GYÁRTÓI TÁJÉKOZTATÓ Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló

Átírás

1 GYÁRTÓI TÁJÉKOZTATÓ Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII.1.) Korm. rendelet 7. -ban előírt gyártó tájékoztatási kötelezettség teljesítésére. A augusztus 1-én kihirdetett 197/2014. (VIII.1.) Kormányrendelet a gyártói felelősség elve alapján a gyártók kötelezettségeként határozza meg a világítástechnikai elektromos és elektronikai hulladékok kezelését. A hulladékok kezelése magába foglalja annak visszavételét, a begyűjtését, a hasznosítását és az ártalmatlanítását. Magyarországi Világítótest gyártóként/ importőrként a hulladékkezelési kötelezettségünket a Korm. rendelet 9. (1) b) és (2) b) pontjai alapján a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, közvetítő szervezetekre, név szerint a Re-Bat Nonprofit Kft-re és az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft-re ruháztuk át. Az általunk forgalmazott termékek csomagolásán, a használati útmutatóban vagy a garanciajegyen a gyártó azonosítására alkalmas megjelölés minden esetben jól látható, felismerhető, olvasható és letörölhetetlen. Az áramforráson, illetve csomagolásán minden esetben megtalálható egy keresztben áthúzott kuka, amely azt jelenti, hogy a fogyasztó ne dobja a kukába a kimerült, feleslegessé vált elemét vagy akkumulátorát, hanem vegye igénybe az elkülönített begyűjtési rendszert! Az elem (akkumulátor) biztonságos eltávolítása a készülékből: Vegye ki a régi elemet, illetve elemcsomagot a behelyezés lépéseit fordított sorrendben követve. A környezetszennyezés és az emberi egészségre gyakorolt esetleges hatások megelőzése érdekében az akkumulátort vagy az elemeket a kijelölt gyűjtőpontokon kell leadni. Az elhasznált akkumulátort vagy elemeket ne a háztartási hulladékban helyezze el. Javasoljuk helyi, ingyenes térítésű rendszerek elemeinek és akkumulátorainak felhasználását. Az elemet (akkumulátort) nem szabad kitenni napfénynek, tűznek vagy egyéb, hasonló hőhatásnak. Az elemekben és akkumulátorokban felhasznált anyagoknak különböző kockázatai lehetnek a környezetre és az emberi egészségre. Környezeti és egészségügyi hatásuk miatt nagyfontosságúak a toxikus nehézfémek és vegyületeik, amelyek közül higany, kadmium, ólom, nikkel és cink fordulhat elő az elemekben és akkumulátorokban. Különösen a higanyt, a kadmiumot és az ólmot tartalmazó elemek és akkumulátorok sorsa fontos, ezeket hulladékká válásuk után mindenképpen veszélyesnek kell tekinteni. A környezeti és egészségügyi kockázat annál nagyobb, minél több kerül ki ezekből a környezetbe. A higany és vegyületei: az élő szervezet számára erősen mérgező hatásúak. A higany a bőrön keresztül felszívódva vagy gőzeinek belégzésével kerülhet az emberi szervezetbe. Akut mérgezés esetén nyelőcső és gyomorkárosodás lép fel. Krónikus esetben idegrendszeri tüneteket, vesekárosodást okoz. A higanyvegyületek a táplálékláncon keresztül jutnak az emberi szervezetbe és egyes szervek részleges bénulását, járás-zavart, látótérkiesést, nagyothallást okozhatnak.

