4. melléklet a KvVM/KJKF/380/2008. számú kormány-előterjesztéshez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. melléklet a KvVM/KJKF/380/2008. számú kormány-előterjesztéshez"

Átírás

1 4. melléklet a KvVM/KJKF/380/2008. számú kormány-előterjesztéshez AZ ELEMEKRŐL ÉS AKKUMULÁTOROKRÓL, VALAMINT A HULLADÉKELEMEKRŐL ÉS AKKUMULÁTOROKRÓL, TOVÁBBÁ A 91/157/EGK IRÁNYELV HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL SZÓLÓ 2006/66/EK IRÁNYELV NEMZETI JOGBA ILLESZTÉSÉNEK HATÁSVIZSGÁLATA április

2 Tartalom jegyzék Összegzés... 3 Bevezetés Helyzetértékelés AZ ÉRINTETT TERMÉKKÖR ÉS HULLADÉKFAJTÁK Forgalomba hozott termékek Hulladékká váló termékek Veszélyes anyag tartalom A JELENLEGI SZABÁLYOZÁS HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE A közbenső begyűjtési arányok előírása Az új rendelkezések várható hatásai VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK AZ ÚJ SZABÁLYOZÁS HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS AZ EGYES GAZDASÁGI SZEREPLŐKRE Végfelhasználók Gazdálkodó szervezetek Állami szervek, hatóságok

3 Összegzés A 109/2005. (VI. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet) hatására megindult hazánkban a hordozható elemek és akkumulátorok gyártói finanszírozású, szervezett visszagyűjtése és ártalmatlanítása. Különféle méretű és kapacitású visszagyűjtő rendszerek alakultak, és ezeken keresztül mintegy 500 tonna hordozható áramforrás hulladék került - a lakossági kommunális rendszerek helyett -szelektív begyűjtésre és ártalmatlanításra. A 2006/66/EK irányelv előírásainak teljesítésének hatására a gazdálkodók által hulladékgazdálkodásra fordítandó forrás mértéke növekszik. A költség növekedés mértéke jelentősen visszaszorítható a hatósági ellenőrzési rendszer erősítésével, amelynek a létszám igénye mintegy fő. Erőteljesebb hatósági ellenőrzés révén a költségek szélesebb gyártói kört terhelnek tehát, ha a mai free riderek nagy részének teljesítése kikényszeríthető a költségek jobban megoszlanak. Ebben az esetben a fogyasztói piac jelentősebb visszaesése nem várható. A költségek az elemek és hordozható akkumulátorok fogyasztói árának maximum 3-4 %-át fogják kitenni. A termékben megjelenő mai költség mértékről mintegy 4 Ft/db-ról, az összeg 2016-ra 7 Ft/db fölé emelkedik, ezzel a környezeti költségek miatti díjnövekedés maximum 1,3-1,7% között lehet. A kiszámítható egyenletes teljesítés érdekében szükséges az irányelv által megszabott és évi célszámok mellett közbülső visszagyűjtési arányokat is előírni. Egyeztetve a hasznosítást koordináló és az érdekképviseleti szervezetekkel a gazdaság számára legkisebb terhet jelentő növekedési ütem került elfogadásra. A hasznosítást koordináló szervezeteken keresztül a kötelezettek képesek lesznek a viszonylag egyenletesen növekvő begyűjtési és hasznosítási kötelezettségeknek eleget tenni. A gazdasági szereplőkre ruházott tájékoztatási kötelezettség következtében, és a visszagyűjtési arányok teljesíthetősége érdekében a hasznosítást koordináló szervezetek lakossági tájékoztatása hatására a végfelhasználókban egyre jobban tudatosodni fog az általuk használt elemek és akkumulátorok veszélyes anyag tartalma miatti környezeti kockázat ténye, valamint az, hogy a kockázat csökkentése érdekében egyénileg is felelősek a hulladékká vált elemek és akkumulátorok elkülönített gyűjtéséért, illetve a begyűjtőrendszerben való részvételért, elősegítve ezzel a hulladék további kezelését. Az egyre növekvő begyűjtési arány teljesítésének következtében, a növekvő termékforgalom mellett is csökkenni fog a települési hulladékáramba ellenőrizetlenül kerülő kémiai áramforrások mennyisége. A begyűjtésre nem kerülő hordozható áramforrások számszerű értéke a 2008-as közel 1480 tonnáról 2016-ra 1100 tonnára, 26%-al csökken. 3

4 Bevezetés 1. Helyzetértékelés 1.1. Az érintett termékkör és hulladékfajták Hatály: A tervezett rendelet hatálya kiterjed: a) valamennyi típusú elemre és akkumulátorra, függetlenül azok formájától, méretétől, súlyától, anyagi összetételétől és felhasználásától, továbbá b) valamennyi hulladékká vált elem és -akkumulátor visszavételére, begyűjtésére, kezelésére, újrafeldolgozására és ártalmatlanítására. Kivételek: nem terjed ki a rendelet hatálya a honvédelem, a nemzetbiztonság, valamint a világűrkutatás céljából felhasznált elemekre és akkumulátorokra Forgalomba hozott termékek Az áramforrásokból az elmúlt négy évben Magyarországon az alábbi táblázatban bemutatásra kerülő mennyiségek kerültek forgalomba: 1.1. Táblázat Rendelet hatálya alá tartozó áramforrások mennyisége Hordozható elem és akkumulátor (t/év)* Gombelem (t/év)* N/a N/a N/a 5 Gépjármű és ipari akkumulátor (t/év)** *Forrás: Elem és Akkumulátor Forgalmazók Egyesülése ** Forrás: Hungakku Kht. A táblázatból adataiból jól látható, hogy a forgalomba hozott hordozható áramforrások tömege stagnál illetve csekély csökkenést mutat, amely két fő okra vezethető vissza: - a hordozható készülékek mérete egyre csökken; a korábban domináns AA (ceruza) méret helyett egyre inkább az AAA méret válik uralkodóvá, melynek mérete és tömege is kisebb - a 109/2005. Kormányrendelet miatt fellépő többletköltségek az olcsó, ám kis teljesítményű szén-cink elemek forgalmazói számára nehezen vislhetők, ezért fokozatosan átállnak a nagyobb értékü és teljesítményű alkáli elemek vagy NiMH akkumulátorok forgalmzására. Hasonló folyamatok játszódtak le azokban a tagállamokban, ahol a begyűjtést már korábban gyártói kötelezettséggé tették. Németországban pl. a szén-cink elemek aránya a teljes forgalomban már csak kb. 17%-ot képvisel, míg Magyarországon ez az arány 2004-ben 45%, 4

5 2007-ben már csak 35% volt. E tendencia várhatóan folytatódik a következő években emelkedő visszagyűjtési kötelezettségek teljesítése érdekében teendő intézkedések költségei miatt Hulladékká váló termékek Hordozható áramforrások A hordozható elemekkel és akkumulátorokkal kapcsolatos, a forgalomba hozott egyes termékfajták nyomán a keletkező hulladékok mennyiségére vonatkozó becslések készítésének lehetőségei korlátozottak. A korlátozó tényezők a következők: - Az eltérő kémiai rendszerű áramforrások még az elemek tekintetében is eltérő élettartamúak. Két szélső értékként megemlíthető, hogy a szén-cink elemek élettartama átlagos felhasználás esetén többnyire egy éven belüli, addig a lítium elemek élettartama 10 év feletti lehet, esetenként a 20 évet is elérheti. - A háztartásokban kétféle módon is felhalmozódhat nagyobb áramforrás mennyiség: áruként és hulladékként o Árukénti felhalmozódás: a megvásárlás után nem azonnal kerül felhasználásra, tudatosan képzett tartalék a felhasználó elfeljti, hogy vásárolt már elemeket (nem tudatos felhalmozás) o Hulladékkénti felhalmozódás: A felhasználó tudja, hogy az elem már kimerült, használhatatlan, otthon gyűjti A felhasználó nem tudja, hogy az áramforrás már nem használható, az a készülékben marad A hazai háztartások felhalmozási adatait mintavételes kutatással lehetne meghatározni, ez azonban kívül esik jelen tanulmány keretein. A nagyságrend érzékeltetésére azonban alkalmas lehet, hogy miközben Magyarországon az átlagos hordozható áramforrás értékesítés 6 db/fő/év 1 addig Hollandiában a háztartásokban átlagosan 26 db elem vagy kisakkumulátor található. 2 A visszagyűjtő rendszerek eredményessége szempontjából fontos tényező, hogy a hulladékká váló áramforrások mekkora hányada válik a visszagyűjtésre elérhetővé. A felhasználók egy része ugyanis információ hiányában vagy a szelektív gyüjtésről tudomással bírva lehetőségek hiányában (mozgékonyság hiánya) vagy kényelmi szempontok miatt soha nem lesz hajlandó az áramforrás-gyűjtőket igénybe venni, ehelyett a bevált és kényelmes kommunális hulladékgyűjtőket (kukákat) veszi igénybe elhasznált áramforrásaitól való megszabadulásra. Ezért szükséges a hasznosítást koordináló szervezeteknek minnél szélesebb körben a lakosság tájékoztatása és bevonása a gyűjtésbe. 1 Forrás: Elem és Akkumulátor Forgalmazók Egyesülése 2 Forrás: STIBAT, Hollandia 5

