáért felelõs államtitkár szerint a felvételi tájékoztató a jövõben csak online formában jelenjen meg. Ezek a meggondolások nem biztos, hogy jelenlegi társadalmi berendezkedésünkkel összhangban állnak. Magyarországon pillanatnyilag a számítógépes penetráció csupán 40%. Valószínûsíthetõen a lakosság 40%-a azonban még nem tud élni az online kommunikáció minden elõnyével. Támogatni kell az online kommunikáció elterjesztését, de nem lehet tömegeket diszkriminálni azért, mert számukra ez még nem készségszintû gyakorlat. A nyomtatott kommunikáció jövõje Hiszünk a nyomtatott kommunikációba, a lapokban, a könyvekben és más tájékoztató nyomtatványokban. Ugyanúgy, ahogy a fejlõdés eddig sem szüntette meg a mûvészeteket, ugyanúgy megmaradnak a nyomtatott kommunikáció termékei. Ne higgyük el, hogy csak a photobook létezhet a jövõben. Minden nemzet és mi, magyarok is büszkék vagyunk alkotásainkra, azokat meg akarjuk õrizni, be kívánjuk mutatni másoknak. Ezért léteznek a színházak, a múzeumok és a könyvtárak. A könyvtárak például Magyarországon és Európában is szélesebb körû megbecsülésben részesülnek. Szerencsére hazánkban is vannak ilyen beruházások, például a Szegedi Tudományegyetem új könyvtára. Nem ölhetjük meg a nyomtatott kommunikáció termékeit csak azért, mert létezik egy online kommunikáció. Egy könyv, egy újság, egy nyomtatvány minden érzékünkre hat. Látjuk, halljuk, tapintjuk, érezzük illatát. A miénk, ajándékozhatjuk, büszkék lehetünk rá. Természetesen egy ben kapott munkahelyi belépési kódnak a cybervilágnak is nagyon lehet örülni, de ne fosszuk meg magunkat a kézzelfogható dolgoktól sem! Tolnai László 136/2013 PRINT & PUBLISHING 3

4 TARTALOM SZÖVETSÉGEK 6 Elõtérben a lobbitevékenység a Nyomda- és Papíripari Szövetségnél 8 Aktuális változások a termékdíjtörvényben OKTATÁS 10 Óbudai Egyetem: Népszerû a papír- és csomagolás-technológiai képzés TRADÍCIÓ 12 Peter Schöffer könyvnyomtató emlékezetére 14 Baráth János és a magyar fényszedés MÉDIA 16 A nulla százalék. Mi lesz a sajtóval? 17 Törvényileg szabályozott könyvárak Németországban NYOMDÁK 18 Piaci résztvevõ a Pannon Lapok Társasága 20 Új megoldások a Prime Rate-nél PLAKATIV 22 Enfocus Switch11 EFI RIP-eket támogat 22 Epson nyomtatók airprint funkcióval 24 Agfa digitális megoldások 24 Nincs többé Virtu nyomtató 25 Upgrade-elhetõ Fujifilm ink-jetes nyomtatók 25 Epson textilnyomtatók: Sure Color SC-F két szélességben 26 Új Ilford solvent médiumok 26 Tükörezüst öntapadó fólia 27 Ahlbrandt tekercses anyagok rétegezése 27 Fujifilm festékgyárat nyit TRENDEK 28 A digitális nyomtatás jövõje: Élet az élet után KIÁLLÍTÁS 32 Hunkeler Innovationdays: Házibemutatóból világkiállítás 42 Idén is lesz Printexpo. Kreatív iparágak fóruma 44 Új kiállítás a láthatáron: PPWorld Szakkiállítás és Konferencia 45 Rekordkísérletre készül a Fespa 45 European Sign Expo 45 Ipex 2014: Új koncepció 46 PEPSO: Nyomtatott elektronika hat szakkiállításon 48 Közös magyar kiállítói stand az Interpackon 49 Új kiállítási megoldás: Components for Processing and Packaging Kiadó, szerkesztõség és hirdetés: PRINT & PUBLISHING Kiadói Kft Budapest, Podmaniczky u. 31. Postacím: 1392 Budapest, Pf.: 269. Produkciós iroda: H 2120 Dunakeszi, Piroska u. 12. Telefon/fax: 27/ Honlap: -címeink: info@print-publishing.hu editor@print-publishing.hu marketing@print-publishing.hu Ügyvezetõ: Tolnai László Fõszerkesztõ: Rudolf Messer Gyártásvezetõ: Sebestyén Zsuzsanna Termékmenedzser: Sárai Tamás Szerkesztõség és cikkszerzõk: Garai Péter, Gécs Béla, Szabó László, Szõdy Macó, Tarnóczi László, dr. Tomszer Miklós, Zöldi László Elõkészítés:Profi-L Nyomdaipari Kft. Nyomtatás: Prospektus Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szentendrei Zoltán Papír: 115 g-os Hello fényes mûnyomó Forgalmazó: Budapest Papír Kft. CSOMAGOLÁS 50 Flexó: a legdinamikusabban fejlõdõ nyomdai technológia 52 Esko: CDI Spark flexolemez-levilágító 52 Új Nyloprint nyomólemez BESZÁLLÍTÓK 54 KBA-fejlesztések a környezetvédelemért 57 Mitsubishi Ryobi együttmûködés 57 Eredményes az íves manroland 58 Nyolc- és tízwerkes gépek hatékonysága PAPÍR 60 Love, peace, freedom: Továbbra is Papyrus 61 Re-board design 62 Kreatívok Harca Papyrus-kampányok 63 PrintStars kitüntetést nyert a Sappi-plakát 64 Heinzel-növekedés 64 Új Holmen-beruházás 65 Termeléscsökkentés a Stora Ensónál 65 Átszervez a UPM 66 Off-flavour garancia a Metsä Boardnál 66 Brigl & Bergmeister a Cham Paper csoporttal kooperál Szerkesztõségi és hirdetõi képviselet Ausztriában: Verlagsbüro Rudolf K. Messer 4893 Zell am Moos, Oberschwand 15 Tel.: 0043/ 6234/ 7161, fax: messer@salzburg.co.at S rk zt Member to ze es 4 PRINT & PUBLISHING 136/2013