2 Kadmium: a táplálékláncon keresztül vagy porának belégzésével kerülhet a szervezetbe. Erős enzim-méreg. Belélegezve tüdőödémát, krónikus esetben csontelváltozást okoz, amely végső esetben halálos kimenetelű lehet. Ólom: Pora és különböző vegyületei belélegezve vagy a táplálékkal juthatnak a szervezetbe. A szervezetben felhalmozódott ólom a vörösvérsejtek elroncsolódását, gyomorbetegséget, izombénulást, ízületi fájdalmakat és májbántalmakat okozhat. Nikkel: a bőrön keresztül közvetlen érintkezéssel, porának belégzésével vagy a táplálékkal juthat a szervezetbe. Károsítja a belső elválasztású mirigyeket, az immunrendszert, bőrön és nyálkahártyán irritációt okoz. Porai belélegezve karcinogén hatásúak. Cink: vegyületei mérgező hatása változó. A cinkoxid gőzök légzőszervi panaszokat, a vízben oldódó és nagymennyiségben a szervezetbe kerülő cink-sók hányást, hasmenést okozhatnak. Lítium: a szervezetbe kerülve idegrendszeri elváltozásokat okozhat (fáradtság, remegés, mozgászavarok és izomrángások). Az elektrolitként felhasznált savak és lúgok: a környezetbe jutva a talajvíz ph értékének megváltoztatásával okoznak környezeti károsodást. A bőrrel vagy a nyálkahártyával érintkezve marási sérüléseket okoznak. A kimerült, már nem használt, hulladékká vált akkumulátorok környezetbe kijutása történhet illegális elhagyással, kidobással, a települési hulladék nem megfelelő lerakásával, vagy a települési hulladéklerakó megsérülése következtében. Ilyen esetekben az elemek és akkumulátorok fémtartalma a talajba kerül és nedvesség hatására olyan vegyületté alakul, amely a talajvízzel vándorolni kezd, bejut a táplálékláncba és súlyos mérgezéseket okozhat. Az elemek és akkumulátorok hulladékká válását követően gyűjtsük azokat más hulladéktól elkülönítve és vegyünk részt az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló begyűjtő rendszerbe. Ezzel csökkenthető a környezetbe kikerülő veszélyes anyagok okozta egészségügyi kockázat és lehetővé válik egyes hasznos alkotók visszanyerése is. Az energiatakarékos lámpák és fénycsövek veszélyes hulladéknak minősülő higanyt és fényporokat tartalmaznak. A higany veszélyessége abból ered, hogy környezeti hőmérsékleten párolog és a higany belélegzése káros az egészségre. A különböző fényporok pedig a környezetbe kijutva környezetkárosító hatással bírhatnak. Ezért vigyázzunk, a különböző fénycsöveket és lámpákat ne törjük össze, kérjük Önöket is, hogy azokat a kijelölt gyűjtőkbe helyezzék! A keletkező fénycső és lámpa hulladékot az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft, az elemeket, akkumulátorokat pedig a Re-Bat Nonprofit Kft. elkülönítetten gyűjti egy visszavételi és begyűjtési rendszer keretében. A Re-Bat Nonprofit Kft. által kialakított gyűjtőpontok ( gyűjtőpont kereső) alkalmasak arra, hogy a háztartásokban (iparban, kereskedelemben) keletkező veszélyes hulladékokat (elem/akkumulátor hulladékai) tárolják. A megfelelően képzett és engedéllyel rendelkező vállalkozások hatékony közreműködésével eljut az itt begyűjtött veszélyes hulladék az újrahasznosító üzembe, ahol megtörténik a veszélyes (az élővilágra káros) anyagok kinyerése és semlegesítése (pl. újrahasznosítással).

3 A rendelet kötelezővé teszi minden kereskedő számára (ahol elem/akkumulátor értékesítés zajlik) visszagyűjtési pont kiépítését. Az így létrehozott gyűjtőpontok alkalmasak a törvényben meghatározott hordozható elemek és akkumulátorok szakszerű tárolására, ha azok már elhasználódtak. A műanyag ládák sav/lúg állóak és a környezeti hatásoknak is jól ellenállnak. A ládákba válogatás nélkül minden gyártó eleme és akkumulátora bedobható, mely a törvény hatálya alá esik "hordozható elemek és akkumulátorok". A törvény kimondja, hogy a rendszer működtetéséért ellenszolgáltatást nem lehet kérni a vásárlóktól, annak használata a lakosság számára ingyenes. A kereskedők (továbbá a gyártók, importőrök) lehetőséget kapnak arra, hogy ezt a visszagyűjtési rendszert élénkítsek juttatások adásával. Jelenleg működtetett gyűjtőpontok megoszlása: - közintézmények (pl. iskolák, kórházak, tűzoltóság, önkormányzat) - kereskedelmi egysége - hulladékudvarok - cégek - egyéb. A fogyasztó visszavételi és begyűjtési rendszer igénybevételével az újrafeldolgozáshoz való hozzájárulás: Társadalmi hatások Az elemek és akkumulátorok hatékony visszagyűjtésének feltétele a kiépített és működtetett rendszer után a fogyasztók hatékony közreműködése. Az ipari felhasználás mellett a lakosság is rendkívüli nagy számban használ elemet és akkumulátort. Környezeti haszon Az elemekben es akkumulátorokban lévő veszélyes komponenseknek a környezetre gyakorolt negatív hatását a lehető legkisebb mértékre történő csökkenését szolgálja azáltal, hogy korlátozza az elem és akkumulátor termékek nehézfém tartalmát, másrészt növekvő begyűjtési arányt és hasznosítási kötelezettséget ír elő a hulladékká vált elemekre és akkumulátorokra. A hulladékelemek és akkumulátorok különgyűjtése és speciális hulladékáramként történő további kezelése következtében a vegyes települési hulladékáramban fokozatosan csökkenni fog a kémiai áramforrások jelenléte. A csökkenés az előírt visszagyűjtési arányok teljesítése esetén - a ig tartó időszakban összességében mintegy tonna mennyiséget jelent. A rendelkezésre álló visszavételi, begyűjtési és újrafeldolgozási rendszerek: A Re-Bat Nonprofit Kft ig már több mint elem/akkumulátor gyűjtőpontot létesített. Ez az adat várhatóan dinamikusan növekszik (előre láthatóan évi db-bal), míg el nem éri a kívánt db-ot. Ezután a rendszer fenntartása és hatékonyságának növelése válik fő céllá. A létrehozott gyűjtőpontokról tájékoztatást lehet kapni: gyűjtőpont kereső rendszerének segítségével. Ez felvilágosítást ad a Re-Bat Kft által kihelyezett gyűjtőpontok országos helyzetéről. A keresést elősegíti egy település szintű szűrési lehetőség is. Az így kialakított gyűjtőpontok az uniós irányelveknek megfelelően figyelembe veszik a népesség eloszlását (minél sűrűbben lakott terület, annál több gyűjtőpontot létesítünk) és azt, hogy minden ember számára könnyen hozzáférhető legyen az elhasználódott elemek és akkumulátorok költségmentes leadása.