6 A Magyarországon 2007-ben forgalomba hozott áramforrások összetétele megközelítőleg az alábbi volt 3 : 1.2. Táblázat 2007-ben forgalomba hozott áramforrások összetétele Típus Tömeg (t) Szén-Cink 639 Alkáli 948 Gombelemek 6 Lítium elemek 9 NiCd 18 NiMH 74 Li-Ion 105 Egyéb újratölthető 11 A fenti táblázatban látható, hogy az éves hordozható áramforrás forgalomból kb. 208 tonna volt akkumulátor. Ezek hulladékká válása ugyan egy éven túl várható, azonban ezek forgalmának alakulására nem áll rendelkezésünkre adatsor a megelőző évekből. Számolhatnánk az akkumulátorok esetében átlag 3-4 éves élettartammal(mobiltelefon akkuk esetében kb. 2 évvel). Ekkor ezek arányos tömegét le lehetne vonni a hulladékká váló áramforrások tömegéből. Azonban arra tekintettel, hogy jelenleg a forgalmazott mennyiség enyhe csökkenést mutat mely esetben a korábbi évben eladott így jelenleg hulladékká váló áramforrások nagyobb tömege az akkumulátorok forgalomban maradása által okozott hulladékmennyiség csökkenést ellensúlyozza, javasoljuk, hogy a hulladékká váló áramforrások mennyiségét tekintsük megegyezőnek a forgalomba kerülő mennyiséggel. Ennek alapján tehát: 1.3. Táblázat Hulladékká vélt hordozható elem és akkumulátor mennyisége 2007 Hulladékká vált hordozható elem és akkumulátor (t) Végeredményben ehhez hasonló megközelítést -a hulladékká váló áramforrások mennyiségét tekintsük megegyezőnek a forgalomba kerülő mennyiséggel- alkalmazott az Unió is, egy a 2006/66/EK irányelvhez kapcsolódóan elkészített határozatának tervezetében. A hosszabb élettartamra való tekintettel óhatatlanul előforduló eltéréseket pedig úgy próbálták korrigálni, hogy a kötelezően előírt gyűjtési arány számításához mindig az elmúlt három évben forgalomba hozott mennyiség átlagát kell felhasználni. (A megközelítés alkalmazhatóságát hulladékanalizissel a tönkrement hordozható elemeket és akkukat mikor gyártották-, is alá lehetett támasztani.) Savas ólomakkumulátorok A hulladék savas akkumulátorok visszagyűjtése a 80-as, 90-es években jelentősen ingadozott. A begyűjtött mennyiség és a visszagyűjtési arány változása szorosan összefüggött az akkori begyűjtő szervezetek hatékonyságával. Az eredményességet alapvetően az ólom világpiaci ára határozta meg, mivel még nem alakult meg az a jelenleg is működő koordináló szervezeti modell, amely finanszírozza a kezelők költségeit. A termékdíj szabályozás megjelenésével 3 Forrás: Elem és Akkumulátor Forgalmazók Egyesülése 6

7 előbb állami támogatással, majd 2002-től kezdve a hasznosítást koordináló szervezetek létrejöttével a hulladék visszagyűjtés mértéke kiegyensúlyozottá vált. A hulladék savas akkumulátorokat a koordináló szervezetekhez csatlakozott kezelők és az egyéni mentességgel rendelkező kötelezettekkel szerződésben álló ún. Ereco-csoport gyűjti be. A hulladék a begyűjtési pontokon kerül összegyűjtésre a veszélyes-hulladékok tárolási követelményeinek megfelelő, általában 1 m³-es zárt konténerekben. A megtelt konténereket az átmeneti tároló- és kezelő telepekre szállítják, ahol a hulladékot átrakják és előkészítik a szállításra. A hazai akkumulátorhulladékot külföldi ólomkohókban Ausztria, Bulgária, Csehország, Szlovénia dolgozzák fel. A termékdíjas szabályozás hatására a begyűjtött hulladék mennyisége közel azonos a forgalomba hozott akkumulátorok mennyiségével Táblázat Forgalomba hozott és begyűjtött, hasznosításra átadott akkumulátorok mennyisége Forgalomba hozott gépjármű és ipari akkumulátor mennyisége (t/év)* Begyűjtött és hasznosításra átadott gépjármű és ipari akkumulátor mennyisége (t/év)* * Forrás: Hungakku Kht. A táblázatból egyértelműen leolvasható, hogy hazánkban a rendelkezésünkre álló adatok alapján évente kb ezer tonna ólom-sav akkumulátor kerül forgalomba, ezzel megegyező mennyiség kerül visszagyűjtésre és hasznosításra történő átadásra.. A 100 %-ot meghaladó hulladékbegyűjtés lehetséges okai: Illegális úton az országba kerülő majdan hulladékká váló termékek és akkumulátor hulladékok. A termékeket nem bejelentkezett, a terhekből részt nem vállaló cégek hozhatják be olyan országokból, ahol valamilyen okból a gyártók alacsonyabb árszintet alkalmaznak, amíg a magas ólomtartalmú, így nagy sűrűségű, kis térfogatú hulladékot, pedig nyilvánvalóan szintén illegálisan, olyan vállalkozások szállítják be, amelyek a szabályokkal nem törődve kizárólag a legjobb eladási árra figyelnek. Az akkumulátorgyártásban bekövetkezett technológiai fejlesztéseknek köszönhetően az áramforrásoknak hosszabb lett az élettartama Veszélyes anyag tartalom A rendelet hatálya alá tartozó áramforrások a következő, környezetre veszélyes anyagokat tratalmazzák vagy tartalmazhatják: Elektrolitok Savak és lúgok: a környezetbe jutva a talajvíz ph értékének megváltoztatásával okoznak környzeti károsodást. A bőrrel vagy a nyálkahártyával érintkezve marási sérüléseket okoznak. 7

8 Nehézfémek Higany: a bőrön keresztül felszívódva vagy gőzeinek belégzésével kerül az emberi szervezetbe. Akut mérgezés esetén nyelőcső és gyomorkárosodás. Krónikus esetben idegrendszeri tüneteket, vesekárosodást okoz. Nikkel: a bőrön keresztül közvetlen érintkezéssel, porának belégzésével vagy a táplálékkal juthat a szervezetbe. Károsítja a belső elválasztású mirigyeket, az immunrendszert, bőrön és nyálkahártyán irritációt okoz. Porai belélegezve karcinogén hatásúak. Kadmium: a táplálékkal vagy porának belégzésével kerülhet a szervezetbe. Erős enzimméreg. Belélegezve: tüdőödémát, krónikus esetben: anémiát, oszteoporózist, tüdőemphysemát gasztroenteritiszt okoz. Lítium: a Mérgezés következményei: idegrendszeri elváltozások; fáradtság, izgatottság, remegés, mozgászavarok és izomrángások, kóma. Ólom: Pora és különböző vegyületei belélegezve vagy a táplálékkal juthatnak a szervezetbe. A csontokon rakódik le; PbSO 4 formában. Tünetei: bélgörcsök, izombénulások (ólomparalízis) vérszegénység, izületi fájdalmak (ólomköszvény). A veszélyesanyag-tartalom csökkentése A 2006/66/EK irányelv megtiltja olyan hordozható áramforrások forgalomba hozatalát, amelyek egyes veszélyes anyagokat a megengedett szint felett tartalmaznak. A tiltás hatálya alá a következő termékek esnek: - minden olyan elem vagy akkumulátor, akár készülékbe építve, akár nem, amely több mint 0,0005 tömegszázalék higanyt tartalmaz; valamint - az olyan hordozható elem vagy akkumulátor, beleértve a készülékbe építetteket is, amely több mint 0,002 tömegszázalék kadmiumot tartalmaz. Az irányelv előírása, hogy a kivételek között felsoroltaktól eltekintve hatálybalépést követően forgalomba hozott és a rendelet előírásainak nem megfelelő elemet vagy akkumulátorokat - a gyártó terhére - ki kell vonni a forgalomból és hulladékként kell kezelni. Az előírás teljesítése várhatóan jelentős gazdasági terhet ró a jelenleg piacon lévő érintettekre. A Korm. rendelet tervezet megtiltja az előírásainak nem megfelelő termékek forgalomba hozatalát. Az előírás végrehajtása Magyarországon nem jelent termékszerkezet változást, mivel: a jelentősebb gyártók (márkatermékek előállítói, akik már teljesítik a 109/2005. Kormányrendelet előírásait) már 1991 óta, a 91/157/EEC irányelv hatályba lépése óta higanymentes hordozható áramforrásokat állítanak elő és hoznak forgalomba. A higanytartalomra vonatkozó szabályozás tehát (amely Magyarországon a 9/2001. KöM rendelettel már hatályba lépett) várhatóan nem fog piaci változásokat okozni. Környezetvédelmi szempontból Magyarországon - hasonlóan Németországhoz - a no name termékek jelentik a problémát. Német vizsgálatok szerint a no name áramforrások, melyek nagy része illegális úton jut Németország területére, határértéket meghaladó, sőt emelkedő 8