5 Hungary

6 SZÖVETSÉGEK Elõtérben a lobbitevékenység a Nyomda- és Papíripari Szövetségnél Változó világunkban a nyomtatott kommunikáció igazi forradalmi átalakuláson megy át. Mint minden forradalomnál, nemcsak jónak, hanem egységesnek és erõsnek is kell lenni, nem elégcsupánajóügyet képviselni.anyomda- és Papíripari Szövetség mind nemzetközileg, mind pedig Magyarországon a papír- és nyomdaipar, valamint a kiadók és megrendelõk érdekeit szem elõtt tartva minden területen intenzív lobbitevékenységet folytat a nyomtatott, grafikus kommunikáció széles körû társadalmi és politikai elismertetése érdekében. Print Power Brüsszeli székhellyel alakult meg a Print Power mozgalom, melynek célja a printbuyerek, a nyomdaipari megrendelõk meggyõzése a nyomdatermékek megkerülhetetlenségérõl és gazdasági hatékonyságáról. A cél egyértelmûvé tenni, hogy a megfelelõen alkalmazott és nyomdai úton elõállított termékek minden piaci résztvevõ számára nemcsak gazdasági elõnyöket jelentenek, hanem környezetvédelmi szempontból is kevésbé károsak, mint például az elektronikus rendszerek. A nyomdatermékek használata nemhogy megölné életterünket, hanem épp ellenkezõleg, a fenntarthatóság fontos eszközeivé válnak. Magyarországon két éve alapította meg a Nyomda- és Papíripari Szövetség, a Magyarországi Papír-nagykereskedõk Egyesülete és a PRINT & PUBLISHING Hungary a Print Power nemzeti szervezetét, melynek hazai országmenedzsere dr. Peller Katalin. Eddigi tevékenységérõl a Print Power Hungary honlapja és Facebookoldalai, a PRINT & PUBLISHING printés online médiumaiegyaránt folyamatosan tájékoztatnak. Idén, 2013-ban nemcsak hogy folytatódik a Print Power tevékenysége, hanem az eddigi munka következtében kimutatható nyomdatermékek iránti keresletnövekedés miatt még intenzívebbé válik. Dr. Peller Katalin a megnövekedett feladatok elvégzése érdekében több kolléga munkáját is koordinálja. A Print Power kidolgozott marketingeszközeit Európában és Magyarországon is még szélesebb körben ismerik meg a marketing- és kreatív ügynökségek, a nyomdatermék-felhasználók ban Európa-szerte és Magyarországon nemcsak tartalmilag, hanem idõben is több kampány lebonyolítására kerül sor. Egy idõben, közös tartalommal, azonos grafikai megjelenéssel magazinok, elektronikus hírlevelek, DM-akciók indulnak, így pl. a multinacionális vállalatok központjai mellett a különbözõ országokban mûködõ leányvállalatok alkalmazottai is megismerkedhetnek a nyomtatott kommunikáció hatékonyságával, lehetõségeivel. Munkaügyi tréning Minden vállalkozást és foglalkoztatót érintenek a Munka Törvénykönyvének változásai. A bonyolultnak tûnõ rendszer alkalmazása a különbözõ ágazatoknál speciális kérdéseket vet fel. A Nyomda- és Papíripari Szövetség az elõzõ évhez hasonlóan idén februárban is egész napos munkaügyi tréninget rendezett, ahol dr. Kártyás Gábor munkajogász a nyomdaiparra lebontva tájékoztatott az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatos változásokról. Ezt interaktív gyakorlati konzultáció követte. Konkrét üzemi példákkal mutatták be a távolléti díjszámításokat. Változások történtek 2013-ban a szabadság kiadásában és elszámolásában is. Számos buktatót tartalmazhatnak a munkaviszony megszüntetésének, vagy a munkaszerzõdés és a kollektív szerzõdés nem megfelelõ megkötését szabályozó elõírások helytelen értelmezése, nem megfelelõ használata. A konzultáció érintette a munkaidõszervezés, a munkaidõkeret és a több mûszakos munkarend problematikáját is. Dr. Kártyás Gábor munkajogász tájékoztatott az aktuális változásokról 6 PRINT & PUBLISHING 136/2013

7 SZÖVETSÉGEK Egy hajóban evezünk! Egymásra épül a lap- és könyvkiadás, a nyomdaipari megvalósítás, a terjesztés és az archiválás rendszere. Az érintett területek mindegyike saját szempontokkal rendelkezik, mégis közösen tud dolgozni és eredményessé válni. Ezt az együttmûködést kívánja szolgálni a négy szakmai szövetség közös konferenciája, amelyet a Fészek Mûvészklubban rendeznek meg. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése, a Nyomda- és Papíripari Szövetség, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és az Informatikai és Könyvtári Szövetség együttesen elemezte a nyomtatott kommunikáció helyzetét. Dr. Horváth Csaba Phd, a nyomdaipari szövetség elnöke nagy jelentõségûnek minõsíti a rendezvényt, mivel ez az egyre szorosabbá váló együttmûködés része. A rendezvényen Kovács Tibor, az MLE elnöke, Gál Katalin, a Vince Kiadó igazgatója foglalkozott a lap- és könyvkiadás helyzetével és problémáival. György Géza, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója a nyomdaipar helyzetét elemezte, Kovács György, a Nemzetközi Szitaszövetség (Fespa) és a Magyarországi Szitanyomók Egyesületének elnöke kreatív nyomdaipari területekrõl tájékoztatott. Mindenkit érint a 2012-es, illetve az idei papírpiac helyzete, amelyrõl Erdély Zsolt, az Europapier- Budapest Papír ügyvezetõ igazgatója informált. A terjesztéssel Baráth Monika, a Lapker Zrt. országos terjesztési igazgatója, valamint a Magyar Posta Zrt. részérõl Keszthelyiné Ungári Edit és Korbely Rita, foglalkozott. Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség alelnöke a könyvtári szolgáltatások fejlesztését, Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetõje a digitális tevékenységrõl tartott ismertetõt. Energia-beszerzési társulás A folyamatos lobbitevékenység része a közös energia-beszerzési társulás Hatodik alkalommal szervezi meg a Nyomda- és Papíripari Szövetség a közös energia-beszerzési társulást. Ennek célja a résztvevõ tagvállalatok számára jelentõs költségmegtakarítás realizálása. Közös beszerzés esetén a résztvevõk energiafelhasználásai összeadódnak. Nagy fogyasztóként jelentõs kedvezmény érhetõ el a megnyitott energiapiacon. Eddig 30 cég közel 240 millió forintos megtakarítást ért el a közös beszerzés segítségével. Az idei energia-beszerzési társulással elérhetõ nagyobb kedvezmény érdekében a Nyomdaés Papíripari Szövetség elõrehaladott tárgyalást folytat a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség elnökségével. Az idei tendereztetésben a két szervezet tagjai már várhatóan közösen léphetnek fel. Magyar Nyomdatermék Védjegy Négy éve, 2009-ben hozta létre a Nyomdaés Papíripari Szövetség a Magyar Nyomdatermék Védjegyet. Ennek célja a hazai nyomdatermékek iránti kereslet növelése. Az elsõ három évben 96 kiadó több mint 50 millió termékén használta fel a minõségi védjegyet re ez a példányszám már 80 millióra növekedett. A Magyar Nyomdatermék logót eddig kizárólag csak a szakmai szövetség tagjai használhatták. Kiterjesztésre kerül a nyomdatermék felhasználhatósági joga. Ezentúl minden magyar nyomda használhatja, amely meghatározott pénzügyi-mûszaki auditon vesz részt. Dr. Peller Katalin fõtitkár a kiterjesztést az Emberi Erõforrások Minisztériumával folytatott tárgyalásokkal indokolja. A védjegynél a cél a közbeszerzési feltétel elérése, vagyis nyomdaipari munkát olyan vállalkozás végezhessen, amely rendelkezik a Magyar Nyomdatermék audittal. Ez pénzügyi és mûszaki megbízhatóságot, stabilitást tanúsít. Ugyanakkor a gyártó nyomda Magyarországon adózik, és magyar vállalkozóknak biztosít munkát. Természetesen az esetlegesen elõforduló jogosulatlan felhasználók szankcionálásra kerülnek, hiszen ez jogsértésnek minõsül, és a nyilvánosság, valamint a tisztességes üzleti magatartás megköveteli a jogtalan felhasználók szankcionálását. Tankönyvpiac Változik Magyarországon az oktatás és a felsõoktatás rendszere is. Ennek következtében módosulnak a tankönyvgyártás, illetve a tankönyvelbírálás feltételrendszerei is. A Nyomda- és Papíripari Szövetség levélben fordult az illetékes szervekhez, Balog Zoltánhoz, az emberi erõforrások miniszteréhez, Hoffmann Rózsához, oktatásért felelõs államtitkárhoz, valamint Cséfalvay Zoltánhoz, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkárához a tankönyvgyártás témakörében. Alapvetõ cél, hogy a magyarországi tankönyvek nyomtatása ne kerüljön külföldre. Magyarországon rendelkezésre állnak megfelelõ mennyiségû nyomtatási és kötészeti kapacitások. A kivitelezési minõség világszínvonalú. Valós veszély abban az esetben állna fent, ha a teljes magyarországi könyvmennyiséget rendkívül rövid határidõ alatt kellene legyártani. Ezért a Nyomda- és Papíripari Szövetség a tankönyvgyártás igazi partnere kíván lenni a könyvgyártó nyomdák nevében. 136/2013 PRINT & PUBLISHING 7