4 Az elektromos és elektronikai termékeket forgalmazók kötelezettsége az, hogy az elektromos és elektronikai hulladékok gyűjtőedényeit jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Ön hozzájárul ahhoz, hogy a hulladékból értékes fémeket lehessen visszanyerni, ha visszaviszi a kimerült áramforrását és ezzel részt vesz a begyűjtési rendszerben. Az értékes fémek visszanyerésével a természetben előforduló és egyre kisebb mennyiségben rendelkezésre álló anyagi erőforrások kímélhetőek. Jelölések a vásárolt elemen, vagy akkumulátoron, illetve azok csomagolásán: Ha a vásárolt termékben a nehézfém tartalom nagyobb egy meghatározott értéknél, akkor a Hg jelölés esetén a terméke higany tartalma nagyobb, mint 0,0005 tömegszázalék, a Cd jelölés esetén a terméke kadmium tartalma nagyobb, mint 0,002 tömegszázalék, a Pb jalölés esetén a terméke ólom tartalma nagyobb, mint 0,004 tömegszázalék. Az újrafeldolgozott anyagok csökkentik a természeti erőforrások felhasználását, és a szennyezőanyag kibocsátást. Az irányelv követelménye szerinti újrafeldolgozási előírás olyan helyzetet teremt, hogy az elemek és akkumulátorok gyakorlatilag nem válnak hulladékká, nem kerülnek ki a termékkörből, ezáltal nem szennyezik a környezetet. A hasznosított hulladékok, mint másodnyersanyagok felhasználásával csökken az elsődleges nyersanyag és egyéb természeti erőforrások iránti igény, az új termékek létrehozásához felhasznált energiamennyiség, a termelés közben kibocsátott szennyezőanyag mennyiség. Tehát pl. az ólom, lítium stb. nem kerül ki a természetbe. A másodnyersanyagok számos területen nyújtanak megtakarítási lehetőséget, a hatások tehát oly sok szinten és területen jelentkeznek, hogy számszerűsítenünk rendkívül nehéz. Az elemek és akkumulátorok pontos típusa az elektromos és elektronikus berendezés csomagolásán és/vagy használati utasításában található meg. Az elhasznált akkumulátorok veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért azok felhasználó általi eltávolítása nem javasolt. A használt és a hulladékká vált világítástechnikai elektromos és elektronikai berendezés térítésmentesen átadható. Az arra alkalmas hulladékféleségeket (fém, műanyag, üveg stb.) hasznosítjuk, a veszélyes és nem hasznosítható hulladékot (a gázkisüléses elven működő lámpák esetében a higanyt) környezetkímélő módon ártalmatlanítjuk. Gyártóként/importőrként a Korm. rendelet 12. (1)- (5) bekezdése szerinti kötelezettségeink teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket viseljük és erre garanciát vállalunk január 1-től a gyártó tájékoztatási kötelezettsége az alábbiak szerint változik:

5 A gyártó a rendelet 7. (4) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségét a fogyasztók részére a következő módon teljesíti: a) az elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó hirdetést tartalmazó nyomtatott szórólapon, reklámújságban, továbbá katalógusban (ha ilyeneket a gyártó előállít) annak az internetes címnek a közzététele útján, amelyen keresztül a tájékoztatás elektronikusan korlátlanul elérhető; b) az elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó nyomtatott használati útmutatóban, termékismertetőben, vagy a nyomtatott használati útmutatóban, termékismertetőben elhelyezett internetes címnek a közzététele útján (ha ilyeneket a gyártó előállít), amelyen keresztül a tájékoztatás elektronikusan korlátlanul elérhető; c) a honlapján vagy egy más gyártóval vagy gyártókkal közösen üzemeltetett honlapon; valamint d) a fogyasztók részére elektronikusan küldött hírlevélben és az általa üzemeltetett web áruház honlapján (ha a gyártó web áruházat üzemeltet). A fent említett tájékoztatást, a tájékoztatásra történő hivatkozást, valamint az internetes címet a sajtótermék magyar nyelvű felületén mindenki számára könnyen elérhető és felismerhető helyen, jól olvasható módon helyeztük el. A sajtótermék médiafelületén a tájékoztatást addig az időpontig jelenítjük meg, amíg az adott elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó bármilyen jellegű hirdetés abban szerepel. A sajtótermék médiafelületén a tájékoztatást addig az időpontig jelenítjük meg, amíg az adott berendezést a gyártó gyártja, illetve forgalmazza. A 197/2014. (VIII.1.) Kormányrendelet 8. -ában előírt ingyenes tájékoztatást, az általunk forgalmazott termékekre vonatkozóan honlapunkra való feltöltéssel biztosítjuk.