9 mennyiségben tartalmaz higanyt. Ennek vélhető oka a márkás termékek teljesítményének követésére irányuló szándék, amely azonban súlyos környezeti kockázatot hordoz és növeli a hasznosítás költségeit is. A kadmium tartalom korlátozása a klasszikus lakossági piacot várhatóan csekély mértékben fogja érinteni. Az elmúlt években a kadmium tartalmú áramforrások eladása jelentősen csökkent. Az adatok szerint a bliszteres kiszerelésben értékesített NiCd cellák (akkuk) tömege mindössze kg volt. A legjelentősebb forgalmazók által eladott további kb. 10 tonna NiCd áramforrás pótalkatrészként vagy valamilyen speciális akkumulátor csomag formájában került fogalomba. Az adatokból látható, hogy ezek az akkumulátorok a teljes forgalomnak már 1%-át sem adják; a teljes áramforrás mennyiségen belül a veszélyes anyag tartalmúaké ma már elenyésző. Ugyanakkor a népszerű akkumulátoros kéziszerszámok zöme még ma is ezt az akkutípust használja A jelenlegi szabályozás hatásainak értékelése A 109/2005(VI.23). Kormányrendelet új rendelkezései augusztus 22-én lépett hatályba a hordozható áramforrások hulladékainak visszagyűjtését máig szabályozó 109/2005. Kormányrendelet. A korábbi, a 9/2001 (IV. 9.) KöM. rendelethez képes a végrehajthatóság szempontjából a 109/2005-ös Kormányrendelettel bevezetett új rendelkezések a következők voltak: - visszavételi kötelezettség - begyűjtési kötelezettség - begyűjtési arány - kereskedői visszavételi kötelezettség - nyilvántartásba vételi kötelezettség - adatszolgáltatási kötelezettség - a kötelezettségek teljesítése koordináló szervezeten keresztül - biztosítékadási kötelezettség A fenti rendelkezések konkrétan a biztosítékadási kötelezettség kivételével- szerepelnek a 2006/66/ EK irányelvben is, azonban ez a szabályozás is megengedi gazdasági eszközök alkalmazását. A 109/2005(VI.23). Kormányrendelet végrehajtása Koordináló szervezetek - hordozható áramforrások A 109/2005-ös Kormányrendelet alapján már lehetségessé vált a gyártók számára visszagyűjtő rendszerek létrehozása és működtetése. Gyártói kezdeményezésre végül három koordináló szervezet jött létre: Gyártói kezdeményezésre eddig három hasznosítást koordináló szervezet jött létre: - Akku-Hulladék Kht., - Re-bat Kht., - RE LEM Kht, 9

10 Visszagyűjtő rendszerek A 109/2005-ös Kormányrendelet hatályba lépése óta a hasznosítást koordináló szervezetek összességében jelentős számú gyűjtőhelyet hoztak létre, amelyet az alábbi táblázat mutat be februári adatok alapján Táblázat Visszagyűjtő rendszerek kapacitása, hordozható áramforrások Koordináló szervezet elnevezése Gyűjtőhelyek száma (db) Gyűjtőrendszer összesített kapacitása (l) Gyűjtőrendszer összesített kapacitása (kb., kg)* Akku-Hulladék Kht. Kb. 250 n/a n/a Re-bat Kht RE'LEM Kht * Évi egyszeri ürítést feltételezve A visszagyűjtő rendszerek kiterjedtségére vonatkozóan a térképen a legalább egy gyűjtőhellyel rendelkező települések vannak feltüntetve Ábra Legalább egy gyűjtőedénnyel rendelkező magyarországi települések 10

11 1.2. Ábra Gyűjtőedények megoszlása az egyik Kht. rendszerében A fenti adatok alapján megállapítható, hogy: - a használt áramforrások begyűjtésére a hasznosítást koordináló szervezetek által létrehozott rendszerek összesített teljesítményük tekintetében nagy valószínűséggel már ma megfelelnek a 2006/66/EK irányelv 8.cikk a) pontjába foglalt követelménynek, mely szerint: Az ilyen rendszerek: a) lehetővé kell, hogy tegyék a végfelhasználók számára, hogy a népsűrűséget is figyelembe véve a közelben, megközelíthető gyűjtőhelyen dobhassák el a hulladék hordozható elemeket vagy akkumulátorokat; - a három koordináló szervezet gyűjtőrendszerének összesített elméleti kapacitása az EK irányelv által meghatározott célok eléréséhez azonban nem elegendő, szükséges a begyűjtő hálózat további fejlesztése. Koordináló szervezetek és visszagyűjtő rendszerek a savas ólomakkumulátorok esetében Mint már említettük, a savas ólomakkumulátorok esetében a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló LVI. törvény, valamint a termékdíj-mentességről szóló, 113/1995. (IX.27.) Korm. rendelet hatálybalépését követően, évben alakultak meg az első kezelést koordináló szervezetek: - Hungakku Kht., - Hungarohab Kht., 11

12 A begyűjtési pontokhoz elsősorban a koordináló szervezetekhez csatlakozott kötelezettek és az egyéni mentességgel rendelkező társaságok tartoznak, mivel az elemekről és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló kormányrendelet ezt előírja számukra. Ugyanakkor az elmúlt évek Statisztikai Évkönyvei alapján kb ezerre tehető azon üzleti vállalkozások száma, akik ólom-sav áramforrásokat forgalmaznak. A kiskereskedelmi egységek egy részében (szervizek, nagyobb autósboltok, üzemanyagtöltő állomások, stb.) már vannak kihelyezett konténerek, amelyek már egy meglévő gyűjtőhálózatot alkotnak, ezek száma megközelítőleg háromezer darabra tehető. Ehhez kapcsolódóan szükséges bemutatnunk az országos forgalom megoszlását: - Hagyományos akkumulátor üzletek a teljes forgalmazás 35%-a - Hipermarketek, barkácsáruházak a teljes forgalmazás mintegy 25%-a - Autóalkatrész áruházak, boltok a teljes forgalmazás 20%-a) - Végfelhasználói vállalkozások (építőipari cégek, szállító vállalkozások) a teljes forgalmazás ~5%-a - Autószervizek a teljes forgalmazás ~9%-a - Benzinkutak a teljes forgalmazás ~6%-a 1.6. Táblázat - Visszagyűjtő rendszerek kapacitása, savas ólomakkumulátorok Visszagyűjtő rendszerek Gyűjtőhelyek száma (db) Ebből gyártói gyűjtőpontok (db) Gyűjtőrendszer összesített kapacitása (tonna) Hungarohab Kht Hungakku Kht Ereco csoport A térképen a két koordináló szervezet, valamint az egyéni mentességgel rendelkező társaságok hálózatába tartozó gyűjtőpontok vannak feltüntetve. Az ismertetett hálózathoz a következő begyűjtési pontok tartoznak: - Hulladékgazdálkodási törvény szerinti gyártók (hazai gyártó, illetve nem magyarországi előállítás esetén az, aki a terméket először hazánkban forgalomba hozza ez jogszabályi előírás); - Hulladékátvevő telephelyek; - Közszolgáltatók; - Akkumulátor forgalmazók és egyes áruházláncok (nem jogszabályi előírás). 12

13 1.2.Ábra Használt akkumulátor átvételi pontok (Hungakku Kht.) Visszagyűjtési kötelezettségek teljesítése A 109/2005. Kormányrendelet hatályba lépése óta (a 2005., 2006., években) valamennyi koordináló szervezet teljesítette a gyártóktól átvállalt visszagyűjtési kötelezettségét. A visszagyűjtött és ártalmatlanított hordozható áramforrás hulladékok mennyisége a rendelet előírásainak megfelelően az alábbi táblázatban feltüntetett módon fokozatosan nőtt: 1.7. Táblázat Visszagyűjtött és ártalmatlanított hordozható áramforrás hulladékmennyiség Visszagyűjtött hulladékmennyiség (t) 166,6 245,6 261,3 Forrás: Cirkont Zrt., Pyrus Zrt. Figyelembe véve a 2008-ban teljesítendő 18%-s begyűjtést határozottan pozitív tendencia figyelhető meg. A mai rendszer gyenge pontja azonban nem is a begyűjtés, hanem az, hogy a kezelésnél az ártalmatlanítás a domináns, az új szabályozás azonban ezt is meg fogja változtatni, megnövelve az újrafeldolgozás súlyát. 13

14 2. A közbenső begyűjtési arányok előírása Az új jogszabály tervezetében a jogalkotó közbenső visszagyűjtési arányok elérését írja elő. Ezek megléte Magyarország esetében több tényezővel indokolható: - A kötelezettek teljesítési, költségviselési hajlandóságát javítja, ha minden évben ismert számukra az elérendő begyűjtési arány. Vélhetően ennek tudatában írta elő a kormány a 327/2007. (XII. 11.) rendeletében a 2006/66/ EK irányelv rendelkezéseinek hatályba léptetéséig a évre a 18% mértékű begyűjtési kötelezettséget, amely a kötelezettséget jelentős mértékben növelve a hazai teljesítést az EK irányelv előírásaihoz közelítő pályán tartja. - A gyártói kötelezettségek teljesítését, beruházásaik hosszú távú tervezését segíti, ha több évre előrelátható a kötelezettségek alakulása. A folyamatok megértését megkönnyítendő, a begyűjtési kötelezettségek alakulását grafikusan ábrázoljuk: a) A jelenleg hatályos 109/2005. Kormányrendelet és a 2006/66/EK irányelv által előírt begyűjtési arányok: 2.1. Ábra Az EU irányelv által előírt begyűjtési arányok b) Begyűjtési arányok alakulása a gyakorlatban 4 Az alábbi grafikon begyűjtést hosszabb idő óta folytató államok begyűjtő rendszereinek tapasztalatain alapul. A begyűjtési eredmények alakulása három fő szakaszra osztható. 4 Forrás: European Portable Battery Association 14