8 SZÖVETSÉGEK Aktuális változások a termékdíjtörvényben Akörnyezetvédelmi termékdíjas szabályozásban már január elsejével rendkívül mélyreható változások következtek be. A korábbi szabályozástól ahol a kötelezett a csomagolás, illetve annak elõállítója volt teljességgel eltérõ rend lépett életbe a csomagolószerek kötelezetté tételével. Ez azt jelenteti, hogy a csomagolási tevékenységet végzõnek alapesetben a termékdíjatmára beszerzéskor megkell fizetnie. A rendszerbe ún. átvállalási és visszaigénylési lehetõségeket épített be a jogalkotó. Ezek azonban nem illeszkedtek a reálfolyamatokhoz, és diszkriminációt, versenyhátrányt okoztak a belföldi csomagolószer-gyártóknak és -viszonteladóknak. Az új szabályozás következtében megszûnt a gazdálkodó szervezetek számára a koordináló szervezeteknek a csomagolás-kibocsátás utáni hulladék hasznosításának ellentételezésére fizetendõún. hulladék-hasznosítási díj választásának lehetõsége és helyét a kb. kétszeres terhet jelentõ, mindenki számára kötelezõ termékdíj vette át. A jogalkotók e két változástól a kötelezett gazdálkodó szervezetek számának csökkenését és 60 milliárd forint állami bevételt reméltek. A jelen idõszakban még nem állnak rendelkezésünkre tényadatok, de a CSAOSZ hivatalos forrásból származó elõzetes információi szerint a kötelezettek száma az új rendszerben lényegében azonos maradt a korább szisztéma aktív és tényleges bevallóinak számával, a termékdíjbevételek pedig elmaradtak a tervezettõl. Az újdonságok A évben elfogadott környezetvédelmi termékdíjtörvény január 1-jétõl hatályos változata több lényeges módosítást is tartalmaz. A változások két témakör köré rendezhetõk: a termékdíj-kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) belül megosztásra kerültek, illetve a termékdíj-kötelezettség átvállalásának lehetõségei kibõvültek. A termékdíj-kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok közül a bejelentéssel, nyilvántartásba vétellel, a bevallással, befizetéssel összefüggõ feladatok a NAV adószakmai területéhez kerültek. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a NAV vámszakmai területe felügyeli a jövõben. Az ellenõrzéssel összefüggõ teendõk pedig megoszlanak a két szakterület között, az adóellenõrzések az adó-, a hatósági ellenõrzéseket pedig mind az adó-, mind pedig a vámszervek végzik, míg a hulladékgazdálkodásra kiterjedõ vizsgálatokat a vámigazgatóságok látják el. A NAV-on belüli feladatátadás egyben maga után vonja a befizetési bankszámlaszámok megváltozását is, melyeket február 15. utáni pénzügyi teljesítések során kell alkalmazni. A csomagolási szakterület számára ezeknél is fontosabb, hogy az átvállalási lehetõségek bõvültek, azok jobban igazodnak a csomagolóipart jellemzõ reálfolyamatokhoz. Elsõként érdemes kiemelni, hogy a disztribútorok (csomagolószer-viszonteladók) diszkriminatív megkülönböztetését megszüntették a jogalkotók. A jövõben az ún. átvállalási lehetõségek megnyílnak számukra, így lehetõség lesz a csomagolást végzõknek a viszonteladóktól átvállalási szerzõdés mellett beszerezni szükséges csomagolószereiket, ami fontos finanszírozásbeli könnyebbséget jelent a vevõknek és az eladónak is. A disztribútorok a csomagolószer-gyártók számára is kínálhatják átvállalással áruikat, amely elsõsorban a kisebb feldolgozó üzemek számára jelent majd könnyebbséget. A csomagolószerek közötti hátrányos megkülönböztetés is megszüntetésre került. Ismeretes, hogy az elmúlt évi rendszerben átvállalással csomagolóanyagot csak csomagolóeszköz-gyártási cél esetén lehetett vásárolni. Idéntõl érdektelen, hogy milyen fajta csomagolószer készül az alapanyagból, vagyis csomagolóanyagot továbbfeldolgozott más csomagolóanyag, csomagolóeszköz és csomagolási segédanyag elõállítása esetén is lehetséges átvállalási szerzõdéssel megvásárolni. A 3920 vámtarifaszámmal azonosított anyagok jellemzõen mûanyag fóliák kiskereskedõi számára is lehetõség kínálkozik átvállalási szerzõdés megkötésére. Ez azért lényeges, mert ezeket az anyagokat jelentõs mértékben használják nem csomagolási célra (pl. fóliasátor alapanyaga), így a kisboltoknak megfelelõ adminisztráció mellett lehetõségük lesz termékdíj felszámítása nélkül értékesíteni e termékkör anyagait. Néhány megállapítás Az idei év elejétõl hatályos jogszabály tehát szakterületünk számára több ponton elõnyére változott, amelyben a CSAOSZnak kitartó munkája ölt testet. Feladat azonban még van bõven. A törvényben további változtatásokat tervezett a jogalkotó, amelyek végül nem jelentek meg a módosításban. Így meg kell még szüntetni a számlazáradékoknak az üzleti titkok kiadását kötelezõvé tevõ szövegezését, amely súlyos piacvesztések okozója. További hathatós segítség lenne az a tervezett változtatás, amely szerint termékdíjköteles áruból újabb termékdíjköteles áru elõállításakor egyáltalán ne kelljen termékdíjat fizetni. Ez jelentõs finanszírozásbeli és adminisztrációs könnyebbséget jelentene. A csomagolóipar számára tehát kedvezõ változásokat hozott a törvény megváltoztatása, de a tervezett és meg nem jelent módosítások elfogadására, valamint az adminisztrációs terhek érdemi csökkentésére is szükség van. A szakmailag legmegfelelõbb megoldás azonban a kötelezettségnek a csomagolásra való visszaállítása. Ez egyértelmû és világos helyzetet teremtene, az után és olyan mennyiség után kellene a kötelezettséget vállalni, amibõl és amennyibõl ténylegesen csomagolás készül. Nagy Miklós fõtitkár CSAOSZ 8 PRINT & PUBLISHING 136/2013