15 Ezeket a tapasztalati szakaszokat ráillesztettük a magyar teljesítés időszakára begyűjtés várható teljesítményének és korlátainak modellezéséhez. Hangsúlyozandó, hogy a külföldi piacok eltérő jellege miatt csak trendek vizsgálatára van lehetőség. A begyűjtési eredmények alakulása három fő szakaszra osztható: - 1. szakasz (itt ) a történelmi hulladékok begyűjtése, a gyűjtőrendszer láthatóvá válása: a begyűjtött mennyiség gyorsan emelkedik szakasz (itt ) a gyűjtőrendszer fejlesztése, folyamatos marketing tevékenység segítségével - bár csökkenő meredekséggel - fenntartható a begyűjtött mennyiség növekedése. Váltás az ártalmatlanításról az újrafeldolgozásra szakasz: (itt ): a gyűjtőrendszer kiépítése befejeződött, a folyamatos, egyre növekvő költségű kommunikációs kampányokkal már csak csekély mértékben növelhető a begyűjtött mennyiség: a begyűjtéssel kapcsolatos üzenet már a társadalom csaknem minden erre érzékeny rétegét elérte, a fennmaradó csoportok már nehezen vagy egyáltalán nem motiválhatók a hulladék elkülönített gyűjtésére Ábra Begyűjtési arányok aránya a nemzetközi tapasztalatok alapján c) Az új szabályozási javaslat Valamelyest kiegyenlíti az évenkénti teljesítésnek a b) pontban a 2. és 3. számmal jelzett elméleti szakaszra eső meredekségét, így közelít a visszagyűjtést régebb óta folytatott államok tapasztalataihoz, ezáltal csökkenti a nem teljesítés kockázatát a 2012 és 2016 közötti időszakban, ahol az Irányelv előírásait pontosan követve évi 5 százalékpontos növekedést kell elérni. A tervezet szerinti javaslat inkább a külföldi tapasztalatokra épít, különös tekintettel a és 2016 közötti időszakra. A követelmények a gyakorlatban egy lineárishoz közeli pályán emelkednek, ami egyenletes teljesítménynövelést követel meg a 15

16 visszagyűjtő rendszerektől. Előre láthatóan biztosítható lesz a teljesítés a későbbi, az EK irányelv eredeti előírásai alapján közötti szakaszban. Nem szabad ugyanakkor azt sem elfelejteni, hogy amíg a ma megengedett a begyűjtött hordozható elemek és akkumulátorok ártalmatlanítása, addig az új helyzetben már minden begyűjtött (azonosítható) elemet és akkut újra fel kell dolgozni, megfelelő hatékonyságú technológiákkal rendelkező üzemekben. Lényegében ez az átállás indokolta a közötti szakasz, előírt kisebb növekedését. 3. Az új rendelkezések várható hatásai 3.1. Várható környezeti hatások 2006/66/EK irányelv rendelkezéseinek a magyar jogba való átültetése kedvező környezeti hatások elérése érdekében történik. E hatások ma csak közelítő jelleggel becsülhetők meg, leginkább a környezetbe és a kommunális hulladékba a jövőben ki nem kerülő áramforrás hulladékok mennyisége jelezhető előre. Annak ellenére, hogy a hordozható áramforrások nagyságrenddel kisebb mennyiségben kerülnek forgalomba, a környezeti hatások különösen a környezetbe kikerülő veszélyes komponensek tekintetében a hordozható áramforrásokkal kell számolni az alábbiak miatt: a savas ólomakkumulátorok visszagyűjtött mennyisége megegyezik a piacra tett termék mennyiségével, a savas ólomakkumulátor a mérete miatt a vegyes települési hulladékáramból lerakás előtt amennyiben szükséges eltávolítható és hasznosítható, vagy egyéb úton (égetéssel, vagy veszélyes hulladéklerakóba történő elhelyezéssel) ártalmatlanítható, a hordozható áramforrások visszagyűjtése elméletileg sem lehetséges olyan mértékű arányban, mint a savas ólomakkumulátoroké (a direktíva előírásai alapján 2012-ben 25 %-os, 2016-ban 45 %-os begyűjtési arányt kell teljesíteni). Az áramforrás hulladékokkal kapcsolatos fogyasztói attitűdökre nem csak az e területen (hordozható áramforrások) hatályos jogszabályok és gyártói intézkedések hatnak, hanem pl. ez elektromos és elektronikai hulladékokkal kapcsolatos intézkedések, kommunikáció és begyűjtő rendszerek működése is. A környezetbe az új szabályozás következtében ki nem kerülő hulladék mennyisége megbecsülhető. A becsléskor a következő feltételezésekből indultunk ki: - A kibocsátott termékek tömege csekély mértékben nő. E feltételezést több tényező támasztja alá: - A gazdasági növekedés a következő néhány évben alacsony marad. - Az eladott áramforrások darabszáma kis mértékben nő - Folytatódik az áramforrások méretének csökkenése - Folytatódik a fajlagosan nehezebb áramforrások felváltása a kisebb fajlagos tömegűekkel (Li-ion, Li-polimer, stb.) 16

17 Az egyes áramforrás fajták piaci részesedésének változását jól szemlélteti az alábbi ábra (háztartások ellátottsága az egyes áramforrásfajtákkal szerelt mobil telefonokkal) Ábra Egyes áramforrás fajták piaci részesedése A trendek hasonlóak a többi felhasználási területen is: hordozható számítógépek, médialejátszók, stb.) A hulladékká váló hordozható áramforrások környezeti kockázata csökkenését mutatja be az alábbi táblázat. Az előzőekben prognosztizált begyűjtési mennyiség függvényében állapítható meg az a hulladékmennyiség, amely nem kerül begyűjtésre és amiről feltételezhető, hogy a települési hulladékáramba kerül. A táblázatból látható, hogy növekvő termékforgalom mellett is csökken a begyűjtésre nem kerülő hordozható áramforrások számszerű értéke (2008: 1479 tonna, 2016: 1101 tonnára) és a %-os arány is (2008: 0,03%, 2016: 0,019%-ra csökken). Továbbá azzal, hogy az előírások csökkentik a megengedhető nehézfémtartalmat, csökken az általuk okozott környezeti terhelés is Táblázat Prognosztizált forgalomba hozott, begyűjtésre nem kerülő áramforrások mennyisége és aránya Év Forgalomba hozott hordozható elemakkumulátor (t/év) Begyűjtött mennyiség Forrás: Recharge 17

18 (t/év) Települési hulladékba kerülő mennyiség (t/év) Keletkező települési hulladék mennyisége (et/év) 6 Települési hulladékban lévő elemakkumennyiség, % ,0304 0,0280 0,0276 0,0265 0,0253 0,0236 0,0223 0,0206 0,0194 A 2016-ig a fenti feltételezések figyelembe vételével a következő áramforrás mennyiségek forgalomba hozatalával lehet számolni: 3.2. Táblázat Prognosztizált forgalomba hozott hordozható áramforrás fajták mennyisége Forgalomba hozott hordozható elem és akkumulátor (t/év) A visszagyűjtési kötelezettségeket a gyártók minden évben teljesítik A fenti feltételezések figyelembe vételével jelenlegi tervezet által javasolt visszagyűjtési arányokat figyelembe véve 2016-ig évente a következő áramforrás mennyiségek visszagyűjtését lehet előre jelezni: 3.3. Táblázat Prognosztizált begyűjtött hordozható áramforrás fajták mennyisége Begyűjtött hordozható elem és akkumulátor (t/év) Az elfogadott feltétételezésekkel élve tehát megállapítható, hogy a 2016-ig tartó periódusban átlagosan 31,5%-os begyűjtés arány teljesítésével a várhatóan begyűjtött hordozható áramforrás hulladék mennyisége eléri az t-t. Az ebben az időszakban begyűjtött mennyiség a feltételezett forgalmi adatokat figyelembe véve 2,8 év teljes áramforrás kibocsátásának felel meg. Ez a mennyiség sokszorosan haladja meg a magyarországi használtelem begyűjtés kezdetétől, 1991-től 2007-ig begyűjtött hulladék mennyiségét. Várhatóan jelentős hulladékmennyiség elkülönített begyűjtésére fog sor kerülni, amelynek túlnyomó hányada, és között várhatóan legalább 70%-a újrafeldolgozására kerül, a továbbiakban nem terheli a hazai környezetet. Az újrafeldolgozásra előre láthatóan Magyarországon nem fog kapacitás létesülni. Ennek csak részben oka a magas beruházási költség, az alkalmazható technológiák által megkívánt optimális (minimális költségszinten működő) üzemméretek általában túlságosan nagyok a magyar viszonyokhoz képest. Az előírt magas begyűjtési kötelezettségek a mainál is sűrűbb visszagyűjtő rendszer a gyűjtőhelyek száma 2016-ra várhatóan meghaladja a 20 ezret 7 (azaz a ma legjobb gyűjtési/hasznosítási eredményeket elérő Belgiuméhoz lesz hasonló) - visszahat a fogyasztók környezettudatos magatartására, így a lakossági hulladékba jutó és egyéb szabálytalan módon eldobott elhasznált áramforrások mennyisége is jelentősen csökken. 6 Forrás: közötti időszakra vonatkozó Települési Szilárdhulladék-gazdálkodás Támogatási Stratégia 7 Forrás: Elem és Akkumulátor Forgalmazók Egyesülése 18

19 A kadmium tilalom várható hatásai Ahogyan azt korábban bemutattuk, a közelmúltban a kadmium tartalmú áramforrások eladása Magyarországon is dinamikusan csökkent. Ezen akkumulátorok a teljes forgalomnak tömegre vetítve - már 1%-át sem adják, így a teljes áramforrás mennyiségen belül a veszélyes anyag tartalmúaké ma már elenyésző. A tiltások tehát erősítik ugyan a jelenlegi trendeket, azonban jelentős környezeti hatással várhatóan már nem fognak járni Magyarországon. Ezekből az adatokból kiderül, hogy a fogyasztók a NiCd áramforrásokat önállóan már kevéssé használják, helyettük inkább NiMH cellákat alkalmaznak, melyek hosszabb élettartamúak és nagyobb kapacitásúak. A kadmium tartalom korlátozása abban az esetben érintheti a fogyasztói piacot, ha a kéziszerszámok elhasználódott akkumulátor csomagjainak javításához szükséges NiCd cellákat sem lehetne forgalomba hozni. A jelenlegi irányelvet figyelembe véve azonban miután a vezeték nélküli villamos kéziszerszámok akkumulátorai nem esnek a tiltás hatálya alá ez nem várható. Környezeti haszon: az elemek és akkumulátorokban lévő veszélyes komponenseknek a környezetre gyakorolt negatív hatását a lehető legkisebb mértékre történő csökkenését szolgálja azáltal, hogy korlátozza az elem és akkumulátor termékek nehézfém tartalmát, másrészt növekvő begyűjtési arányt és hasznosítási kötelezettséget ír elő a hulladékká váló elemek és akkumulátorokra. A hulladékelemek és akkumulátorok különgyűjtése és speciális hulladékáramként történő további kezelése következtében a vegyes települési hulladékáramban fokozatosan csökkenni fog a kémiai áramforrások jelenléte. A csökkenés az előírt visszagyűjtési arányok teljesítése esetén - a ig tartó időszakban összességében mintegy tonna mennyiséget jelent. Környezeti hasznok a következők: 1. Az újrafeldolgozott anyagok csökkentik a természeti erőforrások felhasználását, és a szennyezőanyag kibocsátást. Az irányelv követelménye szerinti újrafeldolgozási előírás olyan helyzetet teremt, hogy az elemek és akkumulátorok gyakorlatilag nem válnak hulladékká, nem kerülnek ki a termékkörből, ezáltal nem szennyezik a környezetet. A hasznosított hulladékok, mint másodnyersanyagok felhasználásával csökken az elsődleges nyersanyag és egyéb természeti erőforrások iránti igény, az új termékek létrehozásához felhasznált energiamennyiség, a termelés közben kibocsátott szennyezőanyag mennyiség. Tehát pl. az ólom, litium stb. nem kerül ki a természetbe. A másodnyersanyagok számos területen nyújtanak megtakarítási lehetőséget, a hatások tehát oly sok szinten és területen jelentkeznek, hogy számszerűsítésük rendkívül nehéz. 2. A lerakási (ártalmatlanítási) mennyiség csökkenése a lerakási költségeket csökkenti (elmaradt költségek) 19

20 A kevesebb hulladékelem és akkumulátor miatt a lerakásra kerülő települési hulladék mennyisége csökken, aminek a következtében a következő külső hasznok (elmaradt károk, költségek) keletkeznek: Csökken a lerakók területe, lehetőség nyílik a földterület más fajta felhasználására Csökken a kiépítendő ártalmatlanító kapacitásigény, csökken az erre fordítandó beruházási költség. Csökken az ártalmatlanítás működési költsége is. A hulladéklerakó lezárását követően a csurgalékvíz kezelési költsége is csökkenni fog. A környezeti bevételek (bírság, termékdíj) a bírságtételek megemelése, illetve a követelmények szigorodása, valamint az eddig nem ellenőrzött gyártók regisztrálása következtében várhatóan megemelkednek az első években. Ugyanakkor mivel elrettentő szintű bírságtételre tettünk javaslatot (tehát megéri a követelmények betartása), ezért hosszabb távon környezeti típusú díjak, bevételek növekedése nem prognosztizálható, sőt a cél éppen e bevételek csökkenése Várható társadalmi hatások Az EK irányelv hazai bevezetésétől a jogalkotó egyértelműen a társadalom környezettudatos magatartásának erősödését várja. Az áramforrások felhasználóinak magatartására több olyan tényező fog hatni, amely erősíti a környezeti szempontból előnyös szemlélet kialakulását: - a lakossági szelektív hulladékgyűjtő rendszerek egyre nagyobb földrajzi területen egyre nagyobb sűrűséggel lesznek elérhetők - a speciális, elkülönített hulladékgyűjtő rendszerek (elektromos és elektronikai, világítástechnikai hulladékok, áramforrás hulladékok, festékkazetták, stb.) egyre nagyobb földrajzi területen egyre nagyobb sűrűséggel lesznek elérhetők - e rendszerek kényelmes elérhetősége miatt további társadalmi csoportok veszik igénybe a gyűjtőrendszereket - az elkülönített hulladékgyűjtő rendszerek számára előírt visszagyűjtési arányok elérése érdekében a gyártók vagy a koordináló szervezetek egyre kiterjedtebb lakossági felvilágosító tevékenységet végeznek majd A hordozható áramforrások gyűjtését szervező hasznosítást koordináló szervezetek az előírt gyűjtési tevékenység teljesítése érdekében várhatóan erősítik a lakossági tájékoztatást, építve az iskolai nevelésre. Az iskolai gyűjtési akciók a kezdeti kiugrás után melynek oka az iskolákban a 90-es években szervezett, majd megszűnt begyűjtő akciók után hátramaradt nagy mennyiségű hulladék elszállítása iránti igény kialakult a részvétel állandó szintje, kb ezer diákkal. Várhatóan a versenyeken részvevő diákok későbbi életszakaszaikban is automatikusan igénybe veszik majd az áramforrások hulladékainak gyűjtésére szolgáló elkülönített rendszereket. Az iskolai gyűjtés, különösen a versenyek időszakában arra is alkalmas, hogy az olyan háztartásokban felhalmozott áramforrás hulladékokat is az elkülönített gyűjtésbe juttassák, ahol egyébként erre nem lenne motiváció. 20

21 Az oktatási intézmények nagy számban igényelnek gyűjtőedényt: ma már több ezer helyen gyűjtik a hordozható áramforrások hulladékait. Az oktatási szegmens lefedettsége már ma több mint 50%-os. 8 Kifejezetten eredményesek továbbá a bevásárlóközpontokban, áruházláncokban létesített gyűjtőhelyek. Ez azért is bíztató, mert Magyarországon ellentétben több kelet-európai ország gyakorlatával - ezek az üzletek készséggel befogadták, sőt, elsőként igényelték a gyűjtés lehetőségét. Ehhez járul még hozzá az, hogy ma már az interneten is megtalálhatóak azok a koordináló szervezetek által létrehozott gyűjtő pont lokátorok, amelyek segítségével bárki megtalálhatja azt, hogy lakóhelyéhez legközelebb, hol található gyűjtőpont. Összességében megállapítható, hogy a 2006/66/EK irányelv előírásai erősíteni fogják a 109/2005-ös Kormányrendelet által 2005-ben beindított kedvező társadalmi folyamatokat. A folyamatosan emelkedő, előírt begyűjtési arányok teljesítése érdekében a hasznosítást koordináló szervezetek minden eszközzel igyekeznek majd erősíteni a begyűjtésben az abból eddig kimaradó társadalmi csoportok részvételét. A gyártói felelősség körébe tett visszavételi és hulladékkezelési kötelezettség következtében a termék életciklusába tartozó hulladékkezelési szakasz költségeinek viselése nem integráltan (a társadalom egészét érintően az átalánydíj rendszerű szemételszállítási díjban), hanem differenciáltan fog jelentkezni. A hulladékkezelési költséget a termék ára fogja tartalmazni, így azt a termék fogyasztója fogja megfizetni. Ez méltányos és arányos teherviselést eredményez Az új szabályozás hatása a gazdaságra és az egyes gazdasági szereplőkre A begyűjtőrendszer kiépítése, fejlesztése és fenntartása, valamint az előírások teljesíthetőségéhez nélkülözhetetlen tudatformálás, lakossági tájékoztató kampányok, a termékek megfelelő jelölése, címkézése, a gyártók kötelezően ellátandó feladata lesz. A központi költségvetést az intézményfejlesztés költségei terhelik. Az új rendelkezésekkel érintett érdekcsoportok: A 2006/66/EK irányelv rendelkezéseinek a hazai jogba való átültetése, a szabályozás változása a következő érdekcsoportokat érinti: - a termékek gyártói - a termékek fogyasztói (végfelhasználók) - a területen működő koordináló szervezetek - hulladékkezeléssel foglakozó alvállalkozóik - a hulladékok újrafeldolgozását végző külföldi hulladék feldolgozók - az ellenőrzést végző hatóságok 8 Forrás: Elem és Akkumulátor Forgalmazók Egyesülése 21