9 P ir n & t g n i h s i l b u P

10 OKTATÁS Óbudai Egyetem Népszerû a papír- és csomagolástechnológiai képzés Önálló szakkal rendelkezett a hetvenes években a Könnyûipari Mûszaki Fõiskolán a papír- és a nyomdaipari képzés. A Médiatechnológiai Intézet több tanszék összevonásával jött létre ben, amikor Budapesti Mûszaki Fõiskola megalakult. A 80-as évektõl átstrukturálódott a papíripar, megszûnt a papírgyártás domináló jellege, és elõtérbe került a papírfeldolgozás és a csomagolástechnika. Ezt a változást követi az Óbudai Egyetemen a Médiatechnológiai és Könnyûipari Intézetén belül a papír- és csomagolástechnikai szakcsoport. Abolognai egyezmény struktúrája szerint változott az oktatás jellege is. Ahétszemeszteresalapképzés másodikéve után szakosodnak a hallgatók. Maga a képzés egyre inkább erõsíti szolgáltató jellegét mind az ipar, mind pedig a hallgatók irányában. Szélesebb látókörû, problémamegoldó, rendszerben gondolkodó mérnökökre van ma szükség. Ezek egyaránt vonatkoznak a technológiai, a gazdasági és a környezet- 10 PRINT & PUBLISHING 136/2013

11 védelmi szempontok ismeretére. A BScképzés ezt biztosítja, vagyis nem technikusok kerülnek ki az egyetem falai közül, hanem rendszerben gondolkozó mérnökök. Az itt szerzett ismereteket jól lehet hasznosítani a vállalatok speciális feladatainak megoldásánál is, azonban ezt a tudást célszerû minél magasabb szinten mûvelni. Ezt szolgálja az MSc-képzés és a karon mûködõ anyagtudományi doktori iskola is. Ma a világban használatos csomagolások több mint 50 százaléka papíralapú. Ebbe beletartoznak a doboz-, a hullámpapírlemez- és a kombinált, azaz papírt tartalmazó termékek is. Ezért a szakon a papírgyártás, a csomagolóanyag-gyártás, illetve -feldolgozás technológiai kérdéseivel foglalkoznak. Apapír, a mûanyag és a társított anyagok anyagismerete, a szakmai kémia és az élelmiszer-kémia oktatása is része a tantervnek. Nagy hangsúlyt kap a mûanyagfeldolgozás és a mûanyag-kémia is, így a tárgyak komplex ismereteket nyújtanak a csomagolások alkalmazási és használati területeirõl. Tervezõprogramok gyakorlati alkalmazásával azonnal felhasználható tudáshoz jutnak a hallgatók a csomagolástervezés területén. AMédiatechnológiai Intézetben mûködik az Esko Kompetencia Központ, ahol számítógépes programok és 3D-s grafikai programok segítségével a ma használatos legkorszerûbb tervezési módokat sajátítják el a hallgatók, a végzés után pedig azonnal alkalmazni tudják ismereteiket. Évek óta közel 40-en jelentkeznek a szakirányra, gyakorlatilag minimális a lemorzsolódás. Végzés után a hallgatók 70%-a a szakterületen helyezkedik el, 10%-uk a továbbtanulást választja. Ez általában három irányú lehet, mégpedig az MSc-, vagyis a mesterképzés, a gazdasági menedzser-oktatás vagy a pénzügyi terület. Fokozott mértékben kerül elõtérbe a nyelvtanulás. Eddig egy tárgyat kellett a hallgatóknak idegen nyelven elvégezniük, 2012 õszétõl ez már kötelezõen kettõ. Az Óbudai Egyetem részt vesz az Erasmus nemzetközi oktatási programban is, ennek keretén belül például a közelmúltban több Finnországból és Németországból érkezõ hallgató is tanult az intézetben. Ugyanígy, magyar hallgatók egy-két szemesztert tölthetnek külföldi egyetemeken. Fontos az ipar és az egyetem kapcsolata is. A hallgatók szakkollégiumi jelleggel rendszeresen részt vesznek ipari és nemzetközi szervezetek rendezvényein. Üzemlátogatások és termelési gyakorlatok mélyítik el az ismereteket. Az egyetemen számos, az iparból meghívott külsõ elõadó is oktat. A szakirány hallgatói rendszeresen eredményesen szerepelnek a CSAOSZ által szervezett Hungaropack Student Csomagolástervezési Diákversenyen is. Dr. Koltai László Koltai László neve szinte összeforrt a papír- és csomagolástechnológia szakcsoporttal. Nyomdaipari ismeretekkel rendelkezik, hiszen a TótfalusiKis Miklós nyomdaipari mûszaki szakközépiskolában ofszet- és magasnyomó gépmesteri bizonyítványt szerzett. Tanulmányait a Könnyûipari Mûszaki Fõiskolán papírgyártó könnyûipari mérnökként, késõbb csomagolástechnológus könnyûipari mérnökként fejezte be ben a Nyugatmagyarországi Egyetem faipari mérnöki karánokleveleskönnyûipari mérnökdiplomát szerzett ben szintén a Nyugatmagyarországi Egyetemen anyagtudományok és technológiák témakörben PhD doktori címet szerzett. A Stora-Papírker Rt. kereskedõmérnöki munkatársaként ismerte meg a magyarországi nyomdákat, no meg a papír-, kartontermékek feldolgozását óta a Könynyûipari Mûszaki Fõiskola papíripari tanszékén dolgozik. Elõször tanszéki mérnök, majd fõiskolai adjunktus, 2010 óta pedig az Óbudai Egyetem docense lett. Tanít az Óbudai Egyetem Médiatechnológiai és OKTATÁS Könnyûipari Intézetében, és óraadó tanár a Nyugat-magyarországi Egyetem faipari mérnöki karán is ben a Médiatechnológiai Intézet általános igazgató-helyettesévé nevezték ki júniusában errõl a feladatkörérõl lemondott, mivel a Rejtõ Sándor Könnyûipari és Környezetvédelmi Kar oktatási dékánhelyettesévé választották. Így az oktatás mellett közel 1500 hallgató és 60 oktató oktatással kapcsolatos ügyes-bajos dolgaiért is felel. Munkabírását jól példázza, hogy társadalmi funkciók egész sorát végzi. A MTESZ Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesületének elnökségi tagja, és a Papíripar címû folyóirat fõszerkesztõje. Vezetése alatt akkreditálta az MTA ezt a mûszaki folyóiratot. A Magyar Pedagógiai Társaság felsõoktatási szakosztályában, valamint az MTA Kémiai Tudományok Osztályának Természetes Polimerek Munkabizottságában tevékenykedik. Részt vesz a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség munkájában. Szakértõ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál, valamint a MTESZ PNYME-ben. A tanszék iránti elkötelezettségét a szakma iránti alázat, tisztelet jellemzi. 136/2013 PRINT & PUBLISHING 11