22 Végfelhasználók A hordozható áramforrások nagy részét termékdíj fizetésének kötelezettsége nem terheli. A gyártók saját belátásuk szerint terhelik tovább a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének költségeit vagy versenystratégiai okokból viselik maguk azokat. A 2006/66/EK irányelv szabályozásainak hazai hatályba léptetése a hordozható áramforrások fogyasztói piacán a termékek árában megjelenő környezetvédelmi költségek növekedését fogja eredményezni. A költségnövekedést a következő tényezők fogják okozni: - a gyűjtőrendszer további kiterjesztésének költségei - a kiterjesztett gyűjtőrendszer működtetésének költségnövekedése (begyűjtési költségek) - a lerakás tilalmának hatályba lépése, a külföldi feldolgozás közvetlen és közvetett (szállítás, garanciák) költségeinek megjelenése A végfelhasználókat terhelő költségek érzékeltetésére a legnagyobb számban forgalomba hozott áramforrásfajta, az alkáli ceruzaelem, (AA, LR6) példáján vizsgáltuk. Ma a végfelhasználók darabonként ennek az elemfajtának az esetében, legfeljebb kb. 4 Ft/db költséget viselnek abban az esetben, ha: - a gyártó ezt a költséget teljes mértékben továbbhárítja - a hulladékkezelési költségekre nem rakódik kiskereskedelmi árrés. Összevetettük ezt a költséget olyan gyártók fogyasztói áraival, amelyek teljesítik környezetvédelmi kötelezettségüket márciusában a márkás LR6 méretű cellák nettó fogyasztói ára 167 és 225 Ft között volt. Megállapítható, hogy ma e termékek árában a végfelhasználók kb. 1,9-2,5% begyűjtési és ártalmatlanítási költséget viselnek. A ma hatályos 109/2005. Kormányrendelet hatályba lépése után a jelenleg viselt mértékű költség fokozatosan jelent meg a fogyasztói árakban. A gyártók visszajelzései alapján a piacon a gyengébb minőségű termékek iránti kereslet valamelyest csökkent, a magasabb árkategóriájú elemek és a tölthető cellák iránt pedig megnövekedett. A végfelhasználókat terhelő költségek változását ma nehéz előre jelezni. Ennek egyik oka, hogy az EU tagállamokban ma működő feldolgozók összesített kapacitása egyes korábbi az Európai Bizottság felkérésére készült szakértői elemzések szerint az újrafeldolgozási kötelezettség hatályba lépése idején szűkösek lehetnek, ezért a feldolgozó üzemek áremelése várható. A hasznosítást koordináló szervezetek előzetes tárgyalásokat ugyan már folytattak az összegyűjtött hulladékok majdani feldolgozása érdekében, azonban megállapodásokat a hazai szabályozás végleges megismeréséig nem kívánnak kötni. A gyártókat terhelő költségek előrejelzésénél figyelembe vett adatokkal számolva az egy ceruzaelemet terhelő, a végfelhasználók számára a fogyasztói árban megjelenő költségek alakulására a következő előrejelzést lehet adni: 3.4. Táblázat Fajlagos környezeti költségek (ceruzaelem) Fajlagos költségek, Ft/1db elem (AA, LR6 "ceruza") 4,1 4,4 4,8 5,2 5,6 6,1 6,5 7,0 7,4 A mai kb. 4 Ft/db-ról, a környezeti költség 2016-ra 7 Ft/db fölé emelkedik, feltéve, hogy a gyártó azt teljes egészében át kívánja, illetve át tudja hárítani a végfelhasználóra. Ebből 22

23 adódóan, ha feltételezzük, hogy a többi költség nem változik és a teljes környezeti költséget áthárítják a fogyasztókra, akkor a környezeti költségek miatti díjnövekedés maximum 1,3-1.7% között lehet. A költségek az elemek és hordozható akkumulátorok fogyasztói árának maximum 3-4 %-át fogják kitenni. A környezetvédelmi kötelezettségek megjelenésének olyan hatása az elmúlt években nem volt észlelhető, ami a piac visszaesését okozta volna. Mivel a kötelezettségek növekedése az új szabályozás hatálya alatt is fokozatos lesz, ilyen hatásra az iparág továbbra sem számít. A gyártók várakozásai szerint azonban folytatódik a magasabb árkategóriájú, tartósabb elemek és az akkumulátorok térnyerése a hordozható áramforrások piacán belül. Az elemekről és akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv szabályozásainak hazai hatályba léptetése a savas ólomakkumulátorok (leginkább a gépjármű akkumulátorok) fogyasztói piacán a termékek árában további költségek nem fognak megjelenni, mivel az említett akkumulátorokat termékdíj-fizetési kötelezettség terheli Gazdálkodó szervezetek Az új rendelkezéseknek az áramforrásokkal vagy azok hulladékaival kapcsolatos tevékenységekben érintett gazdasági szervezetekre gyakorolt várható hatások a következők: Gyártók o A begyűjtési kötelezettségek emelkedése o Az energiahordozók árváltozása o Az EU tagállamok feldolgozó kapacitásainak változása o A feldolgozó üzemek árainak változása Utóbbi három tényező változásait a közötti időszakra ma nem lehet pontosan előre jelezni, legfeljebb azt lehet feltételezni, hogy jelentősen csökkeni nem fognak, így ezeket a tényezőket a várható költségek meghatározásánál mint változatlanokat vettük figyelembe. A becslésnél figyelembe vett adatok és feltételezések: o A begyűjtési kötelezettségek évenkénti előírt szintje o Koordináló szervezetek eddig beruházásai és működési költségei o Egyes külföldi feldolgozó üzemek jelenlegi árai (változatlan összeggel figyelembe véve) o A begyűjtő rendszerek építése változatlan ütemben halad tovább o A begyűjtött hulladék összetétele nem változik o A március 1-én érvényes deviza középárfolyam o Éves átlagos 3,5% infláció A fentieket tekintetbe véve a közötti periódusban a gyártókat várhatóan a következő nagyságrendű költségek terhelik. 23

24 3.6. Táblázat Gyártók begyűjtési, ártalmatlanítási, újrafeldolgozási költségei * Begyűjtött hordozható elem és akkumulátor összesen (t/év) Szén-cink és Alkáli Akkumulátorok Begyűjtő rendszer fejlesztése (MFt) 32,1 33,2 34,3 35,5 36,8 38,1 39,4 40,8 42,2 Hulladékbegyűjtés, szállítás (MFt) 133,3 162,9 185,1 207,4 229,6 259,2 281,4 311,0 333,3 Ártalmatlanítás 68,7 5,7 6,5 7,3 8,0 9,1 9,8 10,9 11,7 Újrafeldolgozás (MFt)** Újrafeldolgozás (MFt)*** Egyéb működési költségek 72,1 74,6 77,3 80,0 82,8 85,7 88,7 91,8 95,0 Mindösszesen 310,2 337,1 372,9 409,6 446,9 494,2 531,4 579,4 617,2 * 2009-től újrafeldolgozás, 10% azonosíthatalan, igy lerakóban elhelyezendő hulladék mennyiséget feltételezve ** Szén-Cink és alkáli, 496 /t, 266,01 HUF/ *** Hordozható akkumulátorok 1498 /t, 266,01 HUF/ A fenti, 9 évet átfogó időszakban a gyártókat tehát a hordozható áramforrásokkal kapcsolatos környezetvédelmi feladataik ellátása kapcsán összesen kb millió Ft költség fogja terhelni. A költségek évenkénti emelkedése a 109/2005-ös Kormányrendelet hatályba lépése óta eltelt időszakhoz hasonlóan a gyártók számára kezelhető keretek között marad. A forgalomba hozott áramforrások tonnájára vetített összes környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költség várhatóan a következők szerint alakul: 3.7. Táblázat Fajlagos költségek Fajlagos költségek, Ft/t A költségek növekedésével párhuzamosan várható, hogy a nem teljesítés egyre vonzóbb alternatíva lesz az erre hajlamos gyártók számára, tehát a szigorú hatósági fellépés, a piac rendszeres monitorozása, az egyes bírságtételeknek a teljesítés költségeivel való rendszeres arányosítása alapfeltétele a teljes rendszer zavartalan működésének Koordináló szervezetek A hordozható elemek és akkumulátorok területén működő koordináló szervezeteknek mint az a gyártók költségeinek számba vételénél látható folyamatosan növekvő finanszírozással évről évre nagyobb mennyiségű hulladékot kell begyűjteniük és feldolgozniuk. Ma ezek a szervezetek igen csekély létszámmal fő, a tevékenységek legnagyobb hányadát kiszervezve, alvállalkozók igénybe vételével látják el. A feladataik a jövőben, a külföldi hasznosítás kötelezettségének belépésével várhatóan nőnek, ezért létszámuk emelésére kényszerülhetnek. Nem zárható ki, hogy a hazai koordináló szervezetek nem mindegyike lesz képes teljesíteni a megnövekedett feladatokat, azonban ez Magyarország teljesítését összességében várhatóan nem befolyásolja. Előfordulhat újabb szervezeteknek a piacra való belépése is. 24