12 TRADÍCIÓ Peter Schöffer könyvnyomtató emlékezetére Peter Schöffer a Gernsheim nevû rajnai városkából származik, és 1425 körül született. Eredetileg aranymûves mesterséget tanult, majd között az erfurti egyetemen, azután Párizsban a Sorbonne-on jogot és teológiát hallgatott tõl Párizsban, mint szépíró, könyvek másolásával foglalkozott. Peter Schöffer Mainzba kerülve, 1450-tõl Gutenberg mainzi mûhelyében dolgozott. Az ügyes, értelmes fiatalember Gutenberg sikeres tanítványa lett. Betûmetszõként és nyomtatóként dolgozott a Negyvenkét soros Biblia nyomtatásán, ami 1454 vége felé már befejezéséhez közeledett. Schöffernek ekkor már sikerült Gutenberg összes könyvnyomtatási technikáit elsajátítani és tökéletesíteni a betûöntést is. Gutenberg 1450-ben a biblia nyomtatására szövetkezett Johann Fust tekintélyes és gazdag mainzi polgárral, aki pénzkölcsönnel támogatta a nagy munka elkészítését. Gutenberg cserébe részesedést biztosított Fustnak a vállalkozásból. A nagy mû, a költséges biblia elnyelte Gutenberg minden pénzét és újra kölcsönre szorult. Fust ismét kölcsönzött, de ennek fejében lekötötte magának a készülõ biblia összes példányát. Johann Fust 1454 végén beperelte Gutenberget, követelve befektetett pénzét. Apert Gutenberg elvesztette, nyomdájától megfosztották. A majdnem kész Negyvenkét soros Biblia összes példánya Fust birtokába került. Peter Schöffer Fust tanújaként szerepelt a Gutenberg elleni perben, majd társa és vezetõje lett a Fusthoz került mainzi nyomdának. Ez idõtõl indult Peter Schöffer tipográfusként és nyomtatóként sikeres, Gutenberget is szinte túlszárnyaló sikeres munkálkodása. A Fust Schöffer nyomda befejezte a Negyvenkét soros Bibliát, majd új vállalkozásba fogott nyarára kinyomtatták a Psalterinumot, a Zsoltároskönyvet, Schöffer remek, egyedülálló munkáját a kor elsõ, bravúros kivitelû, háromszínnyomtatásos könyvét. Schöffer ezzel a könyvek elõállítását kívánta könnyebbé tenni, a festõ rubrikátor munkáját fölöslegessé tenni. Addig a szedett betûket nyomtatták és a díszek, iniciálék helyét üresen hagyták, majd késõbb kézzel festették ki. A zsoltároskönyvet 306 nagy iniciálé díszíti, felváltva vörös és kék színnel nyomtatva. Ez a nyomtatás akkori szintjén bravúrnak számított. Elõállítási módján már igen sokan vitatkoztak. A beilleszkedés abszolút pontossága az akkori technikai lehetõségek közepette a kétszeri nyomtatást valószínûtlenné teszi. Egyesek szerint a nyomtatás úgy történhetett, hogy színeik szerint külön fametszetdarabokra bontották, ezeket egyenként befestékezve, azután összerakva visszadugták a formába, s egyszerre nyomtatták le az egészet. A háromszínnyomtatásos technika bonyolultsága és költsége miatt nem lett általánosan elterjedt gyakorlati eljárás, még a 18. században is készültek kézzel festett nyomtatványok. A könyvnyomtatás történetében elsõként a Fust Schöffer nyomda a Psalteriumban alkalmazta elõször a Peter Schöffer szobra szülõvárosában, a múzeum elõtt 12 PRINT & PUBLISHING 136/2013

13 nyomdászjelvényeket impresszumként. Fust Schöfferék mainzi nyomdájának legnagyszerûbb munkája a Negyvennyolc soros Biblia (Mainzi Biblia), 1462-ben jelent meg. Két fóliónagyságú kötetbõl áll: az elsõ 484, a másik pedig 478 kéthasábos oldalra terjed. A pergamenre nyomtatott példányokon szépen ki vannak festve az iniciálék. A Fust és Schöffer nyomda utolsó, sikeres közös munkája az 1466-ban elkészült Cicero: Deofficiis (A kötelezettségekrõl) címû könyve lett. Az öreg Fust üzleti útján október 30-án Párizsban meghalt, hamarosan Peter Schöffer elvette Fust fiatal lányát, Christina-t, és átvette a nyomdát március 6-tól a nyomda összes kiadott nyomtatványán már csak Schöffer nyomda neve szerepelt. A Schöffer nyomda több mint 250 mûvet nyomtatott és adott ki között kinyomtatott egy füveskönyvet 150 fametszettel, 1485-ben egészségtant, 379 fametszettel. Út a szentföldre címû mûnek Schöffer tervezte és metszette Schwabacher betûtípusát, amely a következõ században Németország leggyakrabban használt betûtípusa lett. Aszász krónika 500 fametszettel 1492-ben készült ban birodalmi kamarai és tartományi bírósági munkát adta ki. Peter Schöffer és Christina Fust házasságából négy fiú született: Gratin, Johann, Peter és Ludvik. Peter Schöffer nevét december 20-án nyomtatták ki utoljára, abban a negyedik kiadású mainzi zsoltároskönyvben, amelyben annak idején elõször szerepelt a neve nyomdászként, kiadóként. Mint ahogy Peter Schöffer születési éve, úgy halálának pontos dátuma sem biztos, és képmása sem hiteles. 1502/1503 telén halhatott meg, mivel az április 8-án kiadott nyomtatványban már csak fia, Johann neve olvasható. Írhatjuk, ötszáztíz éve távozott Peter Schöffer a nyomdászat világából. Életében nagy tisztelet övezte Mainzban és szülõvárosában. A nyomdásztörténelem méltán TRADÍCIÓ elismerte könyvnyomtatást megújító munkásságát. Mindemellett elítélhetõ azon cselekedete, hogy sikerei fényében azt állította, hirdette nyomtatványain: õ a könyvnyomtatás feltalálója. Gernsheimben évtõl szobra áll a városi múzeum elõtt, ahol emlékszobában láthatók nyomtatványai ban, halálának 500. évfordulóján szülõvárosa a Schöfferstadt nevet vette fel. A mainzi Schöffer-nyomda 1522-ig volt Peter fia, Johann, majd unokái tulajdonában. Acsalád egy másik ága a németalföldi Herzogenbuschban alapított tipográfiát, és 1796-ig nyomdászkodott a városban, amely évben a Fust Schöffer család végleg kihalt. Gécs Béla 136/2013 PRINT & PUBLISHING 13