25 Forgalmazók A forgalmazókra nézve (a 109/2005. Kormányrendelet jelenlegi meghatározása szerint kereskedők) az új szabályozás nem tartalmaz olyan új rendelkezéseket, amelyek kötelezettségeiket jelentősen érintenék, költségeik vagy bevételeik változását eredményeznék. Várhatóan ebből a körből további több ezer gyűjtőhely létesítési igény fog érkezni a koordináló szervezetekhez a 2016-ig tartó időszakban. Az eddigi tapasztalatok szerint a kereskedelmi egységek ellentétben néhány európai országgal egyfajta zöld marketing eszközének tekintik az üzleten belüli szelektív hulladékgyűjtést, ezért a rendszerek várhatóan ezen a területen dinamikusan tudnak tovább terjeszkedni. A forgalmazó visszavételi kötelezettségének elrendelése nem jelentene kiadást számára, mivel a gyűjtőkonténert a forgalmazó megbízottja, vagy a vele szerződött hulladékkezelő (Átvevő) is biztosíthatja. A gyakorlatban ma szinte kizárólag ez történik Hulladékkezelők A koordináló szervezetek megbízásából jelenleg a hulladékok ártalmatlanítását végző kezelőknél (Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt., Saubermacher- Magyarország Kft., Hugaropec Kft.) ártalmatlanított hulladékok mennyisége az új szabályozásnak az újrafeldolgozásra vonatkozó rendelkezésének hatályba lépése után csökken. Alkalmazottak elbocsátását ez a csökkenés azonban várhatóan nem fogja eredményezni, mivel a teljes lerakott hulladékmennyiségen belül az elemek és akkumulátorok mindössze néhány százalékot képviselnek. E hulladékkezelők a külföldi újrafeldolgozás előkészítéseként szükséges válogatásban részt kívánnak venni. A hazai válogatás az itteni munkaerő alacsonyabb költsége miatt előnyös, és javítja a foglalkoztatást. A fenti három hulladékkezelő nem jelezett olyan szándékot, hogy feldolgozó üzemet kívánna létesíteni. A hordozható áramforrások feldolgozására alkalmas üzem beruházása gazdaságosságának megítélésére egy az Európai Unió felkérésére korábban készült tanulmány adatait elemeztük. E tanulmány szerint hidrometallurgiai eljárással működő feldolgozó mű, évi 5000t hulladék feldolgozása esetén (az értékcsökkenést levonva) 5 év alatt nullszaldós vagy nyereséges, ami az esetleges befektetők számára elfogadható lehet. Látható, hogy a hazai elem és kiskapacitású akkumulátor hulladék mennyisége - évente mindössze tonna 2008 és 2016 között - nem biztosítja a 25

181/2008-as Kormány rendelet (4 ) / a gyártó tájékoztatási kötelezettsége:

181/2008-as Kormány rendelet (4 ) / a gyártó tájékoztatási kötelezettsége: 181/2008-as Kormány rendelet (4 ) / a gyártó tájékoztatási kötelezettsége: Értelmező rendelkezések: elem, illetve akkumulátor: elektromos áramforrás, mely kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdés

Részletesebben

GYÁRTÓI TÁJÉKOZTATÓ Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló

GYÁRTÓI TÁJÉKOZTATÓ Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló GYÁRTÓI TÁJÉKOZTATÓ Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII.1.) Korm. rendelet 7. -ban előírt gyártó tájékoztatási kötelezettség

Részletesebben

9/2001. (IV. 9.) KöM RENDELET AZ ELEMEK ÉS AKKUMULÁTOROK. ILLETVE HULLADÉKAIK KEZELÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL

9/2001. (IV. 9.) KöM RENDELET AZ ELEMEK ÉS AKKUMULÁTOROK. ILLETVE HULLADÉKAIK KEZELÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL 9/2001. (IV. 9.) KöM RENDELET AZ ELEMEK ÉS AKKUMULÁTOROK. ILLETVE HULLADÉKAIK KEZELÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. -a (2)

Részletesebben

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag

Részletesebben

Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1

Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1 Elektronikai hulladékok kezelése XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2007. április 24-25-26. Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1 Háztartási gépek mennyisége a háztartásokban

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben

A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből

A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből Dr. Makai Martina Helyettes államtitkár KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÜZLETI FÓRUM Circular Hungary Program Budapest 2018. november 14. 1 Az EU körforgásos

Részletesebben

Tárgyév Hordozható elem, illetve akkumulátor begyőjtési aránya (K) 2008 18% 2009 19% 2010 21% 2011 23% 2012 25% 2013 30% 2014 35% 2015 40% 2016 45%

Tárgyév Hordozható elem, illetve akkumulátor begyőjtési aránya (K) 2008 18% 2009 19% 2010 21% 2011 23% 2012 25% 2013 30% 2014 35% 2015 40% 2016 45% 445/2012. (XII.29.) Kormány rendelet (7 ) / A GYÁRTÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE: Értelmezı rendelkezések: elem, illetve akkumulátor: elektromos áramforrás mely kémiai energiát közvetlenül elektromos

Részletesebben

1. Mit takar a használt elektromos és elektronikus berendezés és az ebből keletkező e- hulladék?

1. Mit takar a használt elektromos és elektronikus berendezés és az ebből keletkező e- hulladék? Kedves Vásárlóink! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés (ehulladék) a kommunális hulladéktól elkülönítetten gyűjtendő, települési hulladékként nem ártalmatlanítható!

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A galvánelemek vizsgálatáról Budapest, 2013. január NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÉLELMISZER ÉS VEGYIPARI LABORATÓRIUM Iktatószám: EVL-00 /2012. Témafelelős: dr. Mastala Zoltán,

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

A hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre

A hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre A hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre Dr. Szentesi Szilvia A Magyar Vegyipari Szövetség XXV. Környezetvédelmi és

Részletesebben

A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai

A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai Vezetői efoglaló szelektív gyűjtési rendszerek hozzáférhetősége A lakossági, szelektív gyűjtési

Részletesebben

Körforgásos gazdaság. A csomagoláshasznosítás eredményessége között. Hotel Benczúr, április 1. Viszkei György. ügyvezető igazgató

Körforgásos gazdaság. A csomagoláshasznosítás eredményessége között. Hotel Benczúr, április 1. Viszkei György. ügyvezető igazgató Körforgásos gazdaság A csomagoláshasznosítás eredményessége 2003-2013 között Hotel Benczúr, 2014. április 1. Viszkei György ügyvezető igazgató Miért van szükség körforgásos gazdaságra? Környezetgazdasági

Részletesebben

ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS

ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet 9. (4) bekezdése szerinti ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről a(z) Ramiris Europe Kft Székhely:

Részletesebben

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére csomagolás kereskedelmi italcsomagolás H díjtétele, műanyag bevásárló-reklám táska H díjtétele (80 %-os mértékig) A

Részletesebben

A körforgásos gazdaság hazai kihívásai

A körforgásos gazdaság hazai kihívásai A körforgásos gazdaság hazai kihívásai László Tibor Zoltán Főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály Gazdasági szervezetek környezetvédelmi feldatai körforgásos

Részletesebben

A 2008. évtől a tárgyévet megelőző év mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget kell a tárgyévben begyűjteni és hasznosítani.

A 2008. évtől a tárgyévet megelőző év mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget kell a tárgyévben begyűjteni és hasznosítani. Formanyomtatvány termékdíj alóli mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére elektromos és elektronikai berendezés, hűtőközeg, gumiabroncs, akkumulátor esetén A csomagolás termékdíjára, valamint a bevásárló-reklámtáska

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

2016. évi üzleti terv

2016. évi üzleti terv 2016. évi üzleti terv 2016. terv 2015. tény Eltérés (Ft) Index (%) 9111 Családi ház hulladékszállítás 159 673 062 631 058 376-471 385 314 25,3% 9112 Társasházak hulladékszállítás 155 085 769 624 788 797-469

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei Pónya Gábor TQM menedzser (000) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 124 225 Westel: A piacvezető Előfizetők számának alakulása 363 547

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

Az elektromos és elektronikus hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó magyarországi szabályozás

Az elektromos és elektronikus hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó magyarországi szabályozás EGYÉB HULLADÉKOK Az elektromos és elektronikus hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó magyarországi szabályozás 2005. augusztus 13-a fontos dátum Magyarország és az EU hulladékgazdálkodásának történetében:

Részletesebben

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! A változásokról 2013. január 30-án küldtünk tájékoztatót Önöknek e-mail-ben.

Tisztelt Partnerünk! A változásokról 2013. január 30-án küldtünk tájékoztatót Önöknek e-mail-ben. Tisztelt Partnerünk! 2012. december 29-én életbe lépett a 443/2012. (XII. 29.) számú Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről. A változásokról

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Környezetvédelmi termékdíj 2012-2013. Kelemen István vezető tanácsadó Green Tax Consulting Kft. www.green-tax.hu

Környezetvédelmi termékdíj 2012-2013. Kelemen István vezető tanácsadó Green Tax Consulting Kft. www.green-tax.hu Környezetvédelmi termékdíj 2012-2013 Kelemen István vezető tanácsadó Green Tax Consulting Kft. www.green-tax.hu Termékdíj-történetek Tájékozódás a lovagok és lókötők szigetén Hogyan kerüljük le a farkasembereket?

Részletesebben

Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás adatai Csanyteleken

Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás adatai Csanyteleken Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás adatai Csanyteleken 1. Az alábbi táblázat tartalmazza a Csanytelek Község területéről elszállított lakossági szilárd hulladék mennyiségét: Hulladékmennyiség

Részletesebben

az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről, valamint hulladékaik kezeléséről

az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről, valamint hulladékaik kezeléséről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/380/2008. T E R V E Z E T az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről, valamint hulladékaik kezeléséről 2008. május 2 I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

A Kormány 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelete. az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről

A Kormány 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelete. az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről A Kormány 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelete az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (1) bekezdés b), e) és g)

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az az hulladékainak visszavételéről A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (1) bekezdés b), e) és g) pontjában, valamint a környezet védelmének

Részletesebben

A használt elektronikai készülékekből származó hulladék kezelési rendszere

A használt elektronikai készülékekből származó hulladék kezelési rendszere A használt elektronikai készülékekből származó hulladék kezelési rendszere Németországban Az elektronikai hulladékok hasznosítása szakmai konferencia ÖKOTECH 2012, Budapest 2012. május 16. Előadó: Björn

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Tervezet június

Tervezet június KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/978/2007. Tervezet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának

Részletesebben

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7. Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok.a.s.a. Magyarország Németh István Country manager Készítette Németh István Dátum 2014. Október 7. 2/ 22 Az ASA csoport bemutatása Tulajdonosa a spanyol

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás aktuális feladatai a körforgásos gazdaság irányában

A hulladékgazdálkodás aktuális feladatai a körforgásos gazdaság irányában Köztisztasági Egyesülés Balatonfüred, 2019. április 24-26. A hulladékgazdálkodás aktuális feladatai a körforgásos gazdaság irányában Weingartner Balázs Fenntartható fejlesztésekért felelős államtitkár

Részletesebben

április Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére

április Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére 218 április v1.64 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 2 Összesített adatok bemutatása... 4 Energiafogyasztások vizsgálata... 4 Energiafogyasztásokhoz

Részletesebben

181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet. az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések

181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet. az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések A jogszabály mai napon hatályos állapota 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az elemek és az hulladékainak visszavételéről A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (1) bekezdés

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 18)

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 18) A 2018. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 18) Budapest, 2018. december 6. Változat: 02/2018 1/11 Impresszum Jelen dokumentumot az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette.