14 IN MEMORIAM Baráth János és a magyar fényszedés ATechnológiai Fejlesztési Laborban dolgozott, kutatási területként a fényszedést választotta, akkor, amikor annak hazánkban történõ bevezetése szinte mindenki elõtt illúziónak számított. és akkor besegített a múlt Hess András 1473-ban, Budán megalapította az elsõ magyar nyomdát. Eltelt félezer év. Ez aztán igazi jubileum volt. (Lám: az igazi nyomdász holtában is segíti a szakmát!) Az akkori Könnyûipari Minisztérium pénzzel támogatta a fényszedés bevezetését. De nem eléggel. Be kellett még szervezni néhány nyomdát, szálljanak be a beruházásba. Sikerült. A tulajdonosnyomdák a Kossuth, az Alföldi, a Dabasi, a Franklin, a Globus, a Kecskeméti és a Felsõoktatási Jegyzetellátó Vállalat voltak. Volt aki pénzzel járult hozzá a nagynak számító beruházáshoz, volt, aki helyiséget, munkatársakat adott. A szervezõ és ipari elõkészítõ munkát Baráth János vezette. Rátz Miklós nyelvés szakmai tudásánál fogva részt vett az angolokkal folytatott tárgyalásokon, amelynek eredménye a beruházás megvalósulása lett. AVáci utcai helyiségek átépítési munkáit Kocsonya József vezényelte. Õk voltak a mag. Augusztusban beléptek a talán még mindig magnak számító többiek, nagyjából hatan-nyolcan. A gépek csak szeptemberben érkeztek meg, de munka addig is volt. Amit csak megértettünk a lefordított installációs anyagból, azt megtanultuk. Az akkor még számunkra érthetetlen anyagrészekbõl pedig kérdésekkel készültünk szeptemberre, amikor az angol szakemberek (szerelõk és programozók, illetve rendszerelemzõ és -tanító) megérkeztek. A munkakörök még nem voltak felosztva, csak egy állás volt biztos: Baráth János az ügyvezetõ igazgató. Atöbbieknek két feladatuk volt: megtanulni mindent, amit csak tudnak, és megtanítani a megszerzett ismereteket a többieknek. A késõbbi beosztások attól függtek, hogy ki mire szakosodott. A rendszert a Monotype és a Compwrite állította össze, és akkori mértékkel mérve nagyon korszerû volt. A számítógép 80 kilobyte kapacitású mágnesdobja fantasztikus teljesítményû volt, és ebbõl az sem vont le semmit, hogy a számítógépes csoport egy tagjának a munkakezdés elõtt negyed órával be kellett kapcsolni a gépet, hogy a mágnesdob felvehesse az üzemi fordulatszámát, mert alacsonyabb fordulatszámon nem találta meg a keresett adatokat. A rendszer alapvetõen lyukszalaggal mûködött. A számítógép feldolgozta a szöveget. Elõször mátrixprinteren kinyomtattuk, amit a korrektorok megolvastak. (Hozzá lehetett szokni ) A megtalált hibákat külön korrektúraszalagra javították, amiket a számítógép egyesített (merge-ölt) az alapszalaggal. Amikor a javítások befejezõdtek, a számítógép új, más kódrendszerre változtatott szalagot készített, amely a levilágítógépeket vezérelte. Egyegy ilyen levilágítógép szövegtõl/jelkészlettõl függõen ezer betût fényképezett óránkánt filmre (vagy szerzõi korrektúrához fotópapírra). Tördelésrõl eleinte a memóriakapacitás szûkössége miatt szó sem lehetett, késõbb azután részlegesen ezt is megoldottuk. Az elsõ évben Az elsõ évben még nem voltunk tervkötelezettek. Szeptembertõl a tanulás volt a cél. Két kis terjedelmû könyv azért mégis elkészült. Az egyik Janikovszki Éva: Ha én felnõtt volnék címû mûve, a másik Hemingway öreg halásza. Az elõbbi technikai értelemben igazán nehéz munka volt, mert Réber László grafikusmûvész a szavak közé illeszttette a kis méretû ábrákat Az 1974-es év nehéz volt. Nagyon nehéz, mert Baráth János a várható kapacitás kiszámításánál kifelejtette a korrektúrafordulóknál szükséges, ismételt levilágításokat. Ezt azért tette, hogy a beruházás biztosan létrejöhessen. Abeígért, feldolgozott ívszámot csak a negyedik évben értük el. De addigra a cég már visszavonhatatlanul megvolt Folyamatosan tanultunk és tanítottunk Szinte minden héten több látogatócsoport jött el hozzánk. Nem csupán magyarok, de Nyugat-Németországból, Franciaországból, a szocialista országokból, de még Angliából is jöttek. Ekkora rendszer még ott sem mûködött. Tanítottunk kiadókban, más nyomdákban, MTESZ-elõadásokon, iskolákban, tanfolyamokon, mûvelõdési otthonokban, szóval: ahol csak lehetett. És a negyedik évben elértük a korábbra ígért évi ívet! 14 PRINT & PUBLISHING 136/2013

15 Baráth János szerette a társaságot, a jóízû beszélgetéseket, anekdotázást, jókedvet. A sört is. Egy alkalommal valamit ünnepeltünk. Fehér asztal és sör mellett, no meg bor is akadt. Hogyne akadt volna egy asztalnál, ahol Molnár László, csodálatos tehetségû tipográfus is helyet foglalt. A szórakozóhely éjjel kettõig volt nyitva, de zene mindössze egyetlen zongorista, csak éjfélig volt. A mûvész lehajtotta utolsó pohár pálinkáját és a zongora fedelét, majd távozott. János intett a pincérnek, és megkérdezte tõle, hogy zongorázhatna-e egy kicsit. Rendes zongoraszék nem volt a helyiségben. János, hogy kényelmesebben mozoghasson, széke támlájára tette zakóját, és játszani kezdett. Ha nem is volt koncertzongorista, jól játszott. Idõnként odalépett hozzá egy-egy vendég: Hát azt ismeri, hogy Te szép leány? Ismerte. Meg a következõt is. Sõt! Ám eljött a záróra, és a vendégeket kezdték a kijárat felé terelni. János felvette a zakóját, amely ettõl csörögni kezdett. És a zsebei is furcsán kövérek lettek. Az utcán megnézte zsebei dudorodását okát: mindkettõ tele volt pénzzel. Jót nevetett, és megjegyezte: Úgy látszik, rossz szakmát választottam. A zongorázás jobban fizet! * E történet egy mérnök technikus-találkozón játszódott le. Az ilyen események péntek szombaton zajlottak. Péntek éjszakánként általában szó szerint zajlottak. Ritkán találkozó, régi barátok bufogtatták egymás hátát, koccintgattak, beszélgettek. Eleinte a szakma volt a téma, de elérkezett a pillanat, amikor nótázásba csapott át a szakmai szimpózium. Ez az eset már a rendszerváltás után történt. IN MEMORIAM Jánoshoz ért a nótaválasztás joga, és Õ elkezdte énekelni a Vörös Csepelt. Sokan néztek rá furcsán. Egyesek még a fejüket is ingatták. János észrevette a rosszalló tekinteteket. Abbahagyta a dalolást, és prózában szólalt meg: Miért néztek így? Azelõtt ilyenkor az Erdélyi himnuszt énekeltük. Ennyivel tartozunk nekik! És folytatta a Vörös Csepelt. * Népszerû ember volt. Az üzemben is. (Népszerû fõnök!) Egy alkalommal fogadtam Vele valamiben, a tét egy üveg sör volt, és Õ nyert. Azután eszébe jutott, hogy már nem iszik sört. Odajött hozzám, és azt mondta: Cseréljük ki a sört egy félliteres kakaóra! Bólintottam. Másnap eltávozott közülünk. Örökre tartozom Neki azzal a kakaóval. Garai Péter 136/2013 PRINT & PUBLISHING 15

16 MÉDIA A nulla százalék Mi lesz a helyi sajtóval? Január elseje óta négy számmal írhatók le ama polgármesterek, akik hasonló mondatotejtettek ki a szájukon. A kormány gyökeresen átalakította a 3200 önkormányzatból álló közigazgatási rendszert, és a kisebb településeknek már nem telik a helyi újságra, rádióra, televízióra, honlapra. A helyhatósági választás után hivatalba lépett képviselõtestület a kormányzat segítségével mostanában kétségkívül megszabadulhat az évek óta felgyülemlett adósságok nagyobbik részétõl, ráadásul az állam elég sok közszolgálati funkciót vállalt át tõle például átvette az iskolákat és egyéb közmûvelõdési intézményeket. Ennek fejében viszont megkurtította a költségvetést. Településtípustól függõen negyven, ötven, sõt, hatvan százalékkal is. De ha az idén csupán 650 milliárd forintot szán az önkormányzatoknak 400 milliárddal kevesebbet a tavalyinál, akkor mibõl mûködik az önkormányzati támogatásból élõ helyi média? Akié a nyilvánosság, azé a hatalom? Akommunikációszakos hallgatókkal évek óra házi dolgozatot íratunk szûkebb pátriájuk médiaviszonyairól. Az egyik kérdés, amire válaszolniuk kell, hogy falujuk, kisvárosuk képviselõtestülete vajon a költségvetés hány százalékát fordítja az önkormányzati médiumokra. A szóródás 0,2 és 0,6 közé esett, ami töredéke a nyugat-európainak. (Az uniós átlag egy százalék.) Ha a tavalyi 1000 milliárd forintnyi állami támogatásból csak az egy százalék töredékére telt a mintegy 800 újságot, körülbelül ugyanennyi honlapot és 300 rádió-televíziót eltartó önkormányzatoknak, akkor az idén nem sok jóra számíthatnak a helyi szerkesztõségek. Mondhatnók erre, hogy nincs nagy baj, elvégre köztudomású, hogy a polgármesterek hajlamosak rátelepedni a helyi nyilvánosságra. Ez többé-kevésbé megfelel a valóságnak, de ha sikerült is nekik befolyási övezetükbe vonni az éhenhaláshoz sok, jóllakáshoz kevés módon támogatott médiumokat, akkor egy idõ után létrejött az alternatív újság, honlap, rádió, esetleg még televízió is bár az utóbbi sokkal nagyobb befektetést igényelt. A városházi-faluházi ellenzék álláspontjának helyet adó médiumot leginkább egy módos vállalkozó pénzelte, akinek nem tetszett a polgármester vezetési gyakorlata. Az egyik dunántúli kisváros esete nyomán a Gazdasági Versenyhivatal még precedens értékû döntést is hozott. Kimondta, hogy ha a képviselõtestület anyagilag támogatja az önkormányzati szerkesztõséget, akkor az esélyegyenlõség jegyében köteles a nem önkormányzati tulajdonban lévõ médiumot is hasonlóképpen finanszírozni. Ez országos feltûnést keltett, és felhördülést váltott ki a polgármesterek körében, akik meg is föllebezték az ítéletet. Több forduló után a legfõbb bírósági testület nemrégiben megsemmisítette ugyan a döntést, közben azonban csaknem fél évtized telt el, és a polgármesterek nyilvánosságkorlátozó szándékát visszafogta, hogy számíthattak a szankcióra. A sors iróniája, hogy éppen akkor hárult el fejük fölül a veszély, amikor a saját (önkormányzati) médiumokra sem lesz pénz. Hamarosan kialakulhat az a helyzet, hogy az elsorvadásra ítélt önkormányzati szerkesztõségek híján az eddig is piaci alapon mûködõ, ezért óhatatlanul izmosodó konkurencia, vagyis az alternatív újság, honlap, rádió, televízió eluralkodik a helyi nyilvánosságon. A lehetséges fejlemény pedig elõrevetíti, hogy a 2014 õszén esedékes helyhatósági választáson bealkonyulhat a jelenlegi polgármestereknek. Akkor most foglaljuk össze a helyzetet! Az országgyûlés döntése nyomán átalakulóban van a közigazgatási rendszer, és ennek lesznek következményei a helyi 16 PRINT & PUBLISHING 136/2013

17 médiában is. Pénz híján óhatatlanul háttérbe szorulnak az önkormányzati szerkesztõségek, és elõtérbe kerülhet ellenlábasuk, a piaci alapon mûködõ, nem önkormányzati média. De a közigazgatás átalakításában rejlik még egy mozzanat, amely szintén befolyásolhatja a helyi nyilvánosságot. Járásnyira a szerkesztõségtõl Több évtizednyi szünet után a kormányzat újraszervezte a járásokat. Ami gyakorlatilag egy kisvárost és a vonzáskörzetét jelenti, település tartozik bele. A járás nagyjából megfelel a kistérségnek, azzal a különbséggel, hogy az elõzménybõl 154 volt, a legújabb közigazgatási egység pedig 198-at számlál. Vajon a járási szint milyen szerepet játszhat az önkormányzati médiumok elsorvadásában, illetve átalakulásában? A rendszerváltás utáni kormányzatok közigazgatási szakembereiben is fölmerült ez a kérdés. E sorok íróját mint a helyi és regionális sajtó kutatóját egyszerre három minisztérium is megkereste, hogy az általuk rendezendõ konferencián tartson elõadást a kistérségi sajtóról. A témát mindhárom szervezet komolyan vette, igazán kár, hogy nem tudtak egymásról. Ettõl függetlenül a kistérségi szerkesztõségek elkezdtek mûködni. Országszerte van belõlük vagy kéttucatnyi, és akadt két kommunikáció szakos fõiskolás is, aki diplomamunkában összegezte a kistérségi sajtó tapasztalatait. Elemzéseikbõl leszûrhetõ, hogy ha hétnyolc szomszédos település fogyatékos anyagi forrásaiból sikerült létrehozni egy újságot, akkor gyakrabban jelenhetett meg akár hetenként is, mint a havonta vagy kéthavonta kiadott helyi újság. Természetszerûleg több hírt és hirdetést közölhetett, munkatársai olyan témának MÉDIA is utánajárhattak, amit a helyi lapban nem szívesen olvasott volna a polgármester. Ugyanakkor hátrányként élték meg az olvasók, hogy kevésbé érezhették magukénak a kistérségi újságot, hiszen más települések örömeivel és gondjaival is foglalkozott. A kistérségi sajtó tehát gyöngítette a lokális, erõsítette viszont a regionális tudatot. Ugyanerre a kettõsségre számíthatunk a járásokban is, csak már nem kísérleti, hanem intézményesített szinten. Arra aligha lesz pénz, hogy a polgármesterek a jócskán csökkentett állami támogatásból és gyéren csordogáló helyi bevételekbõl önkormányzati újságot, honlapot, rádiót, televíziót mûködtessenek. De arra bizonyára lesz, hogy összeadják a járási médiavertikumra valót. A hetilapot, annak online változatával, és a rádiót meg a televíziót. A polgármesteri hivatalnak pedig marad a saját honlap, amelyet azonban épp azok nem kísérhetik figyelemmel, akik leginkább rászorulnak a helyi információkra. Vagyis az öregek. Egy fölmérés szerint ugyanis a hatvan fölöttieknek csupán 3,9 százaléka fér hozzá a számítógéphez, és ez az arány a falvakban még rosszabb. A kistérségi tapasztalatok alapján még egy mozzanat játszhat közre a járási sajtó megerõsödésében. Ha az önkormányzati költségvetés töredékébõl néhány település közös lapot hozott létre, akkor mindig akadt egy kisvárosban élõ nyomdász is, aki már nem bérmunkában vállalta az újság elõállítását, hanem beszállt az üzletbe. A vonzáskörzet igényeit több ezer példányban kielégítõ lapot már elég jelentõs portékának tartotta ahhoz, hogy a résztulajdonos önkormányzatokkal együtt vállalja a kockázatot. Megjósolható, hogy a 198 járás nyilvánossága megint helyzetbe hozhatja az úgynevezett kisnyomdákat és a vállalkozó szellemû nyomdászokat. Zöldi László Törvényileg szabályozott könyvárak Németországban Németországban 2002 óta törvényileg szabályozott a könyvek árának képzése. Ez vonatkozik a nyomtatott könyvekre és az e-könyvekre egyaránt. Az Európai Unió Versenyhivatala több európai kiadóval szemben vizsgálódott, eredményképpen a következõ két évben a kiadók az e-bokkok árát szabadon határozhatják meg, de csak ott ahol nincs nemzeti könyvárszabályozás. Tehát ez a döntés nem vonatkozik sem Németországra, sem Franciaországra. Németországban más és más árat kell képeznie a kiadóknak a nyomtatott könyvekre és az e-bookra. Németországbana nyomtatott könyvek áfája 7 százalék, az e-bookoké pedig 19 százalék. 136/2013 PRINT & PUBLISHING 17

18 NYOMDÁK Piaci résztvevõ a Pannon Lapok Társasága Évekkel korábban a nyomda fõ feladata a PLT saját kiadványainak elõállítása volt. Mára ez csupán a termelés 50 százalékát jelenti. Vitathatatlan, hogy a növekedés alapjait az elõdök fektették le, ám napjainkban rugalmasabban és hatékonyabban kell reagálni a piaci kihívásokra. A Pannon Lapok Társaságánál a szerkesztõségek és a nyomda, valamint a terjesztés szoros együttmûködése már a kezdetektõl, 1992-tõl gyakorlat volt. Mégis a teljes rendszer és a nyomdaipari termelés mérnöki szemléletû átgondolása hozott figyelemre méltó eredményeket. Stabil technológiai háttér Ma a külsõ piaci munkák ugyanakkora részesedést jelentenek a a nyomda életében, mint a PLT napilapjainak és egyéb saját kiadványainak az elõállítása. A PLT Nyomdai Központja készíti a Zalai Hírlapot, a Vas Népét, a Naplót és a Fejér Megyei Hírlapot, a Dunaújvárosi Hírlapot, a napilapok kereskedelmi mellékleteit, a közel 200 ezer példányban megjelenõ mûsormagazint, az RTV Tippet, valamint a Maraton csoporthoz tartozó grátisz újságokat. A lapok naponta 606 ezer olvasóhoz jutnak el, melyek 90 százaléka elõfizetõ. Ez egyértelmûen a saját terjesztõhálózat munkáját is dicséri. Mintegy 1500 kézbesítõ a napilapok mellett kiadványokat, prospektusokat is házhoz visz. Stabil technológiai folyamatokat fejlesztett ki a PLTa szerkesztõségek és a nyomda területén, és optimalizálta a termelési folyamatokat. Az üzembiztonság növekedése mellett csökkentek a kiesési idõk, nõtt a hatékonyság, a minõség pedig a megrendelõk szerint is megbízható, sõt, javuló. Szervezeti változások APannon Lapok Társasága évekkel ezelõtt központosította mûködését. Megyei szinten megmaradtak az önálló szerkesztõségek. Aformakészítés és a nyomtatás fellegvára mindig a veszprémi nyomdaközpont volt, ma már a kiadó pénzügyi központja is itt mûködik. Horváth Gábor 2012 augusztusában vette át Nagy Attilától a PLT Nyomdai Központjának vezetõi posztját. Gábor 20 éve dolgozik a PLT-nél, az alapoktól kezdve jutott el a szerkesztõségi és nyomdai munkát integráló nyomdai termelésirányításáig, hosszú éveken át dolgozott Dänhardt Jens mellett, aki a kezdetektõl egészen 2011-ig irányította a nyomdát. Szombathelyen a Berzsenyi Dániel nyomdaipari szakközépiskolában kéziszedõ szakmát tanult, az ottani Sylvester János nyomdában volt gyakornok. Elvégezte a Gara Miklós irányítása alatti idõszakban a Könnyûipari Mûszaki Fõiskola nyomdamérnöki szakát. Diplomamunkáját a colormenedzsment területén proofrendszerek összehasonlításának témájában készítette, konzulense Jeles István volt ben a PLT szombathelyi szerkesztõségébe került, ahol újságtördelõként hét évig dolgozott. Ezt követõen már Veszprémben prepress-vezetõként, termelési osztályvezetõként és technikai hirdetési vezetõként végezte munkáját, és így ismerte meg a kiadó mûködésének különbözõ területeit. Ezeken a jelentõs mértékben IT-technológián alapuló és az elmúlt évtizedekben erõsen modernizálódó területeken jelentõs potenciál mutatkozott az optimálisabb kiadói mûködés, a rövidebb nyomdai átfutás, a minõségjavítás, valamint a rugalmasabb munkaerõ-gazdálkodás területén. Horváth Gábor 18 PRINT & PUBLISHING 136/2013