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére 1. Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete

Részletesebben

okumentuma jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következõ idõállapotára ( 2012.II.21. )

okumentuma jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következõ idõállapotára ( 2012.II.21. ) okumentuma jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következõ idõállapotára ( 2012.II.21. ) 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételérõl

Részletesebben

A települési hulladék kezelésének jellemző költségviszonyai, a szolgáltatás gazdasági összefüggései a közszolgáltatók szemszögéből

A települési hulladék kezelésének jellemző költségviszonyai, a szolgáltatás gazdasági összefüggései a közszolgáltatók szemszögéből A települési hulladék kezelésének jellemző költségviszonyai, a szolgáltatás gazdasági összefüggései a közszolgáltatók szemszögéből 2010. május 13. XX. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás

Részletesebben

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 16)

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 16) A 2016. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 16) Budapest, 2016. május 10. Változat: 02/2016 1/11 Impresszum Jelen dokumentumot az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

Frissítve: április :11 Netjogtár Hatály: 2017.VIII Magyar joganyagok - 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet - a növényvédő szerrel szenn

Frissítve: április :11 Netjogtár Hatály: 2017.VIII Magyar joganyagok - 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet - a növényvédő szerrel szenn Magyar joganyagok - 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet - a növényvédő szerrel szenny 1. oldal 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről A növényvédelemről

Részletesebben

A helyi buszközlekedés tarifái

A helyi buszközlekedés tarifái Emelnek-emelnek, de hát nem nagyon és csak azért, mert muszáj mondja a városvezetés. Januártól nőnek a helyi buszközlekedés, a hulladékkezelés és a kéményseprő-ipari szolgáltatások tarifái Egerbe. Kattintson,

Részletesebben

Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a évi költségvetés

Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a évi költségvetés Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a 2019. évi költségvetés Ezekben a hetekben zajlik Magyarország 2019. évi költségvetésének tárgyalása, amelynek során a Költségvetési Tanácsnak is kiemelt

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól

a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet Hatályos: 2008.05.16-2010.12.29 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól

Részletesebben

Koordináló szervezetek bejegyzésének és működésének helyzete az OKTVF szemszögéből

Koordináló szervezetek bejegyzésének és működésének helyzete az OKTVF szemszögéből Koordináló szervezetek bejegyzésének és működésének helyzete az OKTVF szemszögéből Varga Béla osztályvezető Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Hulladék-nyilvántartási

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése

A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése 2018. február 8. Nagy Miklós főtitkár Az Európai Unió valamennyi tagállama számára a csomagolással kapcsolatos kötelezettségek egységes keretét

Részletesebben

Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés

Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés Urbánné Lazák Emese Közszolgáltató Konferencia Balatonalmádi, 2017. október 18-20.

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. KE 4.6. / 6 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 216. április Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladék kezeléséről, a hulladékok szelektív gyűjtéséről és ártalommentes

Részletesebben

A körforgásos gazdaság felé

A körforgásos gazdaság felé A körforgásos gazdaság felé V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár A VÁLTOZÁS KORA! XIX. Hulladékhasznosítási Konferencia 2017. szeptember 28-29. Gyula,

Részletesebben

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08.

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Önkormányzati eredetű állati hulladékok Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Állati melléktermékek osztályozása Az 1774/2002/EK rendelet az állati hulladékokat

Részletesebben

A körforgásos gazdaság és a hazai hulladékgazdálkodási tervezés. Humusz Ház Február 22. Markó Csaba

A körforgásos gazdaság és a hazai hulladékgazdálkodási tervezés. Humusz Ház Február 22. Markó Csaba A körforgásos gazdaság és a hazai hulladékgazdálkodási tervezés Humusz Ház 2017. Február 22. Markó Csaba Miről lesz szó? Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020 (NKP) A környezet védelmének általános

Részletesebben

Makra Gábor - főosztályvezető

Makra Gábor - főosztályvezető Környezetvédelmi szakterületen bekövetkezett változások a 2017. év folyamán Makra Gábor - főosztályvezető Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003.(II.14.) rendelete. a helyi hulladékgazdálkodásról

Varsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003.(II.14.) rendelete. a helyi hulladékgazdálkodásról Varsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003.(II.14.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodásról (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva.) Varsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti. Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

A díjképzés általános szabályai

A díjképzés általános szabályai A díjképzés általános szabályai Ht. 46. (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat - a vegyes hulladék mennyiségével arányosan a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági

Részletesebben

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012.(XII.20.) ÖNKORÁNYZATI RENDELETE

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012.(XII.20.) ÖNKORÁNYZATI RENDELETE DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012.(XII.20.) ÖNKORÁNYZATI RENDELETE A hulladékkezelési közszolgáltatásról és köztisztaságról szóló 4/2006.(II. 03.) rendelet módosításáról A Képviselő-testület

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.

Részletesebben

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: Barcs Város Önkormányzatának 7/2014. (VI.19.)önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelésről, a helyi közszolgáltatás kötelező igénybcvétcléri szóló 11/2004. (lil.26.)

Részletesebben

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

A környezetvédelmi termékdíj zöldipart támogató és ösztönző szerepe. Schmidtka Gábor

A környezetvédelmi termékdíj zöldipart támogató és ösztönző szerepe. Schmidtka Gábor A környezetvédelmi termékdíj zöldipart támogató és ösztönző szerepe Schmidtka Gábor Földművelésügyi Minisztérium 2017. november 9. Jogszabályi háttér A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV.

Részletesebben

A Kormány 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekrõl

A Kormány 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekrõl M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 184. szám 38879 A Kormány 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekrõl A Kormány a hulladékról

Részletesebben

A Kormány 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekrõl

A Kormány 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekrõl A Kormány 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekrõl A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés

Részletesebben

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,

Részletesebben

Az OHÜ működése, feladatai. Pécs, 2012. november 13.

Az OHÜ működése, feladatai. Pécs, 2012. november 13. Az OHÜ működése, feladatai Pécs, 2012. november 13. Mintacím Az OHÜ belső szerkesztése működési modellje Vidékfejlesztési Minisztérium Termékdíj Bizottság Ügydöntő Felügyelő Bizottság Országos Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

A szilárd háztartási hulladék újrahasznosításának évekre szóló Programjáról

A szilárd háztartási hulladék újrahasznosításának évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я сесії скликання від 2016р. м.берегово összehívású ülésszaka 2016 én kelt sz. H A T Á R O Z A T А Beregszász

Részletesebben

1. melléklet a 12/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet a 12/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelethez 1. melléklet a 12/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelethez FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Nyilvántartó cégbíróság: Kecskeméti Törvényszék Cg.: 03-09-126039 Adószám: 24290054-2-03

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

ÖkoPosta: a jövőnekcímezve Magyar Posta Zrt. környezetvédelmi alrendszerei, hulladék újrahasznosítás

ÖkoPosta: a jövőnekcímezve Magyar Posta Zrt. környezetvédelmi alrendszerei, hulladék újrahasznosítás ÖkoPosta: a jövőnekcímezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Magyar Posta Zrt. környezetvédelmi alrendszerei,

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázatot 2011 októberében nyújtottuk be A fővárosi

Részletesebben

Tárgyszavak: üvegösszetétel; települési hulladék; újrahasznosítás; minőségi követelmények.

Tárgyszavak: üvegösszetétel; települési hulladék; újrahasznosítás; minőségi követelmények. EGYÉB HULLADÉKOK 6.1 Üveg a települési szilárd hulladékban Tárgyszavak: üvegösszetétel; települési hulladék; újrahasznosítás; minőségi követelmények. Az üvegpalack és öblösüveg nyersanyaga a homok, CaCO

Részletesebben

Energetikailag hasznosítható hulladékok logisztikája

Energetikailag hasznosítható hulladékok logisztikája Energetikailag hasznosítható hulladékok logisztikája Előadó: Nagy Ágnes Hasznosítási iroda Miskolc, 2017. április 27. Az NHKV Zrt., mint Koordináló Szerv feladatai. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

Részletesebben

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén c. Konferencia 2016. November 30. Előzmények 2000-es évek elején látható volt a megyében

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.22. COM(2017) 801 final Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről HU HU

Részletesebben

A települési szilárd hulladék egységnyi díjtételének meghatározása Érd MJV területére a I-IX havi adatok alapján

A települési szilárd hulladék egységnyi díjtételének meghatározása Érd MJV területére a I-IX havi adatok alapján A települési szilárd hulladék egységnyi díjtételének meghatározása Érd MJV területére a 2014. I-IX havi adatok alapján A települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatási díjat - egytényezős közszolgáltatási

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben